Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)
1929-10-15 / 234. (2159.) szám
1929 október 15, tedd. TRXGAlA^cfcsjRHtmiAP 7 Neumann Ernát, férje előre megfontolt meggyilkolásáért 15 évi fegyházra Ítélték Izgalmas bizonyítási eljárás — Megrendítő részletek derítitek ki Neumannék tragédiával végződött családi életéből Trencsén, október 14. (Saját tudósítónktól.) A férjgyilkos Neumann Erna bünperének rná sodik fötárgyalási napja óriási érdeklődés mellett folyt. Először Hlusko selmeci kovácsot hallgatok ki. Hlusko bevalja, hogy Neumanné már régebben olyan kijelentést ejtett el előtte, hogy ötezer koronát hajlandó fizetni annak, aki férjét a másvilágra küldi. A gyilkosság utáni reggelin öt-hat óra tálban meglátogatta Neumannét. Az asszony magából kikelten igy szólt: Azt cselekedtem, amit tudtam. Van két jó tanúm, akik hallották, hogy Béri agyonlövéssel fenyegetett Neumannét szembesítik Hlnskoval. A vádlott farkasszemet néz a tanúval, mire a tanú bizonytalanul viselkedik. Neumanné kijelenti, hogy nem emlékszik állítólagos kijelentésére. Hlusko még azt tanúsítja, hogy egy alkalommal tanúja volt Neumannék civakodásának és kénytelen volt az asszony védelmére kelni. Neumann szekercével támadt a feleségének s csak nagynehezen tudta kirántani a baltát a mészáros kezéből. Hrusa János Neumannék családi viszonyáról tesz tanúvallomást. Hrusa szerint a meggyilkolt Neumannt valahányszor csak látta mindég be volt rúgva és a feleségét folyton pénzért zaklatta. A" gyilkosság előtti estén Neumannék- kal a helybeli korcsmában találkozott. A korcsmából bazamenet Neumann gyermekeinek takarékkönyvét követelte az asszonytól. — Berti, légy türelemmel, szerdán hazamegyek Nagybiccsére és akkor elhozom a könyvecskét, — szólt az asszony. — Abból a pénzből revolvert fogok vásárolni és vagy magamat, vagy téged lőlek le, — szólt vissza a részeg mészáros. A meggyilkoll öccse vádolja az asszonyt Erre Eeumanm Józsefet szólították a terembe aiki a meggyilkolt Neumann Bertalan 31 év-e öccse és Nagybicosén mészáros. Az elnök figyelmezteti, hogy törvényadta jogánál fosrva nem köteles vallomást tenni. Neumann azonban ragaszkodik a vallomástételhez. A szekérhez kikötött Neumann Elnök; Milyen életet folytatott bátyja? Tanú: Amig otthon volt Berti, mindig rendes volt, de amikor megnősült, erkölcstelen életet folytatott. Felesége nem akarta őt ruházni, ebédet sem akart neki főzni. Ilyenkor Berti kocsmába ment, « még rendes ágya sem volt otthonában. Egy alkalommal Berti hozzám jött és azt mondta, hogy felesége kiköltette egy kocsihoz és ebben a helyzetben két óra hosszat kínlódott, míg egy csendőr- járat ki nem szabadította kínos helyzetéből... Ezek a szavak nagy meglepetést keltettek a hallgatóságban, mert eddig valamennyi tanú Neumanné mellett vallott. Neumanné idegei nem bírják a szembesítést Az elnök kérdésére Neumanné azt állítja, hogy férjét ruházat tekintetében sohasem tudta rendben tartani, mert az izgága ember mindenét összetépte, úgy hogy ruhája foltozásával nem tudott elkészülni. A kihallgatást nem lehetett tovább folytatni, mert Neumannét rosszullct fogja el, úgy hogy az elnök a tárgyalást felfüggeszti. Az izgalmas percek után Mieutka tanú újbóli kihallgatására kerül a sor. Neumann József vallomása szerint ugyanis Misutka szabadította ki annak idején a kocsihoz kikötött mészárost kényelmetlen helyzetéből. Misutka az elnök kérdésére kijelenti, hogy ez az állítás téves, mert ő ennél a jelenetnél nem volt jelen, hanem az egészet magától a meggyilkolttól hallotta. A döntő percek Szombaton reggel félkilenckor folytatták az izgalmas részletekben gazdag főtárgyalást. Neumanné frissen lép a terembe, bár az éj folyamán csak négy óra hosszat aludt. De mihelyt megkezdődik a tárgyalás, újból kezében szorongatja zsebkendőjét, könnyei állandóan előtörnek s a tárgyalás legnagyobb része alatt csendesen zokog. A bíróság elsőnek Putz Pál fegyverszakértőt hallgatja ki, majd Breeny és Tömés törvényszéki orvosok mondták el szakvéleményüket. Az elnök fel olvastat ja Neumanné beadványát a trencsén i törvényszékhez, melyben a amilt év januárjában válópert indított férje ellen. mondja, hogy férje nap-nap után pénzt kér tőle és a pénzt eli9sza. Ha a pénzt megtagadja tőle, iiti-veri, beveri ablakait, sőt egy téli napon ilyen alkalommal kidobta a lakásból a kályhát, máskor a mészárszékben darabokra törte a mérleget. Megtörtént, hogy egy borjudarabot kivitt az noca közepére s ott ledobta ezzel a kiáltással: Emberek, jertek, vegyétek, ingyen kapjátok. Az asszony levele továbbá elmondja, hogy férje egyszer a zsolnai rabbi előtt fogadalmat tett, hogy többet nem fog inni, de ezt az ígéretét sem tartotta be. Az elnök felolvastatja a meggyilkolt Neumann írásbeli fogadalmát io, mely szerint Neumann kötelezte magát, hogy amennyiben antialkoholista fogadalmát megszegné, feleségének ötezer koronát fizet. A felolvasott iratok között szerepel a Neumanné szüleinél Nagybiecsén foganatosított házkutatás jegyzőkönyve is, mely szerint a csendőrség tanúsítja, hogy itt voltak elrejtve Neumannék két leányának háromezer, illetve 1534 koronáról szóló betétkönyvecskéi, melyeket a meggyilkolt magához akart keríteni. A levelek és jegyzőkönyvek olvasása az egész délelőttöt igénybe vette, majd a déli órákban a bíróság megszövegezte az esküdteknek adandó kérdéseket. Délután Juna államügyész elmondta vádbeszédét, majd Czalabek dr. egyórás beszédben vázolta Neumanné szerepét a tragikus házasságban. A védő sorra vette a tanúvallomásokat s beszéde végén alig maradt szem szárazon a teremben. Ezek után az esküdtek verdikthozatalra vonultak vissza. Hosszas tárgyalás után az esküdtek bevonulnak és a fő- eskiidt bejelenti, hogy az esküdtszék Neumann Ernát előre megfontolt gyilkosságban bűnösnek mondta ki. A verdikt felolvasása után a bíróság rövid tanácskozásra vonult vissza, majd Blaska elnök kihirdeti az Ítéletet, mely szerint a bíróság Neumann Ernát az esküdtszék igazmondása alapján az enyhítő körülmények figyelembe vételével tizenöt évi fegyházra ítélte. Neumanné, aki a tárgyalás alatt megtörtén és izgatottan viselkedett, az ítéletet a legnagyobb nyugalommal hallgatta végig. Bejelentette, hogy az Ítéletet nem fogadja el és fellebbez. Az államügyész megnyugodott az Ítéletben. Az Ítélet kihirdetése után egyes esküdtek a folyosókon botrányos jeleneteket rendeztek az Ítélettel kapcsolatban. Az esküdtek eme szokatlan magatartása óriási feltűnést keltett. Tizenötéves korában kilencmillió frankói rabolt el Gaby Deslys-Navratil Margittól — Meglopta a portugál királyt, elrabolta a Mona Lisát, ötmillióért el akarla adni az Eiffel-tornyot, Napóleon- relikviákat lopott, gyémántot gyártott és gépfegyvereket szállítóit Kínának — Fantasztikus fejezetcímek egy megnemirt életregényhez szerelmekről, pénzről és vakmerő csalásokról Páris, október 14. (A P. M. H. tudósítójától.) A párisi rendőrség újabb fantasztikus részleteket derített ki az élve eltemetett álmárki ügyében. A letartóztatásban lévő Henry Bou- logne, aki Clément P áss alt, az álmárkit eltemette a verneuili erdőben, elmondta vallomásában, hogy az álmárki, mielőtt befeküdt volna a koporsóba, egy levelet adott át neki, hogy azonnal dobja be. A levél a Themis Lovagjai szekta másik tagjának, ■ Pierre Durot-nak szólt, annak az embernek, aki a rendőrség előtt Pa: - sál halála után leleplezte az egész reklámtriik- köt és tragikus végű misztifikációt. Durot most átadta a rendőrségnek Pássá! utolsó levelét és előkerült az a levél is, amelyet az álmárki még szeptember 29-én, tehát egy nappal eltemettetése előtt irt Elbeuf faluban lakó édesanyjának. Ez a levél is a rendőrség birtokában van. Megdöbbentő dokumentum ez a levél arról, hogy a bandita reklámtrükkje érdekében képes volt arra is, hogy összetörje édesanyjának a szivét és a teljes vigasztalanságba, gyászba és kétségbeesésbe taszítsa őt. Rekiámbucscuevéibőí — valódi búcsúlevél A levél, amelyet anyjához intézett az álmárki, igy szól: „Édes, szeretett, öreg jó anyám! A szivem elszorul. amikor ezt a levelet írom neked, mert tudom, hogy ez az utolsó levelem. Eredménytelenül járt minden tárgyalásom a könyvkiadóval és Orgeval asszony sem tudott zöldágra vergődni a kiadóvállalattal. Ép azon töprengtem, mihez fogjak honnan szerezzek pénzt, amikor rettenetes szerencsétlenség ért. Tudd még. édes jó anyám, hogy egy hatalmas titkos társaság fogságában szenvedek. Ez a társaság elhatározta, hogy kíméletlenül elpusztít engem. Halálra ítéltek. Mégpedig borzalmas halálnemet választottak ki. Ma kegyelemért könyörögtem nekik, de elutasították a kérésemet. Csak annyit engedtek meg hogy utoljára elbúcsúzzam tőled ebben a levélben. Azt a kérésemet teljesítik még, hogy halálom titán elküldik a te címedre aranyórámat és néhány ingóságomat. — Őrizd meg ezeket, drága jó anyám szeretette] óo ha nézegeted ezeket a tárgyakat, gondolj szerencsétlen fiadra." „Nem bántam meg semmit, amit tettem. Te még nem ismered kalandjaimnak és csalásaim- nek legújabb fejezetét. De ne vess meg, anyám. Emlékezz arra, hogy mindig csak a gazdagokat és hatalmasokat fosztottam ki, akiknek erejük és intelligenciájuk volt ahhoz, hogy küzdjenek ellenem. Nyugodtan halok meg. írásomon láthatod, hogy nem félek a haláltól. Annyit irhatok még, hogy néhány nappal ezelőtt, Deauvil- lebe való érkezésemkor ez a titkos társaság elfogott, összekötözött, egy autóba cipelt és hosz- szu órákon át bekötött szemmel robogtak velem, nem tudom hová. Fogalmam sincs, hol tartanak most fogva. A rendőr urak bizonyára örülnének és én is milyen boldog volnék, ha most akadnának nyomomra. Bocsásd meg drága jó anyám, hogy fájdalmat okozok neked akaratomon kivüil, sokszor üdvözlöm Pierret-t, Alicet, Jaquelinet, Félixet és feleségét és a kis Pierret-t. Az az utolsó kérésem, hogy mindany- nyian szeretettel gondoljatok rám és az aranyórámat add a kis Pierretnak. Az utolsó tárgy, amelyet magammal viszek a síromba, a te fényképed, édesanyám. A szivemre teszem a te drága, szeretett képmásodat és igy halok meg férfiasán, bátran, a te neveddel ajkamon. Isten veled, drága öreg jó anyám. Bocsáss meg. Clément." Az álmárki anyja Az öreg asszony épp aznap kapta a levelet, aaiikrr m 6hn4i>iit dföldake cinkostársa a verneuili erdőben. Másnap megérkezett az aranyóra és Passal néhány ruhája. Az öreg asszony ágynak esett és ma is beteg. Az orvosok azt hiszik, hogy nem éli túl az izgalmakat. Állapota különösen súlyosra fordult azóta, hogy megtudta: saját barátai ölték meg és temették el élve a fiát. Abban a levélben, amelyet az álmárki barátjának, Durotnak irt, arra figyelmezteti őt, hogy legyen titoktartó és a villából, ahol az élve eltemetés előkészületeit folytatták, vigyen el mindent: az írógépet, a ruhadarabokat és a könyveket. A levélben, amelyet már a koporsójából'nyújtott át az álmárki Boulognenak, hogy azonnal dobja be, arra is kéri barátját, hogy nyugtassa meg az anyját. „Valamiképpen nyugtasd meg anyámat. — írja a bandita — de azért a világ minden kincséért se áruld el neki á valóságét. Biztasd, hátha mégis csak megszabadulok; Öleld meg es csókold meg helyettem az én drága, öreg jó anyámat, törüld le könnyeit. Sajnálom szegényt, hogy e miatt a komédia miatt ilyen borzalmas fájdalmat kellett okoznom neki. Dohát, nem tehettem másként, a szegény öreg elárulta volna trükkünket. A levélhez mellékelem fényképemet. Használd fel és juttasd el a lapoknak, mihelyt imák az esetről. Ha majd nagy cikkek jelennek meg élveeltemetésemvől, akkor nyomban keresd fel valamelyik filmvállalatot, mutasd meg fényképemet és indítványozd nekik, hogy jó pénzért hajlandó vagyok a felvevőgép elé áljani." Amikor a szerencsétlen álmárki ezt az utolsó levelét irta, még sejtelme sem volt róla, hogy csakugyan ez a búcsúlevele és nem is gondolt arra, hogy' nem állhat a filmfelvevő gép elé. Memoárfemetés és — exhumálás A rendőrség napok óta nyomozott abban az irányban, hogy megtudja, melyik könyvkiadóval állapodott meg Passal memoárjainak kiadására. Végre most kiderült, hogy az álmárki sajátmaga akarta kiadni visszaemlékezéseit és nyilván egy újabb nagyarányú csalással akarta megszerezni a szükséges pénzt. írásai között leveleket találtak, amelyeket egy titokzatos nő irt neki, aki hajlandó lett volna anyagilag támogatni a memoárok kiadását, De valószínű, hogy ez a nő nem is él s a levelekre azért volt szüksége az álmárkinak, hogy fantasztikus tervét még rejtélyesebbé tegye. A rendőrséget ezekután már csak az izgatta, hogy hol vannak az emlékiratok? A letartóztatott Henri Boulogne hossza? vallatás után megvallotta, hogy az álmárki egy nappal az élveeltemetés előtt minden írását egy vaskazettába tette és a kazettát elásta saját sirgödre közelében. A rendőrök azonnal a/utóba szálltak Boulogne- al és kirobogtak: a verneuili erdőbe. Amikor az autó megállt Passal első sírja mellett, Boulogne egy bokorhoz lépett, amely alól elővette az odarejtett ásót és kapát. Néhány lépésnyire a sírtól ásni kezdett. Csakhamar előkerült a vaskazetta. A kazetta azonban zárva volt. Bo’ilogne egy fa tövében megint ásott s csakhamar napfényre került egy fadoboz. Ebben volt a kulcs. A kazettában rengeteg írást találtak. Az egyik a Thémis Lovagjai szekta halálos ítélete volt. melyet az álmárki maga fogalmazott meg. A má sik a szekta alapszabályait tartalmazta, természetesen szintén az álmárki fogalmazásában. — Csomó levelet találtak még, de az emlékiratoknak nyoma som volt Végül m négy sűrűn teleirt lapot fedezett fel az egyik detektív. Csak ennyi volt meg a memoárokból. Ekkor Boulogne ezt vallotta: — A márki voltaképpen csak ezután akarta megírni emlékiratait. Egy alkalmas embert keresett, akinek elmondhassa csalásait, szerelmeit cs nagy rablásait. Olyan emberre volt szüksége, aki mindezt színesen és érdekesen meg tudja Írni, hiszen a márki jól tudott ugyan fogalmazni, de mégsem volt ító ... De a memoárok fejezetbeosztását és a főbb eseményeket már lejegyezte. Ez az uram, #mit ön most a kezében tart... Fantasztikus szerelmek és összegek Nehéz most már ellenőrizni, hogy mi igaz mindabból, amit az álmárki emlékiratainak tervezetében megirt. Mindenesetre hallatlanul furcsa és érdekes irás, amelyet a rendőrség nyilvánosságra is hozott. A ntópioártervezet az Gsep\énx?X,.,éys.z.ántok ,s a kicsaít és •ek;ábólt 'összegek pontos sorozata, — Kiderül belőle, hogy az álmárki többmillió frankot harácsolt össze életében, fantasztikus vállalkozásokba fogott, hihetetlenül vakmerő célokat tűzött maga elé és valósított meg. Magyar szempontból hallatlanul érdekes, hogy a memoártervezet szerint Passal egy gazdag magyar nő bizalmába férkőzött fiaial korában. Erről a dúsgazdag nőről mostanában sokat írtak a magyar lapok. Szerelmeik, kalandok és vakmerő banditafogások sorozata a memoár- terv minden sora és hihetetlenül nagy összegekről van szó bennük. Szószerinti magyar fordításban igy hangzik a tervezet bevezető része: „Első rablásom. 1903-ban. A tésztagyár kirablása. A haszon 125.000 frank. Ezután részletesen az első szerelmek. Az első nőhóditás. Kiderül belőle, hogy már gyerekkoromban is csak a gazdag és előkelő nők iránt érdeklődtem. Tehát a 2. fejezet cinre: Tizenhároméves koromban a grófnő szeretője voltam..." Gaby Desiys gyöngyei és gyémántjai És itt következik a következő feljegyzés, amelyről a harmadik fejezet szólt volna: Amant de G-aby Deslys, á 15 ans, 1907." A memoártervezet állítása szerint tehát az álmárki tizenötéves korában Gaby Deslys kedvese volt. Lehetséges, hogy mindez sirból jövő aljas rágalom egy szintén sírban pihenő nő ellen. Gaby Deslys ugyanis azonos a magyar Nav- ratil Margittal, akinek öröksége körül most olyan csaták dúlnak Budapesten. Különösen érdekesek azok a feljegyzések, amelyek Gaby Deslys-röl szóinak. A tragiku&vógü banditának jegyzetei szerint közel kilencmillió frank hasznot jelentett neki Gaby Deslys-vel való barátsága. Erről igy szólt a feljegyzés: „Gaby gyöngynyakóke 1907-ben 1:500.000 frank." ........... „A gyémántok apoteózisa Gabynál 1907-ben 7.250.000 frank." Hogyan rabolta el ezt az óriási vagyont Nav- ratiil Margittól a fiatal bandita, erről nem szól bővebben a tervezet és a titkot, amely bizonyára hemzsegett voina a hazugságoktól a „memoárban", a sírba vitte az álmárki. Mona Lisa elrablása A jegyzetekből kiderül, hogy ugyanabban az évben, amikor Gaby Deslys kifosztásán fáradozott a bandita. ellopta a portugál király pénztárcáját, amelyben egymillió frank volt. A következő fejezetcímek igy következnek: „A gróbtá surelnw. 1906." — „Éjszakai IáMegtalálták az élve eltemetett álmárki memoárjegyzeteit
