Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-15 / 234. (2159.) szám

»89 október 15, kedd. TOagegg^ftci^Httatgp 5 Uí külpolitikai orientációt követelünk! Irta: VIDA GYULA dr. Kínában kitört az uj polgáriiábern A központi kormány hadat üzent Fengnek — „A helyzet kemoisT Losonc, október 14. Nem ősapán a most folyó választási propaganda alkalmából, hanem az általános világpolitikai .helyrét mélyreható átalakulása folytán is feltétté-1 nül szükséges a választók széles tömegeit felvilá-' goeá’tani arról, hogy a viszonyok lényeges meg-, változása folytán a csehszlovák külpolitikának át- orientálódása immár el nem odázható. A magyar­ság pártjainak kezdettől fogva az volt egyik lég- j lényegesebb követelése, hogy a köztársaság hiva-j talos külpolitikája adja fel a háborús, illetve há-j ború utáni ideológiából folyó egyoldalú beállított-j ságát, haladjon a korral, vegye figyelembe ai mélyreható változásokat, az állam távolabbi jövő-! jenek reális követelményeit, abban a tudatban.! hogy a csehszlovák külpolitika is csupán függ­vénye lehet az .általános világpolitikai helyzetnek. Pártjainknak az uj külpolitikai orientációra vonatkozó programját határozottan hangsúlyozni kívánjuk. Köztudomású, hogy a legutóbbi hónapokban mérhetetlen horderejű világpolitikai változások állottak elő. Az angol munkáspárt uralomra jutá­sa, előbb de faoto, azután formálisan is megszün­tette a francia-angol külpolitikai antant-ot, meg­fosztotta hatályától a francia-angol flottaegyez ■ ménvf, annak összes titkos klauzuláival. Ezzel megszűnt a francia külpolitika mindent predomi- náló uralma, aminek a francia-angol íiottaegyez- móny katonai konvenciói külön niüitáris hátvédet is biztosítottak. A hágai konferencián és a nép- szövetség legutóbbi genfi ülésén bebizonyult, hogy az angol és francia politika utjai nagyon szét­váltak egymástól. Az angol-francia antant fennmaradásának egyik döntő oka volt az angol-amerikai flotta ellent ét, amelynek veszélyei ellen Anglia a francia köztár­saságnál keresett és talált biztosítékot. A leg­újabb időben az angolszász népek ezen antagoniz- musa erősen enyhült, sőt MacDonald és Hoover most folyt tárgyalásai nagy valószínűséggel Anglia és az ászaira meri kai Unió teljes antant-iára fog­nak vezetni. Hogy az angol-amerikai megegyezés­nek, egyéb döntőjelentős égü következményeken felül, feltétlen folyománya lesz a francia kül­politikai befolyásnak további hátiérbeszorulása, az minden kétségen felül "áll. A francia külpolitikának óriási biztonságérzést nyújtott a német k ülpolitikának locarnói széliéin- ben való vezetése. Ez a szellem elsősorban Strese- inann személyéhez fűződött. Nagy kérdés, hogy a német külpolitika megmarad-e eddigi utján és hogy Sínesem aun halálával a német politika lo­carnói irányzata nem ezenvéd-e változást? A né­met politika esetleges átorientálódáea további jelentős veszteséget jelentene a francia külpolitika hatóképességére nézve. Ha meggondoljuk, . hogy az . eddigi csehszlovák külpolitika legfőbb bázisa a franciákkal való sző-; vétség volt, nem kell bővebben kifejteni, hogy i ezen legfőbb bázis támasztóerejének csökkenése; nem maradhat hatás nélkül a csehszlovák köztár- j saság külpolitikai helyzetére sem. Nagyon érdemleges megjegyezni még azt is, | hogy amennyiben a Stresemann által inaugurált j külpolitika folytatódnék és ennek folytán Francia- ország és Németország között további belső barát- j ság fejlődnék ki, úgy a csehszlovák külpolitikára j ez is komoly veszélyforrásokat jelenténe. A né­met és francia jobboldal között e tekintetben le­folytatott, legutóbb leleplezett tárgyalások, ame­lyek mellesleg megjegyezve mindkét állam kül­ügyi kormányzatának tudtával, tehát mintegy fél­hivatalosan folytak, erre nézve Ízelítőül szolgál­hatnak. A tárgyalások egyik legfőbb pontja volt a danzigi lengyel korridor visszaszolgáltatása. A francia-német ölelkezés diját tehát részben Len­gyelország fizette volna meg, pedig Lengyelország osak olyan szövetségese Franciaországnak, mint a csehszlovák köztársaság. A külpolitikában gyak­ran szokták az uj szerelmek költségeit a régi szerelmessel megfizettetni. Ha ehhez még hozzá­vesszük, hogy az úgynevezett keleti Lccarno nem jött létre, sőt Németország hangsúlyozta, hogy a keleti határok tekintetében kifejezett jogfenntar- tással él, nagyon is kézenfekvő, hogy a csehszlo­vák köztársaságnak a francia-német viszony eset­leges intimebbé válásából csak hátránya lehet. A csehszlovák külpolitikának szavakkal ugyan ki nem fejezett, de bensőleg érzett másik főbézieát a szláv szolidaritás tudata képezte, nevezetesen az oroszok szimpátiájának a szovjet elképzelt bukása utáni feléledése és ennek révén a nagyorosz kül­politikai hátvéd. Az elmúlt években ezt a lehető­séget megerősíteni látszott az angol-orosz viszony elmérgesedése és ennek kapcsán a szovjet vár­ható bukása. Ez a remény nem teljesedett be, sőt a most aláirt angol-orosz szerződés és ezzel kap­csolatosan az angol-orosz diplomáciai viszony felvétele a szovjet külpolitikai helyzetét mérhe­tetlenül megerősítette. A MacDonald és Hoover közötti tárgyalások könnyen eredményezhetik, az Unió és Szovjet közötti viszony megszilárdulását is, amely esetben szétfövik annak a lehetősége, hogy Oroszország a Szovjet bukása után a cseh­szlovák köztársaság külpolitikai hátvédjeként sze­repelhessen. A Young-tervezet elfogadása megoldotta a né­met jővátételi problémát és a felszabadult német gazdasági energia rövidesen ellenállhatatlan erő­vel fekszik rá a s-zomszéd államoknak és elsősor­ban a csehszlovák köztársaságnak exportlehető­ségeire és általában termel ősére. Mindezek a rendkívüli nagy jelentőségű válto­zások csodálatosképpen semmiféle hatást nem gyakoroltak külügyi kormányzatunk politikájára, amely még mindig az 1910. évnél tart A világpolitikai helyzetűek ez * döntő meg­m« . . .* _ _ "U ja ,, / r^i■ 1, JfiM Mák a London, október 14. Shanghai-i jelentések szerint a kínai központi kormány szombaton határozatot hozott és kiadta a mozgósítási parancsot Feng ellen. A keresztény tábornok | csapatai a Peping—Hankau közötti vasutvo- j tial mentén törnek előre. A kormány mész- j szemenő intézkedéseket tett a lázadók leve-1 résére. Időközben délen a lázadó Csangfait-! Uvai tábornok csapatai megegyeztek a Kvangsi-i forradalmárokkal és megkezdték az előnyomulást Kanton ellen. Hivatalos beismerés Sbanghai, október 14. A nankiugi kormány azzal vádolja Szovjetoroszországot, hogy a kí­nai központi kormányzat elleni lázadásokat Moszkvából szítják. Ugyanakkor hivatalos helyről megerősítik azokat a híreket, melyek a forradalmi mozgalom komolyságáról szólnak. A félhivatalos Kuomintang-ügynökség sze­rint a nankingi kormány ismerte a lázadók terveit és tudta, hogy Csenghusziangot Oroszországból támogatják. A szovjet szánt- szándékkal huzta-halasztotta a mandzsuriai határkonfliktus elintézését, mert így leköt­hette Csangsztiliang marsall hadseregét és a katonaság nélkül maradt tartományokban aakdály nélkül szíthatta a lázadást. A fölkelők október vége előtt puccsszerűen el akarták foglalni Hankaut, Nankjngót és Kan­tont. Feng föladata Nanking és Hankau elfog­lalása lett volna. Az alsó Yangtse-völgvi tar­tományok kormányzói a lázadókhoz csatlakoz­tak és az volt a föladatuk, hogy meggátolják a kormánycsapatok előnyomulását dél felé. Tgy Csang't'aitkvai úgynevezett „acélhadosztá­lya" időt nyert volna' és elfoglalta volna Kan­tont. A központi kormány energikus rendszabá­lyai meggátolták a fölkelőket terveik kivi- : telében és délen leverték a lázadókat. Az északi lázadók folytatják készülődéseiket, de a kormány megtette a szükséges intézkedé­süket leverésükre. Az ország helyzete minden­Minden győryazertárban kopható esetre kritikus. A hivatalos jelentés nem említi Feng fölkelését, holott a külföldi megfigyelők szerint ez a legveszedelmesebb. Pénteken érkezik Budapestre fiarani és BicMsiet A szociáidemokra párt vasárnapi népgyiüése lelkesen ünnepelte Garamiékat — A nénssüíés után 50 -60 suhant tüntetni kezdett és szembeszáüt a rendőrökkel —16 tüntetőt eiöáliitsitak ség széf-oszlásra szólította fel a zárt tömeget és a gyűlés résztvevőinek legnagyobb része min­den iiiieidens nélkül szét is oszlott, csak 50—60 főből álló csoport vonult be a Rá- kóézi-utra folytonos kiáltozások közben. ■— Ezek túlnyomóan fiatal suhaneok voltak, aki­ket a munkások a népgyülésrőí mint rend­bontókat eltávolítottak. Ezek a suhaneok a Baross-téren rudakra illesz­tett vászonfeliratokat bontottak ki. amelyeken ezek a felírások voltaik láthatók: ,,Le az emigráció árulóival, le Garaniiékkal!“ Az Aggteleki uccánál a lovasrendőrség a tünte­tő csoportot szétugrasztotta. A tüntetők ezután egyenként és két-bármas csoportokban vegyül­tek el a járókelők közé és kiabálásaikkal izgal­mas zűrzavart idéztek elő. A rendzavarok, akik a Vági-párthoz tartoztak, később szidalmazni, majd dobálni kezdték a rendőröket és az Internacionálét énekelték, A rendőrök többször kardot rántottak és ki­vont karddal csináltak rendet a Körúton és j a mellékuccákon. A rendőrség 16 gubancot S előállított, akik ellen megindult az eljárás. Mérges gázok Paris felett! A francia lést flotta gyakorlatai A védelem csdddt mondott. — A főváros megsemmisült volna... ­Budapest, október 14. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) Garami Úrnő. Bu­ehmger Manó és Weltuer Jakab ügyében, mint ismeretes, Horthy kormányzó portörlést ren­delt el. Györki Imre dr. szociáldemokrata kép­viselő fog Béctsbe utazni Garami és Budi inger elé, akik valószínűleg csak pénteken érkeznek Buda­pestre, mert bizonyos formalitásokat a portörléssel kapcsolatban még el kell intézni. Garami Ernő ismét a Népszava főszerkesztő­je lesz, Buchiuger Manó pedig a Szocializmus citnü folyóiratot fogja szerkeszteni. Weltner Jakabról még egyelőre nem tudni, hogy pártja müvén munkakörrel bízza meg. Budapest, október 14. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) A szociáldemokrata párt Vasárnap.délelőtt a Taítersaatban nópgyü- lést tartott, amelyen mintegy * 15—20.000 em­ber vett részt. A megjelentek azt hitték, hogy a népgyülésen Garami Ernő is részt fog venni. Ez ü várakozás azonban nem teljesedett be. — Igen nagy rendőri készültség vonult, fel a nép­gy ülésre, amelyet) lelkesen éljenezték Garamiékat. Kisebb cso­portok már a népgyülésen rendzavarást akar-; lak kierőszakolni, a rendzavarokat azonban maga a munkásság távolította cl a népgyü- lésrői. Peyer Károly elitélő kritikát mondott x kor­mány politikai és gazdasági programjáról, majd a polgárság és a munkásság összefogásának szükségét hangoztatta. Propper Sándor a belügyminiszter fővárosi vá­lasztójogi tervezetét bírálta, Farkas István vé­gül felhívást intézőtt a népgyülésboz, hogy ne üljön fel semmiféle pro rókájáénak, hanem nyu­godtan oszoljon szét. A Baross-téfen a rendőr­szlovák állam nemzetközi helyzetére. Ezen sem a kisantant, sem a fegyverkezés nem segíthet, hanem egyetlen segítség egy mielőbbi komoly és becsületes megegyezés az összes szomszédokkal és pedig elsősorban Magyarországgal. ' A köztársasági elnök ur ismételten rámutatott arra, hogy az elkövetkezendő hosszú békeperió­dusban, a legfőbb teendő a kisebbségi kérdés tel jes megoldásán kívül áss, hogy a szomszédokkal az összes vitás kérdések elrendeztes6en.ek. Hang­súlyozta, hogy becsületes és őszinte felék között feltétlenül létrejön a megegyezés, ^érthetetlen, hogy ezen nyilatkozatoknak semminemű gyakor­lati következménye nem lett és az elnöki kijelen­tések a pusztában elhangzó szavak maradtak. Pe­dig, ha az államfő nem is mondotta ki, kétség­telen, hogy 6 mielőbbi megegyezésre gondolt Ax idő sürget és a külügyi kormányzatnak nem szabad halogatnia az Államfő áron intencióinak érvényesülését, amelyek éppen ax említett döntő világpolitikai változások folytán sürgős politikai szükségességet képeznek. A magyarság pártjai követelik, hogy külügyi kormányzatunk az államfő intenciójához képest és a világpolitikai helyzet követelményeként hala­déktalanul tegye meg a lépéseket a csehszlovák külpolitika átorientálása iránt, kezdeményezze a aMgyarorezággal e óéiból szükséges tárgyalást, Magyarországgal e célból szükséges tárgyalást, gyalul' és mindkét állam érdekében keresztül is vezetni a becsületes és őszinte megegyezést. Ez egyúttal a nemzetiségi kérdés megoldásának cél- | ra leginkább vezető útja. Ezt kívánja, nem csupán ] a csehszlovákiai magyar kisebbség érdeke, de ezt kívánja a Csehszlovák államnak jó1 felfogott ko- moly erdők* m Páris, október 14. A francia hadsereg né-1 hány hét előtt Páris fölött nagyarányú légi gyakorlatot rendezett, amelynek eredménye egyenesen megdöbbentő volt. Az Oeuvre sze­rint a manőverek mérlege csak. most szivár­gott ki. Parist a fölszállott száz ellenséges j repülőgép egyszerűen megsemmisíthette vol­na, mert a védelmi intézkedések nem bizo­nyultak kielégítőknek és csődöt mondottak. A száz repülőgépből álló bombaraj 5—6000 méter magasságban észrevétlenül érkezett a város fölé s egy óráig nyugodtan dolgozott, Páris, október 14. Magiuot francia gyar­matügyi miniszter vasárnap Long viliében újabb harcias beszédet mondott, amely nem igen alkalmazkodik annaJk a békés együtt­működésnek szelleméhez, amelyről legújab­ban Franciaország és Németország között annyi sző esett. Maginot újból ládzsát tör amellett az álláspont mellett, hogy a harma­dik rajnai zóna kiürítése csak akikor kezdhe­tő meg, ha a Youmg-tervezet életbelép. A gyarmatügyi .miniszter szerint a hágai'hatá­rozatok logikus interpretálása ezt a politikát iirja elő. Németország természetesem szíve­sem látná, ha a Rajma-v időket a jóvátételd rendezés előtt kiürítenék, de erről szó sem lehet. Vannak Franciaországban politikusok, akik a fentartár nélküli kiüritést propagál­ják, de a gyarmatügyi miniszter soha közös politikát ezekkel a „haza;íru,l(5kikal“ nem kezdhet. Szerinte a francia nép nagy része az ő álláspontján van. Maginot a beszédben Franciaország határaiemti erőditményfedről is megemlékezett s véleménye szerint a határ- menti munkálatokat mindaddig folytatni kell, aimig Franciaországot ál törhetetlen erőd- gytirii veszi körül | És Páimirépa Páris, október 14. Tardieu helügyminisz-! tér helforti választókerületében vasárnap bMs&moiót tartott, amelyben gyeksoett * I anélkül, hogy észrevették volna. Ez az egy óra elég lett volna a mérges gázok kibocsá­tására és Párig megsemmisítésére. Száz repü­lőgép egyenkint egy tonna mérges gázt vi­het magával s a tökéletes gázhintő eszközök­kel a fővárost húsz méter magas gázfelhőbe burkolta volna, ami egyet jelent minden élő­lény megsemmisítésével. A támadás után, mi­előtt a védelem föleszmélhetett volna. Paris­ban sem ember, sem állat nem maradt volna életben. modernül és ügyesen gondolkozó államfér­fin attidütiét felvenni. A Populaire szerint Tardieu a legnagyobb esélyekkel rendelke­ző francia miniszterelnökjelölt. Briand nem sokáig marad a miniszterelnöki székben, Poincaró pedig nem tér vissza, úgyhogy a két nagy államférfin után csak a céltudatos és erélyes Tardieu koraiké számításba. A mi­erélyes Tardieu kerülhet számításba. A uri- mok problémájáról nyilatkozott s szerinte az európai népek összefogása a kontinens legfontosabb szociális problémája. tammammmBammtsssassmwr \ -ssTKswar, iws ■; -,-v A munkáspárt fölényes győzelme m ausztráliai választásokon London, október 14. Az Ausztráliából ér­kező jeleütések szerint a kormány az álta­lános választásokon katasztrofális veresé­get szenvedett:, a munkáspárt csaknem megsemmisítette Bruce kormányának eddi­gi többségét. \z uj parlamentben a mandá­tumok eloszlása a következő lesz: munkás­párt 48 képviselő, nemzeti párt 17, orszá­gos párt 11, független párt 4, haladó párt t képviselő. Egyelőre az sem bizonyos, vajjen Brucet megválasztják. Munkáspárti p>Ben jelöl tje 400 s*amzattal veget. Briand utóda Tardieu francia belügyminitzter leni Maginot németeüenes beszéde - Ellentétes miniszteri beszámolók Franciaországban - Erődök és szankciók

Next

/
Thumbnails
Contents