Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-13 / 233. (2158.) szám

n

JÜIREK—..

A PRÁGAI MOZIK MŰSORA:

ADRIA: Noé birkája. (Han© fikn.) 74k hét. BERÁNEK: A tolvajnö. (Cx>rmne GrttfMh.) FÉNIX: A kolostor bűoi körött FLÓRA: A bukta bűn*. (Col. MooceJ HVEZDA: Faatomaa. (Laura k Plaate.)

KOTVA: Háromszoros bénaság. (Beosélöflha.) LUCERNA: A négy MOg. (BesaSMfilm.) MACESKA: Katonának lenni jé. (Béoad fifan.)

— Eltemették Berchtold Lásrióné grófnét.

Nagy kázzmécrról irjáik: Csütörtökön délután a Bagykáaméri kastélyban eltemették Berchtold Lászlómé született Degeníeld Ilona, grófnőt. A temetésen ott "volt az elhunyt fiatal grófnő égési rokonsága, valamint a környék előkelősége. Eljött a temetésre a meghajt grófnő apja és anyja: Degemfeld Miklós gróf ée felesége, továbbá nagyapja, Harkányi János báró, Teleki Sándor gróf és felesége, Széchenyi-Woükenstein Ernőn ó grófné, Dőry Andorné báróné, Kossuth Lajos nyTJgatoíazoít miniszteri tanácsos és felesége Semryey Gabriella, grófnő, Serényi János gróf ée felesége, Beróhtold Maci grófnő, Sennyey István báró ée felesége, Bernátb Aladár, Magyar Zemplén alispánja, Dókus Ernő magyar feteő- házi tag, a magyarosxági rrformátns konvent elnöke, valamint Zemplén egész előkelősége. A temetésen ott vök a sebesüléséből felgyógyult huszonhárom esztendős, fiatal férj », aki határtalan kétségbeesésében állandóan azt hangoztatta, hogy ő ölte meg feleségét. Csak a szülők Méretété tartotta benne a lelket a gyászszertartás alatt, amelyen a legnagyobb részvét nyíl várunk meg. Az elhunyt grófnőt a családi sírboltba helyezték örök nyugalomra.

— Leleplezték Baumgarten Ferenc síremlékét. Budapestről jelentik: A kerepesi temetőben tegnapelőtt délután leplezték le azt a szép síremléket, melyet a Baumgarten-kodalmi alap kuratóriuma állíttatott a fioomlelkü írónak és az irodalom nagy jótevőjének. A felavató beszédet Babits Mihály mondta. Lendületes szavai közben, melyekkel Baumgarten Ferenc idealizmusát magasztalta, lehullott a lepel a fehér márványból faragott emlékről. Ülő alakot ábrázol a szobor, fiatal vá:%lort, ki könyvét ölébe hallatva, fordítja férfias homlokát ée kifejező arcát a jövő felé. A mesteri szobrot, mely a kerepes! temetőnek egyik' legkitűnőbben elkerült síremléke, Beck O. Fülöp mintázta és faragta M márványba végig saját közévek Nemes pát- hoex, nagy nyugalom, egyszerűség ée nyugalmában ie monuanemtálie erő különbözteti meg est a mesteri munkát a környezetebeli emlékektől. Babits után Baumgarten Ferencnek német barátja, Paul Erőst, a kiváló költő ée gondolkodó, ki erre az alkalomra utazott le hazájából Budapestre, jellemezte meleg érzéssel Baumgar tanben. a nemes gondolkodású írót és embert. Harmadiknak Mórica Ztígmond mondott tartalmas beszédet arról a viszonyról, mely az irodalom és olvasói között van s magasztalta Baiomgartanben az ideális olvasót Utolsónak Kárpáti Aurél a Bamngarten-alap oteő tíz stf- pendis tájának nevében tett szép szavak kíséretében koszorút a síremlékre.

— Megalakult a nyugatszlovensrfcói magyar dafcweróvetség. Komáromi tudósítónk jelenti: Komáromban október 11-én széleskörű értekezletei tartottak a nyagatszlov ensrkói dalosegye- effletek, köztük a Pozsonyi Toldy Kör férfikara, a Losonci Dalegyesület, m Ersekujvári Iparosi Dalo^köre, a Komáromi Katolikus és Zsidó Egyházi énekkarok Katbona Sándor ny. járáe- bíró elnöklete alatt. Ax értekezletnek PÖRVp Zaíganond bankigazgató terjesztett elő javaslatot a nyugatezlovenszkói kerület! dalosszövetség megalakulása céljából, melyet a megjelent egyesületi kiküldöttek egyhangú helyesléssel fogadtak. A határozatokat felterjesztették a Kassán székelő Szlovemszkói Országos Dalos Szövetséghez, amelynek nevében Szílday Fe- rene dr. főtitkár meleghangú levélben vette tudomásul a mozgalmat ée annak támogatására tett ígéretet

— Bérmálás Komáromban és környékén. Komáromi tudósítónk jelenti: Komáromban és vidékén most fejezte be bérma-körufcját Jantanseb Pál dr. felszentelt pŰBpöfk. a nagyszombati apostoli admftníeBfcrátor. A bérmálás Komáromban kezdődött matt vasárnap, ahol 1050 bérmálónak osztotta ki a Mentséget Majd hétfőn Ke- esegfahrán, kedden Guta köxeégben jelent meg a püspök, ahol Bognár Gergely Bzentezéki ta- nácaoeaal élén * katolikus egyház vezetőcége nagy ünnepély ességgel fogadta. Nagymegyer, Ekece, Ekel községek után pénteken Osiosó községben folyt le a bérmálás, melyet Izea községben fejezett be szombaton a püspök. A komáromi r. kát autonóm egyházközség pénteken este tisztelgett a püspök előtt, akit Alapy Gyula Őr. egyházközségi vtlági elnök üdvözölt a hívek nevében meleg szavakkal, melyekre a püspök hoeozabb beszéddel válaszolt Tisztelegtek előtte Komárom város patoonábusa Herezeg fetván elnök vezetésével, továbbá a katolikus egyházi énekkar, a Katolikus Legényegylet, a Bzent F/rzeőbet Egylet, a FatoHkne Nők Oltár- sgylete, a Mária kongregáció, a Szent Szív tisztel ©tőrsége és a küsszeminárium növendékei. A püspököt meglepte az ünnepélyes fogadtatás.

(f) A* ujonnnn megnyílt Korzó mozi Kassán Fejte Pál ^TxmefKxmieri körhinta'4 ctmü nievyorki nagjrHzabáíw fll/mm'ijvét és az „Almok kikötője" oÍTTVii drámát mulatta be megnyitó -előadásán. I

Már a csehek is botrányosnak tartiák

Szlovensikó állampolgársági problémáját

Weiner Gyula nyilatkozata az Obtanské Listy-ben

Prága, október 11.

Megírta a Prágai Magyar Hírlap, hogy Weiner Gyula,. a Béke ób Igazság Pártjának elnöke magáévá tétbe a gztovensxkóá hontalanok ügyét és fáradhatatlan szorgalommal dolgozik, hogy a hatóságokat ebben a szomorú ügyben as eddiginél Jobb belátásra birja. Weiner pártelnök ezen kívül a cseh sajtóba ie -belevitte Szlovenezkónak ezt azt égető problémáját és azon van, hogy a cseh közvéleményt megnyerje az állampolgársági ügy igazságos megoldásának. Weiner Gyula legutóbb a* „Obéanské Listy** egyik munka társának edott interjújában a következőket mondotta:

— Egyetlen politikai párt sem intézte el eddig a* állampolgársági kérdési A rótt osztrákmagyar monarchia többezer. Szloveusskón éld volt

állampolgára meg van foamtva MetfoégétflI • kétségbeesésében kománk fordul, mert nem tudja, bei van ma ő és a gyermekei barnája. Rrúntenciájátél megfosztva, állampolgárság néfrftl • illetőségi bizonyítvány Mjján idehaza, vagy a külföldön nem juthat munkához; mert a törvényerőre emelkedett háborantáni szerződések és paktumok e szerencsétleneket otthonuktól fosztották meg.

— Vájjon melyik politikai szervezet törődik az elemi emberi jogokkal? Egyetlen egy sem emelte fel szavát e sajnál&tnuaétté emberek érdekében. Mi eljártunk a belügyminisztériumban s annyit sikerült elérnünk, hegy azoknak az ügyét, akiknek szülei itt születtek, újból át fogják tanulmányozni. A törvény betűje hók, de él a brnnaninmns szelleme.

Léva városa hosszas vita után megadta Tuka Béla illetőségét

hMí lenne, ha a közgyűlés a javaslatot elutasítaná r — -Vétót mondanék a törvényellenes határozat ellen** —

gfvr mwm-mrmw o-vmzz —— *— w-w

Léva, október 12. (Saját tudósítónktól.) Léva város folytatólagos közgyűlésén, csütörtökön este iHetőségtt ügyeikkel foglalkoztak elsösoíiban. Érthető meglepetést keltett, midőn a referálás során Koralevsky Rudolf Alisam jegynői főtitkár Toka SHetősógi ügyiét is előterjesztette.

Hivatalos monotoosággal hangzott a teremből Korádovaky előadása:

Tvka Béla dr. egyetemi tanár, 1880-ban született, a hxmtmegyei Hegybániján, atyja, nagyatyja Léván születeti, Léván laktak, itt illetőséget seereztek, mének folytán Tvko Béta lévai ületéségét az 1886. évi 22. t. e.

6. szakasza alapján megadni javasolom.

A javaslatból elsőnek B&rtys Vladimír svo- dáMemokrata városatya szólott, afci azt a kérdést vetette lel, hogy

mi lenne akkor, hogyha « közgyűlés a javaslatot eMasÚaná s nem fogadná ei

Akkor kénytelen lennék vétőt mondani m törvényeWene* határozat ellen,

— hangzott a főtitkár válasza.

Ezután Rartys saA kezdte feszegetni, hogy Toka nem ia csehszlovák állampolgár, hanem a háború előlit Magyarországon tartózkodott s pécsi üietőeégü. A reterem* erre felolvasta Pécs szab. feir. vános hatóságának hivatalos átiratát, mely szerint Toka Béla 1907-től 1914-ag Pécsett tartózkodott, de raktt állami tisztviselő a közterbe&beu hozzá nem járult, illetőséget nem szerzett.

Ezután Müklóesy Béla rokkant tnaÖkoe, saxxdáldemofcrata képviselőtestületi tag je- letkezett szólásra, aki Tokának edsőágon való unokaöccse. Mikíóssy kérte annak megáila- pátását, hogy a rokonság révén nem forog-e fenn inkompattlbctttée, mert hozzá akar szólni az ügyhöz.

Mivel a közgyűlés oem látott anyagi érdekeltséget, a szólás jogát megadta, mire Mik- lóssy azt fejtegette, hogy számos precedens van arra nézve, hogy Léva közgyűlése minden esetben, amidőn némi jogcímet talált az illetőség megadására, mindég megadta azt,

Toka esetébe* sem lehet ont megtagadni, hiszen már a nagyapja is Léván született. A referens javaslatát elfogadásra ajánlja.

Szavazásra tették fel az ügyet. Két áll ami magasabb rángni tisztviselő, egyébként agrár- pártiak, egy szociáldemokrata maradéfcbirto- kos és Bartys, afei vasúti alkalmazott, a ja- vasá&t eHen szavaztak, móg a közgyűlés nagy többsége Trifca tóval íHetőeégét elismerte.

Az aj nemzedék forrásánál

Levél A Mi Lapunkról a magyar közönséghez

A főiskolás magyar ifjúság köréből kérték föl lapunkat ax alábbi cikk közlésére:

Négy esztendővel ezelőtt mozgalmat indított a Prágai Magyar Hírlap a csehszlovákiai magyar ifjúság egyetlen folyóirata, A Mi Lapunk érdekében. A fölhívás a magyar írókhoz szólott: a kisebbségi magyar ifjúságnak magas- szinvonalu és történelmi szellemű sajtóra van szüksége, támogassátok évente legalább egy írással a fiatalság lapját! Az írók teljesítették a kívánságot és önzetlen támogatásuk hatása alatt a szerény losonci diákujságocskából a csehszlovákiai magyar uj nemzedék himeveB sajtóorgánuma lett. Ma újból megindul a toborzás, újból mozgalom indul a Prágai Magyar Hírlap hasábjairól. A fölhívás most a magyar közönséghez szól. Szomorú alkalom hívja életre ezt az újabb megmozdulást. Scherer Lajos, A Mi Lapunk kilenc eeztendőn keresztül fáradhatatlan szerkesztője, harmadik hónapja állás és nyugdij nélkül tüzködik. Harmincóvi tanári szolgálat és fölbecfiűlh©teflon nevelői munkásság után az ötvenöt esztendős Lajos bácsi elvesztette kenyerét és mindnyájunk közös nyomorúságának kiütköző szimbólumaként, családjával együtt a mindennapi nélkülözések örvénye felé sodródik. Ha csak az ősz tanár állásáról és nyugdijáról vofeia szó, tehetetlenségünk szomoru tudatában fájdalommal állapítanék meg, hogy a kisebbségi magyarság tengernyi sérelme egy újabb, megdöbbentő esettel szaporodott. De az ifjúság folyóiratának szerkesztőjéről van most bxó, és ebben az esetben az egyén tragédiája túllép az esetszerüségen és egy nemzedék tragédiájává fokozódihatik. Sóherer Lajos önzetlen odaadással végezte mindezidoig a szerkesztés és kiadás egyre növekvő munkáját és tanári fizetése lehetővé tette azt Is, hogy önfeláldozó módon mindenkor átsegítse a folyóiratot a gazdasági válság veszedelmein. Nem kell részleteznünk, hogy a szerkesztő anyagi romlásával a folyóirat is a gazdasági ingadozás sodrába kerülhet. Itt csak egy módon segíthetünk: karolja föl a magyar közönség ugyanazzal a nemes szívvel A Mi Lapunk ügyét, mint amilyen szívvel azt a szerkesztő és munkatársai, a magyar írók fölkarolták! Erre a magyarságot az a megrázó tény ík kötelezi, hogy Scherer Lajos tanárt bizonyob

iskolaügyi tényezők éppen A Mi Lapunk szerkesztése miatt túrták id három évtized munkájára visszatekintő állásából. A magyarul nem értő iskolaügyi nagyságok A Mi Lapunkat irredentának és sovinisztának bélyegezték meg és a szerkesztő kenyerének elvonásával megindították a lap ellen is a hadjáratot. A szerkesztő a rátámadó csapással szemben gyönge lóhet és A Mi Lapunk válságba kerül. Meg kell mozdulnia most a közönségnek, hogy elejét vegyük a rossznak és hatalommá tegyük az ifjú nemzedék folyóiratát.

Négy esztendő alatt Scherer Lajos munkatársaival, a magyar Írókkal együtt az uj nemzedék forrásává tette A Mi Lapunkat. Ami a fiatalságban érték, innen indult ki, hogy túlnőve az egyéni értékeken és teljesítményeken egy egységes irányban forrongó uj nemzedék szellemi közössége legyen. A cserkészmozgalom és a regősjárás, az iskolai önképzőkörök reformja és az iparo e tanoncmozgalom, a diáksport és a népismeret, a népi kultnra, az irodalom és a társadalomtudomány kultusza A Mi Lapunk tervszerű irányítása mellett teremtette meg a kisebbségi magyarság legnagyobb reménységét és utánpótlását, a modern »j nemzedéket. Kevés magyar ifjúsági folyóiratra hárult akkora nemzeti felelősség, mint a csehszlovákiai magyarság dxákujságjára. Egységes magyar pedagógiai program lehetőségének hiányában egy diáklapnak kellett előteremteni mindazt, amft az állam, a közoktatás hatalmas apparátusának kellett volna elvégeznie. Egységes programot és ellenőrzést a cserkészetben, tervszerűséget a tanoncok törekvéseiben s egyáltalában minden ifjúsági megmozdulás találkozását egy közős tervezetben, a kisebbségi u-j nemzedék korszerű történelmi kibontakozásában.

Ennek a gén eráoió-terv esetnek egyes részleteit félre lehetett érteni, de ma már egyre világosabbá válik mindenki előtt, hogy a haladás

szempontjából helyes tervezetről van szó. Mi ez a koncepció, amelyben A Mi Lapunk a fiatalság szétfutó kezdeményezéseit, történelmi egységgé

fogja össze?

A kisebbségi magyar ifjúság minden rétegének a maga foglalkozási ágán keresztül bgy iianizeli munkaegység modern és maximális

te^eottőképewégót toefi etómte. As ipomtacoueokinAl még egywnerü a kérdés. Ivénify Gésa komáromi iipartárstdaiti főtitkár, A Ifi Lapunk iparosrovatámah szerkesztője egy gazdasági és aaaMculburáJis ifjúsági tanoncsawr- vezkedés távlataiba építi be az iparositjuság még szórványosa® jeLeoticeBŐ tórekvéeeit. Annál nagyobb skálája van a diákmunkának. Itt a népismeret és a szociális teletósségéraet eáőmozxUtésa a cél. A Ifi Lapunk hasábjai* győzött az a törekvés, amely az életre, a társadalom valóságára tárta lel az iskola éa dMkmocsgaimak kapott. A diákság megtudta, hogy értelmi hivatása nemcsak magának éa a tudománynak, de az fanteüektaális vezetésre váró magyar tömegeknek, kisgazdáknak éa föld műnk ásóknak, kismarosoknak és munkásoknak, tisztviselőknek és közalkalmazottak^ nak szél. A Ifi Lapunk kudátotta meg és dolgozta lel a melléje szegődött egyetemi hafi- gatók segítségével azt a ma már Erdélybe® éa Magyarországon is terjedő pedagógiai irányt, amely a diákságot a falura vdsaá, hogy megismerje a népet A Mi Lapunk mozdította elő azt az ön képzőköri leformmozgalmat, amely a korszerű irodalom és a társadalom- tudomány iHomáeatt fejlesztette ki a középáa- kotóMxm.

Egy gyökeresen, sajátságosa® magyar ktah tarást fejlesztő, demokratikus szellemű aj nemzedék forrásánál vagyunk, ha A Ifi Lapunk számait olvassak. És megállapíthatják azt ie, hogy A KG Lapunk gondos szerkesztője Állandóan őrködik a generációs előtörés letett. A' pedagógus hozzáértő kezei alatt mindé® megmozdulás épitó irányúvá, a® egész kisebbségi magyar megújhodás a sérelmek gátlása* közepette is egyetemes emberi szelleművé nemesedik. Móricz Zsigmond, Szabó Dezső, Móra Ferenc, Győry Dezső, Balassa. József, Kodály Zoltán, Juhász Gyula, Mécs László, mon Andor, Snombathy Viktor, Tkhy Kálmán, Reményik Sándor, Fenyves Pál, Vécsey Zoltán, Sziklay Ferenc, Szüassy Béla, Szrca&ó Pál, Jarnó József, Egri Viktor, Darvas János, Szűcsiek Mária, Kranwner Jenő, Várnai Zseni, Símámdy PÁL, Szerény! Ferdinánsd, Kódolón yi János, valamint ax egyetemi hallgatóság állandó szellemi közmeamikődósóvei A Mi La- pacik Lépésról-lópésre váltja valóra ax uj történelmi helyzetben és a szodáliattn haladó korban egyaránt helytálló uj csehszlovákiai magyar nemzedék pedagógiai koncepcióját Behatol az iskolákba, a eserkészspadokba és a műhelyekbe!, egységes irányt teremt Pozsonytól Nagyszőllősig, Eperjestől Komáromig a fiatalság kifejlődésében. Hát szabad emellett a teljesítmény mellett behunyt szemmel elmen®!?

Ax írók köteleaségteíjösttése után hasaosuoi a szükség szava a magyar közönséghez Js. Felelőtlen támadásoknak, igaztalan vádaknak kitéve heroikus erővel küzd most már kilencedik éve egy őszbe borait ember, embert szellemért és hatodáéért, a magyar ifjúság taápraáHifásáért, művelődéséért és uj történelmi hivatásáért. A Mi Lapnak vészharang ja szód, gyertek emberek, becsületes magyarok, a fiatalság igax és megértő barátai — ee- gstaetek! (B-)

— A Mi Lapunk ifjúsági folyóirat megrendelése. Scherer Lajos tanári állásának elvesztésével felmerült A Mi Lapunk ifjúsági folyóirat anyagi válságának lehetősége is. Akik a magas színvonalú lapot megrendelni óhajtják, forduljanak a szerkesztőséghez (Losonc, Ma- dách-ucoa 11). A havilap ára egy évre 20 korona, a pénz a számokhoz mellékelt póstad befizetőlapon küldendő be. Mutatványszám is rendelhető.

< A kassal, ügyészség szabadlábra helyezte egy hét év előtti gyilkosság két gyanúsítottját.

Kassai szerkesztőségünk telefonálja: Még hét évvel ezelőtt történt, hogy a Vrcbovina egyik legeldugottabb falujában, Záhoxd községben kigyulladt Bekóny Polána parasztasszony háza. A tűz után többeknek föltűnt, hogy a házban lakó Bekény Polánát és anyját nem látták a tűznél. Benyitottak a lakásba és az asszonyt, valamint hetvenéves anyját több sebből véres- ve, holtan találták. A borzalmas tett elkövetésének gyanúja Mittelmann Sámsonra és Mittel- mann fgnácra terelődött, akiket annakidején le is tartóztattak, később azonban alibit sikerült bizonyitaniok és szabadlába helyezték. Körülbelül egy évvel ezolőtt a falubeliek följelentése alapján újból foglalkoztatni kezdte ax ügy as ügyészséget és a Mittefrnaaa-fivéreket újra letartóztatták. A kassai áUaxnügyésaeóg ma mind a két gyanúsított embert bizonyítékok bljján szabadlábra helyezte.

— Tonnánként 3 penny veexteeéggtl dotgoaflf ax angol széni pár. Londonból jelentik: As angol bányaügy! nmxfcstérfam kimutatása Kertet a junta* 80-án tárnát félév saóntennelése Angliáiban és Skóciában 89.6 mű Ró tonna volt. A termelés! költség tonnánként 18 ahillang ée KIS penny, az eladást ár 18 shálüpg T penny, agy. hogy a szén ipar tonnánként mintegy 8 penny veezteseóggel dolgozott. Egyedül a roonthum- berandi ée a durhatmi bányáik mutatnak fel aya- r« séget.

— Tül pusititott kéK uyitramegyeá faluban.

Nyitrai tudósítónk jelenti: NyttraJudány községben Nedbal János gazdaságában tűi támadt, amely egy lakóházat, több-gazdasági épületet és szalmakazlakat hamvasztott «L Nagybiric. községben is tűz pusztított Oláh Tstván gazdaságában, mely jelentékeny kárt okozott. Valószínűleg gyújtogatás okozta a tüzet. A nyomozás folyik.

<Hggau>Mafltatefflia8g»