Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-12 / 232. (2157.) szám

’J^gh-Mag^^arhirlar 1929 október 12, mmtat — Megjelent Strésémann életrajza. Alig né­hány nappal Stresemanm halála után már meg is jelenik a kiváló német államférfin életrajza. Rudolf Olden, az ismert német pub 1 kisfa irta meg az éJstrajzot, amelyet Olaf Gulbranson fes­tőművész illusztrált. Miikor Stresemann meghalt, a könyv már ki volt szedve, úgyhogy a szerző most csak röviden hozzáírta az utolsó fejezetet. Néhány nap múlva már megjelenik a Strese- mann-élefcrajz a német könyvpiacon. — Emelkedik az agglegények száma Francia- országban. 1920 óta van érvényben Franciaország­ban az a törvény, amely megadóztatja az agglegé­nyeket. A 90 éven felüli nőtlen embernek rendes adójuk 25 % -át kell agglegényadó címen az állam­pénztárba befizetniük. Érdekes, hogy évről-évre emelkedik az agglegény ad ót fizetők száma. 1924- ben 200.000-en fizettek agglegényadót, 1925-ben 288.000-en, 1926-ban 258.000. A francia agglegé­nyek ugylátszik intranzigensen kitartanak elveik mellett és inkább fizetnek, de nem nősülnek. — Végzetes gyermekjáték. Párkányi tudósi- tónk jelenti: Vasok Bözsike, egy párkányi vas­utas tíz éves leánya, az állomás közelében az utat. szegélyező magas vaskorláton játszadozott. Egy óvatlan pillanatban lezuhant és altestén súlyosan megsebesült. Miután az orvosi vizsgá­lat belső vérzést is megállapított, beszállították az éfsekujvári kórházba. Állapota válságos. Egy tizenhétéves gimnazista képvisel? Franciaországot a nemzetközi szónokversenyen. Páriéból jelentik: A lapok jelentik, hogy októ­ber 26-án fog Washingtonban lezajlani a nem­zetközi szónoki díjért lefolyandó verseny, mely­nek dija egy ezütstserleg és sevresi porcéi! áe- váza. A versenynek, amelyen húsz nemzet vesz részt, különös érdekessége, hogy Franciaorszá­got egy Fouöhé nevű tizenhété vés gimnazista fogja kpéviselni, aki a francia egyetemek és gimnáziumoknak ékesszólási versenyén első di­jat nyert. Az Intramsigeant megintervjuolta a fiatal szónokot, aki kijelentette, hogy sohasem gyakorolta magát a nyilvánosság előtt való be­szédben, mégis Amerikában nyolcezer ember előtt fog majd beszélni és rögtönöznie kell be­szédét. Beszédének cinné: A francia ifjúság tö­rekvései. xx Nyirkos, hiivös. változékony}' időjárásnál nagy bajban vannak a rheumások. Ha .,Alpa“ 1 eőáborezesszel dörzsöli tagjait, nagyon megköny-1 nyebbül. A vérkeringés, megélénkül, a testnek! megfelelő táplálékot nyújt, ami az izomzatút erő- j siti és végtelenül kedvező befolyással van az ide- j gekre. Beszélje meg orvosával a masszírozás j módját. A KOZMETIKA TITKA London, szeptember 18. A szépség az a csillogó fonal, mely ragyogóan vonul végig az elmúlt idők sötét szövetén, amely megaranyozza néha a történelem legvéresebb lap­jait is ée a világ összes asszonyait testvérekké teszi. A szépségápolás az a közös oltár, mely előtt minden nemzet asszonyai a maguk közös áldozatát ugyanazon ritus szerint róják le. Hatezer eszten­dővel ezelőtt az egyiptomi és asszír szépségek már éppúgy puderozták magukat, festették arcukat és ajkukat, vagy árnyékolták szem pilláikat, mint a huszadik század asszonyai és a szépségápolás mű­vészete azt mondhatjuk, már akkor is ugyan­olyan magas fokon állott, mint ma. Látjuk azt az ásatások folytán előkerült maradványokból, hogy az ókor „varázslóinak" szépségápoló intézetei szinte egyáltalában, nem kezdetlegesebbek, mint a mai nagyvárosokban lévő institut de beauté-k. A múlt ködéből egy régi parfőm illata száll felénk és a régmúlt idő e határozatlan és meg nem ma­gyarázható követe kínozza fantáziánkat, hogy miinél többet gondoljunk az ókor szépségkultura­jára. Az uj Kelet modern hunjai félve figyelik az emancipációs mozgalmakat, mert attól tartanak, hogy ez a modern és reális mozgalom megfosztja őket a szépségápolás régi kultuszától és elragadja tőlük annak ezer és ezer eszközét. Szeretnének a háremek aranyos kalitkáiból kikerülni, de nem azon az áron, hogy ezért a keleti nők szépség- kultuszáról le kelljen mondaniuk. A kelet háremeiben, India kapui mögött, vagy- j a kínai kertecskék rejtekeiben még érezhetjük i az ókor illatait és a kelet szépeinek titokzatos j üvegecskéiből és tégelyeiből szinte még ma is az ; ókor szépségápoió művészete int felénk. Éveken j keresztül a távol Keleten éltem. Sok bizalmas ba­rátnőm van Marokkóban, Indiában, Kínában és j Japánban, akiknek révén bejáratos voltam a titok- j zatos keleti ottonok’ba. Barátnőim egy része, az idősebbek természetesen, még ismerik a régi Kelet életét és a szépségápolás művészetét még I abból az időkből mikor az európai kultúra nem j jutott el a keleti szépségek toiletteasztaláig. Ezek- J tői ismertem meg a marokkói hercegnők, indiai j arisztokrata hölgyek, piciny kinai babák és a tö­rékeny japán gésák művészetének titkait. Illatszerek — Krisztus előtt ezerötszáz évvel azok lettek tömjén illatnak, de az ilyen ruhák állandó viselete folytán testük is szinte átitatódott ezzel az illattal. Mit ad ki Anglia és Amerika kozmetikára ? Az illatszerek európai története tulajdonképpen 1190-ben kezdődik, amikor franciaországi Fülöp Ágost az illatszerkészitő „művészeknek" privilé­giumot adott. Angolországi Erzsébet királynő na­gyon szerette az illatszereket, s talán ez volt az oka annak, hogy azok Angliában a tizenhatodik században annyira elterjedtek,' bár egy 1763-ból származó skót krónika még egy parfőmkészitő mestert se emlit. 1860-ban azonban már 60 illat­szerkészitő mester volt Londonban és 80 Póriéban. Azt azonban biztosan állíthatjuk, hogy a kozme­tikai eszközök használata sohasem volt annyira elterjedve, mint napjainkban s ha a statisztikai kimutatásokat kissé figyelemmel kísérjük, való­ban csodálatos számokkal fogunk találkozni. Angliában a női toilettecikkekre kiadott összegek meghaladják a heti 400.000 fontot (600 millió cseh­szlovák korona) és ennek az óriási összegnek je­lentékeny, mondhatnék legnagyobb része púderre ás egyéb kozmetikai készítményre esik. Német­országból becslés szerint évente 170 tonna koz­metikai szert szállítanak Angliába, sőt egy angol szakember szerint van egy olyan angol gyár is, mely hetenként egy torma arcpudert gyárt és ad el. Angol statisztikák szerint az amerikai Egye­sült Államokban évente 35,500.000 fontot költenek női toilettecikkekre. Ebből arcpuderre 6,385.000, különféle krémekre 5,995.00 , illatszerekre 3,055.009, egyéb preparátumokra, hajfestőszerek stb. pedig 2,912.000 font esik. A keleti szépségek titka Állandó problémája az asszonyoknak, hogy az idegen nemzetek leányai hogyan érik el és hogyan ápolják a maguk karakterisztikus szépségét. En- »em is igen sokszor faggatnak, hogy mi a titka az én keleti barátnőim bársonypuira bőrének. A fe­lelet pedig igen egyszerű: növényi olajok, man­dulaolaj azoknak, akik teint-jüket világosabbá akarják lenni, mig azok. akik úgy gondolják, hogy valamivel sötétebb arcbőr jól illenék nekik, hasz­náljanak olívaolajat. A tapasztalt háremhölgyek igen gyakran használnak pálmaolajat is. Az ókor egyiptomi szépségei különféle balzsamokat hasz­náltak, melyeknek kész kési titkát szentelt, tradi­— Aki vasviHávaJ támadt a tigrisbe. Egy fiatal hindunak rettenhet etlen vadász bravúr járói szá­molnak be az angol lapok, amelyek maguk is csodálkozva állapítják meg ezt a kalandos histó­riát. Poonában, Indiában, egy Marane nevű bu- szonötévee fiatal gazda, akinek néhány bivalyát elpusztította egy tigris, elhatározta, hogy leszá­mol a vérengző vadállattal. Hallotta, hogy a tig­ris a szomszéd őrs erdőben kószál. Mindössze egy vas vállát vett magához a bátor legény és így állott lesbe. A tigris egy tisztás pázsitján aludt, de mivel a hindu nem tartja „fair" eljárásnak; hogy egy alvó állatra támadjon rá orvul, táma­dásra provokálta a bestiát. Követ dobott feléje és fején találta a tigrist, amely vad düihvel tá­madott a vakmerő emberre. Morane azonban mint a gumilabda félreugrott, de olyan ügyesen, hogy az állatot kinyújtott villájával megsebezte. Ez a manőver többször ismétlődött, az állat súlyos vérveszteséget szenvedett, de a halálos tusa köz­ben nem egyszer megsebezte támadóját, akiről szörnyű karmaival több helyütt felmarcangolta, a bőrt. Húsz percig tartott a Lélekzetelállitó küz­delem. mig végre a több sebből vérző gazdia vil­lájával halálos ütést mért a fenevad fejére. A megsebesült fiatalembert nyomban kórházba vit­ték, ahol am bit et anu s z - in j ele c i ó val oltották be. — Az orvosok véleménye szerint a vakmerő vadász kiheveri ezörnyü sebeit ée két hét múlva elhagy­ja a kórházat. — Egy tudós feltámasztja a halottakat? Lon­donból írják: Sir Bőse Jagadi, a híre® indiai növényim vár, egy Himalayaban találandó nö­vényből olyan szert készített, mely a szív tevé­kenységére nagyszerűen élénkítő hatást gyako­rol. Ennek a szernek használata állítólag újból működésbe hozza a szívbajban elhaltak szivét és az ilyen felélesztés maradandó. A tudósnak sikerült megmérgezett békákat az uj szer né­hány ©seppjével injekció utján életre kelteni. — Szadista támadás — autók bőrhuzata el­len. A római rendőrség betek óta nagy appará­tussal nyomoz néhány mániákus után, akik a színházak és templomok előtt álló őrizetlen autóik bőrüléseit és más bőrrészeit teljesen szét­vagdalják. A londoni üvegtáblatörők mintájára ezek is nyomtalanul eltűnnek a tett után. Eddig több ezer líra kárt okoztak és naponta újabb esetek történnek. A rendőrség azt hiszi, hogy szervezett bandával van dolga. — Mawson sarkutazó kegyelmet kér az utol­só eetbalnak. John Dongja,s Mawson délsarki utazó a Daily Newshez intézett táviratában, an­nak a gyanújának adott kifejezést, hogy legkö­zelebb délsarki expedíció indul Norvégiából, amely monopolizálni akarja a, cetvadásza tol, a déli wurkon. Az utazó sajnálkozáfiának ad ki/fe- jmétfc, üyem imádon * eetha,lakat Ismerkedjünk azonban meg előbb a kozmetika i ' szó történetével s nézzünk utána annak, hogy ; mióta gyakorolják az asszonyok ezt a művészetet, j | A szó maga a görögből származik és valójában ! annyit jelent, hogy ékesíteni. Ami pedig a mü- j vészét régiségét illeti, hosszú évezredekre vissza- ; | menő lég láthatjuk, hogy az asszonyok kozmetikai eszközöket használtak. Évezredek előtti egyiptomi I sírokban is találunk egy-egy kiis üvegec&két, i körömápoló készletet vagy ajakrouge-t, sőt a „mo­dern" kozmetikának majd minden egyéb eszközét is, melyet az ókor egyiptomi szép hölgye még a sírjába is magával vitt. Érdekes, hogy a Keleten még ma is sok olyan kozmetikai eszközt használ­nak, melyek ezek szerint a régi-régi receptek szerint készülnek. Az illatszer készít és művészete is szinte még a történelem előtti időkbe nyúlik vissza. Ismerünk illatszerkészitésre vonatkozó re­cepteket, melyek Krisztus születése előtti 15. szá­zadból származnak. Az ótestamentumban is talá­lunk utalásokat, melyekből kozmetikai eszközök létezésére következtethetünk. A legrégibb időkben illatszereket csak a tömjénfa gyantájából és rnirr- hából készítettek és csak jóval későbben tértek át az illatszergyártás ma is általános formájára, tudniillik arra, hogv eszenciákat oldjanak fel alkoholban. A római parfém Augusztus Rómájában a parfőm a ruházat szer­ves része volt és ebben az időben a test minden része számára más és más illatszert készítettek. A jázmint, ámbrát, mozuszt és vaníliát például aphrodiktikus hatása miatt kedvelték, s ezeket még ma is keleti illatszereknek, nevezik. Senki se mu­lasztja el, akii Keleten utazik, hogy az ottani bazá­rokban ilyen illatszereket vásároljon, hiszen ezek még ma is a Kelet speciálitásai. A régmúlt időik­ben termeket úgy illatosítottak, hogy galambokat fürdettek meg az illatszerben, s azok igy illatosítva repdestek a helyiségben. Tömjént is használtak természetesen szobák illatoeitására, ez azonban éppúgy, mint ma, füstölés utján történt. Még abban is hasonlítanak az elmúlt idők a maiakhoz, hogy az illatszerek divatja éppen, úgy változott, mint ma. Néróról például azt jegyezték fel, hogy a rózsaillatot kedvelte. XVI. Lajos a narancs- virág illatát tette divatossá, Josephiue császár nő pedig a mozuszt hozta Parisba a saját exotikus hazájából és igy tovább a múlt majd minden ki­magasló alakjánál megtaláljuk a kedvenc illat­szert is, ami akkor természetesen „dernier őri" volt. A régi keleti illatszerek Azok a keleti nők, akik a trad időkhöz ragasz­kodnak és akiket még nem ejtett meg a párisi illatszer művésze;!, még ma is a jázmint, a mosuszt és a többi régi keleti illatszert kedvelik. Az indiai parfőmök leggyakrabban használt alapanyaga még ma is a szandálfából készített olaj. Az indiai illat­szerek nem olyan változatosak, mint a közelebbi keleti illatszerek, melyek különféle viuágeszenoiá- kat ,i« használnak, de az indiai hölgyek inkább hazájuk fűszeres illatait kedvelik. Nemcsak magu­kat, hanem még fátyolukat is illatosítják és ugyan­csak ezzel a sva odúi fából készült parfőiümel, ami- lől az szép mély arany tónust kap és az állatot is állandóan tartja. Többször láttam, hogy indiai barátnőim parázsló tömjénnel telt edény fölé tar­tották indanon bkoméit nMücat, őritől nevünk ciók őrizték, de bizonyára mégsem voltak kom­plikáltabb készítmények, s készítésük titka sem volt rejtettebb, mint akár a római patriciusnők babvirágból és nárcisgumókból készült kenőcsei akár a modern szépségeknek liliomból, citromból vagy egyéb növényekből készült „varázsszerei". Jezabel arofestéke minden valószínűség szerint kecskepiszökból-készült,-ha ugyan-nem ismerte a kínai vörösfestéket, melyet egy növény nedvéből állítanak elő. Ennek az a sajátos tulajdonsága van, hogy élénkzöld szine, amint megnedvesibik, kar­ín inpiroseá változik. A rouge-t valamikor spanyol papirosnak is nevezték, miután kis puderpapiros- ból átló könyvecskék formájában készítenék. Ez a készítési mód állítólag Spanyolországból szárma­zik. A púdert leginkább keményítőből készítik, sőt szegényebb kínai nők ma is tiszta keményítőt használnak púder helyett. Indiában sáfrányból készítik a púdert, miig a mi rizspuderönknek igazi hazája Jáva. A rouge a középkorban Fürdő- és toilettevizek használata szintén az ókorig nyúlik vissza, de itt is minden kornak meg volt a maga divatja, illetve meggyőződése, hogy mi a legjobb a szépség ápolása szempontjából. Neró császárnő gyönyörű felesége Poppea császár­nő szaniártejben fürdőit, a középkorban, a tizen­hatodik században a tej- és a vörösbor-fürdők voltak a divatosak. A polinéziai nők friss zöld na­rancsokat használnak szappan gyanánt, de még ennél is érdekesebb a japán gésák szokása, akik arcszappan helyett frissen lehúzott kigyóbőrt használnak és azt állítják, hogy ez az arcnak kü­lönös kifejezést ad. De semmi uj sincs a nap alatt. Úgy látszik, hogy ez a régi mondás különösen igaz a szép­ségápolás tudományában. A szemöldököknek ma divatos vékonyitása már háromezer év előtt is divatos volt és közben ia gyakran voltak olyan időszakok, mikor az asszonyok éppúgy, mint ma, kihuzigálták a szemöldöküket. Egy 1510-ben Venlenoében kiadott könyvben ajakir receptet találjunk, mely egyenlő részben lőszőrhamuből és mézből készül. A keleti szépek az európai ajakrouge helyeit még ma is sok he­lyütt a beteldio skarlátvörös nedvét használják. Olyan kitartással rágicsálják ezeket a diókat, mely mellett egy vérbeli yankee rágógumi rágesálása eltörpül. Mi a szépség? Nemcsak a szépségápolás eszközei változnak azonban, hanem hely és idő szerint maga a szép­ségideál is. Európában 6zinte minden évtizedben más és más az uralkodó szépségtipus. Marokkóban például szándékosan hizlalják a menyasszonyt különféle, a szépségre hasznos tápszerrel, leg­inkább növényiekkel, datolyává) stb. táplálják. Uj- Zeelandban és a déli tengeri szigeteken évekig kell a leányt hizlalni, miig a szépségideálnak meg­felel. Láttam a közeli keleti országok zSiroe szép sógeit és a lapos, uőietlen kinai szépségeket. Kínában ugyanis a w gömbölyüségék uebjcsak, hogy nem tetszene■ tisztességtelennek tekin­tik azokat. Éppen ezért a kinui asszonyok kora gyermekségüktől kezdve szorosan lekötve viselik kebleiket, nehogy valamiképpen nőies vonalaik feáWWbewefkek. Mini SnUp Mr. Klánon agy Shanghai-ban levő leányinternátus vezetője el­mesélte nekem, hogy mekkora nehézségekkel kell küzdenie, hogy a leányokat ez iskolában előirt sport- és tornagyakorlatokban való részvételre rábírja. Akadnak olyan lányok, mondja Mise Me. Kinnon, akik hajlandók a szorító fűzőt levetni, de a legtöbbje megveti ezeket a „szemérmetleneket". Ugyanez a helyzet a kinai nő1’ másik régi és bar­bár szokását, a lábak fejlőd esőnek mestersége* megakadályozását illetőleg. Lady Drummond Hay. ...... .........«> e-gwggailii — Ls gmabb közgazdasági hírek Megkezdte működését a magas vámokat revi­deáló magyar bizottság. Budapesti szerkesztősé­günk telefonálja: A kereskedelemügyi miniszter nemrégiben revíziós bizottságot nevezett ki a ma­gas vámok revideálására. Ez a revíziós bizottság ma délután tartotta első ülését a kereskedelem­ügyi minisztérium tanácskozó termében. A lengyel malmok kartellje. A műit napok­ban röviden jeleztük már. hogy a lengyelor­szági nagy malmok kartellben akarnak tömö­rülni. Újabb varsói jelentések szerint a bot- gyei kormány a malomkartell megszervezését csak abban az esetben hajlandó megengedni, ha ez hozzájárul ahhoz, hogy annak ármeg- állapitó bizottságában a kormány egy képvi­selője szavazati és vétójoggal résztvehessen. Az élelmiszerkereskedésekre vonatkozó tör­vények unifikációja. Egyes cseh lapok jelen­tése szerint a kormány megtette az előkészítő intézkedéseket az élelmiszerkereskedeleinre vonatkozó törvények unifikációjához. igy el­sősorban a minisztériumoknak erre az ügyre vonatkozó hatásköri kérdését szabályozta. A legközelebbi kormánynak lesz a föladata a Codex alimentarius összeállítása. Az élelmi- szerkereskcdelmet szabályozó törvények uni­fikációja égetően sürgős a termelők és fo­gyasztók érdekében egyformán, mert teljesen lehetetlen állapot az, hogy például a borhami­sítást Szlovenszkón üldözik, a történelmi országokban pedig megengedik. Azonban at­tól tartunk, hogy eme törvénvunifikáció Ígér­getése a kormány részéről közönséges válasz­tási kortesigéret s a valóságban még nagyon soká kell annak megvalósítására várnunk. A textiláru forgalmi adójának áíalányosifá- sa kérdésével a textilgyárak szövetségének tegnapi közgyűlése foglalkozott s arra a meg­győződésre jutott, hogy a behozatalnál a textilárut ugyanolyan magas forgalmi adóval kell megterhelni, mint a belföldi textilárut. A pénzügy- és kereskedelmi minisztérium jelen­lévő kiküldöttei nyomban rámutattak eme követelés teljesítésének a nehézségeire, hogy tudniillik a forgalm .iádénak az importárunál váló bevezetése főképpen-a. szeúződé’ses' álla­mokban retorzió? intézkedéseket válthatna ki. A textilgyárosok szövetsége méltányolta a kormánytényezők magyarázatát, majd ezek­kel egyértelműen úgy határozott, hogy a kér­dés végleges rendezését a választások utáni időre hagyja. A most érvényes forgalmi adótörvény meg­hosszabbítják. A forgalmi adó novellája körül igen élénk eszmecsere támadt a közvélemény­ben, amelyet lapunk hasábjain is részletesen ismertettünk. A forgalmi adó novelláját a nemzetgyűlés állandó bizottságának kellett volna tárgyalnia, a termelők, gyárosok és ke­reskedők érdekszervezetei azonban ama kö­vetelésüket nyilvánították meg, hogy a tör­vénynovellát a nemzetgyűlés mindkét házának plénumái tárgyalják. Miután ez a folyó évben, a ma érvényes törvény hatálya idején, az idő rövidsége miatt lehetetlen, az illetékes körök azzal a tervvel foglalkoznak, hogy az állandó bizottság a ma érvényes forgalmi adótörvény hatályát egy, esetleg félévvel meghosszabbít­ja s ez alatt az uj törvényjavaslat alkotmá­nyosan elintézhető. Árlemorzsolódás a világpiacon. A világpia­com ez év augusztusában megindult árlemor­zsolódás a legfontosabb árucikkekben folyta­tódott, sőt egyre nagyobb méreteket ölt. A 1 eguagyobb árveszteség a zsírnál, kávénál, gyapjúinál, ónnál, jutánál és kanosuknál kö­vetkezett be. Ezeknek a cikkeknek mostani árszínvonala lényegesen alacsonyabb a leg­utóbbi évek átlagánál. A hanyatló irányzat csaknem kizárólag ipari nyersanyagokra ter­jed ki, inig áz leírni szereket, amelyek nagy­részt már az előző hónapokban óv■■■'-Ve:y_ á"- veszteaéeeket szenvedtek. e-/'>P->i nem é'M Egy luhacsovlcei nagy hotel fizetésképtelen.. A magyar fiirdözö közönség előtt is jól ismert luhacsovicei Palace-szálloda tulajdonosa. Drtilek Antal fizetésképtelen. A passzíva 9,654.000 korona, ebből 5,551.000 korona a jel- zálogtartozás, a többi nem biztosított üzemi adósság és köztartozások, adók, illetékek, szo­ciális' biztosítási dijak. Az aktívákat, 6,025.000 koronára becsülik. A tulajdonos 35 százalékos egyezségi kvótát ajánlott föl. Bankrátamérsél: 1 ést várnak Xewyorkban. Newyorkban a napipénz kamattétele 6 száza­lékra .csökkent és ebben látják egyik okát a newyorki tőzsde újabb megszilárdulásának. Azt hiszik, hogy a Fodorul Keserve Board, amely a tőzsde ellen folytatott küzdelmet fel­adta, a közeljövőben revízió alá veszi kamal- puliitikáját. Legkésőbb novemberre bunkrátu- ios/állitásl várnak Newyorkban, ami kihalás sál lehel az oll jegyzet! magyar értékekre is. Háltam ér sók lés esetén ugyanis számolni lehel azzal, hogy a közönség érdeklődése Ismét a fixkaGMtos&m papinak felé fandnL 8

Next

/
Thumbnails
Contents