Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)
1929-10-12 / 232. (2157.) szám
4 A lerombolt Szentföld városaiban, gyarmatain Egy berlini újságíró tanulmányútja az arab-zsidó harcok színhelyén - Törökországi és sziriai élmények az anatóliai vasúton — n. Haifa, szeptember végén. Nem valami könnyű dolog Európából, a Balkánról szárazföldi ulon Palesztinába jutni. Szófiából indultam útra és amíg Haifába elértem, bét napig utaztam. Heten- | ként csak egyszer, pénteken megy vasút a Mar- I mara-tenger partján fekvő Tlaidar-Pasából a szí- i riai Tripotiba, amely a .Földközi-tenger partján | fekszik és ahonnan azután az ember autóval, | állandóan a tenger partján vezető pompás utón haladva Palesztinába ér. Hol kezdődik az európai ember élményvilága bán a Kelet? Elég időm volt a hétnapos utazási téatt arra. hogy ezen a problémán is gondolkoz- i ram. Úgy hiszem, hogy •ai igazi Kelet ott kezdődik, abol az asszonyok általában és nemcsak lovaglásnál, hegymászás- j oá! és tennisz játéknál viselnek nadrágot. Azonban ez már Bulgáriában igy van és a nadrágnak az a köze van Kelethez, hogy az asszonyok ! nadrágviőele'te a távoli Keletről jött át a Balkán- | ra. A babiloni Saanurámát vázáinak képein az! asszonyok mind nadrágban vanuak. A távolabbi Kelet viszont ott kezdődhetik, ahol 1 a férfiak is napernyőt viselnek cs ez megfigye- { léseim szerint valahol Aleppo vidékétől délre j •részi kezdetét. Hogy Kemal pasának megvan a modem reformok bevezetésére való energiája, ez vitathatatlan ! •s nem szorul hosszadalmas bL.-nyitásra. A fez és a fátyol teljesen eltűnt Törökországból, j de a közfcgyclemnek különleges bizonyítéka a* a tény, hogy a legfontosabb reformnak, az írás és olvasás reformjának bevezetése után alig háromnegyed évvel az arab írásjegyeknek minden maradéka eltűnt török területen. A kisázsiai vonat bizony nem felel meg az r ;répái kényelemhez szokott utas igényeinek. j Például nincsen étkezőkocsi rajta. Amíg az ismisi öböl meutéu iialad a vonat, amely úgy néz ki, mint magas hegységek hátaival közrefogott alpesi tó, még valahogy megy a dolog, mert Ismis város pályaudvarának éttermében kielégíthetjük táplálkozási igényeinket. Amint azután tovább haladunk és az állomások megritkulnak'. megkezdődik az unalom s nyomában fellep az éhség. De valami vigasztal bennünket, tudjuk. hogy Szabadasában, amely mandula- ültetvények, kukorica- és rizsföldek közé van beékelve, a legpompásabb gyümölcsöt találjuk. Londontól Bagdadig csak két ilyen különleges fajta állomási gyümölcspiac van Európa és Kísérsia testén, az egrit a bolgár Saram bei áfle- tná.son, ft másik pedig itten, Szabadijában. Pompás alkotásn, színes kosaraiban van felhalmozva a legnagyobb szerű gyümölcs és szinte érdemes volna egész kosarakat meghurcolni a világ körül, hogy kedves asszonyoknak keleti emlékként hozzuk el őket. Lassan beáll a sötétség, valahol a magas fenn térségen órákig áll a vonat és Dv' t mehet tovább, mert a viz magas állása a hidat alámosta. Ezalatt többször végigjárjuk a zsúfolt vonatot és figyelmesen megszemléljük az utasokat. Nagyon sok keleti érdekesség van ezen a vonaton, de akkora a zsúfoltság, annyi a gyerek és az asszony, hogy még a második osztály sem nyújt semmj kényelmet. ősz. fehérszakállu törökök törzsük alá összehúzott lábakkal gubbaszkódnak párnáikon. Nem mozdulnak és csak akkor keinek fel, ha vallásos mosdásaikat kell végezni. A vonat végső kocsijában négy öreg török görnyed imaszőnyegén; kezük a padlóra támaszkodik, törzsük mélyen lehajol, úgyhogy homlokuk a padlót érinti, kétszer, háromszor felállanak, azután ismét le térdepelnek, homlokuk újból a padlót érinti, közben lassan mormolják, hogy: Nincs Tsten A Habon kívül és Mohamed az ő prófétája. A török utasok mind nagy palackokat hoznak magukkal, de ezekben a palackokban csupán tiszta víz van. amit szenvedélyesen isznak. Ezt a szenvedélyt kupétárea rúnái, az eszkisehiri bírónál is tapasztaltam, aki csaknem állandóan vízzel frissítette fel magát. Igen jó barátságot kötöttünk. Nemrégiben házasodott és rendkívül csinos, filigrán felesége vele van. Modern asszony, a legújabb divatu bubifrizurát viseli, rövid szok- uyácska van rajta, úgyhogy percenként vagy tízszer kell odakapkodnia, hogy kissé lehozza térdei alá. A férfi is modem, Kemal híve, nem a hárempasák típusából való., úgy szolgálja ki csz- -zonykáját étellel és itallaE mintha komornyikja volna, valószínűleg amikor odahaza vannak, a piacról ő hozza a húst és a főzeléket. iA kupéban étkeznek, mint a többi utazó török, ők is teletömött kosarat hoznak magukkal, poreelíán tényé- rokba rakják az ételt és engem is szívesen meginvitálnak a húsból, sajtból és szöllőböl álló étkezéshez. Élénken társalgónk, folytonosan modernségükkel dicsekednek és amikor demineiálva megemlítem a vonat végében imádkozó négy öreg törököt, a bíró lelkesedve kiált fel: JBz helyes dolog. Ezt egészséges dolognak tartom, mert erőzlti a testet. E*t # apoHot csak őrizz© is meg » mi jő népünk?** Másnap Kópiánál meglepetésre ébredek- Étke 'őköcsik vagy vala.mi hasonlót kapcsolnak a vonathoz Tudniillik ez egy osoniagkocsi. amelyben konyha is van Primitív módon elitnek é$ Marnék ittém és ar ételeket • hálókocsiban eaerviTozzék. Az éhínségnek tehát vége van. A vonat most a vulkánom Taurus csupasz, fátalan. alig kultúrált sziklái között halad. Romantika lengi át a tájat, a Bosanti folyó vadregényes völgyben töri ál a magas hegyláncokat, hetven alagút következik egymásra, a folyók föld alá tűnnek el, a völgyek pedig száz méternél is mélyebbek. Ázsiai Törökországot elhagyva Szíriába érünk. Aleppo Iiombs és Mama körül termékeny a vidék, de ez csak kis intermezzo. Ezután nincs más, csak hegyek és hegyek, kövek és kövek. Nagystílű’ tájak, a házak és a városok négyszögesek, egyenes vonalnak. A fantasztikus Aleppo a távolból úgy emelkedik ki a nap aranyzó sugárkévéjéől. mini i egy biblikus mese. mesterséges dombon emelt ! sziklavár mjnarettekkei és tornyokkal. Horobs és Hama hasonlóképpe l piitorcszk látvány s a kél város környékén a Libanon láncai kezdődnek. Beduinokat lehet ilt látni, fa.ufa.szti- kns. színes, földig érő pelerioekbcn s mindegyik lompos megjelenésében olyan büszkén ül tevéjén vagy lován, mintha bizánci herceg volna.. Egyet sem láttam nevetni közi*lök. A kősziklák. között barna juhok és fekete kecskék keresik sovány táplálékukat. Nagy tévéké rr.vánok von útnak egymás nyomában s mindegyiket egy-egy szamár kíséri. Itt. vezet a régi karavánul, amely a Földközi-tenger parijáról indul ki és Bagdadon át az Indiákra visz. A leggrofeszkebb látvány azonban a szir feláll-Tahi, házai nem nagyon szélesek', de annál magasabbak, olyanok, i * *nl a kőből épített cukorsüveg. Egy-egy ilyen falu ötven-hatvan cakó rsü végből áll! Nincs ezen a házon más, mint egy kis lyuk, s nagy fáradtsággal kel! becsúszni a lyukon át a házacska, belsejébe. Úgy néz ki az egész község. *nt amikor a gyerek az ökle körül homokházikőka' tapaszt össze egy inás mellett. Aniig a felaboE téy megtelepültén élnek, a beduninok még most is nőm ad i zó Inak. Akik pedig egy helyben laknak, cigányában élnek. Nehány oszlopot vernek a földbe, szalmazsuppból, vagy Fából löt őt húznak rá. az egyik oldalon falat csinálnak vályogból! a nap felé eső oldalt pedig ronggyal takarják el. Ilyen a házuk és hasonló egész életmódjuk primitiviiása u\ A NYOLCVANÉVES COOK Cuók neve az egész Jó ci Kerekségen ismert fogalom. A világ minden Iáján azzal a bizonyossággal utazhatunk, hogy ott „Cook“- embeire akadunk, aki utunkat tovább egyengeti. .'Ez az utazásra alapított szervezet. 80 •esztendővel ezelőtt egy véletlen eszméből fakadt. midőn Oook Tamás nyomdász annak a módját kereste, hogy egy mértékleteaségi értekezleten az érdeklődők a világ minden tájáról részt vehessenek. Cook is, mint annyi más nagy üzletember, pályáját minden kedvező kilátás nélkül kezdte. Négyéves volt, midőn atyja meghalt és már tízéves korában maga kereste meg a kenyerét. Miután jó egynéhány foglalkozást kezdett, de valamennyit abbahagyta, végre is a köny vevömdaipamál állapodott meg. Leicesterben kis könyvnyomdát, alapított. • Cook a mértéMetességi egyesület ügyei iránt rendkívül érdeklődőt1}. Minden szabad idejét arra használta fel, hogy az egyesület érdekében írjon és előadásókat tartson. Ez ügyben egyik helyről a másikra utazott. 1841- ben már egy nagyszabású bizottság tagja volt, amely a Leieestertől tizenkét mérföldnyire fekvő Luughboro-ban székelt. A legnagyobb nehézséget a két helység között fennálló távolság miatt a forgalom lebonyolítása okozta. Cook sokat gondolkozott ezen a kérdésen, inig egy napon eredményre jutott. Az volt a terve, hogy a vasúttársaságról mérsékelt helyá'akkal egy külön járatot kér. miután ö a megfelelő utasokról biztosítja a vasúttársaságot. Tervét mindenekelőtt a mérték!etességi egyesület tagjaival beszéde meg. A legtöbben egyetértettek vele. Azután a vasuttársa- ?-ágboz fordult. Ttt a dolog természetesen újszerűén hatott, de csakhamar komoly tárgyalásba léplek az :• ián'at'O' ő Cook-kai. Az eredmény végül az volt. hogy a legelső különvona- ton 500 személy vett ?é>-zí, akik 24 angol mérföld nyi távolságra íveicesfer és Lougbboro között oda és vissza egy angol shillingért utaztak. Előrelátható volt, begy ezt a kedvezményes utazást igen gyakran és szép számmal meg fogják ismételni. Az emberek lassanként megtudták. hogy ezeket az utazásokat Cook rendezi s igv más kiránduló irásaság is hasonló ügyben egyenesen hozzá fordult. Rövid idő múlva Cook-ot az utazásrendezés annyira igénybe vette, hogy egy évre rá utazási irodát. szervezett s nyomdáját is ennek a szolgálatába állította olyképpen, hogy a szükséges hirdetéseket itt készíttette ed. Cook most már csak azon fáradozott, hogy szép és kellemes kirándul óhelyeket fedezzen fel, ahová társaik ^rándulásokat rendezhetne. Több városba utazott s végül Liverpoolban állapodott meg. Ide akarta az utazási irodáját áthelyezni, ismét, tárgyalni kezdett, a vasúttal, Lieoestőrben pedig kiránduló társasutazásokra adott fel hirdetéseket. Később legérdekesebb útidról kis könyvet irt, amit a saját nyomdájában, képekkel ellátva készitte- tett el. Az első táiBaelkirájndulást 1845 augusztus 14-ce tűzte ki. Egy hétre rá minden jegy elfogyott. Ez a vállalkozás oly fényesen sikerült, hogy tizennégy napra rá újra meg kellett iwnétete.1. Lássankioit. kiv.ülágloW., hogy Cookualk ez a foglalkozása több, mint mellékfoglalkozás, és , erre rendszeres Iársaskirándulásokat szervezett. A vasúttársasággal most már könnyebben tárgyait, mert az, az anyagi sikereken felbuzdulva, bármikor adott külön vonatot, ba Cook a megfelelő létszámú utasról gondoskodott. Cook a megkezdett ulon kitartással haladt. Beutazta az egész országot, felkutatta a lég- j-zebb tájakat, és az utasok elhelyezkedéséről ! tárgyalt. Kirándulást csak olyan helyre reu- deaett, ahol előbb személyesen győződött meg arról, hogy a pénzt és a fáradságot megéri Tevékenységét lassanként szélesebb alapokra fektette. Midőn Észr-kWalesben a Snowdeu-hegyet járta, útikönyvében a következőket jegyezte fel: — A Snowden csúcsáról gondolataim a Ven Lomondra szál lottak s elhatároztam, hogy Skőtországba utazom. Abban az időben az utazás nem volt olyan egyszerű. A vasúttal csak Newoastleig mehetett az ember, a hátralevő utat vagy az országúton vagy a tengeren kellett megtenni. Cook kétszer járta meg az utat, mdg a társas- kirándulást ide is megszervezte. Az útiköltség egy guinea és a megtett ut 800 angol ménföld volt. A kiránulótársaságot, amely 850 személyből állott, a skót városkában zeneszóval kísérték a városházáig, .'hol a veudégeket rendkívüli szi;vés fogadtatásban részesítették. Néhány év múlva Cook távolabbi helyeken is szemlét tartott. Az volt a terve, hogy Amerikába utazik, hogy kirándulásait most már az Atlanti-óceánon keresztül rendezze. 1850-ben Liverpoolba utazott, hogy az ottani hajőstársasággal megegyezzen. A vonat Derbyben megáll ott és itt Cook a midlandi vasúttársaság elnökével találkozott. Az elnök megkérdezte tőle, hogy nem óhajt-e a londoni kiállításra egv társasutazást rendezni. Cook, természetesen, ezt a kirándulást is megrendezte, igy az amerikai utat későbbre kellett halasztani. A londoni kiállításra 165.000 embert toborzott. 1855-ben — Cook első utjának tizedik évfordulóján — Parisban világkiállítás volt. Cook tehát Franciaországba utazott ás utasai érdekében a szállodásokkal az elhelyezkedésről tárgyait. A francia fővárosba több társaságot. is elkísért. A következői évben a különböző országokba az utazások egész sorozatát rendezte, amelyeken mindig személyesen vett részt. Később azonban vállalkozása olyan nagy mértékben növekedett, hogy valamennyi kiránduláson már nem tudott megjelenni. Evégből egy rendkívül célszerű emelvényrendszert honosított meg, amely később a Cook-iroda lényeges kellékévé váü Személyes tapasztalatai, amelyeket a különböző országokban szerzett, rávilágítottak arra, hogy milyen nehézségeik merülnek feö a számlák rendezése körül idegen bél yen. A valuta mindenütt máé. Mindig attól tartott, hogy utn ait megkárosítják. Cook ezt a kérdést úgy oldotta meg, hogy ügyfelei részére a szállodásokkal szabott árakban egyezett meg. Az utasok neki fizettek s ennek fejében szelvényt kaptak, amit a szállodásoknál értékes! tettek. É célszerű szelvényrendazer révén a vállalat már csak a turisták szempont jából is nagy mértékben fellendült. Ar emberek már tudták, hogy idegem országban egyedül ia utalhatnak, tekintet nélkül arra, beszélnek-e azon a nyelven, vagy eem. t)s ezeket az előnyöket csakhamar ki is aknázták. Tíz évvel később alakult az első londoni menet jegy iroda a Fleet Streeten, amelynek igazgatója Cook József, az alapító fia volt. 1869-bn a cég egy gőzhajót bérelt, bogv a Nílust behajózza. E jól sikerült vállalkozás után a cég az egyiptomi hajózás fellendítése érdekében az utasok toborzására ügynököket alkalmazott. Az ügynökök eredményes munkássága minden várakozást felülmúlt. Bizonyos, hogy ennek a világhírű cégnek Chartinn fél szabadulása körül is nagy érdemei voltak, mert nemcsak l'ársaskiránduláGolyvánál csal » y Csizi-Jódkura, Csizüirdö n—ww¥»w»Hii phpoibwi niy||ip —‘'pmfnfrTmTTTi'r n ■■ un i sokat rendezett, a festői vidékre, hanem kőszénnel is ellátta, amelyet; Angi iából szállíttatott -de. Magáiivallaikozása egy nép részére még sohasem teljesített ekkora szolgálatok A cégnek jelenleg Kairó mellett önálló hajógyára van. Egészen más természetű, de szintén rendkívüli feladat volt a Mekkába irányuló zarándokúi megszervezése. A zarándokok eddig számtalan esetben rablásnak, estek áldozatul, nem egy jámborszáudéku zarándok életét is vesztette. Az indiai kormányzó ajánlatára Cook ezt a kérdést is megoldotta. A zarándokok vallásgyak Oldataiknak most már nyugodtan és veszély nélkül tehetnek eleget. Cook 1872-ben rendezte az első világkörüli tanú loiáuy utjai és nemsokára rá megtörtéül az első tökéletes világkörutazás. Ez volt a cég tevékenységének a legkimagaslóbb pontja. Hat év múlva Cook fiának adta át a nagy \állaim vezetését és nyugalomba vonult. A nagy vállalkozó 1899-ben halt meg. Fia 1924-ig folytatta a vállalkozást, de ennek a hatalmas cégnek egyes ágait magánkézbe adta. .1928 februárjában történt, hogy a Cook Tamás és Fia cég a hozzátartozó .mellékvállalataival együtt a Nemzetközi Hálókocsi Társasággal egyesült. A pompásan berendezett hálókocsik, amelyek a legtöbb európai vasútvonalon forgalomban vaunak, e hatalmas társaságé. Az egyesített vállalat élé® az alapító unokája: Cook Frank állott, aki. 1929-ben lemondott tiszte égéről. Az első kis 24 tnér- föides kirándulásból fejlődött ez a hatalmas vállalat, amelynek szálai ma a világ minden tájékát behálózzák. A vállalatnak külön lapja is van: A Travel- lers Gazette, amely kizárólag az utasok részére tanácsokat és érdekességeket tartalmaz. A lap az .egyes országok részére külön kiadásban jelenik meg. így Franciaországban, Spanyolországban, Hollandiában, Skandináviában, Eszakamerikában, Indiában, Ausztráliában és a távoli keleten. A különböző kiadásokat egybevéve, a lap többszázezer példányban jelenik meg. A vállalat inéi elei re mi sem jellemzőbb, mint az, hogy nincs az a vasút- vagy hajó- lárasság, amely a Cook-Wagon-Lits-Alliance nemzetközi utazási szelvényeit el nem ismerné. Szállodászelvéuyeit, befizetési lapjait, hitelleveleit a világ bármely táján elfogadják. nADIÖMCSOR HÉTFŐ PRAGA: 11.15 én 22.15 Gramofoo. 12.30. 16.30 est. 20.30 Nemzetközi .hangverseny. Közreműködik a rádiózenekar, énekel Ada Nordenova. Műsor: 1. Smetana: Prágai karnevál. 2. Vyepalek: Istenkezébe, dalciklus. 3. Ostrcsil: Sülte c-moll nagy zenekarra. — POZSONY: 11.30 Gramofon. 18.00 Kamarazene. 22.15 Kávéházi zene. Egyéb, mint Prága. — KASSA: 12.30 Gramofon. 17.10 Zenekari est. 18.15 Szarvas E. mérnök magyar- nyelvű előadása: Hogyan bánjunk a műtrágyával ősszel. 18.35 Orvosi előadás. 19.00 Pgágai műsor. 22.15 Kávéházi zene, utána magyarnyelvű sajtö- hirek. — BRÜNN: 22.15 Kávéházi zene. T’öbbi, mint Prága.- — MÁHR.-OŐTRAU: 11.30 Gramofon. 15.00 Egy' óra ar. aeezoDVoknal?. Többi, mint Prága. — BUDAPEST: 9-15 ép 9.45 Hangverseuy. 12.CH> Déli harang*aó. utána gramofouzene. 17.10 Szlovák nyelvlecke. 18.50 Német előadás. 19.25 Gramofon- hangverseny. 20.30 Nemzetközi hangverseny Prágából. 22.15 Cigányzene. — BECS: 20.00 Krajtéi S. dalec-tje. 20.30 Hangversruy Prágából. 22.00 Jazzband. — ZÜRICH: 20.00 Régi zene. 21.20 Uj zene. — BERN: 20.00 Baatien éti Bastieuoe, Mozart operája. — GENF: 1Ő.30 Gramofon. 21.15 Hangverseny. — LONDON: 23.50 Kamurazoue. 24.00 Tánc. — BERLIN: 22-30 Dajos Béla zenekara. — STUTTGART: 21.S0 Henrietté testvér. 22.30 Verdi-eté. — MÜNCHEN: 19.40 A négy év- tszak, Haydntól. —■ LANGENBERG: 20.00 Könny ü zene- — ZÁGRÁB: 20.30 Ha' ersenv Prágából.- KATT0WITZ és KRAKÖ: 17.45 Hangversany. Kaiigvehaény. 17.30 Német el&'tdás. 19.05 Vadász- 20,34) Prágai műsor. 32.45 TánozerK. 1929 okiét** 12, immbát
