Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-11 / 231. (2156.) szám

11 wa» n, Közcíazda L^ÁCT1 . A világ aranybankjává fejlődhetik ki a Nemzetközi Reparációs Bank fe összes bankok visszieszámolási helyévé vélik — Kölcsönkölvényeket bocsát­hat ki és az egyes nemzeti jegybankokat nehézség esetén támogatja — Hét állam jegyzi le az alaptőkét Prága, október 10 A Deweí-terv szerint Németország évente két é* fél mSlliárd márkát fizet repaTáció óimén, amelyhez a német gazdasági., helyzet fejlődése esetén aa úgynevezett jóléti index alapján továb­bi pótösszegek járulnak. Ezt az összeget Német­ország részben devizában, részben pedig teimé iszetben történő száLlitások'ban fizette. Ha a német valutára való tekintettel az összegnek az átuta iása a hitelezőkhöz nem lett volna lehetséges, az összegeket időlegesen a belföldön, Németország­ban helyezték volna el. Illetékes német szakkörök, valamint elfogulat­lan külföldi szakértők azon a nézeten vannak, hogy Németország ebben a tervezetben megje­lölt megterhelésnek sem lesz képes tartósan meg­felelni, A német kereskedelmi mérleg 192S-ban még 1 é$ egynegyed milliárd defioitteí zárult, azonkívül a Németország részére felvett külföldi kölcsönnek a kamatai a német külföldi befekte­tések jövedelmének a leszámításával, több mint háromnegyed milliárd márkára rúgnak. Ha ehhez hozzászámítjuk a transfer védelmében nem része­sülő és minden esetben fizetendő 660 millió már- kát, kétségtelen, hogy Németországnak a reparáeló megfizetésére to­vábbra is külföldi kölcsönökre van szüksége. Miint ismeretes, Németország az eddigi reparációs kötelezettségének is csak külföldön felvett hite­lek alapján tudott megfelelni. A párisi tárgyalás legfontosabb eredményé azonban a nemzetközi banknak a megalapítása. Amíg a nemzetközi szerveket általában nagyon szűk hatáskörrel látják el — mivel a tagálla­mok félben ügyelnek síuverénltásukra, — addig meg keli állapítani — ezt az uj bankot olyan tág hatáskörrel látták ed, amilyenre pre­cedens alig akad m amely olyan perspektívát nyújt & jövőre nézve, amelynek jelentősége szinte beláthatatlan. A pá­risi tárgyalásokban az uj intézmény alapgondola­tait lefektették és a közel jövőben összeülő 14 tagú szervezőbizottság készíti el az uj nemzet­közi bank végeleges szabályzatát. Még székhelye sincsen megállapítva, noha már megindult érte a küzdelem London, Amsterdam, Bruxelles ésj. Ba­sel között. Mindenesetre olyan hely szükséges, ahol tevékenységét főleg adóztatási szempontból korlátoztatáeok nélkül folytathatja. Az alaptőke 100 millió dollár értékű lesz ée an­nak az államnak a valutájára szólhat, amelyben a székhelye lesz. Egyelőre az alaptőkének csak a 25 százalékát fogják befizetni. Hét állam: Anglia Franciaország, Németország, Olaszország, Bel­gium, valamint az Egyesült Államok és Japán jegyzik le egyenlő arányban az alaptőkét. Ezek az államok részvényeik egy részét továbbadhat­ják más államoknak, azonban a hét vezető állam kötejes megtartani az alaptőke 55 százalékát. A részvényeseknek nincsen szavazati joguk, hanem sz illető államok jegybankjai gyakorolják a sza­vazatot. Az alapító államok két taggal, a többiek összesen további 5 taggal lesznek az igazgató­ságban képviselve. A legfontosabb azonban az a hatáskör, amellyel est az uj bankot felruházzák. Először is a nemzet­közi bank pótolja majd a reparációs bizottságot, e. reparációs ágenset (Parker Gilbert) és az egyéb megbízottakat. A német fizetéseket lehetőleg már a nemzetközi bank által megadott valutában ahhoz a bankhoz kell befizetni, amely a szétosz­tásról gondoskodik. Ugyancsak ő intézné * T)a- wee-kölcsön kamatszolgáltatását is. Tgy tehát minden politikai ellenőrzés1 megszűn­nék és a német jóvátétel lebonyolítását bank- szerű tranzakcióként kezelnék. Ugyancsak a bank intézné a természetbeni szál­lítmányoknak a, lebonyolítását is. Ismeretes, hogy szívós harc folyt a németek és a hitelezők között ». természetben való szállításokat illetően. A ne­metek természetesen arra törekedtek, hogy tel­jesítményük minél magasabb részét természetben való szállítással fizethessék. Végre abban egyeztek meg, hogy a, természetben való szállítások még 10 évig tartanak. Azután csak abban az esetben ha átutalási nehézségek lennének, Az ilyen szállí­tások lebonyolítására, a nemzetközi bank hitele­ket nyújthat és Így különösen a közmunkák léte­sítését támogathatja. Abban az esetben, ha Németország átutalási ne­hézségekkel küzdene, a bank hitelére támaszkod­va az antant-államoknak tovább fizetné a német részleteket ée Németországnak pedig egyelőre ha­lasztást adna, így alkalmas lenne arra., hogy ki­sebb feszültségeket kiegyenlítsen. Abban az esetben, ha a devizaátutalások nem ieheteégeeek, a reparációs összegek átmenetileg Németországban belvezendők el. Ezek után az összegek után Németország a lóíelezökuek a Reiehsb*ink ka­matlábánál 1 százalékkal magasabb, de legalább és fél százalékos kamatot tartozik fizetni A kihelyezésnél elérhető nyereség differenciát a nemzetközi bank tarthatja meg, sőt fel van hatalmazva, arra, hogy a Németország ha/n wiárkáhs/n kShélyerctt reparárió, ö**regekről a nemzetközi piacon trus tköt vényeket bocsátón ki éfi azok ellenértékéből fizesse ki a hitelótő- ket. Ugyancsak a bank lepne hivatva arra, hogy a transfer védelemben nem részesülő 660 millió már­ka alapján körülbelül 10 milliárdnyi kölcsönt ve­gyen feJ a nemzetközi piacokon, avagy ezeket a kötvényeket az illető államoknak saját kötvényeik ellenében való kicserélésre felajánlja. További feladata lenne a német kivitelnek a támogatása és finanszírozása különösen akkor, amikor már a természetben való szállítások in­tézménye megszűnnék. Különösen gondoltak arra. hogy a kevésbé fejlett, országokba történő szál­lításokat finanszírozzák. Az állandóan megismétlődő devizaoperációkra való tekintettel a bank abban a helyzetben lesz. hogy az euró­pai valutáik stabilizációjára igen nagy befolyást gyakoroljon. Ezzel kapcsolatban ennek a bank­nak szánják azt a feladatot, hogy az feszes bankoknak a visszieszámolási helye legyen. Sőt kölcsöjikötvényeket is bocsáthat ki, hogy az egye* nemzeti jegybankokat esetleges nehézsé­giéiben támogassa. Például a Reiobsbankokat májusi helyzetében, amikor a mostani reparáció.s bizottság á fizetésre kerülő összegeket a Reichsbanktól kíméletlenül behajtotta, addig az uij intézmény a ReichS'bankot ily esetben igen hathatósán támogathatná. A- nemzetközi bank hivatott majd arra, hogy a jegybankok részére leszámolási helyül szolgáljon és mint aranykliringhely szerepeljen. Az arany, automatikának ez a befolyása a nemzetközi de­viza- és valutaalakulásra igen nagy befolyással lehet. Megemlítést érdeme! még énnek az uj központi szervnek MteLkreálá&i képessége. Hatalmas fisszegre rúg a nyereség Ami most a bank nyereségét illeti, az valószí­nűen hatalmáé ösezegré fog rúgni, hiszen az alap­tőkén kívül megkapja a reparációs ágensek 1ÓÓ— 200 millió márkát kitevő készpénzkészletét, azon­kívül Franciáoüszág azért a kedvezményért, hogy a 660 millió évi feltétlen devizában fizetendő öse- szegbői 500 millió mátkát kap, 660 millió márka biztonsági alapot tartozik az uj bankhoz befizet­ni. Azonkívül Németországnak azt a 100 milliót, amely most a zárolt állami bevételek megbízott­jánál van, valamint további 400 milliót fizetne be. Ehhez járulnak a jegybankoknak ceékkbeté- tei, arany betétei, úgy hegy az uj intézmény ha­marosan 1 ée fél—2 milliárd aranvmárkára menő összeggel rendelkezne. A nyereség szétosztására vonatkozóan *,z alap •• elv az, hogy 25 százalékot a törvényes tartalék­ba helyeznek addig, amíg ez a tartalék a befi­zetett tőke 10 százalékát, el nem éri. azután a. részvényesek kapnak 6 százalékos osztalékot, az azután fenanaradó összegből legfeljebb 2Ó 6zúza­lékot adnak ugyancsak a részvényeseknek, amíg az osztalék a 12 százalékot el nem éri. Az az­után fenmaradó nyereség 50 százaléka az általá­nos tartalékba kerül addig, amíg az a befizetett alaptőke összegét el nem éri, azután csak 40 szá­zalék, amíg a tartalék a befizetett összeg kétsze­resét, 30 százalék, amig a tartalék a befizetett összeg háromszorosát és végül 10 százalék, amíg a tartalék a befizetett összeg ötszörösét el nem éri, azután pedig továbbra is 5—5 százalék körül évente ebbe a tartalékba. A még fenmaradó ősz szegből .75 százalékot kapnak a jegybankok,, vagy kormányok hosszúié járatú betéteik után, mini nyereségrészesedést, inig a fenmaradó 25 száza­lékot. különleges tartalékba helyezik, amelynek célja, hogy Németországnak a 30 óv múlva fize­tendő reparációs részleteinek a törlesztésére szol. gáljon. Ennek az uj banknak hitel-, valuta-politika, va­lamint a nemzetközi tőkepiac szempontjából olyan fontossága van, amelynek mérveit, pontoson érzé­kelni alig lehet. A bank 3—10 éven belül oly óriási tőkék felett rend étkezhet, hogy az egyes ijllamok gazdasági és ennek révén politikái életére is rendklvü1 nagy befolyást tud majd gyakorolni. Egy államra nézve sem. lehet, közömbös, hogy en­nék az intézetnek vaJutaállományábaD az ö pén­ze mily mértékben szerepel s ha ezerépei, annak vásárlása, eladása, hogyan és mely időpontban, mily módozatok mellett történik. A búnk fejlő­dése az intézétet olyan jegybankok fölötti orgá fiúmmá teheti, amelyből egy világ-ara iiyba.uk vagy legalább is az európai -államok jegybankja fejlődhetik ki. Megalakulása és várható fejlődése- tehát a legébérebb figyelmet érdemli. A pozsonyi tőzsdéről. Folyó hó 14-ike. hétfő helyett október J5-én, kedden tartatók börze- j nap a szokásos érákban. Az amerikai tőzsde? hitelek. A uewyorki értéktőzsde vezetőségének közlése szerint a tőzsde: liilelek összege szép!ember végén el­érte a S.55 milliárd dollárt. Tavaly ilyenkor a hitelek összege még csak 8.51 milliárd dol­lárt tett­<PBmza-MxGto!&TmRi^ ■ A prágai Nemzeti Bank hévégi kimutatása szerint a pénzpiac helyzete a szeptember végi g feszültség likvidálása után elég kedvezőnek n mondható. A bankjegyforgalom 323 millióval s 7373 millióra esett; a zsirókövetelések 258 fi millió koronával emelkedtek s összesen 733 k millió koronát tesznek ki. A Nemzeti Bank v hitelügyleteiben általában hanyatlás észlel- c hető, az értékpapírokra nyújtott kölcsönöli z kivételével, amelyek 69 indítóval emelkedtek, a A valutakészlet némileg emelkedett a 841 j; millió koronára s az aranykészlet 1205 millió t korona értéket képvisel. A pénzpiac helyzete g a diszkontemelóst nem teszi szükségessé, c Az őrlési rendelet szigorítása Németország- 1 bán. A német birodalmi gyűlés közgazdasági [ bizottsága tárgyalta Dietridh mezőgazdasági 1 miniszter előterjesztéseit az őrlési kényszer 2 megváltoztatásáról. Eszerint az eredeti 40 szá- 1 zálék nól az őrlési kvótái belföldi búzában 50 1 százalékra emelik október—november hóna- f pókban. Azok a malmok pedig, amelyek 2 augusztus—szeptember havában csak 30 szá- 1 Kálók belföldi gabonát őröltek, kötelesek a < fenmaradt mennyiséget pótlólag felőrölni. A i javaslatot a. bizottság 12 szavazattal 10 elle- - nóbeu elfogadta. A német nemzetieknek azt ' a követelését azonban, hogy a behozott lisz- 1 tét is belföldi liszttel kell keverni, a 'vita so- 1 rán elvetették- Az uj rendezés szerint, tehát, a német malomipar augusztus—szeptember­ben 40 százalék, október—-novemberben pe­dig 50 százalék erejéig köteles belföldi gabo nát őrölni. Snowden a tőkegyűjtés mellett foglalt ál­lást. Londonban tegnap nyitották meg a nem­zetközi takarékossági kongresszust, A meg­nyitáson, amelyen mintegy 400 delegátus vett ; részit, közöttük ISO külföldi, Snowden kincs­tári kancellár mondott. megnyitó beszédet. . Snowden beszédében, amelyet nyomban le­fordítottak francia és német nyelvre, hangsú­lyozta, hogy valamennyi európai államban még mindig fennáll a tőkegyűjtés sürgős szükségessége, mert az újjáépítés müvét még nem fejezték be. Bár az utóbbi nyolc évben csaknem példátlan gazdasági depresszió lé­pett fel, a nagy ipari államokban és mégis , kivétel nélkül minden brit takarékpénztári intézet betéteinek összege figyelemre méltóan növekedett. A különböző angliai intézetek le­tétjei összesen 1500 millió font áteriingré rúg­nak, beleértve azt a 288 millió font sterlin­get, amely a postatokarékpénztámá! ván és azt. az 500 milliót amely a brit birodalom ta­karékpénztárainál van elhelyezve. Az ópitő- szövetkexetek részvényállománya és lététéi összesen 250 millióra rúgnak és a múlt évvel szemben 32 millió font sterlinggel, tehát fi­gyelem reméltóan megnövekedtek'. Mindén- eéetre érdekes, hogy Sn-ovden, a mukáspárti angol kormány kincstári kancellárja, ebben 9 beszédében is erőteljesen a kapitalizmus mellett foglal állást s a tőke megerősödésé­ben látja az újjáépítés útját, A londoni tőkepiac mozgalmai. Szeptem­berben már rendszerint megélénkül a lon­doni tőkepiac. Különösen, a kibocsátási tevé­kenység fokozódik. Az idén azonban nem ez a helyzet. A szeptemberi kibocsátások össze­ge még az augusztusi igén alacsony szintet sem ütötte meg, lévén mindössze 2.6 millió font (augusztusban 3.6 millió font). Egy év előtt, mikor valóságos kibocsátási láz vette kezdetét, a havi eredmény 18.3 millió fontra rúgott. A kilenc havi összesített eredmény az idén 224 millió fontot tesz ki, az egy év előtti megfelelő időszakban kimutatott 269 millió fonthoz képest. A csökkenés javarészt a ten­gerentúli országok lanyhább kibocsátási, tevé­kenységével magyarázható, minthogy a 45 millió fontos különbözeiből 26 millió a. domí­niumokra. közel. 25 millió font pedig az ide­gen országokra esik. Kizárólag az anyaor­szág céljaira eszközölt kibocsátások az év első kilenc havában 141.6 millió fontra rúg­tak az elmúlt esztendő megfelelő időszakára eső 154.5 millió fonttal szemben. Hanyatlik a csehszlovákiai textilipar. A textiliparotok országos egyesülete a mai na­pon tartott közgyűlésére nyomtatott jelentést adott. ki. amely a kövekezőkel tartalmazza: A csehszlovákiai textilipar helyzeté az 1928. év folyamán a régebbi évekkel szemben je- I leülősen rosszabbodott. Úgy látszik, 'hogy az j 1928. év a textiliparban várható további de­pressziónak a kezdete, úgy hogy az idei év- J tői vein várható jelentősebb javulás: ellen ke- ! /őleg. a helyzet csak rosszabbá, válik. A tex> j Hl.ipari szakmában az import 262.326 tonnát tett ki 6.034,012.000 korona értékben. Az 1927. évi behozatal 300.566 torma, 6 milliárd 16,656.000 korona értékben. A textiliparnak a Csehszlovákiai összes behozatalban való ré­szesedése 33.7 százalékról 31.3 százalékra j <"sett vissza. \ mull év folyamán exportált | textiláru mennvisége 159.236 tómra, értéké 7 milliárd 294,319.000 korona, az. 1927. évi 170 ezer 293 tonnával s csaknem 8 milliárd ko­ronával szemben. A textilipar exportja a köz­társaság összes 'kivitelében való részesedése 38.7 százalékról 3-1.3 százalékra esett vissza- A. téxtilipar helyzete egyáltalán nem mond­ható konszolidáltnak, ellenkezőleg további romlása várható, pedig maguk a texliigyáro- sok minden erejük megteszifésével. igyekez- tek megmentenj a külfölddel szemben a ver­seny képességükéi. A textilipar uj kiviteli po­litikája igazolta azt, hogv a helyzet megmen­tésének kulcsa a külföldi piacokon keresendő; Dunai gabonakivitel! kartell. Azok a 'tár­gyalások, amelyek magyar, jugoszláv és ro­mán gazdasági körök között a mezőgazda- sági kivitel egységes szervezése érdekében folytak, — budapesti jelentés szeriint — komoly állásponthoz jutottak B hét végén Belgrádiban nagy fontosságú konferen­ciára ülnek össze a magyar és jugoszláv me zőgazdasági exportőrök kiküldöttei, amelyen a magyar exportőröknek azt a javaslatát fog ják tárgyalni, hogy dunai gabonakiviteli kar­tellt létesítsenek. Belgrádi jelentés szerint ju­goszláv gazdasági körökben ezt a tervet nagy örömmel és várakozással fogadta^, jvdehet kétségtelen, hogy a terv megvalósítása előtt nagyon komoly akadályok vannak. A magyar javaslat szerint az export gabonatipust kö­zösen állapítanák meg és arra törekednének, hogy a gazdák egységes típusa gabonát tér meljenek. A két ország érdekeltsége együtte­sen gondoskodnék a megfelelő tőke beszer­zéséről is Valószínű, hogy ebben az évben a kartell még nem fogja megkezdhetni műkö­déséi, a oéj azonban az, hegy a jövő évi idényre a kooperációt teljesen előkészítsék. A román agrár exportőrök egyelőre még nem foglaltak állást a tervvel szemben, amely nemcsak nagyvonalú, hanem minden jel sze­rint életképednek i« látszik. iRTlKTfiZSfiS Szilárd a prágai értéktőzsde Prága, október 10. A tőzsde ma barátságo­sabb volt, mert a pénzpiac helyzetét kedve­zően ítélik meg. Az üzlet élénkebb volt, bár a közönség távol tartotta magát a piactóL A korlátban a nehezebb kategóriák javultak. A bankpiac szilárd volt. Az ipari részvények piacán javult: Cseh-morva 90, Berg és Hütten és Prágai Vas 40, Nordbahn, Cseh Kereske­delmi és Königshofer 25, Skoda 31, Aussigi Vegyi 22, Ringhoffer és Pold'i 20, Pozsonyi Kábel 15, Sckoeller, Novak és Jan 10, néhány érték 2—10 koronával. Nordbahmbonnok 175 koronával gyengült. A bankpiacon Zsivno 10, Lánderbank 3, Cseh Eszkompt és Prágai Hi­tel 2, Unió és Cseh Industr-ial 1 koronával javult. Jr A prágai devizapiacon Amsterdam 0.06Ó. Berlin 0.325. Zürich 0.275, London 0.Ó05. Milánó 0.01, Paris 0.005 koronával ja­vult, Brüsszel 0.10, Varáé 0.07, Becs 0.025 ko­ronával gyengült.-f- Nyugodt a budapesti értéktőzsde. A tőzsde egész ideje alatt nem történt nagyobb változás. A járadékok piaca üzlettelen volt. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésé­ben nem szereplő értékek közül a Moktár 91, Részvényár 115.75 pengő árfolyamot ér­tek el. + Nem egységes a bécsi értéktőzsde. Az Osztrák Hitelintézet és a Földhitelintézet -fú­ziójáról érkező hirek barátságosabb hangula­tot idéztek elő a tőzsdén. Berg és Hütten, va­lamint Állanrvasut iránt nagyobb érdeklődés mutatkozott. A kulisszban Poldi és Skoda ' megszilárdult. Magyar montánértékek szán­tén javultak. A korlátban Berg és Hütten, , Aussigi Vegyi, Magyar Általános Szén javult., egyes csehszlovák értékek pedig szintén nye­reségre tettek szent. A járadék piac nem vál­tozott. , -j- Szilárd a berlini értéktőzsde. Már nyi­táskor nagyobb vásárlások történtek és a ke­reslet nem h olt nagy, A hangulat barátságos , volt, úgy hogy' az általános javulás 2—2,5 százalékot tett ki Villany és rnüselyemrész- vények nagyobb nyereségekre tettek szert Az utótőzsde barátságos irányzat melleit nyu­godt volt. ÁRUTŐZSDE T Gyenge a prágai cukorpiac. Nyerscukor- jegyzés Aussig loko 137.50—138.50.-j- A prágai szarvasmarhapiacra 206 szar vasmarhát hajtottak fel, ebből 25 szlovén szko t 146 román, 35 lengyel eredetű. A szlovens-zkói bika 6.60, román ökör 6—6.75, bika 6—6.30, borjú 6—7, a lengyel bika 6—7.25, borjú 6.25. A vásár kicsi volt. T A prágai sertésvásárra 1371 sertést haj­tottak fel, Ebből 202 szlovenszkói, 670 len­gyel, 38 szlovenszkói hízó, 87 jugoszláv hízó, 374 magyar hízó. A szlovenszkói sertés jegy­zés nélkül maradit, a lengyel 11.40—11.60, » szlovenszkói hizó jegyzés nélkül, a magyar hízó 10.30—11. A vásár kicsi volt + A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat tartott volt. A következő árfolyamo­kat jegyezték: tiszavidéki búza 23.30—23.55, felsotiszai 22.55—22.80, egyéb 22.40—22.60, rozs 16.40—16.55, takarmányárpa, minőség szerint. 15.25—16.50, sörárpa, minőség szerint 17.50—21, köles 10.5Ó—12, zab, elsőrendű 15 —15.50, másodrendű 13.75—14.75, korpa Il­ii.25 pengő. ^ j- A mai budapesti terménytőzsde határidő piacán, amint budapesti szerkesztőségünk te­lefonálja. az irányzat jól tartott. Nyitási ár­folyamók: magyar búza márciusra 24.96, 24.97, májusra 25.72, magyar rozs márciusra 19.22, 19.20, 19.17 pengő. Felmondtak 500 mm ma­gyar búzái október 13-iki átvételre. 1

Next

/
Thumbnails
Contents