Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-10 / 230. (2155.) szám

6 1929 október 10, gttttrtjjfc. <PRxgaMAo^!SitHwa1sg A francia kommunista párt a bomlás előtt áll fodox zsidók neon vesznek részt a zsidó pár­tok választási harcában. Elkeseredett harc a rózsahegyi zsidók közt Rózsahegy, október 9. (Saját tudásitónk távirati jelentése.) A szlovák néppárti ml- rm&zterek lemondásának híre a rózsahegyi szlovákság körében leinhatatlan örömet kel­tett. Az aeanberek csoportokba verődve az utcán tárgyalják a rendkívüli eseményt. A zsi­dóság Rózsahegyen két táborra szakadt. Az osztrani lengyel párttal koperálni szád ókozó extrémisták Fischer Artúr dr. ügyvéd veze­tésével nagy agitációt fejtenek ki. A másik csoport viszont Fodor és Roth vezetésével mindent elkövet az irányban, hogy az extré­misták a jelöltlista benyújtásához szükséges száz aláírást össze ne hozhassák. A két tábor ádáz harcot viv egymással. Ugylátszik, hogy az ellenzéki csoport fog ebből a harcból győ­zedelmesen kikerülni, mert az extrém isták a mai napig, szorgos agitáciőjuk dacára, hatvanhat aláírásnál többet nem tudnak ösz- szehozni. Angol vélemény a jugoszláv közigazgatási reformról London, október 9. Az Observer-nek a délszláv közigazgatási reformmal foglalkozó közleménye megállapítja, hogy a belgrádi udvari körökön kí­vül senki sem hiszi, hogy a problémát ezzel meg oldották. Az elintézés az let tvolna, hogy a hor- vátoknak megadják a beleszólás jogát a horvát gyekbe. A király világosan az autonómia ellen döntött és nem ajánlott ezért cserébe megfelelő ellenértéket. Zágráb még a legcsekélyebb köz- igazgatási kérdésekben is Belgrádnak le6z alá ■ vetve. A diktátor elmulasztotta a kibékülés al­kalmát és megerősítette az elégedetlenkedést. Szigorú házassági törvény készül Angliában London, október 9. Az angol egyészségügyi hatóságokat régóta foglalkoztatja már az el­mebeteg-kérdés. Angliában évről-évre vesze­delmesen növekszik az elmebetegek és gyön- geelméjüek száma és már a legkülönbözőbb javaslatok merültek fel ennek a szomorú sza­porodásnak a meggátlására, míg most az angol egészségügyi minisztériumnak az a bizottsága, amely az elmebeteg-kérdéssel foglalkozik, nagyszabású tervezetet dolgozott ki. A terve­zet azt ajánlja, hogy hozzanak törvényt, amely megtiltja a szel­lemileg gyönge embernek házasságát. Nem a szemmelláthatóan kretenekről és idió­tákról van itt szó, mert hiszen ezeket amúgy is intézetekben kezelik. Vannak azonban im- becilis típusok, valamint morál insanityben szenvedő emberek, akik aránylag tűrhetően megállják a helyüket műhelyükben vagy hi­vatalukban és akiket senkisem ellenőriz. Van­nak egészen gyönge idegzetű emberek, akik hirtelen izgalmukban képesek gyújtogatni, vagy embert ölni, vannak nagy számmal olyanok, akiknek nemi élete egészen abnor­mális. Ezek akadálytalanul házasodhatnak és gyermekeik természetesen sokkal betegeb­bek, sokkal degeneráltabbak lesznek, mint ők és előbb-utóbb tébolydában vagy fegyházban végzik. Á bizottság statisztikája szerint háromszázezer olyan elmebeteg és gyenge­elméjű ember él ma az angol társadalom­ban, akiket feltétlenül zárt intézetbe kel­lene elhelyezni. ( Van ezenkívül kétszázezer olyan szellemileg és erkölcsileg gyenge egyén, akinek intézeti 1 elhelyezésre nincs szüksége, azonban szaporodásukat feltétlenül meg kell akadá­lyozni. Régébben olyan indítványok hangzottak el, hogy ezeket az embereket sterillé kell tenni. Az angol egészségügyi minisztérium kikül­dött bizottsága azonban ehelyett helyesebb­nek tartaná a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot. A vizsgálat alapján az arra alkalmatlanokat szigorúan el fogják tiltani a házasságtól. Az egész angol közvélemény helyesli ezt a tervet és valószínű, hogy a kormány hamaro­san ilyen irányú törvényjavaslatot is fog a kópviselőház elé terjeszteni. Pazar Kereskedő a vevőhüz: Ez a zsebkendő olyan finom,, hogy ha az orrát méltózlatik fájni, azt méHtóztatik képzelni, hogy pusztám az ujjait méltózlatik használni. (Journal Anmscmt.) Hogyan érti? — Hát oszlóm hány disznó mellé szegődtél, le Jóska! Harminc melle, de ha a gazdám be­megy hod/tusp a városba, biztosan k&oesebb Paris, október 9. A Matin szerint Flori- mond Bonte, a franciaországi kommunista párt Moszkvából kiküldött diktátora, újabb razziát tartott a franciaországi kommunista pártban. A párisi városi tanácsnak azt a két tagját, aki a városi tanácstagok budapesti kirándulásán részt vett, kizáratta a pártból, mert a párt engedélye nélkül „a fehér ter­ror országába utazott44. Két más tanácsta­got fölszólított, hogy vasárnapig nyújtsa be lemondását. Mivel egyik sem engedelmes­kedett, automatikusan kizárták őket a párt­ból. Azt a tanácstagot is kigolyózták, aki a párisi tanács legutóbbi ülésén megszavazta a Stresemann .halálakor Berlinbe küldött részvéttávirat javaslatát. Ugyanakkor Bonte szigorú intézkedéseket foganatosított a pá- risvidéki kis falvak kommunista polgár- mesterei és városi tanácsosai ellen, mivel legtöbbjük „opportunista44 tendenciát mu­tatott. A franciaországi kommunista párt­ban, főleg a vezetők között, az elégedetlen­ség egyre jobban terjed és a franciaországi kommunista pártban ugyanannak a belső krízisnek számos jele mutatkozik, amely a Léva, október 9. (Saját tudósitónktól.) Lé­va képviselőtestülete Siirikó Karolj7 polgár- mester elnökletével hétfőn este rendkívüli közgyűlést tartott. Miután a tárgyalás igen hosszúra nyúlt, a közgyűlést elnapolták és csütörtökön fogják folytatni. A városi főszámvevő bejelentése szerint az országos hivataltól leirat érkezett, melyben a költségvetés számos tételére felvilágosítást láván. Ugylátszik, hogy az országos hivatalban vég­re előszedték a fascikuhisokban egy év óta lappangó 1929. évi költségvetési előirányza­tot. Abból a körülményből, hogy az országos hivatal több tételre felvilágosítást kér, meg­ái lapítható, hogy Pozsonyban féltékenyen örködnek, nehogy Lém városa valahogyan erősebb mérték­ben igénybe vehesse az állami szanálási alapot. Az onszágos hivatal még a városi közkutak- nak a költségvetésben szereplő igazán jelen­téktelen fenntartási terhét is ki akarja vétet­ni az előirányzatból s ezt a terhet a költség- vetésből függetlenül akarja a város lakossá­gának nyakába varrni. A közgyűlés azonban megállapította, hogy a közkutakat csak a la­kosság legszegényebb rétegei veszik igénybe és az ucoai locsolásra a város használja a vi­középeurópai kommunista pártokat több­nyire már szétforgácsolta. Besedovsky politikai elvei Paris, október 9. Besedowsky a párisi szov­jetkövetség volt vezetője, aki, mint ismeretes, romantikus módon menekült a követsé" pa­lotájából a Cseka emberei elől, a Matinnak újabb interjút adott és kijelentette, hogy az úgynevezett „demokrata Thermidor44 pártjá­nak hjve, amely az orosz forradalom stabili­zációjára törekszik. A forradalmi kormányok eszközei mellett való kitartás, azaz a mai kor­mány álláspontja, Besedowsky véleménye szerint bűn, mert önmagában rejti a bukás csiráit. A foradalmi kormányzat előkészíti a talajt a régi rezsim visszatérésére. Besedow­sky törekvése pedig az, hogy a cárizmus, vagy a konzervativság visszatérését meggátolja. Az interjú végén Besedowsky kijelenti, hogy a követségen töltött utolsó napján lát­ta, amint a Cseka emberei egy nagy utazó­táskát hozattak a követségre és ebből arra következtetett, hogy a Cseka emberei éjjel el akarták tenni láb alól és a nagy táskában valahová elszállították volna. zet, így a fenntartás terhe is a várost köte­lezi. A közgyűlés egyébként fenntartotta és pontosan megokolta az összes kifogásolt té­teleket. Most már igazán itt volna az ideje, hogy a költségvetést jóváhagyják. A hosszú haloga­tásnak máris meg van az a szomorú követ­kezménye, hogy a régen tönkrement uccabur- kolatokat és az újonnan épült városrész­ben készítendő uceaburkolatot a város már csak a jövő évben tudja elkészíttetni, illető­leg megjavitatni és így Léva lakossága az esős és olvadási idő beálltával újból sárban és hiesokban fog közlekedni. Az országos hivatal kifogásainak letárgjTa- lása után a polgármester bejelentette, hogy Breuer Géza, a lévai szociáldemokrata párt volt vezére, a városházi baloldali blokk ve­zetője, lemondott tanácsi és képviselőtestü­leti tagságáról. Helyébe pártja Bogdán ta­nítóképzői tmárt küldte ki. Breuer lemondása Oktavec József volt szoc. dem. képviselő akciójának következménye. Léva eddigi viharos közgyűlési élete Breuer távozásával csendesebb mederbe terelődik. A közgyűlés további során különböző telek- ügyek miatt alakult ki nagyobb vita, majd késő este a közgyűlést elnapolták. Hogy történt a párisi szovjet- nagykövetség botránya? Az elmenekült ügyvivő szembekerült a moszkvai hatalmasokkal Paris, október 9. Ujgy látszik, már nem múl­hat el esztendő anélkül, hogy a párisi szovjet- követségen valami izgalmakban bővelkedő kala- imitá'S vagy botrány le ne játszódnék. Ilyenkor a szereplők mindig a nagykövetség legeminen- sebb és általánosan ismert tisztviselői. Az azonban, ami október 2-án történt a rue de Greneile pompás palotájában, — a cári Orosz­ország volt nagykövetségében — valószínűleg még az eddigi botrányokat is föliibrmslja úgy érdekességben, mint tanulságos voltában. De mielőtt rátérnék a lényegre, az eseményeket és azok körülményeit is ismertetnem kell. Emlékezetes még a híres Rakowiski-botrány. Most éppen két éve, hogy küldönc jött Moszk­vából, visszavonhatatlan paranccsal a kezében, hogy Rakowiski nagykövetnek azonnal utaznia kell a hazájába és ott meg keLl jelennie a vég­rehajtó-bizottság előtt. A volt nagykövet engedelmeskedett. Elhagyja Parist anélkül, hogy a hivatalos bucsulátogatá- aokjat megíotte volna. Ment haza, bár jól tudta, hogy mii vár rá Orosz­országban. A végrehajtó bizottság előtt védte magát, de Sztálin ók nem tartották őt, eléggé kommunistának:, — noha Párisban éppen azért ingott meg a pozíciója, mert túlságosan erős és a francia államisággal össze nem egyeztethető bol sevifki propagandát csinált. Száműzték. Ment ő is Troőkij és a többiek után. Amikor eljnitotitak a hírek Parisba, sajnálni kezdték a volt nagyköveteit, hiszen a politikai m0Kl?yőződéstŐ! függetlenül nagyon szimpatikus é» fetyftnűqn jó megjelenésű ember volt, akit a párisi társaságokban nagyon megszerettek. De hát ez a tényeken nem változtatott. Rakowiski távozása után reorganizálták az egész párisi nagykövetséget és akkor nevezték ki első követségi tanácsosnak és ügyvivőnek Besszedovszkyt, aki karrierjét az ukrán forra­dalmi szocialista pártban kezdte. Két esztendő tolt el azóta és Besezedovszky zavartalanul dolgozott, ismerkedett, mindenhova eljárt, szóval a nyugati szokásokhoz híven töl­tötte be hivatását. Dovgalevszky nagykövet tudvalevőleg szeptem­ber végén Londonba ment, ahol az angol-orosz reláció felvételéről tárgyalt Henderson angol kül­ügyminiszterrel, tehát a nagykövetség vezetése megint Besszedovszky ke-zébe került. Két nappal ezelőtt Berlinen keresztül Párásba érkezett egy Roisenmanm nevezetű ember, aki egyenesen a rue de Greneilebe hajtatott, ott fel­mutatta írásait, melyekkel igazolta, hogy őt a moszkvai végrehajtó bizottság küldötte Párisba, hogy itt felülvizsgálja a nagykövetség ügyeit. Első intézkedésié az volt, hogy a nagykövetség egész személyzetéit maga elé rendelte, közölte velük, hogy Ő nemcsak a végrehajtó bizottság tagja, de egyben főemberc a hírhedt Csókának is és keményen kijelentette, hogy mindenki ré­széről feltétlen engedelmességet vár. Természe­tesen az ügyvivőtől is. Azután megkezdte a kihallgatások a t. (Részletek, sajnos, nőm szivárogtak ki, do annyi bizonyos, liogy Boise rím ami ólvtáre könyörtelen volt*) A •kihallgatások eredménye az lett, hogy Besszo- do'vsflckyl külön kihallgatásra rendelte magáihoz Léva varasával szemben szűkmarkúnak mutatkozik az Országos Hivatal Számos költségvetési tételt kifogásol — Lemondott a lévai közgyűlés! terem enfent terrible-je és vele két óra hosszat tárgyalt. A tárgyalás ter­mészetesen nem m'ent egész simán, sőt, helyeu- kint nagyon is heves hangot ütöttek meg mind a Letten, aminek aztán az lett az eredménye, hogy a ceeka embere utasította Besszedovszkyt, hogy azonnal utazzon haza Moszkvába és ott a párt végrehajtó bizottsága előtt számoljon be politikai felfogásáról és viselkedéséről, ő itt ítéletet hozni nem tud, de szerinte a nagy- követtég ügyvivője túlságosan liberális, eret­neke az ortodox kommunista pártnak és többé nezn méitó egy ilyen magas állás betöltésére. Besszedovszky a felszólításra kijelentette, hogy nem hajlandó engedelmesbedni, nem tér vissza Moszkvába, mert nem látja garantálva azt, hogy otthon szabadon védekezhessék az ellene emelt vádakkal szemben. A beszélgetés ezzel a kate­gorikus visszautasítással véget is ért. Az ügyvi­vő elhagyta Roisenmaun szobáját, visszatért a saját lakosztályába, ahol közölte feleségével ée tíz esztendős kis leányával, hogy azonnal csoma- golniok kell, mert el fogják hagyni a nagykövet­ség épületét. Mialatt a csomagolás folyt, Bessze- dovezky maga akart lemenni az uecára, hogy két taxit /szerezzen, de a Legnagyobb meglepe­tésére a portán lévő két házmester útját állta. Közölték vele, hogy Rolsenmann a Gseka kép­viseletében a legfőbb hatalmat képviseli és ő megtiltotta, hogy Besszedovszky elhagyhassa a nagykövetség palotáját. Az ügyvivő erre félre akarta lökni a háames- fiareket, de ások revolvert rántottak elő és rá­kiáltottak: — Egy lépést se tovább, ment lövök! Engednie kellett. Besszedovszky elhagyta a ka­pualját, de most már , nem ment vissza a laká­sába, hanem folyosókon keresztül, ablakon át ki­jutott a kertbe, ahol felmászott egy három mé­ter maga-s kőfalra és onnan leugorva, átjutott a szomszédos ház kertjébe. Szökés közben elég eu- lyosam meg is sebesült: kezén, lábán, oldalán sebek vannak. De végre kikerült az uecára. Azonnal elment a kerületi rendőrbiztosságra, ahol részletesen elmondta az egész históriát és kérte a rendőrség segítségét, hogy a féleségét és a kislányát kiszabadíthassa. Hosszú tanács­kozás után, a magasabb hatóságokat konzultál­va a rendőrség végül elment, a szovjet nagykö­vetség palotájába, ahonnan aztán sikerült is ki­hozni az ügyvivő családját. Ez természetesen nem ment minden nehézség nélkül, hiszen min­den követség exterritoriális hely, ahová senki idegen be nem hatolhat. De Be-sazedovszkyniak sikerült meggyőznie a francia rendőrséget arról, hogy a nemzetközi jog szerint ő a követség vezetője, miután a nagykövet nincs Párisban és hatalmát addig gyakorolhatja, amig a kormánya hivatalos for­mák között a kiildtttésétől meg nem fosztja. Ilyen alapon tehát ő feloldja a nagykövetségi palotát az exterritoriális jog alól. A francia ható­ságok helyesnek ítélték-a magyarázatot és igy történt aztán az, hogy Rolsenmann ellenkezése és határozott tiltakozása ellenére is a francia rendőrség behatolt a nagykövetségre és onnan kiszabadította az ügyvivő hozzátartozóit. Besszedovszky elmenekülése után fogadta az újságírókat uj otthonában, amelyik bizony nem hasonlítható a nagykövetség pompás palotájához. Nem igen rendelkezvén pénzzel, csak egy egé­szen szerény kis hotelben tudott megszállni a Madeleine templom mögött. — Azelőtt az ukrán forradalmi szocialista párthoz tartoztam, — mondotta Besszedovszky — amelyik későbben beolvadt a nagy orosz kom- muniteta pártba. 1921 óta, hogy őszinte legyek, már több Ízben kerültem ellentétbe a kommunis­ta párt végrehajtó bizottságával. Ezért is küld­tek külföldre. Dehát én politikus vagyok, a véleményemet a pártban is mindig nyíltan és világosan fejtet­tem ki. — Mostanában, már hetek óta a nagykövetet helyettesi tettem, aki Londonban tárgyal és mint ügyvivő e pillanatban is ón vagyok még a szov­jet nagykövetség vezetője. Ilyen jogon kértem tegnap a nagykövetség épületének feloldását a területenkívüliség alól. Ez volt az egyetlen jogi lehetőség, az egyetlen megoldás, hogy a csalá­domat ki tudjam szabadítani a Párisban kreált Cseka fogságából. — Ki volt tulajdonképpen ez a moszkvai ki­küldött? — kérdezték az újságírók. — A Csókának egy delegátusa és a központi végrehajtó bizottság tagja. Váratlanul, rajtaütés­szerűen érkezett és azonnal kijelentette, Hogy felsőbb parancsból most ő az ur a nagykövetsé­gen. Mii kettőnk között hosszú beszélgetés folyt le. Délután félhatkor kezdődött és csak nyoílc óra után tudtam megszökni. — És most mik a tervei? — Először is levegőhöz akarok jutni, mert hát bizony kissé megviselt ez a váratlan esemény. A nagykövetem szombat délután jön meg Lon­donból, de neki ebben az ügyben semmi, de semmi hatalma sincsen. A rendelkezések és az elhatározások Moszkvából jönnek, tehát ebben az ügyben továbbra is csak Moszkva intézkedhet. — Pillanatnyilag Párisban szeretnek maradni, majd újból be fogok kapcsolódni az aktív politi­kai életbe, do hogy melyik párthoz csatlakozom, arról egyelőre még magam sem tudok semmit. Annyi bizonyos, hogy harcolni fogok, ameddig bírok, az álláspontomat meg fogom védeni kö­römiszakadtáig. Páris elámulva figyeli ezeket a furcsa, a nem­zetközi diplomáciai életbeu teljesen szokatlan eseményeket. Annyi bizonyos, hogy Moszkva en­nél {sikerültebb, önnél 'hathatósabb ollenpropagan* dát ki sem eszeibe tett. volna. Hiszen ez-a kaland ez a Tablóhistória még a szocialista tömegeket i*s a szovjet ellen hangolj*. T. A. v

Next

/
Thumbnails
Contents