Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)
1929-10-10 / 230. (2155.) szám
4 'PRa^-MAfifeaR'ffiiatfiB 193* október 19, wonyi pörnoi i'lyeaa hatása less, számitot- V!a||jocD erre Prágában? Bevallották ugyan maguknak, hogy a pör a tempera-' mentumos pátert ée a szlovák néppártiakat az ellenzékbe fogja kergetni, de a Vecer tegntóbbi beismerése szerint megelégedtek azzal, hogy Tűk a elitéltetósének következményeit csakis koalíciós szempontokból mérlegeljék. Parlament- és választási technikai kérdéseken törték a fejűket, idő előtt választást provokáltak, mert egy hosszuélefcü bivatalnokkoroiány hatalmi esélyeire gondoltak, de nem jutott eszükbe egy elemi erővel kitörő tűzvész esélye. Az a mód, ahogy HJinka a Tuka-pörre reagált, arra mutat, hogy a koalíciós rezon mellett államrezon is szerepelt ebben a pörbeu, de az irányadó fejek erről az államrezonról alaposan megfeledkeztek. Hogy Hlinkáf Prágával szemben a legszélsőségesebb. a legengesztelhetetlenebb harcba űzték, hogy az 1929. év HUnkaja az 1919-es év Hlinkajává vedlik vissza, ez mind. nemcsak egy egyetlen cseh politikusnak, Kramárnafe a csődje, aki évek óta dolgozott a szlovákok és csehek kibékítő- j sén és niost meg kell élnie, hogy saját j párth ive, Tvánka. dr. i mii tolta meg a Javb | nát Tuka ellen tett nyilvános vadasko‘kásáival ; hanem Hlinkának újabb radikalizmusba való kergotése Szlovenszkó politikai pacifikálásának egész mesterséges épületét is romba döntötte és nemcsak Blinkát, hanem Prágát is az 1919-es szí-! tuáeiéba állította vissza. Hünka nyilatkozata . a Prager Pressében A félhivatalos Prager Presse a következőket írja: — Hlinka tegnap délután parlament" munkatársunk előtt nyilatkozatot, adott, melyben igyekezett elhatározását motiválni és pártja további magatartását precíz! rozni. Megr. Hl inka, a ki egyáltalán nem rejtegette a rigorózus Tvrka-itelet fölötti elkeseredését, igy szólt: A szlovák néppárt a parlamenti választáson teljesen függetlenül vesz részi jelöltlistájával és elutasít minden kifogást a listája ellen. A Tuka-pörben hozott bírósági j ítélet sem tud meggyőzni arról, hogy valóban igazságos ie. Föltevésekre é* benyomásokra, melyek ebben a pörben nagy szerepet játszottak, nem építhetjük föl Tokáról való ítéletünket. FAKLYAFENY ..Mert annak jaj csak, ki magának él, 1 is annak jaj csak, ki magának szenved, É* annak jaj csak, ki meghal — magának Gyógyíts meg engem — a beteg világnak" Reményik. Ez a szívből fakadó fohász lehet csak a mottó ahhoz, amiről szólni akarok amiről szólni kell. Mindenekelőtt köszönet annak aki megengedte, hogy odahagyva a magunk kis kertjét, itt a tágas munkamezőn támaszthatom le a fáklyánk rudjái, hogy innen vjlágoljon messzire, messzebbre, mint a mi kis kertünk rácsa. Mindnyájan tudjuk, hogy fáklya lángja merészen fel-felcsap s előre veti fényét s le kell fordítani s a földbe nyomni, hogy kialudjonMikor a fáklyát meggyujtottuk, azt reméltük, hogy e fényt sokan meglátják s a kristályos magyar asszonyszivekben olyan fényt vet, ami bevilágítja azoknak a szivét is, akik a kétségbeesés, a csüggedés, a reménytelenség hármas gyásaiatyolába burkolták be szivüket. Panaszkodni, vádaskodni nem akarok, hanem újból felemelem a fáklyát, hogy lángja magasra csapjon, messze világítson. Eddig sem aludt ki, de a lángját lenyomta a közöny szürke köde. Ezt a ködöt akarjuk a lelkes munka lángjával áttörni, eloszlatni. A magyar asszonyok munkaköre, ha nem is terjedelmes, de minden vonalában értékes j s igy a legkisebb mulasztás is hiba, vétek- ' bűn. Ereznünk kell, hogy nem vagyunk iöi- dőucsuszók, még gyalogjárók sem, mert lelkünk magasba szárnyal s onnan meglátjuk a munkakör halárait, értékének előresugárzó fényét. A munkát ne ösztönösséggel, hanem tudatos megértéssel végezzük; ne a váltunkra vegyük az igát. hanem öleljük szivünkre • a köíetességadta. Isten re u delíe munkát-. Meg kell látnunk, meri a magyar asszonyokat a Mindenható sok kegyelmes ajándékkal halmozta el mikor útra bocsátotta, éppen ez-j ért erős próbára is teszi s mi tudjuk, hogy ezt a próbát ki is álljuk csak arra kell vigyáz- ■ ni, hogy utat ne tévesszünk és munkát ne mulasszuuk soha. Jajszó nélkül dolgozzunk! Hiszen tudjuk a kötelességünket, a munkánk szükségességét, bízunk erőnkben s hitünk megsegít a legnehezebb utón is. A „Nagyasszony" vállalta és válfaja mindenkor azt, hogy helyet ad minden szónak, mit a szív diktál, mi a Jelent enyhíti s a Jövendőt •étpiti. Ezzel a készséggel, tiszta akarással állunk magyar testvéreink elé s meleg szeretettel kérjük, nyújtsák kezüket; ápoljuk egyesült munkával a reánk bizott Jövendő reménységet — a zsenge lelkeket. Vad-hajtásait nyesegessük a Szeretet finom ollójával s ne durva fejszével csapjunk rája. Az együttérzés hatalmas erejéről a szivemen át szólhatok. Mikor minden májusi virágzásban állott, nehéz bánat-felhő szakadt reám. mert a halál rideg keze megállított egy szivet, mely nekem drága volt- A sok testvér az együttérzés „ezerjófüvét" küldte az én mélyen megsebzett szivemre s szeretettel se-; gitett a vállalt munkámban s most mindegyre jobban érzem, milyen nagy gyógyító ereje van annak az együttérzésnek, mely összekapcsolja az asszonysziveket.. Az együttérző leikeknek, az együtt dolgozó kezeknek csodát tévő ereje van s nekünk nagy szükségünk van erre az erőre, mert sok a szenvedő társunk, kiket gyógyítani, niuiikájukban segíteni kell, hogy elérjük azt a széni célt, melyért mindnyájunk szive lángol 1 Késni nem szabad, minden tettünk legyen idejénvalö! \ ..Nagyasszony" boldog reménységgel hisz abban, hogv az asszonyok kötelesség- -'••/Mse. kötelesség!adása liaia'nK’.s munkát : teljesíteni. T' r;?■?, október hó. Testvéri köszöntébe] Péchgné Bartóky Mária. Ppp ezért Tukának. a kassal kerület listavezetőjeként való jelöl tetősét nem vonjuk vissza. Elhatározóban megyünk a választásba. Azonban csak a választás eredménye fogja megmutatni- milyen irányvonalat veszünk föl a választás után. Amíg a Tuka-pörbón a második és harmadik fórum nem Ítélkezett, mi a Tokához való viszonyunkon nem változtatunk. Hiszünk a legfelső bíróság igazságosságában. Hí osztrák alfiotmányreferns megszünteti Bús kiváltságos A megreformált Törökország Kemal pasa reformjai — A no helyzete — A Nagy Nemzeti Tanács — Eltűntek a török Írásjelek — Az ipar és kereskedelem fejlődése helyzetét Bécs, október 9. Az óriási gazdasági gondok ellenére az osztrák kormány elég időt talált arra. hogy az alkotmány revízió kérdésével foglalkozzék. A miniszteri bizottság a tervezett alkotmányreform előkészítő munkáival annyira előrehaladt, hogy a közeli napokban már a minisztertanács is foglalkozhat a tervezettel. Elsősorban a köztársasági elnök helyzetének módosításáról van szó, különösen ami a kényszerrendelkezési jog megadását illeti, amibe —■ mint ismeretes — a szociáldemokraták semmiesetre nem akarnak beleegyezni, mert emlékeztet a császárság áldatlan emlékű 14. paragrafusára. Ugyanakkor tisztázni kell azt a. kérdést is, hogy a köztársasági elnököt, ki válassza meg: választási férfiak doktorok), vagy népszavazás. A szövetségi tanácsot szintén átszervezik és a. jövőben a szövetségi tartományok és az egyes osztályok 27—27 képviselőjéből fog állni. A legnagyobb jelentőségű újítás azonban Bécs közjogi helyzetének megváltoztatása lesz. Az eddig kiszivárgott hírek szerint Bécset az ország körvetlen fővárosává teszik és megvonják tőle a tartományokat illető jogokat e ezzel megtörik a városháza uralmát. A választási jogot illetően az uj törvény módosítja a korhatárt, amivel azonban nem érinti, a. nemzeti tanács tagjainak számát. A • oíb; politikai te;,fület tagjainak számát azonban b szállítják, elsősorban a, kerületi, a járási éc a községi képviselőtet5tühHoknól. A megreformált uj modern Törökország ma már külsőleg, politikailag és társadalmi Lóg is mindenben megüti az európai államok nívóját. Az idegen, aki először érkezik tetambulba, ahogy hivatalosan Konstantinápolyt nevezik, alig veszi észre, hogy a legendák „Ezeregyéjszaka" meséinek hazájába érkezett, mert a varas külső képe, társadalmi élete, kultúrája teljesen azonos Európa bármely más metropolisával. Természetesen a Bosporus és Aranyszarv partjainak pazar természeti szépsége, a város festői, csodás fekvése, az évszázados mecsetek, a történelmi időkre emlékeztető, mérhetetlen kincseket érő régiségek, az orientális tradíciók, a muzulmán Ilit ereklyéi, ma ie változatlan épségben megmaradtak és szépségükkel, szinpompás ragyo- ! gásukkal elkápráztatják az idegeneket, akik [-azokba elmélyedve, változatlanul kielégíthetik a I miszticizmusba burkolt legendás keleti csodák ős | buja színek iráuti vágyakozásukat. I Muszfafa Komái Pasa, a „Gázi", amely jelzőt a török nemzet adta felszabadítójának és jelenlegi köztársasági elnökének — a Ciázi szó törökül győzőt jelent — Európa legnagyobb koncepciójú hadvezérei és politikusai közé tartozik. A török nép fanatikus szeretettel, hódolattal és bizalommal viseltetik iránta és minden alkalmat megragad, hogy ennek külső jelét ie adandó, valóságos entu- ziasmussal ünnepelje. Tagadhatatlan tény azonban, hogy ez a nagy ragaszkodás és bizalom méltán jut a Gázinak osztályrészül. Személye, mely markáns, szimpatikus, teljesen európai megjelenésű, erélyes akaraterőre valló külsejével faseinálólag, szuggeeztiv erővel hat, felette áll minden pártpolitikának és osztály- uralomnak. Egész lényét ideáljai töltik be: Törökország területi épsége, a török állam reformálása, modernizálása, enrópai nívóra való emelése és a tradicionális keleti renylieség és korrupció kiküszöbölése. Politikai ellentétek Törökországban ma úgyszólván nincsenek, a Nagy Nemzeti Tanács (ország- gyűlés) teljesen ellenzék nélkül gyakorolja a törvényhozás jogát. Pártpolitika vagy szakadás sehol som található ée tökéletes egység uralkodik. A hadsereg kitünően van megszervezve, a fegyelem tökéletes éa a felszerelés hiánytalanul kiváló. A közbiztonsági állapotok a lehető legjobbak, amihez nemcsak a török nép bűnözésre nem haj lamo« egyénisége, de a Korán tanainak hatáaa -- mely a bűnt szigorúan tiltja és bünteti — 1* hozzá járul. A rendőrség európai nívón áll, feladató! kifogástalanul teljesíti, ideg nőkkel szemben előzékeny és udvarias. A társadalmi és külsőleg látható reformok I közül először is a férfiak legtradictonálisabb ▼iesőet-éaek, a Használatának eltiltását kell megerolitennünk. Drákói szigorral tiltotta el egy rendelet a fezz viseletét és tette kötelezővé a kalap használatát. Nagyon nehezen határozták el erre magukat az a i viselethez szokott törökök és kezdetben mindenféle fantasztikus fej'beburkolá- sokkal akarták a rendeletet kijátszani, mig egy erélyes intézkedés végleg meghonosította az európai kalap viseletét és a török u éráknak egy festői képe, a vörös fez végleg eltűnt, hogy helyet adjon a kalapnak. Ugyancsak ezzel párhuzamosan történt a női fátyolviselét megszüntetése és a uők megreformálása. A nő Törökországban a társadalomban semmiféle helyet sem foglalhatott A. A szó szoros értelmében nem volt társadalmi lény. Néhány erélyes rendelet a nőkérdést tökéletese : likvidálta. A fátyol fellebbené6e most már nemcsak a női arcokat tette mindenki részére láthatóvá, de felébresztette a női ösztönt, a tetszeni és szerepelni vágyást, amit fokozott még az körülmény is. hogy eddig olképzelhetetleu fógtalkozási ágak nyíltak meg a török nők előtt, akik máról-holnapra egyenjogusittattak a férfiakkal és az addig nemcsak egyénileg és társ, ágilag megközelíthetetlen, de még csak meg sem tekinthető nő, hihetetlenül gyorsan átformálódott ée, asszimilálódott az európai nívóhoz. Hiába, Éva leszármazottjai, dacára a Kórán szigorú tanainak, Mmu latos gyorsasággal ébredtek tudatára és fejlesztették ki a női két őstulajdonságot, a hiúságot és tetszeni vágyást. A női ösztön gyorsan magáévá téve, elsajátította az európai nők raífinériáját és ma a török nő öltözködésben és életmódban is egyaránt száz- százalékig mondáin. A kozmetika, rouge, bubifrizura, rövid szoknya —eddig ismeretlen fogalmak — szédületes gyorsasággal arattak diadalt, és ma már lehetetlen megkülönböztetni az intenzív társadalmi életet élő török nőt az európaitól. A Fekete- és Marmara-fengerek partjain é<pült modern strandokon a ftirt és mondáin élet teljesen egyeulő szín vonalú Európa bármelyik tengeri fürdőjével ée hihetetlennek látszik, hogy ugyanazok a nők még néhány év előtt a férfiszem elől még arcukat ia eltakarva, teljesen elzárkózott életet éltek. Természetesen a többnejüeég eltiltása ie követte a reformok sorozatát, a háremeknek pedig ma már csak a legendás emléke maradt meg. Nagy horderejű reform volt a török írásjelek használatának eltiltása és a Infipbctüe irá* kötelezővé tétele. Az összes ucca- és cégtáblák feliratai, ház- és autósam ok szinte egyik napról a másikra tűntek el, hogy helyet adjanak a laljnbetti* feliratoknak. Az idegen ma mér a régi hetük tabírmhseát T*. rökorezágban egyáltalán nem találhatja. Az njaá- gok mind latin betűkkel jelennek meg és a nyomdáknak szigorú büntetés terhe mellett tilos a régi betűkkel való szedés. Ez a reform, mely óriási anyagi áldozatokat igényelt, egy méreteiben is Hatalmas „kultur reformnak" nevezhető. Ugyanis minden lö—45 évig terjedő korban lévő férfi és nő köteles volt néhány hónapig tartó nyilvános tanfolyamon a latin írást elsajátítani és Otthoni-Jódkurák Wérien prospektust Fürdöigazgatóság Csizfiirdö vizsgát tenni. Aki a vizsgán kielégítő bizonyítványt nem kapott, sem útlevelet, sem ipar igazolványt bármily hatósági engedélyt, okiratot nem kaphatott és így ezzel az analfabéták számarányának a minimumra való csökkentése folytán ez a rendelet valóban áldásos kulturális eredményt biztosított. A főiskolák számát is lényegesen szaporították, az iskoláztatást teljesen uj. i~dern alapokra fektették és az egyetemek kapui megnyíltak a nők részére is, kik ma már nagyszámban helyezkednek el és sok női orvost, ügyvedet, magán- és államtiszt viselőt találunk a dolgozó intellektuellek társadalmában. Nyelvészeti szempontból is érdekes újítások történtek. A régi perzsa és arab nyelvből átvett szavakat törölték a szótárakból és a® ország legelső nyelvészei megalkották az uj tiszt*. török nyelvet és már e! is készült az első uj tökéletes szótár. A török nép egyébként, mini a I.evante összes népei, született uyelvtehetség. A legprimitevebb műveltségi fokou átlók is beszélnek törökül, görögül, örményül vágj’ arabul és a középosztály kivétel nélkül beszél franciául ie, de igen sokan beszélik a spanyol, angol, német ó, olasz nyelvet is. Mindennapos jelenség és egyáltalán nem ritkaság az olyan kisliivafalnok. iparos, kiskereskedő, aki 7—8 nyelven is beszél. A régi török jellegzetes szokások közül ma, már csak a hagyományos vendégszeretetet találhatjuk meg ős a török kávé, esája. édességek, dohány ás a nargiléh mérhetetlen élvezetet, mellyel minden vendéget elhal mosnakEáká&hiány egyáltalán nincs, az építkezések, városrendezések lázasan folynak. Angoca. egy német építesz vezetése mellett hatalmas méretű, modern metropolissá fejlődik, de Őntambul építkezései is folyton fokozódnak. A régi rendszerű faházak építkezéseit eltiltották ós ma már 5—-6—7 emeletes modern bérházak épülnek. Törökország útépítési ée vasútépítőéi politikája ie a rohamos fejlődőé utján halad. Anatoíia vasúthálózata úgyszólván naponta fe'iődik és terjeszkedik. Az építkezéseket német, sv *d és amerikai vállalatok végzik '? azoknál számor magyar mérnök és szakmunkás jó elhelyezkedést talált. Pénzügyi, kereskedelmi és ipari téren is állandó fejlődést látunk. A török líra teljesen stabilizált. a gyáripar — bár még embrionális — folytonos fejlődést mutat. Törökország kereskedelme pedig mindjobban igyekszik bekapcsolódni a nemzetköz i forgalomba. Dahány-, füge-, ópiummogyoró- és szőnyegkivitele állandóan emelkedő tendenciát mutat* és fontos tényezőivé váltak a világkereskedelemnek. A lausaunei békeszerződés• által előirt vámtarifák használatának kötelezettsége folyó évi augusztus 6-án lejárván. Törökország vámpolitikáját illetőleg is 6zabad kezet nyert. Az uj vámtarifa. a védelem és iparfejlesztés, de a kivitel és behozatal szempontjából is céltudatos körültekintéssel készü" el. A munkanélküliség az európai államokéval szemben minimális, mert az uccui kereskedelem — melynek keleti sajátsága talán ma az egyetlen orientális küsőt adó jellegzetessége Sztambulnak — az áruknak ar, uccun való kirakása, hangos feldicsérése, a vevők behívása az eezkösei ma is a kereskedelem lebonyolításának ée ez az igen szerény igényű lakosság nagyresztnek kenyeret ad. Ehhez nagyban hozzájárulnak a kiköíömun- kák, viziáruszállitások és hamálunmkák (teher- hordás). Sok ezer embernek ad a bamálmuuka kenyeret és sziute hihetetlen szi ossággal látunk egy-kétinázsás tárgyakat, bútorokat, zongorákat, kocsik helyett bamálokka! szállíttatni. Igen sok foglalkozási ág iizését a külföldiek részére eltiltották, tekintettel a nagy idegenbe özönlésre, ami szintén előmozdítja a munkanélküliség enyhítését. A magyarok Törökországban meleg szimpátiára és barátságra találnak és a k'l nemzet sok évszázados testvéri barátsága, melv a világháború fegy- Yorszövetségéxel is megpocsételtetett, Uj Törökországban is tradíciókhoz híven, fokozotl mértékben jut kifejezésre. W. fi. — EpHik a világ legnagyobb hidjai. U orv Ionból jelentik: A San Frapcticóbao épülő híd a világ legnagyobb hasonló szerke :otii é.pitméuye lesz, két tcwonytközi hosszúságot HOC lábra tervezik; s a középső nyílás 400 lábba! lesz bosz- szabb a newyorki Hu<lson-hidénál. A híd a folyó felett 200 láb magasságban fog elvonulni ós hároimbüvslykes acél fonalak hói sodort három láb vastag aeálfcöteJek fogják tartani, melyeket a hídfőiknél elhelyezendő óriási acéltornyokba fújnak erősitentf. A középső nyílás építési költségén. 22 millió dollárra, a hídfőkét S millió dollárra becsülik, s oz állítólag még rendkívül alacsony ösr- zennek tekintendő, miután a bidfökbör és fvljJ- lukhoz Hvjrkeógea terület állami tulajdon s ómnál - foce* k'ieajáyHáíra iqűmm Mtifceégp
