Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-24 / 217. (2142.) szám

'PRWGM-MaG^AUHIRMC? 9 1929 szeptember 24, kedd. — Egy budapesti orvos tragédiája. Buda­pestről jelentik: Orvosi körökben nagy rész­véttel beszélnek egy fiatal idegspecialistának tragikus esetéről. Az orvos Wagner — Jau- regghez levelet intézett, amelyben a világhírű ideggyógyász professzort megkérte, hogy egy betegről, akit kezelés céljából küld hozzá Bócsbe, diagnózist állítson fel. A válaszlevél után maga utazott fel Bécs'be és a világhírű professzorral, aki nem is sejtette, hogy paci­ense maga az orvos, megvizsgáltatta magát. Néhány nap múlva levelet kapott Wagner — Jauregg professzortól, amelyben a tudós azt irta neld, hogy paciensének betegsége gyó­gyíthatatlan. A 35 éves orvos, aki önmagán is megállapította a paralizis szimptómáit, Wag- neT — Jaurégg levelének vétele után megmér­gezte magát és meghalt. — Öngyilkos lett egy zsolnai kereskedő. Zsolnai tudósitónk jelenti: Szombaton a haj­nali órákban Gross Miksa zsolnai kereskedő ismeretlen okból agyonlőtte magát. Az öngyil­kosság városszerte nagy részvétet keltett, amit fokozott még az a körülmény, hogy a sze­rencsétlen ember házasodni készült. — Újabb áldozata van az Eoce Homo-verseny katasztrófájának. Megírta a Prágai Magyar Hír­lap, hogy az Ecco Homo-versenynek szomorú elő­játéka volt. Szombaton délután a sternbergi ver­senypályán tréning közben tragikus szerencsét­lenség történt. Miiller Ede 6ternbergi motorke­rékpáros gyakorlatozott a pályán és a cél előtt mintegy hetven méternyire meg akart fordulni. Ebben a pillanatban hátratekintett, úgy, hogy pillanatnyilag nem tudta áttekinteni a pályát. Hir­telen egy Bugati száguldott el mellette, amelyet Horak Vladimír prágai nagykereskedő vezetett. A Bugatti 160 kilométeres sebességgel vágtatott a oél felé. A nagy sebesség következtében Horak elvesztette a gép feletti uralmát, nem tudta elke­rülni a motorkerékpárt és beszaladt abba. Az au­tó erre borzalmas s alt o-mór tálét végzett, kétszer megfordult tengelye körül, egy fa koronája felé vágódott és a fán fenn is akadt. Fröhíioh mecha­nikus kizuhant a kocsiból és súlyos, de nem élet- veszélyes sérüléseket szenvedett, mig Horak feje ökölnagyságu darabon sérült meg. A legsúlyosab­ban sebesült Müller, aki még kórházba szállítása közben meghalt. Tegnap este azután Hor^k is be­lehalt sérüléseibe. Fröhlich mechanikus állapo­ta még mindig válságos, de remélik, hogy meg­menthetik az életnek. — Tragikus szerencsétlenség egy budai kis cukrászdában. Budapesti szerkesztőségünk telefo­nálja: Borzalmas tragédia játszódott le tegnap a budai Moravetz-cukrászdában. Moravetz, a cukrászda tulajdonosa, vasárnaponként vadász­szenvedélyének szokott hódolni és tegnap este a vadászatról hazatérve fegyverét a 19 éves Gösz István oukrászinasnak adta át, hogy tisztítsa meg. A cukrászinas a fegyvert a konyhába vitte ki, ahonnan néhány pillanat múlva fegyverdörrenés zaja hallatszott. Moravetz rosszat sejtve rohant a konyhába, ahol megdöbbenve látta, hogy 19 éves Irma leánya a padlón véresen fekszik. Kétségbe­esetten rázta meg a testét, de már nem volt élet benne. A cukrászinas elszaladt, később azonban jelentkezeti a rendőrségen és elmondotta, hogy a fegyver tisztogatás közben véletlenül sült el és igy történt a katasztrófa. — Jugoszláviában kivégeztek három rablógyil­kost. Belgrádból táviratózzák: Ma a korareggeli órákban a mitrovicai fegyintézet udvarán három rablógyilkost: Odapasic Ivánt, Joceiec Milánt és Micic Lázárt kivégezték. A három rablógyilkos töméntelen gaztettet követett el Öszerbia terüle-' tén. Amikor vasárnap kihirdették előttük a vég­zést, amely szerint a király halálos ítéletüket megerősítette, Joceic és Misic harsányan megélje­nezték a királyt. — Lövészárkot ásott villája körül egy idegbe­teg mérnök. Budapestről jelentik: Egy Budapest környéki villanegyedben nemrégiben feltűnt, hogy az egyik villa lakója, Sattner dr. fiatal nér­nék késő éjszakánként eltávozik lakásából és csak a korareggeli órákban tér vissza. Sattner dr. a háborúban súlyos fejsérülést szenvedett és azóta idegbeteg. Most kiderült, hogy éjszakánként vil­lájának környékén ^abályszerü lövészárkot ásott és ezt teljesen felszerelte. Éjjelenként magára öltötte főhadnagyi uniformisát, kiment a lövész­árokba és ott „hadi“-szolgátatot teljesített. Sok­szor rohamra vezényelte láthatatlan katonáit a láthatatlan ellenség ellen. A szerencsétlen mér­nököt ideggyógyintézetbe szállították. — Rablótámadások Romániában. Bukarestből táviratozzák: Cantacuzino hercegnő jószágkor­mányzójával szombaton besszarábiai birtokára utazott. A regáti Rotis község mellett négy rabló az autót megállásra kényszeritette és leszállította utasait. A rablók úgy a hercegnőt, mint a jószág­kormányzót teljesen átkutatták és a jószágigazga­tótól 160.000 leit, aranyóráját és összes gyűrűit elvették, a hercegnőtől pedig, akinél 6emmi kész­pénz nem volt, értékes ékszereit rabolták el. — Hasonlóan vakmerő rablótámadás történt a re- gótbeLi Oroheli köz h? közelében. Három bekor­mozott arcú rabló megtámadott egy autót, ame­lyikben két pap és az egvik iap családja foglalt helyet. Mivel C6ak 20.000 leit találtak náluk, amit kevésnek találtak, kijelentették, hogy végeznek a két lelkésszel. Ekkor egy másik autó közeledett az országúton és a banditák ezt is megállították. Ebben az autóban egy őrmester utazott, aki elő­rántotta revolverét és az egyik rablót leteritette. A másik két bandita erre elmenekült, bár egyi­kük súlyosabb sebet kapott. — Tegnap délben vakmerő rablótámadás történt Bukarest egyik leg­forgalmasabb uccáján, a Calea Victorián. Avram Dávid besszarábiai bandita egy kapualjában meg­támadta az egyik papírgyár inkásszánsát ée a ná­la lévő 200.000 leit elrabolta. A megtámadott hi­vatalnok lármájára izgalmas hajsza keletkezett, amelynek során a rablót sikerült elfogni. A varannói gyihos tisztiszolga az ungvári hadbíróság előtt Paclih atezredesné gyilkosa bírái előtt — Ma a vádiratot ismertették Ungvár, szeptember 23. (A Prágai Magyar Hírlap távirati jelentése.) Ma reggel fél nyolc órakor kezdődött meg az ungvári hadbírósá­gon egy párját ritkító bűnténynek a tárgya­lása, amely nemcsak Ruszinszkó közvélemé­nyének érdeklődését köti le teljes mérték­ben, hanem az egész csehszlovákiai újságol­vasó közönség figyelmét magára vonja. Beleba István közkatona, egy egyszerű és nyers ruszin parasztlegény áll a hadbíróság előtt, akinek azért a súlyos vádért kell fe­lelnie, hogy ez évi május 22-én gazdájának, Paclik tüzérezredes fiatal, áldott állapot­ban lévő feleségét bestiális kegyetlenség­gel meggyilkolta. A tárgyalást Jarolim Károly hadbirő-alezre- des vezeti, a vádat pedig Dvorsky László dr. hadbíró-alezredes képviseli. Huszonhat tanút idéztek be, részint katonákat, részint polgári foglalkozású egyéneket. A régi siketnéma in­tézet kistermében tartják a tárgyalást, amely­nek sötét, komor interieurje megfelelő han­gulattal szinezi alá a borzalmas drámát. A hadbirósági tárgyalásra csupán tizenkét be­lépőjegyet adtak ki, amelyek közül a legtöbb újságírónak jutott, mig egy-két jegyet varan­nói érdeklődők kaptak. A tárgyalás lefolyása iránt ugyanis Varannón, ebben a kis zemplé­ni mezővárosban, ahol a gyilkosság megtör­tént, természetszerűleg óriási érdeklődés mu­tatkozik. A vádirat A tárgyalás megnyitása után a vádirat is­mertetésére kerül a sor. A vádirat harmincöt gépelt oldalt tesz ki és 154 melléklete van, úgyhogy a vádirat ismertetése egész napot vesz igénybe és a tárgyalás mintegy három napig fog tartani. A vádirat lényegét a következőkben foglal­juk össze: Május hó 17-től Paclik alezredes rendes tiszti szolgáját szabadságra engedte és helyettesül Beleba István köztüzért válasz­totta. Paclik Beleba szolgálatbalépése után még otthon volt és a tisztiszolga magatartá­sában semmi rendkívülit nem tapasztalt. Be­leba István szorgalmas, megbízható fiúnak látszott, elég intelligens is volt, amennyiben az altiszti kurzust sikerrel végezte el s igy al­ezredes nyugodtan bízta háza táját az ő gon­dozására. Paclik alezredes május 19-én tizen­két napi szabadságra utazott a csehországi Lounyba, szüleihez. Felesége egyelőre Varannón maradt, ahol néhány napot szándékozott tölteni, majd szüleinek meglátogatására Ungvárra ké­szült, amennyiben az asszony édesapja Milautz kormánytanácsos Ungvárott teljesít szolgalatot, ungvári látogatása után pedig férje után akart utazni Lounyba. Az alezredes eltávozása után Paclikné a ka­tonai tiszti étkezdébe járt étkezni és az ebé­den megjelenők között rendesen az első volt s már háromnegyed tizenkét órakor asztalhoz szokott ülni. Május 22-én azonban nem jött ebédhez. Ez a tisztek körében némi feltűnést keltett és a feltűnés csak növekedett akkor, amikor az étkezdébe jelentés érkezett, hogy május 22-én déli 12 óra 15 perckor Beleba István puskával a vállán átlépte azt a drótkerítést, amely a tüzértábort körül­keríti, kiszaladt a mezőre s az üldözésére indult katonákra lövöldözni kezdett. Reiner Staniszláv dr. és Seidl József kapitány e hir vételére azonnal besietett a községbe, Paclik lakására. A hálószoba ablakát csukva találták, de a függöny nem volt egészen le- bocsátva, egy kis rés volt, amelyen át bete­kintve látták, hogy az alezredes felesége a földön fekszik. Rögtön rosszat sejtettek s Reiner dr. főhadnagy az ablakot betörte, a betört ablakon át behatolt az alezeredes la­kásába s ott nagy vértócsában, holtan találta az alezre­des feleségét A lakásba hivott Török Vilmos dr., Engel E. dr. és Weisberg dr. varannói orvosok csupán a beállott halált konstatálták. A bírósági bizottság Paclik alezredesnó holttestét az ágy közelében, a földön találta. A holttest balkeze az ágy alatt volt, a kályha és az éjjeli szekrény között. Lábai szintén az éjjeli szekrény és a kályha közé nyúltak és szét voltak vetve. A holttest alsó és középső része teljesen meztelen volt és a hálóing csu­pán a mellet és a kezeket bontotta. A fej kissé baloldalra hajlott. A szájból vér szivárgott ki, a homlokon és a szemek körül néhány seb és megalvadt vér. A mellen hat súlyos seb volt, valamennyit kés okozta. A balkéz egyik ujja teljesen le volt metszve. A bűntett valószínűleg úgy történt, hogy reggel hat órakor kopogtatott a tisztiszolga a lakás ajtaján. Paclik alezredesnó még éj­jeli öltözetében nyitott ajtót neki és valószí­nűleg alsószoknya is volt rajta. Ajtónyitás után visszatért az ágyába. Alsószoknyáját pedig az ágy mellett lévő székre tette. Be­leba ekkor rárohant és erőszakot akart el­követni Pacliknén. Az alezredesnének sike­rült magát kiszakítania, az előszobába sza­ladt, ahol támadója utolérte. Rettenetes harc kezdődött kettőjük között, amelynek folyamán a takarót a zágyról lehúzták, a szekrény ajtajait is betörték. A tettesnek valószínűleg sikerült az asszonyt az ágyra cipelni, ahol Paclikné védekezni próbált. Itt kapta az első sebet, amelyet Beleba balkezé­vel ejtett rajta, mert az asszony balkezével támadójának jobbját lefoghatta s igy nem tudott rajta halálos sebet ejteni. Minden jel arra mutat, hogy a küzdelem közepette az alezredesnó elájult s Beleba ekkor még hat súlyos sebet ejtett rajta, amelyek közül négy halálos volt. A vádlott első kihallgatása alkalmával az esetet a következőképpen adta elő: Május 22-én, szerdán negyedhét órakor jött a lakásba és tejet hozott. Á lakást az alezre- desné nyitotta ki, aki azután visszatért a há­lószobába. Pár perc múlva kissé kinyitotta a hálószoba ajtaját, kiszólt Belebának, hogy job­ban tisztítsa meg azt az ablakot, amelyet az előző napon már kétszer megtisztított. Beleba erre azt válaszolta, hogy nem tisztítja meg új­ból az ablakot és nem akart neki tovább dol­gozni. Az asszony most kijött az előszobába és elmondta neki, hogy beszélt róla a kapi­tánnyal és elmondta a kapitánynak, hogy Be­leba valósággal ugat, amikor szóba állnak vele. Ez nagyon fölizgatta őt. Az alezredesnó azzal is megfenyegette, hogy ha az alezredes visszatér, tiszteletlen maga­tartása miatt agyon fogja őt lövetni. Beleba erre azt felelte, hogy az alezredes ur nem olyan bolond, mint asszonya, majd mikor az asszony megismételte fenyegetését, hirtelen eszébe jutott, hogy még nála van az a pisz­toly, amelyet Hősek hadnagytól lopott, akinél előzetesen teljesített szolgálatot. Hirtelen elő­rántotta revolverét és rálőtt az asszonyra, amire az asszony jajgatni kezdett. Most attól tartott, hogy az emberek meg­hallják s ezért az asszonyt az ágyra dobta, öklével fejére sújtott. Az asszony védekezni kezdett, átfogta Beleba nyakát s küzdelem fejlődött ki köztük, úgy­hogy mindketten leestek a földre. Az éjjeli szekrényen kés feküdt, ezért Beleba fölnyult és kétszer egymásután beledöfte az asszonyba. Nem tudta, él-e még az asszony, vagy meghalt, elmenekült, de az ajtót becsukta s a kulcsot magához vette. Visszatért a táborba, ahová hét óra tájban érkezett. Elrejtőzködött mind­addig, amíg a katonák a gyakorlatról vissza­jöttek. Nem várta meg az ebédidőt, hanem az egyik szobában az ágyról fölkapott egy fegy­vert és tizenhat töltényt s magával vitte a Hősek hadnagytól ellopott pisztolyt is. A drót­kerítésen átszökött és a mezőre menekült. Az üldöző katonákra egyszer visszalőtt, de csak megfélemlités céljából. Azonnal katonai őrséget küldtek üldözésére, de mintegy százméternyi távolságról a kato­nai őrségre is tüzelt, öt lövést adott le és si­került az erdőségbe jutnia* Több napig keresték, de nem tudtak nyo­mára akadni. Május 26-án éjszaka azonban polgári ruhába öltözve megjelent a katonai tá­borban, felsőkabátja alatt puskát rejtegetett, balkezében pedig kis Browning-pisztoly volt. Az őrszolgálatot teljesítő Kusnir Pál föl akarta tartóztatni, ekkor azonban revolverét ráfogta és igy kiáltott a katonára: — Állj! Ne szaladj és ne kiabálj, mert le­lőlek! Ezután kenyeret kért Kusnirtól s elmondta, hogy hol rejtőzködött üldöztetésének idején. Később elment a félreeső helyre. Ezt az időt Kusnir arra használta föl, hogy fölkeltette Neuwirt Richárd őrsvezetőt, aki rögtön utána ment, azonban Beleba revolverrel a kezében fölszólitotta az őrsvezetőt, hogy menjen előre, ne kérdezzen semmit s ne keltse föl a többi katonákat. Egy alkalmas pillanatban Neuwirt vissza­fordult, rávetette magát Belebára, lefogta kezeit s alarmirozta az alvó katonákat, akik lefegyverezték Belebát s átadták az őr­ségnek. Az ügyész Beleba Istvánt gyilkossággal, szö­késsel, fegyelemsértéssel, erőszakkal, zsaro­lással és egyéb, kisebb bűncselekménnyel vá­dolja. Beíaba vallomása A vádirat felolvasása után kezdetét veszi a vádlott kihallgatása. — Mgértette-e a vádat, bűnösnek érzi-e magát — kérdi az elnök. — Bönös vágyóik, de nem azokban a bűnök­ben, amelyekkel a vádirat vádol, — feleli Balaba. — Belelőtt-e az alezredesnébe ? A vádlott halál&ápadtan néz az elnökre és nem felel. Az elnök felmukUja a revolvert, amellyel a, merénylet történt s est kérdezi: — Ezzel a revolverrel lőtt az alezredesné- b©? Vádlott (alig hallható hangon): Igen. Az elnök felmutatja a kést, amelyen vér­nyom jk látszanak. Elnök: Ezzel a késsel szúrt bele többször az aiez'-ed&snébe? Vádlott: Igen. Elnök: Meg akarta őt ölni? — Nem, Elnök. Hát miért tette? — Mert az a'ezredesné megtámadott. Én csak védekeztem, nem akartam őt megölni, csak meg akartam őt ijeszteni. Elnök: Mién szökött meg? — Mert féltem attól, ami történni fog. Nem szöktem meg, a közelben bujkáltam, vissza­mentem a kaszárnyába iá. Elnök Miért lőtt a katonákra? — Nem tudom űrért lőttem rájuk. a vádlott elneveti mayát és ettől kezdve minden feltett kérdésre mosolyogva, néha hangos nevelésben felel. Az elnök kérdésére ezután Belaba aprólé­kos részletezéssel elmondja, hogyan és mi­kor került az alez'edesék szolgálatába és mit kellett ott elvégezni. Már szombaton el kel­lett volna utazni Paclik alezredsnek, de a zsidók szombatja miatt az autóbusz nem köz­lekedett, ezért., vasárnapra kellett, halasztania utazását. — Vasárnap reggel ?z asszony nyitott aj­tót — folytatja Belaba vallomását — mikor teje: vittem. Az alez: edesoé ingben volt, majd bementem a konyhába, hogy munkámat elvégezzem. Faclikné kijött a konyhába és elöltem mo­sakodni Beszélgetni kezdett velem és oly közel jött hozzám, hogy elpirultam. Belaba vallomásában ezután elmondja, hogy az asszony már előző nap, mielőtt férje eluta­zott volna, közölte vele, logy holnap elutazik az ura, ők ke-ten egyedül maradnak és meg­veregette a vállát, majd azi kérdezte tőle, hogy van-e viszonya valakivel, mire Belaba azt válaszolta, hogy igen. Zárt tárgyalás Bonda dr. ügyvéd, a Faclik- család képvise­lője kérte a nyilvánosság kizárását, amely kéréshez az ügyész is csat'okozott. A hadbíróság ezután tanácskozásra vonult vissza, amely utár. az elnök kihirdette, hogy a bíróság a közerkölcsiségne való tekintettel a gyilkosság részleteire vonatkozóan zárt tár­gyalást rendel el. A zár: targ5alás lapunk zártakor még tart. — Halálos antógáaolás a nyitrai országúton. Nyitrai tudósítónk jelenti: Súlyos autóelgázo- lás történt Lazany mellett. Egy személyautó, amely meg nem engedett sebességgel szágul­dott el az országúton, elütötte Horniak József gazdasági munkást, aki vérbe-fagyva maradt az ut porában. Az autó a szerencsétlenség megtörténte után továbbrobogott. A szeren- cs éti énül járt mókást orvoshoz szállították, segíteni azonban már nem lehetett rajta és anélkül, hogy eszméletét visszanyerte olna. kiszenvedett. A lelketlen soffőr kilétének meg- állapitása iránt szélekörii nyomozást tettek fo­lyamatba. Gyárkémények 5chulz H. oki. mérnök, Bratislaua, Leinburggasse 22. — Halálos baleset a Handlova-stubnya! va­sútépítésnél. Nyitrai tudósitónk jelenti: A Randlova-stübnyai vasútvonal építésénél halá­los baleset történt. Urub György mukás az üzemvasut egyik vagonja alá került, amely a szerencsétlent halálra gázolta. A vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlenséget a. munkás vigyázatlansága idézte elő s igy senki sem vonható felelősségre. Ili SZANATÓRIUM ! >CARITAS< í POZSONY, TORNA-U. 18. j r«I- 28-95. Tel. 28-95. SztlIészet.-sebészct.-nOgyóifyászat,- urológia és laryitüologia. I. osztály napi 80.— Ki,, FI. osztály napi 60.— Kit Szabad orvoNválasztits! iaülási pauzái* 8 napra I. osztály Ki. 1600.— • m a a U. a a 1000.—

Next

/
Thumbnails
Contents