Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-08 / 204. (2129.) szám

»X^<rS!tMA<ií^-FíTRIíSI» 17 •anUtbslÓL De történtek itt más hibák is. A maönsikezei ahelyett, hogy a kereskedőkkel a kapcsolatot kereste volna, a kereskedőket kikapcsolta üzletköréből. Emel aztán megpe- C9*étotöciŐtt a szövetkezet sorsa és eredménye­képpen a bort csak magynehezn, de rendte'/xv- flritnt, mikor már mindenki túladott rajta, er- tétkesM. „Nolius volins“ ügynökök, kereske­dők által kellett eladniok. — A múlt évben egy másik szövetkezet is alakult, az alakulat a politika jegyében született és pedig nem szerencsés csillagzat alatt. Mindkét szövetke- eetnek sürgősen ajánlható, hogy térjenek át a régen kipróbált kereskedők által való köz­vetítésre. Hangsúlyozni kell, hogy a bor árát egyesegyedül a külföld irányítja és a világpiacon egészen mellékes az, hogy Ru- szinszkőban 60 vagy 100.000 hektoliter bor te­rem. Sokkal fontosabb volna, ha a szövetkezetek magával a szőlőtermés fokozásával és a pin­cészettel többet foglalkoznának. A mszin- szkói szőlősgazdáknak el lehet mondani: „Jaj annak, aki nem érti az idő • jelét". Az itteni pincészet 30 év előtti nívón Ml. A szőlők meg-munkáltatása elég intenzív, de a szőlők 30—40 évesek már. Szakértői vélemény sze­rint pedig egy tőke maximum 25 éven át rentábilis, azután ki kell cserélni Az itteni szőlők évrél-évre kevesebb termést fognak hozni és ha az értelem nem győzne és foko­zatosan nem csinálják meg az uj telepítéseket, 10 éven helül az itteni termelés a minimum­ra fog sülyedml Természetesen ezeket a telepítéseket a ter­melők eladósodása folytán állami segély nél­kül nem lehet elképzelni. De ami Ausztriá­ban lehetséges, nálunk is végrehajtható. A szőlők nj telepítését 10 éves szakaszokban, a szőlők nagysága szerint kell végrehajtani A termelő egy bizonyos összeget kap, az uj te­lepítésekért és pedig « első 5 évre kamat­mentesen, 5—10 évig az összeg kis kamattal amortizálódna. Természetesen as egyesüle­teknek kell ügyelni arra, hogy az uj telepíté­sek a mai tapasztalatoknak megfelelően le­gyenek végrehajtva és a talajnak megfelelő fajok telepíttessenek. Ezekben az nj telepíté­sekben igen szép eredményeket érnek el. Franciaországban, Spanyolországban stb. min­den termelőnek megvan a talaj elemzése és pontosra tudja, hogy tnflyea műtrágyát kell naezaákita. Ilyen módon a kiadás jóval keve­sebb, a bevétel pedig nagyobb lesz. Egy fia­tal szőlő, mikor már termőképea, holdanként Itt Is keli, hogy norméMs termésnél 70—80 hektolitert hozzon. Ezzel szemben na az it­teni szőlőknél 80 hektoliter gyönyörű ered- soéay. 1wHI8®0IwO11 ZMVO 0BHMU wiWw • dtJweGceBot munkájának, sőt igen sz&kségee voha az egész ruszhasskől bortermelőket ér- dehközösaégbe hozni, amelynek azután az volna a feladata, hogy a termelést és pincé­szetet arra a sávéra hozza, amelyen ima a kfllSÖidi van. Á szövetkezet igen fontos működési tere volna a termelőket a kormánnyal szemben megvédeni állandóan azt hangoztatják, hogy a bor a vámmal nincs eléggé megvédve. Ez tévedés, mert nincs egyetlen más olyan áru­cikk sem, ahol a vám az Áruérték 100 száza­lékát képezné. Ez azt jelenti, hogy egy liter bor külföldön 1.20-ért megkapható, a vám­jáért azonban 2.40 koronát kell fizetni. Na­gyobb vámvédelem nem várható, sőt, sajnos, inkább vámleszállitás válható. Ellenben sür­gősen le kel szállítani a vámtarifát. Ahogyan a „Má1*7" tód a termelőik és a kereskedelem érdekéiben áldozatot hozni, ugyanezt a CSD is megteheti, amikor millióik tönkremenésé- tél van szó. Ugyanígy érthetetlen a magas fogyasztási adó, amely némely helyen 2 ko­ronát tesz ki literenként és amely még abból az időből áll fenn, amikor a termelő 10 ko­ronát kapott a bor literiéért. A nyilvános terhek egy liter borra, mielőtt még a fo­gyasztóhoz kerül, literenként 5—6 koronát tesznek ki, ami eibirhatatlan­Ezeknek a terheknek kiküszöbölésére kel­lene elsősorban a kistermelők szervezkedése és MzáTÓlag a termelő dolga volna, hogy egy ilyen alakulatban mint biztosit magának elő­nyöket. Nagy hiba, hogy a vezetők az itteni termelőket teljesen tájékozatlanul hagyják a borpiac állásáról és csak egyszer egy évben, szüret előtt hívnak össze gyűlést. Miért ne legyen az a kistermelő hetenként pontosan tájékozva a külföldi .piacról? Miért ne legyen tájékozva, hogy a belföldön milyen a hely­zet és mit lehet várni? Nem volna ez termé­szetes? Vagy megértik mindezt az illetékesek, vagy pedig a ruszinszkói bortermelés tényleg tönkre megy. A német gabonakoncentrácló legfőbb szerve, » Scheyer-konszern már annyi malmot egyesit magában, hogy a napi kapacitás 2530 tonna. 9 német import lebonyolításában ennek a malom- szervezetnek nagy szerepet szentel. Ez a sze­rep azonban az idén aligha érvényesülhet a rossz termés folytán. Németország máris érzi azt a tényt, hogy az Egyesült Államokból az idei január júliusban csak 1.42 millió méter- mázsa gabonát kapott a tavalyi január—de­cemberi 4.99 millió métermázsávat szemben. Ugyanaz alatt, idő alatt Kanada csak hatmillió métermázsával szerepel a tavalyi 10.67 millió helyett. Magyar—csehszlovák gazdasági kapcsolatok. A prágai csehszlovák—magyar kereskedelmi kamara hossza jelentést adott ki múlt eszten­dei működéséről. A magyar külkereskedelmi statisztika elemzése alapján arra a megálla­pításra jut, hogy Magyarország gazdasága szempontjából az utódállamok piacainak van a legnagyobb jelentőségük. Magyarország ki­vitelének több, amint 66 százaléka az utódálla/- mokra esik és a magyarországi árubehozatal értékének több, mint 56 százaléka az utódálla­mokból származik. Magyarország legélénkebb kereskedelmi forgalma Csehszlovákiával és Ausztriával bonyolódik le. Csehszlovákia kül­kereskedelmi forgalmából az elmúlt évben az export 6.92%-a esett Magyarországra, holott 1927- ben 8.06%. Ezzel szemben Magyarország a csehszlovák piacon szintén tért vesztett. 1926-ban a csehszlovák import 6.73%-a esett Magyarorezágra, 1927-ben már csak 5.37 és 1928- ban 4.42%. Csehszlovákia részesedése a magyar import értékében 1926-ban 23.43%, de 1928-ban már csífk 22.73%. A magyar kivitel értékének viszont 19.96%-a esett 1926-ban. Csehszlovákiára, 1828-ban podig már csak 17.74%. A szerződéses tárgyalás Borán Cseh­szlovákia részéről tanúsított magatartás nem bizonyult helyesnek. Az életbeléptetett uj ag­rárvámok és a minimális vámok lehetetlenné tették, hogy a magyar agrárexport számára a kötendő tarifaszerződés megfelelő előnyöket biztosítson. Ez azonban nem csak a magyar agrárkivitél föltételeit rontotta,' hanem föl­emelte a belföldi árszínvonalat, vagyis növelte a kivitelre utalt csehszlovák iparok termelési költségeit. A csehszlovák textilipar jelentős pozicióveszteséget szenvedett a magyar pia­con. Helyét egyrészt a magyar, másrészt a né­met ipar foglalta el. Az agrárvámok a jelentés számszerű eredményei alapján nem hozták még a mezőgazdaság számára várt előnyöket. Az agrárvámokkal és elzárkózással operáló gazdaságpolitika a csehszlovák iparnak ártott. Nyiít kérdés egyelőre, vájjon, ha sor kerül a magyar—csehszlovák tarifaszerződés revízió­jára, mennyiben fogja levonni a csehszlovák gazdaságpolitika ezeknek a tényeknek a kon­zekvenciáit. A kanadai búzatermés. A tartott meleg idő­járás nagyon kedvező a kanadai aratásra és a pöol eddigi búzakészlete 80 millió bushelre emelkedett. Az osztályozás jobban sikerült, mint ahogy várták- A* egyik előkelő angol lap megbízható forrásból az egész kanadai termést 350 millió bushelre becsli a legutóbbi 298 mil­lió busheles hivatalos becsléssel szemben. Tőkekibocsátások: a londoni piacon. A lon­doni piacon augusztusban történt emissziókról szóló kimutatást most tették közzé. A kibocsá­tások száma 39, összege pedig 82.4 millió font volt. Eszel szemben tavaly augusztusban. 51 kibocsátás történt 53.4 millió font összegben. Tavaly hatósági kölcsönök tették ki a kibocsá­tások nagyobb részét, &x idén az ipari emisz- sziók. Általában szembeötlő tavalyhoz képest a kibocsátási tevékenység ellanyhulása. Az argentínai szárazság egyre jobban elfajul. Ha tizennégy napon belül kielégít# csapadék nem lesz, súlyos következményekkel fog járni a termésre. Argentína az idén januártól augusz­tusig csak 44 millió métermázsa búzát tudott exportálni a tavalyi 53 millióval szemben. Ten­gerikivitel is csak 28 millió mm. volt a tavalyi 64 millió mm. helyett. Ausztráliában szintén rossz termésre számítanak és a legjobb eset­ben is jelentékenyen alatta marad a keleti ál­lamok termése a múlt évinek. Az angol kamatláb kérdése. A nemzetközi pénzpiac egyelőre megszabadult a magasabb angol bankkamatláb következményeinek lidérc­nyomásától. A berlini értéktőzsdén például na­gy obbm ennyi ségü eladási megbízást kaptak az ügynökök kifejezetten azzal a megjegyzéssel, hogy ezeket az eladási megbízásokat csak ab­ban az esetben hajtsák végre, ha Londonban fölemelik a kamatlábat. A pénzpiacon tisztá­ban vannak azzal, hogy a kamatláb fölemelé­sének előbb-utóbb be kell következnie, mert az Angol Bank helyzete, az arany kiáramlásá­tól eltekintve, az ősz folyamán a szezonszerü változásokkal kapcsolatosan rosszabbodni szo­kott. Nagyon kevés a lehetősége annak, hogy az amerikai tőzsdéken a közel jövőben olyan visszaesés álljon elő, amely a Reserve-banko- kai a leszámítolási kamatláb csökkentésére késztetné és amely módot nyújtana a tőkének arra, hogy Amerika helyett Európában keres­sen élhelyezést. Ezért a pénzpiac továbbra is ideges és ez az idegesség az értékpapírpiacok­ra is kiterjed, amelynek forgalmát kétségkívül károsan befolyásolja az angol bankrátaemelés még meg nem oldott kérdése. Termésértékesitő hitelek külföldön. Az nj termés értékesítése sokat foglalkoztatja az egyes államok pénzügyi és gazdasági köreit. Varsói jelentés szerint a Lengyel Bank 30 mil­lió zloty gabonalombardhitelt szavazott meg. A Közgazdasági Bank 4 millió zloty ugyan­ilyen célú kampányhitelt fog nyújtani. — Ro­mánia számára Hollandia folyósit termésérté- kesitő hitelt. Mint jelentik, egy hollandi kon­zorcium, amelynek élén a Nederlendschen Bank áll, egymilliárd lejt ád kölcsön a román kor­mánynak a gabonafölősleg kiviteli értékesíté­sének finanszírozására. A hitelt a mezőgazda- sági szövetkezetek utján fogják fölhasználni. Luxemburgba graviíáinak az adót sokalló iparvállalatok. Eddig a holdingtársaságok székhelye Svájc volt és azok az iparvállalatok, amelyek az egyes európai államokban sokal- lották,az adót, rendszerint valamely svájci vá­rosban alapítottak holdingtáreaságot. Most Luxemburgba gravitálnak az adófizetéssel ha­dilábon álló vállalatok, mert az uj luxemburgi törvény rendkívül megkönnyíti a holdingok le­telepedését és adókedvezményeket biztosit számukra. A hágai egyezmény hatása a német tőzsdék­re. A Frankfurter Zeitung megállapítja, hogy augusztus 30-án a német általános tőzsdei részvényindex a* előző heti 120.18 százalékról 122.85 százalékra emelkedett. A lap ezt a javu­lást a hágai egyezménynek tulajdonítja. A prágai mintavásár hatodik napján az erős látogatottság tovább tartott és számos üzletet realizáltak. A gépipar továbbra is igen szép eredményeket ér el úgy belföldi, mint külföldi vásárlóknál Az építkezési ipar terén tűzálló építkezési anyagot adtak el nagyobb mennyi­ségben belföldi és külföldi cégeknek. Románia, Lengyelország, Anglia, Franciaország, Svájc és Németország csokoládét, kekszeket, szardíniá­kat s egyéb élelmiszereket, valamint konzerve- ket vásárolt. Az üveg- és porcellánipar főként külföldi üzleteket realizált. Németországi für­dők szobaebrendezéseket vásároltak. Az orosz kiállításon nagy kereslet mutatkozott szőnye­gek, tea 8 cukorrépamag iránt. Az oroszok ed­dig ötmilliókoronás forgalmat csináltak, amibe a még nem perfektuált üzletek nincsenek be­számítva. A francia kiállításon különösen az ipari és gyarmati termékek iránt volt nagy az érdeklődés. Pecenady csoda búza. A nemesitett pecenady búza az idén is óriási rekord terméssel fizetett. Erős rozsda­mentes szalmák, rovarellenáll ósága, mag-as hektoliter súlyú acélos magva mindenhol biztositja a nagy termés eredményt. Kár minden esztendőért amelyben nem vetjük ezt a kitünően termő nemes vető búzát, mert a termés többlete búsásan fedezi a beszerzési árat. Megrendelhető: Peéenady Uradalomban, post: Velke-Kostolány, stanica: Leopoldov, | Vételára: Braíislavai tőzsdei alap ár és 1 -töl—10. q-áig -j- 30°/0, 10-től—25. q-áig-f-25°ő | és 25 q -án felüli vételnél -}~ 20oós nemesitési felár. —.I-I.n-O »H ........................................................................................................................ ÉR TÉKTŐZSDE Javult a prágai értéktőzsde Prága, szeptember 7. Az üzleti tevékeny­ség a mai szombati tőzsdenapom nem volt nagy. A spekulálod továbbra is tartózkodó volt. Egyes speciális papírok iránt némileg nagyobb volt az érdeklődés. Az ipari rész­vények piacán javult: Sebe Ili er 35, Cteeíb Morva 2, Nordbabn és Prágai Vas 15, Kö- nigsihoifer 10, Ringhofcr és Soilo 9, és né- hány érték 2-5 koronával. Gyengült Kábel 17 Rerg és JHLütten és Kolini Szesz. 5, Poildn 3 koronával. Oseh Eszik ont 2 koronával javult, Sporo 1 koronával gyengült. A beruházási piacon Prémium Kölcsön 10, 1923.-as ‘beru­házási 2.50 fillérrel javult, Konvertálható 10, Lisztkölcsön 2.50 fillérrel gyengült. Prága, szeptember 7. Valuták. Holland 1349, ju­goszláv 58.9734, német 801.6234, belga 467.25, magyar 588, román 19.80, svájci 648.25, dán 895, angol 163, spanyol 495.50, olasz 176.15, amerikai 33.48, norvég 895, francia 131.70, bolgár 23.65, svéd 900, lengyel 376.8734, osztrák 473.50. + A prágai devizapiacon Amsterdam 0.025, B-elgrád 0.003, Brüsszel 0.10, Budapest 0.075, Zürich 0-125, Milánó 0.010, Varsó 0.5 koroná­val javult, Berlin 0.025, London 0.005, Paris 0.0225, Réce 0.05 koronával gyengült.-j- Nem egységes a budapesti értéktőzsde. Az árfolyamok nem változtak lényegesen és az üzlet kicsi volt. Kereskedelmi Bank na­gyobb veszteségeket szenvedett. Egyesült Iz­zólámpa, Magyar Cukor és Nasici tartottak voltak barátságos alapirányzat mellett. Egyéb­ként a letöredezések csak 1 százalékot tettek ki. — Egyes, a csehszlovák távirati iroda je­lentésében nem szereplő értékek közül a Moktár 91, Pestszentlőrinci 17.3, Részvénysör 120.1 pengő árfolyamot értek el.-f- Barátságos a bécsi értéktőzsde. Az üzlet abból állt, hogy a spekuláció fedezeteket esz­közölt. Berlini jelentések következtében tar­tózkodás nyilvánult meg. Skoda prágai eladás következtében gyengült, a korlátban magyar értékek javultak. Sörértékek némileg javul­tak. Nordbahn gyengült.-f- Idege* a bérűm értéktóasde. A tőzsde a hét utolsó napján megint kedvetlen veit és csak az utótőzsdén állt be javulás. Az utó* tőzsdén ugyanis Londonból és Newyorkból érkező szilárdabb hírek nyugodtságot idéztek elő, de az árfolyamváltozások lényegtelenek voltak. ÁRUTŐZSDE-f- Az olmfltri terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: morva rozs 136—39, zab 116—28, lencse 500—600, szalma 32—34, mák 660—75, hagyma 80—85, rozsliszt 210—13, búza és rozskorpa 87 —90, vagónrizs 266—68, amerikai zsír 1325—1335. + A berlini terménytőzsdén a következő árfolyamokat jegyezték: búza 227—231, rozs 192—196, árpa 210—227, zab 168—175, ten­geri 211—212, búzaliszt 28.50—34.50, rozs­liszt 21.25—28.25, buzakorpa 11.75—12.25, rozskorpa 11—11.25, Viktória borsó 38—46, kis ehető borsó 28—34, takarmányborsó 21— 23, repoepogácsa 18.50—19, lenpogácsa 24— 24.30, szárazszelet 12.20—12.40, boirgonyare- szelék 18.50—19.-f- A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat jól tartott volt. A következő árfolya­mokat jegyezték: tiszavidéki búza 22.70—23, felsőtiszai 22.10—22.30, egyéb 21.95—22.15, rozs 16.25—16.50 pengő. Egyéb gabonacik­kekben az árak változatlanok maradtak.-J- A mai budapesti terménytőzsde határidő­piacán, amint budapesti szerkesztőségünk te­lefonálja, az iránj7zat barátságosabb, a forga­lom élénk. Nyitási árfolyamok: magyar búza októberre 22.76, márciusra 25.16, 25.15, 25.12 pengő. , A pozsonyi tőzsde értékpapirforgalma. Közli Feldmann A. Bankháza Bratíslava. Bástya-u. 2 Telefon 27—35 Pénz Áru Po»»o«y, 1929. ueptember 7 Ke Ké l'tlMBulu.............................................. >17.- JÉ*.­Nmnnoti bank Bamka-Byntriu • • . 190.— _ Amertcko Slovenska Banka , , . . . 40.— 60.—­'•'ozaonvi Altalánoa Bank ...... <80.— — •— . 1. Takarékbank ......................f2<0.- 35< .­Pskompte és KSzgazdasági Bank , . *35,— ,-59.— Dtmabank . ................................ *iö.— 240.— Tr navai I. Takardcpénztér ..... 600.— 650.— Liptói hitelbank ........a. 660.— i'0.— ütófrdé.................................................. 500.­Rotb r^i. ••••••••••••• —•— —•**■ Raktárbáaak ••■.••••••«« 5000,— — •— S*kw4k biztosító..................................... 900.- 850.­Ur ánia 26,— — Trencsón-Tepliei fürdő rt. ..... . — . Óilinai műtrágya .......... löl.— ­/ílinai Ceüaloae .......... tl^0.— ' 91 nediea...................................................... >H5.­Faad lovai szén .......... <60.— —.— Szlovák szeszipar Malacky ..... 500.— 520.— Nyerataalmreeaskói villamosmü ... —— **• — K.otópaxieraaaakóí villamosmü .... t00.— 5u0.— Pozaoayi JéJtyár ......... <60.— —.— XVigaad rt............................................... 80.— <ó.— VágvMfyi cukorgyár ........ — Stark spiritusz rt. ......... ^OO.— l(l 0.— Rózsahegyi faipar ................................ 60.— f,00«— t százalékos pozsonyi V61cs8o • • , '2,5(' 76.501 6 m . . ... 9.- 00.­Csehszlorák épitó sorsjegy ..... ' 32.— 42.— . . Íót8d) , , . . . * 19.— 181.— ÍSEÖ RH^éffinhoi1 S. tJflÍTBMp. GAZDÁK! Miben különbözik a közönséges szelelőrostákkal vagy gazdasági tríeurőkkel tisztított vetőmag, a modern, német gyártmányú, eredeti PETKUS vetömagtisztitó és osztályozőgéppel tisztított vetőmagtól I Szemre a vetőmag megfelel a közönséges tisztítással is, de csiraképesség és ezáltal több termelés szempontjából csak az eredeti PETKUS gép végez minden tekintetben megfelelő munkát Üzemben megtekinthető a vezérképviseletnél I Bárdos és erachfesu* r. t,

Next

/
Thumbnails
Contents