Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-08 / 204. (2129.) szám
1929 szeptember 8, vasárnap. A DIÉTA ItelU néni falusi asszony. Nem igen szeret fdjárm Pestre, nincs fii, ami érdekelné. !A rokonság Pestre szabadi részed úgyis lenemnek olykor látogatóba, aztán meg leve. Ütmek fa, NeUi néni mindig tudja, melyik költözik aj lakásba, kinek vott epegörcse és kogy vizsgázóit a gyerek. 1 Neon is asoda, hogy nem kívánkozik el NeUi néni hazulról. Nagyon szép udvarházban laknak, amely már messziről fehérük a jegenyesoron közeledő vendég felé. Békés, nyugalmas ház ez, ahol reggel öt órakor kezdődik az élei, és este kilenckor már mm- den ablak sötét, a tanya népe alszik. A gazda jó gazda, as se törődök városi dolgokkal, műveli apjáról rámaradt földecskéjét., egész ttap talpon van, járja a birtokot hol gyalogosan, hol lóháton. Neltí néni pedig otthon van elfoglalva, mert tenger dolgot ad a háztartás, a baromfitenyésztés, a belső cselédség, a kéri, meg a rokonokkal való levelesé*, amit 6 végez. És mtán, ha valakinek I olyan nagyszerű háziasszony kére vem, mint neki, annak nem kk fáradságába kerül fermtaríatd ezt a megyeszerte elismert rangot. NelU néni házánál úgy főznek, hogy az már álmok birodalmába tartozik. A rétesét a szád is al tudja fújni, ha nyaranta a verm- dán esznek, Jfcrmadnapos töltött káposztája a legmogorvább ember ábrázatán is tündért mosolyt fakaszt, kovászos uborkájának titkát pedig máig sem tudta semmiféle barátnője megfejtem. Mi tűrés-tagadás, NdH néni maga is megeszi a főztjét. Hatalmas, szép nagy darab asszony, ha nagyritkán megtörténik, hogy egy nyeHeskedő bérest képen figyekneztei, l as Úzcyty egy hétig ferdén hordja a ■ nyakát. Étvágyban, egészségben nincs hiány, ’ igy aztán NeUi nénit alaposan megvastagította a jó Isten. De annyira, hogy már az ( ura is megs okallta, pedig, az régi divatu ] ember, — Jó volna, ha leadnál védőmét édes ki- < kém, mert lassanként nem férsz be az ajtón, j A körorvos is, edd arra kocssaidban mán- 7 'dög benéz egy pohár diópáttnkána, kezdte < már mondogatni, hogy ha NeUi néni gyom- i podása így folytatódik, a szivét az éthájaso- * dás veszedelme fogja fenyegetni, az pedig 1 nem helyes dolog De még egy asszonynak, 1 aki alig van túl a negyvenen, nem való igy * eUerebélyesedm. Ha elnehezedik, könnyeb- e bon megfogja a betegség. t Döktiam-falctian, elhatároztatott, hogy NeUi 1 néni fogyni fog. Jó tiz kilót le fog adni. A * kőrorvos azt mondta, hogy ezeket a modern 7 pajzornhdgy-pacsTnagakat 6 bizony fel nem ^ írja, mert ártalmasak. Sokkal jobban és < egészségesebben fogyaszt az alkalmatos döé- i ta. Felirta tehát egy cédulára igen ponto- sav hogy mű keU megenni NeUi néninek i reggel, mit délben és este. NelU néni átvet- 1 te a cédulái és megígérte a doktornak, hogy * ragaszkodni fog hozzá. Aztán elbúcsúzott a t doktortól, de meg az urától is, mert azok ( éppen akkor induljak nyaralásra Hárkány- l fürdőre. Kénes viz kellett mindkettőnek. 1 Három hét múlva hazajöttek. NelU néni el- 1 bondva sietett elébük a csaholó kutyák kö- * zött. f. — Négy kötőt híztam, — jelentette a kelte- o mellen újságok - ú ~~~ Hogy lehet a®, — hüledemtt az orvos, * — hiszen felírtam a diétát. ji — Azt már én nem tudom, hogy lehet, én s csak azt tudom, hogy négy kilót híztam. B — De hát megtartotta a diétát pontosan? — Meg hál. Persze nem leettemea megtör- a tárná, mondhatom. Amit maga felirt, azt én L pontosan megeszem reggeli előtt, ebéd előtt, vacsora előtt mindennap. El is veszi az ét- h vágyamat, alig tudok utána rendesen enni. I Mégis meghíztam négy kilót. » — Teremtő széni atyám, hát amit felír- ^ ; tam, azt étkezés előtt külön megette? Or- n vosságroak? v — Meg hát. Hiszen azért irta fél, hogy b megegyem. Nem? " k — Persze, hx/gy azért. De egyebet aztán ne ^ is egyék. CsaJz amit felírtam, Spenótot, pi- li ‘ritott kenyeret, ilyesmit. d Nelli néni ámulm nézett a doktorra. £ — Micsoda? OsaJz orvosságot egyem? Harsányi Zsolt, r Kalandozás a Föld levegőtengerében Levegő és emberi étet — Mi van a felhőkön túl? ~ Az ózonréteg — Az északi fény hazája ~ A rádió hullámainak titokzatos villamos börSönfata — A hullócsillagok magassága — Megnyílt as IRIS PENZIÓ Pozsony, LÖhflCZkapU ucca 17. Central Passage Modern komfort, Elsőrangú hézikonyha. Dr. Institorisné tulajdonosod személyes vezetése mellett. ’W"*"1 , hsai fény remegett napokon Itt a levegőtenger- ben, — hőhullám ölelte körül a bágyadt világot ’* OdaJtüzm a mezőkön mindéin tikká dtan álmo- dott. De tol a* álmon* lány hullámzása már élet, , — a termékenység túláradó remegése ez. És tol a- csöndén valami távoli szekérzörgés, kutyacsaholás . hallatszik át, meg ismeretlen eredetű hangfoszlányok: az élet láthatatlan hadainak mozdulásai rögök alatt, vizekben, földön, légben, — valami ’ zavaroa-édes zsongássá vegyül és a bággyadtan ! ballagó vándort világfájdaltuas gondolatokkal tök ■ ti ek De a tespedő gondolatokba távoli tompa dü- l börgés szól bele — intő szózat — a természet . összerezzen... az ég pereme elsötétül, a sötétség ijesztő vágta tással gomolyog széjjel a menybolton, — heves szél roham hatalmas portölesért kavar lel ' és.... már itt is van... • mérföldcsizmás óriás, az Égiháboru, — dörgések egymásbahasitó krosx- osendóján&k végtelen sora rázza a domboldalakat, erőszakos viharromok dhálják a világot és a szakadó zápor minden merengést elmos. Hirtelen megtorpan a száguldás, rettentő lélekzetvéter- nyi csönd áll be és utána ... fülsiketítő ropogással ai egész eget elborító tüzkigyók tombolva hirdetik a zivatar-istennek zenitre érkezését. Seregei fennhéjázó vadsággal bégnek, kénszagu sistergéssel lángolnak, de már... távolodnak. A szélvész ereje lankad, — a távolban még egyszer fenyegetően üti fel fejét az égi morajlás, de a szélből szellő lett, mely már lágyan fodrozza a füveket, — az újra kisütő nap nedves csillogása végeláthatatlanul dús színekben ünneplő tájakat világiti be. Az égbolt magasságainak feneketlen kékjéből megint vakító fehéren csüngések alá gomolytei- hővárak. Valóságos külön világok ők, — a képzelet nyári lassúsággal úszik az ő végső ormaikon túlra és ott szövi tovább álmait A fizikus szeme tullát a felhőkön. A levegőtenger, mely öreg földünket védőköpeny gyanánt burkolja a világűr dermesztő hidege ellen, ma már nem az az ismeretlen birodalom többé, mint valaha. Mi emberek a föld levegőtengerének fenekén élünk. A tegtároUbb felhők sincsenek 4—5 kilométernél magasabba bo. Nem is olyan régen alig tudtunk valamit arról, ami ezen túl van. Ceak igen magas hegyek csúcsain és szabad léggömbbel festett fáradságos a sokszor életveszélyes munka árán kikutatni. Manapság sokféle nagyszerű kuta- tóeezköz birtokában vagyunk, melyek a földi atmoszféra legvégső határainak állapotát is megismertették velünk. Ezek az eszközök: a repülőgép, az automatikus műszerek, a nemzetközileg szervezett ballonfelbocsátások és ... ami tán a legfontosabb: a* atom- és elektronelméletnek s főképpen a eadnképetemxés elméletének bámulatraméttó tökélyre fejlődése és hihetetlenül széles kidolgozottsága, melynek alapján ma valamily — akár látható, akár láthatatlan — sugárzás forrásának nemcsak anyagát, halmazállapotát, hanem fizikai ée vegyi tulajdonságainak részleteit, mozgását, elektromos- ée mágneses állapotát meg lehet állapítani. A megfigyelések szerint földünk légköpenyét nagyjából két részre kell osztani: az alsó, az úgynevezett troposzféra, amelyben az időjárás jelenségei zajlanak le éfl amelyben a hőmérséklet felfelé csökken, — és a fölső, az úgynevezett sztratoszféra, amelyben viszonylagos nyugalom honol és amelynek hőfoka körülbelül mindenütt cgv- fonna. A két réteg közötti határ az esvenMtő fölött 16 kilométer magasban terül el s a sarkoknál kb. 8 kilométer magasságban van. E határon túl még sokszáz kilométernyire — bár mindinkább ritkulóan van levegő. A mi világunk a troposzféra. Életünk, munkakedvünk függ tőle. Sok az olyan tényező benne, melyre tudatosan alig gondolunk, de melyek észrevétlenül is igen nagy befolyásfial vannak az emberi közérzetre. Hőség, zivatar, derű éa ború csak az alaiphangulabot adják meg. Nyári napfényes ragyogóegü reggel egyszer fries, nyílt életkedvet vált ki — s már másnap, amikor pont olyan derült nyári reggelre ébredünk, valami megnevezhetetlen változás érződik a légben, mely nyomasztólag hat Pedig csak a szellő fordult északkeletiből délnyugativá és a légnyomás csökkent néhány milliméterrel. Ha csukott ablak redőny kis nyí lásán keresztül közvetlen napsugár tör magának Utat az elsötétített szobában, akkor milliónyi lebegő, csillogó „porszemet" látni, ahogy fel s alá hintázó táncot lejtenek. Ezeknek túlnyomó része, sokszor nagyon kicsiny vizköd-cseppecskék, illetve a szoba falainak, padlójának, a város házainak, kövezetének végtelenül finom eiporlódáea. Azonfelül kis részben különben láthatatlan növényi szőve (részecskék, állati szőrök, korom, keményitőezemecekék és ami különösen fontos, baktériumok, mikroszkópl- kus csirák és gombák. Az emberi test oly bonyolult gépezet, hogy minden évezredes alkalmazkodás, fejlődés dacára is rögtön megérzi, ha a légkör m,éhében rejtőző, lebegő világ összetétele csak , kissé is megváltozik. Ez a testi-lelki érzékenység az, ami utazásoknál, mint a „levegőváltozásnak" , rendszerint jótékony érzése jelentkezik. Ilyenkor , a vór kényszerülve van a védelmi anyagoknak fokozottabb termelésére — az egész test működ és , óletteljesebbé válik. A szervezetek eme viaszába- . tásai persze nagyon egyéniek, — vannak nagyvá- . roei emberek, kiknél nár saját lakóhelyük némely I városrészének, — például gyárkömyéknek — „idegen levegője" az úgynevezett túlérzékenységi betegségek valamelyikét váltja ki. Ide tartozik az asztma egyik neme, meg a viszi: etegségi inger némely fajtája. Idetartozó': azok ac emberek is, akik • a kaszált rőteket sok kilométer távolból, — ahol a növényi porlódás nyomait még csak finom mtlsze■ rekkel lehet a légben kimutatni, — kellemetlen- , nek érzik és az úgynevezett széna lázba esnek. Éle- i tünk a legalsó rétegekhez van kötve. Varinak i máskülönben egészséges emberek, akik a iegtisz• tább, legjobb levegőben sem bírnak már 6—700 méternyire a tengerezin fölött huzamosabb ideig szívdobogás, kimerültség és gyengeség tünetei nélkül tartózkodni, — pedig a levegő sűrűsége még csak alig 3—4 százalékkal kevesebb ott, mint a tenger szintjén. Viszont a legutolsó évek Him- malaya expedícióinak a hősei kibírták a föld legmagasabb hegycsúcsának, a 8800 méter magas Gaurisankámak levegőjét, melynek sűrűsége a normálisnak csak egy harmadrésze! Igaz, hogy évek tréningjére, fokozatos megszokása, oxigén- tartályokra és eok egyéb óvatosságra volt szükség és még igy is halálos áldozatai voltak a rétiembe let len bátorságu és erélyű tudós-kutatók csapatának. Mily hamar érkezünk el a* élet határához! De nem tudásunk határához. A meteorológiai kutatások egyik hatalmas eszköze ma természetesen a repülőgép, mert mozgékonyságánál fogva hamar jut egyik magassági levegő rétegből a másikba, valamint egyik vidékről a szomszédosba. Ezáltal a légköri viszonyok nagyvonalú és gyors áttekintését teszi lehetővé. E gépek fel vannak szerelve automatikus mérőeszközökkel, — a pilótán, kívül nincs tehát kisérő- és megfigyelő személyzetre szükség. Ezáltal e gépek 5—6000 méternyi magasságban is huzamosabb ideig tartózkodhatnak. Még fontosabbak a meteorológiai ballonok, melyek csak 2—8 köbméter ürtartalmuak és embert egyáltalán nem visznek magukkal. Ezek már a légkör oly rétegeit járják be, hol emberi élet a tulkicsiny légnyomás miatt még süritett oxigén segélyével sem volna fentartható. 30 kilométeres magasságot is elérnek e ballonok, melyek egy igen ötletes mü- szergyüjteményt visznek magukkal: légsulymérő, hőmérő, nedvességmérő, elektroezkop — ez utóbbi a levegő elektromos állapotát jegyzi föL Mind e műszerek a modern mechanika remekei és rendszerint együttvéve eem nehezebbek néhány száz granulál Amíg a ballon égi útját járja, ők mozgó papírtekercsre igen tanulságos főijegyzéseket Írnak a légkör állapotáról. A műszeres-ballon felbocsátásoknak nagyon fontos gyakorlati haszna van. Mert a légkör fizikai tulajdonságainak s mozgásainak ismerete teszi csak lehetővé a mind pontosabb és a mind hosszabb időre szóló időjárás- prognózisokat. Idővel négy-öt nappal, esetleg még hosszabb idővel fogjuk előre ismerni az időjárást, ami a léghajózás és legkülönbözőbb gazdasági ágak szolgálatába állítva megbecsülhetetlen értékű lesz. A ballonok automatikae műszerei hírül hozták, hogy a levegő hőmérséklete a 10 kilométertől 30 kilométerig terjedő magasban tovább is folyton csökken és a zérus alatti 55 fokot íb eléri. A ballonok járta régión túl azonban ismét emelkedik a meleg. Vájjon, hogy volt ez megállapítható ? — Megfigyelték, hogy robbantások alkalmával a dörgések hangjának nagyobb távolságra való terjedése szabálytalan. A mérések azt mutatták, hogy az a zaj, amelyik elhajlás meg visszaverődés folytán 40—00 kilométer magasból érkezett vissza, oda- fönn épp oly sebesen terjed, mint idelenm. A gázban való terjedési sebesség azonban annál nagyobb, mennél magasabb a hőmérséklet és mennél könnyebb molekulájú a gáz. Miután több okból — elméletileg a gázkeveredés törvényei alapján, azonfelül az északi fény színképelemzése révén — tudjuk, hogy 40—60 kilométer magasban még biztosan ugyanazok a gázok ée ugyanoly összetételben szerepelnek, mint idelenn, ennélfogva ott már nem uralkodhatik az alsó sztatoezfóra ballon- járta régióinak alacsony hőfoka, hanem átlag 30 fok a zérus fölött — még pedig kb. 40 kilométernél való zérus foktól emelkedve körülbelül 40 fokig 60 kilométer magasban. Vájjon miféle titokzatos meleg ez ottan? E kérdésre való felelet összefügg az utolsó évek egyik legérdekteljeeebb felfedezésével: a légkör o*on tartalmának rendkivüli biológiai jelentőségével életünkben. — Az o*on semmi egyéb, mint a levegő lélegzést-tápláló elemének, az oxigénnek egyik módosulata, — ez utóbbinak összes vegyi tulajdonaival bírván, de fokozott mértékben. Azonban avval a ránk nézve különsen fontos sajátossággal különbözik a közönséges oxigéntől, hogy hatalmas mértékben nyeli el a napfénynek fiziológiailag erősen hatékony — bőrbamités — ultraibolya részét. Ha hirtelen minden ozon eltűnne a légből, úgy ember, állat rövid időn belül súlyos nap-ég ősben pusztulna el. Az ozon főmennyisége nem a közvetlen földfeletti levegőben van. Ez utóbbinak ozontartakna ugyanis elégtelen a leérkező napfény összetételének megértéséhez. Lord Raleigh az alsó légrétegek ultraibolyát átengedő voltát minden kémiai elemzésnél meggyőzőbben azzal mutatta ki, hogy éjjel 6tó kilométer távolból lefényképezte egy kvarclámpa színképének rövid hullámait és ez sokkal tökéle- ' a magas hegycsúcsokat tesebben sikerült, mint a magas hegycsúcsokat érő napfénynéL A tiszta ozon sugárelnyelési együtthatóinak minden hullámhosszra vonatkozó laboratóriumban való megmérése után Fabry és Buisson, később Dobson megállapíthatták a magasabb légrétegek ozontartalmát a napszinkép fényképeinek különböző nappali órákban való összehasonlítása utján. Az egész ozontartálam nem több a légkör összsúlyának egy hárommilliomod-réezénél és mégis nagy fontossággal bir a földi szerves élet kialakulásában. — Geometriai megfontolások (a föld- és légkörének gömbalakja) segélyé el napkelte és napnyugta táján — amikor a napfény igen vastag levegőrétegen keresztül érkezik le — megállapítható az ozon főréíegének lebegési magassága. E» körülbelül 50 kilométernyire van a föld síin felett — tehát messze túl a troposzférán. — Éppen ea a magassági réteg az, melyről az anomális hangterjedés révén derült ki a zérus fok fölé emelkedő hőmérséklete. Az ozon erős napfényei- nyelő tulajdonsága e felmelegedés oka. Milyen magasságban van még egyáltalában levegő? Föltéve, hogy légkörünk a szilárd földgolyóval egyforma szögsebességgel végezné napi forgását, a föld vonzóerje és a központkivüliségi röperő az egyenlítő fölött csak 42.000 kilométer magasban válnának egyenlővé. De ily számítás csak elméleti jelentőségű, mert e magasságban a levegő sűrűsége amúgy is már szinte nullával egyenlő. Egy lő vég, mely a főidet 11 kilométeresnél nagyobb másodpercenkinti sebességgel hagyná el, soha vissza nem térne. A gázok — igy a levegő is — számtalan láthatatlanul kicsiny, rettentő sebes lövegeknek, a molekuláknak összevissza röpködő Fizessen elő a mr Eéms Hét-re Előfizetés] ára % évre 36.- Kcs. Minden újságárusnál kapható ÉrelmeszesedésI nél csak a CSIZI-VIZ, Csizfürdő rajaiból állnak — e molekulebombázás az, amit gásnyomás gyanánt venni észre. A kinetikai gázelmélet szerint vannak oly molekulák is, melyek a fen temli tett 11 kilométeres határsebességet elérik. Mennél nagyobb a hőmérséklet és mennél könnyebb gázról van szó, annál nagyobb az átlagos száma m ily molekuláknak. A híres angol asztroíizikus, Jeans szerint azonban a valószinü- ségszámitás azt mutatja, hogy a föld légkörének igy előálló veszteségei még évmilliók múltával k igen csekélyek. Ez áll a Napra is, mert az annak igen nagy felületi hőmérsékletét — kb. 6000 fokot — ellensúlyozza az ott uralkodó nagy nehézségi erő, mely a földinél 26-ezor erősebb. A hold, — melynek fölületén a tárgyak hatszor könnyebbek, mint a földön — már régen elvesztette légkörét Ott nincs légköri távlat és a nappal is tökéletesen ójfekete égbolton őrökizzóan áll a Nap és a csillagok úgy ragyognak mint éjjel, mert a napsugarak nem szóródnak a el légkörben. Hiányzik ottan a hajnalhasadás, mely földünkön oly rózsás pírba borítja a vidéket, — nincs ott alkonybibor, arany- és lila szegélyű égsávokkaL, melyek bizonytalan hangulat-teli átmeneti fényben fürösztik a földi tájakat Éppen a hajnalnak és alkonynak e pompái tanúskodnak a még nagy magasságban fennálló földi légkör létezéséről. Még közvetlenebbül meggyőző erejű a „világitó éjféli felhőknek" csodálatos tüneménye: Az 1885 esztendő óta Berliniben — nyaranta még éjfélkor is — ezüstös-fényben csillogó felhőket figyeltek meg (ujhold táján is — fényük tehát nem származhatott a holdtól). Jesss meteorológus háromszögellés utján állapította meg magasságukat és azt S2—83 kilométernyinek találta, mely magasság figyelemreméltóan változatlan maradt évekig. Fényük évről-évre csökkent 1890-ig s végül hullám-sáv képződés volt felismerhető — hasonlóan a mi troposzféránk cirrusfelhői- hez. Ezek a sajátszerü „felhők" természetesen nem vizpárákból állnak — (utóbbiak soha sincsenek magasabban 4—5 kilométernél). Újabb időben is gyakran látták és rendszeresen figyelték, tanulmányozták őket. Rendszerint nagyobb tiizhányóki- törósok nyomán jelennek meg és minden való- szniüség szerint rendkívül finom eloszlású, lebegő vulkanikus anyagokból (hamu) állnak. A hullócsillagok ennél is magasabban, átlag 1.20 kilométer magasban lesznek világítókká — vagyis már ott elég sok levegő van ahhoz, hogy a heves súrlódástól áltüzesedve nemcsak megolvadjanak, hanem rendszerint — dacára annak, hogy főleg vasból állnak — el is párologjanak. Csak kevés ér belőlük le a földre. E meteorok csóváinak sávos saerkezete felismerni engedi azt, hogy még e nagy magassá gokban ie vannak változó erejű és irányú légáramlatok. De ott fenn a mechanikai mozgás, az anyagi légáramlás durva erői már nem játszanak fontos szerepet, mert § mennyei magasságokban a levegő oly ritka, hogy legjobb laboratóriumi légszivattyúink „légüres" tere durván-anyagi valami amaz aetüieri állapothoz képest. Messze túl van ez azon az azur-kéken, mely nekünk az „égbolt" szinét jelenti. Bár ott még földi levegő van, de már a villamosság a delejesség — az északi- fény és a Heaviside-réteg anyagtalan erőinek titokzatos birodalma kezdődik. Neubauer Frigyes. « 'PKTOJ'AVft.CtSR'H nOHP
