Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-07 / 203. (2128.) szám

1929 szeptember 7, szombat. 3 r=T\ is:' I klViS@!b@n | A2 kj orion.ttangszörók leheM t0«m a legfinomabb índl- | , I vitális s»angf«2o8íSásokaa és egyformán illenek minden foar- I olüO0|9 JO I wsblí^^o | isaonlkus ha«tííkomS»SLiá€26it©^. As ©Fiors-liangssórók változatos || BB ISié'ffÉMiaök I sorosaiénak 'mindegyike önálló és nemes hangszer és zenei §J §2£8H&8!Í85tI$ClfÍ fc intsél vezetet nyújt. standunk a prágai kiállításon: 3033—34 11 Érsekújvár, szeptember 6. (Saját tudósitóinktól.) Nemesük a csehszlo­vákiai magyar diákok, hanem az egész ma­gyar társadalom szokatlan érdeklődéssel vár­ta a rendkívül sokat kommentált érsekujvári dAák'kongresszais lefolyását. Érsekújvárnak különösmódon nagy szenzációja ez az ese­mény és csak természetes, hogy az érsekuj­vári társadalom legszélesebb rétegei sok kí­váncsisággal és sok szeretettel fogadta a nagyszámban érkezett diákvendégeket. A diákdelegátusok Érsekújvárra özönlése már kedden kezdődött meg. A fogadó-bizott- ság már a kora délutántól kezdve minden vonatnál permanenciáiban volt s az egyre na­gyobb számban érkező vendégeket sikerült kényelmesen elhelyeznie. Szerdán megérkeztek az összes prominens vezetők is. Az előkészítő tanácskozások már szerda délután kezdetüket vették, a sokat vi­tatott különböző szempontok összecsapására már ekkor sor került s a kiszivárgott hírek szerint az ellentéteket nem mindenben tud­ták eloszlatni. Az Ismerkedő estélyen A szerdai ismerkedő estélyen azonban — ahol az érsekujvári társadalom nagyszámban s főleg sok szép leánytaggal képviseltette ma­gát — egészséges, meleg, magyaros hangulat volt s a végtelen, lelkes csárdások jókedvű tombol ásában az elpusztíthatatlan magyar tradíció lobbant fel, nagyszerű kedélyben, „konzerva ti vnál“-„bal adónál11 egyaránt. Pontban éjfélkor érkezett meg Törköly Jó­zsef dr. szenátor is, a diákkongresszus egyik fővédnöke Érsekújvárra, akit a másik fővéd­nök, Hol óta János dr. nemzetgyűlési képvi­selő fogadott. Az ünnepélyes megnyitó ülés A sok, szenvedélyes polémia után minden­ki, aki szeretettel foglalkozott ezzel a kér­déssel, bizonyos aggodalommal látta, hogy a sokat hangoztatott ellentétek könnyen kirob­banhatnak s árthatnak a kongresszus nyugodt s méltóságteljes lefolyásának. Ezért bizonyos izgatott feszültség előzte meg a csütörtök délelőtti megnyitó ünnepsé­get, melyet 10 óra után nyitott meg Cottely István dr., a Diákszövetség országos elnöke. Rövid formalitások után Hol óta János dr. városba rónak adta át a szót, aki a vendéglátó Érsekújvár városa nevében a következő be­szédet mondotta: Holota János üdvözlő beszéde —• Tisztelt Hölgyeim éf? Uraim, tisztelt kon­gresszus! Érsekújvár városának jutott ama megtiszteltetetés, hogy a magykr főiskolai if­júság ezévi kongresszusát városunk falai kö­zött tartja meg. Idesereglettek, itt gyűltek össze a köztársaság minden részéről a magyar főiskolai ifjúság delegátusai és az ifjúságnak velük érző, sorsuk iránt érdeklődő őszinte ba­rátai, hogy mielőtt az egyetemek kapui meg­nyílnának, megvitassák mindazokat a kérdé­seket, amelyek a magyar főiskolások nehézsé­gekkel teli életével kapcsolatosak. —• Jelen vagyunk tehát mindnyájan, akikre pi célból szükség van. De nem szabad elfelej­tenünk és mindnyájunknak éreznie kell, hogy rajtunk kívül 1 ( itt van jelen ebben a teremben az egész ki­sebbségi magyarság élő lelkiismerete is. Ezért tehát az itt összegyűlt magyar ifjúság képviselőinek, a magyar jövő pallérjainak, a magyar közélet jövendő irányítóinak minden szavát, minden elhatározását a legnagyobb fe­lelősségérzet hassa át. — Ha az utóbbi időben tornyosultak is vész­teljes felhők a csehszlovákiai magyar főiskolai ifjúság egén, melyek annak egységét fenyeget­ték és amelyek a magyar társadalom lelkét nehéz aggodalommal töltötték el, erős akarat­tal magának a diákságnak kell eme fellegeket mielőbb eloszlatni, az egységes működés platt- formját megteremteni és messze időkre az együttmunká-lkodás részére biztosítani, nehogy az ifjúság könnyelműen, saját kezével, maga rombolja szét a magyar társadalom és közte fáradságos munkával kiépített értékes és üd­vös kapcsolatokat. Lehetnek a magyar főis­kolai ifjúság egyetemes szervezetén belül egyesek között fölfogásbeli, taktikai, avagy világnézeti különbségek, azonban olyan különbségeik nem lehetnek, amelyek a kisebbségi sorsra kárhoztatott, idegen egyetemek légkörébe kényszerült magyar diákot a másik magyar diáktól elszakita­Alig csillapodott le a Holdta dr. beszéde nyomán felziugő lelkes tapsvihar, már Tör­köly József dr. szenátor emelkedett szólásra s általános figyelem mellett a következő be­szédet mondotta: — Nehéz időket élünk, rossz csillagok jár­nak. — A nemzeti fájdalom és a nemzeti gond, az emberi fájdalom és az emberi gond ön­súllyal nehezednek Szlovenszkó magyarságá­ra! Egy nagy kérdőjel a jövő s ebben a nagy kérdőjelben a legnagyobb részt a magyar if­júság kérdése foglalja el! A magyar ifjúság kérdése igen fontos! Hiszen rajluk keresztül oldódik meg a ma­gyarság fennmaradásának a kérdése, ami a legislegejsőbb nemzeti kérdés! És én tudom, hogy a magyar ifjúság úgy érzelmileg, mint értelmileg teljesen tisztában van ezzel! Mert nem hisze.nl, hogy csak egy ifjú is jelentkez­zék arra a felhívásomra, hogy álljon elő az a magyar ifjú, alki nem akar magyar lenni és ki itten a magyarság megszűnését, nemzeti megsemmisülését akarja, kívánja. — Mert a magyaT szívnek is van törvénye, amelyet Isten alkotott és amelynek rendelke­zéseit az ifjú szive is érzi és végrehajtja min­den dobbanásában és vérének minden lükte­tésében! És ezek a szivdobbanások, ezek a lüktetések táplálják a magyar nemzeti gondo­latot! — Egy nagy olasz államférfi mondotta: Ahhoz, hogy a nemzetek életképesek legye­nek, szükséges, hogy a nemzeti érzés és gon­dolat oyan társadalmi szervezeteket terem­jen, amelyek nemcsak akarnak, de tudnak is cselekedni s amelyek az ifjúságtól kezdve az öreg korig beállít­ják az egyént a nemzet szolgálatába. t_'se hszlovákia epyetlen szépirodalmi képe hetilapla a Képes Hét Gazdag tartalommal jelenik meg minden csütörtökör nák, avagy mint ellenfelet egymással szem­beállítanák. —• Tisztelt Kongresszus! Nekünk azt kell keresnünk, ami összefog és nem azt, ami szét­választ bennünket! Ezt az egyet mindnyá­junknak szivünkbe kell zárni. —• Erősen hiszem, hogy Érsekújvár szilárd humuszos talaján, ahol a magyar társadalom 10 évi kisebbségi életünk során annyiszor adta gyönyörű példáját a magyar összefogásnak és ért. el ezáltal értékes eredményeket, ahol a széthúzás szelleme ismeretlen, — hiszem, hogy a magyar diákság ma kezdődő kongresszusa ebben az egészséges légkörben a lelkeket kö­zelebb hozza egymáshoz, megteremti és bizto­sítja hosszú időkre a magyar diákság egysé­gét és még tszorosabbá fűzi a magyar társa­dalom és a közte létesült baráti kapcsolatot. — Ezen reménytől eltelve, szívből köszön­tőm Érsekújvár város közönsége nevében a magyar főiskolások kiküldött képviselőit, az ifjúságnak a kongresszuson megjelent bará­tait, a testvéregy esül etek és a testületek ki­küldötteit, a sajtó képviselőit és minden meg­jelent érdeklődőt. Szivemből kívánom, hogy ez a kongresszus eredményes, jó munkát vé- gezzení Mintha ez a mondat nekünk szólana. — A magyar nemzeti gondolat a szí öve n­szkói magyar nemzeti társadalomnak az egységesítő ereje, az az átfogó kapocs, amely minden elvi, világnézeti és életkorbeli kü­lönbségen keresztül össze tud egységgé lán­colni minden magyart a magyar együttérzés­ben és a magyar nemzeti együttmunkálko- dásban! A nemzeti gondolat a nemzeti élet teljessé­gét akarja megvalósítani! — Az itt élő magyarság nemzeti öntudatá­nak az ébrentartója s megakadályozása an­nak, hogy a szociális ellentétek által felőröl­tessék a nemzeti erő. Ez a nemzeti gondolat és annak érzésbe!i kifejezője, a nemzeti ér­zés, az a motorikus hajtóerő, amely a nem­zet tagjait a magyar nemzeti műveltség meg­tartására és fejlesztésére ösztönzi és képes megteremteni azt a nagyszerű nemzeti össze­fogást, amikor a legkisebb erők i.s összeadód­nak, hogy egyetértve hatáshoz jussanak és mint nemzeti saját erő a nemzet életlehetősé­gét biztosítsák. A magyar nemzeti gondolát aizt jelenti, hogy minden gondolat, alkotás és munka, minden kötelességteljesités a nemzetért van s azok eredményében az egyesék csak azért részesülnek, mert a nemzet fiai! E nélkül a magyarság részére nincs életlehetőség, nincs életboldogság. A magyar nemzeti gondolat zászlaja alatt van a helye a magyar ifjúságnak. (Zajos taps.) És én tudom is, hogy már rég ott van és ott is lesz mindig, én látóm a láthatatlan sorakozót. amelynek folytonos folytatása van és kell, hogy legyen mindaddig, mig minden magyar össze nem találkozik a nemzeti gondolat lel­kes táborában, amelyből kiindul, amelyben és amely által folytatódik le minden nemzeti munka: — a nemzeti értékek birtokállományá­nak megvédési munkája és a nemzeti élet tel­jességének épito munkája! Ebben a táborban a békés, nemes nemzeti munka kell, hogy le­gyen a diadalmas jelszó! Mert ez a munka a legnagyobb nemzetföntartó erő, ahogy az olasz nemzeti dal mondja: a munka fény, élet, dicső­ség, a munka a szabadság fegyvere és zász­laja! Erre a munkára kell fölkészülni a magyar ifjúságnak, ennek a nemzeti munkának a fana­tikusává kell lennie minden ifjú magyar szív­nek! Az ubi bene Ibi patria elve a magyar ifjú­ság előtt szóba se jöhet, mert hiszen annak csábitó hangját ledörgi az „itt élned, halnod kell“ nemzeti parancsa! A fantasztikus marxista internacionaliz­mus, a nemzeti létet eldobó halálos kozmo- politizmus elveit és célkitűzéseit meg lehet és meg is kell ismerni, hogy védekezni lehes­sen ellenük, de követni azokat annyi, mint megtagadni a nemzetet, annyit tesz, mint tá­mogatni és szolgálni olyan célkitűzéseket, melyek diadala a magyarság fönmaradását s életboldogságát egyszersmindenkorra meg­semmisítené. (Hosszantartó taps és helyeslés minden ol­dalon.) A gSBidtérte magyar diáksors A szlovenszkói és ruszinszkói magyar ifjú­ság sorsa igen gondterhes. Hiszen a jövőt ille­tőleg úgyszólván halálra van Ítélve! A közhi­vatalokban való részesedés joga ugyan az al­kotmányban biztosítva van a magyar ifjúság részére is, de ez a jog a való életben nem ér­vényesül és nem jelent elhelyeződést a magyar ifjú számára! A magánvállalkozások óriási ré­sze más nemzetbeli tőkék kezében van s az azok birtokosait uraló sovinizmus elutasítja a magyar intelligens szellemi munkást! A nagy­birtok és középbirtok Szlovenszkón és Ru- szinszkóban megszűnt s velük együtt megszűnt sok-sok munkaalkalom és elhelyeződés! A kisbirtok a szlovenszkói és ruszinszkói gazda­sági viszonyok és a nagy közterhek következ­tében nem biztosítja termelési rentabilitását s igy jelenleg nem nyújt nagy reményt arra. hogv az a magyar ifjúság kielégítő elhelyez­kedési területe lehessen! Áz ipar és a kereske­delem utjai egv-egy biztos exisztenciát alig- aüg nyújtanak a törekvő magyar ifjúnak! Te­hát az a perspektíva, áll a magyar ifjúság előtt, hogy amikor tanulmányával elkészül és ki akar lépni a gyakorlati életbe, hogy munkájával magának megélhetést biztosítson és a köz hasz­nára dolgozzék, akkor napról-napra szomorúbban kell konstatálni? hogy a mindennapi kenyeret alig tudja meg­szerezni! Pedig a magyar ifjúnak itt kell maradni ezen a földön, ahol született és a munkájával meg kell teremteni az életlehetőségét a maga szá­mára és minden magyar számára, magában és munkájával biztosítani kell a magyarság fönn- "maradását és a boldog nemzeti életet! Az angol fölfogás az tartja, hogy minden se­gítséget és minden szimpátiát meg kell tagadni attól, aki meg sem kísérli, hogy a sorsán a maga erejéből segitsen! Ez a fölfogás a magyar ifjúságot a cselekvés terére küldi! A cselekvő, a szervező, az alkotó, a teremtő munka terére, amely megmenti számára és a magyarság számára a jövőt! A magyar ifjúságnak tanulni, művelődni kell, hogy megállhassa a helyét az életben tudásá­val, lelki jóságával, akaraterejével és nemzet­föntartó munkájával! A magyar ifjúságnak te­hát biztosítani kell a tanulás lehetőségét! De nem csak ezt kell biztosítani, de biztosítani kell azt is, hogy itt, ahová ren­delte őket az Ur Isten, meg is találják az életlehetőséget. Ennek a kettős, nehéz föladatnak megoldása, csakis a magyar nemzeti társadalomra vár! Törköly szenátor mm beszéde a diákprobSémáfcról AZ ÉRSEKÚJVÁRl DIÁKKONGRESSZUS■ Komoly viták közt folyik a magyar egység építése az érsekujvári diákpadsmeniiien Az üdvözlő beszédek — Az Ismerkedési est — Az első vitadéluiáa — A sarlósok bejelentései Törköly: Csakis a magyar nemzeti gondolat zászlaja alatt vas a kelye a magyar ifjúságnak

Next

/
Thumbnails
Contents