Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-04 / 200. (2125.) szám
4 1929 zeptember 4, szerda. ©lőítönként aktatáskával ment el és délután jött haza, öt-hat óra felé. Reggelit kapott és néha vacsorát is. Stőgernek néha voltak látogatói, de tiszteket nem láttam közöttük, hanem csupán civil urakat. Egy-két ur jött hozzá, néha több is, különösen késő ősszel, októberben, novemberben látogatták meg öt gyakrabban. Azt nem tudom, hogy mit csináltak ott, mert én a szobában nem voltam. Azt sem láttam, hogy hoztak volna magukkal iratokat, térképeket, vagy aktatáskákat. A lakást nem alakították át irodaszeriien és sem térképeket, sem rajzoló asztalt, rajzeszközöket nem láttam a lakásban. Arról sem tudok, hogy a folyosón, vagy a lakásban fekete-sárga zászlót helyeztek volna el, márpedig ezt látnom kellett volna. Stőger azért költözött el, mert nem volt már pénze, azt mondta, hogy nővérei már neon támogatják. Stőger pontosan fizetett. A lezárt harmadik szoba kulcsát Stőger sohasem kérte el azzal a céllal, hogy valaki ott aludhasson. 1924. december 5-én azt mondta Stőger, hogy Pozsonyból jön egy barátja, aki nála fog aludni, de nem mondta meg, hogy kicsoda. Az idegen egyedül jött, én nyitottam ajtót, Stőger üdvözölte Qt, azután kevésre rá elment. Éjszaka jöhetett hi- za és reggelre ismét távozott. Mikor az idegen délelőtt elment, Stőger otthon maradt. Délután Stőger szintén elment, este jött haza és ezután otthon volt. Az idegen: Kovács alezredes? Az elnök megmutatja neki az öt fényképet és a tanú az egyik fényképben ráismer arra az idegenre, aki ott aludt. Elnök: Ez Kovács János fényképe. Nem téved? Tanú: Hat éve van ennek, de nem hiszem, hogy tévednék. Elnök: Hogyan emlékszik erre a december 5-iki dátumra. — December 6-án volt egy ismerősöm esküvője és én még haragudtam, hogy Stőger látogatót kap és zavar. Elnök: Várt Stőger máskor is látogatót? — Igen, Pozsonyból néha jött egy-két barátja. Elnök: Éjszakára is ott maradtak? — Lehet, hogy az egyik éjszakára ott maradt. de pontosan nem emlékszem rá. Elnök: Minden szó fontos, gondolja meg jól. Emlékszik-e vagy sem. — Pontosan nem tudok visszaemlékezni. Elnök: Emléksziké arra, hogy több ut volt ott a lakásban és mikor ezek együtt voltak, Stőger várt valakit, vagy jött valaki? —■ Ezt nem tudom. Elnök; Stögeren kívül mások is aludtak a lakásban? — Nem. Elnök; Ismerie Tulka nevét? — Az újságból. Elnök: Amikor Stőger ott lakott, kapott-e Tukától levelet? Tanú: Nem. A tanú az elnök kérdéseire ezután elmondja, hogy von Seibel nem emlitette Tuka nevét, sem Kovács, sem Belánsky nevét. Arról sem tud, hogy Belánsky járt volna a lakásban és ott aludt volna. Elnök: Tehát nem tudja, hogy Stögernél egyszerre kelten is aludtak volna a lakásban? — Nem, csak december 5-én aludt ott egy ur. Fanni Sehramm ezután az elnök kérdésére kijelenti, hogy Hanka szerkesztő ur és még egy ur jöttek vele ide a törvényszékre. Még áprilisban felkereste bécsi lakásán egy ur, aki detektivnek adta ki magát és a Kol- sehitzky-ucca felől érdeklődött nála. Ez az ur Belánsky nevét emlitette, amire ő kijelentette, hogy Belánskyt nem ismeri. Elmondtam neki, — folytatja vallomását — a bérlők neveit, hogy utoljára Fleisohmann lakott ebben a lakásban, előtte pedig Stőger. Ez a detektív azután nem jött el többé, de májusban felkeresett engem egy másik detektív, akinek ugyanezeket mondottam. K ét-három héttel ezelőtt egy újságíró jött hozzám, nem mondta, hogy kicsoda s honnan jön, közénmagas termetű, igen kövér ember, igen jól beszélt németül, azután meglátogatott Hanka szerkesztő ur és ők azt mondták, hogy újságírói célra van szükségük adatokra. Elvittek engem a kávéházba. Először ugyan ellenkeztem, azt mondtam, hagyjanak békét, de később elmentem velük. Kértek, hogy jöjjek Pozsonyba. Ez csütörtökön volt. Tegnap azután Hoferikkel együtt utaztunk Pozsonyba. A határon Hanka várt, a kávéházba mentünk el vele és azután idehozott. Elnök; Hanka mit mondott magának? — Azt mondta, hogy a tiszta igazat vall- jam. Elnök: Igért-e valamit? — Nem. A tanú felismeri Tukát Elnök: Megtudná-e mutatni azt az urat, aki Stögerrel együtt kivette a lakást? Az elnök az újságírói padsorok felé irányítja Fanni Sehramm tekintetét. Az asszony körülnéz és végre is megállapodik Tukánál és rámutat, hogy: ez az. Tuka feláll, a szemébe néz az asszonynak és ezeket mondja: — 'Cin téved, asszonyom sokasom voltam abban a házban Tanú: Csak azt mondhatom, hogy a tanár ur ott volt. Elnök: Biztosan megismeri? Tr-ui: A haja alanyán. Elnök: Ő az, vagy pedig csak hasonlít rá? Tanú: Csak azt mondhatom, hogv ezt az urat Stögerrel ott láttam. Elnök: A vallomás fontos. Biztosan állíthatja ezt? Tanú: Azt hiszem, hogy nem tévedek.' Elnök: Tehát ő volt. Tanú: Csak azt mondhatom, hogy őt láthattam. Ügyész: Nem voltak Stőgernek höP'’>dátoga- tói? — Időnként jött egy kisasszony, aki azt mondta, hogy Stőger unokatestvére Pozsonyból. Elnök: Hogy nézett ki ez a kisasszony? — Az elnök Fanni Schrammnak egy csoportfelvételt mutat, a tanú azonban nem tudja a csoportfelvétel szereplői között megtalálni a szóban forgó nőt. Elnök: írja le, hogy nézett ki. — Valamivel magasabb volt nálam, (Fanni Sohramim igen kistermetű), az arcát nem tudom leirni. Ügyész: Felismerné ma? Volt-e rajta valami feltűnő? — Szép nem volt, átlagarca van. Elnök: Tudja-e biztosan, hogy Pozsonyból jött? — Nem tudom biztosan. Ügyész: Miért adták bérbe Seibelék a lakást? — Hogy el ne vegyék tőlük. Ügyész: Elnök ur, felkérem, utasítsa a jelenlévő rendőrtisztviselőt, intézkedjék, hogy Holé- nyi Teréz nyomban beidéztessék a mai tárgyalásra. Gállá dr.: Milyen korúak voltak Stőger barátai? — Húsz-harminc év körüliek. Idősebbeket nem láttam. A tanú Gállá dr. kérdésére kijelenti, hogyha valaki a pamlagon aludt volna éjszaka, reggel észrevette volna. Stőger szekrénye állandóan nyitva volt és a szekrényében sem látta azt a bizonyos feketesárga zászlót* i Stőger telefonon magyarul beszélt és azt hiszi, hogy a látogatóival is magyarul társalogott. Weichherz dr.: Hogy nézett ki az a bizonyos tanár, akkor, amikor a lakásban járt. ügy ahogy most néz ki itt a Tuka tanár ur, vagy pedig, ahogy ezen a képen, ahol Tuka tanár urnák rövid haja van. — Ahogy ezen a képen — mondja és rámutat egy csoportképre, amelyen Tuka is rajta van. Weichherz dr.: Mondták-e magának, hogy Tuka ott ül két ur között a védők előtt? Tanú: Igen, ezt mondták nekem. Erre a kijelentésre nagy mozgás támad a teremben. Weichherz dr.: Ki mondta ezt magának? Tanú: Nem tudom, az egyik ur mondta, hogy ott ül a középen Tuka. Az elnök ezután hosszabb szünetet rendel el és a tárgyalást délután három óra után •folytatják. Weichherz dr. kérdésére Fanni Sehramm elmondja, hogy mostani házigazdáját Pollak Richardnak hívják és cseh ember. Pollakkal beszélt közelebbről is a Tuka-perről és házigazdájától kért tanácsot arra vonatkozólag, hogy el- jőjjön-e Pozsonyba a mai tárgyalásra. Weichherz dr. kérdésére Fanni Sehramm kijelenti, hogy a szomszéd lakásban Herlein •szociáldemokrata lakott, akinek föltűnt volna, ha fekete-sárga zászlót tűztek volna ki a lakás elé, de ez neki is föltűnt volna. Weichherz dr.: Szünet alatt kivel beszélt ön? Tanú: Hanka szerkesztő ur hívott magához, azonban csak azt mondta, hogy az igazat vall- jam. Én azt mondottam neki, hogy ha nem tévedek, akkor a professzor ur volt a lakásban és azt is mondottam neki, hogy hat év után már keskenyebb lehet valakinek az arca. Weichherz dr.: Mondták önnek, hogy a folyosón mással nem szabad beszélnie? — Igen, őzt mondtam Hanka urnák Is. Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képe hetilapja a Képes Hét Garda# tartalommal .jelenik ma# minden oaütörtökön, Ezután Ottlik dr. védő intéz kérdéseket a tanúhoz. Ottlik dr.: A szünet alatt folytatott beszélgetésben nem volt szó Stőger állítólagos un ok a nővé réről ? — Nem. A tanú zavarba jön Ottlik dr.: Beszélt ön ezzel az állítólagos professzorral? — Von Seiibel ur bemutatta nekem. Fanni Sehramm a védők kérdéseinek pergőtüzében nagy zavarba jön és végül kifakad: Az urak elismerhetik, hogy egész kon- fuzus vagyok már. Ottlik dr.: Stőger eme hölgyrokonán kivül más hölgy nem volt a Kolschitziky-aiccában? —- Nem. Ottlik dr.: Észrevett-e valami gyanúsat a látogatásokkal kapcsolatban? — Nekem nem volt semmi érdekem leske- lődni. Nem emlékszem már. Ottlik dr.: Milyen életet élt Stőger Becsben? Tanú: Nagyon visszavonult életet. Pénze volt neki a legkevesebb. Ottlik dr.: Nem lesett-e el beszélgetéseket? — Nem, kérem, mert én a szobámban voltam s nekem ugyan nem volt megtiltva, hogy bemenjek Stőgernek, mikor látogatói vannak, de én illemből nem mentem be. Ottlik dr.: És azalatt a nyolc hónap alatt, amig Stőger ott lakott, volt-e Pozsonyban Stö- ger. — Igen, legalább két Ízben volt Pozsonyban. Ottlik dr.: Az állítólagos unokatestvér hogyan beszélt Stögerrel? — Magyarul. Ügyész: A professzor urat leginkább hajviseletéről ismeri fel? — Igen. Ügyész: Az ajkáról nem? — Nem. Az elnök ezután felállítja Mackót és Snaczkyt és megkérdezi a tanútól, hogy voltak-e ezek a K o tsöhi zk y- G áss é bán ? — Nem voltak. Nem emlékszem, hogy lettek volna, mondja a tanú. Elnök: Ez a filozófiatanár volt-e többször is ott? — Csak egyszer, augusztus 20-ika táján. Elnök: Az urak maguktól jöttek Stőgerhez, vagy pedig Stőger bejelentette magának, hogy ezek és ezek fognak jönni hozzá? — Nem, neveket egyáltalában nem tudok. Stőger nem mondott neveket. Gállá dr. védő: Azok az urak, akik magánál jártak, mutattak-e fényképeket Tukáról? — Igen, rögtön fel is ismertem Tukáit. Gállá dr. kérdésére ezután a tanú elmond- I ja, hogy Hanka szerkesztő és a másik kövér ur meglátogatták őt a mailt hét csütörtökén, azt akarták, hogy jöjjön Pozsonyba és hogy a tiszta igazságot mondja., Gállá dx.: Hallotta-e ön Petrogalli vagy Szüllő dr. nevét? — Nem, kérem, Stőger előttem sohasem említett neveket. Gállá dr.: Amikor Stőger lakott a lakásban. von Seibel is ott lakott? — Nem, egészen biztosan nem. Ezután az elnök Stőger Károlyt hívja a terembe. Börtönőrök vezetik be. Szembesítés Stögerrel Elnök (Stőgerhez): ön Tubával együtt járt a Kolsehitzky-uccában? Stőger (határozottan): Nem igaz, kérem. Én egy Kastner nevű emberrel jártam ott. Elnök (Fanni Schrammhoz): Mondja Stőger szemébe, hogy a professzor úrral a Kolsehitz- ky-Gasseban yolt. Fanni Sehramm: Igen, amikor a lakást bérbeadtuk, ott volt a professzor ur és kijelentette, hogy nem a saját részére bérli a lakást, hanem unokaöccse számára. Elnök; Kastner úgy nézett-e ki, mint Tuka professzor ur? Stőger: Kastner nálam tiz évvel fiatalabb ember lehetett. Elnök: Ki volt az a hölgy, aki önt többször felkereste Bécsben? Akar-e erre válaszolni, vagy sem? Stőger: Egyszer a nővérem volt ott, egyébre nem akarok válaszolni. | Otthoni-Jódkurák kérjen prospektust | Fürdöigazgatósá^ Csizfürdö Elnök: Holényi Teréz volt-e ott? Stőger: Nem. Gállá dr.: Látta ön Seibelt? Stőger: Azt hiszem, egyszer igen. Gállá dr.: Ismeri ön Kovács Jánost? Stőger: Nem. Gállá dr. fölmutatja Kovács fényképét. Stö- ger megnézi és kijelenti, hogy nem ismeri. Elnök (Fanni Schrammhoz): Mondja Stőger szemébe, hogy Kovács János ott volt nála. Fanni Sehramm Stőger szemébe mondja ezt, amire Stőger határozottan azt válaszolja, hogy Kovács nem volt ott és nem aludt az ő bécsi lakásában. Gállá dr.: Kinek fizette a bért Stőger? Fanni Sehramm: Nekem. Az elnök ezután fölszólítja Tukát, hogy lépjen közel Fanni Schrammhoz a szembesités céljából. Tuka felemelkedik helyéről, odamegy az asszonyhoz, egészen közel lép hozzá, sznró tekintettel néz a szemébe és ezeket mondja: — A lakásban ón nem voltam. Maga téve d, asszonyom. Én egyáltalában nem voltam ott. Le tudná-e tenni erre nyugodt szívvel az esküt? Fanni Sehramm: Igen professzor ur, ön Stögerrel együtt volt a Kolschitzky-uccai házban. Sajnálom, de ott volt. Az izgalmas, drámai hatású szembesítés után Tuka leül, Stőgert pedig a börtönőrök elvezetik. Az elnök ezután bejelenti, hogy a detektívek Holényi Terézt nem találják Pozsonyban. Az ügyész kéri, hogy eskessék meg Fanni Schraramot, amit a védőle elleneznek. A bíróság rövid tanácskozás után úgy határoz, hogy a tanút megesketi. Az elnök az eskü letétele előtt mé~ egyszer figyelmezteti Fnv.pj h<— nyugodt lelkiismerettel leteheti-e az esküt mindarra, amit itt mondott. Fanni Scbramm ismételten kiif'^nti: A tanár ur ténv1®~ volt. Erre a tanút német nyelven megesketik. Fanni Sehramm bejelenti, hogy reflektál ír: -diirn mii? r' ;t mondja, hogy tanúéi''i már megtérítették. Az elnök délután félnégy órakor a tárgyalást berekesztette és folytatását holnap reggel nyolc órára halasztotta. A jpalcsztinal frontról: Arab felkelők Jaffa uccáján
