Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-24 / 217. (2142.) szám

tm wwplwirtwr M, kedd. ll . KözcíAZRa^lcr1, Termésbecslések mindenfelől Világszerte kedvezőtlenek a becslések, csak Olaszország vár rekorderedményeket — Lengyelország ugyanolyan termést remél, mint tavaly — Frága, szeptember 23. Az Bszakamerikai Egyesült Ál lám okra vonatkozó legújabb je- kmtés, amelyet a washingtoni Mezőgazdasági Iroda adott ki a szeptember 10-én volt álla­pot figyelembevételével, kimutatja, hogy az U«ió összes tavaszi búzatermése mindössze 217 millió bushelre becsülhető, ami a tavalyi 824 millió busheles terméshez mérten bizony óriási csökkenést jelent. Nagy a visszaesés ár­pában is, bár korántsem akkora, mint tavaszi basa tekintetében. Az ezévi árpatermést ugyanis a hivatalos becslés 304 millió husiiéi­ra teszi a® elmúlt évi 357 millió bushellel szemben. Eltérően a középeurópai helyzettől, az Unióban visszaesés mutatkozik a várható tengeri termésben is, amennyiben ez éven csak 2456 millió bushel tengerire számítanak a tavalyi 2840 millió bushellel szemben. Szükségesnek látszik azt is megemlíteni, hogy a jelenlegi becslés az egy hónappal ezelőtt kiadott becsléshez mérten is igen nagy kü­lönbségeket mutat, elsősorban a tengerinél, ahol a csökkenés 300 millió bushelre rúg. Ez a körülmény természetesen könnyen érezhe­tővé válhat a tengeri piacon is mint szilárdí­tó momentum. Európában Csehszlovákiában visszaesés mutatkozik a tavalyi eredményekhez mérten, amennyiben őszi búzából 12.4 (tavaly 13-3), tavaszi búzából 10.61 (0.73) millió mázsás termés van. Javultak azonban a terméskilátá­sok a rozs tekintetében, ahol az őszi 15.8 (14.4) millió mázsás termést ígér. A tavaszi rozsnál szintén némi csökkenés mutatkozik. A tengerinél alig érezhető javulás, ez évben is mindössze 2.4 (2.2) millió mázsát remél­nek. Más a helyzet Lengyelországban, ahol az ezévi terméseredmények körülbelül megfe­lelnek a tavalyi termésnek. Az uj adatok azonban azt mutatják, hogy a legutóbbi len­gyel termésjelentés túlságosan optimisztikus volt, mert annak adataihoz mérten a most kiadott jelentés adatai jelentős visszaesést mutatnak. Számszerűen a varsói statisztikai hivatal 16.4 millió mázsa búzát (tavaly 16.1), 62.6 millió mázsa rozsot (61.1) remél. A világ minden államából érkező termés­jelentésektől csak' az' olasz jelentések térnek el, ahol ez éven is rekordtermést várnak/Az olasz búzatermés ugyanis, mint ismeretes, ©z éven 70 millió mázsára tehető. Ezzel szem­ben 1928-ban 62.2, 1927-ben 53.3, 1924-ben pedig mindössze 46.3 millió mázsa búzát ter­mett az olasz föld. Ez egyre növekvő számok mindennél beszédesebben igazolják Mussolini termelés tfokozó propagandájának helyessé­gét. Hozzá kell még fűznünk ezekhez a szám­adatokhoz azt is, hogy a holdankénti buza- átlag szintén hihetetlen javulást mutat, amennyiben az 1915—1920-as évek 9.8 má­zsás átlagáról, vagy a háborút megelőző béke­évek 10.4 mázsás átlagáról ez évre 14.4 má­zsára javult. Ha azonban figyelembe vesszük az olasz kenyérmagfogyasztás ugyancsak ha­talmas növekedését, meg kell állapítanunk, hogy az az állítás, amely szerint ez éven Olaszország mindössze 8—10 millió mázsa búza importjára lenne kénytelen, nem helyes. Tekintetbe kell vennünk elsősorban azt, hogy az olasz tésztaipar 5.5 millió mázsás kemény- buzaszükséglete mindenesetre fennáll és. még ennek a leszámitásával is az ezévi termés a tavalyi összfogy ászt ásnál ma jdnem 20 millió mázsával kevesebb. A kanadai termés értékesítése. Ramsay, a kanadai gabonaértékesitő központ elnöke, nyi­latkozatában figyelmeztette a kanadai farme­reket, ne exportálják gabonájukat mindaddig, amig nem kapnak érte megfelelő árakat. A vevők ugyanis egyelőre nem akarják megfi­zetni az igazi árat. Biztosította a farmereket, hogy Kanada raktárai elegendők u.gy az idei termés, mint a múlt évi felesleg tárolására. Az idei termés minőség tekintetében rekor­dot jelent, mert majdnem kizárólag első- és másodosztályú gabonából áll; silányabb mi­nőségű gabona az idén nem is termett. Csak pár hónapra újítják meg az acélkar- telt. A nemzetközi acélkartel Bécsben szep­tember 26-án tartja meg legközelebbi ülését. A kvóta felosztása körül meglehetős nagyok az ellentétek és ezért általános az a vélemény, hogy a kartelszerződést ezúttal csak provizó­rikusán fogják megújítani az év végéig. Idő­közben újabb tárgyalások lesznek s ekkor döntenek az érdekelt államok a kartel további sorsáról. Az osztrák silling fedezető. Az osztrák Nem­zeti Banknak a követelések és tartozások szep­tember 15-iki állásáról közzétett kimutatása szerint a váltólárca állománya a hónap máso­dik hetében hét millióval 198 millió sillingre csökkent. A bankjegyforgalom 27 millióval 953 millióra ós az érckészlet 5 millióval 391 millió sillingre apadt. A bankjegyforgalom fe­dezeti aránya változatlanul 7Í.2 százalék ma­radt Augusztusban aktív volt a német külkeres­kedelmi mérleg. Berlinből jelentik: Augusz­tus havában a német behozatal a tiszta áru­forgalomban 1074, a kivitel pedig — a jóvá- tételi szállításokat is beleértve — 1191 millió aranymárka értékű volt. A kiviteli többlet te­hát 117 millió aranymárka volt, a julius havi 130 millió aranymárka értékű behozatali több­lettel szemben. A jóvátételi szállítások értéke 67 miliő volt, mig júliusban 69 millió. A be­hozatal a júliusival szemben 157 millióval csökkent, a kivitel pedig 91 millióval emel­kedett. Az osztrák mezőgazdaság eladósodása. Az osztrák jegybank legújabb jelentése megálla­pítja, hogy a mezőgazdaság helyzete ebben az esztendőben válságosán alakult, mert el­tekintve a gabonatermés csekély hozamától, az árak a múlt évvel összehasonlítva lénye­gesen csökkentek. Már eddig is megállapít­ható, hogy az osztrák mezőgazdaság eladóso­dása 1928-ban mintegy 10 millió sillinggel nö­vekedett, ami az összes adóssági tehernek mintegy 7 százalékát teszi. A nagykereske­delmi index augusztus havában változatlanul 131.9 maradt, a kiskereskedelmi index 147.1- ről 147.2-re, az életstandard-index 111.2-ről 113.2 százalékra emelkedett. A szlovák szárnyas- és kisállatokat terjesz­tő egyesület pozsonyi központja évi köz­gyűlésén elhatározta, hogy idei országos ki­állításának rendezését a nagyszombati egye­sületre bízza. A kiállítás november 30-ika és december 2-ika között fog lezajlani és külö­nösen azért bir fontossággal, mert egy évti­zednyi munkateljesítményről lesz hivatva át­tekintő képet nyújtani. Tekintettel arra, hogy a prágai galambegyesület eltekintett szokott évi kiállításától, a szokottnál nagyobb rész­vétellel számol a rendezőség. Cseh- és Morva­ország minden részéről máris nagy számban jelentkeztek érdeklődők. A rendezőség a szét­küldésére kerülő ivek pontos kitöltését és azonnali beküldését kéri a köztársaság te­nyésztőitől, hogy a jelentkezések arányában megtehesse előkészületeit a hiányzó kalitka­készletek beszerzésére és a kiállító termek­nek berendezésére. A kiállításra vonatkozó megkeresések a kiállítás vezetőjének, Roth Oszkárnak, Nagyszombat, Jeruzsálem-ucca 11, szám alatti címére intézendők. Angliában tanulmányozzák az európai gaz­dasági unió hatását az angol kereskedelemre. Az angol kereskedelmi kamarák szövetségé­nek október 3-án Edinburghban tartandó kon­ferenciáján felszólítják a szövetség végrehajtó bizottságát annak a kérdésnek tanulmányo­zására, hogy az európai gazdasági unió mi­képpen hatna Anglia és Európa gazdasági, főleg kereskedelmi viszonyaira. A nyitrai kereskedők gyűlése a forgalmi adó ügyében. Nyitráról jelenti tudósitónk: Va­sárnap délelőtt a Schiller-szálló kerthelyisé­gében a nyitrai kereskedők látogatott gyűlést tartottak. A gyűlés szónokai ismertették a gazdasági helyzetet s különösen értékes esz­mecsere fejlődött ki az adókérdések ügyében. A gyűlés arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jelentős összeget kitevő forgalmi adót általánosítani kellene. Ebben az irányban ha­tározati javaslatot fogadlak el, amelyet az il­letékes hatóságokhoz terjesztenek. Az osztrák kiviteli jegyrendszer meghono­sítása burkolt vámemelés. Az osztrákok is­mét erősebb védelemben akarják részesíteni agrártermékeiket, elsősorban a búzát és a lisztet. Ezek a tervek annál veszélyesebbek, mert nem nyilt vámemelésről van szó, hanem a termelőországok agrárcikkeit terhelő többé- kevésbé burkolt intézkedésekről. A bécsi la­pok szerint az osztrák nemzetgyűlés bizottsá­gait is foglalkoztatja a gabonafélék kiviteli jegyrendszerének meghonosítása. A kiviteli jegyekért adandó vámkompenzáció megfelelő megállapításával azonban módjában lesz a bevitelt az ár tekintetében bizonyos mértékig szabályozni. A behozatalt tehát a megkötött kereskedelmi szerződések szellemétől eltérő- leg szabályozzák. Ausztriának természetesen nincsen kivinni való gabonafeleslege és ha mégis kiviteli jegyek segítségével akarja se­gíteni az exportot, annál nagyobb mennyiség­ben kell importálnia. Emelkedik Budapesten a dollár, mert az osztrákok ijedten vásárolják. Budapestről je­lentik: Csütörtök óta meglepő ugrások fordul­nak elő a dollár budapesti árfolyamában. Az első nap 25, a következő nap 35 és szombaton 40 ponttal drágult itt a dollár. Egész speciális oka van a dollár emelkedésének, amely három nap alatt kereken 100 pontot tett ki. Osztrák számlára keresik és vásárolják a dollárt. A bécsi tőke az elmúlt héten Ausztria belső po­litikai bajainak láttára megrémült és pénzé­nek egy részét dollárban helyezi el Ez a ma­gyarázata a dollárhossznak. Szombaton, a dol­lár 40 pontos emelkedésével párhuzamosan, hanyatlott az osztrák silling,. ami megerősíti a tényt, hogy átcserélések folynak sillingről dollárra. Miiyen támogatásban részesülnek a német gaz­dák? A német mezőgazdasági tanács szeptember 18-án tartotta Milnsterben ötvenkilencedik közgyű­lését, amelynek különös érdekessége volt, hogy ré6ztvettek az osztrák agrár érdekképviseletek vezetői és ezúttal első Ízben, dokumentálásául az egységes német-osztrák agrárfrontnak. Dietrioh dr. birodalmi mezőgazdasági miniszter felszólalá­sában hangsúlyozta, hogy a német mezőgazdaság sorsával szorosan összefügg a német birodalom egész közgazdasági sorsa. Éppen ezért a követke­ző intézkedéseket vette tervbe a legközelebbi jövőre vonatkozóan: A birodalmi kormány el van szánva a törvény keretein belül a gabona­áraknak minden módon való tartására. Ennek ér­dekében a tervszerű együttműködés megteremté­sére egységes eljárást létesít a rozspiac alátá­masztására létesített Deutsche Getreudehandels- gesellsohaft és a Scheyer-Konzern (Getreide In­dustrie und Kommissions A. G.) között. A kiőr­lési kényszert a legenergikusabbban keresztülvi­szi. 6őt azon túl felemeli a német búza kiőrlési kvótáját, illetve az egész keverési kényszert át fogja változtatni keverési kényszerre. Ami az adó- és kamalkérdést illeti, reméli, hogy a mezőgazdaság a legkellemetlenebb kamat terhé­től, a Rentenbank kamatoktól 1930 április 1-én megszabadul. Ezáltal a mezőgazdaság óvenkint 90—100 millió tehertől mentesiti. A Rentenbank bankjegyeinek törlesztési idejét 10—12 esztendőre meg fogja hosszabbítani. A szövetkezetek egyesü­lésével kisebbedni fog a kamatok spannungja a kö’csönadótól a kölcsön vevőig. Az adók tekinte­tében a legnyomasztóbb terhei a mezőgazdaságnak az egyenesadók, melyek fél milliárd M ra rúg­nak. A reparációs terhek rendezésé nyomán re­mélhető ezeknek az adóknak a mérséklése. Ugyan­csak igyekezni fog a mezőgazdasági adósziszté­ma egyszerűsítését keresztül vinni. Steiger dr. porosz mezőgazdasági miniszter felszólításában a vámpolitikai védelmi rendelkezések mellett a bel­ső védelmi front kiépítését sürgette a mezőgazda­ság önsegélye utján. A gabonapiac helyzetének javítását a kedvező gabonalombardhitelek lehe­tővétótelében látja, miáltal a túlkínálat megakadá­lyozható vo’na. különösen az aratás 'áfán. Ezirány- ban teendő intézkedések most vannak tárgyalás ! alatt. Biztosítani ?11 a tőzsdéké’ a kifogástalan j árjegyzéseket. Sürgősen be kell vezetni a berlini terménytőzsdén a búza és rozs hektoüter-suly- szerinti jegyzését, hogy a jobb minőség riszére jobb árakat biztosithassanak. — A burgonyaárak érdekében bevezétendőnek tartja a márkázást. Brandes dr. a M őgazdasági Tanács elnöke a mezőgazdaság jövedelmezőségének mielőbbi hely­reállítását sürgette, a gabonatermelés, állatte­nyésztés és tejtermelés terén. Ennek érdekében a Tanács könyvelési adatai alapján a különféle üze­mekben a bevételek 25 százalékos emelése volna szükséges. iRTiKTŐISDE Tovább gyengült a prágai értéktőzsde Prága, szeptember 23. A rfyitás megint kedvetlen volt. A belpolitikai helyzet kedve­zőtlenül hatott, úgy hogy hamarosan stagná- ció állt be. Az ipari részvények piacán gyen­gült: Königshofer 30, Cseh Morva és Berg és Hűtlen 20, Solo 25, Cseh Kereskedelmi 10 és néhány érték 2—10 koronával. A bankpiacon Zsivno 3 koronával gyengült, Prágai Hitel 2 koronával javult. Prága, szeptember 23. Valuták. Holland 1349, jugoez’áv 59, német 801.75, belga 467, magyar 588.25, román 19.75, svájci 648.50. dán 896. angol 163, spanyol 503.50, olasz 176.90, amerikai 33.51, norvég 806. francia 131.5714, bolgár 23.40, 6véd 900.50, lengyel 376.75, osztrák 473, + A prágai devizapiacon Amsterdam 0.30, Berlin 0.10 ,Budapest 0.10, London 0.045, Newyork 0-015. Varsó 0.025 koronával gyen­gült, Zürich 0.025. Bécs 0.05 koronával javult.-f- Kedvetlen a budapesti értéktőzsde. A forgalom nyitáskor vontatott volt. Később Bauxit, Magnezit. Magyar Szén, Magyar Cu­kor veszteségeket szenvedtek. Drasohe 20 pengőt vesztett. A zárforgalom kedvetlen volt. Egyes, a csehszlovákiai távirati iroda jelen­tésében nem szereplő értékek közül a Moktár 91, Részvény-sör 120 és Felien 190 pengős ár­folyamot értek el.-f- Kedvetlen a bécsi értéktőzsde. A kulisz- ban Poldi, Rima és Salgó letöredeztek, mig Berg és Hütten és Zsivno-részvények szilár­dultak. Aussigi Vegyi és Dynamit prágai, Magyar Cukor budapesti eladásra gyengült- Tőzsdezár latkor az irányzat gyengülő volt. + Nem egységeg a berlini értéktőzsde. Nyitáskor az árfolyamok erősen estek, az ul- timo közeledése még jobban deprimálta a hangulatot. A második órában barátságosabb volt az irányzat, ugv hogy néhány érték 2—3 százalékkal javult. Egyes speciális értékek 6 százalékig javultak. Mon tán értékek kezdet­ben 4 százalékkal gyengültek, később 2 szá­zalékkal javultak. Villanvpapírok eleinte 6 százalékot veszettek, majd valamit behoztak a veszteségből. Az utótőzsde igen nyugodt volt. Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képes hettlap’a * Képes Hét G *zdag tartalommá1 jelenik meg minden csütörtöké ÁRUTŐZSDE-j- Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersáni- jegyzés Aussig loko 136—137. + A prágai s zár v as ni ar h a v ás ár ra 1821 da­rab szarvasmarhát hajtottak fel, ebből 433 belföldi, 41 jugoszláv, 667 román, 116 magyar, 564 lengyel eredetű. A cseh ökör 7—9.60, bi­ka 6.75—8.70, tehén 6—8.25, borjú 7.50—8.40, a szlovenszkói ökör 5.50—10.50, bika 5—8-40, tehén 5.50—7.30, borjú 5.40—7.75, a jugoszláv bika 7.25—7.70, román ökör 5.50—8.50, bika 5.50— 7-60, tehén 6—7.75, borjú 5.30—7. a ma­gyar ökör 7—8, bika 6.90—7.50, borjú 6,90 — 7.70, a lengyel bika 5.80—7.50, tehén 5.75— 6.50, borjú 5.75—7.50. A vásár kicsi volt.-f- A prágai sertésvásárra 7734 sertést haj­tottak fel. Ebből 508 tel földi, 124 sertés és 205 hizó jugoszláv, 1084 sertés román, 4118 sertés lengyel, 1695 hizó magyar eredetű. A cseh sertés 11.80, szlovenszkói 10.75—12.10, juo-oszláv 1—11, román 10.50—12.20, lengyel 11 —12.10, a jugoszláv hizó 10—11-25, magyar 9.50— 11.20. A vásár közepes volt. + A mai budapesti gabonatőzsdén, amint ezt budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat gyengébb volt. A következő árfo­lyamokat jegyezték: tisza vidéki búza 22.52— 22-80, felsőtiszai 21.65—21.90. egyéb 21.55— 21.80. rozs 15.75—15.85 pengő, a többi gabo­nacikkben az árak változatlanok maradtak.-f- A mai budapesti terménytőzsde határ­időpiacán, amint ezt budapesti szerkesztősé­günk telefonálja, az irányzat szilárd, a forga­lom élénk. Nyitási, árfolyamok: magyar búza októberre 21.90, 21.88. márciusra 24.30, 24.27, tengeri mágusra 17.90. 17.92 pengő. + A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: birodalmi búza 222—225, rozs 178—181, árpa 202—222. zab 164—174, tenreri 209—210, búzaliszt 27.75—33.75, rozs­liszt 24—27.25. buzakorpa 11.60—12.25. rozs­korpa 10.P0—11.25, Viktória borsó 38—46, kis ehető borcó 28—33, takarmányborsó 21 — 23. repcepogácsa 18.50—19. len pogácsa 24 30 —24.60. szár^zszélet 12.40—12.70. burgonya­reszelék 17.60—18.20, fehér ehető burgonya 1.90—2.20. A préöa" értéktőzsde árfolyamai: IX/23 IX 20. 1923 évi klnestárl ntatvány . — 1924 árt fclnr-atárl utalvány . —.— —.— NyeremánvkAlesfln • • 100.— 100.— 6%-os bombázást fcClesSn 100.07 100 10 5%-ot ItMttkfilr'Hfln .... 100.— 10/ — t%-0' Allamknieefln .... 100. 100.— Morva orr* tcWrn töli P4.R0 P5.50 Morva orn Mim 1017 B% . OJ 50 c?.25 Prárs vártra 1919 KftW K% 90.- ^1.50 Práea 1919 kBlea *% . 73.60 74.R0 Brflnn váró# 1921 kAW S** 100.- Ip0.25 Po*»onv *4rőt I91f> kfllra t% 72.50 74.— Prára váróéi lakrpt 4*4 öal »nrn. kprpíTt «ora|esry _1?.50 17.25 Aerárbank .................... PH — »0e.50 Oe eh l'ntoo Bank .... *?*.50 *0?.60 Leszámítold . . » » » ■ "13.— “21.— Cseh Inatbank . . » » » a Práarai Hitelbank • a • a a P§7.— Pp*.— Szlovák Bank . . • a . a Inc P0 JP^.— Zivno-*»«>n«ka . > » » » ‘26. — <46.— Aneol Cnlov Bank . • • a — .— Osztrák tiilrt > < a a a ?49 75 249.50 WinnsT Hankv . > • . . 10 .50 — JtjEroslovfOska-bank . * a « 46 67 46 87 NoMbabn P12\_ e3R7.50 Cseh mikor » a a ”/2.~ 778.— Horvát '•nkot ...... 266.50 2P0.50 Kolim mfttráeva ..... £65.— 075.— Kolini .««»»« — — lf 0.— Kolíni nstrAlanm . > » . • — Kolini «*CST . . • a a » ÍP60.— 1gc5.— Elaé ollsani «Ar?v4» . . > i 2760.-. 2850.— Bn»itfp|d Danák ■ * a » . — l.anrin Ps Ktsmpn* » » » « —— — Rin?hoffer ..... 1280.- 1257.60 Cseh *«xakt «*ítD .... — — 2865.— Osph nvnsat! a*éa ..... 682.50 714.— Atptne ........ 1f 1 50 901.— PoMi . ....... 264 - nC5.— Prágai vaslpar ...... ?135 _ 935 — Skoda ...... 1850.— 'lpo4.— Pox-onvi kából ...... 1275— 1575 — ínwaid ......................................... 885!— 416! — A |jK8li*«es!t MéMKzsúe árfolyamai: 1X23 iX'20. Ansr Majryfti ....... ?o.90 92.— Hazai bank • ..»»»» 52.9. 54.50 Mapyai Hitel ...... 79.70 8.0.— Jelzilop ...... . 44.— 45.— Leszámítold ...... 92.3r' 92.40 Matfvsr Olasi ...... 70.50 71.— Osztrák Hitel . > . » • « 42.— ­KereskM.iHm' mink .... 116— Í16.— Mapv ált tfcpt ..... 91.— "1.30 RlsA nazai fkpt. ..... 200.— 200.— Horso-t Ml«kol<*i ...... 24.50 24.50 Conoorilia ...... 7.1 C 7.ló Bilflapesfi malom . i . . . 33.10 33.— (Jizella malom ..... Í2.61' 12.50 Httnuárta tralom ..... 21.21 —.— Beoestni ...... —— — Kelsflm .tán ....... - .— —.— Draarbe . ....... 13°. — 140.— Maiznefit ........ : 20.— ?!0,— Mhív ált kőszén ..... 676.— 688.— Salsrá .................................... 46.70 49.­I'rlkínyl ..•>»>»» 104.— 110.— Kábnrsf 18.50 17.50 '>4kY ................................. * » P 40 10.08 Maf fvar feíryrertrvir .... 23°.— '40.— Uanz Üannbina . . » a . P8 — 1 Cl.— Hant villanó Ol ..»»»• 64. — 65.— Hofherr . , 1.93 ’i.— i.áne 6650 68.— Lipták ....«»»• —. - —. — ív őri vaeoniryáf ..... 27.80 r8.— Rima ..«•»»»»* 8.1.60 CZ 60 áehlirk ..<»>»>> —— — Irsj t» .«*»»»><. fasohltat ..»».»»» 161.— 64. — imvant* ...»»#*»* 7.— 7.10 Kozntl ,..»»»»»• —.— - — Díilivasnt ... a a a . t ,— Mtamvaent ...».»» 23.8 4- — l’röíft .,.»»»». 28.8! 0-60 llairvai énkor . ..... llÖ.7« 09.— i*zó . . a a a 1 07.2! R180 Hungária műtrágya . . » • 36 - 39.— Klotlld «»»f»»aa» —. —. — (tanai «••••■•■• 50.25 52.—

Next

/
Thumbnails
Contents