Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-21 / 215. (2140.) szám

t$2f izcptembcr SÍ, ?iomhai. ^IW<^A\\G^ARHTRIiai* 11 dig ezzel de sokat ártanak saját maguknak*', — I aaax burkoltan elrettenteni igyekszik a terme­lőket attól, hogy a borhamisítást feljelentsék. Fóidmivelésügyi Miniszter úri Knbránezky Béla ! a parlament leghatalmasabb pártjának, a cseih agrár pártnak beregszászi exponense és mint bo­rászati felügyelő a hivatalos hatalmánál fogva a Beregszász és vidéke szőlőtermelőinek előlegezett bizalmát élvezte és a kisgazda szőlőtermelők szö­vetkezetükben elnöknek választották. De ki kell jelentenem, hogy soha ember még előlegezett bi­zalommal úgy nem élt vissza és érdemtelenségét, hálátlanságát a megválasztóival szemben nem iga­zolta úgy, mint Kubránszky Béla. Hisz a borászati felügyelőnek hivatali kötelességéből kifolyólag, de az őt ért megtisztelő bizalom miatt is, úgy nyilvános, mint nem nyilvános helyeken mindég a szőlőtermelőket kellene védenie és képviselnie, ezzel szemben ennek az ellenkezőjét nem csak a mostani nyilatkozatában, de már máskor is volt alkalmunk tapasztalni. Ezen alkalommal a Kubránszky Béla által em­lített savanyu borokra, vinkókra vonatkozólag elsősorban rendeltessék el vizsgálat a Kub­ránszky Béla felügyelete alatt álló állami bor­pincében elhelyezett borokra, mert a ruszinszkói szőlőtermelők vinkót nem ter­melnek. Mi messze vagyunk Prágától és ennek a távol­ságnak tulajdonítható, hogy tárgyilagos sérel­meink a leglassnbb tempóban nyernek csak or­voslást, de tulajdonítjuk ezt annak is, hogy a ru­szinszik ói szőlőtermelők és a prágai kormányzat közé Kubránszky Bélák állanak, akik egyéni hiúsági érdekből és más, sokszor nem is tudható mely okból, az őslakosság és a prágai kormány­zat közé állanak. A nagy távolság miatt, a mi ké­rő, esdeklő szavunk nem jut el közvetlenül a prá­gai illetékesekhez és amig az Kubránszky Bélán át odajut, addig le lesz tompítva, való érdeké'ből kiforgatva és a szőlőtermelők helyett egy egyén­nek, vagy egy kis társaságnak érdekét szolgálja ez a közvetítés. Ezért teszem azt, hogy a nyilvánosság előtt ké­rem a Földmivelésügyi Miniszter urat, hogy köz­vetlen a ruszinszkói országos hivataltól kérje be az oda beadott memorandumunkat, s önzetlen hi­vatalnokokkal és szakértőkkel vizsgáltassa azt : felül. A véleményét pedig ne Kubránszky Béla borászati felügyelő meghallgatásával hozza meg, ■ hanem hallgassa meg azokat, akik tényleg a ru- í ezinszkói szőlőtermőket képviselik és a prágai i szakhivatalnokainak meghall cm fása után döntsön. Bízva a Földmivelésügyi Miniszter ur objektivi­tásában, maradok Beregszász, 1929. szept. 20-án teljes tisztelettel: Bállá Sándor, szőlőbirtokos. A szepsi és nagyhaposi magyar mezőgazdasági kiállítások előkészületei Kassa, szeptember 20. A magyar nemzeti párt és az országos ke- resztényszocialista párt mezőgazdasági szak-; osztályai által rendezendő két kiállítás iránt Kelelszlovenszkó összes érdekelt járásaiban j nagy érdeklődés nyilvánul meg. Az egyes községek pártszervezetei mindenütt értekez-: letet tartanak, hogy a mintavásáron és kiálli-! táson minél nagyobb számban jelenjék meg a ; legközvetlenebbül érintett gazdatársadalom,1 hogy így a többtermelés és modern mezőgaz-1 dálkodás eszközeinek, anyagának és a fölvi- lág09itó előadásoknak minél több szem- és fül tanúja lehessen. Ezzel kapcsolatosan szeptember 15-én Nagykaposon közös körzeti választmányi és járási mezőgazdasági szakosztályi ülést tar-: tottak. Papp Mihály biró, a magyar nemzeti párt osztályelnökének megnyitó szavai után Sutka István dr. kerületi alel nők ismertette az értekezlet célját és a két párt gazdasági programját. A két párt a mezőgazdasági kul-j túra céljainak elérésében és szolgálatában a gazdasági előadások, vet ósdi jazások, téli tan­folyamok mellé a növényvédelmi kiállítások bevezetését és állandósítását is az ügy szol­gálatába állította. Felhívta a megjelent kör­zeti elnökségi tagokat hasonló értekezletek tartására és a propaganda megindítására a kiállítás teljes sikere érdekében, r A hozzászólások során Lukács János nagy- szelmenci .szakosztályi elnök egy központi terményértékesítői, egy malom szövetkezet fel­állítását és hasonló módon egy szeszgyár lé­tesítését javasolta. Az értekezlet kimerítően foglalkozott e kérdések megvalósításának részleteivel és örömmel vette tudomásul az elnök bejelentését, hogy egyidejűleg Sislóc községben 12 község részvételével nagysza­bású megmozdulás van folyamatban. Ezeket a gyakorlati értékű intézményeket a két test­vérpárt kezdeményezése és kiszélesített ak- i ciói folytán igyekezni fognak valóra váltani, i Majd letárgyalták a nemesitett vetőmagok és műtrágya megrendelésének kérdéseit, to­vábbá az összes magyar diákmenzák részére természetbeni adományok gyűjtésének és ér- ; tőkésítésének dolgát, továbbá a sajtóalap és egy zöldselyem gazdazászló kérdéseit. A szepsii kiállítás ünnepi megnyitó beszé- : deit Szokolszky Bertalan kanonok-plébános, a keresztényizoci a 1 i st a párt körzeti elnöke, ; valamint Wold Sámuel dr., a magyar nemzeti | ! párt ottani elnöke mondja, majd Szabó Tst-j ván professzor másfélórás gazdasági előadása’, következik s végül Kdroly .T. mérnök 1500 , méter hosszúságú mezőgazdasági tárgyú film- e j© kerül bemutatásra. Nagykaposon Sutka • Irtván dr. magyar nemzeti párti kerületi al-11 elnök és Skultétihy Viktor dr., a keresztény­szocialista párt körzeti elnöke tartanak ünne­pi beszédet, mely után a szepsühez hasonló program következik. A járásókból vett érte­sülésünk szerint nem lesz község, melynek gazdaközönsége ne keresse fel a két kiállí­tást s igy7 annak erkölcsi és gyakorlati sikere biztosítva lesz. Az államvasutak kedvező pénzügyi helyzete az 1930 évi költség­vetésben Prága, szeptember 20. Az államvasutak beruházási lehetőségei a jövő évben annyiban fogsiak javulni, hogy a vasút igazgatás jelentősen nagyobb részt fog kapni a szállítmányozási adóból. Ez a része­sedés az idei 25 százalék helyett 1930-ban teljes 40 százalékra fog emelkedni, ami kö­rülbelül 300 millió koronának felel meg. Emellett a vasút igazgatás rendelkezésére ma­rad a teljes üzleti haszon, melynek összegét 186 millió koronára irányozták elő. De még ezzel sincsenek kimerítve a beruházásokhoz szükséges összegek forrásai. A vasutügyi mi­nisztériumnak sikerült meggyőznie a pénz­ügyminisztériumot arról, hogy egyes nagyon sürgős beruházások céljaira külön rendkívüli hitelt kell engedélyeznie. Ez meg is fog tör­ténni oly módon, hogy a vasutügyi miniszté­rium 80 millió korona külön előleget kap a vagonoknak légfékkel való felszerelésének céljaira. Az államvasutak 1930-ban tehát 470 millió koronát fordíthatnak beruházásokra, ami 140 millióval haladja meg az idei elő­irányzatot. Hogy a vasutügyi minisztérium reményen felüli dotálásából mennyi jut az árva Szlovenszkó és Ruszinszkó vasutügyei- nek fellendítésére, arról egyelőre mélyen hallgat a krónika. Az uj[ mezőgazdasági Tárnok Lengyelor­szágban. A lengyel kormány tegnapi értekez­letén elhatározta azt, hogy egyes mezőgazda- sági terményekre azonnali hatállyal ezek a behozatali vámok állapíttatnak meg: árpa és zab vámja 11 zloty, kukorica 14 zloty, lóbab és pohánka 6 zloty métermázsánként. A dara vámja 3 zloty s a liszté 16.5 zloty. A takarmánynemiiek kivitelének engedé­lyezése. Mint már ismételten közöltük, a föld­művelésügyi és kereskedelmi minisztérium hosszú tárgyalásokat folytatott a takarmány- nemüek kivitele engedélyezéséről. A hivata­los lap mai száma végül közli a kereskedel­mi minisztériumnak a takarmánynemüek fel­szabadítására vonatkozó körülményét, mely szerint a melasz kivitele is meg van engedve. Tanácskozások a magyar szalámiról és a prágai sonkáról. A budapesti kereskedelmi minisztériumban a múlt napokban fejeződtek be a „magyar szalámi" és a „prágai sonka"- kereskedelem szabályozására vonatkozó ál­lamközi tárgyalások. A konferencia azt a ha­tározatot hozta, hogy a „prágai sonka" ma­gyarországi védelme nem haladhatja meg a „magyar szalámi" csehszlovákiai védelmének a kereteit. RÁDIÓMŰSOR inuwn ¥I»H———MTin— ..." HÉ TFŐ PRÁGA: 11.30 és 22.20 Gramofon. 12.20, 16.30 Hangverseny. 17.45 Német előadás. 19.05 Szlo- vensakói óra. 20.00 Rádiókabaré. — POZSONY: 11.30 Gramofon. 12.20, 16.00 Hangverseny. 14.00 Terménytőzsde. 19.05 Szlovenszkói óra: Szlovák kvartett, szlovák népdalok cigányzene kísérettel. 20.00 Rádió kabaré. — KASSA: 12.00 Harangszó, majd szalonzenekar. 17.10 Hangverseny. 19.05 Szlovenszkói óra. 20.00 Rádió kabaré. 22.15 Ma­gyarnyelvű sajtóhírek. — BRÜNN: 17.00 Kamara­zene. Egyéb, mint Prága. — MÁHR.-OSTRAU: 19.05 Pozsonyi. 20.00 Brünni mü6or. — BUDA­PEST : 9.15 Az első honvéd gyalogezred zeneka­rának hangversenye. 9.30 Hírek. 9.45 A hang­verseny folytatása. 12.05 Hangverseny. Közre­működik Csillag Erzsi (ének). Bodó Endre (he­gedű) és Polgár Tibor (zongora). 12.25 Hírek. 12.35 A hangverseny folytatása. 14.30 Hírek. 15.45 Futtán rendszerű képátvitel. 16.20 Asszo­nyok tanácsadója. 16.45 Hírek. 17.15 Gramofon- hangverseny. 18.20 Német nyelvoktatás. 19.00 Magyari Imre és cigányzenekarának hangverse­nye. 20.00 Rádió-amatőrpoeta. 20.40 Zenekari hangverseny. Közreműködik Gmeiner Lujza zon- gonramüvésznő, vezényel Berg Ottó karnagy. 22.00 Hírek, majd utána Fejes-szalónzenekarának, vala­mint Horvát Gyula cigányzenekarának hangver­senye az Ostende kávóházban. — BERLIN: 14.00 Schubert gramofon. 24.00 A menüettől a valoerig. 22.30 Tánczene. — STUTTGART: 21.00 Hang­verseny. 22.15 Tánczene. — LEIPZIG: 20.00 Hugó Kaun-estje. — BRESLAU: 19.05 Olasz operákból. — MÜNCHEN: 17.30 Orgonahangverseny. 21.45 Marcella Graft dalestje. — HAMBURG: 20.00 Nagy zenekari hangverseny. — LANGENBERG: 21.00 Zenei állattörténefek. 22.30 Tánczene. — KÖNIGS- BERG: 21.25 Uj romantikus kamarazene. —­BÉCS: 16.00 Hangverseny. 20.05 Leó Fali: Bécs zenéje, nagy kamaraest. — ZÜRICH: 16.00 Hang­verseny. 20.00 Szimfonikus hangverseny. — RÓMA: 17.30 és 21.00 Hangverseny. — MILÁNÓ: 20.00 Hangverseny. — NÁPOLY: 21.02 Rigölettó, opera. — ' TURIN: 21.00 Szimfonikus hangver­seny. 23.00 Tánczene. — ZÁGRÁB: 20.30 Hang­verseny. — KATTOWITZ és KRAKÓ: 16.40 Gra­mofon. 18.00 Könnyű zene. 22.45 Táncáén©. A Komáromi Kereskedők Testületének negyed- százados működése. Komáromi tudósítónk jelenti: A Komáromi Kereskedők Testületé most töltötte be fennállásának huszonötödik évért, melyet ün­nepi közgyűléssel fog megülni és ezen elnökének, Fried Jenő nagykereskedőnek Komáromi Kacz Endre hírneves budapesti arcképfestőtői készített arcképét is leleplezi. A kiadott jelentés szerint a testület az elmúlt évben is igyekezett szabadul­ni a vegyes ipartársulat kőrébő' és az önálló szaktársulat körében kívánja biztosítani a keres­kedők érdekképviseletét. Közbenjárt a vasúti me­netrend megjavítása és a csallóközi sima utó rend­szeres járata érdekében. Mozgalmat indított, hogy a komáromi dunai közúti hídon a határszolgálat állandó legyen. Az egyesület kiadása volt 36.759 korona, bevétel 37.629 korona, vagyona 72.414 ko­rona- Tisztikara: Fried Jenő elnök, Pollák Zsig- momd és Szunyoghy János alelnökök, jogtanácsos Gaal Gyula dr. nyug. polgármester, jegyző Ke­mény Dezső, pénztáros Politzer Mór és ellenőr Király Károly. Az egyesület ügyeit a harminchat tagú választmány intézi, melyben Komárom keres­kedői világának szine-java helyet foglal. Mikor osztható a heti betegbiztosítási dij? A népjóléti minisztérium most készítette ©1 annak a kormányrendéi enek a tervezetért, amely a heti munkásbetegibiztositási dijak oszthatóságának kérdését végleg rendezi. Az uj rendelet szerint a teljes heti biztosítási di­jat kell fizetni akkor, ha 1. a munkás a hét­nek hat munkanapján dolgozik; 2. ha csak öt napot dolgozik ugyan, azonban oly üzemiben, ahol rendesein csak öt napon át dolgoznak; 3. ha legfeljebb négyhetes időszakokban a leg­feljebb heti három munkanapra terjedő mun- kaszünet miatt (váltások) hetenként hat nap­nál kevesebb ideig tart a miunka; 4. ha a kor­látozott üzem heti hat napnál kevesebb ideig dolgozik ugyan, ha azonban ez az üzemreduk­ció egymásután következő négy hétnél hosz- szabb ideig tart. Az itt felsorolt eseteken kí­vül a heti betegbiztosítási dij napokra is fel­osztható. A munka beszüntetése napjáig szá­mítandó ki a betegbiztosítási dij akkor, ha az alkalmazott hét közben kilépett a munkából, vagy a munkára alkalmatlanná vált; ha ezek az esetek szombton álltak be, úgy a beteg- biztosítási dijat még vasárnapra is fizetni kell. A három munkanapnál hosszabb ideig tartó munkaszünetre esedékes biztosítási di­jat a pénztár a bejelentés napjától számított hat napon belül számítja ki. Az államvasutak pozsonyi igazgatósága nyilvános pályázatot hirdet nagyobb mennyi­ségű világítótest, tisztítóanyag, textil-, kötél­verő, bőr-, üveg- és kefekötőáru szállítására. Ajánlatokat október 19-ig kell beterjeszteni. A pozsonyi kereskedelmi és iparkamara közgyűlése. A pozsonyi kereskedelmi kamara tegnap tartott gyűlésén elhatározták azt, hogy a kamara azzal a kéréssel fordul az országos hivatalhoz^ hogy az államközi országutak éj­szaka is nyitva álljanak. A kamara elhatá­rozta, hogy iparügyi albizottságot szervez. A munkaközvetítés terén a kamara rezoluciós határozatban követeli az 1921. évi törvény megújítását, vagy pedig azt, hogy a munka­közvetités uj törvénnyel szabályoztassék. A kamara követeli a közellátásügyi miniszté­rium és az uzsorahivatalok megszüntetését. A szlovenszkói fürdövállalkozás előmozdítása érdekében a kamara elhatározta azt, hogy a szlovenszkói fürdők részére államsegélyt fog kérni, továbbá sürgetni fogja a tartományi hivatal mellett felállítandó idegenforgalmi bizottság megszervezését. A kamara elhatá­rozta azt is, hogy a szlovenszkói közutak sür­gős javítását sürgetni fogja A kamara 1939. évre szóló költség elése 2,231.193 korona be­vétellel szemben 2 165.963 korona kiadást tüntet fel. Szovjetoroszországban csődöt mondott a kommu­nista mezőgazdálkodási rendszer. A moszkvai „Rul" kommunista lap szeptember 14-iki számá­ból vesszük az alábbi idézetei: „A kormánykö­rökre megdöbbentő benyomást gyakoroltak a me­zőgazdasági szerveknek az úgynevezett kolcho- zákkal (kollektív mezőgazdaság*, üzemekkel) el­ért gyenge eredményekről szól jelentései. Azok a remények, hogy a kolchozák fogják a gabona­szükségletet ellátni, teljesen füstbe mentek. Va­lamint a régebbi időkben, úgy ez idén is. a ga­bona javarésze a kukkoktól (kisgazdáktól) fo­lyik be, akiktől azt egyszerűen elrekvirálják. A kolchozák helyzetét az alábbi eset vázolja: a Dneper völgyében létesített. „Kraenyj partizan"- nak nevezett kollektív mozoga- asági üzem 1500 desjatina elsőrendű földet kapott, s átvette a régi nagybirtokosfulajdonos egész élő és holt leltárát s ennek kiegészítés * « 15,000 rubel készpénzt. A kommün tagjai azonban csak 3^9 desjatinát mü­veitek meg. A termés ugyan jó volt, azonban a nagyobb .részét felélték a kommün tagjai s az államnak csak 1800 nud gabonát szolgáltattak be s ezt is a kommün tagjainak akarata ellenére. Ilyen eset Oroszországban ma százával található. Vorosi’ovovnak ama terve, hogy a vörös hadsereg tartalékba helyezett '•--iáiból szervezzen kolcho- zákot, ugyancsak teljes csődöt mondott." Nagyobbodik a takarmánykukorica vetéste­rület. A történelmi országokban az államfor­dulat előtt a kukoricatermelés nagyon szór­ványos volt s csak az utóbbi tiz évben kezdett szélesebb rétegekben elterjedni. A cseh és morvaországi gazdák újabban a kukoricát mint takarmánynövényt — csalamádé —- kez­dik nagyon kuftiválni annyira, hogy ez a lucerna, sőt. a lobéretermelést is kezdi kiszo­rítani. A takarmánykukoricának az előnye az éppen ©mii tett takarmány,nemünkkel szemben az, hogy a kukorica a legnagyobb szárazságokban is friss marad. Amerika nem fél Európa gazdasági ellenséges­kedésétől. Klein Gyula dr., az amerikai Egyesült Államok kereskedelmi minisztériumának az ál­lamtitkára a múlt napokban olyan nyilaticooatort tett, hogy nézete szerint az európai államok ter­vezett gazdasági uniója — megvalósulás esetén is — semmiképpen sem veszélyeztetné az ameri­kai exportot. Ellenkezőleg, Hoover elnök gazda­sági tanácsosa megjósolta azt, hogy Európa s Ame­rika fokozott rivalitása a kereskedelmet az At­lanti óceán mindkét partján eddig még sohasem tapasztalt módon Lendítené fel. Klein dr. régül néhány statisztikai adattal igyekezett bebizonyíta­ni azt, hogy a legutóbbi négy évben — amikor tudvalevőleg a háborús tartozások, a vámtarifák kérdése körül a legélesebb diplomáciai csaták folytak — tiz amerikai gyártmánynak Európába való exportja teljes tiz százalékkal emelkedett. A Központi Szociális Biztositó kölcsönadott pénzei. A Központi Szociális Biztositó most adott ki egy kimutatást azokról a kölcsönök - ről, amelyeket működése megkezdésétől a fo­lyó év junius 30-ig nyújtott. A kimutatás sze­rint a kilátásba helyezett kölcsönök összege 1 milliárd 124 millió 198.223 korona. Ebből tényleg folyósított kölcsön 529 millió 794.438 korona s igy kifizetésre váT még 594 millió 403.785 koronát kitevő hitelösszeg. A kom­munális hitel 406 millió 500.000 koronát tesz ki, míg az építkezési mozgalomról szóló tör­vény alapján közvetlenül folyósított kölcsö­nök összege 148 és félmillió, a közvetve fo­lyósított hitel 139 millió; egyéb jelzálogköl­csönök összege 112 millió, a talaj javítási hi­tel 73 millió, hosszúlejáratú, beruházási lom­bardhitel 7 millió, s az útalapnak nyújtott hi­tel 240.000 korona. A Központi Szociális Biz­tosító vagyona junius 30-án, a kamatok nél­kül 1 milliárd 766 millió 818.670 korona. ÉRTÉKTŐZSDE Gyenge irányzatú a prágai értéktőzsde Prága, szeptember 20. A hétvégi tőzsde megint kedvetlen volt. Nagyobb változások a jegyzések körül azonban nem voltak. Az ipari részvények piacán gyengült: Első Piiseni 55, Cseh Kereskedelmi és Nordbahn Bonnak 50, Cseh Morva 40, Prágai Vas 35, Nordbahn és Koliei Szesz 20, Berg és Hűtlen 15, Brünni Sör 10, Pozsonyi Kábel 5 koronával. Néhány érték 2—10 koronával javult. A bankpiacon Lánderbank 1 koronával gyengült, Cseh Esz- kompt 1 koronával javult. Prága, szeptember 20. Valutáik. Holland 1349, jugoszláv 58.975-2, német 801.75, belga 467, magyar 587.85. román 19.75, svájci 648.50. dán 895.3714, angol 163.05, spanvol 501, olasz 176.40, amerikai 33.48, norvég 895.50, francia 131-5714, bolg&r 23.5254, svéd' 900, lengyel 376.75, osztrák 473.1254.-f- A prágai devizapiacon Amsterdam 0.40, Belgrád 0.025, Berlin 0.30, Brüsszel 030, Bu­dapest 0.325, Bukarest 0.01, London 0.06, Mi­lánó 0.055, Newyork 0.01, Párig 0.05, Varsó 0.10, Bécs 0.325 koronával gyengült. + Kedvetlen a budapesti értéktőzsde. Az irányzat igen lanyha volt. Bauxit 5 százalékot vesztett. Az általános .gyengülés 1 százalékot tett ki. Fegyver nagyobb veszteséget szenve­dett. A záróirányzat lanyha volt. Egyes, a csehszlovák sajtóiroda jelentésében nem sze­replő értékek közül a Pestszentlőrinci 16.5, Részvénysör 120, Féltén 190 pengős árfolya­mot értek el.-j- Nem egységes a bécsi értéktőzsde. Cseh­szlovák értékek és magyar montánrész-vények gyengültek. Magyar Cukor és Salgó javult, Poldi és Skoda prágai eladásra lemorzsoló­dott.-f- Gyenge a berlini értéktőzsde. Az üzlet lanyha irányzat mellett igen szűk határok kö­zött mozgott. Montánértékek 1—2, Káli rész­vények 3—4, Villanyrészvények 3—5, Festék­ipar 2, Specialitások 3—4 százalékkal gyen­gültek, míg a többi piacokon a gyengülés át­lag 1—2 százalékot tett ki.-f- Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersáru- jegyzés Aussig loko 136—137.-j- A mai budapesti gabonatőzsdén, amint ezt budapesti szerkesztőségünk teleFonália, az irányzat nyugodt volt. A következő árfolya­mokat jegyezték: tiszavidéki búza 23.10— 23.20, felsőtiszai 22.15—22.30, egyéb 22— 22.20, rozs 16—16.25 pengő. A többi cikkben az árak változatlanok maradtak.-f- A mai budapesti terménytőzsde határ- időpiacán, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat gyengébb, a forgalom élénk. Nyitási árfolyamok: magyar búza ok­tóberre 21.87. 2L86, 21.89, márciusra 22.40, 22.41, tengeri májusra 18.08, 18.05, 18.07 pengő.-j- A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 222—225, rozs 177— 180, árpa 205—223, zab 166—175, tengeri 210 —211, búzaliszt 27.71—34, rozsliszt 24—27.25, buzakorpa 11.60—12.25, rozskorpa 10.80— 11.25, Viktória borsó 38—46, kis ehető borsó 28—33, takarmányborsó 21—23, repcepogácsa 18-50—19, le n pogácsa 24.30—24.60. szá ra zsze­let 12.25—12.40, burgonya reszelék 14.80— 18.40.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents