Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-21 / 215. (2140.) szám
\ 1929 szeptember 21, Momhl Botanizátok Táíraszéplak patakjai mellett csak a budapesti füaészbertbm oktatná haUHetvtemmégy éves, ét még tudományai — Persze, maga is a. tamitványoin voM. Mindmütt Máfikozom velük és ez annyim jól esik nekem, ölvén esztendő tudományos mainkéi?súg áriak az az eredménye, ho\gy any- nyi volt kedves tanítványommal találkozom a régi Magyarország mindéin sarkában. Az őMtoHifv.redi gyógyszerész is a tanítványom vélt és a segéd])e is az én könyvemből készült prágai vizsgájára. Családjának kedves tagjait jött meglátogatni, csupán két órát tölthet T átr ászé piákon, nagyon kötött programjia vem, a délutáni gyorssal mát Kassám kell idazma. De ezt a két órát is tudom árnyának akarja szentelni. Botiemzáhri indul a Sárga Fal felé. — Gyöjjön velem botamőzábii! — szélit jel szívélyesen. Bújtam pedig különös megható- dcitság vesz erőt. Gyermekkorom emlékei elevenednek fél, eszembe jutnak a kedves órák amikor tanárommal órák hosszat járkáltunk az Olt partján és összker&sgéltük a különféle zsurlókat. Lehet-e kedvesebb és hasznosabb szórakozás, mmt egy órán át a tudós környezetében lenni, megfigyelni munkáját, fmllkmi szakszerű magyarázatát? Csakhamar összeverődik a kis botanizáló társaság. A tudósnak menye, ifj. Mágocsy- Dielz Sámboxmé, unokahugn, Pöschtt Márta, egy Széplakon üdülő budapesti urleány, a feleségem és én szegődünk a bötanizáőő tudós társaságába. Az egész utón a professzor ur tart szóval, magyaráz, mutogat, a természet leirhaitatbcm szeretette, a Tátra csodálattá sugárzik lei minden szavából. Nincs olyan jelentéktelen fiiszél, amelyet ne ismerne, de latin nevén nevez meg minden növényt, amM bizony a hölgyek nem igen értenek. A Sárga Fal félé vezető utón hailkdunk. Egy gyönyörű fenyőre mutat. — És maga meg sem emeli a kalapját ez előtt a fenyő előM ? Ez a Pinus cembra, a cir- bolyaf'enyő, amely vadon már csőik a men- gusfalvi és a zö'Mhavi völgyben termem. Tudja, miéii pusztult ki? Miért a környék lakossága Ízletes nmgvát mndula helyett használta. Akkor még vasút nem volt, a mandulát nem igen, lehetett ide szállítani. Ha vasút leül volnaa Pinus oernbra is magmenekül. Bizony, a vasút nagyban megváltoztatta a növényi kultúrát. A vasúti közlekedés előtt például Kossá környékén még bőven termesztettek szőlőt, de a vasul olyrn közel hozta, a szőlő- vidéket Kassához, hogy azóta nem volt szükség már szőlőtermesztésre. Nagy raspektussal nézem a, pinus cembrát. — Professzor ur voMmüyen határozott növényt keres? — Igen és az lenne a legmagyob b örömöm,, j ha meghal álnőm. A PingvAculMt\ vulgárist és ! alpinát, azonkívül a Drozwra roiundajőlitít j sA vetném megtaláld. Tözeges helyen, de csak napsütéses részien van a telepe, ahol nincs fü, meri a fii elnyomja. 1874-ben találtam a Sárga Fal közeliében utoljáira. A hölgyek mindenféle gazt összehordanak, de egyik sem, a Pinguieula Magam, is megpróbálom a szerencséi, lenyúlok egy olyan fűért., aminőt, az asszonyok még nem hoztak. — kz ser az. I)e ízlelje csak meg. Keserv, az ize, de nagyon egészséges fü. A környék népe teának használja. Szétmorzolam a fogaim között. Kesernyés, jő dós ize van. Ez a Cár dóm,in a amora. Tátrai patakok mellett nagy telep terül elei vannak. A hölgyek tovább hordják a füveket. — Nem sziveim, erre hiába is kereskedtek. A societásró1 nyomban rá lehet ismerni, vájjon termelhet-e itt o fü? Bizony, a 'professzor ur hiába fáradt. — Négy évtizeddel ezelőtt itt vott az a tözeges telep, amelyen Pinguiculát találtam, de azóta itt már emberi kéz dolgozott. Amint emberi kéz avatkozik a Tenné szét műhelyébe, azonnal megváltozik a vegetáció képe. A Pingwhulxi és a Drozüla eltűnt innen, hiába keresem. ^ — Bizonyára a Tátra vegetációja tudományosam már teljesen fel van dolgozva? — Oh, hogyne, teljes egészében. Tökéletesen ismerjük a Tátim fim'úját és egyes növényfajták telephelyeit, úgy hogy biztosra mehetünk. Persze, ez a kép sem állandó. Pamta mi, mondja a görög bölcselő s a vegetáció képe is, legalább részleteiben, változik egy emberöltő alatt. Visszafelé tartunk. A professzor ur minden érdekesebb növény, fa előtt megáll és néhány szóban magyaráz nekünk, mintha Sztambul, szeptember 20. Az uj Törökország reformja fokról-fokra kiépül. Megváltozott, európaivá lett a ruhaviselet, diadalmaskodott a nőemancipáció, behozták a latin ábécét és most a reformok további során egy régi hézagot akar betölteni Musztafa Kemál pasa, amikor kötelezően elrendeli az uj török családnevek fölvételét. Törökországban, épp úgy, mint a görög világban, ma is az apa nevével jelölik meg a fiút. A török nevekben nincs nagy változatosság. A legtöbb névnek közvetetten kapcsolata van a teológiai fogalmakkal, akad sok név, amely a zsidó nevekkel mutat rokonságot. Az ismertebb nevek közül a Mehmed, Ahmed, Mahmud, Mohamed mind visszavezethetők a ,,Hamd“ gyökérre, ami voltaképpen azt jelenti: ,,Diós értessék Ő!“ Az Abdutlah jelentéle: „Allah szolgája", Abeddin fordítása pedig szóról-szóra ez: „A hit szolgája". Ez a régi, idejétmulta rendszer természetesen nem állja meg a helyét egy modern jogállamban; elgondolható, hogy a személyazonosság bebizonyítása, a különféle peresügyek tárgyalása a bíróság előtt, a sok azonos név mellett, mennyi kellemetlen félreértésre adott alkalmat. A török belügygatóti. — Be a nyírfa is tátrai specialitás, a Bu- teia, GarpatHa. A kérge nem fehér, hmttm olaj barna. Ez a cserje itt — szép, Uras bogyói vannak — a Sambucus romosa, a fürtös bodza, 800 méter tengerszin feletti magasságom felül kell keresni. Nézzék ebben az ágyúsban a többemeletes primulát. Amikor a földszint etvirágzik, az emeletek kerülnek szépen egymásután sorba. — Tátraszéplak változatos vegetációja ugyaxn-cmk alkalmas arra, hogy a magas hegyvidék növényzetét tanulmányozhassuk. A Tátra csodálatos adománya a természetnek. A beteg embert meggyógyítja, az elfáradtad felüdíii, a turista szenvedélyét tökéletesem kielégítő,, a geográfusnak, geológusnak, bobűmikusnak, zoológusnak mind nagyszerű anyagot és alkalmat nyújt, hogy tudását tökéletesítse . . . Véget ért a botanikai óra. A prof esszor urnák mennie kell, mert munkája várja. — Bár nyugalomban vagyok, még sincs pihenésem, mert mindenki úgy gondolkodik, hogy neked semmi dolgod nincs, tehát ezt is, még azt is elvégezheted. így én is csuk most jutottam el szabadságra. Előbb be kellett végeznem tudományos müvemet. minisztérium most dolgozott ki egy törvénytervezetet, amely rövidesen a nemzetgyűlés elé kerül. A törvény értelmében minden török család fejének külön vezetéknevet kell felvennie. A törvény ezt kötelezően kimondja, de a rendelkezés végrehajtása meglehetős nehézségekbe ütközik. A töröknek tudvalévőén nincs olyan nagy filológiai találékonysága, mint amilyen nagy a képzelőtehetsége a meseköltésben. Elég utalni arra, hogy földrajzi neveik is nagyon kevés változatosságot mutatnak. Könnyű volna török vezetékneveket találni, ha a családfők különböző helységek nevét vennék föl. De egynapos járó ut Anatóliában meggyőzheti az utast arról, hogy gyors egymásutánban, majdnem mindig ugyanazokkal a nevekkel találkozik. Sorról-sorra váltogatják egymást az ilyen nevek: Jenikő (Újfalu), Eszkihisszár (Óvár), Domuszdere (Disznóvölgy), Karadag (Feketevölgy), de ezzel majdnem ki is merül az egyes helységek, majorságok, puszták névsora. Mindezek után csak egy marad hátra, az, hogy a törökség is kölcsönkérje a nyugati népek kalendáriumát, amelyben azután bőven válogathat a különféle, szinesnél-szinesebb nevekben. könyvön dolgozik. — Szaad-e érdeklődnöm, mi voU ea a tudományos munka? — A 35 évvel ezelőtt két kötetben megjelent Erdészeti Növénytanom újabb kiadásút készítem elő és az első kötetet fejeztem be. Akkor tankönyv volt, most kézikönyv less belőle, hogy mindenki használhassa. Természetesen sok változás lesz benne, elsősorban terjedtehne változik meg, mert sz m kiadás már hat kötetben jelentik meg. Az autó előáll és Múgoosy-Dietz prof esszor aki azért jött át két órám ótátmfüredröi Széplakra, hogy egy Pinguiculát tévestől kivágjon és magával vigyen, a sikertelenség dacára derűs kedéllyel búcsúzik. — Tudja, kedves doktor uram, el kell készülnünk arra, hogy amikor nagyon keret simk valamit, éppen akkor nem találjuk. A véletlen viszont elibéhk hozza. Ejnye, ejnye, azért mégis csak szereltem volna magammal vinni a Pinguiculát. Ha napos helyen tözeges tétepre bukkan, nézzen csak utána. Hosszú tölevéhei rózsaszínű pírban játszatnak .. . Utáló szavai már elvesznek az autó berregésében . . . Véceey Zoltán ér. társasággal érkezett oda és ő figyelmes lett rájuk, mert meg akarta nézni az uj szomszédokat Cuiné pontos személyleirását adta Rigaudiimek ée a társaságban lévő idősebb férfinek és két fiatalabb nőnek. Elmondotta azt íb, hogy a kora délutáni órákban látta Rigaudint A hétfői napra is pontosan emlékszik, mert férje aznap Párásban járt Mikor hazajött, ő újságolta neki, hogy megjött az uj villatulajdonos, akiben jó klienst sejtettek. Ezek szerint tehát, minthogy az utazó kosarat hétfőn este adták fel az északi pályaudvaron, hétfőn délután 3 és 7 óra között kellett a gyilkosságnak történnie. Rigaudin különös látogatói A rendőrség természetesen a legkimeri több pontossággal nyomozza Rigaudin előéletét, minden irányú összeköttetését, mert igy próbál valami nyomra akadni. Mindenesetre igen különös, hegy Rigaudin lakását halála után a legkülönösebb látogatók keresik fel. Ezek között különösen feltűnt egy igen rosszul öltözött feketeruhás, körülbelül 35 éves nő, aki heves dörömböléssel akart bejutni Rigaudinhez, majd mikor a házmesterné figyelmeztette, hogy Rigaudin nincs otthon, a lelkére kötötte, hogy okvetlen figyelmeztesse Rigaudint látogatására. Még különösebb látogató érkezett szerdán éjjel két órakor. Szürke ruhába öltözött 40—50 év között hatalmas termetű ember volt, akit a házmesterné nem akart bebocsátani. Az ismeretlen követelőzött és azt hajtotta, hogy Rigaudinmek éjszakára szállást kell adni számára. Mikor a házmesterné elmondta neki, hogy Rigaudin eltűnt és a lakása le van zárva, az ismeretlen eltávozott azzal, hogy beszélni fog a rendőrséggel, a rendőrségnél azonban nem jelentkezett. Azt is kiderítette a rendőri nyomozás, hogy Rigaudin rendkívül zilált anyagi viszonyok között élt. Kétes természetű üzletekbe bocsátkozott, vásárolt többek között egy kisebb autót is, amelyet zálogba tett, még mielőtt kifizetett volna. Azután eladta párisi bútorait és állítólag megvásárolta a montireulli villát. Kétséges azonban, hogy kifizette-e a villa árát és hogy csakugyan tulajdonosa-e már ennek az ingatlannak. A rendőrség ezt is pontosan meg fogja állapítani. Arra is rájöttek, hogy Rigaudin legsürgősebb tartozásai rendezésére uzsorakölcsönöket vett fel. Azt sem tarják, lehetetlennek, hogy valamelyik uzsorással támadt heves szóváltás vezetett a gyilkosságra. Anarchista bosszú müve-e a gyilkosság ? A rendőrség természetesen azt a feltevést sem ejtette el teljesen, hogy Rigaudin meggyilkolása anarchisták müve lehet. Mindenesetre meg akarták állapítani, nem vallott-e maga Rigaudin is. anarchista elveket, vagy nem volt-e ezzel a titkos politikai társasággal összeköttetésben. Ezért gondosan átvizsgálták a lakását, kis könyvtárát, ösz- .szes iratait, de semmi olyan könyvet vagy röpiratot nem találtak, amelyből Rigaudin anarchista meggyőződésére következtethettek volna. Azt sem tartják lehetetlennek, hogy Rigaudin holttestét azért juttatták volna Liliébe, hogy az ottani anarchistákat figyelmeztessék. Liliében ugyan él néhány anarchista, de ezek inkább ártatlan. kótyagos fejti álmodozók és a rendőrség nem tartja őket ilyen bűntettre képesnek. Az viszont gyanús körülmény, hogy egy hete, tehát éppen Rigaudin meggyilkolása óta Liliében újra feltűnt egy régi, veszedelmes anarchista, akit ott már régebb idő óta nem láttak. A rendőrség állandó megfigyelés alatt tartja. Különben anyjának meggyük c^ása óta államfő rendőri megfigyelés alatt állt maga Rigaudin * s a rendőrségnek az volt. a meggyőződése, hogy annyiban lehet, valami köze a gyilkossághoz, hogy legalább is sejtelme van arról, ki követte el a bűncselekményt. Ez az állandó megfigyelés azonban semmi lényegeset nem tudott kideríteni és most mint véres Deus ex maehina robbant be a drámába Rigaudin meggyilkolása, hogy ezzel trj és még nehezebb feladat elé állítsa a rendőrséget, amely még az első gyilkosság nyaímvaánát sem fejezte be. Egyre titokzatosabb bonyodalom szövődik Rigaudin meggyilkolása köré Megállapították, hogy a gyilkosság a múlt hétfőn délután 3 és 7 óra közt történt — Titokzatos látogatók, uzsorások és anarchisták vonultak fel a különös színjátékban Páris, szeptember 20. A lillei utazókosárban talált holttest rejtélye és a Frederic Rigaudin meggyilkolásával kapcsolatos másik bűnügy titka, amelyről P. M. H. már röviden beszámolt, izgalomban tartja egész Francia- országot. A párisi és a lillei rendőrség a legteljesebb összhangban nyomoz a rejtelmes bűnesetben, eddig azonban egyáltalában nem sikerült a homályra világosságot derítenie, sőt ellenkezően, a szálak egyre kuszáltabbakká válnak és a rendőrség kénytelen a legkülönbözőbb feltevések között tapogatózva a legkülönbözőbb irányokban keresni azokat a szálakat, amelyek esetleg az igazság kiderítéséhez vezetnek. Csakugyan Rigaudin holtteste volt az utazókosárban Egyideig az volt a párisi rendőrség feltevése, hogy az utazókosárban talált holttest talán nem is ! Rigaudiné. Ismeretes, hogy a holttest anja a fel- 1 ismerhető'loriségig ossz0 volt hasogatva és csak a kosárban talált iratokról és okmányokról állapították meg a holttest kilétét. Viszont ezek az okmányok olyan mennyiségben és olyan szembe- lünőleg voltak a kosárba helyezve, mintha valaki egyenesen bizonyítani akarta volna a személy- azonosságot. Feltételezhető veit tehát, hogy Rigaudin 61 és a kosárba másvalakinek a holttesté került. Ezért a párisi rendőrség áthozatta Liliéből a holt* testet és ujabb beható vizsgálatnak vetette alá a személyazonosságnak .megállapítása végett. Ez a vizsgálat teljes és fő I r ern agya r ázh ni a I la n eredménnyel járt. A lligaudin lakásán talált újlenyomatok alapján teljes bizonyossággal megállapították, hogy az utazó kosárban talált hulla csakugyan Frederic Rigaudiné. Kézzel fojtották meg Rigaudint A holttest ujabb megvizsgálása azonban másik szenzációs eredménnyel is járt. Ugyancsak kéhség- bevonhatatlanul megállapították, hogy az áldozatot nem azzal a kötéllel fojtották meg, amely a nyakára volt hurkolva és amellyel két kezét is összekötötték. Az uj orvosi látlelet szerint kézzel történt Rigaudin megfojtása. A vizsgálat alapján úgy képzelik el, hogy valaki, aki nem közönséges erejű ember leheteti, egyik kezével fojtogatta az áldozat nyakát, míg a másik kezében levő tompa tárggyal ütéseket mért a fejére. A gyilkosság módja tehát nem egészen azonos Rigaudin anyjáéval, akit mint ismeretes, zsineggel fojtottak meg. Mikor történt a gyilkosság A rendőrsécr ezek után azt akarta Donlo6an megállapítani, mikor történt a gyilkosság. Az első vallomások szerint Rigaudint vasárnap reggel látták utoljára. A házmesterné előadása szerint. Rigaudin szombaton késő este tért haza. Már fenn volt a lakásán, mikor táviratot hoztak neki. A házmesterné figyelmeztette őt a táviratra, de Rigaudin neon volt. kiváncsi annak tartalmára. Másnap, vasárnap reggel vette át a táviratot, lemenőt a házmeeternétől, mikor felbontotta, meg-< jegyezte, hogy kár lett volna vele felfáradni, mert hétfőre hívják találkára. Rigaudin okkor eltávozott hazulról és azóta senki sem látta párisi lakásán. De tegnap tanú jelentkezett a rendőrségen, Guiné, egy inontreuiHi fűszeres neje. Ciliné előadta a rendőrségen, hogy Rigaudin az ő szomszédságukban levő kis egyemeletes villát vásárolta meg. Vasárnap délelőtt három tagból álló Tőrök vezetéknevek ... Eltűnik az Ahmed, Mehmed, Mahmud, Mohamed — de mi jön majd helyibük? 0 Tfflmszéphak, szeptember 20. Reggelimé fogyasztom Tálrmzéplak kávé házénak téma szán, ahonnwi olyan gyönyörű kilátás nyittil a Tátra óriásaira: a szalóki csúcsra, a Bibire sr\e és a Gerlmhfalvi oromra, amely Kő- zépeurópai ememi között 2.63 méterével a rekordot torija, amikor avttó éti meg és abból egy annyira ismerős idősebb bácsi száll ki Ruganyos lépésekkel közeledik, egy áttett ári nem látszik meg rajin, hogy 74 év terhe nyomja, a váltéi, alig változott azóta., hogy láttam, pedig annak már ide s tova tizenöt esztendeje. Akkor ő a budapesti tudományegyetem dékánja volt és az indexemet irta alá, azóta én már hói éven át temárkodiam, Hz esztendeje rvom az újságok hasábjait s rettenetes hosszú időnek érzem azt a másfél évtizedet, ami elvikor zott feledtünk. Mágó- csy-Dietz Sándor egyetemi tanár, a magyar botartiki dísze és világszerte megbecsült tudósa mia is olyan, mmt ormikor a dékáni szobában aléjegijezte indexemet. Tartása egyenes, lépései frissek, csak rövidre nyírt szakáig. fehéredett meg kissé. Amint elhalad asztalom mellett, felállók, hogy üdvözöljem. Kedves mosoly villan meg arcán, nememet ugyan nem tudja már, hiszen azóta is annyi száz meg száz Umitvűnya volt, de azért arc/farrisnvrvi f>trőttf
