Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-21 / 215. (2140.) szám
1929 szeptember 21, szombat. Tuka védője befejezte három napon át tartó védőbeszédjét „Hallottunk véleményeket, meggyőződéseket és gyanúsításokat, de hol vannak a tettek és a tények! kiált fel védőbeszéde rezüméiében dalia dr. H műé szerint egyetlen tanúvallomással sem bizonyította a vád a Rodobrana államellenes tevékenységét — „laionai szempontból teljesen lehetetlen volt Pozsony megszállása" - A védő izekre szedi a terhelőtanuk vallomását 6a Ua dr. védence felmentését kéri a bíróságiéi Pozsony, szeptember 20. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentéee.) A Tuka-per mai tárgyalását délelőtt negyedtiz órakor nyitotta meg Tere- bessy elnök. A tárgyalás megnyitása után Gállá dr., Tuka védője folytatta védőbeszcdét, amely már harmadik napja tart. A köztársaság elleni üzelmek Gállá dr. a vád második pontjára, a köztársaság elleni üzelmekre tért át. A vádirat előfeltételezéseken épült fel és azt mondja, hogy Tuka a magyar irredentával állott kapcsolatban, szabotázs-tervet akart végrehajtani, amihez igénybevette a Rodobranát és a sajtót, mindennek tetejébe pedig egy forradalmi tervet dolgozott ki, amiről Belánskv telt vallomást. Mi is ez a forradalmi terv? Belánsky és Tuka között egy beszélgetés folyt le abban az időben, amikor Belánsky lelkes autonómista volt. Tuka azt mondta neki, hogy jó és elszánt autonóm istákat szervezzen. Ez az „elszánt“ szó Belánskyna’: szeget ütött a fejébe és azt hitte, hogy egészen másról van szó forradalmi megmozdulásról, mégis 1923-tól 1926-ig Belánskynak egyéb vágya sem volt, mint autonómistának lenni és a néppárt tagjának maradid. A forradalmi terv szerint fegyvercsempészésről, a csendőrség és katonaság lefegyverzéséről és egyéb ilyen dolgokról lett volna szó. Ezt nem lehet komolyan venni, ennek megvalósítására senki nem gondolt. Érdekes, hogy Belánsky ebben az időben, amikor a forradalmi terv felmerült, véletlenül találkozik Kováccsal, akit Tukának ajánl, véletlenül megfigyeli azt is, hogy egy má6 tevről, egy stratégiai tervről van szó, amelyet Bécsben dolgoznak ki és amelyre vonatkozólag azután Belánskynak alkalma van napóleoni nézeteit kinyilvánítani. Jellemző, hogy Loc'imrt éppen Belánskvtól kérdezi meg. hogy van-e fegyverük a forradalomhoz. Jellemző, hogy éppen Belánsky, aki a legnagyobb forradalmár volt, aki azt mondta, hogy csak karddal és vérrel le-et Szlovenszkó autonómiáját megvalósítani, épp ez az ember ad Tuka szájába egy forradalmi tervet. Mindebből az következik, hogy amit Belánsky mond, az nem igaz. Ami a szabotázs-tervet illeti, ezt a Kramár elleni tervben Í6 láttuk, más formában. Ez karakteEmlék6zünk arra, hogy a forradalom után micsoda uszítások ée izgatások folytaik egész Szloven- szkón, például a munkásság között és ma azt látjuk, hogy a munkásság az uccáról visszatért munkájához. Az agrárok radikalizmusa is elült a földosztás után, a nemzeti szempontból rád Realizálódott szlovák néppárt is konszolidálódott. Uszítás nélkül nincs politika, ma is uszítanak, de ez belügy és ilyen nem lehet egy forradalom kiinduló pontja. 1921-ben a viszonyok kevésbé voltak konszolidálódva, mégis a m z^ósitás példás rendben ment végbe. Az akkori uszítások neon hatottak a katonák lelkületűre, a mostani uszítások sem hathatnak reájuk. Azt panaszolják, hogy lakosságunk nem lojális. A lojalitás nagy dolog, ezt nem lehet kikényszeríteni, ennek őszinte érzésből kell megszületni, csak igazságos bánásmóddal, a polgári jogok megadásával lehet elérni, de veréssel nem, csak igazsággal és joggal lehet meggyőzni valakit arról, hogy ez az állam az ő hazája is. Uj születés folyik Szlovenszkón ebben a tekintetben is és ha az 1920. és 1921. évi viszonyokkal összehasonlítjuk a mai viszonyokat, úgy azt látjuk, hogy a lojalitás már majdnem teljes és csak A földalatti organizáció Ami a földalatti organizációt illeti, ez nem egyéb, mint Belánsky kitalálása. A földalatti organizáció célját Belánsky nem tudta megadni, annak tagjait nem tudta megnevezni s végül is azt mondotta, hogy Tuka felkérte őt arra, hogy ha már nem akar a néppárttal együtt dolgozni, legalább a föld alatt dolgozzon és ujjúval az asztal alá mutatottt. Belánsky felenjlitette Jostiákol, Si- dát, Stenzingert, szóval mindenkit, akit csak Tuka közelében látott, mint akik a földalatti organizáció tagjai lettek volna. Ami a fegyverosemipé- , risztilcuma minden ilyen tervnek. A katonai szakértők a szabotázs-tervet lehetőségnek mondták, de nem konkrétumomnak és arra alapították ezt a lehetőséget, hogy Magyarországnak nincs katonasága, nincs tartalékja, ezért különböző egyesületeket szerveznek meg katonailag és zsoldos katonaságukat illegális alakulatokkal egészítik ki, hogy mozgósítás esetén igy több napot nyerjenek. A szabotázs-akció képtelensége A vádirat említi a szabotázs-tervet anélkül, hogy a vizsgálat alatt erre alapot talált volna. Miből állt volna ez a szabotázs-terv? Hidak robbantásából, a telefon- és táviróvonalak elszakitásából, Nyugatszlov.enszkó megszállásából. A szakértők tovább mentek, ami Nyugatszlovenszkót illeti, ők Szakolcát jelölték meg annak a pontnak, ahol a rodobranecek fölfejlődtek volna a hadsereg ellen. Ezt az a körülmény idézte elő, hogy a vizsgálat alatt Szomolányi azt mondotta, hogy Szakolcán megeskette a rodobraneceket és fegyvereket irt össze, ez azonban nem nyert bebizonyítást. A katonai szakértők arra a kérdésre, hogy fokossal és bugylibicskával lehet-o ilyen akciót csinálni, kijelentették, hogy igenis lehet, ha a vasúti személyzet is csatlakozik hozzájuk és hidak felrobbantásával és 37 puskával egy bizonyos ponton egy ideig fel lehet tartani a mozgósítás fölfejlődését. Miből állt tehát a szabotázs terve? Abból, hogy Szakolcán hidakat kellett volna robbantani, azonfelül a telefonvonalat megrongálni. Arra a kérdésre, hogy más, mint rodobranec Í6 tehette volna ezt, a katonai szakértők igennel válaszoltak. Ezek olyan csekélységek, amilyenekkel a katonai parancsnokság mindég számot vet, mert mindég akadhat ember, akinek nincs szüksége szabotázs-tervre és egy Tukára, hogy valamely szabotázs-akciót végrehajtson. Ezzel számolnak is minden mozgósításnál és megfelelő intézkedésekkel elejét veszik. A katonai szakértők azt monták, hogy hidrobbantáshoz tiz szakképzett emberre lett volna szükségük. Nos, ehhez nem szükséges, hogy a Rodobrana egész Szlovenszkón meg legyen szervezve, mert tiz embert akárki szerezhet. egy kívánságunk van, hogy rövidesen valameny- nyien lojálisak lehessünk. Vannak a politikában nézeteltérések, heves politikai harcok folynak, de ez csupán politikumot jelent. Tudok arról például, hogy két fivér harminc év~a keresztül nem beszélt egymással, bár egy asztalnál ültek, de a földet mégis közös 'n megművelték. Vannak tehát torzsalkodások, de a cél mégis egy és ugyanaz: a haza megvédelmezése. A szabotázs terve szépen kidolgozott teória, de nem valóság és oly csekélységekre zsugorodik össze, amelyek minden mozgósításkor fel szoktak merülni és amelyeket ki lehet küszöbölni. De kinek kellett volna végrehajtani ezt a tervet? Láttuk, hogy a Rodobrana nemzeti szellemű volt, a rodobranecek összetörték a német nyelvű cégtáblákat és a magyarok ellen izgattak. Föltehető-e, hogy tiz évi nemzeti nevelés után saját hazájuk ellen lázadtak volna-e fel ezek a szlovák legények? Aki ezt föltételezi, az nem ismeri a szlovákokat, mert a szlovákoknak, ha már más tulajdonságuk nincs is, de egy tulajdonságuk van és ez a hűség. Vájjon elhiszi-e valaki, hogy ezek a legények elmentek volna egész Szlovenszkóról Szakolcára, hogy ott forradal;. t csináljanak? Fájdalmas dolog, ha valakiről ilyet állítanak. — Belánsky kitalálása szést illeti, a katon°; ’-'ü-té : szerint lehetséges a Dunán át Szlovenszkóra fegyvereket csempészni. Nos, ezen a világon minden lehetséges, de kérem, hogyan képzelhető el, hogy a Dunán Bajorországból fegyvert csempésszenek? Belánsky ate mondta, hogy Sida azért volt a földalatti organizáció tagja, mert Schwarz őrnaggyal beszélt a 6zlovák-morva határról, de kiderült, hogy a vámhatárról beszéllek. Jostiák itt a tárgyaláson tisztázta magát a vád alól. Jostiák szegény, családos ember bár, neki előre megmondották, hogy minden érdeke amellett szól, hogy Túlra ellen valljon és a rendtörvény 27. paragrafusa alapján a maga számára büntetlenséget biztosit, mégis másképpen vallott, az igazat mondotta és elvesztette állását. Sőt további szenvedéseknek tette ki magát. A vádirat szerint a forradalom célja Szlovenszkó elszakitása lett volna, de hogy milyen alapon történt volna ez meg, azt a vádirat nem mondja meg. Hogy kicsoda Belánsky, erről Denk tanú tett vallomást, aki kijelentette, hogy Belánsky a forradalom után magyar szellemben akart csapatokat megszervezni. Bazovsky vallomása is a bíróság előtt fekszik és alig akadhat ember, aki Bazovsky vallomását nemzeti szempontból kritizálhatná. Itt vannak Csaderna, Jostiák, Krizsan, Onder- csó, Hlinka, Klimkó és mások vallomásai, mintegy kilene-tiz tanú vallomása, akik Belánskynak minden velük kapcsolatos állítását megcáfolták. Jellemző Belánskyra, hogy mindig a véletlen játszik nála szerepet, emberek jönnek-mennek nála, véletlenül találkoznak egymással, forradalomról beszélnek, ő elit éli a forradalmat, de az autonómiát forradalom utján akarja kiharcolni, nem szívleli a Rodöbrainát, de ajánlkozik, hogy titkosan megszervezi. Semmiáron nem akar képviselő lenni és mégis jelöltette magát a jelölőlistán. Hivatkozhatnék Lockhart angol újságíró vallomására, aki most angol pap és aki eskü alatt tett vallomását elküldte ide. Itt van továbbá von Seibelné vallomása is, aki megcáfolja azt, hogy fiának lakásában kémiroda volt. Itt van Tamarro olasz újságíró vallomása, akit a csehszlovák köztársaság ellenségének kiáltottak ki, holott ő elősegítette a csehszlovák légiók megszervezését Olaszországban. Bemutatható a Híradónak 1923-ban mégjelent egyik közgazdasági cikke, amit Tarján Ödön irt és Lockhartot eme cikk alapján utasították Tarjámhoz közgazdasági felvilágosítások végett. Belánsky kávéházi vallomása alapján nem lehet vádat konstruálni, még kevésbé ítéletet hozni. Ellentmondások Szomolányi vallomásában Gállá dr. ezután részletesen foglalkozik Szomolányi vallomásával az András-napi forradalommal és hivatkozik a szlovák néppárt Korén tanú szerint a kommunisták a Rodo- brana-szervezetben látták a legnagyobb veszedelmet. A vád szerint Tuka nem átalotta még a kommunistákkal is összefogni. Ezzel szemben elegendő arra rámutatni, hogy Tuka szigorúan katolikus és hogyan képzelhető el, hogy a katolikus a kommunistával összefog? A Gottwald kommunista vezetővel való tárgyalások során Tuka informálódni akart, hogy milyen álláspontot foglalnak el a kommunisták az akkor hangoztatott baloldali puccs esetére. A vád a Rodobrana ellen fölhozza azt is, hogy megeskették a rodobraneceket, ezzel szemben köztudomású, hogy ezek az esketések nyilvánosak voltak, már pedig- akinek titkos célja van, azt a hatóságok előtt nem nyilvánítja ki. A Rodobrana a csehszlovák köztársaság védelmére alakult és erre eskették meg a rodobraneceket. A Rodobrana csupa szlovákokból állott és főleg Nyugatszlovenszkón vol tmegszervezve. Kosik amerikai szlovák vezér kijelentése szerint pedig a nyugati szlovákokkal nem lehet forradalmat csinálni. Minden vád a Rodobrana-mozgalom ellen a parlamenti klubjának nyilatkozatára, amely szerint tüzek gyújtásával és mozsarak elsütö- getésével akarták Hlinka András névnapját megünnepelni. Ami meg sem valósult, azzal akart Szomolányi forradalmat csinálni. Részletesen boncolgatja Szomolányi vallomását, rámutat annak ellentmondásaira és a különböző tanúvallomásokra, amelyek Szomolányi vallomását megcáfolják. Jellemzőnek tartja, hogy Szomolányi a bíró* ság előtt elhallgatta a szakolcai rodobranec- esketést és itt a biróság elölt úgy-' 'Iván ki kellett bűzni belőle. A szakolcai esketés Szomolányi akciója volt, amit jónak látott a biróság előtt elhallgatni. Belánsky beszélt itt egy forradalmi tervről, ami 1923-ban készült. Azóta hat év telt el és semmi sem mutatja, hogy valami is történt volna. A vádirat szerint a forradalmi tervet Belánskv készítette, Belánsky vallomása szerint pedig nem készített tervet, csak szóbeli közlést tett. Ami a sajtót illeti, amely a forradalmi tervnek egyik eszköze lett volna, annyi bizonyos, hogv a Slovák nem Tuka tulajdonában volt, a lápnál a cárt rendelkezett és Tuka csak a főszerkesztője volt a Slovák- nak, amelynek irányelveit a párt szabta meg. Pozsony ostroma Snaczky a vád szerint tizennyolcezer emberrel akarta mégszállani 1924-ben Pozsonyt. Ez már azért sem lett volna lehetséges, mert egy akkori kimutatás szerint egész Szin- venszkón összesen 8—9099 rodobranec volt- A szakértők azt mondották, hogy végre lehetett volna hajtani Pozsony megszállását, én ezzel szemben azt állítom, hogy nem. A Rodobranát kétszer-háromszor kellett újból megszervezni és mindig újból hozzá kellett látni az organizálásához, mert nem volt egv szilárd, állandó alapja. Koza egyik cikkében szemére vetette Tukának, begy ö okozta, hogy a Rodobranát nem lehetett megszervezni és most ugyanez az ember vádolja Tukát, hogy ő szervezte meg a Rodobranát. A Rodobrana-mozgalom a Morván túl alakult szervezetek mintájára létesült. A Rodobrana miatt a parlamentben sok interpelláció hangzott el s a kormány még a Vacuum juris-cikk megjelenése után. amely pedig a váci szerint a forradami terv tetőpontját jelentette, azt a választ adta. hogy a hatóságok figyelemmel kisérik a Rodobrana szervezetét és működését s kifogásolnivalót nem találtak. ’ gyűlölettel eltelt, kidobott párttitkároktól, vagy más pártok embereitől származik. — Az államügyész ur itt egy verset olvasott föl, amelyre, ugv látszik, nagy súlyt fektet. A Ki a gátra című versről van szó, amit Ma eh fiókjában találtak és amelyet egy tizenhatéves fiatalember irt. Ebben a heves versben vérről van szó és ezzel a vérrel öntötte le az ügyész ur a Rodobrana-mozgalmat és Tuka személyét. Az ügyész ür nem ismeri még eléggé a szlovák lelket, hogy meg tudná érteni, mit jelent egy ilyen vers. Az ügyész ur nem tudja, mit jelent a szlovák lélek ilyen lelkesedése és lángja, amely ezt az ifjúságot hevíti. Erről az ifjúságról mondta Kramár, hogy ezek az én fiaim, mert ilyen ifjakból lesznek a legjobb állampolgárok. A vádirat Tukának a magyar irredentával való összeköttetésével kapcsolatban azt mondja. hogy nehezen képzelhető el egy forradalmi tervnek magyar segítség nélkül való végrehajtása. A vád itt több tanúvallomásra támaszkodik. például Majoros vallomására. Ki ez a Majoros? Az ő vallomása 1923 ölöttrö! való és az ügyész ur csak hivatkozott rá, mivel az 1923. év előtti bűncselekmények nem „A ioyalifásnak az igazságos bánásmód az ára" Számos tanti tett itt vallomást, akiit közül agvetlenegv sem tudta azt állítani, hogv a RsMana báraiiraa köztársaságellenes akcióra is készült volna.
