Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-19 / 213. (2138.) szám
1909 szeptember 19, csütörtök. ^iwc3\i-MagVarhtrmi> Gállá a Ma-pert egyenlőtlen párbajnak tartja, amelyben fegyvertelen ember áll szemben egy hatalmas aparátussal Az első védőbeszéd a nagy görbén — inka szlovák voltának bizonyítékai - A tanúvallomások értéke a védelem megvilágításában Pozsony, szeptember 18. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja.) Ma délelőtt féltiz órakor nyitotta meg Terebessy elnök a Tuka-pör főtárgyalását és nyomban a megnyitás után átadta a szét Gállá dr.-nak, Tuka védőjének. Gállá dr. szólásra emelkedett és megtartotta védőbeszédét. Egyenlőtlen politikai párbaj — Tekintetes bíróság! — kezdte Gállá, — a napokban hangzottak el az utolsó akordjai a nagy pernek. A nagy harc befejeződött, amely közel kilenc éven át tartott. Tudatában vagyok annak, hogy minden szavamat figyelik, nemcsak a bíróság előtt, hanem a széles nyilvánosság is. Feladatom nem könnyű, mert egy büntetőügyet kell széjjelbogozni, amit politikai események és politikai személyek csomóztak össze. Nem vagyok politikus, csak jogász, azért a politikai körülményekre csak annyiban térek ki, amennyiben szükség van rájuk a per megértéséhez. Hogy itt politikai perről van szó, bizonyltja az, hogy itt a tárgyaláson többen tettek említést a politikai párbajról. De micsoda egyenlőtlen párbaj ez. Az egyik fél modern eszközökkel, hatalmas apparátussal küzd, politikai személyiségek is csatlakoznak hozzá, mig a másik fél fegyvertelenül a fogházban ül. Nem volt egyenlő ez a párbaj. Tuka politikai személye közel kilenc éven át politikai támadások célpontja volt, Tuka volt a néppárt úgynevezett Prügel-knabeja. Tukát a politikusok és az újságok egyaránt támadták. A támadások folytán Tuka iránt bizalmatlanság keletkezett még a szélesebb rétegekben is és ez a bizalmatlanság okozta, hogy amikor a néppárt belépett a kormányba, a cseh pártok nem tudtak a néppárttal megegyezni egy egységes programban. Ez okozta a politikai viszonyok beteges állapotát és ennek a pernek kellett volna ezt a betegséget kiküszöbölni. E per folyamata alatt a védelem sokszor eleven búsba vágott, mert nagy operációt végzett és máskép nagy operációt nem lehet keresztülvinni. Tiszteletemet fejezem ki a bíróság előtt, amely ezt a pert vezette és tiszteletemet nyilvánítom az ügyész urnák is, ami azonban nem jelenti azt, hogy a továbbiakban kímélni fogom. Az ügyész ur több megjegyzéssel illette a védelmet. Vádbeszédében azt mondta, hogy a védelem támadta a vád tanúit és őt magát íb. Úgy hiszem, ebben mindnyájan egyenlők vagyunk, mindnyájunkat, a bíróságot, az ügyészt, a védőket egyaránt támadták. Az ügyész ur azt mondta, hogy mi úgyszólván kínoztuk a vád tanúit: Ez nem áll. Mert ebben o perben a vádlottak égés* sorának kellene még ülnie a vádlottak padján saját vallomásaik alapján és ezért szükség volt, hogy ezeket a tanukat alaposan megvizsgáztassuk arra vonatkozólag, amit mondanak. Szemünkre vetették azt, hogy a tanuk magánéletét hánytorgattuk fel, igy nyilvánosságra hoztuk, hogy Pavlik és Lénárt büntetve voltak. Kérdem, hogy Mráz, Chrapa és Jakab tanukat ie, akik a bíróság előtt a kényszer alkal- kalmazásáról és verésről vallottak, mi befolyásoltuk-e. Szemünkre vetették azt, hogy igyekeztünk meggyengiteni a tanúvallomások erkölcsi értékét. Belánszky és Szomolányi vallomást, amikor egy harmadik személyre hivatkoztak, cáfolatot nyer, Hanzalik vallomása ellenőrizhetetlen, Pavlik vallomása olyan volt, hogy még be sem fejezte vallomását, máris azt mondtuk neki, a vád és védelem egyaránt, hogy ajánljuk magunkat, menjen Isten hírével. Kuntser vallomását is megcáfolják. Szemünkre vetette az ügyész ur, Hogy kiástuk még az apákat é« a nagyapákat is sírjukból és tetemre hívtuk őket. Kérdés ki ásta ki sírjából Tuka halott apját? Eengedtessék meg nekem, hogy néhány megjegyzést tegyek a Tuka elleni harcra vonatkozólag. Az ügyész ur tegnap azt mondotta, hogy Toka külföldi dolgairól közelebbről nem beszél, mert nem akarja megsérteni Tuka immunitását. Az ügyész ur tudja jól, hogy az immunitás körül nagy jogi harc folyt és az a döntés történt, hogy az 1923. előtti dolgokra a büntető eljárás nem terjeszkedhet ki Az történt azonban, hogy az ügyész ur, Levicz- ky, Maran, Majoros és Hanák vallomásait felemlítette és közben nagylelkűen kijelentette, hogy tovább nem beszél, mert nem akarja megsérteni az immunitást. Azért nem beszélt az ügyész ur tovább, mert nem volt mit előadnia. Ez a per a szubjektivdeliktumok pere Kétfélék erek a deliktumok: politikaiak és büntetőek. A politikai deliktumok mind szubjektivek. így például szemére vetik Tukának magyarónságát, mert a forradalom előtt nem volt szlovák, Machot azért mondják magyarónnak, mert rögtön jelentkezett szlováknak, Belánszky nem magyarén, mert aktív magyar tiszt volt, Tuka ellenben magyarón, me|: magyar állami hivatalnok volt. Ilyen szubjektív vádakon nyugszik a per politikai része. Ez a per indirekt dolusokból áll, amiket nem a vádlottak követtek el, de velük hoznak kapcsolatba, igy Tuka szemére vetik Steier Lajos könyvét, amely könyvben Tuka autonómiatervezete is benne van. Kérelem, van- e kauzális összefüggés a kettő között? Nincs. Tuka Páriában volt, ugyanakkor Jehlicska is ott járt, de a krónika hallgat arról, hogy egymással tárgyaltak-e. Az ügyész ur idézte Wnlff ezredes és Miss Caniwet levelét, amiket Pozsonyból névtelenül küldtek a címére, de azt nem lehetett megállapítani, hogy kihez íródott a Wolíf-levél és a Miss Caniwet levelén még meg sem száradt a tinta, mégis mind a kettőt Tuka számlájára írják. Ez a per politikai per, amelynek bizonyságára idézem Rózát, aki azt mondta: „Megtámadom Tukát, mert csak rajta keresztül tudom a pártot ütni/4 Sok idézetet hallottunk itt. Ezek az idézetek azonban nem teljesek, vagy pedig csak kiragadott idézetek. Az ügyész ur Tuka a Szabadság cimü könyvéből idézett. Azt idézte, hogy a nagy nemzeteknek van csak joguk az életre, mig a kicsinyeknek nincs. — Elolvastam ón is ezt a passzust és úgy láttám, hogy Tuka könyvében az áll, hogy az erős nemzeteknek van joguk az életre és a gyöngéknek nincsen. Nagy különbség van a nagy és az erős nemzet és a kicsiny és a gyönge nemzet között. Tuba síinké, meggyőződése is mentalitása Most rátérek Tuka személyére, amellyel az ügyész ur is foglalkozott. Az ügyész ur Tuka édesapjának énekeskönyvével bizonyítgatta, hogy Tuka apja nem lehetett szlovák, mert magyar énekek is vannak könyvében. Bemutattam a bíróságnak egy másik énekeskönyvet is. amely ugyanakkor jelent meg mint az első, de már a magyar vonatkozású énekek ki voltak hagyva belőlük. Tudniillik az egyik vegyes vidékekre, a másik énekeskönyv pedig a tiszta szlovák vidékek számára készült. Tuka bűnéül rójják ezt fel, valamint az is, hogy Sinnyey Jó- zse felemlíti ezt az énekeekönyvet a magyar Írók életéről és munkáiról irt könyvében. Ebben a könyvben nemcsak a magyar irók, hanem minden Magyarországon élt és működött iró szerepel, köztük a mi Országh-Hviezdoslav- unk is. Magyar és szlovák barátok Szemére veti a vád Tukának, hogy az iskolában egy Záboly Béla nevű magyar barátja volt. Gállá védő idézi ezzel szemben, Kohut fővikárius levelét, amely szerint Záboly mindég szlovák volt. Idézi ezenkívül Kacska József plébános levelét, akit a magyarok a háború alatt halálra ítéltek, majd megkegyelmeztek neki. Kacska ebben a levelében azt írja, hogy Tuka már 1913 bán felkereste őt és szlovákul beszélt vele. Kacskát akkor szlovák meggyőződése miatt, mint bélpoklost kerülték. A védő ezután felolvassa Tukának a háború előtt történt házasságkötéséről szóló értesítését, amit az ismerősöknek küldöttek szét és amely cseh szövegű. Tuka akkor pécsi főiskolai tanár volt. A védő felolvassa még Skultéty József nyugalmazott szlovák egyetemi tanárnak Tokához irt levelét, amelyben azt Írja Tukának: „Amit önnel csináltak, az szlovákellenes dolog/4 A védő felolvas még egy meleghangú levelet Oszwald Richardtól, a nagy szlovák egyházférfitől, amelyet Tukához intézett és amelyben Tuka apjáról is a legszebb hangon emlékezik meg. Ezzel csak azt akarom bizonyítani, mondja a védő, hogy nem áll %ieg tehát az a vád, hogy Tuka a szlovák nemzetnek ellensége lett volna. Igaz, hogy 1919-ben magyarnak írták be a népszámlálási összeirási lapon, de ezt nem ő, hanem beteg feleségének ápolója irta a rendőrségi bejelentő lapok alapján. Ami azt a kérdést illeti, hogy Tuka nem vett részt a kormányhatóságoknak Pozsonyba történt bevonulásán és fogadtatásán, erre vonatkozólag a pozsonyi magyar egyetem határozatot hozott, de Tuka neve nem szerepel az egyetem ezen határozz tában. Bármit is tett Tuka 1919. óta, bizalmatlanság kisérte őt. Közel tiz éves eseményeket tárgyalunk itt, amiket már más nézőpontból nézünk, mint akkor és mai szemmel nézve egészen másképen is hatnak. A jelszavak rendeltetése Gállá dr. védő ezután a forradalom utáni zavaros viszonyokkal foglalkozik. A néppárt a radikalizmus jegyében született meg. A politikai pártok akkoriban céljaik érdekében felhasználták az elégedetlen hangulatot, néha túllőttek a célon, de komolyan senki sem gondolt arra, hogy az agitáció során hangoztatott jelszavakat meg is valósítsa. A pártok csak arra használták fel ezeket a jelszavakat, hogy erejüket megtartsák és növeljék. Ha tekintetbe vesszük, hogy mily politikai harcok folytak le valamikor a forradalom utáni években, akkor mai szemmel nézve egészen más képet nyerünk a szlovák néppárt küzdelmeiről. Gállá ezután centralizmus és az autonómizmus közötti harcokról és a két irány közti különbségről beszél. Mind a két irány az állam jólétét tartotta szem előtt. Tuka úgy került ebbe a harcba, hogy őt bízták meg az autonómia tervezet kidolgozásával. Tukát párisi útja miatt erős támadásban részesítették, ahová pedig megbízásból utazott. Felolvassa a szlovák néppárt nyilatkozatát, amely szerint a szlovák néppárt törvényhozói klubja szolidárisnak jelentette ki magát Tuka párisi utjával, Ezek a támadások később megszűntek, a harc elült éfí csak keserű emlékezés maradt Tuka párisi útjáról. A védő ezután ismerteti Horskynak, az időközben elhunyt cseh publicistának egy cikkét, amelyben Tuka szlovákságát dicséri, majd a védő megemlíti, hogy Scotus Viator kérdésére Maiéter István dr., az eperjesi jogakadémia volt tanára kijelentette, hogy Tuka mindég szlovák volt és a magyar diákok tüntetni akartak Tuka ellen. Végül elolvassa Jurigának Tukát dicsérő cikkét. Ezek a cikkek az akkori politikai viszonyokat jelemezték és azt bizonyítják, hogy. Tuka egykori védelmezői ma a tárnádéi, egykori tárnádéi pedig a védelmezői lettek Nehéz sor az, ha valaki vissza akar térni szülő anyjához és ebben mindenáron meggátolják. Az elnök ezután Gállá dr. kérésére szünetet rendel el, majd szünet után Gállá dr. folytatja védőbeszódét: A politikai és hírlapi támadások erősbödtek, amikor Tuka képviselő lett és különösen, amikor a Vacuum juris cimü cikkét megírta. Én politikai és büntető részre osztom a pör anyagát. Az ügyész ur 12 órán át a politikai anyagot keresztülszőtte a büntető anyaggal. A bűnösség és nem bűnösség kérdése szerintem nem függ össza a politikai indiciumokkal. A politikai vád elsősorban azt tartalmazza, hogy Tuka 1921-ben egy autonómiatervezetet készített el s ezzel akarta elősegíteni Szlovenszkó elszakadását és hogy a tervezet Budapesten készült. Ez politikai indicium és messzeáll a tényéktől. Hallottuk itt a tárgyaláson, hogy az autonómiatervezet elkészítésére Tukát maga Hlinka kérte föl a pontos irányelvek megadásával. Fölolvasták itt Hlinka és Tuka erre vonatkozó levélváltását is. Ami a tervezetet illeti, nem Tuka, de a párt döntött a tervezetről és a párt nem is fogadta ezt el, mert túlságosan radikálisnak tartotta, noha éppen maga a pártelnök szabta meg az irányelveket. Megértem a szlovák közélet azon vezetőit, akik féltek az autonómiatervezettől, de megértem azokat is, akik nem aggódtak emiatt. Olyan volt ez, mintha egy féltett gyermekről kellett volna gondoskodnak, az egyik gyöngének tartja és a betegségektől félti, bugyolálja, a másik pedig makk- egészségesnek, erősnek tartja és nem félti semmitől. A tervezet különben sem azonnalra szól, hanem a jövőre. Szemérevetik még Tukának azt is, hogy ezzel a tervezettel plebiscitumra törekedett. Önök hallották az előbb Juriga cikkét, aki még 19923-ban is az önrendelkezési jogról beszélt. Az egyiknél tehát bűn ez, a másiknál meg nem bűn. Elhangzott az a vád, hogy az autonómiatervezet a rend törvény 2. paragrafusa alapján büntetendő cselekményt képez. Nos, a rendtörvényt 1923-ban alkották, mig Tuka tervezete 1921-ben készült. Az autonómia-tervezet — Ami azt illeti, hogy Tuka nem maga dolgozta volna ki ezt a tervezetet, hanem azt Magyarországon készítették, erre vonatkozólag Levicky Miklós, az egyetlen tanú, háromféle verziót is állított. Az egyik verzió szerint Magyarországon dolgozták ki ezt a tervezetet, a másik verzió szerint Tuka dolgozta ki és Magyarországon csak jóváhagyták, Levicky harmadik állítása szerint ő maga lopta el Tukától a tervezetet, hogy Magyarországra vigye- Eszerint egy ember itt háromfélét is állított. Levicky kém és ellenkém volt. Hazugságokat gyártott az itteni detektív számára, akitől ő akart adatokat szerezni. Nem tételezhető föl róla, hogy mint Magyarország kéme elárulta volna a csehszlovák detektivnek, hogy milyen megbízatása van Magyarország részére. A vád erre alapítja azt a meggyőződését, hogy Tuka autonómiatervezete Szlovenszkó elszakitását célozta. Majd részletesen boncolgatja Gállá dr. védő Levicky vallomását, amelynek valótlanságát bizonyítgatja. És igy tudnám a vallomásokat az egész vonalon szétszedni, — jelenti ki a védő. Miért nem perelt TuHa? — Azt is szemére vetik Tukának. hogy nem perelte támadóit. Lehet, hogy ha Tuka perelt volna, ma nem ülne itt a vádlottak padján. Azonban a dolog úgy áll, hogy a bíróságok különösen politikai ügyekben, ha a jóhiszeműség fönnáll, nem büntetik meg a rágalmazókat. Tuka is igy járhatott volna és a perlés őt újabb támadásoktól nem védte volna m%g. Huszonegyre emelkedett a saarfmkkeni bánvakafasztröfa Isaleffaiiak száma Saarbrücken, szeptember 18. A Klein— Rosseni bányatelepen tovább pusziit a tűzvész, amely újabb exploziók veszélyét jelentik. A bánya igazgatósága már azzal a gondolattal foglalkozik, hogy az egész telepet viz alá helyezik s igy fojtják el a mind nagyobb arányokat öltő földalatti tüzet. Ezt az intézkedés: azonban csak akkor teszik meg, ha már semmilyen más mód nem áll rendelkezésükre, mennyiben ugyanis a tárnákat vízzel árasztják el. úgy a bányaüzemet hosszú évekre használhatatlanná teszik. A mentési munkálatok tovább folynak, de már feladták a reményt, ho^y a még mindig a tárnák mélyén levő munkásokat élve felszínre hozhassák. Mint megállapították, három bányász a második robbanásnál a tárna fenekére került s helyzetük ötszáz méternyi mélységben teljesen reménytelen. A katasztrófa halálos áldozatainak száma a kórházban elhalt '^sebesültekkel együtt huszonegyre emelkedett. 3
