Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-15 / 210. (2135.) szám

16 g>pa:<aiA\ACí^ARHiRttap 1989 ueptember 15. voaámap AUTÓ MOTO PNEUK 0. ENGLEBERT & C0., kori. fel. társaság. T.l.foc 34469. bb^UI I. . D I , M *• 9' Távirat: Eng-lccord, Praha. Lerakat Szlovenszkó és Podkarpatská Rus részére: Roztocsíl Kálmán, Koííce, Raüinová u. 28. Tel. 788 — Morvaország, Szi­lézia és Bratislava részére: Derka Viktor, Bmo-Husovice, Riegrová 50. Tel. 4471 POZSONYBAN a Ligeti a Zsolnai SK-bal játeza le Szlovenszkó bajnokságának döntőmeccsét. — A* SK Bratislava a Floridsdorfereket vendégeli. — A MLSz bajnokságainak során a PTE a Vassal, az Érseknjvári SE a Makkabeával, a Kábelgyár pedig a Duna várossal játszik. KASSÁN a Kassai AC a® nngvári SK Rnsst vendégeli NAGYSZOMBATBAN SK Trnava a Bratislavával viv^bajnoki meccset RIMASZOMBATBAN a RPOS és a Losonci AFC csapatai találkoznak a bajnokság során. BESZTERCEBÁNYÁN a budapesti Nemzeti kom- bináUja játszik a Slariával. MAGYARORSZÁGON teljes bajnoki furduló lesz. — BUDAPESTEN a Hungária a Pécs- Baranyával, a Budai HariMrom a Bástyával, a Kispest az Újpesttel, a III. kerület pedig a Nem­zetivel mérkőzik. — MISKOLCON a Ferencváros és Attila, DEBRECENBEN pedig a Bocökay és Somogy találkoznak. NYUGATON a rendes bajnoki meccsek folynak. BASELBEN a turini Juventns az Old Boys-jal mér­kőzik. AZ EGYÉB SPORTOKBAN nevezetesebb ese­mények lesznek: EPERJESEN az ETVE nemzetközi atlétikai ver­senye a legjobb magyar és lengyel atléták rész­vételével. ÓTÁTRAFÜREDEN a Kassai SC nemzetközi te nnisz ver senye döntéshez ért. BECSBEN Magyarország — Ausztria válogatott nszóversenyének második napja folyik le. BUDAPESTEN a Magyar AC nemzetközi mér­kőzése zárja az atlétikai szezont. )( Csehszlovákia legközelebbi válogatott futball­mérkőzése október 6-án folyik le Prágában Svájc ellen a Svebla-serleg utolsó táplálkozásaként. Ok­tóber 13-án Csehszlovákia amatőr válogatottja Ma­gyarország amatőr Xl-ével játszik Pozsonyban. Ok­tóber 28-án a hagyományos jugoszláv—csehszlovák találkozásra kerül a sor. Januárban Spanyolor­szág ellen, tavasszal Olaszország és Magyarország ellen játszik a csehszlovák válogatott. Májusban a csehek Párisban és Belgiumban vendégszerepel­nek. Ausztriával a szokásos kettős mérkőzés lesz. )( Belgium futballszövefcsége elhatározta, hogy részt vesz az 1930. futballvilágbajnokságokon. Né­metország és az északi állalmok elutasító álláspon­ton vannak az Uruguayba helyezett versenyekkel szemben. )( A Középeurópai Kupa holnapi bécsi ülésén a CsAF-ot Scheinost és Loos szerkesztők, Magyaror­szágot pedig Fodor dr. és Langfelder képviselók. )( Pataky Mihály, a Ferencváros sokszorosan válogatott fedezetttje lett a magyar Profiszövetség kapitánya Máriássy dr. helyett, aki a Ferencváros vezetőségében a távozó Szigeti helyére került. Pa­taky első debüje az olasz—magyar meccs napján lesz, amikor Budapest válogatottja Milánóban ven­dégszerepei. )( Noel—Winter—Marvalits, Európa három leg­jobb diszkoszdobőja találkozik a párisi Stade Francais vasárnapi atlétikai versenyén, amelyen egyébként a legjobb német, francia, svéd és ame­rikai atléták is starthoz állnak. )( Csehország—Morvaország—Szlovenszkó hár­mas atlétikai mérkőzése október 6-án folyik le Pozsonyban. )( Bárány István megbetegedett. Budapestről jelentik: Szombaton és vasárnap Bócsben szerepel a magyar uszócsapat az osztrák reprezentánsok ellen. A magyar csapatnak standard-embere, Bá­rány István dr. azonban gyomormérgezésben meg­betegedett és aligha vehet részt a bécsi viadalon, ahol pedig annál is nagyobb szükség lenne rá, mi­után a hát úszásban is indulnia kell. Bárány mel­lett Halasy Olivér is beteg, aki erősen meghűlt é« lázas, de remény van rá, hogy még idejében rend­bejön. Ha Bárány és Halasy nem indulhatnának, a magyar csapat annyira meggyengülne, hogy az osztrákok feletti győzelem komoly veszélyben forog. )( Megkezdik a bécsi stadion építését. Bécsből jelentik: A bécsi stadion ónitését legközelebb meg­kezdik. A stadion területén lesz atlétikai pálya, futballpálya, tenniszpálya, úszómedence, valamint nagy ünnepi térség szabad színpaddal és táboro­zásra alkalmas hely. Az építkezés költségeire 4 és félmillió siliInget irányozlak elő, s a stadion­ban mintegy hatvanezer néző lesz elhelyezhető. Meme KdZCAZDAiSlcP Amíg a kenyérmagból kenyér lesz Prága, szeptember 14. A gabonaárak újabb « egyre ismétlődő esése, a gabona iránt megnyilvánuló kereslet csökke­nése, mely hova-tova már a teljes megszűnés­hez vezet, a másik oldalon a nagyvárosok és ápari központok nagy fogyasztótömegeinek az élelmiszerek horribilis drágasága ellen jogosan intézett kifakadásai minden józanul gondolko­dó embert a nyilván meglévő baj okának kuta­tására ösztönöznek, mert csak az okokat is­merve tudunk segíteni az úgynevezett mező- gazdasági váLságon és csak ilymódon szállha­tunk harcba a fogyasztók által kondaannált drágasággal Mindenekelőtt ismételten megállapítjuk azt, amit e helyen már többször volt alkalmunk hangoztatni, hogy a mezőgazdasági termények áresése egymagában nem jelenti a mezőgazda- sági termelés válságát, mert ha a kenyérmag­vak áresése az ipari termékek áresését is ma­gával hozná — mint az a múlt század utolsó évtizedében történt —, úgy nem volna szabad beszélnünk válságról, hanem örülnünk kellene annak, hogy közgazdasági életünket végül egy komoly olcsósági hullám termékenyíti meg. A hibát, minden panasz okát azonban máris megtaláltuk s látjuk, amikor rámutathatunk arra, hogy a kenyérmagvak áresése még a ke­nyér, de a liszt áresését sem hozta magával, az ipari termékekről pedig kár beszélni is. Ha ma az a helyzet, hogy a gazda őrül, ha egyál­talán pénzt lát gabonájáért s a három év előtti ár feliéért is eladja terményeit, — és ha ennek ellenére a liszt a fogyasztónak ugyanolyan drága, mint három év előtt, úgy nyilvánvaló az, hogy tisztességtelen,, uzsorahaszonnal azok a nagy malmok dolgoznak, a/nelyek a gabonát a három év előtti árak feléért vásárolják föl, ellenben a lisztet a régi, magas áron hozzák forgalomba. A malomipar, a gabona- és lisztke­reskedelem nem tud, nem akar lemondani ar­ról a magas nyereségről, amelyre a háborús és a háborút követő években rászokott és vissza­él azzal a helyzetével, hogy elsőrendű közszük­ségleti cikket hoz forgalomba. Tudatában vagyunk ama vád súlyosságá­nak, amelyet a malomiparral, mint az alább- biakból kitűnik, elsősorban a nagy, részvény- társasági alapon álló malmokkal szemben eme­lünk s ezért lojálisán kijelentjük, hogy mi örülnénk a legjobban, ha a malmok — a titkos kalkulációik föltárásával — állításaink téves- ségéről győznének meg. Az utóbbi évek mate­rializmusa megtanított bennünket arra, hogy a nyilvánosan megvádolt uzsorástól nem várha­tunk védekezést, de még választ sem, mert a bussines érdeke a csendet kívánja b igy nem lepődünk meg azon sem, ha a malmok is mély hallgatásba burkolóznak, csakhogy békén űz­hessék tovább is az eddigi haszon mellett üzle­teiket, amelyeknek azonban előbb, vagy utóbb akár uzsorahivatali, akár kormányhatósági in­tézkedés véget kell, hogy vessen. £)e vizsgáljuk meg a malmok s a gabona- és lisztkeres’kedelem hasznát a háború előtt és ma. Az alábbi számadatokat a malmok és a közve­títő kereskedelem javára kikerekitve közöljük. Közvetlenül a háború előtt a gazda 18—20 koronáért adta el a búza métermázsáját, vagy­is 1 kg.-ot 18 fillérért adott el. A városi ember a legfinomabb liszt kilóját a szatócsnál 28—30 fillérért kapta; vagyis a háború előtt a gabona­kereskedelemnek, a malomnak s a lisztkereske­dőnek haszna, a szállítási dijak stb. a 18—20 filléres búzát a fogyasztóhoz liszt alakjában eljuttatva, a felével, 10 fillérrel, vagyis 50 szá­zalékkal drágították meg. Ma a helyzet az, hogy a gazda már a múlt évben sem tudott kapni 150 koronát búzájáért, vagyis 1.50 koronát a búza kilogramjáért, el­lenben mi, városi emberek, a jó lisztet ma is 4.50 koronájával vagyunk kénytelenek megfi­zetni. A gabonakereskedelem, a malmok s a f lisztkereskedelem haszna, a szállítási dijak stb. a fogyasztóhoz juttatott 1.50 koronás hazát 200 százalékkal drágítják meg, vagyis a mal­mok és a közvetítő kereskedelem kezén 150 százalékkal nagyobb haszon marad, mint a háború előtt. Jól tudjuk, hogy a malmok forgalmi adót s egyéb adóterheket, a szállítási költségek emel­kedését fogják fölhozni védelmükre, de egy­szeriben elhallgattatjuk őket: számítsunk öt­ször két százalék forgalmi adót, az is csak 15 fillér; a szállítási tarifák tényleg nem nagyob­bak, csak valorizálva vannak; ugyanez vonat­kozik a többi valorizált adóteherre. Ha a malmok s a közvetítő kereskedelem megelégednének a háboruelőtti kisebb haszon­nal, úgy a liszt árának igy kellene alakulnia: a búza alapára 1.50 korona, ehhez jönne a há­boruelőtti 50 százalék, tehát 75 fillér s a háború utáni különleges, uj terhekre legföljebb 10 szá­zalék, tehát 15 fillér, vagyis a lisztet a kiske­reskedő 4.50 korona helyett 2.40 koronáért ad­hatná. Ha az uj, szociális terhekre külön 10 fillért számítunk, még akkor is csak 2.50 ko­rona a liszt tiszíeséges ára. Ha számitásaink csak hozzávetőlegesek is, de nem tévesek. Ezt bizonyítja két nagy prá­gai kenyérgyárnak a kalkulációja. Az illető kenyérgyáraknak saját malmaik is vannak s a legutóbbi napokban a kenyér árát kilogra- monkint egy koronával szállították le. Azon­ban egy fecske nem csinál tavaszt, mondja a közvélemény s bármennyire is dicsérendő a két prágai cég követésre érdemes lépése, a meg­élhetési viszonyok nem válnak még általáno­san olcsóbbá, mert hiszen az olcsósági hullám prágai két elindítója még Prága szükségletét sem képes fedezni, illetve ellátni. A liszt, a kenyér általános olcsóbbodása csak akkor várható, ha minden nagy malom na­gyon alaposan átrevideálja a kalkulációit s főképpen, ha a részvényeseket kisebb osztalék­kal elégíti ki s ily módon a liszt árát a „kis haszon, nagy forgalom" tisztes kereskedői élv­nek megfelelően számítja ki. Ha a malmok ezt önként megteszik, úgy az elhatározás dicsére­tükre válik s ezért egyformán hálás lesz nekik a fogyasztó és a gazda is, mert a liszt árának leszállítása egy általános, jótékony olcsósági hullámot indíthat meg. Ha pedig a malmok to­vábbra is makacsul ragaszkodnak a bebizonyi- tottan uzsorahaszonhoz, ám lássák ennek kö­vetkezményét. Ha az uzsorahivatalok s a kor­mány is tehetetlennek bizonyulnának az uzso­rahaszonnal dolgozó nagy malmokkal szemben, úgy a fogyasztók az önálló védekezésnek a módját is megtalálják, amint arra a történelmi országok fogyasztóinak a „folyékony kenyér", a sör árleszoritása iránt a 35—40 százalékos dlvidendával dolgozó sörgyárak ellen vívott harca nyújt példát, amirőí a legközelebb rész­letes ■'■ben íájékoztatjük olvasóközönségünket Tömöri János dr. Az európai folyók nemzetközi hajózási jo­gának az unifikációja. A belföldi hajózási jog szakértőinek tanácsa a múlt napokban Strass- burgban tartott értekezletet a nemzetközi ha­józási jog unifikációjáről. Az értekezleten há­rom nemzetközi szerződésnek alaposan indo­kolt tervezetét dolgozták ki; az egyik szerző­dés a hajók nemzetiségéről szól, a másik a hajók összeütközéséről, a harmadik a hajó tulajdonjogának a bekebelezéséről, a hajó- jelzálogjogról s a hajók ellen vezetett végre­hajtási jogról. — A tanács a három szerződést valamennyi európai állam kormányának be fogja terjeszteni. GAZDÁK! Miben különbözik a közönséges szelelörostákkal vagy gazdasági trieurökkel tisztított vetőmag, a modern, német gyártmányú, eredeti PETKUS vetömagtisztitó és osztályozógéppel tisztított vetőmagtól! Szemre a vetőmag megfelel a közönséges tisztítással is, de csiraképesség és ezáltal tőbbtermelés szempontjából csak az eredeti PETKUS gép végez minden tekintetben megfelelő munkát Üzemben megtekinthető a vezérképviseletnél Bártios és r. t., BRATISLAVA - StefanovUova 20. Aa iSSbum iparügyi tanács bisotteágáaidk öléae. Az állami iparügyi tanács alvál&sztmá- nyánafc ülésót a kereskedelmi minisztérium folyó hó 27-ér© hivta össze. Az értekezleten az uj ipartörvénytenvezet kétes kérdéseit, az építkezési rendet s a forgalmi adó novelláját fogják tárgyalni. Megtörtént a megegyezés Léva városa és a Kdaépezlourenszkéi Villamossági R. T. között. Lévai tudósítónk jelenti: Léva város vilta- mosáramanal való ellátására már régóta folyó tárgyalások végre befejezést nyertek. Minden pontban megtörtént a megegyezés Léva város üzemi bizottsága és a Középszlovenszkói Vil­lamossági R. T. képviselői között s a szerző­dést is megszövegezték. A szerződést most a város többi autonóm szervei fogják átvizsgál­ni, igy a jogügyi és pénzügyi bizottság, ame­lyek a tanács elé terjesztik, ahonnan jóváha­gyás végett a képviselőtestület elé megy. Újabb orosz—amerikai egyezmény a mű­szaki segélyről. A szovjetorostz széntröezt, a Donugol, a csikágói Alién Garcia üzemmel a múlt napokban érdekes egyezményt kötött a műszaki segítségről. Eszerint az amerikai oóg a Domagolnak összesen 35 mérnököt fog szál­lítani, akik közül húsz Charlovban, tizenöt pe­dig Tomszkban nyer elhelyezést. — Ez az egyezmény már a huszonnyolcadik ilyen tár­gyú egyezmény, melynek célja a szovjetorosz iparnak külföldi értelmiség segítségével való talpra állítása. A Frankfurti Biztosító csehszlovákiai klien­sei nem fognak károsodni. Tegnap fejeződtek be azok a tárgyalások, amelyeket a csehszlo­vákiai Merkúr Biztosító a legnagyobb német- országi biztositóval, a Stuttgarter Allianz-cal, a bukott Frankfurti Biztositó jótállójával foly­tatott. A tárgyalások azzal az egyezménnyel végződtek, hogy a Stuttgarter Allianz a Mer­kúrt bízta meg a Frankfurti Biztositó cseh­szlovákiai ügyletkötéseinek az ellenőrzésével, igazgatásával és felszámolásával. A csehszlo­vákiai biztosítottak jogi helyzete változatlan marad s az egyezmény ezek jogainak teljes védelmét és sértetlenségét biztosítja. A Mer­kúr az egyezményt a belügyminisztériumhoz, mint a biztosító intézetek ellenőrző hatóságá­hoz jóváhagyás végett beterjesztette. A borbélyok és szállodások szokatlan har­ca. A nagyvárosok modern szállodái saját bor­bélyt és fodrászt tartanak. A prágai borbélyok testületé a szállodai borbélyoknak a szemére azt vetette, hogy ezek súlyosan megkárosítják a városi kollégákat, mert olyan időben is dol­goznak, amikor a városi borbélyüzemek már zárva vannak. A kérdés olyannyira elmérge­sedett, hogy a szállodai borbélyok védelméről a szállodatulajdonosoknak is tárgyalniok kel­lett. A szállodások azt a nem mindennapi ha­tározatot hozták, hogy amennyiben a borbé­lyok szaktestülete a szállodai borbélyok te­vékenységét megakadályozná, úgy a szálloda- tulajdonosok önborotváló-készülékeket vásá­rolnak be s azokat díjtalanul bocsátják a bo­rotválkozni szándékozó vendégeiknek. Ez a gondolat csak részben segítene a szállodatu­lajdonosokon, mert nem Valószínű, hogy a ké­szülék kezelésében járatlan egyén is megkí­sérelné arcának simítását. — Mint érdekes­séget megemlítjük azt is, hogy Prágában az éjszaka minden órájában borotválkozni lehet három éjjeli mulatóban is; emez „üzemi" bor­bélyok működése ellen a városi borbélyok nem támasztanak kifogásokat. A szállodások és borbélyok nem mindennapi harcát figye­lemmel fogjuk kisérni s annak fázisairól be­számolunk. A kommunista gyárüzemek „kapitalizáló­dása". A moszkvai szovjet félhivatalos lapja, a „Pravda" legutóbbi számában az összorosz kommunista párt központi bizottságának egy nagyjelentőségű utasítását közli, amely élénk fényt vet arra, hogy a kommunizált szovjet­üzemek gazdálkodási rendszere miként tér vissza a régi kerékvágásba. Mint ismeretes, a kommunizált ütemeket nem a szak- képesítéssel bíró mérnökök, pénzügyi s köz- gazdasági szakértők, hanem a leghangosabb szájú kommunista vezérek vezették. A kom­munista párt legújabb utasítása a pártvezé­reknek s a párt végrehajtóbizottsága tagjai­nak szigorúan megtiltja a gyárüzemek admi­nisztratív és műszaki vezetésébe való avatko­zást. A politikának teljesen el kell tűnnie a gyáripari vállalkozásból. A csaknem diktátori hatalommal felruházott uj, szakértelemmel biró igazgatók egyénileg felelősek a terme­lési feladatok idejében való elvégzéséért. A szakszervezetek az igazgatókat munkájukban segíteni s a munkásság között a fegyelmet fenntartani kötelesek. A rendelet egyebek között szószerint a következőket mondja: „Az adminisztráció kezeli az igazgatósági appará­tust és a műszaki szervezeti tevékenységet; valamennyi parancsa feltétlenül kötelező va­lamint a hivatalnokokra, úgy a munkásságra is." — Az igazgatóság és a szakszervezet kö­zött támadt vitás eseteket a szakszervezetnek nem szabad önkényes intézkedéssel elintézni, hanem az ügy felebbezési utón rendezendő. Az igazgatókat csalás az a hivatal mozdíthat­ja el helyükről, amelyik kinevezte őket. A* igazgatók alkalmaztatni szerződése lehetőleg minél hosszabb időre kötendő. Az igazgatókat a normális szabadságon kívül a végzett mun­ka nehézsége szerint 8—10 hetes szabadság illeti meg. — Szomorú, hogy a szovjetpoliti­kusoknak idestova tizenkét évre volt szük­ségük annak felismeréséhez, hogy a gyári üzemet nőm lehet demagógiával vezetni.

Next

/
Thumbnails
Contents