Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-15 / 210. (2135.) szám

1929 szeptember 15, raa&rnap

Madame Mozart

második férje

14

Hársfalvai gyógyfürdő

Ruszinszkó legrégibb gyógyhelye a Munkács—Lavocnei vonalon (vasútállomás)

K. b. 100 berendezett szoba, hosszabb időre bérbeadó vagy eladó.

Információkat ad Safovics József téglagyáros és épitk. vállalkozó, Munkács.

— Tífuszjárvány Kőhidgyarmaíon. Lévai tudósítónk jelenti: Köliidgvarma tón a rossz ivóvíz következtében az idén ismét felütötte fejét a tífusz- járvány. A hatóságok messzemenő óvintézkedéseket tettek a járván-- további terjedésének megakadályozására.

— Kérjen mindenütt Margit-gy égy vizet.

— Halálos szerencsétlenség egy beregszászi kőbányában. Beregszászi tudósítónk jelenti: Kiss Pál munkás a város határában levő bányában dolgozott és ennél a munkánál a szükséges elővigyázatosságról nem gondoskodtak* aminek következtébe®, a kiásott kövek lezuhantak és a szerencsétlen embert megölték.

— Ifewyoricban megszervezik a légi rendőrséget.

Newyorkból írják, hogy Wíhalen rendőrfőnök a legutóbbi repülőbalesetek hatása alatt repülő- rendőrség megszervezését tervezi. A légi közlekedés számára szigorú forgalmi rendszabályokat alkotnak, amelyeknek betartáséira az úgynevezett légiforgalmi biztosok ügyelnek.

— Vakmerő rablótámadás egy budapesti vUlában. Budapesti enedkeCTtőségikkk telefonálja: Germán Frigyes ékszerész felesége tegnap délután hazafelé tartott a Zuglóiban lévő Gerley-uooai villájába. Már messziről feltűnt neki, hogy a lakás ajtaja nyitva van. Amikor belépett a villába, egy suihanc revolvert szegzeft a mellének, mig a suihanc társa egy ólmos bottal fejbe<vágta. A két rabló a zsákmányt összeszedve elmenekült. Germánná néMny másodperc múlva feleszmélt, kiáltozni kezdett, miire az uooa népe üldözőbe vette a betörőket Egy viülamoskalauz elfogta az egyik betörőt Rácz Lajos 19 éves kő- mövessegéd személyében, aki bevallotta, hogy társa Osko Károly lakatoséégéd volt. A vakmerő betörés elmenekült tettesét, Osko Károlyt ma hajnalban a rendőrség Lakásán kereste fék Mielőtt azonban a detektívek n szobába beléphettek volna, Osko kiugrott az ágyból és hálóingben az ablakon keresztül elmenekült A detektívek a zuglói erdőig üldözték, ott azonban nyoma veszett A rendőrség erre körülzárta az erdőt és reméli, hogy a betörőt hamarosan kézrekeriti

ír ÍJrelmeszedés a rég kezdetei Ha minden 40 egész biztos, legtöbben elkerülnék az időelőtti éven felüli egyén megszivlelné e mondást, úgy úgynevezett fájó öregséget, vagy a korai halált. Az évek során az erekre lerakodó mész idővel a hajszálereket eltömi és a vérkeringést a nagyobbacska erekben is nehézzé teszi. Ez okozza azt, hogy szédülés, főfájás, vagy az ujjakban zsibbadásos érzés jelentkezik, továbbá az elmeszesedéssel kapcsolatos, itt fel nem sorolható sok mindenféle betegség, amit a szenvedő önriaga is a vég kezdetének nevez. Az orvosi tudomány tapasztalatokon alapuló álláspontja, hogy az érelmeszesedés ellen jődot kell a szervezetbe juttatni- A mesterséges jődkészitményeknek legtöbbször nagy hátrányuk az, hogy a szervezet nem tudja jA" felszívni, (ab- eorbeálni) sőt sokszor más bajok előidézői. A tapasztalatok beigazolták, hogy az érelmeszesedésnek legbiztosabb ellenszere a „CigeIka^Ludovicus“ igen dús jódtartalmú természetes gyógyforrás vize. Ezen szerencsés összetételű gvógyviz kiváló gyógy- erejét a tudós orvosi kar is teljesen elismeri e igen 6ok idősebb orvos saját magának is rendeli. A Révai Lexikonban is olvashatjuk (V. kötet. 262. oldal), hogy értékes ásványi összetételében a hasonló ásványvizek felett áll. A légzőszervek huru- tos bánialmainál Is kiváló' érvényesül gyógyha- tása. Mig a hasonló jődos forrásvizek igen kelle- me'len izüek, a Cigelka-Ludovicas jódos gyógyvíz kellem'^ c-^z^-hiVarbőnás izze1 l'r, amit a szervezet. mint emésztés, elősegítő, étvám-fokozó italként vés?, magába. A Cige’’ T adovicus jődos gyógyvíz kapható gyógyszertárakban, drogériákban és jobb füszerüzletekben. Ahol nem volna, forduljanak a ,,Cigelka“ jődos gyógyforrások vállalatához Bar- dejov-(Bártfa), Szlovenszkő (ÖSR). (2.)

Ili SZÁN AT Ó RIU M 11

|i»CARITAS«

POZSONY, TORNA-U. 18.

j | l el. 28-95. Tel. 28-95.

8iQIé»ze).-.t«b£stel,-n(!){yA^]rAuat,> urolojjla 6h luryn; ul»ni:«.

| l. osztály rrnpi 80.— Kí„ II. osztály napi 50.— Ká.

fir.a!»<«*! orvonválimtást |

í izdásí pauaálé 8 napra I. osztály Kő. 1600.-—

. . . . U. . 1000.Salzburg, szeptember.

Niesen nyugalmazott dán miniszteri tanácsost nagy munkája, amelyet élete munkásságának szánt, nagyon foglalkoztatta. Bár a salzburgi ég nem volt derűs és az Unterbergről hatalmas felbőfoszlányok lógtak alá, mégis elment gyalogszerrel Hellbrunnig, végigment a híres allén és amikor elérte a huszonötödik fát, sarkonfordult és épp oly biztos és mogorva járással mint ahogy jött, megindult visszafelé. Odahaza elegáns világosszürke kabátját házikabáttal cserélte föl, ludtollat vágott magának, ■egyiket a másik után és mikor négy uj pompás toll birtokában volt, leült az íróasztal mellé és barátságos, de szilárd hangon igy kiáltott föl:

— Constanze, jöjj be, itt a munka ideje!

Madame Constanze eleinte nem akart hallani

a munkáról. A tanácsos végiment a tágas szobákon és feleségét, aki egy ruha végleges elkészítésével volt elfoglalva, még egyszer fölszólította, hogy álljon munkába. Némi türelmetlenséggel az órára mutatott és patetikusan kijelentette, hogy bizony már három óra van.

Constanze asszony ellenkezett. Kijelentette, hogy még nincs egészen három óra. Ez azonban a lehetetlenségek közé tartozott, mert a tanácsos maga húzta föl minden reggel az órákat. Ekkor az asszony könyörgőre fogta a dolgot, engedné meg neki, hogy ezt a ruháját, amelyre este szüksége van, megvarrhassa.

— A ruha mellékes! — mondotta a tanácsos. —• Tudod, hogy milyen fenséges munkát végVizszintes: 1. A modem bakteriológia megalapítója (keresztnevének kezdőbetűjével). 5. Falu egyik része. 10. Amelyik kutya nem ugat. 15. V- vel híres lengyel város. 16. A válogatott futballmérkőzéseket előzik meg. 18. Lónév. 19. Gyönyörű hely kitűnő levegővel. 22. Magyarul nővért jelent. 23. Magyar költő (1768—1796). 24. A Nemzeti Múzeum egyik igazgatója, neves zoológus ('keresztnevének első betűjével). 25. Férfinév. 27. Német iró. 28. Telekkönyv rövidítése. 29. A turistáknak örömöt ée fáradtságot okoznak. 33. Gazdag perzsa király eleje ée vége. 35. A futballcsapat primadonnája. 37. Azelőtt Taltin volt a neve. 38. Kisfaludy szerelme. 40. Megfizeti az adóját. 41. Kétes. 42. Latin kötőszó. 43. A héber ABC első betűje. 44. Drágakő. 45. Nagyközség és mocsár a Marostól délre. 46. KenderszáL 47. özvegy királyné mássalhangzói. 48. Egeynlő — idegen nyelven (fonetikusan). 49. Karinthy közismert kisfiának becézőneve. 50. Sarkvidéki madárfaj, az ottani lakosság fontos tápláléka. 51. A 48. vízszintes tárgyesete. 52. Nem vonja kétségbe. 53. Sürgöny ő. 54. A klász- szikus olimpiai játékok idejéből származó 5-ös verseny. 56. Kettős mássalhangzó. 58. Vissza: francia Írónő (1804—1876). 60. Filmszinósznő (f); másik neve Barbara. 63. Óráig ikerszava. 65.

Fésűt készítenek belőle. 69

........., hanem ide? 71.

Me

gtalál}] a tatlanság. 74. Magyar nyelven a lehelő legrövidebb férfinév (vezeték- és keresztnév). 75. „Bandzsi" — Gore uram helyesírásával 76. Ntel- sen másik neve. 77. „Nem kell" népiesen. 78. A csepeli lőszer- és hadianyaggyár megalapítója. 79. Csúnya tulajdonság.

Függőleges: 1. Hernádmenti város. 2. Lopó.

3. Régen kiment a divatból 4. Légiülbojáré a csendre mondják. 5. Város a Maros mellett. 6. Kiűzünk közösen és ezért nagyon kérlek, kedvesem, hogy jöjj velem.

Az asszony kénytelen-kelletlen otthagyta a ruha varrását és férjévol a dolgozószobába ment át. A tanácsos újra leült az íróasztal elé. Minekutána a feleségét előkelő gesztussal arra kérte, hogy a szemben lévő fotőjben foglaljon helyet, egy csomag papirost húzott elő a ládafiából.

— Úgy is már mindent tudsz, ami Mozart

életére vonatkozik, semmi újat sem fogsz találni! — indulatoskodott az asszony, akit bosz- szantott, hogy megzavarták a ruhavarrásban.

— Ez nem áll! — felelte a tanácsos szerényen. — Amit kezeim között tartok, egy csorpó följegyzés 1894-ből Biztos, hogy fontos dolgok lesznek közöttük és arra kérlek, hogy állapítsd meg pontosan a keltezés idejét.

Constanze tehetetlenül nézett a papirosoméira és mogorván kijelentette, hogy ezt ő most már nem tudja megállapítani.

— Bizonyára adósságok! Hiszen egyebet sem csinált, csak adósságokat. Könnyelmű ember volt és a sok kislány, meg asszony számára mindig csak pénz kellett neki. Nálunk az évek nem különböztek egymástól, az egyik olyan volt, mint a másik.

—- Te abban a nagy megtiszteltetésben részesültél — világosította őt föl a tanácsos ■—, hogy egy olyan ember oldalán töltöttél kilenc esztendőt, akinek élete az utókort föltétlenül érdekli, óriási szerencséd volt s nagyon boldog

földi pénz. 7. Gyötör. 8.... világukat. 9. Almanach- járól nevezetes. 11. Mitológiai lantos. 12. Nagyon kellemetlen dologra mondják. 13. Hadisten. 14. Kiegészítő. 16. Arany hős monogramja. 17. Magyar költő monogramja. 20. Vissza: kötőszó. 21. Inas- név (fonetikusan). 26. Több háború jelzője. 27. Nem engedem meg! 28. Zenei műszó. 30. Maradék — „jó“ magyarsággal. 31. Fán él 38. Igekötő. 34. Gyülekezet, melyet látogatásukkal megtisztelnek a — szellemek. 35. Leánynév. 36. Hangjegyek sorozata. 38. Füst germán nyelven. 39. Szalagszerben vonuló szobrászi díszítés (névelővel). 42. Némely ember a szándékától. 45. Féldrágakő. 48. Ami nincs tető alatt. 51. Vágyfajta. 54. Apród — idegen nyelven. 55. Tiltakozás. 57. Ruhaanyag. 59. Vissza: város az Élbe mellett, nagy osztrák győzelem színhelye a poroszokon 1757-ben. 61. Krisz- tnskönyv írója. 62. Az Eiffel-torony. 64. A toronyban ... t harangoznak. 65. Neves angol iró. 66. Művészet. 67. Népies neve a ropogós süteménynek 68. Viteldijat fizet. 70. Diplomáciai testület rövidítve (fon.). 78. Jeles művészi írónk monogramja. 73. Azonos mássalhangzók.

HALTEHBERGER

Gyártelepek:

Budapest - MoSice PieStany

FEST - TSSZTIT - MOS

Központi üzem címe

Haltenberger festögyár, Koáice 2

Tnmii—ii ..................■in nini

leh

ettél Mozart mellett és igy én az utókor számára meg akarom őrizni ennek a boldogságnak a mikéntjét.

—. Boldogság? — kérdezte Constanze elkeseredett arckifejezéssel. — Szép kis boldogság, amely másból sem állt, mint szegénységből, betegségből és adósságból. Amellett még csak hü •sem volt hozzám az uraság!

A dán tanácsos nem volt barátja az ilyen kitöréseknek. Imádta Mozartot, felesége első férjét, de ismerte az asszonyt és igy nem maradt más hátra, mint az, hogy megígérte neki, hogy megveszi azt a szép piros selyempongyolát, amire az asszony már régóta vágyott, de aminek az ára igen magas volt. Az asszony még mindig ellenkezett, de amikor a selyempongyola képe megjelent lelki szemei előtt, babrálni kezdett a csomagban és lassankint kezdte átnézni az egyes lapokat. Különös és régen elfelejtett dolgok szálltak föl ezekből a betűkből Nem tudták az aszonyt megindítani, haragudott a halottra. Nyomorúságára gondolt, Mozart utolsó betegségére, majd arra, hogy van Swieten báró segélyével, akinek a temetés nyolc forintjába került, tudták csak Mozartot eltemetni. Ezoknek a gondolatoknak szavakban is kifejezést adott, de a tanácsos a pongyola mellé még egy uj kalapot is ígért neki. Az asszony erre végleg megnyugodott,' úgyhogy a tanácsos azt hitte, hogy most elérkezett a munka ideje.

— Kilenc évig éltél a legnagyobb zenei lángész oldalán, —• ismételte meg előbbi szavait a tanácsos. — Sajnos, nem tudod átérteni ennek a jelentőségét, bár én sokat fáradoztam, hogy ezt megértessem veled.

— Hát igazán olyan szép zenét irt-e Mozart? Hiszen, amikor ólt, Salierinek sokkal nagyobb ■sikere volt.

—i Mikor veled megismerkedtem, Mozartban korának legnagyobb művészét láttad ée igazad volt! — felelte a tanácsos büntető hangon.

Constanze most körülnézett a szobában. Hiszen rendén lett volna minden, második férje kényelmes otthonnal ajándékozta meg és nemhogy a csillagokat lehozta volna neki az égről, még a selyempongyolát is hajlandó volt megvenni, sőt egy uj kalapot is* Minden rendén lett volna, csak az nem, hogy miért kellett a második férjnek az első férjről könyvet Írni. Hiszen mindez már oly nagyon távol volt. A tanácsossal akkor ismerkedett meg, amikor Mozart hagyatékát rendezte. Nem is akart Salzburgba költözködni, de a tanácsos abban a városban akart élni, ahol Mozart élt. Salzburg jobban megőrizte nagy fia emlékét, mint Bécs. Az asz- szonynak kellemetlen volt a folytonos emlékezés. Nem értette, hogy a nagy világ miért szereti oly nagyon azt, akit ö nem szeretett és aki neki annyi keserűséget okozott.

*— A levelek egy későbbi időszakból valók, —i sóhajtotta. —• Akkor nem ment nekünk olyan nagyon rosszul Házasságunk első éveiben kellett nagyon küzdenünk, de még többet az utolsó években. Nem volt pénzünk, hogy fát vásárolhattunk volna és ezért télen táncoltunk1' a szobákban, hogy melegünk legyen.

A tanácsos sebtiben följegyzett mindent, miközben az asszony arra gondolt, hogy milyen mohón habzsolja mindazt, ami Mozartra vonatkozik. Keserűséggel gondolt arra, hogy Mozart legalább szerelemből vette el, azonban ez a tanácsos, aki most itt ül előtte, könyvet akar írni Mozartról és csak azért vette el őt, az asszonyt, mert Mozart hagyatékában Constanze volt a legnagyobb ritkaság. Mozart száz becézőnevet talált ki, a tanácsos azonban csak arra volt kiváncsi, hogy Mozart hogyan találta ki ezeket a neveket, milyen alkalmakkor, hogyan ejtette ki őket és mikor, mit mondott.

Az asszony babrált a lapok között és karkötője a földre esett. A tanácsos illedelmesen fölemelte. Ekkor Constanze újra barátságosabb lett irányában, mert látta, hogy mily értékes a karkötő, amely a tanácsos ajándéka volt. Ezzel az érzéssel együtt a Mozart iránti ellenszenv egy szempillantás alatt újra nagy- ranőtt. Hatvan forintnál többet nem hagyott hátra, gondolta dühösen. Varietékben kellett énekelnie, hogy saját magát és gyermekét föntarthassa. Mindezt félhangon mormolta és a tanácsos azonnal följegyezte. Gondosan ügyelt arra, hogy a legapróbb részletet meg- rögzitse. Az idő hamar telt és megtelt a tanácsos előtt fekvő szép fehér iv is jegyzetekkel Az asszony végignézett második férjén és arra gondolt, hogy emberrel van-e dolga, vagy géppel Hirtelenében nem tudta, hogy Mozart volt-e életének nagy tévedése, vagy pedig ez a tanácsos.

A kandalló párkányán álló óra négyet ütött. Az asszony arra gondolt, hogy igy hangzik a temetőben az éjféli tizenkettő ütése. Boldog volt, hogy ez a sirásó, aki előkelő dán tanácsos képében ült előtte, végre nyugodni fogja hagyni a halottakat, egy élet nyomorúságát, táncokat a hideg szobában és kellemetlen adósságokat. Az óra azonban, miután elütötte volt a négyet, Mozart rekviemjéből a Lacrimosát játszotta el, a tanácsos kedvenc dallamát. Az asszonyban ez a szomorú dallam régmúlt emlékeket ébresztett. Maga előtt látta azt & hosszú, szürke kabátba öltözött különös embert, aki egy napon Mozartnál halotti misét rendelt. Ez az ember újra fölbukkant az utazó- kocsi előtt, amikor Mozarttal Prágába akart utazni az asszony és siri hangon azt kérdezte tőle, hogy n i lesz a halotti énekkel. Mozart lázasan ült az Íróasztal előtt, majd Agynak dőlt, de mindenáron he akarta fejezni müvét. Ágya köré gyűjtötte néhány barátját és reszkető, rekedt hangon énekelte el nekik ezt a Lacrimosát. Az asszony maga előtt látta MoKERESZTSZOREJTVÉNY

A 71-ik számú keresstssórejtvény

Megfejtésül beküldendő a viassintcs 19, 71 és a függőleges 3, 12.