Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-15 / 210. (2135.) szám
1929 gzoptombcT 15, vasárnap. 9 A tömegek lázas képzelődése újabb és újabb csodákat aggat a tildi vadkörieía ágaira Járványosán terjed a tömegszuggeszció — A bognár Ha a prágai Jézaskát látja a lombok között — Tovább ásnak a kegyszerek után — A Prágai Magyar Hírlap kiküldött tudósítójának látogatása a csodalátók talajában Lóra, szeptember 14. (Saját tudósítóinktól.) Nemcsak a széles Garamvölgye, hanem egész Délszlovenszkó, a tildi csodálatos gyógyulással és újabb látomások hírével van tele. Egy év előtt szám oltunk be elsőidben a bitói eseményekről, ahol &k akkor kilencéves Petrovics Ma.ti.ld azt zó jelentőséget tulajdonított, igy került szárnyra az is, hogy tüee« karók száguldanak a levegőben, amelyek megverik a „hitetleneket**. Tudniillik azokat, akik a körtefa csodatevő erejében nem hisznek. legendás híre igy fog eljutni Frameiaonszág- ha ia. Mégis vüághirü lesz latson a kés falu, amit az öreg körtefájának köszönhet. — Igazán mi újság — faggatom tovább «z asszonyokat. tsn9p|27 ARGENTÍNA BRAZÍLIA, URUGUAY, PARAGUAY, BOLÍVIA, CHILE, PERU és CUBA. A két hatalmas motorhajó: Alcantara és Ausíurias (32.000 tonna tartalom, 22.000 regisztrált tonna). Elismerten kitűnő konyha. Kényelmes elszállásolás. Mindennemű felvilágosítást ad: ROYUL MML LINE PRAHA HYBERNSKA 24ÍXm híresztelte, hogy a községi legelőn levő vad- körtefa lombjai között megjelent neki a Szűz Mária. A kisleány minden este égő gyertyákkal két kezében valóságos precesszió kíséretében vonult a nagy hirre emelkedett vadkörtefához, ahol a zsolozsmákat zengedezve hajnalig figyelték a misztikumot hintő csillagos, hotóvi- lágos ég alatt a körtefa képzelt rejtelmeit. •Tűzés karók száguldanak« Az érzékek megmozdultak, a fantázia szabadon szárnyalt, midőn a nyári éjszakában széles ívben tündökölve hullott le egy-egy fényes meteor, amelynek mindenki különböA tömegszuggeszció hajtásai Egy év óta tart már a tildi tömegszuggeszció. Most egy éve, szeptember 8-án, Kisasz- szony ünnepén történt a nagy katasztrófa a tildi búcsúról teherautón jövőkkel a nagykál- nai sorompónélküli vasúti átjárónál, ahol elgázolta őket a vonat. Most, hogy autóm átrobog az országutat átszelő síneken, látom, hogy a sorompó még mindig hiányzik, s kánt, Tildén, látom, hogy a körtefa rejtelmei ma még jobban foglalkoztatják az embereket, mint egy év előtt, amidőn Petrovics Matild Mánia-legendás beszédével megalapozta a kis falu nagy hírét. Egy „csodálatos* gyógyulás Csodálatos gyógyulás hírével van tele az egész vidék, Nyitrától a Ganamig és le az országhatárt alkotó Ipolyig. Rusznyák Anna, a Garamszentkereszt melletti Trubin község lakosa a hírek szerint olyan beteg volt, hogy az orvosok lemondtak az életéről s a földmüvesasszony betegágyában már mozdulni sem tudott. Valaki azután a tildi vadkörtefa héjából és leveléből teát főzött neki, ettől meggyógyult Így mondja az asszony. Rusznyák Anna azóta már háromizben a több, mint száz kilométernyi utat Trubintól Tildig gyalog tette meg. . s valóságos precessziókat vezet Tiidre a vadkörtefához. Meghallottam, hogy az asszony most éppen Tildén tartózkodik, autóba ültem, hogy a fa alatt beszélhessek vele. Nem találtam ott, éppen tegnap ment haza, mert már nem győzte kivárni a bizottságot, amelyet egy teljes hétig várt Mert bizottságot várnak a fához. Rusznyák Anna látomásai Ugyanis Rusznyák Annának gyógyulása alatt különös „látomása11 volt. Azt, mondja: megjelent neki a Szűz Mária, aki meghagyta, hogy a tildi körtefa alatt mélyre ássanak le, ott arany templomi kegyszereket fognak találni. Egy kapura bukkannak először, amit két kígyó őrjz, de ne féljenek tőlük, ha nem bántják, ők sem bántanak senkit. A vadkörtefa tövében Itt állok a napégette, aszott füvei borított dombon, amelynek egyedüli kiemelkedő vegetációja ez a híressé vált vadkörtefa, amely most dúsan meg van rakva zöld gyümölccsel. A fa tövében most is ülnek jámbor vidéki népek. A fa héján hántások mutatják, hogy elhordanak belőle, akik gyógyerőt tulajdonítanak neki. Sok-sok szentkép a fa derekára kötözve A fa mellett egy nagy gödör szája ásít. amelynek falába több lépcsőfok van vágva. A gödör fenekén nak ... Csak a két kígyót nem szabad bántani, mert baj lesz... Hívők és hitetlenek Amikor végigjöttem a falun, sötét pápaszemet tettem fel, hogy ne ismerjenek fel. Már harmadizben járok itt, tudják sokan, ki vagyok. A* újságírókat nem szeretik, mert ások ellene vannak s nem hisznek, — igy mondják a népek. De kiváncsiak voltak reárn, hát egy pár falubeli asszony utánam jött a fáihoz, ahol mostanáig osak vidékiek álltak. — Hát mi újság, mit beszélnek? — kérdezem az újonnan jöttéktől. — Mi nem beszélünk, a vidékiek beszélnek, — mondják a tildi asszonyok, akik utánam jöttek. A válasz igen diplomatikusnak tetszik előttem, mert először is a tildiek beszéltek, azután jött cmk a „vidék". Most egy jobbruiháju nő fordul felém: — Miért írja fel azt az ur? — jegyzetem-' re céloz, — Hogy el ne felejtsem, — mondom. Végre bevallják, hogy Vizi Pistának már a kis Jézus is megjeleni, i A Jézust-látó Pista Felkeresem a faluban a bognár házát. Ragyogófehérre van meszelve itt minden ház s muskátlik az ablakokban. Még a falu végén, a híres dcmb alatt a cigányok háza is vakító fehér. Párnákon heverésznek előttük a cigányok. Kis gyerekek köszöntének. — Hová mentek? — kérdem tőlük.. — A lükké* — válaszolják. Nekik luk a nyolc méteres ásás, melyet a község felsőbb rendeletre körülkerített, nehogy valaki belezuhanjon. Viad Ferenc bognármestert a műhelyében la1 álom, mimika közben. Megmondom a nevem s hogy a Pista fiával szeretnék beszélni. — Talán épp én ez az? — kérdezem a gya- lukat körülmotoszkálő, jóképű, szőszke gyerek felé intve, mire helybenihagyőan válaszol. De mégegyszer megkérdezi a nevemet. —- Az Írónak tetszik lenni, mert olvasom a cikkeit, — módja Vízi mester és leteszi a gyalul. Leülök egy tőkéire, a Jéeustdátó Piisa gyerek felül. a gyalusadra és nézzük egymást. , Mint a gyerek apjának, neki is csodálatosan szép szemei vannak. — Fiacskám, mit láttál a körtefán? — kérdezem Pistától és megsimogatom szőke haját. — Hát a kis Jézust — mondja 6 teljes határozottsággal, gondolkozás nélkül. Olyan volt, mint a prágai Jézuska., • Ez a nyolc éves fiú valami más, mint a kilencéves Mária-látó Petrovics Mattié, akivel hiába jártam itt többször is, sohasem tudtam szót váltani vele, mert mindég elszaladt előlem a kazlak mögé, még cukorral sem lehetett kicsalnd onnan. — Hát aztán miilyen volt? — kíváncsiskodom tovább. — Éppen olyan, mini a prágai Jézuska. öreg legény vagyok, de én bizony eddig nem tudtam, hogy milyen a prágai Jézuska, de megmondta a Pista gyeVek. — Szoknya volt rajta,, kezében, kereszt, a fején meg korona helyett arany karika . . , — Láttad-e többször? — Mindennap. •—< Ki a® a Vhn Pista? — A bognár fieskája. gyerek hajlékában lecsukja a szemeit, sast áflftja, hagy Ma bírja ki a nagy fényességet, amit lát Mártáidnál és Pistánál is feltűnt a nagy következetesség, amellyel télen a rettenetes hidegben és nyáron a nagy hőségben egyaránt kimentek a fához. Amikor megkérdezte Pistát, hogy minek megy ki, állhatatosan azt felei te, hegy néki muszáj. — Miért muszáj? Nem tudja megokolni, csak azt hangoztatja egyre, hogy muszáj kimenni, muszáj.,, Ami igaz is lehet Szóba hozza, hogy Iga® lehel a nép vétem#- nye, hogy a dombon valaha templom lehetett, mert a község az esztergomi hercegprímás birtokához tartozott, valószínű, hogy a prímás nem hagyta tildi híveit sem lelki vigaszt jelentő templom nélkül. A martalóc törökök azonban feldúlták a falut s igy pusztulhatott el a templom is. — Lehet, hogy ekkor rejtették el a földbe & templomi értékeket, _ jegyzi meg a plébános s a régi hagyomány ilyen kísérő jelenségekkel lobbant ki a népié!ékből. A plébános ur elmondja, hogy jelentést tett a nagyszombati egyházi főhatóságnak 8 azt kérte, hogy a nép megnyugtatása céljából szakértő által vezetett ásatást folytassanak le, akár van valami a Bőidben, akár nincs. Már fel is kérték Fansut Ovidius pozsonyi múzeumi igazgatót, aki megígérte, hogy tanulmány tárgyává fogja tenni a megkezdett ásatást. A gyertyalelet átmentünk Csiiffára, ahol a plébánián megnéztem az ásatásnál talált gyertyamarad ökokat, a mellettük talált írással, amelynek híre már bejárta a szlovenszkői sajtót. Ebből következtet a nép, hogy mást is fognak ott találni. Ez a ledet — mintegy félkflőtnyi suáyu — számos elégett gyertya végből flRszeoWarit massza. Seanmiesetre mm lehet régi eredetű, meri a gyertyák kanóca fonott, tehát teljeaen újszerű, (a régi kanócok sodrottak voltak), a gyertyák anyaga pedig nem viaszk, hanem paraÜFm, amelyhez a földben többszínű agyagrészek ragadtak hozzá. Kezeimben tartva ezt a -különös masszái, eszembe jutott, hogy A gödröt a nép ásta Rusznyák Anna láto- másos elbeszélésének hatása alatt. Az első kapavágást Rusznyák Anna tette. Leereszkedem a. nyolcméteres mélységű, mintegy két méter széles gödörbe. Alul alagutszerüen kezdik már az ásást. A föld különböző rétegeződ ésü s mivel a magas dombról eső után minden nedvesség leszalad a domb lábánál elterülő síkságra, amely ennek következtében üde zöld és vizenyős, mig a dombot alkotó földrétegek a nagy szárazság miatt különös képet mutató rétegekre szakadozottak. Az emberek azt állítják, hogy nem természetes, nem állott föld, hanem „hordott** föld. Ezért állítják, hogy a földben valaminek lenni kell » ehhez a véleményükhöz makacsul ragaszkodnak. A gödör fölött éppen egy idősebb ember magyaráz szlovákul. — Hányott' föld ez, jól ismerem, hiszen én már a selmeoi bányában is dolgoztam. Majd /önnek ide is bányászok, szépen felt ám asz m£k fával, hogy ne omoljon be és tovább ásAhi Frankhonból jött haza csodái látni Kersék dr. barátom éppen most állítja be fotógnafál ógépé t, mire az előbbi nő megjegyzi: — Tudom már, önök képeket fognak róla készíteni és árulni fogják. — Csak maguknnak készítjük, — mondom. — Ha már rajta vágyóik, én is szeretnék egyet, fűzi tovább a nő. — Adja meg a címét, majd küldünk. Papirt tartok elébe, ráírja: Jolande Mazzia, 4 rue de Kurenne. Belfort. Francé. Verobólyről származik, ott nyaral, onnan hozta át a kíváncsiság. A tildi vadkörtefa Metrnyilt az IRIS PENZIÓ Pozsony, LÖrlflCZkapU ucca 17. Central Passage Modern komfort, Elsőrangú bázikonyha. Dr. Institorisné tulajdonosnő személyes vezetése mellett. — Tudsz-e írni ? — Igen. — Hát írd le erre a pajpirra, hogyan láttad a Jézuskát és írd alá a nevedet. Erre aztán már nagyon megijedt az én Pistám, annyira, hogy sírva fakadt. Nem használt még az apja bátorítása sem. Hát aztán edlbucsuztam. De még elmondja Vízi mester, hogy az ndvardi asszonynak is volt látomása & fánál, a palásti asszony meg a szent családot látta. Harkányi mérnöknél az udvaron a hársfa alatt összejöttem a csiffári plébánossal, Beré- nyi Jenővel, akinek fiiiá ja Tild. Éppen beteget volt gyóntatni a faluiban. Az eseményekre terelem a szót. A csiffári plébános tapasztalatai — Az egyház nem avatkozik az ügybe, — mondja. — A Vizi Pista naponta kimegy a fához, ahol a plébános csak egyszer volt kint a verebélyi nácselnikkel, mikor ez hivatalosan járt. ott az ásatás beszüntetése miatt, nehogy veszedelem származzon belőle. A gyerek a fa előtt valóságos transzba esik, as ásás szegélyén van egy fakorét, amelyben a .jámbor nép a körtefa alatt naponta égeti a gyertyákat. Maga a fakorért is tüzet fogott s egy darabon el is égett a leégett gyertyaceonkofctól, amelyek itt egy csomóba olvadtak össze. Ilyen massza most is látható a föld fölött. Kézenfekvő a feltevés, hogy öyeo paraffün- massza esett be a mély gödörbe, ahol a ho®- zátapadit földréteggel később megtalálták éa pár száz éves eredetűnek hiszik. Az írás pedig valamely német újságnak tm olvadó parafinmasszáha. ragadt papírdarabja. Az egyszerű nép lobogó fantáziája természetesen pár száz éves leletet csinált belőle, mint a múlt évi Kibasszonynapján, amidőn harmincezer embert ragadibak csodálatra az országúton száguldó autók reflektorainak « körtefa lombjai közé felvillanó „titokzatos" fénycsóvái Sajnos, Rusznyák Annával nem találkozhattam, igy csodálatos gyógyulásáról mit sem mondhatok. Koperniczky Kornél.
