Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-15 / 210. (2135.) szám
1929 szeptember 15, vasárnap. 6 Közös munkaprogramot fogadott el az egyetemes csehszlovákiai magyar diákság A diákság külügyi képviselete ~~ Az ifjúsági sajtó kérdése — A középiskolások kérdése Pozsony, szeptember 14. Az érsekujvári ddákkongresszus határozata értelmében a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége minden szellemi csoportosulás felett álló diákérdek védelmi szervezet, amely miniden magát magyarnak valló egyetemi hallgatót egységbe foglal. A kongresszus azonnal igyekezett is levonni a határozat konzekvenciáit és megoldotta a brün- ni magyar egyetemi hallgatóság és a vallásos diákegyesülések, valamint a sarlósok körül felmerült egységbontó zavarokat. A kongresszus alkalmával leszögeződött ugyanis az az elv, hogy a diákszövetségnek egy városban osak egy szervezete lehet, amely a szövetség szellemének megfelelően vallási és világnézeti különbség nélkül minden magyar diákot tömörít. A brünni Corvinia és a brün- ni Sarló diákszervezetek'e határozat értelmében kiváltak a diákszövetségből, de a diák- béke feltétele az volt, hogy tagjaik kivétel nélkül belépjenek az átfogó jellegű brünni MAKK diákegyesületbe. Ugyanígy megoldást nyert a katolikus Profhászka Ót tok ár-körök, az evangélikus Luther-körök és a református diákmozgalom kérdése is. A vallásos szervezetek sem tartoznak a diákszövetségbe, de tagjaik mind tagjai a prágai, brünni, pozsonyi vagy vidéki hivatalos szövetségi diák szerveknek. Nem tartozik a szövetség keretébe ugyanilyen feltételeik mellett a pozsonyi Sarló, vailamint a prágai, brünni és pozsonyi főiskolás cserkészkor sem. Az érsekujvári kongresszus kimutatta tehát, hogy egy helyesen differenciált, a művelődés, a szakmunka, a bajtársi érzés és a vallásosság legkülönbözőbb alakulatait felmutató ifjúsági életben is lehet egységes diáik érd ekvédelmet és k ultur programot teremteni. Az egység jeléül a vallásos szervezetek, a Corvinia, a brünni és a pozsonyi Sárié, valamint a főiskolás cserkészkörök kiküldötteik utján üdvözölték a kongresszust, mint a közös diákügyek védelmezését, teljes jóakaratukról és mindenkori támogatásukról biztosították. A csehszlovákiai énágyar diákság külügyi kapcsolatai Az érsekujvári diáikkongresszus a nyolctagú országos tisztikar mellé négytagú külügyi bizottságot nevezett ki. Ennek a bizottságnak elnöke Cottely István dr., a kassai kongresz- szuson választott, Érsekújváron felmentett városiközi hatos diákbizottság elnöke, aki eddig is fáradhatatlan munkása volt a kisebbségi magyar diákság külügyiének. A külügyi bizottság tagja még a diákszövetség elnöke, Dufca-Zélyomi Norbert, titkára Berecz Kálmán és a prágai MAKK elnöke, Széga Elemér. A diákság legelső célja az, hogy a diákszövetség működését a hatóságok elismerjék. Amint jóváhagyást nyernek a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének alapszabályai, a diákkülügyi bizottság működésbe lép és tárgyalásokba bocsátkozik a csehszlovák diákság hivatalos szervezetével. A tárgyalások célja az, hogy a magyar diákszövetség nemzeti alosztályként beléphessen egy, az egész állam egyetemi hallgatóságát reprezentáló állami diákszövetségbe. A megegyezés feltétele a magyarok részéről az, hogy a köztársaság külügyi diák reprezentációjában legyen delegáltja a magyar diákszövetségnek is. E cél érdekében az Érsekújváréit kijelölt külügyi bizottság keresni fogja mindazokkal az érintkezést, akik a nemzetközi diákmozgalmakban a kisebbségi magyar diákérdekvédelem segítségére sietnek. Az egyetemes csehszlovákiai magyar főiskolás diákságot csakis a diákszövetség tisztikara és a diákkiiliigyi bizottság képviseli, ez a képviselet azonban kizárólag a diák- érdekvédelemre terjed ki, beleértve a szövetség kulturpregramját is. A diákszövetségen kívül minden szellemi ; vagy egyéb csoportosulásnak természetesen : módjában van a maga külön külügyi kapcso- < latait megteremteni, de ezek a hivatalos ér- ■ dekvédelmi képviselettel szemben tisztára , csak szakszerűek vagy szellemiek. így például ( élénk szellemi kapcsolatot épitett ki a maga \ szellemi követelményei szerint a református ] diákok vallásos mozgalma, a katolikus diák- ] körök a Pax Romana, a cserkészkörök pedig a ] cserkészszövetség utján épülnek be mozgal- , műk nemzetközi távlataiba és ismeretes a , Sarló szellemi kapcsolata is a budapesti Bar- . tha Miklós Társasággal és Munka-körrel, a sze- ' gedi Bethlen Gábor Körrel és a szlovák, va- j, [amint, cseh Étieké Hnutival. ‘ Budapesten most dolgozzák ki angol min- s fára egy egyetemes magyar ifjúsági pár- i lament tervezetét, amelyben képviseletet r nyerne tisztára szociális, szellemi kérdések z megvitatására négy ország magyar ifjusáeágának minden mozgalma. Ebben az ifjúsági parlamentben, mely mindennemű politikától mentes marad, a csehszlovákiai magyar diákság nem hivatalos szervei, hanem szellemi csoportosulásai szerint fogja képviseltetni magát. Az egyetemi hallgatóság sajtója A. diákkongresszuson élénk megbeszélés tárgyát képezte az egyetemi hallgatóság független sajtójának kérdése is. Az uj nemzedék problémáit eddig — a napi sajtó mellett — csakis az időközönként megjelenni tudó Vetés röpirat vetette fel. Számos indítvány hangzott el Érsekújvárod, amely mind odacélzott, hogy az egyetemi hallgatóságnak állandó sajtóorgánuma legyen. A legnagyobb hatást az az indítvány váltotta ki, amely a kongresszus erdélyi és magyarországi diákvendégei részéről hangzott el. Az indítványozók szerint olyan akadémikus folyóiratot kellene teremteni, amely nemcsak Csehszlovákia, de Erdély és Magyarország diákságának érdekeit is szolgálná és közelebb hozná egymáshoz három ország fejlődő magyar értelmiségének mozgalmait. Nagy hatást váltott ki a diákság körében a kongresszusra megjelent Vetés, amelyben Erdély és Magyarország ifjúsága is megnyilvá- nitja generációs szellemét s igy a röpirat a Dévénytől Háromszékig terjedő ifjú magyar nemzedék gondolkozását tükrözted. A kongresszusi sajtóvita tulajdonképpen a most megjelent Vetés állandóbb formában való megjelentetését kívánta. Az értékes terv jelentős távlatokat nyit fel: tiz esztendős elzárt élet után a magyar fiatalság három nagy darabja, az anyaországbeli, a csehszlovákiai és a romániai meg akarja ismerni egymást, hogy kicserélje különböző értékeit és az adott helyzet szerinti reális magyar kulturegységet megteremtse a fiatalság szellemi haladásának kölcsönös egymásbakapcsolása által. Az egyetemi hallgatóság aajtókérdése mindjárt az első vita után több állam uj magyar nemzedékének közös problémájává vált s további közös megbeszélések tárgyát fogja képezni az egyes államok magyar diákvezetői között A középiskolások kérdése Az egyetemi hallgatóság országosan szervezett mozgalma természetszerűleg nagy hatást gyakorol mindenütt a középiskolás diákságra is. A főiskolások tudják, hogy milyem nagy nemzeti, szociális és kulturális feladatok várnak az uj nemzedékre s ezért minél szorosabb kapcsolatokat keresnek az utánuk jövő év jár átokkal, hogy a nagy történelmi feladatokra együtt készüljenek a fiatalokkal. Amikor magunk előtt látjuk a magyar egyetemi hallgatóság szemináriumi munkakoncepcióját, lehetetlen észre nem vennünk, hogy ugyanezzel a magyar munkairánnyal már a középiskolákban is találkozunk. A cserkészet gombaszögi akciója a regosmozgalmat teremtette meg, amely a praktikus népismeretre neveli a nyaranta magyar tájakon vándorló középiskolás diákot. A népismeret feldolgozása már az iskolai önképzőkörökben megkezdődik. A regősvándorlások és az önképző- köri friss irodalmi viták és társadalomtudományi analízisek után az egyetemi hallgatók szemináriumaiba olyan utánpótlás kerül idővel, amely már zsenge gyermekkorától a kisebbségi magyar nép ismeretében és szerete- tében és a magyar megújhodás szellemében nevelkedett. Ha megismertük az akadémikusok kultur- konoepcióját és felismertük utána ugyanennek a munka tervezetnek pedagógiai előkészítését a középiskolások önképzőköri és cserkészni ozgalmaiban, akkor meg tudjuk érteni az érsekujvári diákkongresszus egy-két jelenségét a középiskolásokkal kapcsolatban. Már a Vetés is bőven foglalkozik a középiskolások kérdésével és értékes cikket közöl a regősmozgalomról. A diákkongresszus alkalmából megtartott főiskolás cserkésztanácsülés azonban úgyszólván egyébbel sem foglalkozott már, mint a középiskolások kérdésével, összefügg a középiskolások kérdésével az a jelentős körülmény is, hogy az érsekujvári ' iiákkongresszus alkalmával a vidéki diák- ; agyesiiletek szinte teljes számmal felvonulok. Komárom, Érsekújvár, Léva, Ipolyság, Rimaszombat, Losonc, Rozsnyó, Kassa és Eperjes mellett egyedül Un gvár, Munkács, Beregszász és Nagyszőllős, tehát a ruszinszkói nagyarság akadémikus szervezetei hiányozlak még. Ezeknek a vidéki egyesületeknek a programját Borosa Zoltán adta elő a rimaszombati és losonci diákegyesületek alakulásakor. A diáikszociális és kulturális célok nellett ott szerepel mindenütt a középiskolások, iparostanoncok és ifjúmunkások mozgal- g nainak felkarolása és modern szellemű irá- j íyitása egy egységes magyar generáció nem- j ;eti, szociális és kulturális munkakonoepcióElőfizetőink és Qlvnsőink figyelmébe!“^5^ Magyar, olasz, lengyel és romén ríau- mok, öleire útlevelek meghossaahbitása végett méltóxtassanak ntleveleiket a P. M. H. possonyl kiadéhivataláboi. Bratl- slava, Qrössling-n. 36. L címre beküldeni. A többi államokba -:aéló vjaumok megszersését a prágai kiadóhivatal: II., Pan9ká -liee 12. III., eszközli .-1800 járnak követelményed ezerint A vidéki akadémikus egyesületek intenzitásával egész kisebbségi magyar ifjúságunk olyan pluszt nyer, amely egy-két óv alatt rendszerré avathatja szórványosan induló iparosta- nonc-mozgalmainkat, a válságokkal küzdő cserkészetet, az önképzőkörök munkáját, az ifjúsági sportot és A Mi Lapunk ifjúsági folyóirat kulturmunkáját. Az eperjesi cserkészankét után az érsekujvári diáikkongresszus is egységes magyar munka tér vet dolgozott ki. Ez a munka terv nemcsak az egyetemi hallgatóságé, hanem az egész magyarságé. Találkozzék ebben a munkában minden magyar diák, nyújtsanak kezet egymásnak a főiskolások és fiatalabb magyar tanulótársaik és támogassa az ifjú nemzedék nemes törekvéseit minden magyar ember. w „Ha a nemzetiségek a nagy magyar táborba* akkor minden el veszeti" Újabb könyv Ferenc Ferdinánd életéről és terveiről Berlin, szeptember 14. A szerencsétlen végű Ferenc Ferdinándról utóbbi időben nagyon sok többé-kevésbé jól informált szerző tollából jellemző adatok látnak napvilágot. Ezek közül való és talán egyik legérdekesebb ily karakterisztikont ad az a könyv, amely most jelent meg Berlinben, amelynek Chlumetzky Lipót báró a szerzője. Különösebb figyelmet azért érdemelnek ezek az emlékiratok, mert szerzőjük tudvalévőén Ferenc Ferdinánd bizalmasainak szükebb köréhez tartozott s annak idején a Ferenc Fer- dinándnak tulajdonított „trializmus“ államformáját írásban is hirdette és követelte és a történeti múltba merült magyar katonai követelések egyik legádázabb ellensége volt. Chlumeczky e magatartásának egyik főoka nyilván az a szoros baráti viszony volt, amelyben Chlumeczky Ferenc Ferdinánd katonai irodájának (tudvalévőén külön katonai irodája volt) vezetőivel állott. Chlumeczky könyvéből, amely Ferenc Ferdinánd eredeti levelezését tartalmazza bizalmasaival, kitűnik, hogy ezek a bizalmasok minden politikai érzék és ítélőképesség nélkül formálisan kiagyaltak bizonyos rögeszméket, amelyeket mint biztos információkat terjesztettek Ferenc Ferdinánd elé. így egészen természetes, ha Chlumeczky könyve Ferenc Ferdinánd magyargyülöletre ajzott érzelmeit és magyarellenes politikáját egészen fekete színben vetíti elénk. Mutatóba közlünk néhány kiszakított jellemző mondatot Ferenc Ferdinánd e nevezetes levelezéséből. így 1909 február 10-ón St. Moritzból Brosch ezredesnek, szárnysegédének ir levelet a küszöbön álló kabinetváltozással kapcsolatban és ezt írja: „Bilinszky nem kell, mert az utolsó krajcárt is képes lesz odaadni Magyarországnak. A másik dolog, amit minden eszközzel meg kell gátolni, hogy Georgi (az akkori osztrák honvédminiszter) .hadügyminiszterré legyen. Ismerem jól, páratlan stréber és semmi ellenálló képessége Ma- gyaroszággal szemben. Helyette Krobntin- ra van szükségünk. Hogy a katonai irodában Georgit akarják, ez a legjobb bizonysága, hogy nem hadügyminiszternek való és ho^ engedékeny a Lajtán tullal szemben.“ 1908 augusztus havában, amikor a német- országi hadgyakorlatokon volt és amikor Bosznia-Hercegovina anneklálásának a gondolata a megvalósulás stádiumába került, Ferenc Ferdinánd Auffenberg hadügyminiszternek egyebek között ezt irta: „Ellene vagyok az annexiónak, mert Magyarország Szent István koronájára való hivatkozással bizonyára igényt fog támasztani Boszniára. Ha mégis annektáljuk Boszniát, akkor ezt a tartományt nem Magyarországhoz és nem a Szentkorona jogán, hanem egyszerűen a birodalomhoz kell csatolni. De ebben az esetben nem szabad mozgósítani, hanem csak felemelni a csapatok létszámát/4 Nem kevésbé érdekes egyik előterjesztése, melyet Ferenc Ferdinánd Ferenc Józsefnek lett. Ebben olvassuk a következő néhány jellemző mondatot: „Magyarok, szabadkőművesek és szocialisták összefogtak, hogy a trónt megingassák. Könyörgöm felségednek, hogy Conrádot ne ejtse el, mert ö az egyetlen, akiben bizalmam van.44 Majd egy 1909 január havában kelt levelében megköszöni bécsi bizalmasainak az információkat és ebből a levélből következtetni lehet arra, hogy minő információkat adtak ezek a trónörökösnek: „Polónyival és Justhtal nem szabad dolgozni. A nemzetiségeket meg akarom magamnak tartani, mert ez mentheti meg egyedül a jövőt. Ha a nemzetiségek átmennek a nagy magyar táborba, akkor minden elveszett. És az eljövendő magyar kormánynak, ugylátszik, az a célja, hogy megnyerje a nemzetiségeket, akik akkor szembekerülnének velem.44 Ebből a hevenyében kikapott sorokból is látszik, hogy Ferenc Ferdinánd hiába hangoztatta, hogy nem akar háborút, mert alapjában elégedetlenséget és nyugtalanságot akart és egyformán bizalmatlan volt a bizalmasának hitt Kristóffyval, Lukács Lászlóval és később még Zichy János gróffal szemben is. aki Chlumeczky adataiból kitetszően nem akart Ferenc Ferdinánd és még kevésbé szükebb ka- marillája vak eszköze lenni. Egy román tini gálád merénylete SngyiltaságSia kergetett egy csemovici leányt Csernowitz, szeptember 14. A városban nagy megdöbbenést keltett egy tekintélyes városi polgár, Gorezky Ferdinánd volt osztrák építészeti főtanácsos fiatal leányának öngyilkossága, amelynek tragikus előzményei voltak. A leány szülei lakásuknak két szobáját bérbe akarták adni. Hirdetést tettek közzé az újságokba és számos jelentkező akadt., akik megtekintették a kiadó szobát. Két nappal ezelőtt, délután csak a főtanácsos 18 éves Olga leánya volt a lakásban, amikor egy román főhadnagy' csöngetett és bebocsátást kért, hogy megnézze a kiadó szobát. A leány fogadta is a tisztet, megmutatta neki a lakást s a bérösszegről kezdtek beszélgetni, amikor a tiszt hirtelen szerelemre fordította át a szót. Szerelmet vallott, s midőn a leány visszautasította a tolakodást, erőszakosságra vetemedett. Nemsokára a tiszt eltávozott a lakásból. A leány annyira szivéére vette a történteket, hogy öngyilkossági szándékból nagyobb mennyiségű sósavat ivott. Amikor szülei hazatértek, a leányt borzalmas görcsökben fetrengve találták s az előhívott orvos már későn érkezett. A szerencsétlen fiatal leány áldozatául esett a román katonatiszt embertelen gaztettének. Búcsúzóul csupán annyit irt egy papírlapra: „Megmérgeztem magam, mert nem tudtam tovább élni/4 I Ami a tüdőnek az ózon az a fehérneműnek a TERPENTIN!! H Használjon tehát I Pocsatko Terpentin szappant 1 § Mindenütt kaphatói!
