Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-12 / 207. (2132.) szám

fltSA *ireptembeT 12, csütörtök.

*PRScai-7VVAG¥ARHTRMy?

Banica"''céskeslfi>vemsk^cli Légii

Prága 11., Na Poríli.

4 helybeli exposltura 1® ffl*K * wescnválíélialeí

Sürgönyeim: Legiobanka, Praha. Telefonszéria: 265-5-1, 361-4-1.

Mindennemű bankttslet.

MILYEN !BÚ VÁRHATÓ

A magas légnyomásu terület hatása alatt a kontinens időjárása derült és száraz. A hőmérséklet maximuma a köztársaságban Losoncon 28, rágában 21 iok volt. — Időprognózis: Szép, meleg, enyhe légáramlattal. umlh umlh umlhuml

enyle légáramlattal.

— Egy szikszói bankigazgató rejtélyes öngyilkossági kisórlete Debrecenben. Debreceniből jelentik: A debreceni Frohner-szállóban az elmúlt nap egy jólöltözött férfi kért szobát s a bejelentőlapon Dessberg Dezső szikszói bankigazgatónak irta magát. A vendég napokon át szobájában maradt. Ez végre is gyanússá vált a személyzet előtt s a főpineér vasárnap délelőtt benyitott a bank- igazgató szobájába. Déssbergert ágyban találta. „Azonnal felöltözöm és lemegyek fizetni* — mondta a vendég halk hangon, mire a főpincér eltávozott. Egy óra múltán sem jött, mire a főpincér másodszor is felkereste. A különös vendég hiányos ruházatban niytott ajtót és alig hallható hangon mondta: „Ne féljen, kérem, maga mindenesetre megkapja a pénzét". A szálló személyzete most már még gyanusabbnaik látta a bankigazgató viselkedését. Telefonáltak a rendőrségre, ahonnan egy detektív jött és igazolásra szólította fel az állítólagos bankigazgatót. Dessberg kérte, hogy vigyék el a rendőrségre s ott majd mindent elmond. A rendőrségi palotában összeesett és elvá- gödott a földön. A mentők a belgyógyászati klinikára szállították, ahol megállapították, hogy a bankigazgató ktminállal megmérgezte magát. Iratai között egy levelet találtak, melyet apósához, Stamberger Dezső dr. Abaujtorna-vármegyei főorvoshoz intézett. Az öngyilkosjelölt állapota kritikus és a klinikán nem bíznak felépülésében. A rendőrség a rejtélyes öngyilkossági kísérlet okának felderitésére megette a szükséges lépéseket.

— Margdt-gyögyviz a legjobb.

— Lugkővel gyógyította szerelmi bánatát. Trencséni tudósitónk jelenti: Susák Mária vágbeszfcercei leány beleszeretett egy zsolnai fiatalemberbe, aki azonban nem viszonozta szerelmét. A reménytelenül szerelmes leány lugkőoldatot ivott « mikor ráakadtak, már nem lehetett életét megmenteni. A lugkő kimarta belsejét s a leány belehalt sérüléseibe.

_ Újabb Tatra-győzelem Lengyelországban. Az augusztus 11-én megtartott Zakopanéi nemzetközi hegyi verseny a legnehezebb körülmények között, sáros pályán, esőben került lebonyolításra és a Tatra-autók győzelmét hozta. Vermirovsky léghűtéses négyhengeresén 6 perc 58 másodperccel beállította a rekordidőt és kategóriagyőztes lett. Vermirovsky motorja Scintilla mágnessel volt felszerelve.

Szarvastehén, tenyész vadnak a Magas Tátrából

eladó.

Cím a Prágai Magyar Hű lap kiadóh vatalábafi.

— Tüzek Nyiramegyében. Nyitraii tudósitónk jelenti: Bél apa ta kon ezideig ki nem derített okból tűz keletkezett Fülek Gusztáv gazda házában, mely gyorsan terjedt tovább és elhamvasztotta a házat. A kár meghaladja a 10.000 koronát. — Veres Ferenc komjáti gazdaságában tűz pusztított, mely nagymeny- nyiségü gabonát és szalmát, valamint több gazdasági épületet hamvasztott el. A tűz átterjedt a szomszédos Száraz Károly és Gold- stein Izidor féle gazdaságokra is, melyekben szintén jelentős kárt okozott. Az egyre veszélyesebbé váló tüzet csak na,<$y erőfeszítéssel sikerült a tűzoltóságnak lokalizálnia. — Cser- nik községben kigyulladt Per nicky János gazda behordott gabonája, mely nagyrészben elpusztult. Az anyagi kár meghaladja a 110.000 koronát. Az oltási munkálatoknál több kisebb baleset történt. A gazda kára biztosítás révén megtérül. A jelek szerint gyújtogatás történi, melynek tettesét a csendőrség keresi. — Nagysuránybán Hozlár János gazda portájára szállott fel a vörös kakas és elpusztította a házat. Amint megállapítást nyert, a tűz a kéménybő'] kipattant szikrától keletkezett. A kár jelentékeny.

— Gázolás! baleset a Radvánc-bolotírai vasúti átjárónál. Ruszin szkói szerkesztőségünk jelenti: Bácsik István 'ungvári vasutast tegnap a radvánc-bolotinai vasúti átjárónál elütötte az Ungvárról Be rezna felé haladó vonat mozdonya, melynek 'kerekei leszeLték a vasutas lábafejét. A szerencsétlenül járt vasutast az ungvári közkórházba szállították.

mmmm> ........>V' n ~■ • rr-imvcam’mmmrravvzHmMmmm*'.tnBVPKmnxmamttimwnw>•

HA

LTEKIERSER

Hvárfe'eüiSh:

Budapest’ - Kollce Pieifan® FEST - TISZTIT - SfOS

Központi üzem címe

Haltenberger Festögyár, Koáice 2

SziuHÁzKörővKaivTiiRA

Huszonöt évvel ezelőtt halt meg

Verne Gyula

Prága, szeptember 11. Rövidesen huszonöt éve lesz annak, hogy ifjúkorunk legkedvesebb Írója, Verne Gyula meghalt. Ha kezünkbe vesz- sztik ma bármely könyvét, épp oly frissnek és meglepően hat, mint amikor először gyönyörködtünk benne, sőt, amit akkor hihetetlen fantáziának éreztünk, ma esetről-esetre igazolva látjuk s ezért a könyv még jobban érdekel ■bennünket.

Az elmúlt huszonöt év Verne nagy életművének értékelésében sok tekintetben megváltoztatta szempontjainkat. Ha fiatalkorunkban hajlandók voltunk őt fantasztikus meseszövőnek nézni, a lehetetlenségek nagy romantikusának: ma Verne Gyula képe mássá alakult tudatunkban. A huszadik század technikai vívmányainak első irodalmi felismerője volt és bátran mondhatjuk, hogy Verne Gyula a huszadik század egyik legjellegzetesebb és legnagyobb, az irodalom komoly mértékeivel is alig fölmérhető regényírója.

Verne Gyula csodálatos fantáziájának prófétai erejét akkor látjuk a maga teljességében, ha meggondoljuk, hogy a legújabb kor nagyszerű találmányait lényegükben már évtizedekkel ezelőtt megsejtette, megpendítette, kitalálta, regényeiben leírta. Nála szerepel már a tengeralattjáró, a gőzautomobil, a kormányozható léghajó, a vizi repülőgép, a fonográf, a mozgó fénykép, a telefon. A holdbautazás problémája, ami a rakétarepülés révén napjainkban már szinte aktuálissá vált, szintén nála található föl.

Páratlan hatását különös regényalakjai talán még inkább megmagyarázzák. Olyan hősök, akiket elfelejteni nem lehet. Gyerekkorunktól késő öregségünkig végigkísérnek az olyan furcsa nevű és még furcsább életű alakok, mint Fogg Philea-s, Strogoff Mihály, Fer- gusson, Sándor Mátyás, Servadac Heetor és Némo kapitány. Mindezekben a hősökben az emberi akarat, munka, erő, jellem, tudás valami hősi együttese van, ami őket valósággal az ifjúság követendő mintaképévé avatja. Hősei, ka még olyan fiatalok is, komoly, kiegyensúlyozott, céltudatos emberek, a munka, az akarat és a jellem héroszai. Verne Gyula regényeinek ezzel az eszményi irányzatával és tiszta erkölcsi levegőjével az utolsó három emberöltő ifjúságának legkitűnőbb nevelője.

Verne méltánylását folytatni lehetne azzal is, hogy tulajdonképpen egyik legnagyobb és korban egyik első reprezentánsa a ma olyany- nyira kedvelt kalandregénynek, hogy müvei ott állanak Jack London és Joef Conrad regényei mellett. Verne értékelése az évek során igy alakult és teljesedett ki a modern irodalom. értékévé. Müve és neve halhatatlan.

A beszélőiilm

diadalmas bevonulása Európába

Párisban és Londonban a Talkie favára dőlt el a harc Maurice Chevallier, Paris kedvence saját kalandos életét játszotta el filmen — A beszélőiilm és a színpad — A Talkie

őszinte kritikája

Párfa, szeptember 11.

Berlinben, Párisban, Londonban — Amerikáról igazán ne beszéljünk —, a Talkié végkép beérkezett. A beszólőfilm és a némafilm küzdelme nem küzdelem többé, a néma fiám már csak öreg

és elszegényedett rokon. Az autó utólérhetetlenül elhagyta a delizsánszot... A premier mozikban TalMé megy, az újságok Talkiét hirdetnek, a fényreklámok Talkiét szikráznak az éjszakában, a közönség, a kritika a Talkiéról beszél és a harmadrendűvé szerényedéit néma mozik nem hervadt hirnevü — ^tarjaikkal és slágerfilmjeik- kel, hanem beszélői ilmhi ra dókká 1 csalogatják befelé erősen megcsappant számú közönségüket. Hogy nem mindenki ért angolul? Hogy a beszélőfilm még nem tökéletes? Hogy nem tudja pótolni a valóság illúzióját? Hogy feladja egy kiforrásban lévő uj művészet sejtelmességének varázsát? Hogy gúzsba kötik saját törvényei és nincs esztétikája? Ugyan!

Hallotta G. B. Shaw-ot? Mit szól ChevaUier- hez? És Jothnston? Hogy búgnak a repülőgépek és a Zeppelin érekezésénél, hogy dörgött Lacke- hurstban az éljen! Hallotta, hogy recsegtek a hajó eresztékei a viharban? Az éjjeli előadásra sincs már jegy? És holnapra sem? Nem baj, akkor szerdára kérek — hangzik a mozilk előtt.

Talkié! Talkié! Tálkáéin Felrázta Amerikát, milliárdos vagyonokat teremtett és milliárdos vagyonaokat őrölt semmivé, karriéreket nevelt és karri érékén gázolt keresztül. Elérte Londont, Parist, Berlint — és nem fog megállni.

Mese vagy élet?

Paris legelőkelőbb mozijában, a Paramountban tiz hétiig játszották telt házak mellett a Párisi Chauson-t, Maurioe Chevallier, Páris kedvence játszotta a 100 százalékos beszélőfilm főszerepét s erről a furosa filmről, sikeréről és főszereplőjéről sokat beszéltek. M. Chevallier az utóbbi években a Folies Bergéres-ben aratta estéről-estére sikereit, eleganciája, szinte bájossá megfinomodott férfias kedvessége, telivér humora, színpadi kultúrája elfeledtette a homályt, amely ott settenkedett sikere bölcsője körül. Igaz, igaz még a színházi világban is szokatlan körülmények között kezdte „művészi" pályáját, de a színház paradox arisztokratizmusa visszafelé is igazolja a származást. Azután egyszerre csak feltűnt a Talkié, érkezett egy feltűnő ajánlat és Chevallier eltűnt Páris színpadáról, áthajózott Amerikába... Elmúlt néhány hónap és Chevallier, a drága Maurice ismét meglátogatta az édes közönséget, játszott, énekelt, táncolt, beszélt, csak éppen nem franciául, hanem angolul és nem testi valóságában, hanem amerikai beszélőfilmen. Párisii chanson, ez volt a darab cime és íme, a tartalma:

Egy szegény rongyszedő ószeres vidám énekszó közben tologatja ucoah ossza t kétkerekű talyigáját és gyakran kiköt az uttséli csapszékek ivói

közölt. Vidám és fiatal, optimista és tiszta szivü, és ha megkérik, harmonika mellett szívesen ad elő tréfás verseket, groteszk táncokat, sőt egy- egy pohár sörért naiv szerelmes történeteket is énekel a kocsma publikumának. (Chevallier játszotta és énekli ezt a szerepet.) Egyszer egy fiúcskát ment ki a folyóból és a gyerek nővére és közötte romantikus szerelem szövődik, de az apa, a polgári sorban élő fegyvermester hallani sem akar a rongyos ószeresről. Elzavarja. A fiatalok titokban találkoznak, az ószeres gyakran jelenik meg az uccában és a ház ablaka előtt mindig egy érzelmes párisi sanzonnal kérdezgeti: „Mi van eladó?" Az öreg rájön a szerenádok titkára: drámai összeütközés, érzékeny búcsú, fogadkozások és Chevallier, az ószeres megnehezedő szívvel tologatja üzletét, a rozzant talyigát. Egy este valamelyik artista ügynök és társasága bevetődik abba a csapszékbe, amelyben éppen Chevallier szórakoztatja ingyenes közönségét. A híres artista ügynök és társasága nagyokat mulatnak Chevallier tréfás dalain, kedves mókáin: érdekesnek, tehetségesnek véMk a különös figurát és a hajnali hangulatban az ügynök szerződést köt vele, Ohevalliert kiöltöztetik kimosdatják és fellép te tik. óriási sikere van. Még jobb szerződést kap, sikere nőttön nő, beleszokilk a

Castor és Pollux, Orestes és Pylades, He- ro és Leander nincsenek jobban egymásra utalva, mint ez a két fogalom: GOLYVA és CIGELKA jódos gyógyvíz! Kérje mindenütt! Megrendelhető: CIGELKA

forrásvállalat, Bardejov. (7.)

A napsugarak s a tavaszi ^r**v

szellő kiszívják a bőrben JoS

lévő festőanyagokat, a \

szeplőket és a májfolto- J

kát. Ezen arcot csúfító íp* - aí

foltocskák .sokszor ellepik ’.C M

az egész arcot A föltosareuak eddig hiába jSÍip/J \ •'í

serestek arctisztítót, a lég- »

újabb a világhirü MART *

CRÉM eltávolít minden Használat előtt —

foltot pattanást, kiütést. használat után

gyorsan, nagyon gyorsan és biztosan. Az arc tiszta alabáslrom fehér é« sima lesz, az arcbőr visszanyeri üdeségét. frisseségét. Kapható gyógy szertárban, drogériában és parfümériában Készíti: Dr. Fóliák gyógyszertára. PieSíany Naponta póslal szétküldés. Garnitúra 22.50 Kö.. nappali krém 10 K8.. éjjeli (szeplőirtó) 10 Kö. Vigyázat! Csak valódit fogadjon all

tapsba, pénzbe, frakkba, de sikere delelőjén megjelenik az első szerelem, aki félti Chevalliert a fénytől csillogástól és a nőktől, és a szerelmes Ohevalier megszökik a színházi előadás elöl, visz- szamegy ószeresnek, mert „omnia vincit amor", a szerelem mindent legyőz. De persze nincs semmi baj, mert közben a rideg szivü apa is leszerel. Chevallier feleségül veszi a lányt ée most már annak a kérésére visszatér a színpadra, hogy megkezdje, illetve folytassa diadalutját egészen a 10.000 dolláros Talkié fellép tidijig. Az egész darabban ugyanis az a legérdekesebb, hogy a darab Maurice Chevallier valódi élettörténete.

És Páris újra meghódolt a drága Maurice előtt, tetszett a játéka, a hangja, tetszett a diadalmas Párisi chanson és tetszett Chevallier bátor őszintesége. S' ha van is a film meséjében egy kis jóindulatú túlzás s némi romantikus tulszinezettség: nem baj. A csapszékek levegője egészen bizonyosan kellemesebb egy kis parfőnimel, mint á la natúré.

Hát roiSyen a Talkie?

Most pedig essen néhány őszinte szó a Tájidéról. Talán kissé korai volna a művészeti kritika tárgyilagosság tüzében edzett pengéiével boncolgatni ezt a legifjabb művészetet, amely méltán igényelheti a zsenge kornak kijáró elnézést és kíméletet. De viszont a néma filmnek is jobb szolgálatot tett volna, ha az őszinteség bábásko- 1 dott volna a pólyája körül és nem nevelődött ! volna fel abban a felelőtlen öntudatban, hogy löbb, vagy jobb, vagy akár csali annyi is tud lenni, mint az élő szó művészete, a színház. Meg kell állapítani, hogy a jó beszélőfilm első hatásra több, mint szórakozás, több mint élvezet: — élmény. Olyanféle, mint először látni repülőgépet, (íjőször hallani rádiót, először beszélni telefonon Amerikával. A dimenziók túlnőnek a művészi élményeken, inkább az ember technikai diadalának részeg mámora ver ritmust az ember ereiben, mint a szive sülyed el a gyönyörűségben megsemmisülve. A Talikieben egyelőre több a technikai, mint a művészi elem és ennek két oka van. Az egyik nyílt, vagy legalább is akaratlanul leleplezett.

A hangosfilm — Londonban is, Parisban is — rendezői akaratlanul beleesnek abba a hibába, 'hogy technikai trükökkel bravúr oskodnak, szinte kényesen lubickolnak azokban a részletekben, amelyekben semmi sincs — csak technika. Minden darabban bőven vannak részletek, ahol megakasztják a cselekmény folytonosságát csak azért, hogy — mintegy premier plánban — bemutassák, mennyire világosan és természetimen hallatszik a főszereplő lábdobogása, amikor végigmegy a szoba padozatán, vagy becsapja az ajtót. Kár a lábdobogást, ajtócsapkodást főszereplővé avatni, az meg egyenesen elviselhetetlen, ahogy külön képpel illusztrálva bemutatják, milyen nagyszerűen hallani, mikor Clara Bow, vagy Alous Johnston fájdalmasan felsóhajt. Különben is a csak külön célra rendelt meztelen sóhajtások olyan félelmetesen erőseknek hatnak, hogy az ember önkóntelenül*a fejéhez kap, vájjon a fején van-e még a kalapja. Ezek a müvészietlen, ízléstelen túlzások elhesegetik az illúziót és a technika világába józanitják azt is, aki talán belefelejtkezett volna a mesébe. Ez az egyik ok.

A másik pedig az, hogy amikor a beszélőfilm hivalkodik technikai tökéletességével felhívja a figyelmet arra — legalább egyelőre —, hogy olyan technikai hibákban szenved, amelyek uniformizálják és gátolják abban, hogy a valóság illúzióját adja. Kezdjük ott, hogy csak a baritonális színezetű férfihangot tudják jól felvenni a filmre. Ennek pedig az a következménye, hogy csupa mély- zengésü, barna hang szólal meg a szereplők ajkán. Nemesen csengő hangja vain a részeg házmesternek, a főhősnek, az intrikusnak és a komikus apának is. A női hangok pedig — kivéve a mély altot — bizony kellemetlenül zörögnek. A ezilfid termetű, könnyes mosolyu, törékeny naiva megszólal és hangjában trombiták recsegnek, vagy legjobb esetben minél régibb t-ipusu gramofont rejteget a torkában. És dialóg, legalább abban az élet'hü formában, ahogy a színpadról halljuk, bevágásokkal, a drámai akcentusoknál sokszor egyidejűleg — nincsen. Az egyik szereplő elmondja a mondókáját és mikor ajkait szépen összezárja, akkor szinte mértani szabályossággal a másik kezd beszélni és viszont. A tpr is kicsi, amelyben az aktív szereplőket el tudják helyezni. Gyakran előfordul, hogy a trialógusök- nál csak a beszélő szereplő felnagyított figurája látszik, az, akihez beszél már kiesik a képből. Az is hiba, hogy a hang vitalitása változatlan, t. i. mikor a távlati képet premier plánra váltják ós a főszereplőt felnagyítva hozták a képsikra, ugyanolyan halkan, vagy hangosan beszél, mint mikor tőlünk egészen távol, a képsik túlsó határán állt. És szinpadszerüség szempontjából legnagyobb hibája az a Talkiénak, hogy nem tud olyan egységes képet adni, mint a színpad. Vagy tömeghatást ad, vagy deus ex maohina kiemeli a tömegből a főszereplőket és a valóság illúziójának feláldozásával odalökdösi szinte az első zsöllye- sorokba.

Hangos, de vak és sitiket

Ezek. a hibák, amelyek melleit azonban a feeli- nikai győzelmen felül is vannak elviíathaiatlan értékek. A Talkie győzelme a színpad felett, hogy

*