Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-12 / 207. (2132.) szám
4 1229 szeptember 12, efttttflrifik. ÉN KEDVES NÉPEM Felvétel a kolegák közé De fogom ám a magam fejit is, mert csurog a vér belül®. Oszt csak egyre kerülnek elő a ko- Jegák. Csupa kolega, ellensig egy se. ügy bámulok rájuk, mint au ökör a toronygombra. Oszt akkor előlép a főkolega, kezet nyújt, aszonNem, hiába is faggat, mi nem hívjuk egymást csak koleráknak. Lehet, hogy magukfelé cimborának, barátnak, de nálunk bizony csak kolega a neve, de osztán olyan kolega is, hall.ya, hogy egyik tűzbe megy a máeikir. (Pista volt a Szolnok, az ember mindig azt csodálja, hogy abból a Zóraciga rét tacsu t.káb ó 1, amit félóra óta szopogat, még mindig tud füstöt kifújni. Ahogy fújja a füstöt, úgy jön elé az emlékezés ás.) A jókolegák összetartanak. Látja, nekem most megírják még azt is, ha Julás csak mással beszil is otthon, — mondhatom magának, inkább hiszek a kolega leveleinek, mint Julis ezer igiretinek. Hát tavaly nem félhóttra csaptam Szöges Gazsit, mer a kolegám kedvesinek adott tubarózsa virágot? őrizzük ám egymást jóban-rosszban. (Elhallgat Pista, szájbaveszi a cigarétacsutakot és széles öröm terül el a képin. Vastag kálvinista nyaka megfeszül az emlékezés lázában.) No, tudja, sokáig dolgoztam Kamocsán a műt évben. Alig jártam haza kit Ívig. A kolegák is, kik elmentek, kik bevonultak, mire hazamegyek, nem vót otthon a régiek közül -ak a Hőgye Laji. Egyetlen más kolegám se. Igaz, hogy haragosom se vót, de mit tudhassa az emebr. Üssek valakit viletlenül fejbe, beszijjek a más kedvesivei, má űzhetem este a vasbotot, amit a fejemre emelnek. Mer vagy fejbever az ember, vagy késsel combba szúr. így ni. Asszongya a Hőgye Laji, te, asszongya, beálll- batnál a mi bandánkba, ha megbecsülöd magad. — Meg, — mondok, — honne becsülném, ha rendes emberek vattok. így aztán már vasárnap együtt ültünk a kocsmában, in fizettem a bort, vót piz. Igen jó kolegák vótak, mindjárt ki is próbáltuk az egymás erejit. Borba. Nem tudtak asztal alá inni sehogy. — No, — aszongya Bódog Gyuri, — járhacc velünk. Örültem a kolegáknak, hát kedden este minnyá e! is mentem a Juliéhoz beszilgetnyi. Rigen nem láttam a Juliét, hát mondok, megüzeni, hogy vi- lekedik. Ülök a konyhába a Julissal, szip csendesen vágjunk, egyszeresek zörgetik ám az ablakot. És újból. Affene, mondok, ki jár itt. — István, gyere ki! — ordétnak be az ablakon. Ránézek Juliéra. — Hinnye, a szentedet, Julié, mér neon montad, hogy más is jár hozzád? Réni kezd a Julié., — Isten segiccsen, hogy nem tudom ki az! Nem jár hozzám senki, Pistyikém. — No, ha nem jár, nem hallottuk a zajt. Foglalkozunk a Julissal tovább, megintosak kocogtatják az ablakot. — István, gyere ki egy szóra, ha leginy vagy! Magam is meguntam. Mondok, mér csak utánani»k a dolognak. Épp ott fityegett a máktörő, leakasztom a mák tőrőt a falról, oszt kiállók az ajtóba: — Ki ordét itt, — mondok. Hát sötit alakok akkor suhannak be a bokrok mögé. — No, gyávák, — mondok, — mutassátok az ordító szátokat Ki akar velem beezini? Egy hang nem hallatszott. Állok még ott egy ideig, nem jelenkezik senki. Julis meg van riadva. Nekem se vót már nyugtom, aki akar tőlem valamit, hát álljon helyt, vagy enr^m üt, vagy én ütöm. Nem is soká maradtam. Fogtam a máktörőt, elbúcsúztam Juliskától oszt haza. De mindig az ut közepin, hogy jobbról] balrul meg ne támadjanak. Ahogy megyek, csak suhan mellettem a bokor. Egy kő repül felim. Aztán egy villanylámpa vakit a szemembe, meg egy másik, meg egy. negyedik. Elvakultam teljesen. — Ájj meg, aki vagy, — ordítok, — gyér köze- lébb. De nem mert közelebb egyik sem. No, mondok, szomorú, hogy az embernek elfíő héten vannak ellenségei máris. Mondom másnap a kolegáknak, de. hogy ők is éppen lányokná vótak, hát nem tudtak segíteni. — Ne járj lányhoz, várd ki az időt, — vonta a vállát Hőf*ve Laji. De, mondok, azt már nem. Csütörtökön megint megyek Julishoz, cipelem a máktörőt. Hát alig vagyok ott, megintosak zörgetik az ablakot. — Ne sajnájj kijönni egy szóra. Oda se neki. De csak zörgetik, ötször, tízszer. Kiviszem a vilLanylámpám. Eltűnik a sötitsigben valahány. No, osztán zöröghettek egész este, ijfilig vótam á .Júliánál, aztán megint veszem a máktörőt oszt haza. De mintha kisirtetekkel jádzottam vóna égisz utón Hun a fejemre egy ütis, hun hu rigat valaki, hun meg a villany neki a szememnek. Forgatom a máktörőt. Hát jöjjetek már ide, oszt panaszoljátok el a bánatotok! De 6enki nem került elé. Mondom másnap a kolegáknak, hogy milyen rossz estéim vannak. — No, aszongyák, — máj vasárnap este kivizsgáljuk. De biz én elmentem szombaton is. Már Julié igen reszketett. — Jaj, kedvesem, — aszongya, — én nagyon szeretlek ám, de mégis vigyázz magadra ekki- csint. — Vigyázzon, — mondok, — akit fejbevágok! Mir nem mer előállni a panasszal? Oszt ahogy az első kurjogatás, hogy gyere ki István, elhangzott, úgy ugrok ki a pitarból a máktörővei, hogy menten ordított valaki fájdalmába. — Gyere no, — mondok, és ülők a hasára az eüensignek, — mondd el a panasztot! De már akkor állt a harc. A fejemre valaki piif, egy bottal, ón vissza a máktőrftvel, igen na/, y bclháboru kezdődött a sitétbc. Üttem is, kaptam is. Forgattam a máktörőt, mint a malom kerekít a viz. — Gyeredje, — ordétofc, — gyeredje, mutasd a lupédét, hadd hasijjam szijjel. Oszt igen ráülök egyiknek a mejjire oszt pü- fölöm. — Pistyi. — aszongya az egyszerre, — hát kedves kolegódat bántod? Hi, de ismerős a hang! Talán a kolegáim jöttek segíts égre oszt épp a segítséget püfölöm ? Elengedem a nyakát oszt rágyújtok a villanylámpámmal. Hát nem Hőgye Lajit kipelem ippen viresre? — Aszencsig! — mondok, hát te hogy kerülsz a kezem alá? gya: — Most már igazán járhacc vélünk. Bebizonyosodott, hogy bátor leginy vagy! Három este próbáltunk ki, megállottád a helyedet helesen. — Sajnálom, — mondok, — hogy ti vótatok, de hát ti akartátok... A ti tervetek vót. Mer Hőgye Danit két hétre fektette le az orvos. Persze, nem vallotta ki, ki vót a tettese. Mer én vótam a tettese, ides-egy komája, István, bizony mondok magának, magafelé is igy próbálhatnák ki a jóbarátságot. Nem árt, tudja, ha jóbarátok n'iiha meggyőzik egymást az összetartás rul helesen. Szombathy Viktor. aa.i)üiMMWiii,uaBig——^ Érsekújvár, szeptember 11. (A Magyar Cserkész-Tanács hivatalos kommünikéje.) A Csehszlovák Cserkész-Szövetség keretein belül működő magyar cserkészcsapatok központi szerve, a Magyar Cserkész-Tanács szeptember 8-án tartotta meg szokásos ösz- szejövetelét Érsekújvár ott a Kaszinó nagytermében. A szép számmal megjelent parancsnokokat, kik között csaknem teljes számmal megjelentek a kiscserkészek, a középiskolás cserkészek, az iparoscserkészek és a főisolás cserkészek parancsnokai, Krend'l Gusztáv magyar cserkész titkár üdvözölte és köszönte meg megjelenésüket Majd az üdvözlő szavak után bejelentette, hogy lemond a magyar titkári állásról, azzal a megokolással, hogy úgy látja, mintha az ő személye volna az akadálya a cserkészegységnek. A tanács ezt eleinte nem akarta tudomásul venni, miután úgy látja, hogy itt nemcsak személyi, de elsősorban elvi ellentétek ie vannak. Krendl Gusztáv ennek ellenére is ragaszkodott lemondásához 6 hangoztatta, hogy sokkal jobban szereti a magyar cserkészetet, • semhogy ennek nyugodt fejlődése érdekében ne próbálná ki még ezt a végső eszközt is. Erre a magyar cserkésztanáes Krendl Gusztáv lemondását elfogadta és ügyek ideiglenes vezetésére Mrenna József érsekujvári cserkészparanesnokot kérte fel. A gyűlést tovább Mrenna vezette. A tanácsülés ezután áttért a cserkészsajtó és nevezetesen a megindult oserkészlapnak, a Tábortűznek a kérdésére. A tanács egyhangúlag megállapította, hogy szükségesnek látja egy cserkész-szaklap megindítását. Ezen lap hivatalos sajtóorgánuma lenne a magyar cserkészt uniósnak. A szépéé tamás- falvi vezetői tábor értelmében e lap a már szeptember elején megindult Tábortűz, Még mielőtt a cserkészt a nács a lap szerkesztői bizottságának a kijelölésére áttért volna. Rády Elemér a főiskolás cserkésztanáos nevében arra kérte a parancsnokokat, hogy mindig arra törekedjenek, hogy a lap beálljon a természetes fejlődés útvonalába és hasábjait ne zárja el semminemű újítás elől sem melyet a cserkészet egészséges fejlődése megkíván. A parancsnokok ezt természetesen elfogadták s erre Rády kijelentette, hogy a főiskolás cserkészek a lapot mindenkor támogatni fogják. A tanács egyhangúan elhatározta, hogy a szerkesztői bizottságban minden cserkész- csapatot a parancsnok fogja képviselni így tehát a szerkesztői bizottság tagjai: Biró Lucián, Fábry Viktor. Hangos Aladár, Horváth Tstván dtr., Mrenna József. Nagy József, Pro- sch i nger József. Soherer La jos, Tata r í k Em ik Uhereczky Géza. Vaskó Imre; a főiskolás cserkészek részéről: Rády Elemér, mint a főiskolás tanács képviselője, továbbá az egyes körök megbízottai: Aixinger László, Barátlh László, Décsy Aladár, Palm Frigyes és Legát József. A tanács visszautasította azt a gyanúsítást, amely szerint az uj lap valahonnan is anyagi támogatásiban részesülne, ellenben kijelentette, hogy oda fog hatni, hagy a Csehszlovák Cserkész-Szövetség részéről n. Iwpot megillető támogatást megkapja. A magyar alosztályba tömörült, csapatok parancsnokai szükségesnek látják a napi sajtót az itteni magyar cserkészet kérdéseiről állandóan informálni. Épp ezért megbízták Rády Elemért, hogy a Magyar Alosztály részéről a Prágai Magyar Hírlapot informálja. Hasonló irányú megbízatást kap Krendl Gusztáv a Híradóval kapcsolatban. Az egyes parancsnokokat pedig a helyi sajtó informálására kérték fel. A tanácsülés foglalkozott még a kassái cserkészet szomorú helyzetével, melynek megoldására még eddig nem sikerült módot találni. Úgyszintén megbeszélés tárgyát ké pezíe a magyar cserkészet helyzete és viszonya a csehszlovák cserkészszövetséghez. Ez a kérdés ma is egyik Legnehezebb problémája cserkészetünknek. Décsy Aladár indítványára végül a tanács hosszabban foglalkozott a regős-járással. Sajnos. erre a hivatalos engedély még nincs meg, de a tanács elhatározta, hogy igyekezni fog ezt a hatóságoktól kieszközölni. A tanács is a regős járásban a magyar cserkészet továbbfejlődését látja és épp ezért a regősjárás módszerének kidolgozásával megbízza Décsy Aladárt. Egyúttal a mozgalom elősegítésére elhatározza, hogy a magyar tanítósággal való szoros kapcsolatát megteremti. Ennek a tanítóság sajtójában való publikálására felkéri Tatarik Emil és Uhereczky Géza parancsnokokat. A főiskolás cserkész-tanács ülése A csehszlovákiai magyar főiskolás cserkészek központi szerve, az Országos Főiskolás Cserkész-Tanács is szeptember 8-án tartotta meg Érsekújváron első rendes ülését Rády Elemérnek, a tanács elnökének vezetésiével. Az ülésen megjelentek a prágai, pozsonyi, brümni és komáromi főiskolás cserkészkörök megbízottai. A tanács egyik legelső feladatának tekinti az egységes főiskolás cserkészprogram kidől sózását. Baráíh László röviden kifejtette, hogy a főiskolás cserkészeknek belső munkájukon kívül intenziven részt kell venniük a főis'kolásság többi mozgalmaiban is, hogy a cser készeiben lévő aktivitást a többi diákszervezetbe is átvigyék. így hangsúlyozta, hogy miként eddig is, legyenek segítségére a szabadegyetemi előadások- kulin restek rendezésében. Különösen a Prágai Magyar Cserkészek Kőiére vár nagy feladat, hogy az utóbbi időben kevésbé aktív prágai mozgalmakat élénkké tegye. Igv elhatározta a tanács, hogy a prágai tudományos szemináriumok felállítását sürgetni fogja és ebben al'H've részt fog venni. Hosszabban foglalkozott a tanács a közén- iskoMs és ipairososerkészetnek a főiskolás cserkészekhez való viszonyával. Elhatározta a tanács, hogy oda fog hatni, hogy a főiskolás cserkészeknek módjuk legyen a közép- jpi'olás cFDrkészpkk^l állandó kapcsolatot tartani ok. Erre különösen alkalmas a bőgős- járás, melynek vezetésében a főiskolás cserkészek intenzív részt akarnak venni. A tanácsülés egyik legfontosabb tárgya az ifjúsági cserkéiszsajtó kérdése volt. A tanára egyhangúlag állást foglalt amellett, hogy a megindult cserkész-szaklapot a legnagyobb mértékben támogatni fogja. Rády Elemér elnök előadta, hogy a cserkész-nagytanács biztosította őt arról, hogy a Tábortűz a korszerű fejlődést fogja szolgálni, helyet ad a cserkészet szükségszerű reformjainak és a lap hasábjait mindenkor megnyitja mindenkinek, aki a magyar cserkészet szellemének megfelelően dolgozni akar. A tanács ezt örömmel vette tudomásul ég nyomban meg is választotta a lap szerkesztői bizottságának főiskolás tagjait. A Tábortűzben nyitandó főiskolás cserkészrovat vezetését pedig Aixinger Lászlóra bízta. A tanácsülés ezután örömmel vette tudomásul, hogy a magyar főiskolásság között ismét megszületett az egység s az oly régóta fennálló ellentétek elsimultak. A tanács még a felmerülő indítványokkal foglalkozott, majd az elnök berekesztette az ülést. i n i MIMII nm—iiinr iwi—fiHiin—M 200 millió lelt sikkasztottak el a román földosztási hivatalban Bukarest, szeptember 11. A Lupta jelentése szerint Vietnami földmivelésügyi vezérfelügyelő benyújtotta jelentését Michalace földművelésügyi miniszternek a földosztási hivatalnál történt viszgálat eredményéről. A jelentés megállapítja, hogy a földosztási hivatalnál több mint 200 millió leit sikkasztottak ei a különböző pénzalapokból. A földmivelésügyi miniszter nyilatkozata szerint még e hét folyamán megkezdik a bűnös tisztviselők felelőse égrevonását. Repülő masasvasutat terveznek Budapesten Budapest, szeptember 10. (Budapesti szerkesztőségünk telefou jelentése.) Budapest székesfőváros tanácsához ma érdekes beadvány érkezeti. A légcsavaros magasvasut részvénytársaság egy uj rendszerű közlekedési eszköz üzembehelyezésére kér engedélyt, A részvénytársaság kétszáz millió pengő alaptőkével megvalósítaná MarkbrpMer Márton budapesti technikus találmányát, amely egy sodronykötélen lógó torpedóalaku kocsi, amit az elejére és a végére szerelt repülőgépcsavar röpít előre. Az uj közlekedési eszköz a vasút és a repülőgép egyesítéséből született meg és hajtóerejét kis benzinmotor szolgáltatja. A sodronypályát a Boráros-tér- től a Gellért-hegyre, a Várból a Rózsadombra és a Margitszigetre, valamint a budai hegyekre is megépítenék. Tízperces menetdáj mellett az utazás 50 fillérbe kerülne. Felmerült az a terv is, hogy Budapest és a Balaton között épitsenek magasvasutat, amivel negyven perc alatt lehetne a Balatonhoz érkezni. Amennyiben ezt a beadványt kedvezően intézik el, úgy tavasszal megindul a világ első repülő magasvasutja. Lassan jársz: belekerülsz a halálozási statisztikába A megváltozott idők megváltozott közmondásokat követelnek. A régi jó világban ez volt a bölcsesség: Lassan jársz, tovább érsz. Ma ezt a sokáig csalhatatlannak hitt mondást módosítani kell, még pedig igy: Lasasn jársz, belekerülsz a halálozási statisztikába. A lassan iá rokon a gyalogjárókat kell természetesen érteni, akikről az angol közlekedési minisztérium a minap kimutatta, hogy közülük kerül ki Londonban a legtöbb „közlekedési halott". 192S-ban az angol vasutakon mindössze negyvennyolc utas vesztette életét vasúti baleset következtében, ami. tekintve az 1200, millió főnyi utasforgalmat, egy halálesetet mutat 34,700.000 utasra. Ami a légiforgalma' illeti, 1924 karácsonyától 1929 júliusáig mindössze két hatalmas baleset történt nyolc, illetőleg hét emberélet-veszteséggel. 1927- ben az angol hajókon egyetlen utas sem vesztette életét, ellenben London uccáin az elmúlt évben 1237 halálos baleset történt, ezek közül 833 volt gyalogjáró. Amint láthatjuk, ebből a statisztikából világosan kitűnik, hogy mindenképpen jobb. kényelmes, kellemes és úri közlekedési eszközön változtatni helyünket, mint az apostolok lován kutyagolni. A statisztika azonban még a gyalogos embernél is lassabban jár, mert ha jobban megfigyeljük, egy kiosit sántít. A légi utasok közül mindössze tizenöt halottról számol be 833 gyalogjáró-halottal szemben, de gondoljuk csak meg. hogy mennyivel több gyalogjáró nem halt meg közlekedési baleset következtében. mint légi utas. Ennek a megállapodása volna a teljes és igazságos statisztika. EnéLkül az ellen-m egállá pi tás nélkül az angol közlekedési kimutatás ugv fest, mint az a háborús statisztika, amely szerint sokkal kellemesebb a harctéren tartózkodni, mint otthon, mert a harctéren az embereknek mindösz- sze három százaléka hal meg, míg a Ilinterland- ban idővel mindenki meghal. Busulásra azonban senunfesetre sincs okunk a statisztika miatt, jön még idő, amikor a repülőgép olyau frekventált közlekedési eszköz lesz. mint a láb, akkor nézzék majd meg a statisztikát, hol halnak inog többen, a földön, vagy .i levt 'góbén. Addig azonban még a repülés technikájának — tökéletesednie kell. Titkárválság a raasirar cserkészszövetségben A magyar cserkésztanács érsekujvári ülésén Krendl Gusztáv lemondott a titkári tisztségről - A cserkészparancsnokok a cserkészegységért és a cserkészsajtéért
