Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-09 / 179. (2104.) szám

V 1929 augusztus 9, péntek. A walesi herceg meglátogatta a hirkenheadi magyar cserkésztábort Baden Powellt lorddá nevezte ki az angol király Hatalmas tömegek látogatása a magyar link táborában — A P. M. H. kiküldött tudósítójától — Birkenhead, Jámboráé, nug. 2. Kifogyhatatlan meglepetésekből és válto­zatos programból áll a Jamboree. Még a zu­hogó esőben is vig az élet, sem a tábortüze­ket, sem a színházat nem zavarja, de még a ■látogatóikat sem. Tegnap este jött a hír, hogy az angol ki­rály peenré nevezte ki a világ föcserkészét. Az öröm az egész táborban osztatlan volt. Baden Powe'll kivételes zseni, akit még az­zal is megtisztelt a sors, hogy életében lássa eszméjének olyan eredményét, amilyenre alig van példa. Ebben a táborban minden az ő nagyságát dicséri. Percenként zuhan az emberre az új­donság és érdekesség. Csak végig kell mén-, ni egy útvonalon és mesébe illő változatos­ságot találni. A tábor szivében van az ame­rikaiak .és az indiaiak tábora. Az egyik nagy méreteivel köti le az embert, a másik a szí­neivel. Az amerikaiaknál minden fiú ágy­ban alszik, külön ebédlősátraik vannak és egy valódi, vérbeli indiánjuk. Kiállításuk bemutatja cser kés zm ozgalmuk fejlődését és mai állását, sőt még a többi nemzetek cser­készeiről is festettek táblákat. A hinduk csöndesek, hallgatagok. Ha azonban megtalálja az ember a szivük felé vezető utat, akkor nyert ügye van. Nagy- szakállas, turbános vezetők és kisfiúk árkol- ják a sátorárkdt és csinosítják a kis kerteos- kéket. Mikor az egyiknek elmondom, bogy olvastam sokat a hindu irodalomból és is­merem a Mahábháraiiát, megcsillan a szeme. ő cserébe előadást tart nekem Krisnamurti- ról és megigéri, hogy küldeni fog egy csomó könyvet. A walesi herceg megérkezik a magyar táborba A program szakadatlanul folyik tovább. Csütörtökön esle megérkezett repülőgéppel Hootonba a walesi herceg, aki először a bic- kemheadi háborús emlékművet koszoruzta meg, aztán cserkészruhába öltözött és az éj­szakát már a táborban töltötte. A színház­ban éppen a magyar csapat is előadott éne­keket és egy csomó táncot. A herceg az első sorban ült s természetesen erre az alkalom­ra a riporterek tömege kísérte. Másnap már meg is volt az eredménye. Az összes újságok egyöntetűen írták, hogy valamennyi bemutatás közül a magyarok tánca volt a legszebb. Reggel zászlófelvonás közben találta a ma­gyar csapatot a walesi herceg látogatása. A herceg maga is cserkész és most is cserkész- ruhában jött. Mögötte s mellette Sir Róbert Baden PoweTl, a világ főcserkésze, Wilson és Martin, a Nemzetközi Iroda vezetői, Lord Glentenar, Sir Alfréd Piokford és az újság­írók tömege. A kapuban Teleki Pál gróf fo­gadta a magyar delegáció tagjaival, Sik Sán­dorral, Papp Antal dr.-ral és Szukovátihy Imrével. A kürtös vigyázz-t vezényel. Temesi pa­rancsnok jelenti a tábor létszámát, aztán ha­talmas kiállások üdvözlik a herceget, aki megindul végig a magyar táborhelyen. Min­den érdekli. Még azt is megkérdezi, hogy milyen kitüntetések szalagjait látta a cser­késztiszteken. Azonnal elmondja, hogy milyen szép volt a múlt esti tánc. A zenekar rázendít a Rá­kóczid ndulóra s ezt is ismerősként üdvözöl­te. A látogatásra szánt idő nagyon kevés. A kiséret állandóan türelmetlenkedik és figyel­mezteti az időre. A herceg azonban kivétele­sen hosszú ideig marad a magyarok között. Beleírja nevét a magyar tábor albumába, megnézi a cserkészboltot, ahol Temesi pa­rancsnok egy gyönyörű magyar kulacsét nyújt át neki. Csak mikor mindennel végzett, indul ki­felé, közben még bemutatják neki Kbuen- Héderváry Károly grófot, a magyar főcser- készt és Mi In-ár Frigyest, a cserkészszövetség kü 'ügyeinek intézőjét. A kapuban a nagy fotográfus-invázió alatt mondja csak, hogy mennie kell, mert még sok tábor van hátra ... A ho-ezu látogatás nagy feltűnést keltett niindenfeV*. Egymásután jönnek vissza az újságírók. A Daily Express agilis embere még azt is elmagyaráztatja magának, bogy ki volt oz a Rákóczi, akit a herceg is oly jól ismert. Délben a főtéren elvonulnak előtte a csa­patok. Ma ragyogó napsütés van. A herceg hosszú ideig mozdulatlanul tisztelegve áll az emelvényen. Beszédében arra kérte a cser­készeket, az angolokat 'és a külföldieket épp úgy, hogy ne nézzék őt most walesi herceg­nek, de idősebb testvérnek és vele együtt fogjanak össze arra a munkára, amelynek a végcélja egy szebb jövő megteremtése. A zászlóerdő loibogása és ötvenezer torok kiál­tott rá igent Ma még nagyabb tömeg volt a tribünökön. Érdekes megemlíteni, hogy a legolcsóbb hely 6 sdlling, a legdrágább 2 font volt, de az emberek eljöttek volna, ha 50 font is egy jegy, mert ilyen fölvonulást nem látni többé. Szenczi Szalay Mihály. i— Q Az egyik Dolly nővér súlyos bűnügyi honSIihtusa a rendőrhatósággal Paris, augusztus 7. A magyar szár mázáén világ­hírű Dolly Sisters egyike, Dolly Rózsi, aki nem­régen egy amerikai milliárdos fiához ment nőül, azzal büszkélkedhelik, hogy az ő tulajdonában van a világ égjük legszebb és legértékesebb gyöngynyakéke, amelyet a szakértők hétmillió frankra becsülnek. Ez a gyöngynyakék most egy kinos bűnvádi el­járás középpontjába került. Dolly Rózsit nemré­gen oltár elé vezette Róbert Dávid, egy amerikai milliárdos fiú, aki feleségét pompás ajándékok­kal halmozta el. Az ajándékok között volt a gyöngynyakék is, amelyet a milliárdos-fiu az apai támogatás reményében hétmillió frankért vásárolt az ékszerkereskedőtől. A fiatal férj váltóval fizetett s a kereskedő a váltót, ameljr mögött az apa r illiárdos vagyona állott fedezetképpen, minden további nélkül elfogadta. Közben azonban olyan esemény történt, amely a váltó értékét felette kétségessé tette. A milliárdos apa nem adta beleegyezését a há­zassághoz s midőn megtudta, hogy fia mégis keresztülvitte szándékát, kitagadta engedetlen gyermekét. A váltó fedezetlenül maradt s a ke­reskedő csalás cimén bűnvádi feljelentést tett Róbert Dávid és felesége ellen. Ezzel egyidőben a gyöngynyakék bűnügyi zár alá tételét kérte a hatóságoktól. Dolly Rózsi azonban nem ijedt meg a botránytól és várható következményektől, s amikor a bírósági végre­hajtó megjelent, hogy a gyöngynyakéket lefog­lalja, az asszony kijelentette, hogy nem tudja, hogy hová tette a nyakéket, biztosan valamelyik bőröndjében lesz, majd alka­lomadtán előkerül. Minthogy a bírósági közeg nem kapott utasítást a bőröndök átkutatására, az asszony egyelőre háborítatlanul birtokában őrzi a kincseket érő ékszert. Agyvelohivonat mini megíiatalitószer Stesnadi és Haberlandt szenzációs kísérletei Bécs, augusztus 8. Steinach professzor, áld híres megfiatalitási módszere óta újabb munká­ival nem igen foglalkoztatta a nyilvánosságot, most ismét hallatlanul érdekes kísérleteket foly­tat. Steinach a bécsi biológiai kísérleti telepén dolgozik most. A kísérlet lényege: állati agyvelőből extraktuinot készít, amelyet azután más állatok testébe fecskendez és az injekció hatására ezeknek az állatoknak az idegműködése fokozódik. Tulajdonképpen már 1910-ben kezdett ezzel a kérdéssel foglalkozni Steinach. Akkoriban bé­kákkal folytatott kísérleteket. A tudós a hím békák csiramirigyeit eltávolította néhány hó­nappal a párzási időszak előtt. Megfigyelte, hogy amikor a párzási időszak megjött, ezek a békák teljesen hidegen viselkedtek a nőstények­kel szemben. Mikor azonban más — egészséges — békák csiramirigykivonatát fecskendezte be a megope­rált békák testébe, ezek ismét teljesen normá­lis életet éltek. Most, legújabban ismét foglalkozik ezzel a problémával Steinach. Most már azonban nem os'iramirigykivonatot, hanem agyvelőkivonatot fecskendez a békák testébe és ez is a legkitűnőbb eredményekkel jár. Steinach nyomán most Haberlandt professzor, az insbrucki egyetem kires tanára is foglalko­zik ezzel a kérdéssel. Haberlandt agyvelő-ex- traktummal oltott be vizibékákat és ezek az állatok az injekció hatása alatt cso­dálatos változásokon mentek át. A békák rendkívül jókedvünkké, mozgényakká váltak. Ha ülnek, feltűnően egyenesen tartják magukat, mintha büszkék lennének valamire. Az extaktumot rendszerint a nagyagyból ké­szíti Haberlandt, de ugyanilyen hatást ér el az agyvelő más ré­szeiből, sőt a gerincvelőből készített kivona­tokkal is. A tudós mO'St'tnajd emlősökkel is folytat hason­ló kísérleteket, amelyeknek eredményét esetleg majd a beteg emberek gyógyításánál is értéke­síteni fogja. A Szlovenszkói Magyar Tűzoltó Egyesületek Szövetsége megkezdte szervezkedését A magyar tűzoltók szövetségének megalakítását a rimaszombati önkéntes tűzoltóégyesütet kezdeményezte Rimaszombat, augusztus 7. A Szlovenszkón működő magyar tüzoltóegyesületek évek óta panaszolják, hogy az országos tűzoltó Jedno- tában egyre jobban és jobban háttérbe szorul­nak és harmadrangú tényezőként kénytelenek vegetálni az agyontamogatott szlovák egyesü­letek sorában. Különösen az egyesületek föl­szerelése, a szertárak kiegészítése és karban­tartása körül érte érezhető mellőzés a magyar egyesületeket, melyek eddig csak morzsákat tudtak kapni a szövet­ség által szétosztásra kerülő állami támoga­tásból. Ez az erősen kritzálható megkülönböztetés vég­eredményben a magyar községek tűzbiztonsá­gának aláásását jelentette s érthető, ha ebben a helyzetben több magyar tiizoltócgyesület kebelében föl­vetődött s megérlelődött a külön, önálló ma­gyar tiizoltószövetség fölállításának szüksé­gessége. A magyar szövetség megszervezését a rima­szombati. önkéntes tüzoltoegyesület, már meg is kezdte s e hét folyamán az elnökség szét is küldötte a fölhívásokat a magyar egyesületek katasz­terbevétele céljából. A magyar egyesületek összeírására a szlovén- -zkói magyar pártok titkárságait kérte föl az elnökség s a. 'Statisztika összeállításának szem­pontjából fontos fölhívás a következő kérdő- pontok megválaszolását kéri : 1. Azon községek és városok megnevezése, ahol szervezett önkéntes tűzoltóság működik? 2. Az egyesület parancsnokának neve s meg­jelölése annak, hogy az illető független egyén-e vagy pedig állami alkalmazott? 3. Hány működő tagja van az egyesületnek? 4. Tagja-e az Országos Tűzoltó Szövetség­nek (Jednota)? 5. Kapott-e az egyesület működése alatt tá­mogatást az országos tüzoltóalapból, mikor és milyen összeget? A szervezkedési munka meggyorsítása érde­kében kívánatos lenne, ha a fönti kérdésekre az összes magyar egyesületek vezetőségei az adatokat összegyűjtő párttitkárságok ut­ján mielőbb megadnák a választ. Kétségtelen, Jiogy a magyar tüzoltóegyesületek külön szervezete jobban és eredményesebben fogja tudni képviselni a magyar községek érde­keit, mint ahogy azt a Jednota tette, a magyar községek tehát saját jól fölfogott érdekükben csatlakozzanak egyesületeikkel a megindított mozgalomhoz s minden rendelke- zés’-e álló eszközzel támogassák és segítsék a szervezkedés munkáját. A magyar tiizoltószövetség megalakítására vo­natkozó minden bejelentés és megkeresés a Ri­maszombati önkéntes Tűzoltó Egyesület, főpa­rancsnoka ciniérc, Plentznck Frigyes városi er­dőmérnök kezeihez küldendő Rimaszombatba (Városháza). Meglepetés a magyar 8*akirodalom terén Csáky Sándor A XX. század szakácsmüvészete című 800 oldalas, százötven eredeti képpel dí­szített, lexiikonformáju, tartalmas munkája, amely augusztus hó közepén hagyja el a saj­tót. Ez a hivatásos szakácsok és gondos házias*- szonyok részére egyaránt nélkülözhetetlen könyv nemcsak 5000 receptet — különböző étel és italleirágt — tartalmaz, hanem elméleti ré­szében hasznos és érdekes olvasmányokat nyújt. Alig van ház, ahol ne lenne szükség diétikus ételek elkészítésére. Csáky Sándor könyvében minden beteg megtalálja a maga receptjét a hozzátartozó szakszerű magyarázattal. A befőzés művészetéről külön fejezet számol be: élvezhető, könnyed stílusban megfogalma­zott receptekből megtanulhatjuk a legpraktiku­sabb befőzési eljárásokat. Az asztaldiszités legiziélesebb változatai, a polgári háztartások étrendje, báritalok otthoni elkészítése és negyvenöt különböző szakáos- müvészeti problémát tárgyaló fejezet azt bi­zonyítja, hogy ILYEN TÖKÉLETES SZAKÁCSMÜVÉSZETI KÖNYV MAGYAR NYELVEN MÉG NEM JE­LENT MEG! Küldjön egy levelezőlapot erre a címre: Csáky Sándor konyhafőnök, Novy Smokovec, Palace Szanatórium és 90 K5 utánvéttel jövő hónap­ban megkapja a 800 oldalas, nyomdailag is tö­kéletes kiállítású könyvet. Halálra marcangolt a cséplőgép egy tizenbétéves leányt Ógyálla, augusztus 8. (Saját tudósítónktól.) A csendes Óigya 11 a községnek szomorú szen­zációja akadt: egy fiatal leány halálos sze­rencsétlensége zaklatta fel a lakosság kedé­lyét. A halálos kimenetelű baleset a csép­lőgép mellett történt, hol a többi csépiési munkások közt a 17 éves Hegedűs Anna is foglalkozott a kéveadogatással. Három leány dolgozott a cséplőgép mel­lett. Mindnyájan ki voltak tanítva a gépke­zelő részéről, hogy a lég óvatos ab bak legyenek és ne kerülje­nek a cséplőgép dobsz erlcezete közelébe. A leányok vidáman nevetgéltek munka köz­ben és ez a gondatlanság okozta Hegedűs An­na végzetét. Az osztag tetején vigyázatlanul belel épeit a cséplőgép dobjába és az elkapta szoknyá­ját, mellyel belesodonla a gép cséplő dobjá­ba. A percenként százhúsz fordulatot végző dob­szerkezet csplőkarjai a leányt elkapták és az mind beljebb került a gépbe, mely lábúról és combjáról a hasizmokat teljesen letépte és egyik lábát tőből kiszakította,. \A gép egy perc alatt megállt és a vérző leányt kímélték a gépből. Azonnal orvosi el­ső segélyben részesült és egy órán belül már egy autóbusz az előre értesített komáromi közkórházba szállította, ahol súlyos műtétre készültek elő az orvosok. A leányka életerejére jellemző, hogy az ir- , tózatos fájdalmakra el sem ájult és a közkór­háziján is eszméleténél volt. Minden előké­szület megtörtént már a szükséges vérátöm­lesztésre is, amikor a leány könyörögni kezdetit, hogy ne operálják meg. Erre nem is volt már szükség, mert a műtőasztalom, a hirtelen beásott szivgyen- geség következtében meghalt. A rendőri vizsgálat megállapította, hogy a halálos balesetért senkit sem terhel felelős­ség. A szerencsétlenül járt leányt vasárnap temették el Ujgyallán a legnagyobb részvét mellett. te örökségre áhitó mostoha- testvér bosszúja okozta a komeobargi áramkatasztrófái Becs, augusztus 8. Jelentettük, hogy a komeu- burgi hármas gyilkosság ügyében, amelyet az is­meretlen tettes magasfeszültségű elektromosáram- mal követett el olymódon, hogy a villamos drótokat keresztbe huzta &i erdei utón, a nyomozó hatóságok több irányán kutattak a tet­tes után, de a nyomozás első napján nem dolgoz­lak eredménnyel. A második napon a gyanú az egyik áldozat moetohnfivérére, Neumayer Ferenc­ié vetett árnyat. A 25 éves fiatalember nem tu­dóit öccsével áz anyai örökség szétosztása kérdé­sében megegyezni, s emiatt állandó volt köztük a eivakodás. \ öccse éppen lakodalma előtt állott, ami ismét aktuálissá, tette ar. örökség ügyét Valószínűnek látszik, hogy Neumayer bosszúból feszitetet ki a villamosdrólot azon az utón, ame­lyen őrösének haza kellett volna mcnnío. V gyanúsított már első kihallgatása alkalmá­val ellentmondásokba keveredett s ezért a csend őrs ég őrizetbe vette.

Next

/
Thumbnails
Contents