Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-06 / 176. (2101.) szám

1929 augusztus 6, kedd.

'PJWM-MAGfeVRHrRIiAJ?

Országos magyar cserkészankét Eperjesen

A csehszlovákiai magyar főiskolás cserkészek reformtörekvései a csapat- parancsnokok és cserhészpedagógusok aeropágja előtt — Az értekezlet a teljes megértés és együttműködés jegyében biztosította a magyar

ifjúság együttes cserkészmunkáját

mes cserkészetnek tett volna jó szolgálatot azzal, ka egyrészt a legiUetékesebb helyen informálódott volna a Sarló pedagógiai törekvéseiről, másrészt pedig esetleges kritikájával hozzájárulhatott volna az anikéton leszöge-1 zett vélemények kialakulásához. Az ankét résztvevői igy is olyan szélesen összefogó jelleget kölcsönözitek a konferenciának, hogy annak közös és minden kérdésben megegyező szellemi eredménye országosan egységes cserkészmunkának vetheti meg az alapját. Azért az ankét szellemi és információs munkáját részletes jelentés és indítvány formájában a csehszlovákiai magyar cserkészalosztály vezetői tanácsa elé viszi.

Az eperjesi cserkészarkét résztvevőd hét szakaszban tárgyalták a kisebbségi magyar cserkészet aktuális kérdéseit. A hét szakasz a következő volt:

Az egyesületi és az élménycserkészet

Szerényi Ferdinánd dr. (Ungvár) a cserkészet alapelveit ismertette. A cserkészet a fiukat aktivitásra neveli. A nemzeti érzés a legjobb cserkészmunkában, a más nemzetek számára is példaadó életszeretetben, az emberiességben mutatkozik. A cserkész nemzeti élete a munka. Ezt az életszeretetet nem szabad sohasem feszes formába szorítani. A fiatal léleknek nem próbákkal és kicsinyességbe menő pontozásokkal telerakott drill kell, hanem minél több egészséges élmény és önálló tapasztalat. A friss erdei cserkészéi, az önálló kezdeményezés, a szabad és fesztelen, egészséges fellépés és életkutatás fejleszti ki a oserkszből a férfit és a jellemet. Az élet szeretetét, az agilitást, az önállóságot túlzásba vitt fegyelemmel vagy soviniszta elzárkó- zottsággal nem szabad gátolni.

Az élménycserkészet vezeti el a cserkészt Istenhez, ez ad aktív nemzeti erőt és ez teszi a szociális emberi haladás s a nemzetek közti testvériség dolgozójává.

Az előadás utáni vita eredményeként az ankét leszögezte, hogy minden csapat életében az élmény cserkészetre kell törekedni, mert az erdei és a nép közi megfigyelés és tapasztalás vezet el a legtökéletesebb és legönállóbb jellemek képzéséhez.

A cserkészet szociális és kulturális feladatai

Balogh Edgár (Pozsony) a csehszlovákiai magyar cserkészet reformtörekvéseiről számolt be. 1925 óta az egyetemi hallgatók állandóan növekvő intenzitással igyekeznek uj

tartalmat adni a kisebbségi magyar cserkészetnek. A cserkészet eddigi szociális jelentősége abban állott, hogy a csapatokban demokratikus érzésben egymás mellett nevelte 1 a különböző osztályok és vallások gyermekeit. Ma azonban be kell látnunk, hogy ezzel még nem értünk célt a jövő kialakításában. A cserkészetet olyan ifjúsági mozgalommá kell tenni, amelyben a fiú nemcsak a maga individualizmusában és a csapat szűk keretei közt éli fejlődését, hanem megpillantja a magyar tömegek érdekeit is és az egyetemi magyar élet hasznos tagjává nevelődik. A diákcserkészet feladata az, hogy szociális haladás szellemében egy szociális lelkületű intelligencia kifejlődését támogassa. Ezt a feladatát úgy teljesiti a legjobban, ha egyrészt a cserkészetet az ifjúsági tömegek irányítójává teszi, hogy ezzel a tömegekért való munka élménnyé váljék, másrészt a praktikus népismeret fejlesztését programjába veszi. Az első feladatot a regősjú.ás oldja meg. Ennek keretében a cserkész az elemi- iskolás gyermekek, főként a falusi fiatalság tömegeivel érintkezik a játék, a dal és a mesemondás közvetítésével. A második feladat: a népismeret, csakis vándorlások és tervszerű tanulmányozások utján oldható meg. Azok a cserkészek, akik vándorlásaik köziben megpillantották a magyar népélet szépségeit és hátrányait, a városi osapatédetben és az iskolai önképzőkörökben is éreztetik hatásukat és a szociális felelősségérzet előliarcosai. A régi kultúra megismerése a magyar nyelv, a magyar zene, a magyar lélek gyökérzetéhez vezeti el a fiatalságot s igy a kisebbségi magyar kultúra megerősödését készíti elő. A szociográfiai tanulmányok egy csupán lírai jóakarat helyett a higgadt és tudományos építő vállalkozás szellemét teremtik elő a magyar megújhodás jegyében. A csehszlovákiai magyar cserkészet a gombaszögi táborozás óta Erdélyben és Magyarországon is érezteti hatását. Fejlődését ma még nem egyszer gátolja a hatóságok részéről tapasztalható megértésihiány és nem kis mértékben a minden újítástól irtózó merevség is.

Az előadást követő vita folyamán az ankét résztvevői egyhangúan kívánták a regösjárás beiktatását a csehszlovákiai magyar cserkészet hivatalos programjába. Ezzel a határozattal az ankét magáévá tette a magyar cserkészet gombaszögi elgondolását.

Az eperjesi cserkészankét közérdekű beszámolóját, melyben Sziklay Ferenc, Scherer Lajos, Fábry Viktor és Győry Dezső előadásairól számolunk be, legközelebb folytatjuk.

Szovjet-ukrán propaganda Ruszinszkóban

A Hárodni Listy idézi KortáUi képviseld beszédér. Ruszinszkó ukránizálásáról szóié részét

Eperjes, augusztus 5.

Julius 31-én tartották meg Eperjesen a csdhszlo'vákiai magyar cserkészcsapatok és cserkészalakulatok nagyszabású országos konferenciáját, melyet a pozsonyi Sarló rendezett a csehlovákiai magyar cserkészet aktuális szellemi kérdéseiről. Az ankéton rész- letes megvitatás alá került mindaz a reform- törekvés, melyet a főiskolás ifjúság a csehszlovákiai magyar cserkészmozgalomban évek óta vall és hirdet. Az 1928-ik évi gombaszögi tábor óta, ahol a főiskolás cserkészek a nyilvánosság előtt proklamáliták a kisebbségi magyar cserkészet uj irányait, ezekkel a reformtörekvésekkel nagyobbára csak az ifjúsági sajté, úgymint A Mi Lapunk és a Vetés foglalkozott behatóan, most azonban beigazolást nyert a sarlósok pedagógiai terveinek szükségszerűsége a hivatott nevelők: a cserkész- parancsnokok és tanárok előtt is. Az ankét- nak nagyjelentőségű eredménye, hogy a résztvevők számos vitás kérdésben megállapodásra jutottak, aani az uj reformok megvalósulását nagyban megerősíti és elősegíti. Az eperjesi konferencia a megértő közeledés égisze alatt közös szellemi és munkaírontra hozta össze a magyar cserkészet idősebb és fiatalabb irányainak reprezentánsait és e testvéri megegyezés előreláthatólag nagy kihatással lesz az ifjúsági mozgalmak egyéb ellentétes törekvéseinek kiegyenlítésére is. Már az a körülmény, hogy a sarlósok a cserkészet tanárvezetőinek egy igen értékes részével megállapodásra jutottak a közös munka kérdésében, a minden téren való közeli egysógrejutás reményét kelti.

Osáder Mihály, a pozsonyi Sarló vezetője bevezető beszédében a reformtörekvések alapelveit ismertetve, az ankét szellemét és céljait a következőképp jellemezte:

— Egyetemi tapasztalataink segítségével — mondotta — egyre modernebb, egyre ma- gyarabb gyökerű és egyre szélesebb emberi látkörü pedagógiai mozgalommá fejlesztjük ki a csehszlovákiai magyar cserkészetet. Gyökeresebben magyarrá akarjuk tenni a magyar vidék, a magyar falu népének megmutatásával és a magyar népi kultúra ápolásával. Ilyen irányt hirdet A Mi Lapunk, ebben az irányban fejlesztjük ki a regősmozgalmat, mely a magyar kultúra gyökeréhez, a falusi magyarsághoz vezette el a cserkészetet. A vándorlások fokozatosan kialakították cserkészetünk szociális szellemét. A regőscserkész előtt feltárul korunk megrendítő szociális nyomora, egy tudományos megalapozottság nélkül egészségtelenül fejlődő tömeges életmód számtalan hátránya is. Ezek a cserkészek reális népismeretükkel a magyar haladás legerősebb apostolai lesznek egyszer.

A megujhodó magyar cserkészet szellemének konzekvenciáit a cserkészet minden térén levonva, a sarlósok ellene vannak minden egyesületieskedő, valamint mereven katonás cserkészjellegnek s ehelyett a természettel állandó összeköttetésben élő, nem sokat teorizáló cserkészetet, a barátság és az élet, nem pedig a merevség és papiros cserkészetét propagálják.

Olyan cserkészetet szeretnének látni, mely

nemcsak a cserkészfiuk egyéni fejlődését biztosítja, de elvállalja a kisebbségi magyarság múlhatatlanul szükséges szociális és kulturális haladásának megalapozását is a nevelésben.

Az ankétet mint házigazda Fábry Viktor eperjesi magyar cserkészparancsnok üdvözölte. Meleg szavakkal jellemezte a cserkészet nemzeti és emberi hivatását és azt fejtegette, hegy ha vannak is a cserkészetnek még megoldásra váró kérdései, hiányai vagy hibái, akkor a cserkésztestületek szellemében kölcsönös őszinteséggel és jóakarattal kell és lehet csak közös megegyezéssel a közös jó munkát megteremteni.

Ezután megkezdődött az ankét előadássorozata. Hét előadó a kisebbségi magyar cserkészet vitás és elintézetlen kérdéseit vetette fel, az előadásokat sokoldalú vita követte. Az ankét tisztán információs jellegű volt. Az ankét résztvevői az egész napig tartó páirtkörü ankét előadásairól és vitaeredményeiről a következő kommünikét adták ki:

A pozsonyi Sarló rendezésében 1929 julius 31-én Eperjesen lefolyt oserkészankét a csehszlovákiai magyar cserkészet megoldásra váró aktuális kérdéseivel foglalkozott a kölcsönös véleménykifejtés és a testvéri megértés alapján. Az ankétra a rendezőség felhívta a csehszlovákiai magyar cserkészet minden vezetőjének figyelmét és meghívót küldött az összes itteni magyar cserkészalakulatnak. Az ankéton számos magyar cserkészvezető jelent neg Szíovenszkóról és Ruszinszkóról. Az an- kóTsajnálattal állapította meg, hogy az egyetemes érdekű megbeszélésről néhány olyan coe-rkósavezető ts távolmaradt, aki az egyetePrága, augusztus 5. A P. M. H. részletesen közölte Korláth Endre dr. nemzetgyűlési képviselőnek a ruszinszkói magyar pártok szövetsége végrehajtóbizottségi ülésén elmondott nagyjelentőségű beszédét, amelyben a törvényhozó a politikai helyzettel és különösen Ruszinszkó ukránt záltásával foglalkozott részletesen. Kramár lapja, a Národsni Listy, a Pester Lloyd közlése alapján majdnem fél hasáb terjedelemben idézi Korláth képviselő beszédét. A Národmi Listy idézetéből a következőket emeljük ki:

— Masaryk elnök és Benes külügyminiszter, valamint több más csehszlovák államférfi még a régi Ausztriában élénk összeköttetést tartottak fenn Galícia és Bukovina ukrán képviselőivel. Ezen összeköttetés következtében számos galíciai, bukovinai és ukrajnai emigráns megkapta Ruszinszkóban a csehszlovák állampolgárságot és állami szolgálatba került, különösen tanítói hivatalokba. Azonban számos ukrán emigránst közigazgatási, igazságügyi és vasúti szolgálatba is helyeztek, de különösen sok ukrán tanerő van, akik semmit sem mulasztanak el, hogy az elemi iskolákban a ruszin tanítást ukranizálják és az ukrán nyelvet fölényhez juttassák. Ezen ukrán irredenta nyelvmozgalom vezére a cseh néppárti Velőéin képviselő és a két Braiscsajko-testvér. A ruszinszkói ukránok a Prosvita fculturegye- eületben vannak megszervezve, továbbá a „Mié a krev" nevű titkos egyesületiben és

állandó összeköttetést tartanak fenn a galíciai ukránokkal s a' berlini, bécsi, oharkovi és prágai titkos ukrán szervezetek központi vezetőségével.

Ezen titkos és nyilvános ukrán irredenta célja Déloroszországból, Galíciából, Bukovinából és Ruszinszkóból egészen a Tiszáig egy független és önálló Ukrajnát létesíteni. Az ukrán propaganda vezetése azonban a ruszin szovjetszervezet kezében van.

A ruszinszkói kommunista párt 1920-ig nagyorosz orientációjú volt, azonban a ezov- jetkongresiszuson ecz a frakció parancsot kapott, hogy úgy myelvbeli, mint politikai szempontból eddigi orientációját ukrán orientációval váltsa föl. A kommunista párt számára ez időtől kezdve már nem létezik Ruszinszkó, hanem állandóan hirdeti és propagálja az ukrán „Zakarpatskaja Vikrajnát“. Ez a párt szoros összeköttetésben áll az ukrán szovjettel. Ezt az összeköttetést legjobban illusztrálja az a tény, hogy az ukrán emigránsok, akik formális okokból megszereznék a csehszlovák állampolgárságot, mint például Badán dr., Necsas képviselő főbizalmija, és Cokan dr., ungvári középiskolai ukrán tanár, mihelyt visszatértek Szovjetorosz- orszáigíba, magas hivatalnoki állást kaptak Charkovban, illetve Kievben. A bolseviki ukrán irredentát Ruszinszkóban mindamellett három csehszlovák politikai párt támogatja: a néppárt, a szociáldemokrata párt és a cseh szocialista párt Az ukrán iirodetiázmus, Korláth szerint, elsősorban Lengyelországot és Romániát érinti, de érinti Közép- eurőpát és Nyugateurópát is. Korláth dr. beszédét ezzel fejezte be: Az 1929 julius 7-én

Ungvárott tartott ukrán kongresszuson egy határozati javaslatban állást foglalt Ruszinszkó teljes ukránizálása mellett. Miután ezt a határozatot az említett oseh pártok képviselői is elfogadták s miután ez megfelel Benes politikai irányának is, el kell készülve lennünk arra, hogy ez meghallgatásra talál a prágai illetékes tényezőknél is. Végül is Benes külügyminiszter a bolseviki-ufcrán propaganda terjesztése mellett lesz, amely ^uszinszkót olyan helyzetbe sodorhatja, ami veszedelmessé válhatik egész Kőzépeuró- pára.

A Národni Listy minden kommentár nélkül idézi a fenti sorokat, amelyek természetesen nem fedik szősaeri.nt Korláth Endre dir. nemzetgyűlési képviselő .beszédét.

dHlREKL^.

fjjp-T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe!*^® Magyar, olasz, lengyel és romén vizu- mok, illetve útlevelek meghosszabbítása végett méltóztassanak útleveleiket a P. M. H. pozsonyi kiadóhivatalához, Brati* slava, Grössling-o. 36. L eimre beküldeni. A többi államokba szóló vizumob megszerzését a prágai kiadóhivatal: l^ip-Praha II., Panská -lice 12. III., eszközli."VB

A PRÁGAI MOZIK MŰSORA

Lucerna: Szünet 15-éig: Előkészületben: A kemé- diáshajó. Beezélőfilm.

Lido: Nyári szünet.

Metró: Madame Dubarry. (Pola Negri).

Svetozor: Bünös-e Mary Janson? (Dorothy Mackail és Milton Sills.)

A POZSONYI MOZIK MŰSORA Redoute aug. 2—4: Egy nemzet szive.

Átlón aug. 2—4: Weekend menyasszony.

Tátra aug. 2—5: Ébredés.

Elité aug. 2—5: Berling Gösta.

— A szabadságon levő külügyminiszter helyettesítése. A csehszlovák sajtóiroda jelenti: Krofta Kamii dr. követ, a külügyminiszter helyettese megkezdte ma rendes szabadságát. Távolléte alatt Wallner Pál dr. követ helyettesíti a külügyminisztert. A Chlumban szabadságát töltő külügyminiszter továbbra is érintkezésben marad a külügyminisztériummal.

— Ottó volt főherceg megkezdi egyetemi tanulmányait. Londonból jelentik: Az elhunyt Károly király legidősebb fia Ottó középiskolai tanulmányait befejezte és szeptembertől a loquvakri katolikus egyetem hallgatója lesz.

— Elhunyt a volt bajor kultuszminiszter. Münchenből jelentik: Franz Matt dr. volt bajor kőzotk- tátási miniszter életének 68-ik évében Münchenben elhunyt. Matt dr. a Knilling-minisztériumban a bajor-klerikális csoportot képviselte. Németország utolsó tiz esztendejének történetében a Hit- ler-puccs idején kiadott regensburgi kiáltvánnyal szerzett nevet magának.

— Megnyitották a Tisza és a Szamos között létesített báró Kemény Zsigmond csatornát. Mátészalkáról jelentik: Vasárnap délelőtt ünnepélyesen nyitották meg a Tisza és a Szamos között az ármentesitő társulat által a Túr folyó árvizeinek levezetésére létesített báró Kemény Zsigmond csatornát, amely mintegy hetvenezer hold termőföldet ármentesit.

— Both János dr., a Garitas Sanatorium főorvosa, szülész és nőorvos, volt egyetemi tanársegéd, szabadságáról megérkezett és újból rendel a Caritas Sanatoriumban, Pozsony.

— A marseillei német főkonzult elütötte egy autó. Marseilleből jelentik: A marseillei német főkonzult, Hans Reutert tegnap éjszaka egy vadul száguldó autó elütötte. A főkonzul jobb kezén szenvedett komolyabb természetű sérülést, amely- lyel kórházba szállították. A gázoló autó után nyomozás indul.

— Radnai Miklós, a budapesti operabál gazgatója súlyos beteg. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Radnai Miklós, az Operaház Igazgatója Bolognában megbetegedett. Epegörcsök vették elő, úgyhogy haza kellett szállítani. Az orvosok sürgős operációt tartottak szükségesnek. Radnai betegségében azonban komplikációk állottak be, aminek következtében az operációt valószínűleg a jövő hétre kell halasztani.

— Róvay Rózsika hangversenye Pöstyén fürdőn. Hubay mester temperamentumos játéka tanítványa, Róvay Rózsika Auber bécsi zenetanárral és annak feleségével együtt, pénteken kama- razeneestélyt rendezett Pöstyénben. A hegedümü vés-znő szenvedélyesen erélyes vonóvezetése és preci® előadása általános tetszésre talált a nemzetközi közönség soraiban. A műsoron Hubay, Chopin- HündL Arensky, Bunmester és Kreisler hegedű és cselló szólószámai szerepeltek. A hangverseny méltón sorakozott az idei sikerült és magas nívójú pöstyéni arrangementekhez, mint a Tauber-est, Haydn-Oratorium, Dvorák-ünnep stb. Jelen voltak többek között: Lady Ponsonby az angol királynő udvarhölgye, Szene* Fü'öp festőművész, Prónay Endréné és Hardy Kálmán dr.-né Budapestről. Gosford grófnő és Lady Derby Londonból, Raviosky otocz énekes, valamint Todaen- I Aráén svéd ofamónoknoő ntb.

7