Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-01 / 172. (2097.) szám

I1 1939 augusztus 1, esfltörtök' ♦pr^gm-Mao^ar-HI ri> ar> 7 m Egy Prága melletti forgalmas kirándulóhelyen megismétlődött Vörösmarty Margit tragédiája A Vsenor melletti erdőségben gombázó asszonyok egy fekete selyemruhás női holttestet találtak — Egy Amerikából visszatért cseh leány az áldozat — A gyilkosok megfojtották, hordágyra tették és az utmenti árokba dobták — A leányt utoljára két ismeretlen fiatal­emberrel látták — Kéjgyilkosság vagy rablógyilkosság ? Fényképfölvételeket készítettek, amelyeket sokszorosítanak és szétküldenek ai egész országban. Egyidejűleg rádió utján fogják a leány személyleirását közhírré tenni. A Poledni List a vsenori erdőségben felfede­zett gyilkosság körülményei és a Vörösmarty Margit tragikus halála között feltűnően sok hasonlatosságot talál. Mint érdekességet em­líti meg, hogy Klepetár, akit a Vörösmarty- gyilkosság bünperében tizenötévi fegyházra Ítéltek, évekkel ezelőtt gyakran járt ki Vse- norba. Még egy nyom Prága, julius 31. A prágai bűnügyi rendőr-1 séget s a prágakörnyéki csendőrséget rendki-1 vül nehéz feladat elé állította egy rejtélyes gyilkosság felderítése. A bűntény meglepően hasonlít a Vörös­marty Margit-íéle gyilkossághoz s az analógia talán még szembetűnőbb lenne, ha a rendőrség meg tudná szerezni a még hiányzó adatokat. Egyelőre azonban a nyo­mozásnak igen kevés támpontja van. Az áldozat kilétét épp oly kevéssé tudják, mint a gyilkosokét. Csak arra van tehát adat, hogy a leány egy nemrégiben Amerikából hazaérkezett cseh nő, a gyilkossággal alaposan gyanúsítható fiatal­emberek pedig valószínűleg prágai lakosok. Selyemruhás holttest a bokrok alján A bűntényt kedden délután fedezték fel, amikor két Vsenor községbeli asszony, Sera- finová Jozefa és Hajková Janka gombát szedni ment a közeli erdőségbe. Vsenor község és környéke kedvelt köz­pontja a prágai kirándulóknak. Vasárna­ponként az autók és motorkerékpárok egész karavánja indul Vsenor felé s a ki­rándulók reggeltől estig a környékbeli er­dőségekben tanyáznak és élvezik a Yidék festői szépségét. A' kirándulók által sűrűn frekventált erdő- szakaszban járkált a két gombaszedő asszony. Az egyikük egyszerre rémülten kiáltott fel, eltakarta szemeit és futni kezdett. A másik kíváncsian fordult arra s az utmenti bokrok alján egy holttestet lá­tott. Közelebb ment, de be kellet fognia orrát, mert az oszlásnak indult hulla kibírhatatlan bűzt árasztott. A holttest valóban szörnyű lát­ványt nyújtott. Fekete selyemruhában hevert ott egy nő, borzalmasan eltorzult arccal, nyakán csontig vágódó véres lilás sávval. A gombaszedő asszonyok a rémes látványtól dermedten rohantak vissza a községbe, egye­nesen a csendőrállomásra. Nemsokára két csendőrrel térlek vissza az erdőbe s megmu­tatták, hol látták a holttestet. Hogy történhetett a gyilkosság ? A csendőrök az első pillantásra felismerték, hogy gyilkosság történt, még pedig rendkívül alaposan, tervszerűen végrehajtva. A harminc év körüli, középtermetű nő fekete selyemruhát viselt, az egyik lábán sárga félcipő és testszinü harisnya volt, a másik lábáról hiányzott a cipő. Mellette egy rózsaszín kombiné hevert. A tü­zetes helyszíni szemle, a holttest fekvése, a hullán talált nyomok s egvéb körülmények felvilágosítást adtak a csendőröknek arról, miképpen végezhettek áldozatukkal a gyil­kosok. A holttest lábai dróttal voltak összeguzsol- va. Pár lépésnyi távolságnyira egy faágak­ból összeeszkábált hordágy-féle feküdt. Mindebből arra következtettek, hogy a gyilkosság nem a bokrok alatt történt, hanem a tettesek valószínűleg autóban vagy az erdő mélyén oltották ki áldozatuk életét. Azután a faágakból hordagyat ütöttek össze, a holttestet ráfektették és drótokkal az ágakhoz kötözték. így cipelhették el a szerencsétlen leányt a böktök aljára. A holttest mellett talált kötél arra a következtetésre vezette a nyomozó közegeket, hogy a gyilkosok megfojtották a leányt. Erre vall a nyakon talált és mélyen a húsba vágódó sáv, valamint az is, hogy a kötélen még most is kivehetők voltak a vérnyomok. A helyszíni kép alapos mérlegeléséből a csendőrök arra a feltevésre jutottak, hogy a gyilkos, amennyiben egy ember volt, hatal­mas, erős fizikumú ember lehetett, aki fej­szét is hozott magával. Éppúgy lehetséges azonban, hogy ketten voltak, sőt ez a való­színűbb feltevés, mert bajos elképzelni, hogy egy ember nagyobb távolságra el tudja vinni a hordágyra kötözött holttestet. Kéj gyilkosság történt? A helyszíni szemle után a csendőrök a holt­testet a helyén hagyva, visszatértek és jelen­tést tettek a prágai bűnügyi rendőrségnek s az államügyészségnek. Rendőri bizottság szál­lott ki, amely a csendőrség megállapításait azzal egészítette ki, hogy a holttest valószínűleg már négy-öt hete feküdt az ut mentén. A rendőrség vélekedése szerint a kirándulóhelyen kéjgyilkosság történt s a tettesek, akik legalább ketten lehettek, minden nyomot gondosan eltüntettek. Magukhoz vették a leány iratait, pénztár­cáját és minden olyan tárgyat, amelyből személyazonossága megállapítható lett vol­na. Ma délelőtt törvényszéki bizottság szállt ki, amely folytatja a vizsgálatot és felkoncolja a holttestet. A boncolás eredményétől sokat várnak, mert eddig még tisztázatlan a kérdés, vájjon tényleg kötéllel fojtották meg az áldo­zatot. Éppúgy felderítésre vár az a kérdés is, hogy körülbelül milyen időpontban történhe­tett a gyilkosság. Az amerikai leány és két idegen férfi A rendőrség és a csendőrség a bűntény fel­derítéséhez a nagyközönség segítségét várta és várakozásában nem csalatkozott, mert már az első nap fontos adatokat kapott. Megálla­pították, hogy az egyik jilovistei szállóban két héttel ez­előtt egy fiatal cseh nő bérelt szobát, akiről a szállóbeliek csak annyit tudtak, hogy nem­rég jött vissza Amerikából. A leány rövid­del megérkezése után összetalálkozott két fiatalemberrel, akik a jelek szerint ismerő­sei lehettek. Hármasban autőkirándulásra indultak. Éjfélkor a két fiatalember a nő nélkül ér­kezett vissza. Bécs, julius 31. Pár napon át hallgatott a krónika a lainzi vadaskertben történt gyilkos­ság nyomozásának újabb fejleményeiről, tegnap azonban olyan hírek érkeztek Berlinből, hogy a gyilkossággal gyanúsított Bauer Gusztáv visel­kedésében lényeges változás állott be. A vasárnapot teljesen magábavonultan töltöt­te cellájában, nagy idegizgalom vett rajta erőt, egész nap zokogott és nem akart táplá­lékhoz nyúlni. A fogház parancsnokának kellett cellájába menni és megnyugtatni őt, majd a fogház orvo­sai csillapitószereket adtak neki. Bauer visel­kedésében ez a változás a rákövetkező napo­kon is tartott. Ugylátszik, hogy az ügyben dön­tő fordulat fog beállni. A berlini bűnügyi rend­őrség főnöke tegnap ismét maga elé vezettet­te Bauert, aki most már bevallotta, hogy a gyilkosság nap­ján valóban találkozott SchSftner Kittyvel. Ez a fordulat teljesen uj. Bauer ugyan tagadja, hogy a gyilkosságról tudomása volna, de teljesen uj momentum annak a beismerése, hogy a kritikus napon találkozott a nővel. A nyomozás újabb fázisában egyéb érdekes adatmegállapitások is történtek. Egy villamos- sági munkás, aki a gyilkosság napján a lainzi Prága, julius 31. A csehszlovák távirati iroda jelenti Becsből: A semmeringi pálya­udvarra ina reggel kést husztonnás vasúti kocsi érkezett Németországból, amelyek tar­talmát teherautóiknak deklarálták. A vasúti alkalmazottakmak feltűnt;, hogy az autók fa­burkolattal voltak körülvéve s megállapítot­ták, hogy a teherautók a valóságban szabály­szerű hadi-páncélautók. A szállítmány fel­adójaként egy augsburgi cég szerepel és a küldemény „a magyar főváros kapitányságá­nak" volt címezve. A vasúti alkalmazottak megállapították, hogy hamis deklarációról van szó, mert hadi szállítmányt akartak át­csempészni, amelyet küllőn hivatalos enge­dély nélkül továbbszállitani nem szabad. A két kocsit mindezek dacára Budapest felé tovább irányították. Prága, julius 31. A csehszlovák távirati iroda jelentését a Becsben megjelenő Dér Abend című lapból vette, amely a, szabályszerűen engedélyezett és szállított két rendőri páncélautó szállításából egy másik szentgotthárdi esetet alkart csinálni, Fölköltötték a szálló portását, benzint vásá­roltak és megkérdezték a portástól: visszajött-e már a nő. A portás azt válaszolta, hogy a nő nem érke­zett vissza. Erre a két férfi elköszönt, autóra ült és elrobogott. Egy óra multáu azonban ismét beállítottak és másodszor is megkér­dezték a portástól, hogy nem került-e elő a kisaszony. A portás most sem tudott útbaiga­zítást adni. Erre az idegenek kimentek a közeli erdőségbe és egy órán át kiáltozták a nő nevét. A kiáltozásra valószínűleg nem kaptak vá­laszt, mert beszüntették a keresgélést és el­távoztak. Attól kezdve ezt a két fiatalembert nem látták Vsenorban. Egy másik tanú is jelentősnek látszó észre­vételt közölt a rendőrséggel. Azt állította, hogy azon az éjszakán, amikor a két ismeretlen fiatalember az eltűnt leányt kereste, az er­dőből lövések dörrenését hallották. Mostanáig csupán ezek a nyomok és vallomá­sok szolgálnak alapul a kutatáshoz. A rend­őrség legfontosabb feladatának tartja az is­meretlen női holttest személyazonosságának I megállapítását. vadaskertben kerti munkálatokat végzett, a gyilkosság délutánján kitört óriási zivatar ide­jén a vadaskertben levő kerti növényekhez ment. Meg akarta nézni, nem tett-e kárt a zi­vatar azokban a palántákban, melyeket a ker­tészek aznap ültettek. A munkás a szomszédos lainzi temető falánál észrevett egy embert, aki éppen távozni készült. Akkor nem tulajdonított az idegen felbukkaná­sának jelentőséget. Mostanában, hogy a lapokat olvasgatta, arra a gondolatra jutott, vájjon nem Bauer Gusztáv volt-e ez az ember. Ismerő­sei tanácsára jelentkezett a rendőrségen, ahol nyolc-tiz fényképet tettek eléje, hogy pró­bálja megjelölni azt az embert, akit a lainzi te­mető falánál látott. A fényképek közöl csak az egyik ábrázolta Bauer Gusztávot. A munkás első megtekintés­re ezután a fénykép után nyúlt s Bauer Gusz­távban felismerte azt az embert, akit akkori­ban Lainzban látott. Tanúként jelentkezett egy aranyműves is, aki­nek tavaly egy női aranyláncot kínáltak el­adásra. Az aranyműves Bauer Gusztáv fényké­pén ismerte fel azt az embert, aki az elmúlt évben nála járt és az aranyláncot értékesíteni próbálta. hogy ezzel ismét kompromittálja Magyar- országot. Ez esetben azonban alaposan felsült legújabb „leleplezésével", mert mint az alábbi értesü­lésekből látható, szó sincsen semmiféle hadi­anyag csempészéséről, hanem a nagykövetek tanácsának engedélye alapján szállított két rendőri páncélautóról. Ez esetben még a Dér Abend prágai testvérlapja, Benes külügy­miniszter németnyelvű szócsöve is kénytelen beismerni, hogy a saját koncernjéhez tartozó bécsi lap híradása légből kapott és minden alapot nélkülöz. Bécs, julius 31. A Neue Freie Presse ille­tékes helyről szerzett értesülései alapján megállapítja, hogy teljesen törvényes hadianyag szállításáról van szó, mert a nagykövetek tanácsának katonai bizottsága a páncélautók beszerzé­sét Magyarországnak engedélyezte. A Prager Presse budapesti tudósítója az Abend szenzációt hajszoló cikkével kapcso­latban a következőket jelenti: Illetékes he­lyeken szerzett értesüléseink szerint A törvényszéki bizottság ma délelőtt ki­szállt Vsenorra s a törvényszéki orvosok megállapították, hogy a holttest körülbelül tizennégy napja fe­küdhet az erdőben. A gyors oszlásnak az óriási hőség az oka. A hullát egy egyszerű fekete koporsóba rakták és teherautóval a prágai német egyetem pa­tológiai intézetébe szállították. A törvényszéki bizottság több községbeli lakost kihallgatott. Egyesek vallomása sze­rint e hó 16-án, kedden a községi korcsmába jött egy idegen em­ber, aki borzasztó lelkiállapotban volt Rövid ottartózkodása alatt vagy húszszor ki­szaladt az uccára. Este a „Zdenka“-szállodá- ban szállt meg, ahol azonban nem akarta magát igazolni. Másnap eltávozott, de három nap múlva is­mét visszatért a korcsmába és ideges magatartásával azt a gyanút keltet­te, hogy valami nyomhatja a lelkiismere­tét. A nyomozás nagyon nehezen halad előre, mert a gyanúsítottakról még pontosabb sze- mélyleirást sem sikerült szerezni. ebben az esetben olyan páncélautókról van szó, amelyeket hadicélokra egyáltalá­ban nem lehet használni, hanem még an­nakidején az 1929—30. évi költségvetés ke­retén belül a budapesti rendőrség számára rendelték meg. Az illetékes körök rámu­tatnak arra, hogy úgyszólván valamennyi európai rendörigazga lóságnak rendelke­zésre állanak már ilyen páncélautók és nem létezik olyan nemzetközi szerződés, amely az ilyen célokra szánt páncélautók rendelését megtiltaná. Az osztrák hatósá­goknak ennek következtében nem volt oka a szállítmányt visszatartani. Budapest, julius 31. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefen jelentése.) A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Becsben megjelenő Dér Abend cimü lap Magyarország felé irányuló fegyvercsempészésről tesz jelentést azzal kapcsolatban, hogy Ausztrián keresztül két darab páncélautót szállítottak Magyarország­ra. A Dér Abend állításával kapcsolatban il­letékes helyen a következő felvilágosítást adták: A nagykövetek tanácsa 1927-ben általános engedélyt adott bizonyos feltételek betartása mellett páncélos autók beszerzésére és 1928 junius 29-én külön is engedélyt adott Magyarországnak arra, hogy az államrend­őrség részére két darab páncélos autót be­szerezzen. A megrendelést Angliában esz­közölték, ahonnan a Schenker-cég az autó­kat Németországon és Ausztrián keresztül szállította Magyarországra. A Dér Abend ama híradása, hogy hamis fuvarlevelek kí­séretében szállították a páncélautókat, va­lótlan. A szállítmány átvitelére a német és osztrák kormányoktól a magyar kor­mány engedélyt kért és úgy az engedélye­ket, mint az Ausztriában szükséges fegy- verkisérö igazolványt az illetékes hatósá­goktól meg is kapta. Gyilkosság gyanúja miatt letartóztattak egy bácskai földbirtokost Szabadka, julius 31. Mintegy két hét előtt Kanat község mellett a kukoricásban meg­gyilkolva találták özvegy Molnár Sándomé dúsgazdag földbirtokos özvegyét, Kardos debreceni színigazgató nagynénjét. A nyomo­zás abból a feltevésből indult ki, hogy Mol- nárné többeknek adott kisebb-nagyobb köl­csönt, a gyilkost tehát adósai közt kell keres­ni. A vizsgálat hosszú ideig sikertelen volt, mig tegnap fordulat állt be az ügyben. A csendőrség váratlanul letartóztatta Jago- dics Ivca kanati földbirtokost, házvezető­nőjét, Zsebát Milkát és intézőjét, Papp Sán­dort. Jagodiosnak mintegy 2000 hold földje van és a közelmúltban még aktív politikai szerepet is játszott. Minthogy ő tartozott Molnáráénak a legnagyobb összeggel, reá hárult a gyanú- A csendőrség nem gyanúsítja ugyan azzal, hogy ő maga követte volna el a gyilkosságot, de valószínűnek tartja, hogy összeköttetésben állott a gyilkosokkal, és érdekében állott, hogy hitelezőjét el tegyék láb alól. Újabb je­lentések szerint az éjszaka folyamán a fel­sőbb hatósáígok telefonon utasították a nagy- becskereki ügyészséget, hogy helyezzék sza­badlábra a letartóztatott földbirtokost Sajtőtankok rohama két magyar rendőri páncélautó ellen A magyarellenes sajtónak nem sikerült egy második szentgotthárdi esetet „leleplezni" A gyilkossággal gyanusitott Bauer Gusztáv beismeri, hogy a kritikus napon találkozott Feílner Katalinnal Két nap óta ideggörcsökben vonaglik Bauer — Terhelő tanúval lo­mások a kereskedő ellen, aki még mindig tagadja a gyilkosságot

Next

/
Thumbnails
Contents