Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)
1929-08-28 / 194. (2119.) szám
1989 angusirfras 28, szerda. 'PRÍCGAI-MacA’ATíHTPTíAP 11 . KdZCÍAZDA^ÁfiP . Kartellek és trösztök Szterényi József nagyszabású előadása a kartellkérdésró! az Interparlamentáris Unióban Genf, augusztus 27. Az Interparlamentáris Unió gazdasági és pénzügyi albizottságának tárgysorozatán elsősorban a kartellek és trösztök kérdése szerepel. A kérdésnek két előadója van, Szterényi József báró és az angol Rennie Smith személyében. Míg az utóbbi meglehetősen egyoldalú szempontból tárgyalta a kartell- problémát, addig Szterényi báró előadása a kérdés minden oldalára kiterjeszkedett. Előadásának gondolatmeneté körülbelül a következő volt: A kartellek és trösztök nemcsak nemzet- gazdasági szempontból fontos tényezők, még jelentősebb a szerepük nemzetközi viszonylatokban. A békeszerződések apró darabokra szakítottak szét hatalmas gazdasági egységeket; az uj, kis államok pedig valóságos kinai fallal zárták körül területeiket. Csaknem mindenütt a gazdasági autarkiára való törekvést látjuk. Ilyen törekvést pedig miég nagy gazdasági egységek sem engedhetnek meg maguknak anélkül, hogy károkat ne okoznának saját gazdasági életüknek. A kimondott ipád államok az önellátás céljából mezőgazdaságukat igyekeznek természetellenesen fejleszteni; az agrárállaimokban viszont erőiteljes iparfejlesztési politikát látunk. — Hy viszonyok között az ipar természetszerűleg keresett valami olyan eszközt, mely- lyel a termelést valamiképpen szabályozni lehessen s ezt az eszközt a kartellekibea s trösztökben találta meg. A kartelleket és trösztöket általában szükséges rossznak lehet tekinteni, sokszor azonban gazdasági szükségszerűségek. — A világgazdasági konferenciának megállapítása tulajdonképpen kompromisszum a kartellbarátok és kartell ellen ségek között. A kartellek további kiépítésének szükségességét hangoztatta Loucheur is, aki szerint legcélszerűbb volna minden iparágban nemzetközi kartellek szervezése; ezeket a szervezeteket központi szakbizottság irányithatná azután Géniből. Ilymődon biztosítani lehetne az árak stabilizálását. A második Internacioná- lénak 1925 augusztusában a kartellkérdésben hozott határozata nem sokban tér el a Lou- cheur-féle felfogástól. Eszerint a Nemzetek Szövetsége tulajdonképpen világgazdasági szenátussá válnék, amelyben a szakszervezetek képviselői is helyet foglalnának s ez a szervezet irányítaná az egész világ termelését, fogyasztását, főképp a nyersanyagok szétosztását. Úgy a Lonoheur-féle gondolat, mint a II. Internacionálé által felvetett terv a jelenlegi társadalmi egyensúlyra azért tekinthető veszedelmesnek, mert a mezőgazdasági termelőket, főképp pedig az agrárállamokat, igen káros helyzetbe hozhatná, ha csak részben valósulna is meg. — Itt az előny mindenekelőtt az, hogy ezek a szervezetek közelebb hozzák egymáshoz a különféle országokat és nemzeteket. A háború után a német-francia közeledés elsősorban ezen az utón indult meg. Hátrány viszont az, hogy a nemzetközi kartelláLás révén idegen tőke jut súlyos befolyáshoz a hazai gazdasági életben. Nagy veszedelmet jelentenek a nemzetközi nyersanyag- és íélgyártmány- kartellálások is. Mind e szempontok következtében nem is maradit el a kartellkérdés törvényes rendezése a legtöbb országban. Kétségtelen, hogy e törvények sok gyakorlati hasznot eddig nem hoztak. Feleslegesnek kell-e azonfan tartani ezek szerint a kartellkérdés törvényes -rendezését? Erre irányadó feleletet kaphatunk az 1927. évi világgazdasági konferenciának határozatában. E határozat három alapelvet mond ki: 1. Hogy hiba volna, ha az államhatalom bárhol is megakadályozni igyekeznék a kartellek képződését, mivel e szervezetek megalakulása természetes folyamat; 2. hogy eltekintve attól, hogy célszerűen, vagy nem a nemzeti kartellek törvényhozási utón való szabályozása, kétségtelen, hogy a nemzetközi kartellszervezeteknek törvények, vagy rendeletek utján való ellenőrzése lehetetlen; végül 3. hogy a publicitás, tehát a kartell szerződések nyilvánosságrahozatala a legjobb eszköz a karíellvisszaélések ellen irányuló küzdelemben. _ A világgazdasági konferenciának a nemzeti kartellek ellenőrzéséről hozott határozata nem fogadható el teljesen. Itt igenis szükség van védelemre a kartellek túlkapásai ellen. Elóbb államonként rendezzék a kartellkérdést A kartellkérdés törvényes rendezése hatá- zottan szék séges nekro látszik. Ez a rendezés azonban tisztán csak arra szoritkozhatik, hogy védelmet találjon oly túlkapások ellen, amelyek veszedelmesek az államra, illetve az egyének kizsákmányolását jelenthetik. Noha a legfontosabb mindenesetre a nemzetközi szervezetek ellenőrzése, ennek előfeltétele mégis az, hogy előbb államonként történjék meg a megfelelő törvényhozási intézkedés a kartellkérdés rendezésére. — Mit kellene tartalmazniok az egyes jogszabályoknak? Mindenekelőtt a publicitás biztosítását, tehát biztosítását annak, hogy a kartellszerződések és a kartellek ténykedései ne maradjanak titokban. Eszköz erre: 1. hogy minden kartellalakitás a megfelelő állami kartellhivatalnál bejelentendő; 2. hogy minden kartellszerződés írásba‘legyen foglalandó és ez a kartellhivatal elé terjesztendő ; 3. hogy gondoskodás történjék a kartell- visszaélések pártatlan felülvizsgálatának lehetőségéről. Állami beavatkozás e téren elkerülendő volna. A felülvizsgálatot minden tekintetben független egyénelvből álló bizottságnak kellene végeznie. Ha ez a bizottság visszaéléseket állapit meg, akkor megállapítását nyilvánosságra kell hozni és közölni kell egyben az állami kartellhivatallal. Ez utóbbinak hatáskörébe tartoznék azután Az utóbbi időben különböző hírek jöttek arról, hogy a kubai és a javai cukortermelők között a megegyezés végre létrejött. Mint ismeretes, az eziidei brüsszeli és amszterdami nemzetközi cukorkanferenciának sikerét az akadályozta meg, hogy a világ két legnagyobb cukortermelő}© között a megegyezés nem történt meg. Az első hír, amely a javai és a kubai cukortermelők megegyezéséről érkezett, a megegyezés feltételeit is tudni vélte, azonban nemsokára ez a hir valótlannak bizonyult. Néhány héttel később újabb hir érkezett á jávai ée kubai oukortermelők megegyezéséről, azonban ezt is megcáfolták. Mindenesetre tény az, hogy a jávai és a kubai cukortermelők között a tárgyalások állandóan tartanak és csak a tárgyalások kedvező kilátásait akarnák kifejezni azokban a hírekben, melyek a tárgyalások végleges sikeréről számolnak be. A világ cukorpiacán a cukor ára az év eleje éta emelkedő tendeiíciát mutatott. A cukor árának megerősödését elsősorban az idézte élő, hogy a brüsszeli és az amszterdami 7 cukorkonferencián a legfőbb cukrot exportáló országok között a megegyezést biztosra vették. A világ cukoriparának krízisét az idézte elő, hogy a cukortermelő államok a piacok megszerzéséért a legélesebb versenyt folytatták. A nagy konkurrenoia szorította le a cukor árát és amikor remény nyílott arra, hogy ezt a konkurrenciát megegyezéssel szabályozni fogják, illetve részben egészen megszüntetik, a termelés korlátozásával a kínálatot csökkentik, e kilátások szükségképen a cukor árának emelkedéséhez vezettek el. A világ cukorpiacán azonban mostanában az árak ismét nagyon ingadoznak és az árak lanyhulnak. Az a bizonytalanság/ ami a világ cukorpicán tapasztalható, elsősorban azokra a misztikus tárgyalásokra vezethető vissza, amelyek Jáva és Kuba között folynak. A jávai és a kubai cukortermelők közötti tárgyalásról a nyilvánosság elé imindezideig még isennimi pozitívum sem jutott. így nem lehet megitélni azt, hogy a jávai ée a kubai cukor- termelők között a megegyezés valóban sikerülni fog-e. Sőt az Európában a megegyezésről keringő kedvező hírek ellenére is megállapítható az, hogy a jávai oukortermelők újabban ismét hatalmas erőfeszítéseket tesznek a cukor termelési költségének csökkentésére, ami arra enged következtetni, hogy a jávai cukortermeiők a jövőben nagyobb konkurrenoia kifejtésére készülnek fel. A jávai cukortermelők termelési költsége már eddig is olyan alacsony volt, hogy az általuk előállított kész nád-oukor költsége ugyanany- nyiit tett ki, mint amennyibe az európai cu- kortemielőknek a nyers anyag beszerzése került. Ha a jávaiak a cukortermelés költségét még tovább csökkentik, akkor a világpiacon jogosan félhetnek attól, hogy az erősbödő ou- korkoiiltunencía az árakat le fogja nyomni. 1. a kartell szerződések bői azoknak a feltételeknek törlése, amelyek visszaélésekre alapot adhatnak; 2. adott esetekben a visszaélésnek az illetékes bíróság elé való vitele. Lehetővé kell tenni, hogy az először említett esetekben a kartell fellebbezhessen megfelelő bírói fórumhoz. Elvileg lényeges volna még annak kimondása, hogy bíróságként csak a rendes polgári bíróság járhasson el; külön kartellbiróság felállítását el kell kerülni. Ez volna a nemzeti kartellek kérdésének törvényes rendezése. Más a helyzet a nemzetközi kar télieknél. Itt — legalább egyelőre — csak a nyilvánosság kötelezettségéről lehet szó. A bejelentésnek a Nemzetek Szövetségénél kellene történnie; a szervezet feladata volna azután a bejelentett adatok nyilvánosságrahozatala. Nemzetközi megállapodást kellene létesíteni, amely szerint az egyes államok kötelezik magukat, hogy csak olyan nemzetközi kartelleknek és trösztöknek nyújtanak védelmet és csak olyanokat ismernek el, amelyeket a Nemzetek Szövetségénél nyilvántartanak. A Nemzetek Szövetségénél pedig külön ellenőrző-bizottságot kellene alakítani, melynek feladata volna a bejelentett kartellszerződések felülvizsgálata s általában a kartell- és trösztmozgalom fejleményeinek figyelemmel kisérése, végül pedig esetleges indítványok tétele a nemzetközi kartellkérdéssel kapcsolatban. Szterényi József báró nagy tetszéssel fogadott előadásának végén a Nemzetek Szövetségének főtitkárságával való közlés végett határozattervezetet terjesztett elÉ, amely az előadásában felsorolt elveket tartalmazza. Szterényi József báró határozati javaslatát az albizottság elfogadta. A falág cukorpiacainak helyzete természetesen közelről érinti a magyar cukoripar hely- helyzetét is. A most elmúlt cukorkampányt magyar cukorgyárak kedvezően zárták. A cukorfogyasztás emelkedett belföldön és a cukorkivitelt is fokozni tudták. A cukoripar ezen kedvező alakulását mindjárt ki is használják arra, hogy a cukorárakat felemeljék. Ha a világ legnagyobb oukortermelői között a megegyezés nem sikerül és a konkurrencia a fogyasztó piacokért a jövőben nem hogy csökkenni, hanem növekedni fog, ami maga után fogja vonni azt, hogy a magyar cukorgyárak belföldön igyekeznek majd elhelyezni a külföldre ki nem vihető cukormennyiségeket is. Ez természetesen a cukorárak gyengülését vonná maga után. A fényűzés! adó revíziója. Az ipar és kereskedelem központi szervezetei a legközelebbi jövőben memorandumot fognak beterjeszteni az illetékes helyekre a fényüzési adó alá eső cikkek lajstromának újraszabályozása kérdésében. Miután kétségtelen, hogy a pénzügyi hatóságok büdsé-szempontok miatt nem gondolnak a fény- űzési adó megszüntetésére, a kereskedelmi és ipari érdektestületek le-rmtzKh a fényüzési adó aló tartozó cikkek lajstromának revízióját akarják kihasználni. Az uj lajstrom január elsejével lépne életbe. Kulturfilm-előadások a Dunavásárom. A Dunavásár tartama alatt a „Z“ pavillon melletti újonnan átalakított pavillonban naponta kul- turfilmeket adna kelő. Egyelőre a következő tárgyú filmek kerülnek sorra: ceruzakészités, könyvek előállítása, villanyosság a háztartásban, villanyos mozdonyok készítése, automobilok készítése, modern famegmunkálás, porcel- lánáru készítése, növények növekedése, Pozsony stb. A program még kiegészítést nyer. CRTfiKTdZSBE Megszilárdult a prágai értéktőzsde Prága, augusztus 27. A Nemzeti Bank hitel- üzleteiben váratlanul beállott erős feszültség újabb impulzust adott a tőzsdének. Hodács dr. egyetemi tanárnak a külkereskedelmi mérleg passzivitásáról tartott előadása élénk érdeklődést keltett ugyan, de a tőzsde hangulatát nem befolyásolta. Egyes speciálértékekből főleg az élénk forgalmat lebonyolító és jelentős nyereségekkel gyarapodó szénpapirokból kiindulva a tőzsde hangulata barátságosan alakult, úgyhogy az árfolyamképződés az egész vonalon növekvő tendencia mellett folyt. A szénértékek mellett az Oleschaui s a Kolini Műtrágya találkoztak nagyobb érdeklődéssel. A‘többi értékekben csendes volt az üzlet, némileg emelkedő árfolyamok mellett. A kuliszban- stagná- ció uralkodott, erősen érezhető tartózkodás következtében. Csekély forgalom mellett az árfolyamok a tegnapi nivón stabilizálódtak. A bankpiac üzlettelen volt s az árfolyamok ott nem változtak. A beruházási értékek megtartották tegnapi kurzusukat. Az ipari értékek piacán javultak: Cseh Kereskedelmi 80, Nordbahn és Maffersdorfi 60, Schamott 40, Cseh-Morva 30, Nordbahn Cenuss Asztalosai iihely és bút orrakt ár Biáha Jan,Praha-Kosire Pizeüská 312. Telefon: 403-47. Magyarul bcüzél. és Svetovar 20, Berg és Hütten 25, Nyugat- cseh Szén 17, Kolini Műtrágya, Kolini Szesz, Deli és Pozsonyi Kábel 15, Cseh Cukor 13, Zettlitzi és Prágai Vas 10, a többi értékek 2—10 koronával. Estek: Nestonauzi 15. Solo 13, Apollo 7, Schellier, Königslioffer és Hcll- mann 5, Skoda 2 koronával. A bankpiacon a Zsivno 5 koronát feszített, a többi értékek változatlanok.-f- A budapesti értéktőzsde ma is üzlettelen, de az irányzat általánosságban szilárd volt. Kivételt csak a Magyar Cukor képez, amely a piacon kisebb veszteséget szenvedett. Ezzel szemben kedvezően Ítélték meg a Magyar Általános Szenet és a Gumit. Az üzleti forgalom zárásig szűk keretek közt mozgott. A tőzsde nyugodt hangulatban zárt. A járadék piaca üzlettelen volt, a deviza és valutapiac nem egységes. — A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat csendes volt. A következő árfolyamokat jegyezték: tiszavidéki búza 23.20— 23.40, felsőtiszai 22.75—22.95, egyéb 22.70— 22.90, rozs 16.45—16.60 pengő. A többi terménycikkben az árak változatlanok maradtak. — A mai budapesti terménytőzsde határiuö- piacán, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat gyenge, a forgalom élénk. Nyitási árfolyamok: magyar búza októberre 23.16, 23.15, márciusra 25.75, tengeri májusra 18.85, 18.82, 18.87, 18.90 pengő.-f- A bécsi értéktőzsdén a spekuláció továbbra is tartózkodó maradt. A vásárlási megbízások csekély számának tulajdonítható, hogy emlitésreméltó árfolyamváltozások nem voltak. Egyedül a csehszlovák értékek, elsősorban a vegyiipar javult prágai vásárlásokra. A magyar papírok közül Urikányi és Magyar Cukor erősödtek. Az építkezési értékeket elhanyagolták. Záráskor egyes vas- é$ gépipari értékek magasabb árfolyamot értek eh mig más építkezési, szállítási és farészvények hanyatlottak. A járadékok piacán a hangulat depressziós volt. A magándiszkont 73/a—77/io százalékkal jegyezték. + A berlini értéktőzsdét a hágai hírek kedvezőtlenül hangolták. A spekuláció nem mutatkozott felvevőképesnek s az árfolyamok érzékenyebb veszteségeket könyveltek el. A Rajnai Barnaszén, Német Linóleum, Siemens, Bem- berg és más speciális értékek egészen 4 százalékot veszítettek. Dacára ezeknek az árfolyamvisszafejlődéseknek, később barátságosabb hangulat kerekedett felül és nagyon élénken alakult az üzlet a jegyzett és nem jegyzett káliértékekben, melyek 4 százalékig nyertek. A devizapiacon az angol font gyengült, Hollandia erősödött. A többi változások nem voltak számottevők. A bankpiac változatlan. Napipénz 5—8 százalék, havipénz 9.25—10.50.-j- A berlini tőzsde kedvetlen volt. A tegnapi javuló irányzat mára nem folytatódott. A hágai tárgyalásokról érkezett hírek nyomasztólag hatottak és az AEG közgyűléséről érkező közlések sem járultak hozzá a hangulat feljavításához. A külföld teljesen távol maradt, a bankok pedig nem mutattak érdeklődést az értékforgalom iránt. A spekuláció önmagára volt utalva s ultimó előtt néhány eladást bonyolítottak le. A vállalkozási szellem hiánya miatt a piacra került értékek nehezen találtak elhelyezést. Az árfolyamok kezdetben az egész vonalon nyomottak voltak. A montánpapirok 1—2 százalékot vesztettek, a barnaszén 3 százalékot adott le, a káliértékek gyenge nyitás után erősödtek, A. Festékipar szintén gyengült, mig az Ilse, Mansfeld, Essen! Kőszén szilárdultak. A villamossági értékek piacán a papírok általánosságban 2 százalékot vesztettek. Később enyhült a helyzet és csekély értékgyarapodás állt be. A többi piacon csekély volt a forgalom, némi árfolyameséssel. Záráskor vonatott volt a forgalom. A pénzpiacon nem volt változás, a devizapiacon pedig csak lényegtelen eltolódások történtek. áHUTÖISBE + A berlini gabonapiacon ma a következő árakat jegyezték: búza 227—230, rozs 183—187, sörárpa 210—227, takarmányárpa 167 186, zab 167—173, tengeri 214—216, búzaliszt 29—34.5, rozsliszt 25—27.25, buzakorpa 11.5—12.25, rozs- korpa 11—11.25, repce 840, Vikloria-borsó 40— 48, kis ehető borsó 28—34. takarmányborsó 21— 23, bükköny 28—32, repcen''"*-sa 18.3—19, len- pogácsa 24—30, szárazszelet 11.5—11.6, burgonyareszelék 17.7—18 márka. + A tengerentúli gabonapiacokon a következő árakat jegyezték: Csikágó: búza harci winter II. 125.25, III. 123.25, szeptemberre 131.37,— 131.50. decemberre 140.25—140.37, márciusra 146—146.12, májusra 150.—150.12, tengeri mixed II. prompt 99.62, szeptemberre 101.25, decemberre 98.25, márciusra 103.12. zab szeptemberre 55.62, decemberre 50.25, márciusra 53.62. rozs II. prompt 99.37, szeptemberre 101.75, decemberre 110.62, márciusra 115/62. — Ncwyork: búza hard winter II- 136.50, red winter II. 136.50, mixed durum II. 127.50, northern manitoba l. 163.87, rozs II. 111.75, kanadai malátaárpa 69, tengeri (uj termés) prompt 113.25, liszt la spring clear 6.20—6.70. — Winnipeg: búza októberre 153.37, decemberre 152.50, májusra 157.87, zab Misztikus tárgyalások Kuka és láva között Bizonytalanság uralkodik a cukorpiacokon — Jáva a termelési kétségeket csökkenti
