Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-28 / 194. (2119.) szám

1989 angusirfras 28, szerda. 'PRÍCGAI-MacA’ATíHTPTíAP 11 . KdZCÍAZDA^ÁfiP . Kartellek és trösztök Szterényi József nagyszabású előadása a kartellkérdésró! az Interparlamentáris Unióban Genf, augusztus 27. Az Interparlamentáris Unió gazdasági és pénzügyi albizottságának tárgysorozatán el­sősorban a kartellek és trösztök kérdése sze­repel. A kérdésnek két előadója van, Szteré­nyi József báró és az angol Rennie Smith személyében. Míg az utóbbi meglehetősen egyoldalú szempontból tárgyalta a kartell- problémát, addig Szterényi báró előadása a kérdés minden oldalára kiterjeszkedett. Elő­adásának gondolatmeneté körülbelül a kö­vetkező volt: A kartellek és trösztök nemcsak nemzet- gazdasági szempontból fontos tényezők, még jelentősebb a szerepük nemzetközi viszonyla­tokban. A békeszerződések apró darabokra szakítottak szét hatalmas gazdasági egysége­ket; az uj, kis államok pedig valóságos kinai fallal zárták körül területeiket. Csaknem mindenütt a gazdasági autarkiára való törek­vést látjuk. Ilyen törekvést pedig miég nagy gazdasági egységek sem engedhetnek meg maguknak anélkül, hogy károkat ne okozná­nak saját gazdasági életüknek. A kimondott ipád államok az önellátás cél­jából mezőgazdaságukat igyekeznek termé­szetellenesen fejleszteni; az agrárállaimokban viszont erőiteljes iparfejlesztési politikát lá­tunk. — Hy viszonyok között az ipar természet­szerűleg keresett valami olyan eszközt, mely- lyel a termelést valamiképpen szabályozni le­hessen s ezt az eszközt a kartellekibea s trösz­tökben találta meg. A kartelleket és trösztöket általában szük­séges rossznak lehet tekinteni, sokszor azon­ban gazdasági szükségszerűségek. — A világgazdasági konferenciának meg­állapítása tulajdonképpen kompromisszum a kartellbarátok és kartell ellen ségek között. A kartellek további kiépítésének szükségessé­gét hangoztatta Loucheur is, aki szerint leg­célszerűbb volna minden iparágban nemzet­közi kartellek szervezése; ezeket a szerveze­teket központi szakbizottság irányithatná az­után Géniből. Ilymődon biztosítani lehetne az árak stabilizálását. A második Internacioná- lénak 1925 augusztusában a kartellkérdésben hozott határozata nem sokban tér el a Lou- cheur-féle felfogástól. Eszerint a Nemzetek Szövetsége tulajdonképpen világgazdasági szenátussá válnék, amelyben a szakszerveze­tek képviselői is helyet foglalnának s ez a szervezet irányítaná az egész világ termelé­sét, fogyasztását, főképp a nyersanyagok szét­osztását. Úgy a Lonoheur-féle gondolat, mint a II. Internacionálé által felvetett terv a je­lenlegi társadalmi egyensúlyra azért tekint­hető veszedelmesnek, mert a mezőgazdasági termelőket, főképp pedig az agrárállamokat, igen káros helyzetbe hozhatná, ha csak rész­ben valósulna is meg. — Itt az előny mindenekelőtt az, hogy ezek a szervezetek közelebb hozzák egymáshoz a különféle országokat és nemzeteket. A há­ború után a német-francia közeledés elsősor­ban ezen az utón indult meg. Hátrány viszont az, hogy a nemzetközi kartelláLás révén ide­gen tőke jut súlyos befolyáshoz a hazai gaz­dasági életben. Nagy veszedelmet jelentenek a nemzetközi nyersanyag- és íélgyártmány- kartellálások is. Mind e szempontok követ­keztében nem is maradit el a kartellkérdés törvényes rendezése a legtöbb országban. Kétségtelen, hogy e törvények sok gyakorlati hasznot eddig nem hoztak. Feleslegesnek kell-e azonfan tartani ezek szerint a kartell­kérdés törvényes -rendezését? Erre irányadó feleletet kaphatunk az 1927. évi világgazda­sági konferenciának határozatában. E hatá­rozat három alapelvet mond ki: 1. Hogy hiba volna, ha az államhatalom bárhol is megakadályozni igyekeznék a kar­tellek képződését, mivel e szervezetek meg­alakulása természetes folyamat; 2. hogy eltekintve attól, hogy célszerűen, vagy nem a nemzeti kartellek törvényhozási utón való szabályozása, kétségtelen, hogy a nemzetközi kartellszervezeteknek törvények, vagy rendeletek utján való ellenőrzése lehe­tetlen; végül 3. hogy a publicitás, tehát a kartell szerző­dések nyilvánosságrahozatala a legjobb esz­köz a karíellvisszaélések ellen irányuló küz­delemben. _ A világgazdasági konferenciának a nem­zeti kartellek ellenőrzéséről hozott határoza­ta nem fogadható el teljesen. Itt igenis szük­ség van védelemre a kartellek túlkapásai el­len. Elóbb államonként rendezzék a kartellkérdést A kartellkérdés törvényes rendezése hatá- zottan szék séges nekro látszik. Ez a rendezés azonban tisztán csak arra szoritkozhatik, hogy védelmet találjon oly túlkapások ellen, amelyek veszedelmesek az államra, illetve az egyének kizsákmányolását jelenthetik. Noha a legfontosabb mindenesetre a nemzetközi szervezetek ellenőrzése, ennek előfeltétele mégis az, hogy előbb államonként történjék meg a megfelelő törvényhozási intézkedés a kartellkérdés rendezésére. — Mit kellene tartalmazniok az egyes jog­szabályoknak? Mindenekelőtt a publicitás biz­tosítását, tehát biztosítását annak, hogy a kartellszerződések és a kartellek ténykedései ne maradjanak titokban. Eszköz erre: 1. hogy minden kartellalakitás a megfelelő állami kartellhivatalnál bejelentendő; 2. hogy minden kartellszerződés írásba‘le­gyen foglalandó és ez a kartellhivatal elé ter­jesztendő ; 3. hogy gondoskodás történjék a kartell- visszaélések pártatlan felülvizsgálatának le­hetőségéről. Állami beavatkozás e téren el­kerülendő volna. A felülvizsgálatot minden tekintetben független egyénelvből álló bizott­ságnak kellene végeznie. Ha ez a bizottság visszaéléseket állapit meg, akkor megállapítását nyilvánosságra kell hozni és közölni kell egyben az állami kartellhivatallal. Ez utóbbinak hatáskörébe tartoznék azután Az utóbbi időben különböző hírek jöttek arról, hogy a kubai és a javai cukortermelők között a megegyezés végre létrejött. Mint is­meretes, az eziidei brüsszeli és amszterdami nemzetközi cukorkanferenciának sikerét az akadályozta meg, hogy a világ két legna­gyobb cukortermelő}© között a megegyezés nem történt meg. Az első hír, amely a javai és a kubai cukortermelők megegyezéséről érkezett, a megegyezés feltételeit is tudni vélte, azonban nemsokára ez a hir valótlan­nak bizonyult. Néhány héttel később újabb hir érkezett á jávai ée kubai oukortermelők megegyezéséről, azonban ezt is megcáfolták. Mindenesetre tény az, hogy a jávai és a ku­bai cukortermelők között a tárgyalások ál­landóan tartanak és csak a tárgyalások ked­vező kilátásait akarnák kifejezni azokban a hírekben, melyek a tárgyalások végleges si­keréről számolnak be. A világ cukorpiacán a cukor ára az év ele­je éta emelkedő tendeiíciát mutatott. A cu­kor árának megerősödését elsősorban az idézte élő, hogy a brüsszeli és az amszterda­mi 7 cukorkonferencián a legfőbb cukrot ex­portáló országok között a megegyezést biz­tosra vették. A világ cukoriparának krízisét az idézte elő, hogy a cukortermelő államok a piacok megszerzéséért a legélesebb ver­senyt folytatták. A nagy konkurrenoia szorí­totta le a cukor árát és amikor remény nyí­lott arra, hogy ezt a konkurrenciát megegye­zéssel szabályozni fogják, illetve részben egé­szen megszüntetik, a termelés korlátozásával a kínálatot csökkentik, e kilátások szükség­képen a cukor árának emelkedéséhez vezet­tek el. A világ cukorpiacán azonban mostanában az árak ismét nagyon ingadoznak és az árak lanyhulnak. Az a bizonytalanság/ ami a világ cukorpicán tapasztalható, elsősorban azokra a misztikus tárgyalásokra vezethető vissza, amelyek Jáva és Kuba között folynak. A já­vai és a kubai cukortermelők közötti tárgya­lásról a nyilvánosság elé imindezideig még isennimi pozitívum sem jutott. így nem lehet megitélni azt, hogy a jávai ée a kubai cukor- termelők között a megegyezés valóban sike­rülni fog-e. Sőt az Európában a megegyezés­ről keringő kedvező hírek ellenére is meg­állapítható az, hogy a jávai oukortermelők újabban ismét hatalmas erőfeszítéseket tesz­nek a cukor termelési költségének csökken­tésére, ami arra enged következtetni, hogy a jávai cukortermeiők a jövőben nagyobb konkurrenoia kifejtésére készülnek fel. A já­vai cukortermelők termelési költsége már eddig is olyan alacsony volt, hogy az általuk előállított kész nád-oukor költsége ugyanany- nyiit tett ki, mint amennyibe az európai cu- kortemielőknek a nyers anyag beszerzése ke­rült. Ha a jávaiak a cukortermelés költségét még tovább csökkentik, akkor a világpiacon jogosan félhetnek attól, hogy az erősbödő ou- korkoiiltunencía az árakat le fogja nyomni. 1. a kartell szerződések bői azoknak a felté­teleknek törlése, amelyek visszaélésekre ala­pot adhatnak; 2. adott esetekben a visszaélésnek az ille­tékes bíróság elé való vitele. Lehetővé kell tenni, hogy az először emlí­tett esetekben a kartell fellebbezhessen meg­felelő bírói fórumhoz. Elvileg lényeges volna még annak kimondása, hogy bíróságként csak a rendes polgári bíróság járhasson el; külön kartellbiróság felállítását el kell kerülni. Ez volna a nemzeti kartellek kérdésének törvényes rendezése. Más a helyzet a nemzetközi kar télieknél. Itt — legalább egyelőre — csak a nyilvános­ság kötelezettségéről lehet szó. A bejelentés­nek a Nemzetek Szövetségénél kellene tör­ténnie; a szervezet feladata volna azután a bejelentett adatok nyilvánosságrahozatala. Nemzetközi megállapodást kellene létesí­teni, amely szerint az egyes államok kötele­zik magukat, hogy csak olyan nemzetközi kartelleknek és trösztöknek nyújtanak védel­met és csak olyanokat ismernek el, amelye­ket a Nemzetek Szövetségénél nyilvántarta­nak. A Nemzetek Szövetségénél pedig külön ellenőrző-bizottságot kellene alakítani, mely­nek feladata volna a bejelentett kartellszerző­dések felülvizsgálata s általában a kartell- és trösztmozgalom fejleményeinek figyelemmel kisérése, végül pedig esetleges indítványok tétele a nemzetközi kartellkérdéssel kapcso­latban. Szterényi József báró nagy tetszéssel foga­dott előadásának végén a Nemzetek Szövet­ségének főtitkárságával való közlés végett határozattervezetet terjesztett elÉ, amely az előadásában felsorolt elveket tartalmazza. Szterényi József báró határozati javaslatát az albizottság elfogadta. A falág cukorpiacainak helyzete természe­tesen közelről érinti a magyar cukoripar hely- helyzetét is. A most elmúlt cukorkampányt magyar cukorgyárak kedvezően zárták. A cukorfogyasztás emelkedett belföldön és a cukorkivitelt is fokozni tudták. A cukoripar ezen kedvező alakulását mindjárt ki is hasz­nálják arra, hogy a cukorárakat felemeljék. Ha a világ legnagyobb oukortermelői között a megegyezés nem sikerül és a konkurrencia a fogyasztó piacokért a jövőben nem hogy csökkenni, hanem növekedni fog, ami maga után fogja vonni azt, hogy a magyar cukor­gyárak belföldön igyekeznek majd elhelyez­ni a külföldre ki nem vihető cukormennyi­ségeket is. Ez természetesen a cukorárak gyengülését vonná maga után. A fényűzés! adó revíziója. Az ipar és kereske­delem központi szervezetei a legközelebbi jövő­ben memorandumot fognak beterjeszteni az il­letékes helyekre a fényüzési adó alá eső cikkek lajstromának újraszabályozása kérdésében. Mi­után kétségtelen, hogy a pénzügyi hatóságok büdsé-szempontok miatt nem gondolnak a fény- űzési adó megszüntetésére, a kereskedelmi és ipari érdektestületek le-rmtzKh a fényüzési adó aló tartozó cikkek lajstromának revízióját akarják kihasználni. Az uj lajstrom január elsejével lépne életbe. Kulturfilm-előadások a Dunavásárom. A Du­navásár tartama alatt a „Z“ pavillon melletti újonnan átalakított pavillonban naponta kul- turfilmeket adna kelő. Egyelőre a következő tárgyú filmek kerülnek sorra: ceruzakészités, könyvek előállítása, villanyosság a háztartás­ban, villanyos mozdonyok készítése, automobi­lok készítése, modern famegmunkálás, porcel- lánáru készítése, növények növekedése, Po­zsony stb. A program még kiegészítést nyer. CRTfiKTdZSBE Megszilárdult a prágai értéktőzsde Prága, augusztus 27. A Nemzeti Bank hitel- üzleteiben váratlanul beállott erős feszültség újabb impulzust adott a tőzsdének. Hodács dr. egyetemi tanárnak a külkereskedelmi mér­leg passzivitásáról tartott előadása élénk ér­deklődést keltett ugyan, de a tőzsde hangula­tát nem befolyásolta. Egyes speciálértékekből főleg az élénk forgalmat lebonyolító és jelentős nyereségekkel gyarapodó szénpapirokból kiin­dulva a tőzsde hangulata barátságosan alakult, úgyhogy az árfolyamképződés az egész vona­lon növekvő tendencia mellett folyt. A szénér­tékek mellett az Oleschaui s a Kolini Műtrágya találkoztak nagyobb érdeklődéssel. A‘többi ér­tékekben csendes volt az üzlet, némileg emel­kedő árfolyamok mellett. A kuliszban- stagná- ció uralkodott, erősen érezhető tartózkodás kö­vetkeztében. Csekély forgalom mellett az árfo­lyamok a tegnapi nivón stabilizálódtak. A bankpiac üzlettelen volt s az árfolyamok ott nem változtak. A beruházási értékek megtar­tották tegnapi kurzusukat. Az ipari értékek piacán javultak: Cseh Ke­reskedelmi 80, Nordbahn és Maffersdorfi 60, Schamott 40, Cseh-Morva 30, Nordbahn Cenuss Asztalosai iihely és bút orrakt ár Biáha Jan,Praha-Kosire Pizeüská 312. Telefon: 403-47. Magyarul bcüzél. és Svetovar 20, Berg és Hütten 25, Nyugat- cseh Szén 17, Kolini Műtrágya, Kolini Szesz, Deli és Pozsonyi Kábel 15, Cseh Cukor 13, Zettlitzi és Prágai Vas 10, a többi értékek 2—10 koronával. Estek: Nestonauzi 15. Solo 13, Apollo 7, Schellier, Königslioffer és Hcll- mann 5, Skoda 2 koronával. A bankpiacon a Zsivno 5 koronát feszített, a többi értékek változatlanok.-f- A budapesti értéktőzsde ma is üzlettelen, de az irányzat általánosságban szilárd volt. Kivételt csak a Magyar Cukor képez, amely a piacon kisebb veszteséget szenvedett. Ezzel szemben kedvezően Ítélték meg a Magyar Ál­talános Szenet és a Gumit. Az üzleti forgalom zárásig szűk keretek közt mozgott. A tőzsde nyugodt hangulatban zárt. A járadék piaca üzlettelen volt, a deviza és valutapiac nem egységes. — A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat csendes volt. A következő árfolya­mokat jegyezték: tiszavidéki búza 23.20— 23.40, felsőtiszai 22.75—22.95, egyéb 22.70— 22.90, rozs 16.45—16.60 pengő. A többi ter­ménycikkben az árak változatlanok maradtak. — A mai budapesti terménytőzsde határiuö- piacán, amint budapesti szerkesztőségünk tele­fonálja, az irányzat gyenge, a forgalom élénk. Nyitási árfolyamok: magyar búza októ­berre 23.16, 23.15, márciusra 25.75, tengeri má­jusra 18.85, 18.82, 18.87, 18.90 pengő.-f- A bécsi értéktőzsdén a spekuláció to­vábbra is tartózkodó maradt. A vásárlási meg­bízások csekély számának tulajdonítható, hogy emlitésreméltó árfolyamváltozások nem vol­tak. Egyedül a csehszlovák értékek, elsősor­ban a vegyiipar javult prágai vásárlásokra. A magyar papírok közül Urikányi és Magyar Cu­kor erősödtek. Az építkezési értékeket elha­nyagolták. Záráskor egyes vas- é$ gépipari értékek magasabb árfolyamot értek eh mig más építkezési, szállítási és farészvények ha­nyatlottak. A járadékok piacán a hangulat depressziós volt. A magándiszkont 73/a—77/io százalékkal jegyezték. + A berlini értéktőzsdét a hágai hírek ked­vezőtlenül hangolták. A spekuláció nem mutat­kozott felvevőképesnek s az árfolyamok érzé­kenyebb veszteségeket könyveltek el. A Raj­nai Barnaszén, Német Linóleum, Siemens, Bem- berg és más speciális értékek egészen 4 szá­zalékot veszítettek. Dacára ezeknek az árfo­lyamvisszafejlődéseknek, később barátságo­sabb hangulat kerekedett felül és nagyon élén­ken alakult az üzlet a jegyzett és nem jegy­zett káliértékekben, melyek 4 százalékig nyer­tek. A devizapiacon az angol font gyengült, Hollandia erősödött. A többi változások nem voltak számottevők. A bankpiac változatlan. Napipénz 5—8 százalék, havipénz 9.25—10.50.-j- A berlini tőzsde kedvetlen volt. A teg­napi javuló irányzat mára nem folytatódott. A hágai tárgyalásokról érkezett hírek nyo­masztólag hatottak és az AEG közgyűléséről érkező közlések sem járultak hozzá a hangu­lat feljavításához. A külföld teljesen távol maradt, a bankok pedig nem mutattak érdek­lődést az értékforgalom iránt. A spekuláció önmagára volt utalva s ultimó előtt néhány eladást bonyolítottak le. A vállalkozási szel­lem hiánya miatt a piacra került értékek ne­hezen találtak elhelyezést. Az árfolyamok kez­detben az egész vonalon nyomottak voltak. A montánpapirok 1—2 százalékot vesztettek, a barnaszén 3 százalékot adott le, a káliértékek gyenge nyitás után erősödtek, A. Festékipar szintén gyengült, mig az Ilse, Mansfeld, Es­sen! Kőszén szilárdultak. A villamossági ér­tékek piacán a papírok általánosságban 2 szá­zalékot vesztettek. Később enyhült a helyzet és csekély értékgyarapodás állt be. A többi piacon csekély volt a forgalom, némi árfo­lyameséssel. Záráskor vonatott volt a forga­lom. A pénzpiacon nem volt változás, a deviza­piacon pedig csak lényegtelen eltolódások történtek. áHUTÖISBE + A berlini gabonapiacon ma a következő árakat jegyezték: búza 227—230, rozs 183—187, sörárpa 210—227, takarmányárpa 167 186, zab 167—173, tengeri 214—216, búzaliszt 29—34.5, rozsliszt 25—27.25, buzakorpa 11.5—12.25, rozs- korpa 11—11.25, repce 840, Vikloria-borsó 40— 48, kis ehető borsó 28—34. takarmányborsó 21— 23, bükköny 28—32, repcen''"*-sa 18.3—19, len- pogácsa 24—30, szárazszelet 11.5—11.6, burgonya­reszelék 17.7—18 márka. + A tengerentúli gabonapiacokon a következő árakat jegyezték: Csikágó: búza harci winter II. 125.25, III. 123.25, szeptemberre 131.37,— 131.50. decemberre 140.25—140.37, márciusra 146—146.12, májusra 150.—150.12, tengeri mixed II. prompt 99.62, szeptemberre 101.25, december­re 98.25, márciusra 103.12. zab szeptemberre 55.62, decemberre 50.25, márciusra 53.62. rozs II. prompt 99.37, szeptemberre 101.75, december­re 110.62, márciusra 115/62. — Ncwyork: búza hard winter II- 136.50, red winter II. 136.50, mixed durum II. 127.50, northern manitoba l. 163.87, rozs II. 111.75, kanadai malátaárpa 69, tengeri (uj termés) prompt 113.25, liszt la spring clear 6.20—6.70. — Winnipeg: búza októberre 153.37, decemberre 152.50, májusra 157.87, zab Misztikus tárgyalások Kuka és láva között Bizonytalanság uralkodik a cukorpiacokon — Jáva a termelési kétségeket csökkenti

Next

/
Thumbnails
Contents