Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)
1929-08-27 / 193. (2118.) szám
rPI«GAr/V\A&YAft-HIRLAi-11 „.ilftüirf. augjuiatu:a.jaiif, kedd. Közíj a k DASAgP . 'SmSS^S^^Sí^^!^m^SSSSBBSB3ÉSSSSS!^B^BB^smsaaBBBBBBSSBSSeeS^ maemmmm A szövetkezeti eszme Irta: TELEK A. SÁNBOB Hotrváíih János (ír., a Tégi Magyar ország Országos Hlte,l6iZjOvtetikez>eíténo(k ipari szakosztályi főnöke, már 1901sben könyvöt irt az ipari szövetkezetekről. A könyvben összegyűjtötte sorozatosan azokat a cikkeket, molyokét a szövetkezeti 'eszme ápolásának céljából különféle lapokban elhelyezett és azokat a beszédeket, amelyeket ipari gyűléseken elmondott, végül azokat a tudnivalókat, amelyeket a régi magyar központi szövetke* zetre vonatkozólag ismerni kellett A szövetkezeti eszme tékát nem nj. Az ipargazdaság nyomorúsága szülte meg, mert amiig a kézműipar os ereje és tudása keresett cikk volt, nem volt iá szükség, miihelyt azonban a gép előtérbe nyomult s az emberi munka kiszorult a műhelyből, védekezésre kellett gondolni, vagyis M kellett venni a versenyt a géppel és alkalmazkodni kellett ez adott heyzethez. A régi Magyarországon az állam az ilyen szövetkezeteket anyagilag támogatta és adókedvezményben részesitet- te, pedlig miég akkor megközelítőleg sem volt annyira kitéve a kisipar a gyáripar nyomásának, mint ma s aránylag tűrhető viszonyok között élt, mert nemcsak a piaca volt nagyobb, de kisebb volt a gyárak versenye is, amivel Magyarország elsősorban agrárállam volt Hol vagyunk ma! A történelmi országok a lehető legfejlettebb gyáriparral rendelkeznek és termékeikéit szük&égszerüleg Szlo- venszkó piacára dobják. Szlovenszkőt ugyan agrárterületnek minősítették (azért is építették le gyáriparát), de Szlovenszkénak csak egy része alkalmas rendszeres földművelésre, tehát rá volna szorulva az ipari élet kifejlesztésére, amit meglevő ipara is következésképpen megkövetelne. De, és itt van a baj fészke, hol van a gyáripari termékek felvevő piaca, amikor a mi hegyes-völgyes ki-s országrészünk, ha agrár is, olyan ritka lakosságú, hogy a háromszor olyan népes cseh és morva részek hatalmas gyártelepeinek termelését nem bírja felszívni. A felesleg pedig ólomsullyal nehezedik rá Szűoven- szkő piacára és fojtogató nyomást gyakorol a kézműipar csaknem minden ágára. Ennél a nyomásnál még súlyosabb a másik oldalról ránk nehezedő nyomás, ami abban nyilvánul meg, hogy az ipari anyagok és félkész áruk a helytelen adórendszer és a helytelen vasúti politika miatt olyan drágák- hogy az ezekből előállított kézműipari termiékek sehogy sem tudnak versenyt tartani a gyáripari kész áruval, aminek következményeképpen a kisiparos vagy nem tudja áruját értékesíteni, vagy olyan áron kénytelen eladni, amiből nem lehet megélni. Ez az elszegényedés ■ hozza következésképpen újra meg újra fellszinre a szövetkezeti eszmét. A szövetkezeti eszme egyik megnyilvánulása az is, hogy több szakmánál látni társulásokat, amivel a mühelyrezsit vagy üzleti bérletet célozzák kisebbíteni, azonban az ipari pangás miatt ez is csak nagyon ritka helyen vezetett eredményre. És mégis újra meg újra vissza kell térni a szövetkezeti eszméhez, mint az egyedüli mentő gondolathoz. Az a kérdés azonban, hogy hogyan kezdjünk hozzá, ha azt akarjuk, hogy akciónk életképes legyen? Mert az egyszerű társulás, még ha szövetkezeti alapon létesülne is, a font elsorolt okok miatt csak ritkán vezethet célra. Nem vezethet célra azért sem, mert az iparosok azon része, amelyik rá van utalva, hogy esetleg szövetkezeti alapon mentse meg életlehetőségét, nem rendelkezik olyan tőkével, amivel összeáll- va is meg lehetne alapozni egy szövetkezetei, már pedig tőke, kitartás nélkül egy stagnáló szövetkezet újra csak tehertételt jelentene. Azok az iparosok pedig, akik még valamennyire vegetálnak, vagy éppen még tűrhető életviszonyok között dolgoznak, nem érzik szükségét annak, hogy szövetkezetbe tömörülve keressék boldogulásukat. Ebiből aztán az a szomorú eredmény áll elő, hogy az iparosság zöme a kétségbeesésig elikoldiu- sodik. A sorok eléjén írom', hogy a régi Magyar- országon kedvezőbb életviszonyok között az állaim támogatta az ipari szövetkezeteket és létesített ás ilyenekét az Országos Központi Hitelszövetkezettel, amely központ a szövetkezeték munkáit irányította. Szlovenszkón van ugyan szövetkezeti központ, de nincsen ipari szakosztálya és nem látni megmozdulást sem : 1 '-vnnek a létesítésére. (Folytatjuk.) A komáromi járási ipartársola! faipari szakosztályának ülése Az Ipartársulat Faipari szakosztályának elöljárósága a junius hóban megtartott közgyűlés után elsőizben ült össze Németh Béla szakoszt. elnök vezetése mellett. Az ülésen ke- gyeletes szavakkal emlékezett meg az elnök a napokban elhunyt Bindernits József asztalos- mesterről, aki a komáromi ipárostársadalom- nak hosszú életen át mindig küzbecsülésben álló tagja volt. A szakosztály ülés foglalkozott az önálló iparos betegsegélyző pénztár felláiitásának, a kontárkodásnak, a tisztességtelen versenynek ég igen élénken a munkás- hiány, az iparos szaksajtó, szaktanfolyam, ta- noncoktatás kérdéseivel. Az egyes ügyeket Balogh Miklós szakosztály ügyvezető alelnök és Ivánfy Géza ipartárs. titkár adták elő. Az előadott referátumokhoz a megjelent előljár. tagok igen nagy érdeklődéssel szóltak hozzá bizonyságául annak, hogy az ipartársulati szervezetben csakis és kizárólag a szakosztályok belső munkája tudja a tagok együttmunkálko- dását biztosítani és az igazi érdekvédelmet ellátni. A szakmebeli iparosságtól nyert információk alapján a szakoszt. elöljárósága a helyi nuinkapiacon mutatkozó munkáshiány okául nemcsak a nyári szezonban felszaporodott munkát látja, de különösen a helybeli Skoda-féle hajójavító műhely munkakeresletét. A hajógyár, nagyobb állami megrendeléshez jutott (természetes, hogy nem a kisipar kapta!! Szerk.) s most pár hónapra szüksége lesz faipari, asz- talosmunkásokra. Mivel a Skoda-gyár köny- nyen tud versenyezni a kisiparosokkal, a munkások részére is magasabb munkabért fizethet, mint amely a helyi piacon szokásos. A szakosztály jogosnak tartja, hogy a szakmunkás megfelelő és kifogástalan szakmunkáért megfelelő munkabért kapjon, nem tartja azonban egyenlő versenynek, amidőn az állam által támogatott hatalmas gyári vállalat tőkeerejével olyan munkabért fizet, amely csak sürgős, s rövid korlátozott időre szóló munkákért indokolt. A munkával ellátott asztalosiparosság, miután megrendeléseit kötelezettségéhez híven a megrendelt időre pontosan szállítani kívánja, de súlyos pönálék kikötése folytán kötelezett is, kénytelen idegen munkapiacokhoz fordulni. A szakosztály sajnálattal volt kénytelen ehhez az eszközhöz folyamodni, mert elsősorban helyi szakmunkások alkalmazását tartja maga is kívánatosnak a munkaadók és munkások közötti jóviszony biztosítása érdekében, miután azonban maguk a munkások hagyják el munkahelyeiket, ahol állandó keresetük volt és lenne, előre elhárítja magáról a felelelősséget, melyet idegen és nagyobb számú szakmunkásnak a városba beözönlése a munkapiacon — és bizonyára — a munkások munkabérének rovására előidézni fog. Ezután az ülés a kontárok kérdésével foglalkozott és a hivataloiS tényezőket fokozott éberségre kéri. A tisztességtelen verseny kérdésében szükségesnek tartja a szakosztály a hatóságok, köztestületek megkeresését, hogy minden egyes megrendelésnél az illetékes ipartársulat illető szakosztályát keressék meg pályázati iránykalkuláció elkészítése céljából/ -s a beérkezett pályázatoknál ez iránykalkuláció végösszegénél lefelé illetve fölfelé 10 százalékkal alacsonyabb illetve magasabb ajánlati összegekkel szereplő ajánlatot figyelembe vegyenek, s e feltételt már a pályázat- kiírása alkalmával is adják tudtul az érdekelt iparosságnak. Az asztalosmesterek részére az ősz folyamán rendezendő szaktanfolyam ügyében úgy határozott a szakosztály, hogy megkeresést intéz a turócszemtmártoni Iparfejlesztő Intézethez magyar nyelvű szakelőadó kiküldésére. Az iparosok önálló betegsegélyző pénztára ügyében a szakosztály sajnálattal állapítja meg, hogy a társulat közgyűlése e kérdést, bár az a tárgysorozaton is fel volt tüntetve, nem tárgyalhatta, pedig a társulatnak már az előző évi közgyűlésen is utasítást adott az annyira hiányzó szociális intézmény létesítésére. Felkéri a szakosztály a társulati választmányt, hogy halogatás nélkül foglalkozzék ezzel az üggyel, lépjen érintkezésbe a környező társszervezetekkel is, s egy rendkívüli közgyűlésen mielőbb tárgyaltassa azt le, addig is a szakosztály a vidéki szakmabeliek részére is tartandó tagülésen fog e kérdéssel még behatóan foglalkozni. Fizessen elő a "Vff imr Képes Hét-re Előfizetési ára % évre 36.— Kcs. Minden újságárusnál kapható Közép- és déleurópai kereskedelmi és iparkamarák kongresszusa Posenben. Varsóból jelentik: Posenben tegnap megkezdődtek a közép- és J éleurópai kereskedelmi és iparkamarák megbízottjainak tanácskozásai. A tanácskozáson Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia, Görög- és Törökország kamarainak képviselői vesznek részt. A csehszlovák delegció a legnépesebb és negyven tagot számlál. A kongresszus célja szorosabb együttműködést teremtem Közép- és Déleurópa kereskedelmi és iparkamarái között. Olaszország búzatermése. Az olasz búzatermést a most közzétett jelentések 66 millió mázsára teszik. A tavalyi termés 62 millió; az 1927-es pedig 53.7 millió mázsát tett. A francia tőkések iixkamatozásu értékpapírok után érdeklődnek. A francia tőkepiacon julius hónapban kereken egy és félmilliárd frank értékű kibocsátások történtek. Ez az összeg 400 millió frankkal haladja meg az előző hónapi kibocsátások értéliét. Érdekes, hogy a kibocsátások növekedéséből legnagyobb rész a fixkamatozásu értékpapírok kibocsátásaira esik. Ez azért bir fontossággal, mert — mint ismeretes, — a newyorki tőzsdén éppen a fixkamatozásu értékpapírok elhelyezése vált igen nehézzé. Az amerikai tőkésekkel szemben a franciia tőkések inkább a fixkamatozásu értékek iránt érdeklődnek. Deficites a német külkereskedelmi mérleg. Németország külkereskedelmi forgalma júliusban 1230 millió márka értékű behozatallal és 1.100 millió márka értékű kivitellel zárult. A forgalom tehát 130 millió márkával deficites volt. Ezekben az adatokban az arany- és ezüstforgalom adatai nincsenek beszámítva. Júniushoz képest az import 152 millió márkával növekedett és ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a német terménykereskedelem a gabonavámok emelésére való tekintettel nagymennyiségű gabonát hozott az országba, hogy ez a mennyiség még a felemelt vámok érvénybelépése előtt kerüljön vámkeze'és alá. A Rimaszombati Járási Ipartársul .t választmányi ülése. A Rimaszombati Járási Ipartársulat választmánya augusztus 22-én délelőtt 9 órai kezdettel a Polgári Olvasókör olvasó termében ülést tartott, mely alkalommal a vidéki tagok is teljes, számban megjelentek. Valaszkay Rezső elnök teljes érdeklődés mellett nyitotta meg az ülést. Gyors tempóban tárgyalták le az asztalos-szakosztály ■megalakításának ügyét és Házik László volt ipartársulati pénzbeszedő fegyelmi i vyét. A tárgysorozat 3-ik pontja a társulati székház építésének ügye azonban teljesen lekötötte a választmány figyelmét és az épitő bizottság jelentésével jó másfél óráig foglalkozott: minden oldalról megvilágítva a beérkezett pályázatokat, a kivitel minőségét és a garancia kérdését. A legolcsóbb egyetemes ajánlatot Kolik és Krecs zólyomi építész- vállalkozók adták be 379.000 korona végösszegben, az építési bizottság azonban ezen pályázat mellett is arra törekedik, hogy a székház lehetőleg ennél is kevesebbe kerüljön, hogy az előirányozott 400.000 korona összegből a még szükséges más beruházásokra is teljen. Azért a részletmunkák külön kiadását javasolta, amivel még nagyobb összeget lehet megtakaritani. A választmány végül megbízta az épitő-bizottságot a további teendőkkel. estTfiKTClZSDI Speciális értékekben javult, egyébként r gyöngült a prágai értéktőzsde Prága, augusztus 26. A tőzsde uj hete tartózkodó hangulatban indult. A kínálat mérsékelt volt s az árut csekély árfolyamengedmé- nyekkel helyezték el. Speciális értékek közül a szénértékek javultak, de érdeklődés mutatkozott a Scihamott-papirok iránt, melyek azután ugrás-szérűén jávultak. Kívülük a Ma-f- fa-rsdorfi, a Tej s a Karborundum is megszilárdult, a többi értékek árfolyama a zárásnál némileg emelkedett. A kulisszban feltűnően kínálták a Skodát. A bankpiacon Zsivno nyomott, a többi érték változatlan. A beruházási piacon nem volt változás. Az ipari értékek piacán javultak: Észak-c-seh Szén 170, Scha- mott 75, Maiffersdorfi 60, Réz 33, Tej 25, Cseh Kereskedelmi 15, Ny ugat-cseh Szén 9, Karbo- rundum 6, Apollo és Kosmanos 5, Ringhoffer 2 koronával. Estek: Berg és Hütten 30, Kö- nigshofer és Cseb-morva 25, Skoda 22, Nord- bahn 20, Melicbar, Broscihe, Poldi 10, Prágai Vas, Scbellier, Krizsik 5, Olleschaui 3 koronával. A bankpiacon Zsivno 7, Sporo 1 koronát veszített, a Cseh Eszkompt 1 koronát nyert. Az exoták piacán a Gödingi tégla 45, Osztrák Solo 25 koronával javult, a többi érték változatlan.-j- A budapesti értéktőzsde csendes, üzlet- tele-n volt. Az árfolyamváltozások szűk határok közt mozogtak. Később a hangulat nyomott volt és a forgalomba került papírok árfolyama' általánosságban egy százalékot vesztett. Ennél nagyobb veszteséget szenvedtek: A Ganz-Danuibius, Fegyver és Magyar Cukor, amivel szemben néhány papír, így az Izzólámpa bizakodó értékelésre javult. Az irányzat egészen a zárásiig nyomott volt s a kedvező berlini jelentések sem tudták a hangulatot kedvezőbbre hangolni. A fixkamatozásu papírokban sem volt üzlet. Egyes, a csehszlovák sajtóiroda jelentésében nem szereplő értékek tközül a Moktár 91, Pestszentlőrinci A napsugarak 8 a tavaszi szellő kiszívják a bőrben lévő festőanyagokat, a szeplőket és a májfolto- kaL Ezen arcot csúfító foltocskák sokszor ellepik az egész arcot. A foltosarcuak eddig hiába serestek arctisztítót, a legújabb a világhírű MARY CRÉM eltávolít minden Használat előtt — foltot, pattanást, kiütést. használat után gyorsan, nagyon gyorsan és biztosan. Az arc tiszta alabástrom fehér és sima lesz. az arcbőr visszanyeri üdeségét, frisseségét. Kapható gyógyszertárban. drogériában és parfümériában Készíti: Dr. Pollák gyógyszertára, PieSfany. Naponta póstai szétküldés. Garnitúra 22.50 Kö., nappali krém tO Kő., éjjeli (szeplőirló) 10 Kő. Vigyázat! Csak valódit fogadjon el! 17.5, Részvény sör 120, Féltén 185 pengő árfolyamot értek el.-f- -A bécsi értéktőzsdén a. pénteki irányzattal ellentétben kedvetlen volt a nyitás s legtöbb árfolyam kezdetben vesztességet szenvedett. Az üzlet később is szűk korlátok köz: mozgott. A spekuláció tartózkodó volt s ;• forgalom nem ment túl a szórványos kötéseken. A hangulat később sem változott. A Korlátban alig volt forgalom. A magyar értékek Budapesttel egyetértésben gyengébbek voltak, a járadékok és egyéb beruházási értékek lényegesebben nem változtak. A magándiszkont 7.75—7.16, a heti pénzt 8.25—9.25 százalékkal jegyezték.-j- A berlini tőzsde szilárd irányzattal nyitott. A hágai tárgyalásokat kedvezően ítélik meg, az ulitmó lebonylitása ezzel elintézettnek látszik. A reportpénz utáni kereslet rendkívül csekély volt, a pénzpiac továbbra is lanyha. A Frankfurti Biztosító szanálása körül nem fenyegetnek újabb meglepetések. Az érdeklődés előterében a montán és a villamos- sági papirok álltak, amelyek nagyobb fedezetre 3—5 százalékot nyertek. A többi piac irányzata is szilárd volt, nyugodt forgalom mellett. Záráskor a hangulat bizakodó volt. A pénzpiacon a magándiszkont egynyolcad százalékra emelkedett.' A dollár 4.20-szal valamivel szilárdult. ÁRUTŐZSDE + A mai prágai marhavásárra felhajtottak összesem 1332 darab szarvasmarhát, közülük 374 darab hazai (183 darab szlovenszkói), 17 darab jugoszláv, 477 dr’b román, 77 drb magyar, 387 drb lengyel eredetű volt. — Eladási árak: cseh ökör 5-76—8.60, bika 6.30—8.80, tehén 4.50—8,75. üsző 5—8.50 (egy darab 9, szlovenszkói ökör 7.26—8.50, príma 9—10.50, (egy darab 11), bika 6.70—7.50, tehén 4—8.30, üsző 6.60—8.90, jugoszláv bika 6-25—6.30, üsző 6.25—6.30, román ökör 6.50—9, bika 5.60 —7.25, tehén 6.50—8.50, üsző 5.60—7.25, magyar ökör 9-75—10, bika 7.50—7.70, lengyel bika 6.80—8, tehén 5.50—6.70, üsző 6—7.60 korona. Az üzletmenet közepes volt.-f- A budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat csendes volt. A következő árfolyamokat jegyezték: tiszavidéki búza 23.30—23.50, egyéb 23.90—23.10, rozs 16.70—16.90 pengő. A takarmány cikkek ára változatlan maradt.-j- A mai budapesti terménytőzsde határidőpiacán, amint ezt budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat gyengébb, a forgalom élénkebb. Nyitási árfolyamok: magyar búza októberre 23.50, márciusra 25.97, 25.99, 26.03, magyar rozs októberre 17.90, 17.88, márciusra 20, tengeri májusra 19.34 pengő.-{- A berlini terménytőzsdén ismét érezhető volt az export és a lisztüzlet pangása. A búza 3 márkával alatta maradt az utolsó árfolyamnak, rozsban nagyon tartózkodó a vásárlás s a malmok szintén 2 márkával alacsonyabban kínálják az árut. A szállítási piac árai az értéküzletnek megfelelően alakultak. A lisztüzlet folyó szükséglet fedezésére szorítkozott, rozslisztben pedig csak az olcsóbb vidéki áru iránt érdeklődtek. A lisztárak 25 pfenninggel estek. Zabot nagy mennyiségben kínáltak, de a követelt árakat csak nehezen érték el. 4 práirni tőzsde dovizajegyzósei: augusztus 26 augusz us 23 Amsterdam . . . 1351 50 1355.50 1352.10 135S.1 G Berlin .................. 802. 70 805.20 303 27'/, 805.77'/, Zürich.................. 648. 95 650.95 649.35 >51 35 Oslo (Ohristiania) 897.621 900.62 V, 898.371. '01.37'/, Kópénhageu . . 897.12'.-.. 900.12' 397 87'.. 100 87 Stockholm . . . 902.62 V2 905 62', 903.37', 106.37'/, Mailand . . . . 176.268/4 177.06=/. 176.39 177.19 Paris...................... 131. 98 ., 132.38'/, 13 >.06 '32.46 London .................. 163 .42 • 164.C2 163.50'.', l 64.10'/, New York Cable . 33.72 33.82 33.73=/, 33.83=7 Brilssel.................. 468.77' /. 69 97'/, 469 30 470.50= Madrid.................. 496. — ■598.— 455 75 497.75 Belgrad . . . . . 59.20=/. 59.45=/. 59.22',, 59.47'/, Sofia...................... 24 .41 24.51 24.42 24.52' Koustantinope! . 16.05 16.15 16.05 16.15* vVien ...... 474 8 476.30 474.75 476.25 Warscbau . . . . 377.40 379.49 377.71 •79.71 Budapest . . . . 588 37', Í90.37 V588 60 90.60 Buenos Aires . , 1414■420.14141420. —1 Helsingtors . •. . 84 66 , 85.06'/, 84.70 85.10= ihga...................... 649.— 552.649.652— = ttio de Juneiro . 404.— 406.— 404.406—1 Montevideo . . . 33.65 33.85 33.65 53.85= Alexandria . . , 167.60 168.40 167.60 153.40= Athén.................. 43.9 7 V, 44.27'/, 43.97'.. 44.:7'/,= Bukarest . . , . 19.94 tL 20.14 </, 19.95 20.15 Kowno ..... 336.338.536.50 538 50= Líssabou .... 152.10 152.90 152.10 152.90' dévai ...... 903.— 907.— 903.907.-' Montreal, .... 33.51 33.63 33.52 33.64'
