Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)
1929-08-25 / 192. (2117.) szám
13 <waHrnA\actaRfíTRii^B II. LAJOS BAJOR KIRÁLY TRAGÉDIÁJA „Lehet ezt úgy is csinálni, mint a szultánnal, nagyon könnyű egy embert eltüntetni a világból.* Malter elmeorvos tanulmánya a szerencsétlen uralkodó betegségéről — Hogyan hozták tudomására degradátását — Néhány évtizeddel ezeWtt Európa egyik leg- sxomorn'bb szenzációja volt a bajor trón tragédiája. Egy igen tehetséges, sőt zseniálisnak mondható uralkodó tragédiája volt ez, n. Lajos királyé, akit élete virágában szörnyű betegség támadta meg, elméje elborult és a legnyomorultabban fejezte be nagyr ah ivatott életét. Azóta már sok vita folyt arról, hogy mi veit Il-ik Lajos betegségének oka és egyáltalán a legregényesebb históriák keringtek Európa legszerencsétlenebb uralkodójának élete folyásáról. A napokban igen érdekes tanulmány jelent meg orról a kérdésről Németországban, a Süd- deutsohen Monatshefte augusztusi füzetében. A tanulmány Írója Franz Kari Müller elmeorvos, néhai Gudden doktor asszisztense. Gudden először Ottó herceg mellett volt szolgálat- tevő elmeorvos, majd őt bizták meg Lajos király internálásával és egész a király tragikus haláláig a kastélyban teljesített szolgálatot Vele együtt Müller doktor, a könyv írója is. —i Nem könnyű — Írja Müller dr. — Lajos király jellemét a legapróbb részletekig megvilágítani, mert benne a szellemi nagyság keveredett a szellemi betegséggel. Még senkinek sem sikerült rámutatni, hol kezdődött benne a •betegség és hol végződött a nagyság. Visszavonult sága misztikus homályt vont alakja köré és mikor elérkezett az idő, hogy az elmeorvos is véleményt mondhatott, a betegség már olyan előrehaladott stádiumban volt, hogy a diagnózisban már nem lehetett tévedni sem. Persze a király még bizonyos ideig öntudatának maradványaiból szellemi értékeket is tudott termel ni, sőt olykor, ha erre átmenetileg szükség volt, kormányzási kötelességeit is teljesíteni tudta, ehhez azonban órák, sőt napok voltak szükségesek, mig őt ilyen magaslatokra mesterségesen föl lehetett segíteni. — A királynak paraoníája volt. A betegség oka kideríthetetlen, a király borzasztóan szenvedett, üldözési mánia hajtotta kastélyról-kas- tólyra, azt hitte, hogy ellenségek állnak közé és népe közé. öccse, Ottó, szintén paranoiás volt, ez az egy bizonyos. És az is bizonyos, Ihogy Lajos király föíboncolásánál úgy a koponya fölépítésében, mint az agyállományban jelentős változásokat észleltünk. A betegség lazonban változások nélkül is megáll apithaté volt lefolyásából, csak éppen azt nem bizonyítja semmi, hogy mi volt a betegség előidézője. ÍHamis az a föltevés, hogy a király azért bolondult meg, mert előzőleg visszavonult életet élt Ellenkezőleg, azért kereste a magányosságot, mert máT beteg volt Megrázóak azok a részletek, amelyekben •Müller dr. leírja első találkozását a királlyal, amely akkor történt, amikor a királlyal közölték, hogy a bergi kastélyba fogják átvinni. A király ekkor Schw&nsteiivben volt —* Éjfélkor érkeztünk meg Schvransteinbe — írja Müller —, alig szálltunk azonban ki a kocsinkból, a király egyik legrégibb komornyikja rohant elénk, MayT és könyörgött, hogy azonnal menjünk a király lakosztályába. Ha nem sietünk —< mondotta —, akkor a király, aki 'nagyon fölindult állapotban van, kiugrik az ablakon. Tudja, hogy valami készül ellene és bevallottan öngyilkossági gondolatokkal foglalkozik. így több ízben követelte a torony kulcsát, valószínüleg azért, hogy a mélységbe ugorjon. Azzal áltatták őt, hogy a kulcsot, sajnos, valahová úgy eltették, hogy nem tudják megtalálni és most szorgalmasan kutatják. ■—» Azonnal munkához láttunk. Egy sor egyszerű deszkával födött korridoron keresztül csigalépcsőhöz jutottunk, amely lépcső az előbb említett toronyhoz vezetett és amely beletorkollott egyúttal a király szobájába is. Három ápolót fölküldtünk a toronyba, mi többiek lent maradtunk, mégpedig úgy helyezkedtünk el, hogy a király, ha a korridorra lép, sem fönt, sem lent senkit nem láthatott Ekkor Mayr bement és átadta a királynak a torony kulcsát. A következő percek óriási izgalomban és feszült várakozásban teltek eL A királyt még egyáltalán nem láttam. Egyszerre csak erős, nehézkes lépteket hallottunk, hatalmas férfi jelent meg a korridor ajtaja alatt s rövid, szaggatott szavakat váltott egy mélyen meg- jhajló szolgával Ekkor az ápolók fentről lerohantak és mi is gyorsan odafutottunk, a királyt megragadtuk karjánál (Guddennek Lipót herceg teljes intézkedési jogot adott), a király mindössze egy fájdalmas és meglepett „ah“- •kiáltáeban tört ki és aztán mindig csak ezt ismételtei — Mi akar ez lenni? ... Mi akar ez lenni? ... Bocsássanak szabadon. Ekkor a királyt hálószobájába vezettük, az ajtókat és az ablakokat egy-egy ápoló szállta meg, úgyhogy a kiugrás által való öngyilkossági kísérlet lehetetlenné volt téve. Ekkor megszólalt Gudden: — Felség, életem legszomorubb föladata, I amelyet most át kell vennem; felségedet négy •elmeorvos megfigyelte és ezek véleménye alapján Lipót herceg átvette a régensséget. Parancsom van kogy felségedet Berg kastélyba kisérjem, mégpedig ma éjjel. Ha felséged parancsolja, a kocsi hajnali négy órakor előáll. A király megint csak az előbbi szavakat ismételte: —i Mit akar ez jelenteni? Mit akarnak önök tulajdonképpen ? A király úgy tűnt föl nekem, mintha becsi- pett állapotban lett volna, az előszobában bow- 3e állt s ennek erősen arakszaga volt. A király gyöngén támolygott és szavai is bizonytalanságot mutattak. Nem szabad azonban elfelejteni azt sem, hogy a beteget a közöltek természetszerűen legbensőbben megrendítették és talán ennek lehetett tulajdonitani az említett szimp- tómákat. A szobában ékkor megindult a társalgás. Gudden bemutatott minket. A király igy szólt Guddenhex, aki megjegyezte, hogy 1874-ben •már egyszer audiencián volt őfelségénél: —1 Igen, igen, jól emlékszem. Azután a király Gudden családjáról kezdett (beszélni, fiáról, aki megégette annakidején a (kezét, aztán Ottó hercegre tért át, miközben meg lehetett figyelni, milyen nehezen uralkodik magán és végre igy szólt: —* Hogy tarthatnak engem elmebetegnek, hiszen önök előzőleg engem nem is láttak és foom is vizsgáltak meg. *— Felség, ez már nem is volt szükséges, az •adatok tökéletesen elegendők voltak, amelyeket felséged betegségéről rendelkezésünkre (bocsátottak. —1 Úgy, úgy, tehát most Lipót hercegnek /sikerült a dolga. Ehhez igazán nem lett volna szüksége ilyen ravasz kifogásokra, csak egy szót kellett volna szólnia, én lemondtam volna !az uralkodásról, külföldre mentem volna. Nos, (milyen hosszú ideig fog tartani a kezelés? *—< Felség, az alkotmányban az áll, hogy ha la* uralkodó valamely oknál fogva egy évnél 0enf, ffugtusztue 2A. Jövő héten kezdődnek itt Géniben az Interparlamentáris Unió tanácskozásai, amelyek ezidén különösen érdekesek lesznek. A megszokott bizottsági munka mellett ugyanis a világ legkiválóbb szakértőinek bevonásával nyilvános ülések fogják megvitatná a Kellogg-paktirm általános elfogadásának következményeit Érdekesnek tartottuk megkérdezni az Unió főtitkárt Christián. Lange-t, áld lelke e bevált szervezetnek, hogy milyen eredményt vár az ezidei tanácskozásoktól A norvég pacifista, akit az egész világon jól ismernek és akinek nagyszabású munkáját a „Histoire de rinternationalisme“-t a norvég Nobel béke-alapitvány adja ki, a következőkben válaszolt kérdéseinkre: — Az Interparlamentáris Unió ezidei ülésszaka ax 1990-as konferenciánkat előkészítő munkával lesz elfoglalva. Az albizottságoknak és a bizottságoknak különösen sok dolguk lesz ezidén. A nagyközönség számára szánt hetünk legérdekesebb része minden bizonnyal az a nagyszabású összejövetel, amelyik a Kellogg-paktum jelentőségét és következményeit tárgyalja. Ezek a tanácskozások azért is rendkívül érdekesek, mivel az amerikaiaknak, akik nem vesznek részt a népszövetség munkájában, első alkalommal lesz módjukban közvetlen tárgyalásokat folytatni európai kollégáikkal a Kellogg-pákfcumxóL Az egyezmény aláírása óta tehát ezúttal tárgyal majd először közvetlenül erről a kérdésről Európa és Amerika. A leglogikueabb módszer szerint először az a probléma kerül tárgyalásra, hogy a törvényen kívül (helyezett háborút milyen törvényes eszközökkel kell helyettesíteni. E kérdésben fog gróf Apponyi nagy beszédében fölszólalni. Miután a háború megszüntetése körüli problémákat letárgyalták, a lefegyverzés kérdése kerül tárgyalásra. Á kérdés szónokai: Dávid volt német miniszter, de Broucké- re belga szocialista szenátor ée Mundh dr. dán miniszter. Mivel minden lehetőséggel számolni kell, az általános vitát annak a kérdésnek megtárgyalása fejezi be, hogy mik is lennének a Kel- logg-egyezimény esetleges megsértésének a következményei. A szónokok itt Normann Angell és Henry de Jouvenel lesznek. Ezek a tanácskozások természetesen nem fognak hatá/rozati javaslatokat végleges formában létrehozni, azonban az tovább akadályozva van a kormányzásban, akkor a régens&ég állapota következik be. Tehát valószínűleg a legrövidebb terminus az egy esztendő. —• Nos, ez biztosan gyorsan fog menni... Lehet ezt úgy is csinálni, mint a szultánnal, nagyon könnyű egy embert eltüntetni a világból ... Bevallom, egész másképp képzeltein el a királyt és ezt a jelenetet, amelynek révén tudomására jutott, hogy beteg. Talán az audienciáikon még a szemébe tudott nézni az embereknek, de ennél ax éjszakai jelenetnél már nem bírta ki a rászegeződő tekinteteket. Arcvonásai kaszáltak voltak, lágy arca kissé fölpüffedt és beszéde indulatos, de már minduntalan Ismétlések szakították meg, mozdulatai bizonytalanok. Azt hittem, hogy ez a király az 6 uralkodói La tál ómról és méltóságról alkotott véleményeivel, mikor megtudja, hogy nem uralkodó többé, vagy megtörtén omlik össze, vagy vad dűhvel kapkod a levegő után. Azonban egyik (sem történt meg és bár eleinte meglepődöttsé- iget árult el, közvetlen utána diskurálni kezdett azokkal, akikre természetszerűen haragudni kellett volna, kérdezősködött tőlük, bocsánatot kórt visszavonultságáért és újra és .újra üldözési mániája nyilatkozott meg, amely ágén szűk körben mozgott. Rövidem: én a ki- irályt még nem képzeltem ennyire betegnek, imint amilyen a valóságban volt Természetesen azok számára, akik csak azt (tartják elmebetegnek, aki a legmélysége3ebb melankóliában a földön csúszik, vagy vad dühöngésében a környezetét fenyegeti és végre todáig jut, hogy nem tud értelmes szavakat ki- imondami, azok számára talán kétes értéküek- tnek tűnhetnek föl megállapításaim a király betegségéről. Gondoljunk azonban arra, hogy vannak olyan elmebetegek ie, akik tudnak gondolkozni, de hamisan, akiknek még vannak ambícióik, de olyanok, amelyeknek hamis az (alapja és hamisak a céljai és akik állandó félelemben és üldözési mániában élik le életüket, ilyen volt a király is. Unió végrehajtó szerve, a Tanács e vita eredményeképpen végleges határozatokat készíthet elő és igy e tanácskozásoknak gyakorlati politikai jelentőségük lehet. i— Ezután a kisebbségi kérdésre kerül a eső. Tudvalevő ugyanis, hogy Studsr svájci képviselő indítványa, amelyik e kérdés kezelésének leegyszerűsítésével és egyúttal alaposabb és nyilvánosabbá tételével foglalkozik, ezidén kerül általános tárgyalásra. Mivel ez az indítvány elfogadása és alkalmazása esetén bizonyos haladást jelentene a múlttal szemben, megkérdezzük, hogy milyen lesz a sorsa ennek a javaslatnak itt Gemíben. — E javaslatot minden valósi znüs ég szerint el fogják fogadni. Elvben már a Prágában ülésező albizottság is elfogadta annak idején. Mivel e bizottságban úgy többségi, mint a kisebbségi államok képviselve voltak, az előbbiek Ulitch (Csehszlovákia) és Pelk (Románia), ax utóbbiak León Reidh (lengyelországi zsidó kisebbség) és Hasselblatt dr. (észtországi német) által, remélhető, hogy e képviselők közötti megállapodás a javaslat végleges elfogadásának tekinthető. Remélhető továbbá, hogy a Studer-féle javaslat elfogadása a népszövetség kisebbségi politikájára is bizonyos betolyásssal lesz és hogy a mi álláspontunk, amely szerint a népszövetséget tehermentesíteni kel] a kisebbségi kérdéstől és e kérdés rendezésének lehetőségét ax érdekelt államoknak kell hagyni, általánossá válik. Termszetesen e javaslat lényege értelmében több nyilvánosságot és több konkrét eredményt várunk. Lenge szavaiból kitűnik, hogyha ez a javaslat nem is hoz majd végleges megoldást, mindenesetre véget vethet a minden oldalról kritizált kisebbségekkel való mai bánásmódnak. Amikor újra Apponyi nevét említem, az ősz tudós arca egészen földerüL — Gróf Apponyi egyike a legrégibb munkatársainknak. Több, mint harminc éve, hogy először vett részt a tárgyalásainkon. Ez 1895-ben történt. Egészen különleges öröm számunkra ott látni az ezidei szónokok között ezt a kiváló férfiút, akinek szónoki művészeié sohasem téveszti el hatá- j sát hallgatók* TSbb „panaszkodási szabadságot" a kisebbségeknek! Beszélgetés Christián Langevel, az Interparlamentáris Unió főtitkárával, a Studer-féle kisebbségi javaslat sorsáréi, a Keliogg-paktumról és a leszerelésről MILYEN IDŐ VÁRHATÓ A k&ttírmság a KSnépeurápa lelett levő magas nyomása terület ésmki nélén van nmet, ütköző pontján m éssaki mélynyomások és a déli magas- nyomásnak. Ennek köretkextében a köztársaság északi és északnyugati résaén felhős és esős, a déli és keleti résiében pedig derült volt u időjárás. — Időprognásia: Felhős, ai északi résseken zivataros. Általában nagyobb csapadékok nélkül, enyhe, délnyugati sséHeL FÜRDÖLEVÉL MARIENBAD A szállók, v>üIák seregével megnagyobbodott Maríenbad az idei főssenzonban is üte- hette a ,^megtelt" táblái. A fejedelmi lakosztályoktól a padlás-szurdékig minden hely elkelt. A szokott nemzetközi közönség azonban az idén mintha elgermánosodott volna, nagyobb része „nagynémet*. Az aranymárka az össze* v&ágfürdők között Marienbadot is birtokba vette. A fürdővendégei Marienbadban nem is nemzete , hanem pénze szerint különböztetik meg. Dollár, márlca, meg a pengő. Ezek a legtekintélyesebbek, a legjobban megbecsültek. Mégis a pengő vezet, meri a dollár ta, a márka is szűkmarkú, de m pengő — gavallér. Ha a legkevesebb is van belőle, a Igelegánsábbm adják ki. Mintha csupa „Eszterházy" költené. A világszerte hirdetett pápai látogatás ugyan elmaradt, de néhány princet, extrán örököst, valódi és talmi herecgecskét nem kell a szomszéd Karlsbadbál kölcsönkérni. A görög trónkövetelő ösztönét figurája, Buzdwr- gán metropoUta, a román triumvir selyemtől suhogó hatalmas (dákja azonban nem igen kelt közrédeldődést. A művészvilág koronái- lan fejedelmei inkább dobogtatják meg a keble* dámák szmecskéit. A nagy Moissi, a kedves Jamdngs, a némete knagy büszkeségei, Ada Sári, a lengyeleknek az egész világtól csodák, de kissé motett fiUemitéfe, Bű ler Irén a pestiek kedvence, egész udvarral lejtenek végig c források árkádjai alatt és minden megjelenésük élénk mozgást vált ki a vendégek körében, ami az átlagos testi terjedelmeket tekintve, itt a legnagyobb szenzációs hatást jelenti. Ha híres embereiket nem is kell Marienbad- nak rekmrálma, rendezést ötletekért ábrán- dudhatna a fürdöigazgatéság Karlsbadba. A szánkáson * egy-egy szerény koncerten kwül nem igen nyújt a fürdő szórakozást a vendégek ezreinek. Séta és tánc töm ki a napot. Tánc reggeltől délig és déltől éjfélig, mindenütt. A gigolók és táncmesterek eldorádőja Marienbad. De mit csináljon a fiatalság? A parkettet az öregek sajátították iá. Az egyik szálló zsúfolt tánciskolájába nyitottam be. — Egy fiatal hölgyet keresek, — fordultam a ritmikus mozgás mesteréihez. — Fiatal hölgyek, kérem, a tánciskolában, nincsenek, ügy látszik a tánc már győgytértyező lett Marienbadban. Mindenesetre kellemesebb kúra is, mint a — keserűmé. Magyarok? Ha nem is nagy kontingens, mégis sokan vannak. Különösen hölgyek, szép asszonyok, csupa „Miss“ és „Missis Hwngor ria“. Az egyetlen hely a köztársaságban, ahol szívesen látják a magyar okot, sőt dédelgetik őket. Talán ez a nagy rokonszenv is inkább a ,$avatlér“ pengőnek szól. A magánvállalatok, szállók, vendégőik, kávéházak, mulatók vállvetve küzdenek a vendélek megelégedéséért. Pompás kényelmet, kitűnő konyhái, figyelmes kiszolgálást lehet kapni mindenütt. Mégis a Woderer-féle „Beb levue“ étterem és kávéház nyerte ei nagy nemzetközi közönség pálmáját. Ez az egyetlen vendéglő, amely megmaradt a régi „szolid háznak“ 5 egy fillérrel sem emelte a fösze- zónban árait. Napi vendégeink száma 5— 6000, ami a vüágfürdők versenyében is rekord. Szenzációban az idei főszezon szegény. Mindössze egyetlen történés izgatta fel a közönséget, különösen pedig a kövér mamák egyébként halkan pihegö kebleit. Az amerikai dali árkirály esete a szőke Gréte-veL Gréte az átmérik érme hotelje éttermében táncolt. Száma sem vdt. Csák a vendégekkel lejtett, mint „áldozat*. A dollárbácsi két hétig nézte a táncát. Aztán elutazott, de itthagyott a Gré- tének egy hatalmas EoUs-Ropceot és egy parányi-karikagyűrűt. Ezért háborognak a mamák az árkádok alatt. Elvégre igazuk is van. Se Buzdurgán, se gorögprinc, se doUárkirály. Miért költik hát móléit kisasszonykaikkal a drága márkákat Marienbadban. (f. a.)