Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-25 / 192. (2117.) szám

2 USf —», T»«áraa^­OJszhübben ezer házai döntött romba a kaiasztroíáíis áradás hí ül polgári törvénykönyv és a magyar örökösödési jog Prága, augusztus 24. A Národni Listy je­lenti, hogy a napokban Tátralomnicon Zathu- reczky dr.-nak, a legfelső bíróság tanácselnö­kének elnöklete alatt egy jogi bizottság ta­nácskozott. az unifikációs és igazságügyi mi­nisztériumok megbizottainak részvételével az örökösödési jog egyes kérdéseinek unifikálása tárgyában. A bizottság elsősorban azzal a kér­déssel foglalkozott, milyen mértékben veen­dő fel az uj magánjogba a Szlovenszkón önké­nyes oldalági örökösödési jog. A bizottság elv­ben a magyar örökösödési jog felvétele mel­lett foglalt állást, de mivel nem valószínű az, hogy az igazságügyi minisztérium hajlandó lenne a szlovenszkói örökösödési jogot a tör­ténelmi országrészekben is bevezetni, ezért a bizottság azt az óhaját fejezte ki, hogy a magyar magánjog idevonatkozó rendelkezé­seit csak Szlovenszkó és Ruszinszkó területén hagyják meg érvényben bizonyos átmeneti időre. Megírást Limán von Sanders tábornok München, augusztus 24. Limára von Sara­dé rs tábornok, akii a világháború folyamán a szövetséges központi hatalmak Gallipoli fél­szigetét védő haderőit vezette, 74 éves korá­ban Müncheniben meghalt. Ottó Limán von Saradéra német tábornok és török marsall 1855 február 18 ára született a pommerámiai Stolpban. 1918-bara egy kato­nai reformbizottság élén Törökországba kül­dötték s amikor Törökország belépett a vi­lágháborúiba, rábízták a Dardanellákon operáló török hadsereg vezérletét. Az ő hadvesetni művészete az angol s francia had­erők minden támadását visszaverte s Kon­stantinápolyi megmentette. A háború végén az angolok fogságba vetették, de 1919 au­gusztusában szabadon bocsátották. Ekkor Olaszországon keresztül visszatért Németor­szágba. 1921 januárjában emlékezéseit: öt év Törökországban cimen kiadta. 1923-ban Budapesten feleségül vette Alberti Elisabeth berlini festőmüvésznőt i—11 mii inn i [■in rnmmiMTmiTiiiii'niiHifiiwi mi Min ni Belgród, augusztus 24. A délszerbiaá ka­tasztrofális időjárás sokkal nagyobb káro­kat okozott mint első nap gondolták. A Vardar folyó Üszkiibnek mintegy ezer házát rombolta szét. Az anyagi kárt ötven millió dinárra becsülik. Azt hiszik, hogy húsz ember vesztette életét az áradásban. Prága, augusztus 24. A Národni Politika ma vezető helyem a következőket írja: — A jugoszláv sajtó megállapította, hogy a magyar hivatalos távirati irodának a ju­goszláv-magyar határzárró! és Jugoszlávia hadikészülődéseirőil szóló híradása egy uj magyar propagandak özp outiból származik és a magyarok szemében világkérdéssé növő revizionista akció nj szakaszának a bevezetését jelenti. Ezen ujeélu revizio- nizmus alapján a magyarok Angliában és Franeiaországl>an nj hírszolgálati és pro­paganda k ö z p ont ot építenek ki, amelyet néhány gyakorlott jogász fog irányítani, k Szent-Jstván-ünnepek alkalmával a köz­ponti propagamdaszerv elsőizben lépett a nyilvánosság elé Budapesten egy kiált­vánnyal, amely a magyar nemzetnek olyan megnyilatkozása akar lenni, hogy az ál­lam megújítását jogi alapon akarja elérni, Ezzel az érvvel akarnak a magyarok nem csupán Európa közvéleménye elé lépni, hanem a népszövetség előtt is érvényesí­teni kívánják, miihelyt az európai közvé­lemény megdolgozásában látható sikere­ket érnek el. Egész Magyarországon azt hangoztatják, hogy az elszakított területek lako ssága úgy Cseh Szlovákiában, mint Ro­mániában, Jugoszláviában ég Ausztriában rokonszenvezik az „anyaország" magyar­A folyó ügy megáradt, hogy sebes rohaná­sában mindent magával ragadott, több ta­hidat ö ss z edöntött és malmokat sodort magával. Nis környékén is nagy pusztítást okozott az áradás és több ember életét vesztette. jainaik mozgalmával s éppen ezért szüksé­ges, hogy az ékirály sági magyarok egysé­ges akcióval bizonyítsák be Európa előtt, hogy a környező államok magyarjai ez ál­lamok impériuma alól föl akarnak szaba­dulni. Ezt akarják az egész ügy jogi alap­jául megtenni és váltig azt hangoztatják, hogy Magyarország békés utón akarja el­érni ezen európai polgárok ,,felszabadiíá- sát“. akik jogaikat követelik. Ez azt je­lenti, hogy Franciaországgal és Angliával szemben olyan színben akarják feltüntetni a dolgot hogy Magyarország tulajdonkép­pen nem csupán saját területe és lakossá­ga érdekében, hanem azon területek érde­kében is beszél, melyek lakossága egy kö­telékben akar élni Nagymagyarországgal Az átszervezett revizionista akciónak ez a tulajdonképpeni szelleme; az akció azon­ban nem mond le eredeti aspirációiról, hogy bármily áron visszaszerezze a földet, amely ma OsehSzlovákiához, Romá­niához, Jugoszláviához és Ausztriához tar­tozik. Bizonyos, hogy Magyarország a nem­zetközi egyezség ürügye alatt és a nemzet­közi jogszokások érvény esitésének köve­telésével csalárd játékot üz, mely semmi­képpen nem szolgálhatja a középeurópai béke ügyét. Nagyon helyesen mutat rá a jugoszláv sajtó, mint a* ottani hivatalos Igyon Gottdiener PEZSGŐT körök véleményének kifejezője, hogy a magyarok revizionista programjára csakis programmal lehet válaszolni, amely azon­ban ne legyen magyarellenes program, hanem a középeurópai államok asoroe együttműködésének programja.. így fristo- sithatjuk majd, hogy a magyarok törekvé­seinek nem lesz hatása és nem tudnak semmiféle válságot okozná. ... ..^wttiggBawiua* ■ »——■ ■" Vé gétért Budapesten a magyarok vüágkongrenznta Budapest, augusztus 24. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A magyarok világkongresszusa ma tartotta záróülését a tudományos akadémia dísztermében. A* el­nöki megnyitót Ripka Ferenc főpolgármester tartotta, aki beszédében többek között a kő­vetkezőket mondta: A magyaroknak oz a világkongresszusa egy­ségbe forrasztotta a világ magyarságát, amely egységnek erkölcsi ereje legyőzhe­tetlen hatalom lesz. A világ magyarságának első találkozója alapvető munkát végzett Egyenként jöttünk ide és mint nagy, hatal­mas szövetség tagjai megyünk el. Tudjuk, hogy tizenkét millió testvérre számíthatunk a haza újjáépítésében. A kongresszus végül letárgyalta és elfogadta a határozati javaslatokat. — Házkutatás a lévai kommunista vezetők­nél. Léváról jelenti tudósítónk: A csendőrség pénteken délelőtt házkutatást tartott a lévai kommunista párt vezető tagjainál, ahol izga­tó nyomtatványok és röpiratok után nyomoz­tak. A házkutatás nem járt eredménnyel. Kramár lapja a magyar revizionizmusről A Hárodsil Politika véleménye szerint ni magyar propaganda központ létesült Budapesten i^esieU- Ícír^lu cdGény irta: kSRÚDy-syuLa (21) Végül mégis csak nyílott az ajtó és nagy bizonytalankodva belépett rajta vingártii Hor- vát uram, ama étekfogó, akivel már volt sze­rencsénk találkozni, valamint egy Bekény Pé­ter nevű nemes ember, akit a királyné hall- gatagsága miatt .ugyancsak bizalmas követsé­geknél szokott felhasználni, — Talán megvertek valaihol? — kérdezte a királyné, amikor a két kókkadt ember tér­det, fejet hajtott előtte s nem mert az arcába tekinteni. Még rajtuk az ut pora. ördögszekér a kezükben tartott süvegükön, tövistől megté­pett ruhájúik, penészes a csizmájuk a kopta­tástól, mint akik a legrövidebb utat válasz- toítáik Tokajtól Pozsonyig. — Megverni nem vertek meg, — felelt vin- gárti Horvát — csak éppen három nap és há­rom éjszakán kellett táncolnom, mert Zápo- lyának olyan kedve támadt. Azt találta ki, hogy olyan táncos nincs az országban, mint ón. — Zsarnok! — Hát veled mi történt? — fordult most a királyné Bekényhez. — Velem? — kérdezte az siránkozó han­gon, mintha a szavakat és hangokat keresné, amelyekkel kellően értésére adhatná a ki­rálynénak az ő nagy nyomorúságát. — Én a tiszai nádasokban vártám a cimborára, mert illendőnek véltük, hogy valaki vissza is tér­jen a követségből. Igen ám, de a farkasok ebben az évben korábban ereszkedtek le a hegyekből, mint más esztendőkben, hevít le hozzájuk a szét annak a sok hullának a sza­gát amely hullával most lelve van az ország Mohácstól Budáig. Fel kellett gyű tanom ma­gam körül a nádast, hogy az ordasok meg ne laláljanak. Isten csodája, hogy ép bőrrel me­nekültem . . . Mindig ilyen mesemoodá.sokkal térlek vissza, Ina csak a szomszéd faluig küld ben­neteket az ember. Hazahozzátok az üres ta­risznyái. Rég befújta a szól annak a követnek a nyomál, aki pénzzel tért vissza valaha a magyar királyságba. Hát műért táncoltatott meg Zápolya? — fordult most Horvátihoz a királyné. — Örömében, mert azt mondá, hogy az én látásom hozza meg neki a várva várt jó gon­dolatot. Kétségei közötti végül ráeszmélt, hogy mit kell csinálnia. Össze kell hívná az ország­gyűlést. — 0, te járni or fekete kosom — gúnyoló­dott a királyné. — Szapolyai urammal már régen megegyezémk vaiLa, hogy november vé­gére, Szent Katalin névnapja körül ország- gyűlést hirdetünk vala Komáromban, amely­nek összehívásával a sánta Báthory nádoris­pán uram már foglalkozik is. — Ha egy másik sánta ember nem avat­kozott volna azóta nádorispán uram dolgá­ba. Ez a sánta pedig senki más, mint Wer­bőczy uram, aki zólyomi várában kigondolja vala. hogy nem kell ám megvárni a királyné komáromi országgyűléséi, hanem össze kell hívni előbbre egy másikat: november hónap elejére még pedig Székesfehérvárra. Nagy felfordulás azóta Tokajban, mert a vaj­da hívei mindenfelől gyülekeznek. Máriát erős természetű asszonynak mond­ják mindazok a történetírók, akik egyébként minden asszonykáról tudják, hol és mikor ájultak ei, mikor tesznek vala tanulságot női gyengeségeikről. A királynéknak is vannak gyenge óráik, nemcsak a királyoknak. Ámde Máriáról még akkor sem jegyeznek fel vala­mely különösebb rosszullétet, amikor a toka­ji követek megjöttek volt a maguk hiób-pos- tájávaJ, amely után Mária nyomban kiparan­csolta őket szobájából, nehogy árulkodó könnycseppet vegyenek észre a szemében. Csak Markaié b gróf állott oldalvást, két kezével hosszú pallosára támaszkodva, ő na­gyon jól tudta, hogy mi megy végbe a király­né szivében s lelkében. Állott mozdulatlanul, mint egy fatörzs. Várta a királyné intését, miikor buZza ki kardját hüvelyéből. Bizonyos szünet múlva, ami talán arra volt szükséges, hogy a királyné megerősítse hang­ját, igy szólott Mária: — Remélem, őrgróf, most mór többé nem jut eszébe, hogy minket magunkra hagyjon Pozsonyban. — Legalább lesz időm jóllakni pozsonyi kiflivel, amelyet idáig úgy sem kóstoltam. A festett királlyal majd csak végeznek a testi vagy a lelki nyavalyái. Mária királyné felemelkedett a trónust he­lyettesítő karos székiből, összeszedte kendőit, kesztyűit és míg kendőjét borzongiva vállára bontotta, mintegy önmagában igy szólott: — Volna csak egy akkora gyermekem, mint egy babszem-jankó, bizony nem vár­nám be, amig az ördög elviszi Szapolyai ura­mat. Egyengetném neki az utat a pokol felé, amelynek fcüzét már régen megérdemelte. Nagy délszláv szemei helyén fehér gombák dudorodnának. / MÁSODIK RÉSZ ELSŐ FEJEZET A pozsonyi ház fülei — Talpra, talpra 1 — hangzott a pozsonyi ház vaskutas udvarán, amely zöld és piros vadszőlővel volt hefuttatva valamely régi ura­ság tiszteletére, aki itt valaha nagy nyugoda­lomban ólt, rozsdás tornácáról karosszókben nézegett a rókafejjel, szarvasagganecsai, ló- fejjel és örökfejjel díszített udvari épületeket, amelyeknek mind megvolt a maguk teendő­jük. A vadászok rókafejü és szarvasaggan- csos házaiban most többnyire katonák laktak, akik itt elikényelmeskedve elszoktak a tábo­ri élettől és szinte csodálkozva dugták ki szalmás fejüket a különböző épületekből. — Talpra, talpra, — járt a vén őrmester közöttük és a lustábbakat a csizmája orrával is megérdekelte. Volt itt mindenféle hadfi: a Sdilick-kapitányok zsoldosai közül valók, kik jóformán Európa minden országát bejárták és zubbonyaikon különböző érmeket viselteik, hogy néha azt sem lehetett tudni felőlük, hogy melyik uralkodót szolgálják. Itt voltak a Fer- dinánd küldte osztrákok, akik általában min­denről rossz véleménnyel voltak és gyakran emlegetik vala, hogy náluk odahaza milyen másképpen van minden. Hosszühaju fickók voltak és jobban szerettek kézzel verekedni, mint karddal. És csak Salm Miklósnak enge­delmeskedtek , akit az alsóausztriai osztrák ta­nács küldött Mária védelmére. Itt -voltaik sausteind Lamiberg János gróf gyalogos vité­zed, akiknek zsoldját viszont Ferdinánd fi­zette és igy nem nagyon engedelmeskedtek a pozsonyi házból jött parancsolatoknak. Itt voltak a királyné mellé kinevezett állandó biztosok, akiket viszont a Habsburg-csaiád küldött: Rauber Kristóf, a laibaöbi beoneeg- püspök. ZoJking Vilmos, Herbstein György, Dornberg Rézmán. Pompfiinger István. Hát a magyar urak tartottak-e valamiféle őrséget i pozsonyi házban? Nem igen hoztak azok magukkal senkit, örvendeztek, hogy a pusz­ta életüket biztonságba helyezték Mária fede­le alatt. Dehál miből is tartott volna hada­kat Brodarics István, Batthyány Ferenc, Tahy János? Mindenük odavesze't Mohácsnál és ha a kocka fordul; bizony ők mennek áLelőször Zá potyához, mert itt a sok pöffesaked* hadak Teleli rendelkező németek között nem a leg­jobban ércjték magukat. IC&sisssierf t£my* Hogy Schmidthauer Európa legtartalmasabb keserisviz-forrása a: mliKig iiwen egiíegüilBi a maga ütemében. ütemében. Gyomor- én héltisztitó hatása párat II a .mi. Rendszeres adag éhgyomorra fél ivó pohárral, Sok esetben elegendő már néhány evő kanállal js Forrés-ssmerteié és gyógyjavaSat minden palackhoz mellékeivé.

Next

/
Thumbnails
Contents