Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)
1929-08-25 / 192. (2117.) szám
2 USf —», T»«áraa^OJszhübben ezer házai döntött romba a kaiasztroíáíis áradás hí ül polgári törvénykönyv és a magyar örökösödési jog Prága, augusztus 24. A Národni Listy jelenti, hogy a napokban Tátralomnicon Zathu- reczky dr.-nak, a legfelső bíróság tanácselnökének elnöklete alatt egy jogi bizottság tanácskozott. az unifikációs és igazságügyi minisztériumok megbizottainak részvételével az örökösödési jog egyes kérdéseinek unifikálása tárgyában. A bizottság elsősorban azzal a kérdéssel foglalkozott, milyen mértékben veendő fel az uj magánjogba a Szlovenszkón önkényes oldalági örökösödési jog. A bizottság elvben a magyar örökösödési jog felvétele mellett foglalt állást, de mivel nem valószínű az, hogy az igazságügyi minisztérium hajlandó lenne a szlovenszkói örökösödési jogot a történelmi országrészekben is bevezetni, ezért a bizottság azt az óhaját fejezte ki, hogy a magyar magánjog idevonatkozó rendelkezéseit csak Szlovenszkó és Ruszinszkó területén hagyják meg érvényben bizonyos átmeneti időre. Megírást Limán von Sanders tábornok München, augusztus 24. Limára von Saradé rs tábornok, akii a világháború folyamán a szövetséges központi hatalmak Gallipoli félszigetét védő haderőit vezette, 74 éves korában Müncheniben meghalt. Ottó Limán von Saradéra német tábornok és török marsall 1855 február 18 ára született a pommerámiai Stolpban. 1918-bara egy katonai reformbizottság élén Törökországba küldötték s amikor Törökország belépett a világháborúiba, rábízták a Dardanellákon operáló török hadsereg vezérletét. Az ő hadvesetni művészete az angol s francia haderők minden támadását visszaverte s Konstantinápolyi megmentette. A háború végén az angolok fogságba vetették, de 1919 augusztusában szabadon bocsátották. Ekkor Olaszországon keresztül visszatért Németországba. 1921 januárjában emlékezéseit: öt év Törökországban cimen kiadta. 1923-ban Budapesten feleségül vette Alberti Elisabeth berlini festőmüvésznőt i—11 mii inn i [■in rnmmiMTmiTiiiii'niiHifiiwi mi Min ni Belgród, augusztus 24. A délszerbiaá katasztrofális időjárás sokkal nagyobb károkat okozott mint első nap gondolták. A Vardar folyó Üszkiibnek mintegy ezer házát rombolta szét. Az anyagi kárt ötven millió dinárra becsülik. Azt hiszik, hogy húsz ember vesztette életét az áradásban. Prága, augusztus 24. A Národni Politika ma vezető helyem a következőket írja: — A jugoszláv sajtó megállapította, hogy a magyar hivatalos távirati irodának a jugoszláv-magyar határzárró! és Jugoszlávia hadikészülődéseirőil szóló híradása egy uj magyar propagandak özp outiból származik és a magyarok szemében világkérdéssé növő revizionista akció nj szakaszának a bevezetését jelenti. Ezen ujeélu revizio- nizmus alapján a magyarok Angliában és Franeiaországl>an nj hírszolgálati és propaganda k ö z p ont ot építenek ki, amelyet néhány gyakorlott jogász fog irányítani, k Szent-Jstván-ünnepek alkalmával a központi propagamdaszerv elsőizben lépett a nyilvánosság elé Budapesten egy kiáltvánnyal, amely a magyar nemzetnek olyan megnyilatkozása akar lenni, hogy az állam megújítását jogi alapon akarja elérni, Ezzel az érvvel akarnak a magyarok nem csupán Európa közvéleménye elé lépni, hanem a népszövetség előtt is érvényesíteni kívánják, miihelyt az európai közvélemény megdolgozásában látható sikereket érnek el. Egész Magyarországon azt hangoztatják, hogy az elszakított területek lako ssága úgy Cseh Szlovákiában, mint Romániában, Jugoszláviában ég Ausztriában rokonszenvezik az „anyaország" magyarA folyó ügy megáradt, hogy sebes rohanásában mindent magával ragadott, több tahidat ö ss z edöntött és malmokat sodort magával. Nis környékén is nagy pusztítást okozott az áradás és több ember életét vesztette. jainaik mozgalmával s éppen ezért szükséges, hogy az ékirály sági magyarok egységes akcióval bizonyítsák be Európa előtt, hogy a környező államok magyarjai ez államok impériuma alól föl akarnak szabadulni. Ezt akarják az egész ügy jogi alapjául megtenni és váltig azt hangoztatják, hogy Magyarország békés utón akarja elérni ezen európai polgárok ,,felszabadiíá- sát“. akik jogaikat követelik. Ez azt jelenti, hogy Franciaországgal és Angliával szemben olyan színben akarják feltüntetni a dolgot hogy Magyarország tulajdonképpen nem csupán saját területe és lakossága érdekében, hanem azon területek érdekében is beszél, melyek lakossága egy kötelékben akar élni Nagymagyarországgal Az átszervezett revizionista akciónak ez a tulajdonképpeni szelleme; az akció azonban nem mond le eredeti aspirációiról, hogy bármily áron visszaszerezze a földet, amely ma OsehSzlovákiához, Romániához, Jugoszláviához és Ausztriához tartozik. Bizonyos, hogy Magyarország a nemzetközi egyezség ürügye alatt és a nemzetközi jogszokások érvény esitésének követelésével csalárd játékot üz, mely semmiképpen nem szolgálhatja a középeurópai béke ügyét. Nagyon helyesen mutat rá a jugoszláv sajtó, mint a* ottani hivatalos Igyon Gottdiener PEZSGŐT körök véleményének kifejezője, hogy a magyarok revizionista programjára csakis programmal lehet válaszolni, amely azonban ne legyen magyarellenes program, hanem a középeurópai államok asoroe együttműködésének programja.. így fristo- sithatjuk majd, hogy a magyarok törekvéseinek nem lesz hatása és nem tudnak semmiféle válságot okozná. ... ..^wttiggBawiua* ■ »——■ ■" Vé gétért Budapesten a magyarok vüágkongrenznta Budapest, augusztus 24. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyarok világkongresszusa ma tartotta záróülését a tudományos akadémia dísztermében. A* elnöki megnyitót Ripka Ferenc főpolgármester tartotta, aki beszédében többek között a kővetkezőket mondta: A magyaroknak oz a világkongresszusa egységbe forrasztotta a világ magyarságát, amely egységnek erkölcsi ereje legyőzhetetlen hatalom lesz. A világ magyarságának első találkozója alapvető munkát végzett Egyenként jöttünk ide és mint nagy, hatalmas szövetség tagjai megyünk el. Tudjuk, hogy tizenkét millió testvérre számíthatunk a haza újjáépítésében. A kongresszus végül letárgyalta és elfogadta a határozati javaslatokat. — Házkutatás a lévai kommunista vezetőknél. Léváról jelenti tudósítónk: A csendőrség pénteken délelőtt házkutatást tartott a lévai kommunista párt vezető tagjainál, ahol izgató nyomtatványok és röpiratok után nyomoztak. A házkutatás nem járt eredménnyel. Kramár lapja a magyar revizionizmusről A Hárodsil Politika véleménye szerint ni magyar propaganda központ létesült Budapesten i^esieU- Ícír^lu cdGény irta: kSRÚDy-syuLa (21) Végül mégis csak nyílott az ajtó és nagy bizonytalankodva belépett rajta vingártii Hor- vát uram, ama étekfogó, akivel már volt szerencsénk találkozni, valamint egy Bekény Péter nevű nemes ember, akit a királyné hall- gatagsága miatt .ugyancsak bizalmas követségeknél szokott felhasználni, — Talán megvertek valaihol? — kérdezte a királyné, amikor a két kókkadt ember térdet, fejet hajtott előtte s nem mert az arcába tekinteni. Még rajtuk az ut pora. ördögszekér a kezükben tartott süvegükön, tövistől megtépett ruhájúik, penészes a csizmájuk a koptatástól, mint akik a legrövidebb utat válasz- toítáik Tokajtól Pozsonyig. — Megverni nem vertek meg, — felelt vin- gárti Horvát — csak éppen három nap és három éjszakán kellett táncolnom, mert Zápo- lyának olyan kedve támadt. Azt találta ki, hogy olyan táncos nincs az országban, mint ón. — Zsarnok! — Hát veled mi történt? — fordult most a királyné Bekényhez. — Velem? — kérdezte az siránkozó hangon, mintha a szavakat és hangokat keresné, amelyekkel kellően értésére adhatná a királynénak az ő nagy nyomorúságát. — Én a tiszai nádasokban vártám a cimborára, mert illendőnek véltük, hogy valaki vissza is térjen a követségből. Igen ám, de a farkasok ebben az évben korábban ereszkedtek le a hegyekből, mint más esztendőkben, hevít le hozzájuk a szét annak a sok hullának a szagát amely hullával most lelve van az ország Mohácstól Budáig. Fel kellett gyű tanom magam körül a nádast, hogy az ordasok meg ne laláljanak. Isten csodája, hogy ép bőrrel menekültem . . . Mindig ilyen mesemoodá.sokkal térlek vissza, Ina csak a szomszéd faluig küld benneteket az ember. Hazahozzátok az üres tarisznyái. Rég befújta a szól annak a követnek a nyomál, aki pénzzel tért vissza valaha a magyar királyságba. Hát műért táncoltatott meg Zápolya? — fordult most Horvátihoz a királyné. — Örömében, mert azt mondá, hogy az én látásom hozza meg neki a várva várt jó gondolatot. Kétségei közötti végül ráeszmélt, hogy mit kell csinálnia. Össze kell hívná az országgyűlést. — 0, te járni or fekete kosom — gúnyolódott a királyné. — Szapolyai urammal már régen megegyezémk vaiLa, hogy november végére, Szent Katalin névnapja körül ország- gyűlést hirdetünk vala Komáromban, amelynek összehívásával a sánta Báthory nádorispán uram már foglalkozik is. — Ha egy másik sánta ember nem avatkozott volna azóta nádorispán uram dolgába. Ez a sánta pedig senki más, mint Werbőczy uram, aki zólyomi várában kigondolja vala. hogy nem kell ám megvárni a királyné komáromi országgyűléséi, hanem össze kell hívni előbbre egy másikat: november hónap elejére még pedig Székesfehérvárra. Nagy felfordulás azóta Tokajban, mert a vajda hívei mindenfelől gyülekeznek. Máriát erős természetű asszonynak mondják mindazok a történetírók, akik egyébként minden asszonykáról tudják, hol és mikor ájultak ei, mikor tesznek vala tanulságot női gyengeségeikről. A királynéknak is vannak gyenge óráik, nemcsak a királyoknak. Ámde Máriáról még akkor sem jegyeznek fel valamely különösebb rosszullétet, amikor a tokaji követek megjöttek volt a maguk hiób-pos- tájávaJ, amely után Mária nyomban kiparancsolta őket szobájából, nehogy árulkodó könnycseppet vegyenek észre a szemében. Csak Markaié b gróf állott oldalvást, két kezével hosszú pallosára támaszkodva, ő nagyon jól tudta, hogy mi megy végbe a királyné szivében s lelkében. Állott mozdulatlanul, mint egy fatörzs. Várta a királyné intését, miikor buZza ki kardját hüvelyéből. Bizonyos szünet múlva, ami talán arra volt szükséges, hogy a királyné megerősítse hangját, igy szólott Mária: — Remélem, őrgróf, most mór többé nem jut eszébe, hogy minket magunkra hagyjon Pozsonyban. — Legalább lesz időm jóllakni pozsonyi kiflivel, amelyet idáig úgy sem kóstoltam. A festett királlyal majd csak végeznek a testi vagy a lelki nyavalyái. Mária királyné felemelkedett a trónust helyettesítő karos székiből, összeszedte kendőit, kesztyűit és míg kendőjét borzongiva vállára bontotta, mintegy önmagában igy szólott: — Volna csak egy akkora gyermekem, mint egy babszem-jankó, bizony nem várnám be, amig az ördög elviszi Szapolyai uramat. Egyengetném neki az utat a pokol felé, amelynek fcüzét már régen megérdemelte. Nagy délszláv szemei helyén fehér gombák dudorodnának. / MÁSODIK RÉSZ ELSŐ FEJEZET A pozsonyi ház fülei — Talpra, talpra 1 — hangzott a pozsonyi ház vaskutas udvarán, amely zöld és piros vadszőlővel volt hefuttatva valamely régi uraság tiszteletére, aki itt valaha nagy nyugodalomban ólt, rozsdás tornácáról karosszókben nézegett a rókafejjel, szarvasagganecsai, ló- fejjel és örökfejjel díszített udvari épületeket, amelyeknek mind megvolt a maguk teendőjük. A vadászok rókafejü és szarvasaggan- csos házaiban most többnyire katonák laktak, akik itt elikényelmeskedve elszoktak a tábori élettől és szinte csodálkozva dugták ki szalmás fejüket a különböző épületekből. — Talpra, talpra, — járt a vén őrmester közöttük és a lustábbakat a csizmája orrával is megérdekelte. Volt itt mindenféle hadfi: a Sdilick-kapitányok zsoldosai közül valók, kik jóformán Európa minden országát bejárták és zubbonyaikon különböző érmeket viselteik, hogy néha azt sem lehetett tudni felőlük, hogy melyik uralkodót szolgálják. Itt voltak a Fer- dinánd küldte osztrákok, akik általában mindenről rossz véleménnyel voltak és gyakran emlegetik vala, hogy náluk odahaza milyen másképpen van minden. Hosszühaju fickók voltak és jobban szerettek kézzel verekedni, mint karddal. És csak Salm Miklósnak engedelmeskedtek , akit az alsóausztriai osztrák tanács küldött Mária védelmére. Itt -voltaik sausteind Lamiberg János gróf gyalogos vitézed, akiknek zsoldját viszont Ferdinánd fizette és igy nem nagyon engedelmeskedtek a pozsonyi házból jött parancsolatoknak. Itt voltak a királyné mellé kinevezett állandó biztosok, akiket viszont a Habsburg-csaiád küldött: Rauber Kristóf, a laibaöbi beoneeg- püspök. ZoJking Vilmos, Herbstein György, Dornberg Rézmán. Pompfiinger István. Hát a magyar urak tartottak-e valamiféle őrséget i pozsonyi házban? Nem igen hoztak azok magukkal senkit, örvendeztek, hogy a puszta életüket biztonságba helyezték Mária fedele alatt. Dehál miből is tartott volna hadakat Brodarics István, Batthyány Ferenc, Tahy János? Mindenük odavesze't Mohácsnál és ha a kocka fordul; bizony ők mennek áLelőször Zá potyához, mert itt a sok pöffesaked* hadak Teleli rendelkező németek között nem a legjobban ércjték magukat. IC&sisssierf t£my* Hogy Schmidthauer Európa legtartalmasabb keserisviz-forrása a: mliKig iiwen egiíegüilBi a maga ütemében. ütemében. Gyomor- én héltisztitó hatása párat II a .mi. Rendszeres adag éhgyomorra fél ivó pohárral, Sok esetben elegendő már néhány evő kanállal js Forrés-ssmerteié és gyógyjavaSat minden palackhoz mellékeivé.