Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-03 / 174. (2099.) szám

1929 augusztus S, szombat Elnök: Ön azt mondta, hogy Bécsbe akar­ta vinni a pamflett kéziratát. Bazovskv erről oem tud semmit. Belánsky: Természetes, hogy nem akar tud­ni, én azonban rá fogom bizonyítani. Elnök: Mikor Írták ki az árlejtést a losonci házak építésére? Belánsky: Nem tudom. Elnök: 1924 márciusában. Belánsky: Igen. Tényleg föl is építették a házakat. Én az árlejtést akartam fölhasználni arra, hogy Kovácsnak üzleti levelet Írjak, amely- Iyel összeköttetésünket leplezzem. Elnök most fölolvassa Kovács levelét, ame­lyet 1924 március 31-én irt Belánskynak. Ko­vács ebben a levélben megköszöni Belánsky- nak fölszólitását, hogy a losonci házak építési árlejtésén a cég részt vegyen. Közli azonban, hogy az idő rövidsége miatt a munkálatokban részt nem vehet, esetleg a Pittel és Brausewet- ter cég kassai fiókja fog árajánlatot tenni. Elnök: ön 1928 május 26-án büntető följe­lentést tett a losonci rendőrségen a bécsi kém- irodáról. Eszerint Tuka önt 1924-ben akarta Pozsonyba hivni, hogy őt helyettesítse s hogy az autonómiát katonai akcióval vívják ki. Belánsky: Ezt nem egészen igy mondtam. Kü­lönben is, nem vették jegyzőkönyvbe vallomá­somat. Kérem annak megállapítását, hogy alá­írtam-e a jegyzőkönyvet. Úgy tudom, hogy a rendőrségen Tomaseknek mondtam az hato­kat, ő pedig csak azután irta azt le. Én igy sohasem vallottam. Ez a vallomás el­tér a többitől. Elnök: Szóval elismeri az eltérést. Az elnök ezután elrendeli az erre vonatkozó iratok beszerzését, majd Belánskyhoz fordulva ezt mondja: — önnek annakidején, 1924-ben kötelessé­ge lett volna jelenteni az egészet. Miért hall­gatott? Belánsky: Féltem, hogy nem tudom bizo­nyítani adataimat és rágalmazóként állítanak a biróság elé. Sokáig szenvedtem amiatt, mert bizonyítékaim nem voltak, de végre is sikerült annyira átalakítani belső gondolko­zásomat és lelkiismeretemet, hogy a nyilvá­nosság elé lépjek és beismerjem azt, amit tettem. Elnök: Egyél) motívumai nem voltak ? Belánsky: Személyiek nem, básr rémes volt, hogy máot gyönge fizetésű ember és ajpa folytonosan rettegnem kellett attól, hogy tudomást szereznek dolgaimról és állásomat vesztem. Haditerve a helyőrségek bekerítésére Elnök: Milyen szóbeli tervet adott Tulká­nak? Belánszky: Mondtam, hogy falv&k szerint szervezni kelt az Őrötökéit és az Qmladinárokat és ezekkel a szerve­zetekkel kell a helyőrségeket körülkeríte­ni. A teljes felkészültséghez azonban egy- évre egy millió koronára, Hz titkárra és bőséges katonai felszerelésre van szükség. Tuka ezután azt mondotta, hogy legközelebb mondjak részleteket, én azonban katonai szaktudásom és meggyőződésem ellenére csak ; annyit mondtam, hogy az akciót ősszel a had- ! gyakorlatok alatt lehet végrehajtani. Elnök: Ez volt minden? Belánszky: Ez. A papirost, amelyre jegy­zeteket csináltam, megsemmisítettem. Az elnök ezután rövid szünetet rendel el, majd ismét megnyitja a tárgyalást, behívat­ja a tanút, akihez most az ügyész intéz kér­déseket. Ügyész: ön azt mondta, hogy 1922 márciu­sában ismerkedett meg Tokával. Hol történt ez? Belánszky: A Simák szerkesztőségében. Ügyész: Civilben vagy katonaruihában volt ön? Belánsky: Nem emlékszem (némi gondol­kodás után) civilben. Ügyész: Négy hónappal megismerkedésük után Tuka felszólította önt, hogy pályázzon a főkapitányi állásra. Hogyan volt egyszerre olyan bizalma magához? Belánsky: Nem tudom. Azt irta, hogy a párt vezető személyei felhívták rám a figyel­mét. Ügyész: Tuka azt mondta, hogy öntől őt visszatartotta valami, ezért nem volt őszinte. Belánsky: Igen, sohasem voltunk őszinte, bizalmas barátságban, ezt én észrevettem. Ügyész: Tulka azt mondta, hogy a földalatti organizáció, vagy ahogyan ön mondja, a föld­alatti munka csak az ön fantáziájának szü­leménye. Belánsky: Engem a pártban sohasem sze­rettek liberális gondolkozásom miatt és mert feleségem nem volt keresztény. Ezért azután fei is léptem a pártból. Tuka ekkor azt mond­ta, hogy legalább a föld alatt dolgozzam. Erre én nem voltam hajlandó. Ügyész: Tuka azt mondta, hogy ön előtt so­hasem beszélt forradalomról, csak filozófiai, etikai álláspontját fejtegette. Belánsky: Tuka azt mondta, hogy az auto­nómiát csak eröszaJckal lehet kimerni és ezért tervét kér. * A Gráf Zeppelin kedvező légköri viszonyok közölt halad az óceánon Péntek hajnalban elhagyta a kontinenst és Í00 hm-es sebességgel halad az óceán felett — Lakehurstben minden előkészület megtörtént a fogadtatásra Berlin, augusztus 2. A „Gráf Zeppelin" j kedvező körülmények között folytatja útját,! amelynek részleteiről állandóan szikratávíró jelentést ad. Az első jelentés a következő- képen hangzik: ,.2.30 óra: Ceuta fok. 30 fok meleg. 3 óra középeurópai idő szerint: Gibraltár. Minden •tiszta". Eszerint a léghajó pénteken hajnaliban fél- három órakor a Gibralftár-tengerszoroe afri­kai partján kiugró Ceuta hegyfok felett ha­ladt el és egy féíl óra múlva már Gibraltár erődje felett suhant tovább. A léghajó egyik utasának a newyorki As­sociated Presshez küldött szikratávíró-jelen­tése szerint Eokener dr. kijelentette, hogy a léghajónak megérkezése után a potyautast a legközelebbi hajóval visszaküldik Németor­szágba, ahol szigorú büntetésben lesz része. Cadix, augusztus 2. Reggel 5 óra 50 perc­kor a Zeppelin léghajó Cadix feleit elszál- lott és nyugati irányban folytatja útját. A ’éghajó sebessége becslés szerint óránkénti aw kilométeres átlagnak fele] meg. Cadix, augusztus 2. Hét órától keltezett szikratávíró-jelentés szerint a Gráf Zeppelin ebben az időpontban a nyugati hosszúság 10. fokán -és az északi szélesség 36.-ik fokán volt. A hajó igen kedvező körülmények kö­zött, gyorsan halad előre. A Gráf Zeppelin egy újabb szikratávíró üzenetét az Azori szi­getek meteorológiai állomása fogta fel. A Zeppelin az időjárási viszonyok után érdek­lődött. Azt a választ kapta, hogy a szél é« időjárási viszonyok az utazásra kedvezőek. Párás, augusztus 2. A newyorki mete­orológiai állomás jelentése szerint az óceánon az időjárási viszonyok rend­kívül kedvezőek a Zeppelin útja számára. Newyork, augusztus 2. A szikra távíró-ál­lomások remélik, hogy a Fire-Islandon és más helyeken felállí­tott felvevő állomások ma közvetlen jelen­téseket fognak fel a Gráf Zeppelinről. Lakehurstban a repülőtéren hangerősitőt ál­lítottak fel, amely az utasokat a kikötési idő alatt szórakoztatni fogja és a Graif Zeppelin tiszteit tájékoztatja a kikötési viszonyokról. A kiváncsiak előoeapatai máris megérkez­tek Lakéhurstba. Mintegy ötvenezer ember jelenlétére szá­mi tanak. Nagyon gondos rendőrségi előkészületeket tettek, hogy megakadályozzák az olyan kelle­metlen incidensek megismétlődését, mámt aminők a múlt ősszel fordultak elő. A tengerészeti minisztérium szakértőinek véleménye szerint a Gráf Zeppelin való­színűleg vasárnap érkezik meg Lakehurst- be. Mivel a nappali órák a kikötés számára nem kedvezőek, úgy gondolják, hogy a Zeppelin, abban az esetben, ha már vasár­nap kora hajnalban éri el az amerikai kon­tinenst, estig a keleti part városai felett fog cirkálni. Csupán egy viharövnek közeledése bírhatná rá a Zeppelint, hogy már ebédidőben kikös­sön. Azt, hogy a léghajó már szombat este megérkezhessen, nem tartják valószínűnek, mert a Bermuda-szigetek és az Azorok fe­lett ebben az évszakban a széljárási viszo­nyok kedvezőtlenek a kelet-nyugati irányú repülésre. A szakértők arra a lehetőségre is gondolnak, hogy Eckener a kedvezőtlen sze­lek elől kitérni igyekszik és útirányát Ma­deira felé veszi. Azt hiszik, hogy a léghajó most fokozni fogja gyorsaságát, hogy mielőbb elhagyhassa a kedvező vihar­zónát és in inéi előbb bejusson a Bermudák Éjjel a tenger fölött. Bal sarokban: Eckener dr. nyugati övébe, még mielőtt az északi Atlan- tiküiiío,; kifejlődő légköri zavarok délre jut­nának és a repülést akadályoznák. A lakehursti tengerészeti állomás egyik al­kalmazottja Jaok Richardson hagnagy vendég ként vesz részt a Gráf Zeppelin világkörüli utazásán. A kikötésre való előkészületeket már tel­jesen befejezték. A léghajó leszállásánál négyszáz ember fog segédkezni. A leszállás részletlről szikra- távíró utján tájékoztatják a nagyközönséget. ügyész: Tuka azt mondta, hogy Bécsiben csak az Imperiál kávéháziba küldte önt, nem pedig az irodába. Belánsky: Az Imperiálba csak 1928-ban jár­tam s akkor megállapítottam, hogy ott idegen újságírók tanyáznak. Ügyész: Tuka szerint, amikor ön Bécsből visszajött, megemlítette, hogy bajtársaival ta­lálkozott, akik katonai dolgok után érdeklőd­tek, de nem tulajdonított ennek fontosságot. Belánsky: Nem igaz, mert én Pesten nevel­kedtem a kadettiskolában és Bécsben nem voltak katona-ismerőseim. Ügyész: Ismeri Pázmánt? Belánsky: Igen. Ügyész: Ez a régi neve? Belánsky: Nem. PiSas-nak hívták, de meg­változtatta nevét. Ügyész: Az elnök előbb azt kérdezte öntől, hogy miért csak 1928-ban tett jelentést a kém- irodáról? Nem akarták magát befolyásolni, hogy a fel­jelentést visszavonja? Belánsky: De igen, Pázmán képviselő. Ügyész: Előbb azt mondta, hogy különösen értékes katonai adatokat nem adott a bécsi irodának. Ha lettek volna adatai, adott volna? A vettetem és a koronatanú összecsapása Belánsky: Nem. Most Gállá dr., Tuka védője intéz néhány kérdést a tanúhoz. Párbeszédük néha igen viharos, úgy hogy az elnök is kénytelen köz­beszólni. Gállá; Milyen összeköttetésben volt Ko­váccsal? Belánsky: Bécsben bemutatott az irodában, majd otthagyott. Gállá: Egyéb nem volt? Belán&ky; Nem. Gállá dr. átad most egy levelet és egy táv­irati fogalmazványt a bíróságnak. Mindkettőt a Pitter és Brausewetter cégtől szerezte be. A távirat 1924 március 29-én ment Kassára s ebben a cég kassai fiókjának azt táviratoz- za, hogy lépjen összeköttetésbe Losonc vá­rosával a városi lakóházak felépítése ügyé­ben, mert nekik erre nincs idejük. A levél 1924 március 27-én kelt és a Pittel és Brause­wetter cég válaszol ebben Losoncnak: meg­köszöni a pályázatra invitáló felszólítást. Gállá: A tanú azt mondja, hogy a bécsi ut után Kováccsal nem érintkezett. Megállapíta­ni kívánja, hogy a levél 1924 március 27-én íródott, míg a bécsi ut ugyanazon év február 27-én volt. Belánsky: Kovácsnak üzleti levelet írtam, hogy — mint mondottam — összeköttetésün­ket leplezzem, ö 31-én válaszolt. Gállá most felolvassa a Pittel és Brause­wetter céghez Losoncról érkezett levelet, amely szerint Losonc városa árlejtést irt ki lakóházaik felépítésére és felszólítja a céget pályázat benyújtására. A levelet Belánsky irta alá. Belánsky: Igen, én irtani alá­Gállá: Ez a levél az, amelyet Kovácsnak irt? Belánsky: Nem. Galla: Akkor milyen levél ez? Belánsky; Nem tudom. Gállá megmutatja a levelet Belánskynak, aki látható zavarba jön, majd ezt mondja: Ez egyike azon leveleknek, amelyeket a város szétküldött az egyes cégeknek. Gállá; Mégegyszer kérdezem, ez a levél az, amelyet ön Kovácsnak irt? Belánsky (nagy zavarban): Én március 21-én írtam levelet Kovácsnak. Gállá dr. átadja a bíróságnak a március 27-én kelt levelet, valamint a táviratfogal­mazványt és újból kérdi a tanút: Kérdem öntől, hogy az általam előterjesztett levél azonos-e azzal, amelyet ön Kovácsnak irt összeköttetéseik leplezésére? Belánsky: Ahogy emlékszem, Kovácsnak nem írtam egyéb levelet. Ez eredeti körlevél, amelyet a mérnöki iroda készített és küldött szét az egyes cégeknek. Gallac Kovács felszólította, hogy írjon üz­leti levelet. Ez az? Belánsky: Nem, ez nem az a levél. Gállá leéri annak konstatálását, hogy mit mondott tegnap Belánsky. Újabb heves szó­váltás keletkezik Tuka védője és Belánsky között, úgy hogy az elnök közbeszól: — Ügyvéd ur, ha nem volna izgatott, akkor is megállapítanánk ezt. Gállá még egy levelet mutat fel, amelyet ugyancsak a Pittel és Brausewetter cégnél szerzett be, kísérő levele ez annak a levél­nek, amelyet az előbb mutatott fel, ugyan­csak 1924 március 27-én kelt és Kovács János neve áll rajta. A védőügyvéd ezzel a kísérő­levéllel bizonyítani akarja, hogy nem a cég, hanem Kovács állott levelezésben Belánsky- val. Gállá: Miért küldött levelet március 27-én, mikor kijelentése szerint a február 27-iki bécsi ut után^nem érintkezett Kováccsal? Belánsky: Kovács főmérnök volt a cégnél és mert én tényleg építeni akartam, féltem, hogy a levél esetleg ott maradt az asztalán, pedig azt akartam, hogy minél hamarabb in­tézzék el. Délután félkettőkor az elnök félbeszakítja a tárgyalást és annak folytatását négy órára ha­lasztja. A délutáni tárgyalás Délután negyedöt órakor az elnök újból •megnyitotta a tárgyalást. A tárgyalás meg­nyitása után a zügyész bemutatja Belánsky út­levelét, amely szerint Belánsky 1924 február 7-én Marcheggnél 'elhagyta a határt és február nyitása után az ügyész bemutatja Belánsky út­levelet és a menetrendből ellenőrzik, hogy Be­lánsky mikor érkezett Bécsbe. Gállá dr. védő ezután folytatja a kérde­zést és a kérdések egész sorozatát zúdítja Belán­skyra, aki ingerült hangon válaszol. Gállá dr.: ön azt mondta, Tuka megbízta azzal, hogy helyettest keressen. Mi lett volna ennek a dolga? Belánsky: Katonai tevékenység. Gállá dr.: ön mindig ellenezte a foradalmat? Belánsky: Igen. Gállá dr.: Hogyan lett volna akkor vezetője ennek az akciónak? Belánsky (ingerülten): Nem foglalkoztam ezzel. Gállá dr.: Mit mondott Tuka. amikor Kovács­hoz küldte? Belánsky: Azt mondta, hogy menjek oda, Kovács már vár rám. Gállá dr.: Maga keresett tehát helyettest, mi lett volna a maga föladata? Helyettest nem keresünk, hogyha nincs föladatunk. Belánsky (ingerülten): Nem tudtam, hogy mi lesz a föladatom. Erre a kérdésre különben sem felelek. Elnök: Miért? Belánsky: Mert az esetet kellően megvílági- tottnak tartom. Ez csak szócsavarás. Az elnök Belánskyt ezért a kifejezésért rendreutasitja. Gállá dr.: Tehát elismeri, hogy helyettest ke­resett magának? Belánsky: Igen. Gállá: Aki alacsonyabb lett volna rangban, mint ön. Ha ön magasabb rangban lett volna, hogyan adhatott volna önnek Kovács utasí­tást? Belánsky: Nem tudom. Gállá dr.: ön azt mondotta, hogy Kovács utasította önt, hogy tanulmányozza a zsolna.— ruttkai szakaszt. Maga azt is mondotta, hogy a Zsolnán kívül eső szakasz már másokra van bízva. Mit gondolt, kire volt rábízva? Belánsky: Nem tudom. Nem érdekelt. Gállá dr.: ön azt állítja, hogy 1922-ben Tű­kétől levelet kapott, aminek az volt a tartal­ma, hogy a szlovák öntudatot baj'tánsai hő­3

Next

/
Thumbnails
Contents