Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)
1929-08-03 / 174. (2099.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A SzlovenSzkÓi és TUSzinSzkÓi ellenzéki Szerkesztőség: Prágáik, Panská ulico negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: nnliiihni nnnilnn'n 12, II. emelet. Telefon : 30311 — Kiadóévente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: # pOLl KCU puapjQ. Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/IH.—Tohavonta 38 Kő. Ejfye* szám ára 1*20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCfí GÉZA lefon: 34184.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Ma! iiSmmk 1% oldal A „földalatti és földfeletti munka" Belánsky koronatanú megvilágításában A védelem első nagy összecsapása a f Hüa-pőr koronatanújával Belánsky a mai tárgyaláson a földalatti organizációtól, a földalatti munkáról s az általa készített hadiiervrö! vallott — Beismerte, hogy Becsben általános természetű katonai adatékét adott át Önkényes jellemzések lukétól s Bazovskytól — A koronatanú a védelem kérdéseinek geriötűsében Pozsony, augusztus 2. (Pozsonyi szerkesztőségünk telei on jelen tése.) A Tuka-pör mai tárgyalását öt perccel fél kilenc előtt nyitotta meg Terebessy dr. főtanácsos, a főtárgyalás elnöke. A tárgyalás megnyitása után az elnök behivatja a mára beidézett tanukat, akiknek száma a már beidézett és ki nem hallgatott tanukkal együtt harmincnégyre szaporodott föl. Boricky dr. ügyész feláll és bejelenti, hogy az egyik beidézett tanú, Gas parik Konstantin nem azonos a jelenlévő személlyel. Elnök (Gaspariiklhez): Kihallgatta önt a vizsgálóbíró? Gasparik: Saxon tévedett a személyemben. Elnök: K liba Ugatta önt a vizsgálóbíró? Gasparik: Igen. Elnök: Akkor rendiben van. Ezután az elnök kiküldi a tanukat, majd felolvas egy levelet, amelyben Suchanel^ tanú kéri, hogy szerkesztőségi munkájára való tekintettel ma hallgassák ki. Az elnök elrendeli annak megállapítását, hogy Gál István, akinek vallomása Suchanek vallomásával összefügg holnap eljöhet-e a tárgyalásra. Az elnök ezután Molvassa a rendőrség átiratát, amely szerint Webér Viktor iglói párttitkárt sehol sem találják, sem Iglón sem Smrdzonka fürdőhelyen, ahová állítólag ment. Valószínű, hogy Magyarországra szökött. Az elnök felolvas még egy levelet, amelyben Bazovsky dr. bejelenti, hogy 3-án vagy 4-én Csehszlovákiába érkezik. teim nála. Krizsán János losonci párttitkár 1928-ban, amikor még tagja voltam a néppártnak, azt mondta nekem, hogy dolgozzak a pártban, miire azt feleltem, hogy Lélekben már nem vagyok a párt tagja. Erre felszántott, hogy legalább a föld. alatt dolgozzam. , Elnök: Szóval ezt mondta? Különben Krizsán maga is el fog ide jönni, hogy tanúvallomást tegyen. Belánszky: Azonkívül megá lapátoltam Sznaczky saját vallomásából, hogy o iá tagja a földalatti organizációnak. Elnök: Csak az ő saját bevallásából? BelánszJcy: Csak abból. , Elnök: Másból nem? Belánszky: Azt nem lehet csak úgy általánosságban mondani valakiről, hogy tagja voit- e az organizációnak vagy sem. Sznaczky egész viselkedéséből következtettem, hogy tagja volt ennek az orgamzáció- ralc. f Az elnök ezután szünetet rendel el, majd szünet után Belánszky folytatja vallomását: — Most emlékszem, — mondja — hogy láttam még egyszer Kovácsot, amikor Pozsonyban meglátogattam Okányiikot. Ekkor láttam öt a CaiHon-szálló kertjében. Neon köszöntöttem őt és azóta se láttam. Elnök: Sznaczky áliamellenes földalatti tevékenységéről mit ud? Belánszky: Semmit, abszolút semmit. Elnök: Machot ismeri? „ Belánszky: Igen. Nem tudok róla semmit. Elnök: Van-e még valami megjegyzése? Sékés beszélgetés a forradalomról Belánszky: Amikor Hlinka Amerikáiból az eucharisztikus kongresszusról 1923-ban visz- szatért, Tuka azt mondta nekem, hogy mindenütt rámutatnak arra, hogy Szlovenszkón semmi sem történik, semmi sem mutatja azt, hogy a szlovákok elégedetlenek. Később, amikor 1925 májusában Tukával a zsolnai vonaton találkoztam, beszélgettünk egymással. Tuka forradalmi megmozdulásról beszélt nekem. „ Erre azt kérdeztem, hogy .mit szól ehhez Hlin- ka? Mire azt mondotta, hogy Hliukát kész tények elé állítjuk és bele fog egyezni. Bitte- ra századossal kpacsolatban felemlítem, hogy Bittéra egyszer Bazovszkyyial volt Losoncon.. Itt találkoztunk és ekkor Bittera azt mondotta, hogy ti szlovákok puhák vagytok, nem tudjátok magatokat tettekre elszánni, köztünk ellenben akadnak bátor emberek. Erre azt mondtam, hogy ez nem könnyű dolog, hiszen Magyarország gyönge állam ... Belánsky kis gondolkozás után észbekap és ig yfolytatja: — Nem, kérem, ezt ő mondotta, inár mint Bittera és azt is mondotta, hogy mi történhetik Szlovenszkón, ha Magyarország megtámadja. Erre én kijelentettem, hogy én, mint rokkant tiszt, magam állanék az élére annak a hadseregnek, amely a magyarok ellen vonulna. Bazovsky azt is mondta: Jó, hogy megmond- tad ennek az embernek. Később még Pozsonyban találkoztam Bitterával, de semmi kapcsolatom nem volt vele. Tuka munkamódszere — Még röviden jellemezni szeretném Tuka ■munkájának módszerét. Tuka igen elővigyázatos volt és csak amikor meggyőződött megbízhatóságomról, mondta, hogy keressek helyettest magamnak. Kovács, akit helyettesemnek szemeltem ki, elvitt Bécsbe, de ott eltűnt és magamra hagyott. Ebből is látni, hogy Tuka emberei mindig csak négyszemközt tárgyaltak. Sznacky erre azt mondta, hogy ez labdarendszer, a labdát mindig az egyik a másiknak adja át, mig végül valakihez kerül. Belánsky ezután bemutatja a Slováknak 1926 május 30-án megjelent cikkét, amelyből arra következtet, hogy Tuka szükebb környezetében forradalmi hangulat uralkodott, mert a cikk szerint a nemzet: az állam, illetőleg a nemzetek az államok, tehát a szlovák, a német, a magyar, a zsidó nemzet mind állam. Elnök: ön azt mondotta jegyzőkönyvbe, hogy Bazovsky jóbarátja Tukának és nem fog ellene vallani. Bazovsky „orientációja** Belánsky: Én azt mondottam, hogy Bazovsky Tuka-orientációju ember, mindig jóban voltak és Bazovsky védelmébe vette Tukát. Egyszer szemrehányást tett nekem Bazovsky, hogy miért szakítottam meg Tukával az érintkezést. Mikor Bécsből visszajöttem Losoncra, homályosan visszaemlókszem arra, hogy Bazovsky megkérdezte, mi újság Bécsben, amire azt. mondottam, hogy ott kémkedés folyik. Lehet, hogy beszéltem Bazovskynak a béc« irodáról, de erre nem emlékszem pontosan. Amikor Koza Matejov kéSobb cikket irt a Szlovenszkón folyó kémkedésről, akkor egy társaságban Bazovsky kicsinylőeri nyilatkozott a kémkedésről, talán azért, hogy ne tegyek már akkor följelentést Tuka ellen. Az elnök ezután az eucharisztikus kongresszuson fölállítandó lövészszázadokra vonatkozólag kérdezi Belánskyt, aki azonban erről nem tud semmit. Az elnök ezután arra a memorandumra vonatkozóan tesz föl kérdéseket, amit Belánsky a szlovák néppártnak adott át Inkáról. Belánsky: 1928-ban a magyarországi lapok azt a hirt hozták, hogy Hlinka lemond és^ utóda Tuka lesz. Ezen megütköztem. Hlinká-* hoz fordultam és megírtam neki, hogy az Autonómia című lap mögött Tuka áll és Hlinka beleesett egy korrupt társaságba. Erre engem a szlovák néppárt egy parlamenti Belánsky vallomása a földalatti organizációtól Az elnök behívatja Belánskyt, aki folytatja vallomását. — Most a földalatti organizációról fogok beszólni — kezdi Belánsky. — Antiikor 1923- ban már nem akartam dolgozni a néppártban, Tuka azt mondta nekem, hogy legalább a föld alatt dolgozzam. Belánsky eközben ax asztal alá mutat, hogy ezzel is magyarázza azt, hogy a ^öld alatt.“ —- Ebből én arra következtettem, hogy a hivatalos organizáció mellett van még egy nem hivatalos organizáció ie. Később Láttam, hogy oly organizációról van szó, amelyben főleg tisztek vannak. Tuka azt mondta, hogy informálódjak több tisztről, akiknek nevét egy noteszből olvasta fel. Miior Bécsben voltam, akkor azt láttam, hogy az a munka, ami ott folyik, földalatti munka és a bécsi iroda tagjai is a földalatti organizáció tagjai voltak. Elnök: ön szerint mi volt a földalatti organizáció? Belánsky: Azok, aikik nem voltak a pártban, hanem anyagot szállítottak a bécsi uraknak. Elnök: Ez nem elég. Tudja/ vagy nem j tudja? Vaunak-e bizonyítékai, hogy a hé-' esi irodának egyesek anyagot ,szállítottak ? Belánsky: Nincsenek. Elnök: ön azt mondta, hogy voltak, akik adtak anyagot a bécsi irodának. „Uremebü tisztek kerestetnek** Belánsky: Én azt mondtam, hogy talán adtak a bécsi irodának. Én csupán a bécsi iroda két emberétől tudom, hogy ők több emberrel tárgyaltak, azonkívül Jostiak is mondta Tukának, mikor nála voltam, hogy elhoz egy tisztet, akinek nincs pénze. Tuka azt mondta, hogy hozza el. Azonkívül Jostiakot egyszer láttam egy pozsonyi kávéház előtt Sidával ülni, akit akkor még nem ismertem. Szemrehányást tettem Jostiaknak, hogy baj lesz ebből, mert Sidát nem tartottam intelligens embernek és mivel azt hittem, hogy ő is tagja a szervezetnek. Elnök: Tuka mondta valamikor, hogy van földalatti organizáció? Belánsky: Nem. Mindig elővigyázatos volt, erről soha sem beszélt. Elnök: Tehát a földalatti organizációról nem beszélt? Belánsky: Osak földalatti munkáról beszélt. Elnök: Meg tudja-e mondani, hogyan dolgoztak a többiek? Belánszky: Nem tudom. Sokan, akik tagjai voltak ennek a szervezetnek, nem tudták, hogy mily szolgálatokat kell végezniük. Én se tudtam. Csak amikor Bécsben voltam, láttam, hogy kémkedni kell. Elnök: Kováccsal a bécsi ut óta nem találkozott? Belánszky: Nem, soha. Elnök: Tehát egytlen egyszer sem azóta, amióta Bécsből 1924 február 7.-én eljött? Belánszky: Nem. ■ Belánszky ezután folytatja vallomását és elmondja, hogy Tuka megbízásából hetvenöt bizalmát kellett volna végiglátogat- ■ ni. ■ Meg is kezdte ezeket a látogatásokat, de a nevekre már nem emlékszik, csak Fin'fea Zoltán zólyomi ügyvéd nevére. Legalább a föld alatt... Elnök: Ez a bécsi ut előtt, vagy után volt? Belánszky: Nem emlékszem, valószínűleg a bécsi ut előtt voltam ennél a zólyomi, ügyvédnél, akinek azt mondtam, hogy 'Tuka nevében jövök, de többet azután nem jelenthez-1
