Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-20 / 187. (2112.) szám

5 Hanaaiiiknak, mert aktkor vagy megszerez­zük ezt a jegyzőkönyvet, vagy pedig Hanza­ldk becsületét vettük meg és ez is megér annyit. Én a pánt kasszájából nyugta ellené­ben kifizettem Hanzaliknak a pénzt, de ő sem a titkos klauzulát nem szállította, sem a pénzt nem adta vissza. Ha valakit vádolni lehet azzal, hegy tizezeT koronát adott a klauzula megszerzésére, akkor elsősorban engem kell ezzel vádolni. Hanzalik annak idején különböző politikai híreket hozott, én •ki is tiltottam őt egyszer a szerkesztőségből s neki csak mint közgazdasági tudósítónak volt a nnyi joga, hogy ki viliről anyagot küld­jön. Figyelmeztettek is rá mindenfelől, hogy konfidens és azsan provokátor. Elnök; Gyakran érintkezett Tuka Hfmza- li'kkal? Sivák: Erről nem tudok. Elnök: Tiul arról, hogy Tukának diszpozí­ciós vagy titkos alapja lett volna? Sivák: Titkos alapja nem volt, diszpozíciós alapja volt és Hlinkáíóh mint a párt elnöké­től is kapott pénzt a Rodobranára. Én va­gyok a párt pénztárosa és igy tudtam min­den összegről. Több mint százezer koronája volt, a néppárt tagjai is adtak pénzeket, de sem Horihytól, sem W alkotói, sem Magyar­országról pénzt nem kapott. Elnök: Nagy befolyása volt Tukának a pártban ? Sivák: Tuka közönséges ,,gemeiner“ kép­viselő volt, azzal a különbséggel, hogy amit rábíztak, azt elvégezte, amit mások sokan nem tettek meg. Ellenségei mondták rá, hogy nagy befolyása volt különösen Hliirká­ra. de aki Hiiinkát ismeri, az tudja nagyon jól, hogy nem lehet reá hatni. Elnök: Tud arról, hogy a Tukánál lefoglalt Írások közt a lengyel kapcsolatokra vonatkozó adatok is voltak? Sivák: Ott voltam a házkutatásnál, mivé? ott lakom, de hogy mit foglaltak le, nem tudom. Szemkorics krakkói egyetemi tanárt ismerem, nagy barátja a szlovákoknak és tavaly meg­szervezte a szlovák müvészegyesület krakkói exkurzióját, amelyen magam is résztvettem. Gállá: Igaz. hogy Tuka távollétében lehetett csak nacionalista cikkeket becsempészni a Slo- vákba? Sivák ?,JEz nem igaz. Nagyon sokszor éppen Tuka figyelmeztetett bennünket nemzeti jubi­leumokra és kért, hogy Írjunk róla. Gállá: Igaz. hogy ön korrigálta Tuka garam- szentbenedeki beszédét? Sivák: Igen. R TuEca-féie f©rrsáal®m — snesebesxéd Gállá most átnyújtja a bíróságnak ezt a be­szédet, majd a tanúhoz fordulva folytatja kér­déseit: Gállá: Ön négy évig volt együtt Titkával. — Tuka őszinte szlovák érzésű volt? Sivák: Nekem nincsenek benyomásaim, mint másoknak, én meggyőződésből beszélek és kije­lenthetem, hogy Tuka őszintén volt szlovák. Galía: Találkozott ön Bicskával Privigyén. Mii&suth plébánosnál? Sivák: Ünnepség volt ott Privigyén, Krcsmó- ry si ott volt. Este együtt ültünk és Briska egyszerre csak feltörve ujjait, szóno­kolni kezdett, hogy a csehek gyülevé3Z nép és nem lesz rend előbb Szlovenszkón, amig őket ki nem üldözik. Van ekrazit, mondotta, bomba és gépfegyver elég. Én akikor egyideig ránéztem, majd rámor- dultam: Te állat, ne beszélj ilyen hülyeségeket. Briskát Privigyén fontoskodó embernek ismer­ték és senki sem vette komolyan. Egy alkalom­mal Pozsonyban azzal jött hozzám, hogy Tuka gyáva, nincs benne forradalmi elán, majd ő megtanítaná Tukát, hogy hogyan kell megszervezni a Rodobranát. Weichherz: Tud ön arról, hogy Tuka támo­gatta Snaczkyt Hlinka ellen? Sivák: Lehetetlen, hiszen Tuka a legoda- adóbb képviselője volt Hlinkának. Weichherz: Tuka forradalmat akart? Sivák: Mesebeszéd a forradalom. Csodálko­zom azon, hogy egyáltalában annyi szó eshe- tik itt a forradalomról. Weichherz: Igaz az, hogy egy baloldali puccs esetén a jobboldali pártok is fölléptek volna 1926-ban? Sivák: Igen, minden jobboldali párt készült erre. Tulajdonképpen Ivánkának is kellett vol­na vallania erről, mert a nemzeti demokraták, sőt az agráriusok is készültek a baloldali puccs ellen. Weichherz: Forradalmi céljai voltak a Rodo­branának? Sivák: .Nem, legföljebb Briska beszélt erről. Ottlyk: Igaz az, hogy Tuka visszautasította a nemzeti érzésű cikkeket? Sivák: Tuka szigorúbb cenzor volt, mint az ügyészségi cenzor. Az erősebb kifejezéseket mindig törölte, de soha nem adott utasítást arra, hogy uszítsunk, vagy hogyan írjunk a lapba. Ottlyk: Jártak Tukához gyanús exiszten­ciák? Sivák: Nem a természetünk, hogy titkos dol­gokat csináljunk a föld alatt. Amit csinálunk, azt nyiltan tesszük. Szobámat egyszerű ajtó vá­lasztotta el Tukáétól, aki ajtaját soha nem zárta el és igy sokszor önkéntelenül is áthal­lottam, hogy mit beszélt látogatóival, de soha semmi gyanúsat nem vettem észre. Ügyész: ön azt mondja, hogy Belánsky gya­nús volt ön előtt? Sivák: Igen, mert figyelmeztettek rá. —• Miért akarták mégis, hogy cikkeket írjon? — Én nem, Tuka. — Tudott arról, hogy a kormánynak titkos határozata volt bizonyos alakulatok szerve­zésére baloldali puccs esetén? — ErröJ közelebbit nem tudok. — Volt ön Garamszentbenedeken ? . — Nem voltam. — Akkor azt sem tudja, hogy azt a beszé­det mondta el Tuka, melyet ön korrigált és amelyet most Gállá dr. átnyújtott? — Nem tudom. Sivák kihallgatása ezzel befejeződött. Val­lomására megesketik, majd aiz elnök bere­keszti a mai tárgyalást <és annak folytatását holnap délelőttre halasztja. Hetvenhét ember vére ömlött SL Lőrémén stájer városka piacán a Heimwehr és a Schutzbund véres csatájában Két halott és harminc súlyos sebesült a mérlege a sL lorenzeni véres napnak — Sztrájkra s megtorlásra készül a felizgatott osztrák munkásság — Becs, augusztus 19. Ausztriában a jobb­oldali és a baloldali csoportok között évek óta rendkívüli társadalmi és politikai feszült­ség van, ami igen gyakran véres összeütkö­zésre vezet s végzetes kirobbanásokra ad al­kalmat. Csaknem minden évben megvan Ausztriának a maga véres politikai szenzá­ciója s a szenvedélyek kirobbanása az idén sem maradt el. A szociáldemokraták Schutz- bund-szervezetei s a jobboldali Heimwehrek állandóan farkasszemet néznek, egymás tor­kának akarnak ugorni, vasárnaponként Ausztria különböző vidékein, városokban és falvakban gyűléseket, tüntetéseket tartanak, amelyeknek izzó hangulatában a szónokok s a hivatásos agitátorok az elkerülhetetlen le­számolást hirdetik. Vasárnap azután a stájer- országi St. Lorenzenben a leszámolás meg­döbbentő formában történt meg. A st. lorenzeni szociáldemokrata Schutz­bund szervezet megalapításának tízéves ju­bileuma alkalmából a párt ünnepséget tar­tott, melynek szónokául a Mura melletti Bruck szociáldemokrata polgármesterét, Wallisch Kálmán tartománygyülési képviselőt hívták meg. Wallischnak szereplését a Heimwehr- szervezet nyílt provokációnak fogta fel, mert az ő neve Ausztria jobboldali köreiben rend­kívül .gyűlöletes. Wallisch ugyanis a Kun Béla-rezsim idején Magyarországon szerepet játszott s az 1927, évi júliusi zavargások idején, amikor a tö­meg felgyújtotta a bécsi igazságüfri palo­tát, Wallisch kísérletet tett. hogy a vezeté­se alatt lévő városban önálló tanácsköztár­saságot kiáltson ki. A st. lorenzeni napra tehát a Heimwehr is hatalmas előkészületeket tett s mig a szociál­demokraták gyűlésére csupán 400 ember r yült össze, addig a Heimwehr 1200 emberét cso­portosította. Ez háromszoros túlerőt jelentett. A Heimwehr tagjai elvegyültek a szociálde­mokraták közé, megzavarták az ünnepi gyű­lés lefolyását, úgyhogy rövidesen kirobban­tak a felgyülemlett szenvedélyek s a két el­lentétes tábor hívei egymásnak estek, ütle­gelni kezdték egymást s a gyűlés kaotikus botrányba fulladt. Egyszere lövések dördültek el a tömegben s az erdő széléről gépfegyver kattogása hal­latszott. A gépfegyvert a Heimwehr tag­jai állították lel. Borzalmasak voltak a kö­vetkezmények. Két férfi, Richter, a Schutz­bund tagja és Pichler donawitzi mérnök, a Heimwehr egyik vezetője, azonnal szörnyet halt. A levegőt sebesültek jajkiáltásai töl­tötték meg. ötvenhét embert többnyire sú­lyos sérülésekkel szállítottak korházba, mintegy hatvanan könnyebben sebesültek meg, köztük a stájer tartományi kormány szociáldemokrata tagja, Regner tartományi tanácsos, akit botütés ért. Wallisch előadása A véres esemény szörnyű izgalmat keltett egész Ausztriában. Wallisch képviselő, aki­nek az ünnepségen való szereplése volt a ka­tasztrofális összeütközésnek tulajdonképpeni oka, a történeteket a következőképpen adja elő: — A Heimwehr, amikor a szociáldemokra­ták ünnepélyéről értesült, ellengyülésre adott be kérvényt, de kérvényét még aznap este visszavonta. Ezzel csak a Schutzbundot akar­ta elámitani s ez sikerült is neki. A szociál­demokraták minden gyanú nélkül vonultak St. Lorenzenbe, ahol azonban a gyűlés szá­mára megrendelt termet a Heimwehr tagjai elfoglalták. Erre a szociáldemokraták a sza­badban tartották meg a gyűlést, amely elein­te rendben folyt, de beszédem végén a csend­őrtiszt félbeszakított azzal, hogy a szabadban lévő gyűlést nem engedélyezték s ezt be kell tiltania. Beszédemet tehát gyorsan befejez­tem. Hirtelen a Heimwehr emberei rohamot intéztek ellenünk, lövések is estek, amelyek gépfegyverből eredtek s borzalmas pánikot idéztek elő. Az emberek mindenfelé menekültek, asszo­nyok ájultak el, a gyermekek kétségbeeset­ten kiáltoztak segítségért 400 fegyvertelen szociáldemokrata állott szemben 1200—1300 sisakos, felfegyverzett Heimwehr-emberrel. Szociáldemokraták A st. lorenzeni összeübközósiről beszámolva a szociáldemokraták hivatalos levelezője sze­rint a szociáldemokraták semmi előkészüle­tet nem tettek. A Heimwehr tagjai megszál­lották a termet, ezért a gyűlést szabad ég alatt, a főtéren kellett megtartani. A Heimwehr tagjai rohamot intéztek a gyűlés ellen, áttörték a Schutzbund kordon­ját s tüzelni kezdtek. A most következő összecsapásban egy Heim- wehr-tag meghalt, hat Heimwehr-ember sú­lyosan megsebesült s huszonötén könnyebben sérülitek meg. A Heimwehr jelentése szerint Wallisch a Heimwehr tiltakozása el­lenére izgató beszédet tartott s a hivatalos tilalom ellenére bejeleatte, hogy beszédjét végigmondja. Verekedésre került a sor, mely­nek folyamán a szociáldemokraták mintegy Í80 lövést adtak le. A Heimwehr emberei erre megrohamozták a teret. A hivatalos beállítás A véres eseményekről szóló hivatalos je­lentés részletesen mondja el a st. lorenzeni véres nap előzményeit s lefolyását. A gyűlést engedélyezték, amikor az egybehivők garan­ciát vállaltak, hogy a Schutzbund tagjai fegyver nélkül vonulnak fel. A brucki Schutzbund 220 tagja kis ásókkal felszerelve vonult az állomásra, mire az állpmásfőnök kijelentette, hogy a kü- lönvonatot addig nem engedi ki, mig az ásó­kat le nem adják. Erre 54 ásót le is adtak az állomáson, de a Schutzbund emberei han­goztatták, hogy hasonló intézkedést léptesse­nek életbe a Heimwehr ellen is. A Heimwehr Bruckban röplapokat osztott szét, amelyben Kolozsvár, augusztus 19. Benedek Elek, a I kiváló magyar iró, az erdélyi magyar írók J nesztora, hetvenéves korában Kisbaconban meghalt. Amikor felesége megtudta, hogy az orvosok véleménye szerint férje menthe­tetlen, veronállal megmérgezte magát és tegnap reggel meghalt. Mindkettőjük teme­tése ma délután öt órakor lesz. Benedek Elek halála egész Erdélyben nagy megdöb­benést és óriási részvétet keltett. Erdély minden vidékéről autókon és kocsikon nagy tömeg zarándokol el Kisbaconba, hogy a te­metésen részt vegyen. felhívta a tagokat, hogy jelenjenek meg St. Lőrénzeben s tiltakozzanak a grácf szociál­demokrata lap írásmódja ellen. A csendőr ség parancsnoka erre a Heimwehrt is felszó­lította a fegyverek beszolgáltatására. Mivel a gyűlés színhelyéül szánt termet a Heimwehr tagjai megszállották, a Schutzbund emberei az öt percnyire fekvő templomtérre vonultak, ahol a kerületi kapitány feloszlatta a gyűlést. Wallisch képviselő kijelentette, hogy a gyűlést befejezik, de először a Heten- wehr emberei vonuljanak el. Ez nem történt meg, mire Wallisch tovább beszélt. Vereke­désre került a sor, majd köveket dobáltak egymásra, végül lövések dördültek el. Egy Schutzbund-tag meghalt, a kórházba 57 se­besültet, köztük 31 súlyosat szállítottak. Két Heimwehr-tag és két Schutzbund-tag sebesü­lése életveszélyes. A tízperces csata után a Schutzbund Bruck irányába vonult vissza, mig a Heimwehr tagjai külön vonatokon utaz­tak el. Hetvenhét áldozat A Neue Freie Presse szerint a st. lorenzeni csatának két halott s 75 sebesült áldozata van, köz­tük 30 a súlyos sebesült. Mindkét részről gépfegyver működött. Steeruwitz kancellár Ischlből hétfőn dél­ben visszatért Bécsbe, hogy a kormánnyal tár­gyalást folytasson a st. lorenzeni események­ről. A St. Lorenzenhez közeli Knittenfeld és Judenburg ipari városkában úgy a Heimwehr, mint a Schutzbund alarmkészültségben van. Miivel a csendőrség szigorúan vigyáz a rendre, zavargásra nem került a sor. Felsőstájerországban a hangulat forrongó. A szociáldemokrata munkások a gyári üze­mekben nem akarnak együtt dolgozni a Heim­wehr embereivel. Becs több üzemében a mun­kások sztrájkba léptek. A kommunisták igye­keznek halászni a zavarosban. A szakszerve­zetek vezetőségei hétfőn este tartanak ülést. Benedek Elek, aki 1859-ben Kisbaconban I született, a legkiválóbb ifjúsági iró volt. Pósa Lajossal együtt szerkesztette az Én Újságo­mat, majd később a Jópajtást. Müvei mintegy száz kötetet tesznek ki. 1921-ben visszament Erdélybe, szülőfalujában. Kisbaconban telepe­dett le, ahol a Cimbora cimmel ifjúsági lapot szerkesztett. 1892-ben megválasztották ország­gyűlési képviselőnek is, de csak egy cikluson át volt tagja a magyar parlamentnek, azontúl politikával nem foglalkozott és csak az iroda­lomnak szentelte életét. Újabb borzalmas Bedőlt a harmadik alagút is és maga alá temette a munkásokat Moreni, augusztus 19. A moreni Firiza-völgyben már közel négy hónapja égő pet- roleumkut környékén tegnap délelőtt újabb rettenetes robbanás történt. Miután az első alagutat, amelyet két hónappal ezelőtt kezdtek fúrni a szonda torkolata felé, a napok­ban betömték és ezzel megakadályozták, hogy ezen át is lángok törjenek elő, a gázak be­nyomultak a nemrégiben munkába vett harmadik aknába és hatalmas detonációval azt föl is robbantották. A robbanás idejében számos munkás dolgozott az alagutban, ezek közül a beomló földtömeg tizenhármat maga alá temetett. A munkásokat súlyos sebesü­lésekkel húzták ki, néhányuknak állapota életveszélyes. A robbanás következtében ösz- szerepedezett földkéreg hasadékain át is föl gomolyognak az égő gázok, úgyhogy most már az egész völgy lángban áll. A láng magassága a szonda szájánál eléri a száz métert. A szakemberek tehetetlenül állanak a folyton növekvő méretű katasztrófával szemben. Meghalt Benedek Elek és felesége követte a halálba A kisbaconi tragédia — Ma délután temetik el az erdélyi magyar írók nesztorát és feleségét i 1929 augusztus 20, kedd.

Next

/
Thumbnails
Contents