Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-02 / 173. (2098.) szám

8 1929 augusztus t, péntek Alain Ge az óceánok remetéje, akit óriási tömeg ünnepelt, vissza akart bújni kabinjába a rajongó publikum elől AHlREK^. EW T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe!'^85^ Magyar, olasz, lengyel és román vízu­mok, illetve útlevelek meghosszabbítása végett méltóztassanak útleveleiket a P. M. EL pozsonyi kiadóhivatalihoz, Brati- slava, Grössling-u, 36. I. címre bekül* denL A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: bdSP'Praha II., Panski -lice 12. III., eszközli. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA Lucerna: Szünet. 15-éig: Előkészületben: A komé­diáshajó. Beszélőfihn, Lido: Nyári szünet. Metró: Madame Dubarry. (Pola Negri). Svetozor: Bünös-e Mary Janson? (Dorothy Mackail és Milton Sills.) — Aranylakodalom. Vas Antal dr., a bártfai gimnázium nyugalmazott igazgató-tanára és neje született Rappensberger Irma augusztus elsején ülték meg rokonaik körében egybe­kelésüknek ötvenedik évfordulóját. — Halálos mótorkerékpárszerencsétlenséig Kassa és Munkács között. Kassai szerkesztő­ségünk telefonálja: Molnár József, a munká­csi Kroó és Molnár cég- beltagja ma délelőtt mótorkerékpáron utazott Munkács felé. Szent- miklós falu közelében Kristofor soffőr teljes sebességgel ment neki egy szembejöiyő fa­lusi szekérnek. A szekér rudja Kristofor soffőrt a szó szoros értelmében lefejezte, majd a soffőr mögött ülő tisztviselő szakította fel. A pótkocsiiban ülő Molnár súlyos borda­törést szenvedett. A soffőr a helyszínen ki­szenvedett, a tisztviselő a munkácsi kórház­ban haldoklik. Molnár állapota súlyos, de neon életveszélyes. — Halálozás. Veskőczi Budaházi Barnabás nyugalmazott körjegyző, a beregkisalmási hi­telszövetkezet ügyvezető igazgatója életének hatvanadik évében hosszas szenvedés után el­hunyt. Holttestét a gyászoló család, a rokon­ság és a barátok jelenlétében a munkácsi ró­mai katolikus temetőben a református vallás szertartásai szerint helyezik örök nyugalom­ra. — Fassinger Rezsőné szül. Irgang Irma élete 62-ik évében hosszú szenvedés után Bu­dapesten elhunyt. Temetése szerdán ment végbe nagy részvét mellett. — Egy ungvári asszony autógázolási bal­esete Prágában. Libenben tegnap egy katonai autó elütötte Weinwurm Malvin 40 éves ung­vári lakost, aki eszméletlenül terült el az ucca kövezetén. Kórházba szállították és ott megállapították, hogy az autó kerekei az asz- szony kulcscsontját és bal karját törték, de azonkívül súlyos agyrázkódást is szenvedett. — Egy „matematikai** villámcsapás. Milá­néból jelentik: Malga Razor mellett az el­múlt naip különös módon pusztított a villám- osapás. A vihar útközben ért utói egy haza­felé ballagó tehéncsordát. A villám az állatok közé sújtott, de érdekes módon csak minden negyedik tehenet sújtott agyon, mig a pász­torok és a többi tehenek sértetlenek marad­tak. — A növényeket fel lehet ébreszteni téli ál­mukból. A növények általában az egész telet át- alueszák s csak tavasszal kezdenek ismét uj életre ébredni. A kertészek ugyan szinte minden idő­szakban virágzásra tudják kényszeriteni a virá­gokat, de azt eddig semmiképpen sem tudták elér­ni, hogy a növények téli álmát megrövidítsék, más szóval mesterségesen pótolják a tavasz csodálatos ébresztő hatását. A newyorki Boyce-Thomeon In- etitut növénykutatői most arról az érdekes ered­ményről számolnak be, hogy vannak olyan vegy­szerek, melyeknek hatására a növények felébred­nek megszokott téli álmukból s a pihenés megrö- i viditése ellenére is sokkal gyorsabban és dusab- ban fejlődnek, mint a magukra hagyottak. Évtize- , des kísérletezés folyamán kétszázötven különböző í vegyszert próbáltak ki, melyek közül kettőről de­rült ki, hogy alkalmas a növények felébresztésére ■ és pedig a kénciánnátrium és a klóretil. A burgo­nyagumókat elég egy órára beáztatni egy százaié- . kos kénciánnátriumoldatba s elültetés után már . kezelés mindössze nyolc-tiz fillérbe kerül a búr- j gonyák még ki sem keltek. Mivel ez az ébresztő keezlés mindössze nyolc-tiz fillérbe kerül a búr- 1 gonya métermázsájánál, igen nagy a felfedezés je- 1 lentősége a korai burgonyatermelés számára. Igen j érdekes az is, hogy egyes virágok téli álmát is hó- j napokkal lehet megrövidíteni a klóretil segítségé- , vei s igy például sikerült üvegházakban karácsony j táján nyílásra kényszeriteni orgonát. Érdekes megemlíteni, hogy ezeknek a kutatásoknak az ' alapja kezdetben egy furcsa babona volt. Tudvale­vő, hogy a citromot csak sárgán lehet eladni s . ezért a még zöld gyümölcsöt már régi tapasztalat alapján szokták megéri,dni úgy, hogy elraktároz- . ták egy darabig. A babona azt tartotta, hogy a cit- . rom gyorsabban érik igy utánna. ha a raktárhe- , lyiségben petróleumlámpa ég. Sievers és True , vegyészek megvizsgálták ezt. a babonát s megál­lapították, hogy a petróleumlángban termelt etilén 8 az, amely az érést gyorsítja s most már általáno- I1 san használják közvetlenül az egyébként mérges 8 etilént a gyümölcsök gyors utánérleléséhez. Páris, augusztus 1. Alain Gerbault, aki most tért vissza majdnem öt éven át tartó és egyszerű vitorlásán megtett földkörüli útjáról, a nap hőse. Az „óceán remetéje**, ahogy Gerbaultot Franciaországszerte nevezik, talán a legnép­szerűbb ember rég nem látott hazájában. Képét valamennyi lap közli, az illusztrált heti­lapok pedig fogadtatásának úgyszólván min­den részletéről pillanatfölvételekben számol­nak be. Egész Franciaország büszke a fiatalember páratlan teljesítményére, amellyel egyszerre tett tanúságot bravúros bátorságáról és szerencséjéről is, hiszen mon­dani sem kell, hány napon, hány éjjel fenye­gette halálos veszedelem az óceán magános vándorát., amikor ezer és ezer mérföldnyire a parttól egyedül imbolygóit törékeny hajóján a hullámok kényének-kedvének átengedve. Gerbault egyetlen szerelme: a tennász De a brilliáns ut megtételében még egy mo­mentum játszott főszerepet: az, hogy Alain Gerbault egyike Franciaország leg­jobb sportembereinek és a nemzetközi tenniszversenyeken eddig is igen kiváló szerepet játszott. Most is, hogy megérkezett, egyetlen kívánsága volt, hogy mentül előbb átessen az ünnepi fogadtatás részletein és Páris-ba repülhessen, mert nem akart elma­radni a Davis Cup izgalmas mérkőzéseiről. A rettenthetetlen tengerész kívánsága teljesült, mert az a nem minden földi halandónak kijáró tisztesség érte, hogy a köztársaság elnöké­nek kocsiján juthatott el a tenniszmérkó'zés színhelyére; de hogy mennyire izgatta a probléma, annak bizonysága, hogy mikor partra akart szállni és egy csónakon közeledett feléje régi, hűséges barátja, Pierre de Pasquier, Gerbault sietve fölkapott egy megafont és már messziről rákiabált barátjára, mondja el, milyen uj hűeket hallott a tenniszmérkő- zésről. Szinte ez volt az egyetlen dolog, ami érdekelte. A hatalmas tömeggel, amely a kikötő partján szorongott, vajmi keveset törődött, úgyszólván ügyet sem vetett a tengerészetügyi miniszter­re, aki üdvözlőszavak kíséretében nyújtotta át a becsületrend keresztjét és egyszerűen csak ennyit yálaszolt neki: „Merd, mon comman- dant“. (Köszönöm, parancsnokom.) Az üdvözlőbeszéd alatt ott állott a Firecrest födélzetén és mikor a miniszter beszéde elhang­zott, visszahujt a kabinjába és alig lehetett ka­pacitálni arra, hogy partraszálljon, meghall­gassa a további üdvözléseket s megigyék egy pohár pezsgőt a szerencsés hazatérés örömére. A sok vihart látott tengerész gyermekes mó- dpn el volt fogódva. — Bocsánatot kérek, mezítláb vagyok! — szólt kétségbeesve —, meg sem vagyok borot­válva, még a hajamat sem keféltem meg. As Ismeretlen hölgy csókja Szó szót követett, míg végre Gerbault kény­telen volt engedni a türelmetlen tömeg követe­lőzésének, sebtében felöltözött, de amikor ki­ * 70 szállott a partra, csöppet sem volt előkelő, es­télyiruhás gavallér. öreg, viselt nadrágot kapott magára, egy kék-fehércsikos trikót, egy kopott tengerész­kabátot és igy állta szegény feje a beszédek pergőtüzét, az ismeretlen rajongók bámészkodó tekintetét, a fényképezőgépek csattanását, akárcsak egy ünnepelt mozisztár. Természetesen át kellett esnie az extázisbán tomboló tömeg merényle­tein is: nyomban akadt egy vállalkozó szelle­mű fiatal hölgy, aki Gerbault nyakába esett és össze-vissza csó­kolta. Gerbault — a fényképek tanúsága szerint — nem volt túlságosan elragadtatva ettől a szenvedélyes fogadtatástól. Azután egy kis gyerek virágcsokrot nyújtott át, amelyet Gerbault idegesen szorongatott a kezében, látszott rajta, hogy nem tudja, mi­tévő legyen a virággal. Legszivesebben eldobta volna, ha nem akarja megsérteni az udvarias­ság szabályait. De még nem volt vége Gerbault tortúrájának. Ezernyi kérdéssel ostromolták, úgyhogy nem győzött felelni a kérdésekre. —< Rövidesen útnak indul megint? — kér­dezte az egyik hölgy. — De még mennyire, mentül előbb! —• fa­kadt ki kétségbeesve a tengerész. Szemmelláthatóan küzdött zavarával és el­fogultságával. Látszott, hogy ez a bronzarcu, álmodozó tekintetű fiatal­ember szívesebben kószálna most egész egye­dül, az Isten háta mögött a Csendes óceán korallszigetei között, vagy akár a viharos tenger hullámaival küzködve, mint hogy itt álljon a civilizáció középpontjában és magára erőltesse a francia udvariasság kö­telező, de már régen elfelejtett normáit. A fáradhatatlan sportsman Végre azonban a fogadás is befejeződött. Csak erre várt Gerbault. Nyomban meghívta barátját egy tenniszmér- kőzésre. Mindenki csodálkozott rajta. Valaki öt évig járja a végtelen tengert és ennyire nem fáradt! Gerbault, mihelyt barátja beleegyezett a ten- niszmeccsbe, nyomban visszamászott kabinjába és előhozta hűséges kísérőjét, egy tenniszra- kettet, amelyet azonban alaposan kimart a sós viz és levegő, mert olyan lyukak terpeszkedtek benne, hogy Gerbault nyugodtan átnyújthatta volna raj­tuk a kezét. Ha Gerbault őtödféléves kalandos tengeri ut­ján nem merült ki az elemekkel vívott harcá­ban, majd kimeríti a sok ünneplés és bankett. De talán ezzel a próbatétellel is megmérkőzik. Katona volt a világháborúban és vitézi magatartása miatt kétizben is kitünte­tésben részesült. 1923-ban járta meg először az Atlanti-óceánt, amikor elérkezett a newyorki kikötőbe. Innen hazatérve, egy évig pihent, de 1924 októberé­ben megint nekivágott nagy utjának: Newyorkból indult el, áthaladt a Panama­szoroson, elvergődött a Szamoa-szigetekig, majd végighaladt az Indiai-óceánon és 1927 vége felé a Jóreménység-fokának megkerü­lése után eljutott Szent Heléna szigetére 1928 márciusában. Az Azori-szigeteket az idén júniusban érintette, mig végre most töretlen, friss erőben hazavi­torlázott a francia kikötőbe. Fizessen elő a "IKl m- Képes Héi-re Előfizetési ára % évre 36.— Kcs. — Halálozás. Komáromi tudósítónk jelenti: Bindernics József asztalosiparos, Komárom egyik köztiszteletben álló polgára váratlanul, 70 éves korában elhunyt. Hat gyermeke és kiterjedt rokonsága gyászolja a megboldo-1 gultat, akit szerdán temettek el általános részvét mellett. — Uj szérum a tuberkulózis ellen? A tókiói jelentések arról számolnak be, hogy Arima dr. japán egyetemi tanárnak sikerült nagyhatású el­lenszert találnia a tuberkulózis leküzdésére. Arima professzor, aki a híres oszoaki kísérleti intézet vezetője, az eddig tudományos körökben meg nem erősített hír szerint, oltóanyagot talált fel, amellyel a tuberkulózist állítólag tökéletesen lehet gyógyítani. A tudós éveken át több ezer betegen végzett sikeres kíséreteket és csak ezután hozta nyilvánosságra találmányát. Arima szerint az oltóanyag olyan hatásos, hogyha az állam kö­telezővé tenné használatát, egy generáción belül végleg meg lehetne szabadítani az'emberiséget a tuberkulózis átkától. Az oltóanyag neve: „A—0“ (Nyilván: Arima és Onaka kezdőbetűi). Az anyag legfőbb alkatrészei a természetes fehérje és a tuberkulózis bacillus protoplazmája. Csirakópes bacillust azonban nem tartalmaz a szérum, úgy­hogy fertőzéstől nem kell tartani. így tehát ez az anyag végeredményben előnyösebb, mint Cal- mette francia professzor „B—C— G“ széruma, amelynek főhibája az, hogy tuberkulózis-bacillu- sokat tartalmaz, amelyek esetleg fertőzésképesek lehetnek. A japán szérumnak kél feladata van: egyrészt védőoltásra is alkalmas, másrészt viszont a már kifejlődött betegségei is gyógyítani tudja. Arima professzor tavaly egy szövőgyár három­ezer munkását oltotta be és, bár azóta már más­fél év telt el, a munkások közül egy sem kapott tuberkulózist. — Harc a.z oroszlánnal. Frankfurtból jelentik: Az afrikai Dar es Salamban tragikus módon halt meg Scholtz sörgyáros, aki fiatal korában került ki Kelet-Afrikába és szorgalmas munkával tekinté­lyes vagyonra tett szert. Scholtoot a világháború kitörésekor feleségével és fiával együtt internál­ták az angolok, majd a békekötés után Németor­szágba toloncolták. Egy előkelő kormányhivatal­nok közbelépésére azonban utóbb megengedték neki, hogy visszatérjen Afrikába azzal a kikötés­sel, hegy nem folytatja sörgyári üzemét. Kárpót­lásul az ország belsejében nagyobb földterületet adtak neki, ahol Scholtz megint szorgalmasan hozzálátott a földmivelóshez. Emberei jelentették neki, hogy tekintélyes marhaállományában orosz­lánok garázdálkodtak és hogy egy lávolabb eső helyen egy hatalmas Ilim és egy nöstényoroszhln hurokra került. Scholtz Brownig pisztolyt vett. ma­gához, mivel a szabályrendelet értemében néme­tek puskát nem hordhatnak a azután néhány dár­dával és karddal föl fegyverzett feketének és egy ismerős emberének kíséretében arra a helyre ment, ahol az oroszlánok hurokra kerültek- Amig jóbarátja és a négerek azzal foglalkoztak, hogy a Ilim oroszlánt ketrecbe tegyék, Scholtz ott állott a va6hurokban álló nőstyény oroszlán előtt. Egy­szerre hatalmas ordítás hallatszott és az emberek rémülten látták, hogy Scholtzra egy óriási orosz­lán veti rá magát, amely irtóztató karmaival a szerencsétlen embernek lapockáját egész a comb­jáig formálisan leszakította. A szörnyű sebesülés ellenére is képes volt. még Scholtz az oroszlán megújuló támadása ellen védekezni s kétszer is rálőtt a bestiára, amelyet, az odasiető feketék ár­talmatlanná teltek. Soholtzo! nyomban Dar es Salanba szállították, de sérülései olyan végzetesek voltak, hogy nyolc napi rettenetes szenvedés után meghalt. Kárpitos Javítóműhely. a Tiaék részere is jottnyos árakon vállaljak, Prakat V1L VHavaki Babenaky Phrorar). Mindenféle régi botort veazfink éa eladónk Megjelent a Képes Hét uj száma A Képes Hét, Csehszlovákia egyebe® ma­gyar irodalmi hetilapja e heti számával ismét bebizonyítja, hogy megtalálta azt a ritka kö­zéputat, mely az egyre változó, feltart ózha- tatlamul fejlődő irodalom ée az olvasóközön­ség gyakran tulkényeknes és szórakozást ke­reső mentalitása közt halad. A Képes Hét minden egyes közleményéi nyugodt lelkiis­merettel bocsátbatjuk a tiszta irodalom ifcélő- szélte elé, mert mindegyik irodalmi céllal író­dott. Ámde a Képes Hét írói nem vallják azt a tételt, hogy az irodalomnak föltétlenül unalmasnak és az élettől elvonatkoztatottnak kell lennie, hanem éppen ellenkezőleg irodák mi eszközökkel akarunk szórakoztatni. Vásárolja meg az első rikkancsnál a Képes Hét mostani számát! Győződjék meg szemé­lyesen a lap magas színvonaláról, ismerked­jék meg a Képes Hét íróival, az uj magyar belletrisztika legkitűnőbb munkásaival. Az uj szám Holtai Jenő és G. H. Wftllace nagysikerű regényeinek további folytatásain knvü/l Farkas Imre, Drasche-Lázár Alfréd, Sebesi Ernő érdekfeszitő elbeszéléseit. Komlós Aladár, Falu Tamás, Zsigray Julianna gyönyörű és hangulatos köllcniCüv-eil. Karinthy Frigyes, Nagy Endre, Egri Viktor, Vozári Dezső, Komlós Aladár, Bozzay Margit szellemes cikkeit közli. Két illusztrált közlemény a legújabb divat kérdéseivel foglalkozik. A gazdag képanyag aktuális és művészi felvételeket, valamint néhány pompás karri- k a túrát ölel fel. A képek közül kiemelendők: Magyar aratás; a világhírű Ballé fényképész pályanyertes mestermüre, mely egy párisi táncosnőt áb­rázol; a német technika két remekműve, a Bremen óceánjáró és a tizenkét mótoros Do X, a vi­lág legnagyobb repülőgépe; Dorothy Sebas- tian, a gyönyörű hollywoodi filmsztár; a legszebb párisi menyasszonyi ruha (Ger- main Lecomte kreációja); amerikai és pá­risi divatfelvételek; egész sereg aktuális ezlovenszkói fénykép; Budjennv, a szovjetorosz hadsereg főparancs­noka; Williams, a világhírű Bugatti autóver­senyző; Numa, a világ legszelídebb orosz­lánja; a liptószentiványi kastély (Szent-Irány Jó- zesf kitűnő amatőrfelvétele); Fodor Jenő, a tornaijai urlovasverseny győztese; lőcsei lányok nagymosása. A trónjavesztett Aman Ullah Rómáiban; az MLSz pozsonyi bajnoki meccse; nagy nevek viselői Pőstyénben; Hugó v. Hoffmannsthal halotti maszkja stb. stb. K eresztszőre jtvény, a nagy érdeklődést keltett amatörfénykep- pályázat, bő szerkesztői üzenetek egészítik ki a lap változatos tartalmát. A Képes Hét ára 3 korona. lángfengerben a nápolyi kikötő Róma, augusztus 1. Nápoly kikötőjében tegnap tűz ütött ki s a raktárakban tovább harapó zó lángok csakhamar óriási mennyiségű viaszkot, kátrányt és benzint nyeltek el. A tűz által okozott kárt másfélmillió lírára becsülik. A tűzvész előidéző okát még neon tudták pontosan megáll api tani, de azt hiszik, hogy az a v i 1 lamos ve ze fékben előállott Rövid­zárlatra vezethető vissza. A tűzoltóság csak nagy nehézségek árán tudta a tüzet lokalizálni. Egy munkás és egy tűzoltó oltás közben súlyos gázmérgezést szenvedett és mindkettőjüket kórházba szállították. Harminc halottja van a waldentargi robbanási szerencsétlenségnek Rreslau, augusztus 1. A waldenburgi rob­banási szerencsétlenség sebesülttel közül tegnap két munkás meghalt, ugv hogy a ha­lottak száma az éjszakai órákban harminc­ra emelkedett. A kórházban még három sú­lyosan sebesült bányász vívódik a halállal. A katasztrófa halálos áldozatait ina délután temetik.

Next

/
Thumbnails
Contents