Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)
1929-08-17 / 185. (2110.) szám
ltW M|V9iiug 17, szombat. <PItf^MAO^aRHTRXiaP 7 Egy cseh iap éles kritikája az adórendszerről Prága, augusztus 16. A légionárius Národini Oavoibozem ma hosszabb cikkben élesen kri- tárólja a csehszlovák adórendszert A cikkíró szerint a jő adópolitikának arra kell törekednie, hogy az adóterhet igazsgáosan ossza m eg és hogy az adóa'anyok adóképességük és szociális állásuk szerint legyenek megterhelve. A köztársaságban nagyon messze vagyunk az igazi és helyes adórendszertől, amely sok tekintetben határozottan antiszociális. Az adőigazságosság első legfontosabb elve az adóprogresszió, amelynek lényege az, hogy a gazdag adóalany magasabb adótételt fizet, mint a szegény. Ez az elv csak bizonyos egyenes adóknál érvényesül s ott is jelentéktelen mértékben. Az adóviszonyok további antiszociális jelenségei az adóhátralékok és leírások. Múlt év októberében az adóhátralékok ösz- szegét 25 milliárd koronára becsülik. Az adóhátralékok lavinája már évek óta gyülem- lik és nincs hatalom, amely azt megállítaná. Ezzel is elsősorban a szegény nép szenved, mert nem tud elérni kedvezményt a kereskedelmi és fogyasztási adóknál, de szenved az önkormányzati testületek pénzügyi gazdálkodása is, mert ezek nem tudják megkapni az állami adókból az őket megillető részt. Érdekes kérdés, hogy mi lesz a sorsa ezeknek az óriási adóhátralékoknak. Végrehajtási utón való behajtásuk több éven át sem valósítható meg, miután ez az adóterhek óriási emelését jelentené. Általános törlésüket az adóerkölcs nem engedi. A dolog rendszerint úgy végződik, hogy ismételt eredménytelen végrehajtási eljárás után valamilyen tárgyi címen törlik az ilyen adókat. Az adóviszonyok javulása mindenekelőtt igazságos adótörvényeket s főképpen pedig az adóigazgatás tökéietesiitését tételezi fel. A mi helyzetünkben a legsürgősebb lépés az adóügyi igazgatás nagyon messzemenő és alapos megjavítása kel-l, hogy legyen. MEGHÍVÓ a csehszlovákiai magyar egyetemi és főiskolai hallgatók negyedik országos kongresszusára Érsekujvárott 1929 szeptember 4—8-ig Holota János dr.-nak, mint Érsekújvár városbirájá- nak és Törköly József dr.-nak, mint az ifjúsági nagybizottság elnökének védnöksége alatt. Program: 4- én, szerdán délután: A delegátusok fogadtatása és elhelyezése. Este 9 órakor: Ismerkedési est 5- én, csütörtökön, délelőtt fél 10-kor: A kongresszus ünnepélyes megnyitása. A kongresszust. üdvözlik: Érsekújvár városa nevében: Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő, városbiró. Az ifjúsági nagybizottság nevében: Törköly József dr. szenátor, a diák- egyesületek nevében: a megbízott delegátusok. Utána a Czuczor-szobor megkoszorúzása. Beszédet mond: Dragula József, Cottely István dr. és Balogh Edgár. — Délután 2 órakor teljes ülés: Cottely dr. elnök, Brogyány kulturreferens és Varga titkár jelentései, bizottságok megválasztása. — 5 órakor: Bizottsági ülések. 6- án, pénteken délelőtt 9-kor: Vitagyülések: Ifjúság és tradició (előadó: Horváth Ferenc), kisebbségi kérdés (Berecz Kálmán), szociális kérdés (Dobossy Imre), szláv-magyar kultur-érintkezés (Duka-Zólyomi Norbert), a cserkész-eszme jelentősége az egyetemi hallgatók mozgalmaiban (Rády Elemér), uj sport (Terebessy János). 12 órakor: Szabó Dezső ünnepélyes fogadtatása. Délután fél 3 órakor: Programadó szemináriumi csoport- gyűlések: Orvosok programja (Csáder Mihály), jogászok programja (Richter László), mérnökök programja (Hornyánszky István), Tanárok programja (Balogh Edgár), tanítók programja (Morvay Gyula). Este 8 órakor: Diák - kulturelőadás: Brogyányi Kálmán: Szlovenszkó magyar művészete. Balogh Edgár: Szlovenszkó magyar tudományos élete. Horváth Ferenc: A parasztság problémája. Morvay Gyula: A magyar falu kulturkérdései. 7- én, szombaton délelőtt 9-kor: Teljes ülés: bizottságok jelentése, jelentések a szellemi viták és kulturprogramadó viták eredményéről, tisztikar-választás, a kongresszus bezárása. Este 8-kor: Szabó Dezső előadó estje. Utána bankett. 8- án, vasárnap délután 3 órakor: Főiskolás sportverseny: kardvívás, staféta, futballmérkőzés. Rendezi: Terebessy János. Minden újságárusnál kapható a Képes Hét szépirodalmi képes hetilap. Egyes szám ára 3 korona. Kramár már 1914 júniusának elején elküldte a cárnak a terveiéit nagyszláv-államszövettég alkotmányának tervezetét Kramár azt mondja, hogy akkor még nem gondolt háborúra, de a terv mégis a háború eshetőségére készült — A moszkvai „Vörös Archív" szerint Masaryk is helyeselte Kramár koncepcióját Prága, augusztus 16. A Moszkvában megjelenő kommunista tudományos folyóirat „A vörös archív“ legutóbbi számában az. 1914. év első felének pánszláv mozgalmaival foglalkozik s ezek ismertetése során közli azt, hogy 1914 junius elején egy bizalmas távirat érkezett Szentpétervárra, amely Kramár dr.-nak a nagyszláv-államszövetség alkotmánytörvénytervezetéről emlékezett meg. A „Vörös archív“ eme közlése nyomán több francia újságíró azzal a kéréssel fordult Kra- márhoz, hogy világítaná meg azt, micsoda al- kotmánytörvény-tervezetről beszél az említett cikk. Kramár dr. az újságíróknak adott nyilatkozatában leszögezte az, hogy a kérdéses táviratot minden valószínűség szerint Svatkovsky V., a szentpétervári távirati iroda bécsi ügynöke küldhette az orosz kormánynak. Svatkov- skyval Kramár hosszú időn keresztül bizalmas baráti viszonyt tartott fenn. A továbbiakban Kramár szó szerint a következőket mondja: Svatkovsky teljes bizalmamat élvezte s gyakran tárgyaltaim vele politikai témákról. így egyebek között kifejtettem előtte a jövendőbeli nagyszláv államszövetség felállításának a lehetőségét, amely államszövetségben Oroszország játszaná a főszerepet. Svatkovsky ismételten kért engem, hogy gondolataimat indítvány formájában dolgozzam ki, amelyet ő Szentpétervárral közölhetne. Kérésének eleget tettem. A szövetséges állami berendezés kérdésével már régóta foglalkoztam. A szláv államszövetség berendezésének terve kiindulópontjául a német birodalom alkotmánytörvényét vettem. Közismert tény ugyanis, hogy ennek keretén belül az egyes államok autonómiája igen széles méretű volt. összeállítottam tehát a szláv szövetséges birodalom alkotmányának a tervezetét s azt 1914 junius elején átadtam Svatkovsky szerkesztőnek. Az orosz cár akkor éppen a román királynál időzött s Svatkovskynak ott kellett volna tennie jelentést terveimrőL Akkor még senki sem beszélt háborúról. Magától értetődik, hogy én sem akartaim háborút. Arra az esetre azonban, ha háborúra sor kerülne, és ha abból Oroszország győztesen kerülne ki, szükségesnek tartottam informálni az oroszokat arról, hogy miképpen gondoljuk mi a szláv törzsek egymáshoz való viszonyát. A javaslatot magam készítettem s arról később a maffiában is jelentést tettem. Svatkovsky később közölte, hogy indítványomat Sazonovhoz juttatta s többet erről a dologról vele nem beszéltem. A tervezet C9ak egy példányban készült s azt gondoltam, hogy ez elveszett. S csak most tudtam meg, hogy megvan a szentpétervári irattárakban. A. „Vörös archiv“ Kraimár említett alkotmánytörvényéhez azt jegyzi meg, hogy azt Masaryk professzor is elfogadta, sőt helyeselte. A háború első éveiben azonban Masaryk is csak azzal a feltevéssel fogadta el az alkotmányt, hogy Oroszország a háborúból győzőként fog kikerülni. Kinderney Pál törzsőrmester személyében elfogták a pozsonyi leány gyilkosát A tettes azt állítja, hogy a leányt saját kérésére ölte meg Pozsony, augusztus 16. A dévényujfalusi gyilkosság ügyében a rendőrség erélyes nyomozása teljes eredménnyel járt. Mihelyt megállapították azt, hogy a meggyilkolt Kudela Jozefina Dubravszky pozsonyi rendőrfelügyelőnek a sógornője s hogy az áldozat bátyja a lovasrendőrségnél teljesít szolgálatot, a nyomozás rögtön jó mederbe tért. Megállapították azt, hogy a meggyilkolt leány szerelmi viszonyt tartott fenn Kinderney Pál törzsőrmesterrel, akinek fiatal felesége és két gyermeke van. Az őrmester családja jelenleg Nyitrán tartózkodik. A pozsonyi csendőrség tegnap kiszállott az őrmester lakásán s azt hivatalosan felnyitotta. A lakásban megtalálták a meggyilkolt nő fényképét. A csendörség táviratilag megkereste a nyit- rai csendőrséget, hogy Kinderney őrmestert azonnal tartóztassa le. A nyitrai csendőrség abban a pillanatban tartóztatta le Kindernay őrmestert, amikor ez a vonatból kiszállt. Megmotozásánál megállapították azt, hogy Kinderney szolgálati revolveréből egy golyó •hiányzik. Tegnap délelőtt kihallgatták és rövid tagadás után beismerte, hogy Kudela Jozefinát ő gyilkolta meg. Tettének okául azt adta elő, hogy a szerencsétlen leány egész éjszakai kóborlás után arra kérte őt, hogy szabadítsa meg keserves életétől. Együtt sétáltak ki Dé- vényujfalura s ott az őrmester eleget tett a leány kérésének s szerelmesének homlokába lőtt. A hullát ezután egy kiugró sziklaoromra ülő helyzetbe helyezte s igy talált rá egy morvaországi turista. A meggyilkolt leányt ma temették el Dévényujfaluban. A hadirokkantak sorsa ... Msgr. Srámek népjóléti miniszter válasza Holota János magyar nemzeti párti képviselő interpellációjára (tj.) Prága, augusztus 16. A hadirokkantaknak nem egy, hanem ezer és ezer indokolt panaszuk van. A hadirokkant minden panasza indokolt, mert ha a társadalom, az állam, minden egyes hadirokkantat selyembe, bársonyba öltöztetne s mindegyiket tejben-vajban fürösztené s ha a hadirokkant ajka panaszra nyilna, úgy ez a panasz ily mesebeli viszonyok között is indokolt volna, egyszerűen azért, mert az ember testi épségét, egészségét, kétszemevilágát semmi földi kincsesei megfizetni nem lehet. Mélyen lesújtó, hogy a csehszlovák kormánytöbbség a hadirokkantak kérdését mindig úgy kezelte, mintha nem a társadalom áldozatairól, hanem annak veszedelméről, terhé- ről volna szó. A rokkantsególyek összege oly csekély, hogy éhenhalásra sok, de a megélhetéshez kevés, ámde ezt a kis alamizsnát is olyan kegyképpen juttatja a kormány a kiválasztottaknak, mintha legalább is miniszteri fizetésről volna szó « minden lehetőt elkövet annak érdekében, hogy a segélyfizetési kötelezettség alól meneküljön. Ebből a célból újabb és újabb orvosi vizsgálatokat kénytelen végigcsinálni a hadirokkant, akit a negyedik- ötödik ily vizitnél majdnem vasgyurónak deklarálnak, csakhogy a kormány a nyugdíjfizetést beszüntethesse. A védekezés, jogsegély ki van zárva, mert hát a „szakértő orvosu nézete szerint a kérelmező már makkegészséges és ennek véleménye ellen nincs appelláta. Főképpen a magyarajku hadirokkantak egy másik általános panasza az, hogy a hivatalos fölvilágositások miatt a törvényes határidőn belül nem kérték a rokkantsegélyt s amikor kérték, akkor már késő volt. Az ilyen esetek olymódon történtek, hogy a hadirokkant az első dobszóra a jegyzőhöz sietett, ott bemondta adatait s azt gondolta, hogy ezzel minden rendben van. A jegyző a fölvett írást vagy elvesztette, vagy eldobta, csak a fölöttes hatósághoz nem küldte el. Három-négyévi türelmes várakozás után a hadirokkant érdeklődni kezdett ügye iránt s akkor, nem csekély meglepetésére, azt tudta meg, hogy ő nem is jelentkezett soha. Ilyen esetről számol be Srámek népjóléti miniszternek az alábbi válasza, amelyet Holota János magyar nemzeti párti képviselő interpellációjára adott: Sülyi Márton köbölkút! lakos orvosi vizsgálatra való fölhivása s rokkantjáradékának megállapitása iránti kérvényét legelőször a kö- böikuti jegyzői hivatalnál 1923 december 10-én fölvett jegyzőkönyvbe mondotta be, amely alkalommal előadta, hogy ballábára 1917-ben megbetegedett s hogy egészségi állapota állandóan rosszabbodik. Sülyi Mártonnak az 1922 január 25-iki 39. gy.-sz. törvény szövegébe fölvett 1920 február 20-iki 142. gy.-sz. törvény 29. §-a értelmében 1923 március 16-án kellett volna jelentkeznie; eme határidőt azonban elmulasztotta s ez okból jelentkezése az 1923 julius 4-iki 146. gy.- sz. törvény 2. § 1. pontja szerinti utólagos jelentkezésként kezeltetett, azonban a népjólét- ügyi minisztérium 1925 december 28-i 56523— V.-la-25. sz. határozatával neki nem engedélyeztetett, minthogy nem igazoltatott kétségtelenül, hogy betegsége (fogyatkozása) a világháborúban teljesített katonai szolgálat folytán támadt. Sülyi állitja ugyan azt, hogy orvosi vizsgálatra a volt köbölkuti körjegyzőnél, Csepregi Gyulánál már 1921. év őszén jelentkezett, aki a jelentkezést ki is állította s a bratislavai országos hadigondozó hivatalnak meg is küldötte; emez állítás azonban nem lévén hitelesen igazolva, a jelentkezési eljárás megújításának alapjául nem szolgálhat. A jelzett beadvány a bratislavai országos hadigondozó hivatalhoz nem érkezett, a volt jegyző Sülyi 1921. évi jelentkezésének elküldéséről szóló postai föladóvevényt elveszítette, a jegyzői hivatal 1921. évre szóló iktatója, ahová a jelentkezés be lehetett volna jegyezve, hiányzik. A jelzett állitás hihetősége ellen szólnak továbbá Sülyinek 1923 december 10-iki jegyzőkönyvbe mondott adatai, ahol az 1921. évi jelentkezésről egyáltalában emlités sincs, továbbá' az 1924. évi áprilisi jegyzőkönyv adatai, amelyek szerint a járadék iránt a községi hivatalnál (nyilvánvalóan Köbölkuton) szóbelileg jelentkezett, utasítva lett azonban, hogy jelentkezésével várjon addig is, mig a községi hivatal a rokkantakat jelentkezésre dobszóval föl nem szólítja, ami csak 1923. évben történt. A fölsorolt okokból a népjólétügyi minisztérium nem ismerhette el azt, hogy Sülyi Márton a törvény által megállapított rendes határidőiben jelentkezett s az orvosi vizsgálat iránti utólagos jelentkezését sem engedélyezhette. A népjólétügyi miniszter: Srámek s. k. Srámek miniszter ur, nagyprépost, válasza nyilván arra mutat, hogy az ő számára egy nyugdíj, alamizsna nélkül kínlódó hadirokkant semmivel sem több egy aktaszámnál. — A miniszter ur azonban nemcsak ama keresztény szeretetparancsok ellen vét, amelyek betartására az általa viselt papi köntös kötelezi őt, hanem elmulasztja hivatalos kötelességét is akkor, amikor egy magyarajku hadirokkant alamizsnájának a reményét is elveszi az által, hogy megállapítja, hogy nincsen — iktatószáma. A miniszter ur nagyon jól tudhatná ugyancsak a törvényhozóink beadványaiból, hogy teljesen azonos esetekben, amikor nem volt „iktatószáni“ s a jegyző ur emlékezete is fölmondta a szolgálatot, az érdekelt hadirokkantnak a haragosai is tanuságtételre jelentkeztek, hogy a saját ügyes-bajos dolgukkal a jegyzőnél jártak ugyanakkor, amikor a hadirokkant a szomszéd asztalnál diktálta a később eltűnt jelentkezését. — Srámek miniszter ur erre nem válaszol, mert nem is válaszolhat, de még vizsgálatot sem Indított a hivatalos kötelesség elmulasztásával megvádolt jegyző ügyében. Hadirokkantjaink helyzetén csak egy uj, liberális törvény segíthet, amely az összes, eddig elkésett jelentkezőknek uj határidőt ad kérelmük benyújtására. Az uj törvény föladata volna továbbá az is, hogy megszüntesse az alamizsnarendszert s becsületes nyugdíj járulékot állapítson meg a háború áldozatainak. Fizessen elő a -ms mr KÉPSS Héf-re Előfizetési ára y* évre 36.— Kés.
