Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)
1929-08-14 / 183. (2108.) szám
6 1929 augusztus 14, szerda. Jegyzetek Tátra A Prágai Magyar Hírlapiban olvastam, hogy nem elég a gyémánt, ha nem szakértő kéz csiszolja. Nem elég a természet gyémántja a Tátra, ha nem a zipszerség nagyszerű emlbersége kezelné ezt a csodálatos helyet. Mert ehhez az emberséghez nemcsak kultúra szeretet, munka, hanem humanitás is kell. Ezzel az emberséggel’ épültek ki a tátrai gyógy- és üdülő helyek. Ez az emberség tette lehetővé, hogy a természet Istenadta erejét felhasználták a beteg emberek gyógyítására . . . S így fejlődött ki Tátra Madárháza. 1884-ik évben felfedezték, hogy a Tátrának ez a része fekvésénél fogva a legideálisabb gyógyhely és ma egy gyönyörű palota művészi inteiáeur hangulatú szobájából nézem a hatalmas hegyeket . . . . * A hegyormokon itt-ott megcsillan a hó... S a majdnem 1000 méter magasban elterülő Madárházán az örökzöldek mellett virágosán tarkálik a rét . . . Napragyogás . . Madár- csicsergés . . . Minden olyan derűs mosoly... Bárányfelhős kék ég . . . Valaki csendesen sóhajt mellettem „Istenem, de szép" . . . A gyémántot csiszolják és a régi bibliai idők csodáit itt modern alapokra fektetik. Mózes vizet fakasztott a szikláiból é :■ •:?. ■ rásiviz a matlárházi szanatóriumban már hidegen és melegen csobog . . . teher, hogy naponta kétszer is érdeklődnek a vendégek hogyléte felől . . . * Érdekesek ezek az orvosi vizitek. A főorvosok vezetésével egész raj vonni fel. Hogy aludt? Milyen az étvágya? Mi a panasza? Mit szeretne? Mindennapi gyónás. Mindennapi megkönnyebbülés . . . * Aztán jön a komolyabbik rész. A betegek közül X ur vagy Ypszilon kisasszony hirtelen eltűnik. Nem jön az étterembe, nem látható a társalgában, ne,m üldögél a kávéházban, nem randevuzik az utón . . . Visszavonult szobájába . . . Néháy nap múlva ismét ©lőjön. Jobban néz ki. Mosolyog. Mintha nem történt volna semmi. Pedig köziben megope- ráiták . . . Tüdőoperáció . . . * A tudomány diadala . . . Egy csomó „terminus technikus", mindegyik más és más életmentést jelent. Kissé nehéz megmagyarázni a különböző módszereket . . . Van olyan páciens, akinél levegővé vágják össze a beteg részt. A másiknál a rekeszizmot vág- eják el. Eset ©lég bordadarabokat metszenek ki, ami által gyógyulást érnek el. Vagy ma már egy Lyukas tüdőt egyszerűen úgy plom- báznak, mint egy odvas fogat ... A madárházai üdülők, vérszegények, idegesek száz százaléka gyógyul meg ... A betegeknek pedig nagy része válik egészségessé '. . . * Még a szomorú betegek is vígan gyógyulnak ebben a hygienikus kényelemben . . . Nemcsak a fizikai, hanem a lelki egészséget is megtaláláják... Hisz itt az operáló fcírovos a művészetről, vagy a beteg egyéniségének megfelelő témáról beszél, miközben operálja. * Mindenki megtalálja a maga társaságát... Egy-egy kirándulásnál, vagy egy rummy játszmánál, olyan internacionális társaság verődik össze, hogy akár népszövetségi ülést lehetne rendezni . . . Igaz a politika és az élet egyéb hiábavalóságai itt nem érdeklik az embereket . . . Madárházán maga az élet lényege hatja át a lelkeket . . ‘ * S a gyógyulási eredmények a tátraiak kul- tur,munkájának igazi humanitása . . . —í— Felvétel a briinni és pozsonyi magyar menzára * A rádióról már számtalan értekezést olvastam. A huszadik század technikai vívmánya — mint ovastam — oktat, szórakoztat, sok kulturmunkát végez. Valamit azonban még nem olvastam, hogy gyógyít is ... Ez nem frázis. Ez természetes ... A gyógyulni vágyó fekszik a szobájában . . . Becsap az ózondus levegő . . . Kicsit nyugtalan. Ránehezül a vágy és ágyánál megszólal a mindent feledtető rádió ... Az üdülő a balkonján szemléli a regényes tájt. Eszébe jut a világgal való kapcsolat és ott is megszólal a rádió. * Pályázhatnak: a briinni és pozsonyi egyetemeken s egyéb főiskolákon tanuló, szlo- veuszkói illetőségű, magyar nemzetiségű főiskolások. A folyamodványok benyújtásának határideje: 1929 szeptember 1. A fölvétel iránti kérvények a Menza-bizottsághoz cimezve, Grosschmid Géza dr. szenátor címére (Kosice- Kassa, Fő-ucca 4. I.) küldendők be. A kérvényhez csatolandó: az eddigi tanulmányi előmenetelt igazoló bizonyítvány (érettségi bizonyítvány, colloquiumi, államvizsgái bizonyítványok, index stb.), szegénységi bizonyítvány, mely úgy a folyamodó egyetemi hallgató, mint szülői vagyontalanságát igazolja, egy pontos címmel ellátott válaszbélyeges boriték (a határozat közlésére és az iratok visszaküldésére). A Menza-bizottság az üresedésben lévő helyek száma erejéig és legjobb belátása szerint határoz. A csehszlovák főiskolákon tanuló magy ar nemzetiségű ifjak támogatására alakult társadalmi nagybizottság Kassán, f. évi augusztus hó 2-án tartott üléséből. Grosschmid Géza dr. szenátor, Törköly József dr. szenátor, elnök. ügyv. igazgató. Érdekes az a felfedezés is, hogy az üdülőknek és betegeknek nemcsak kellemes, de hasznos is a muzsika. . . . Ebéd . A zene játszik . . . Vacsora ... A zene játszik A házizenekar bemuzsikálja a ragyogó étiéi met------Minden csupa hangulat ... A ven-' dég é szre sem veszi, hogy az egymás utáni fo - gások hosszú sorát fogyasszák el. Muzsikát hallanak, pedig esznek . . . A VILÁGMINDENSÉG FELÉPÍTÉSE NöitíBffliniiiiiiiiiübu A P. M. H. CIKKSOROZATA A VILÁGMINDENSÉGNEK, AZ ÉLETNEK S AZ EMBERNEK FEJLŐDÉSÉRŐL Írja: VÉCSEl ZOLTÁN dr. Az állócsillagok rendszerének látszólagos mozgásai Az égboltozat tengelyhörüli forgása — A fénytörés látszólag emeli a csillagokat — A világtengely pergettyüs mozgása * Valamelyik este a moziban voltam . . . Egy egy egészen uj filmet peregi ettek le. Érdekes volt. Egy szők leány, meg egy fiatalember ült előttem. Jó szorosan egymás mellett. Éppen úgy, mint akármilyen nagyvárosi moziban. Nem sokat láttak az egész előadásból. Egyszer hallom, amint a fiú a végén megszólal és csendesen mondja: „Kár itt játszani jó filmeket". * Igen . . . Szerelem . . . Valaki halkan mesélte nekem, hogy a Lomnici csúcs szerelmes a csillagokba. A virágok szerelmesek a fenyvesekbe. Mindenki szerelmes. Zauberberg. Varázslatos élet. Az égből közelről mosolyognak az angyalok . . . S a vendégek szerelmesek a szerelembe . . . * Nem is csoda . . . Olyan szép itt minden... Van valami, ami megfogja az ember lelkét... S a vendég nem is tudja, hogy a természet által kiváltott kellemesen megnyugtató hangulatot még mesterségesen is igyekeznek állandósítani. Például a szobák falai és az egész berendezésük más és más színűek... Van kék szoba, lila appartement, sárga szóiba, bordó appartement és más sokféle színárnyalat, h. 0y mindenki olyan hagutatu szobában lakjon, amelyik megnyugtatja. Nem is olyan paradoxon, amit hallottam, hogy ebben a nagy zöld rengetegben, olyan rózsaszínű a hangulat . . . * Sok apró öröm van itl, de ezeket néha elrontja a nagy hatalom. Ez pedig nem más, mint az orvosok mindenhová elérő szigorúsága. Tele van a szanatórium orvosokkal, hol itt, hol ott bukkan fel egyik, vagy másik . . . Hol a játék te remiből hallom: „Iksz ur az előbb tenniszezett, most már ping-pongozik, legyen szives abbahagyni". A másik pillanatban már a zeneszóbálból hallom: „Kisasz- íizony Lalin már eleget zongorázott". Minden embert számon tartanak. Azonban még sem A régiek világszemléletében az állócsillagok a kristályos szférához rögzített viiigitó testek voltak, mintha ragyogó szögek volnának verve egy üvegburkolatra. Ebben az elképzelésben tehát a csillagok mind egyenlő távolságra voltak tőlünk s örökös merevségben helyezkedtek el. Lassacskán ugyan felismertek egyes változásokat, ezek azonban nagyon jelentékteleneknek tűntek fel e úgyis lehetett értelmezni őket, hogy az egész szféra bizonyos ingadozásoknak van alávetve, míg a csillagok egymásközti viszonyukban teljesen szilárdak és változatlanok. Kopernikus a földet kimozdította ennek a világképnek szilárd és változatlan helyzetéből, a világmindenség központjából a naprendszer kis és jelentéktelen bolygójává zsugorodott földünk, tehát az egész világképnek meg kellett változnia. Az emberiség bepillantást nyert a tór messzeségeibe, a szféra fogalma eltűnt s a végtelen min- dénség került a helyébe, amelyben az állócsillagok el vannak osztva s napunkhoz hasonlóan önálló világtest-individhunok, amelyeket borzalmas távolságok választanak el tőlünk s egymástól. Az állócsillagok — mozognak Ha azonban az állócsillagok elszigetelt testek a világűrben, akkor önálló mozgásokat is kell végezniük, mert a világűrben nincs nyugalom és neim is lehet nyugatom. A valódi nyugalom egy pillanata egyidejűleg a meglevő szétroon halódását jelentené, csak a már meglevő mozgás tudja hoszFizessen elő a mr Képss Hét-re Előfizetési Ara 'A évre 36.-- Kcs. [ szabb időre biztosítani a világmindenség stabili- ; tását. Erre igen világosan megtanít bennünket a mi naprendszerünk, amelyben csupán a bolygók mozgása által létrejött cecntrifugális erő tart egyensúlyi helyzetet a nap vonzási erejével. Ha a bolygók mozgása hirtelen megszűnne, abban a pillanatban a nap felé kedzenének zuhanni, hogy belehullva elpusztuljanak. Huszonnégy óra alatt megfordul az éggömb Hogy most már az állócsillagok mozgásaival — ez nem paradoxon — teljesen tisztába jöjjünk, tegyük fel, hogy hosszabb időközben napokon és órákon át egy pár állócsillagnak a helyzetét a legnagyobb pontossággal meghatározzuk az úgynevezett meridián-műszerrel. Először is megerősítést nyerne egyik tapasztalatunk, amelyre szabad szemmel való megfigyelés utján is rá jutunk. A csillagok 24 órán belül megfordulnak az égboltozat északi sarka körül, csak látszólagosan, amint tudjuk, a földnek az égboltozat sarka felé irányított tengelye körül végzett forgása miatt. Ez a forgás azonban nem megy egészen egyenletesen végbe, hanem különösen a horizont közelében zavarok lépnek föl, amelyek azt eredményezik, hogy a csillagok korábban kelnek fel és későbben nyugszanak le, mint kellene. Ezt a jelenséget refrakciósak nevezzük s onnan származik, hogy amíg a fénysugarak légkörünkön áthatolnak, eredeti irányuktól eltérnek, még pedig annál jobban, minél ferdébb szög alatt hatolnak az atmoszférába, legerősebben tehát a horizonton. A refrak- ció következtében tehát a csillagok látszólag emelkednek s azért láthatók még akkor is, amikor már a horizont alatt állanak. Hogy tehát a csillagok valódi helyzetét megáll a pithassilik, min- 1 dán csillagászati megfigyelést a refrakció miatt [ korrigálni kell, ami igen gyakran nagyon korapM-j kálit számítása feladat. v I A nap összelapult korongja Itt közbevetőlegesen megemlítjük, hogy a re- frakció létezéséről mérőeszköz nélkül is köny- nyen meggyőződhetünk, ha a napot reggelenként és esténként közvetlen a horizont (az a kör, amelyben a szemhatár az égboltozattal érintkezni látszik) felett megfigyeljük. Ilyenkor a napnak egyébként köralaku korongja oválisnak tűnik fel s a függőleges tengelye látszik rövidebbnek. Ez a tünemény nagyon szembetűnő s azzal magyarázható, hogy a refrakció növekedése közvetlenül a horizonton igen erős. Ennek következtében a nap korongjának alsó pereme jobban emelkedik, mint a felső, közelebb nyomul tehát hozzá, ezért a nap függőleges tengelye rövidebb lesz, mint a vízszintes, amely nem szenved változást. Az áll öcsi Hágóknak két először felismerhető mozgása, a mindennapos forgás s ennek a forgásnak módosulása a refrakció következtében, csak látszólagos, a földnek tengely körüli forgása s a földet körülv.evő légburkolat okozza, ennek a két mozgásnak magukhoz az állócsillagokhoz semmi közük. A 26.000 éves platói esztendő Ha az állócsillagok helyzetét tovább figyeljük meg, csakhamar rájövünk, hogy minden állócsillag napról-napra korábban kel fel, illetőleg nyugszik le s ez a különbség csaknem 4 percet tesz ki, tehát nagyon jelentékeny. Ezeknek ősz- szege egy félév alatt 12 órát tesz ki, ami azt jelenti, hogy napközben állanak a horizont felett s ennek következtében nem láthatók, míg egy év múlva megint minden a régiben van. Ennél az évszakok változásaival szoros kapcsolatban lévő jelenségénél is ismertnek tessz ül; fel a magyarázatot, a föld nap körüli keringéséneik következmé- .nye ez s az égboltozat megfigyelésekor a keringés következtében előálló periodikus változások szintén csak látszólagosak, nem pedig reális változások az égboltozaton. Ha a csillagok megfigyelését hosszabb időn át végezzük, úgy még az állócsillagok további mozgását figyelhetjük meg, amely abban nyilvánul, hogy az állócsillagok egymáshoz való helyzete nem változik ugyan, de a csillagos égboltozat lassanként eltolódik az alap&ikságokhoz és alapvonalakhoz képest. (Előző cikkünkben emlékeztünk meg róluk). Mivel azonban a csillagok egy- másközti helyzete emiatt nem szenved változást, hogy ennek a jelenségnek a magyarázata is maguknak az alapsikságoknak változásában rejlik. Tényleg úgy van, hogy a föld tengelye általában megtartja a föld pályájához való hajlá6át, nem tartja meg azonban ennek a hajtásnak irányát. A föld tengelye naponkénti forgásához viszonyítva nagyon lassú pergő-forgó mozgást végez, éppen úgy, mint a ferde szög alatt mozgásba hozott pörgettyű tengelye a sima asztallapon. 26.000 esztendőt, az úgynevezett platói év az, vesz igénybe ennek a mozgásnak teljes befolyása, ezután a periódus után az állócsillagok helyzete a világgömb egyenlítőjéhez, s az aequator meg a pálya tengelyvonalához viszonyítva ugyanaz lesz, mint 26.000 évvel ezelőtt volt. Ennek a mozgásnak precesszió a neve s megint nincs vonatkozása az állócsillagok rendszerével, hanem a föll tengelyének változásából következik és ezért fejtegetéseinkből kikapcsolhatjuk. ——« M wu—r V Mars-szótárt ad ki Robinson doktor ur Robinson, az angol spiritiszta, néhány hónappal ezelőtt, rádiósürgönyt küldött a Marsba és ezzel világszerte ismertté tette a nevét. Ő volt az első, aki a városi rádióleadóállomá- son sürgönyt adott fel a Mars nevű planéta címére. Az angol táviróhivatal tisztviselője vonakodott a táviratot továbbítani, de Robinson a távirófőnöks'éghez folyamodott, amely kérésére megengedte a távirat továbbítását, azzal a kikötéssel, hogy a távirat sorsáért semmi felelősséget nem vállal. így került az első Mars-távirat a világűrbe. Azóta Robinsonnal; számos követője akadt. Több helyről, Párisból, Bécsből küldtek ilyen táviratokat a Marsba. Ugylátszik azonban, hogy ez a marslakókban nem kelthetett túlságos érdeklődést nyomorult sártekénk iránt, mert még a mai napig sem köszönték meg a figyelmes urak üdvözletét. Ez a kis csalódás nem vette ©1 Robinzon ur kedvét. A napokiban hosszú előadást tartott a marsnyelvről, amelyet attól a marsszellem- töl tanult, aki a spiritiszta szeánszokon több- izlben megjelent. A bogaras ánglius szerint a Marson egyetlen egységes nyelv uralkodik, egy csinált nyelv, úgy, mint nálunk az Espe- ranto vagy az Idő. A Marson ugyanis az egyes államok államszövetségbe tömörülitek. Mielőtt azonban a kedves marslakók megteremtették a Mars egyesült államokat, náluk is minden országnak megvolt a maga nyelve, de az egyesülés óta ezeket eltörölték és helyettük egyetlen, egészen egyszerű nyelvet használnak, amelyet egy tudósokból álló bizottság állított össze a régi nyelvek elemeiből- Évezredei; múltával feledésbe merültek a régi nyelvek és csal; ez az egyetlen műnyelv maradt meg. Ez a nyelv egytagú szavakból áll, mint például a kínai nyelv. Robinson ur kilátásba helyezte, hogy rövidesen kiadja a Marsnyelv szótárát. Nobilison ur mindenesetre kivételes helyzetiben van, nincs senki, aki majd könyvének esetleges sajtóhibáira rámutasson.
