Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)
1929-08-11 / 181. (2106.) szám
12 <PISS^-iVysí^KR-HTKfcS3> M89 *nf!o*íhö 11( ▼jtsámtjt. Bűn és bűnhödés A büntetés mint a nemzeti civilizáció fokmérője — Milyen a büntetési rendszer Amerikában és Európa különböző államaiban tadkteStónfctól.) As a mód, amelyekkel ss. egyes neanzöták a bűnözőikkel bánónak, sok tetóntedban a nemzeti tóvilizációoak fokmérője. A nemzetek böntetőtérvéaykünyvei, börtön- resdtszareé a némáét világnézetében gyökereznek és a nemzeti hrrmíHiiramis Basmlíoiíwmai. Az alábbiakban seregszemlét tartunk a nyu- gaíá civilizáció több foiítosabb országinak bűnügyi és igazságszolgáltatási viszonyai felett — feátónes Tessz megffeyeksii azokat a különbségeket, amelyek a* Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Németország, Hollandia, Ausztria és Magyarország büntetési viszonyai között varrnak, > Amerika Hoover elnök a beiktatása aflcaltmával mondott bestédében kjjtóeotette, hogy Amerika teazságszofeáiiatási viszonyait gyökeresen meg Stíl vákottattai Mindenki előtt világos, hogy 'Aznerfk* az «gytdea ország sx egész vBágtm, ametyen a bünhnilámok egymás után rónainak ÉL Csak ss nőm világos rrfneténki előtt, hogy Béért éppen Amerika szenved & faSratetkssíii eaő» és nagy b©a8aóMzno& rnü&tt? 'A §tó etetőt an» megkaphatják m ameriBEai btoQgyi és igazságszolgáltatási viszonyokban. Kesére néhány nagyobb fegyfcázat és börtönt, ss amerikai fcgyfcásak és börtönök a dhdlzáefó szégyenei Ebben a fejlett higiéniája országba® s fegytoázaic: és börtönök piszkosak: és egéss- ségteleoak. Esek a börtönök és fegyhátók jel- iemrik a iegjöbban ss egész amerikai bűnügyi és igaaság^oigáftíitásf helyzetet, amely egész- ■értélén, írsz, ftóUtetes és korrupt Az ssnerS- k» mfiőfasst nagyon sokszor ^^ágpscigáStabél Is emerik sí N&tionté Oöffio OoboMoa fcgaíó&íbS jeientóae neerhst *a% amerikai börtön hmetelfesíöJ ptezkos fetésxrsémy, amely a beon- tekált a bűnözés minden formájában kiképezi... A* amerikai gocaoestevők elenyészően csekély percesbe ayerf ci a j® megérdemeít büntetését. .. Aa amerikai ^anságsaolgáltatásnak gépezete legjobban azokra az tóviTági btostévet- keneáekre hasonlít, amelyek eöen harcolni felAtsgíí& 1 _ AbgKábsns bCrtönőfc, fogliáxak és tegyf&feafc központi fídtigyaiat alatt áSoak és kezelésük teljesen egységes. A bűnözőket a központi hatóság osztályozza és böaösői „egyéniség-filcnek** megfokiő börtönbe vagy fogytáiba köMi. Akik döntik életűkben kerüksek a törvénnyel eRen- tötihe, AaigSáfcan nem bélyegeik meg btirtönböntetést BsUtaS sok megtévedt embert megmentenek a megbélyegzést®, amely sok ecetben bűnözőt formái sx egyszer meg tévedt, de WBbUb beetóSetee emberből. Angiéban nagyon viryteiak arra, hogy a törvény esBen vétők nekerü&essenek olyan társaságba, amely tórorstja őket As előzetes letartóztatásban és vizsgálat fogságban lévő emberek külön cellákban várják meg ügyök lefolytatását é* a ki- ■dbb büntettek miatt ©Ítéltek nem kerületnek öwze romlott, visszaeső Wtoözőkked. A’ hömözőke* a következő kategóriákba osztályozzák:: Fiatalkora, felnőtt, bűntetten eJÖétetü, visszaeső bűnöző, normálé, vagy abnormális bűnöző. A» angol ^Buságezolgáfcatfe nagy upfcása a preventív fogvatartáa, amelynek lényege a®, hogy megrögzött, visszaeső bűnözőket a büntetési idő lejárta után fs fogva tartják egyxJeág nehogy újra vfesasfcérjeaefc gonosztevői pályá- jifaa. Aa angol börttiPÖk és fogybázsík riagyo® tiszták. A rabok és fegyencek nem tölthetik tétlenül bennük a napjaikat. Mindegyik dolgozik, mándegyfcBefc van eífogialteága. A rabokat és a fegyenceket tanítják, könyveket oKas tatnak és a középiskolái tananyagnak megfelelő tansedmányokat folytathatnak. Néhány nappal a káBrabaxtuláea előtt a Rabokat Segélyező Társaság tisztviselője tárgyal a kiszabadulás előtt áflóvaL Ez a társaság önkéntes tfecrtvisefökbőí áZl, afcjfc gondoskodni: arról, hogy a kiszabó- dntt rab megfelelő módon újra eífoeiyezkedbee- sen aa életben, hogy munkát kaphasson és így ne is gondozasson arra, hogy ^még egyezer, ato^ára** ezeroncsét próbál és annyi pénzt szerez, amellyel eősndfuáiat a „beeeűletee1* étet- bsn. j *1 /.• d ■ Franciaország Hogyha FVa.ndaorszógot a bűnözőivel szemben tanúsított magatartása szerint Ítélnék meg, akkor a e$v€Ezált vBÜg tegfcegyeÖenebfo nemzetének tárhatnánk. Franciaországban nem történik kfeérlct a bűnöző megjatvSR-áflára. Hogyha a sivár és swigoru böatöribűntetés nem tanította meg a bűnöző élet elkerülésére, az Ördög-szigeten a legborzalmasabb leckében Miét része. Franciaországban mracfl „bfln-özőosztályM. A visszaeső bűnözők' a fegyíházk ólén iák lakói. Franciaország az egyetlen ország a világon, amely még megtartotta art a régi szokást, hogy visszaeső bűnözőit elküldi kényszermunkára a tartományokra. Az Ordögsziget 8 azoknak a fegyenetáboroknak hosszai sora, amelyet a francia Guineában már régen megalapítottak, befogadja mindazokat, ák& másodr, vagy banmaxSzbeo. követtek el bűncselekményeket. Azoknak a ezáma, akik ezekről a fegyesicteJepcksől visszatértek nagyon csekély. Még csekélyebb azoknak a száma, akik visszatérve újra efleatétbe mertek volna kerülni a térvénnyek Franciaországban a gyilkosságok nagyon gyakoriak. Éppen ezért a gyilkost, hogyha a francia befolyásolható és gzeotünentáBe esküdtszék bűnösnek mondja ki, a legasigortibbam elité!!. A francia börtönök sárvárak és egészségtelenek. A bűnözővel szemben mrandenfci közönyösem viselkedik. Az elítélteket a törvényszékről egyeaessjiA szállítják az ábaeri fegyfeázakfea olyan nsmU kocsMKm, amelyek ss eEtéRet rögtön meggyőzik helyzetének komolyságáról. Eaeíket a vasúti kocsfeai sűrű vasrácsok választják ketté, &s elítéltek apró ealfákban ülnek bennük és beeaéiniök neon szabad. Ezeket a fogyenckocsdkat Icgtöbfonylre teherrvonatok- kial kffldSv és csak nappal, úgyhogy a raboknak egy-két uapig kell megvasalva ttfniOk. A börtöoökÍMaa senki' sem fcömcSk a rabokkal. % kÍBzabaduiás után még kevésbé. Minden kisza- bsdnit fegyesrec csak arról lehet meggyőződve), hogyha újra ©Mmtétbc jut a törvényk ön yw eí, akkor nem kerülheti tó az Ördögsziget, vagy más hasonló intézményt. A bűnöző, aki máso- <®k Msen körűi francia bíróság eié, e^'SsrtlI- het arra, hogy azonnal fegyenrtelepne küldik. Ez az oka annak, hogy Franciaország területén belül mncaseffíek vigsTsaaső bűnözők, akik fogfeikosásezerQeaa tbdk s törvényszegést és e* az oka annak, hogy Fzaoeáaorazágban nincsenek böstáitsllámok. : i Németország jSbbsúc áSsnéra, hogy NSuteiországiÉBa meg- itóíotőstn aépsMseű a bűnözők reformálásának ás nevelésének tóve, es se tóv nem kerül át teljeses a való életbe. , Németországban csak a bűnözők 20 százaié- I ka les* visszaesővé és a börtönök népessége 1928 óta 70.000-röl 1928^g 82.000-re esett. A börtönök népeusaégét dbbem as esetben napi átlagban száuritjuk. Németország kghakwdottaibfc újítása a börtönök admintestrációja terén az úgynevezett „Stu- feaasyatem- megalkotása volt, amelynek lényege az, hogy az eötéltek megavisetetttk szerint fokozatosan juthatnak jobb és jobb helyzetbe. Minden rab az eteő osztályban kezdi, amelyben semmi privQégázma nincs. Ha 9, vagy 6 hónap múltán egyezer sem vétett a börtönszabályok elten, a másod®: osztályba kerülhet, amelynek tagjai látogatókat fogadhatnak, néha levelet Írhatnak és a cellájukat saját Ízlésűk szerint egy kicsit JteMissitfcetác. Ezeknek megengedik, hogy vasárnap délután a közös társeűgóterejxíben 1 óráig b®8zé%eűhe®seinek. A harmadik osztály bán látogatók fogadása alkalmával a rab saját ruháit hordhatja, rádiót hallgathat és társasjátékokat játsziba tik. A nő* f egyházak Németországban nagyon tiszták és otthonosak. A nőket snfedaoféte házimunkákba*) és szabászaté mnmkáMxam kiképezik és mindent elkövetnek, hogy a büntetésük kitöltése alatt megváltoz xaaak, Hollandia HoHantSáSiai asz egyes zárka annyira SS&lá- aos, hogy & rabok büntetésük ideje alatt agy- szer sem láthatják egymássá Amikor a rab bizonyos marka elvégzése végett elhagyja a celláját, olyan kámzsát vfeeL, amely teljésen letakarja aa arcát. Ex a módszer két okból elOnyöe. Az egyik az, hogy bs egyes oefiákban a rabokat nem ronthatják el a ratotáraank. A második az, hogy a Mszabödnlt rabok nem zsarolhatják meg r?&társaikat azsted a fenyegetéssel, hogy nyávánosságra hozzák börtönvfeelt voltokat A hoDand börtönök és tegyháaak ceflái egy- szerűek és komorak, a táplálék éppen hogy elégséges. Az elrtélték semilyen prrvilégfMnban nem lészesüBietnek ée |z jó vagy rossz maga- viseletét nem büntetik vagy jutiteazJk; Ausztria '£& osztrák ^fcságerolgáítatSe nagyon fejtett kárpitos javitómöhely. » vidék rótmére is itrtínyo* áraikon vállaljuk, Praka V1L Vltemká Bubenaky Phrovar). Mmdeo/éU) régi botort veazflnk is eiadtmk. jgl^iiiiiiiiiiiwiiiitf és hunnánas. Atraztiriában nagyon vigyáznak arra, hogy az elítéltek ne gyakorolhassanak egymásra rossz hatást. Ausztriában a legszigorúbban megkülönböztetik a fiatalkorú és ftó- nőtt-bűntetéseket Külön törvényszékek vzónák a fiatalkaroak számára és egy törvény é* jogszokás szeirint el nem ismert, de azért használatban lévő disztmkció vteun. az intellekttiábB osztályok és a többi osztályokhoz tartozó bűnöző között. A műveltebb bűnözőket a legtöbb esetben imoki vagy könyvtárosi munkáira a&n katmazzák és a börtönben való foglalkoztatás lehetőleg egészen fedi a fegye ne eredeti pályáját , AwartriánaS: Ka* nagy börtöne vwn. öt a f8rs öak és egy a nők számára, ezekben a börtönökben az egy évnél hosszabb időre Ítélteket tartják. Ezekben a börtönökben összesen 3570 személynek van helye. A hat főfoörtöoön kívül Aceztfiában van 16 törvéoywoéiri fogház. Az osztrák börtönben ss elítéltek egy része közös részben tölti bf ® büntetését, a másik része az egyes zárkában él büntetésének ideje alatt, As egyes zárkában tartott rab a zárkájában végzi kijelölt munkáját ée büntetésének egén* ideje alatt el van tiltva a bestédtől. , Az osztrák rendszer bizonyos tehetőségeket ad a jó magavisetetü rabok számára. A rab JÓ magaviseletével büntetését sgyhazmadávíti megrövidtfceti, sőt az is tehetség ee, hogy a példás maga-viseletű rab Ítélete felének eltöltése után tosaabadulh&t ée mindaddig szabadlábon maradhat, ameddig nem kerfi a törréaj^ DyíR €K6ZIv0tDeu f \ i Auartrifiban a halálos Ítéletet 1919-bea <£& rölték, Érdekéé megfigyelni, hogy ez az tótQfc Jós nem okozott különösebb változásokat Amm tda gyűkoeeági ststfartákiSran. A gyBko»ágoü szánra nem emelkedett as Étisgen felül, de BÉBI is eseté as átfogón aioL i , Tiz egyszerű kérdés Rovatvezető: Vécsey Zoltán ér* Mm WS*mfc a focrsnadik sonart kérdéseit és azokra vonatkozó feleleteket: L Ha «* egyenlítő körűi egy küumétar awgassagban vastetvonecM építenek, mennyivel tenne e* hoseocabb az egyenlitőu körbeesstedő vasutsát? Ü28 kümnéterrei. (A* cgjfsű&H kertltete 2 r pL A» egy kflrroéter- rel oagasabboc taté vasoivorwdé S (r+1) pL A kwS3 kmnbeége 2 pl, a Luda^b-aatia teiteasraaa, vagyis 650. 2. Ki veit as, M a VbomdtBábm nem aysgodott te a nap? F. Káwíy m*#sáx. H'.-H (¥. Ktaéfy « adraaá azért MMiMHék mászára. Európai birodalmán kívül aa ujuaman fei- feéeaeíí spanyol -amerikai bfatokok is korooájáho* tartoztak, ö mondta o—ágfaót, hogy ebben som nyagsrik te a aap>. A Ha a föld teljesen adeta vsfoa, ki éSaa legroagarsabb pontján? Minden egyes egyén Smnagáni rena&ectetva. (Mert a gömbön mindeoiki alattam áll). 4 Ki a vSágirodalombsn s *ői bőséges várakozás ukmfa&épc? ;li Penelepe, öájssaB® ftóesége. (A trójai hábotra után még tíz évig keltett véra- koznia férjére. A kérők serege ostromoíta és 6 azzal hitegette a kérőket, hogy &km váteoit kö- zQK&, r?nüoor stévésévtó készen tesz. Amit nappal szőtt, éjjel kibontotta.) 5. Mrfjík a föld te^»i<tegetS> vfitéteat, A wábériai Wcrchejaadk. (Az été ételageft hóméraéktet itt —?&3 fűk. A Trebitsch-Lmcoln, aki buddhista mhszionárms teü, Németországba készül Vilmos császár és Va-Pei-Fu egykori bizalmasát nem engedik be Németországba — Újabb adatok a huszadik száztól legnagyobb kalandoráról Berfln. augusztus 10. Németországban tóterjedt m híre annak, bo^y Trobitech-LSncoln, m magyar szánnazáftu viíágkalandor, rOvidcsen Németországba fog érkezni Azóta a német lapok állandóan foglalkoznak a világhírű szélhámossal, akit röviden a XX. század legnagyobb kalandorának neveznek. E^yik lap sem feledkezik meg arról, hogy megírja, Trebitsdh- Lincoln magyar származású és Magyarországból indult tó ex a furcsa életpálya, amely változatosságban, különösségben párját ritkítja még ezekben a mozgalmáé években is. Trebítscli-Linicoln egészen fiatalon került ki Kanadába, ahol levetette zsidó hitét, katolikus lett én egész rövid idő alatt püspök. Roppant népszerű ember volt, a kanadai kvekerek bálványozták és amikor egyszer Trobjtsch-Linco 1 n azzal állott elő, hogy Londonba akar utazni, mezőgazdaságot tudományos alapon tanulmányozni, hogy azután értékes tapasztalatait a taxadatl motéga-sfeság Javftra ŐtWiesSttioaBe, a kanadai birtokosok boldogan adtak össze egy hatalmas Össseget TreUtach taankaényutjára. TrebStedheé nyughatatlan vére hajtotta, kergette, űzte Londonba, eszeágában sem voli mezőgazdaságot tanulni, hanem ehelyett nevéhez, a Trebitsch névhez fölvette a Lincoln nevet, képviselő-prédikátor és jövendőmondó lett ée mint öyen a legelőkelőbb társaságok tagja. Váltókat hamisított, kanadai barátait hozta súlyos helyzetbe váltóhamisításaival és megtagadta a katolicizmust. Szenvedélyes anglikán lett, ami azonban nem akadályozta abban, hogy néhanapján baráti társaságban mint athtósta tegyen vallomást önmagáról. 1915-ben, amikor kínos és piszkos ügyei már fölgyültek és amúgy is rosszul érozte magát a háborús Angliában, Amerikába szökött, ahol egész meglepetésszerűen angolellenes agitáció! kezdett te harcot azért, hogy MM Egyesült Álamok avatkozzanak be a háborúba! .—, Németország mellett... Kiesé rejtélyea, kissé föltűnő volt ez az agitáció, tekintve 'Tretótach-Lmooln angliai összeköttetéseit, tón ben as Időben még legkitartóbb barátai ki otfc hagyták, hírek szálldoctak aa összegről, amtóy Ttebitsch-Láncoínt legújabb politikai állásfoglalására bírták, de Anglia nem maradt tétiért és mtet közönségen bűnöst, kikérte Trebitsdb-- Lincolnt Amerikából A kiadatási eljárás befejezése után Trébitsch-Lmcote Angliában kiMfc tötto hároméves börtönbüntetését, majd kiuta- sitottík. Trebitsch nem sokat törődött legujal* afférjával, nagyot rásot magán és már NémtóN országban volt, ahol monarchista agitátor lett Résstvett a Kapp-féle poccsban, városról-vá- rosra járt, kffiönböző politikai és pénzügyi m»- tódnádóba keveredett, úgyhogy saenekűínis któSeté Trrbitetói -Lfttcoln megfepetéeszeröen mórt Khiába utazott és nem telt bele két hónapi, már Vu-Pei-Fu legfőbb tanácsadója lett. Ez a* ember rendkívüli beszélőképességével, tévedhet etimi Ítéleteivel, hihetetlen szuggeestfo! egyéniségével a legmagasabb körökben szerzett nagy befolyást, de mindig lecsúszott, meri nem tudott két hónapig sem tisztességes maradni. Németországban a monarchista agitáció Idején Vilmos császár is fogadta Doomban, most Kelet egyik leghatalmasabb ura, Vu-Peé- Fu méltatja bizalmára, de ott is szélhámosko- <5k és nemsokára Ceylonban tűnik föl. Ceylonban éri aa a hír, hogy fiát különböző btto^ cselekményekért Angliában halálraitélték, az angol kormányhoz folyamodik: engedjék be a brit birodalom területére, hogy legalább pár ezót válthasson fiával, kérését nem teljesítették. Most megint Amerikában tűnik föl, ahol elhireszteh magáról, hogy meghalt és amikor már as összes világlapok beszámolnak elbnny- tárói, mint Tendler dr. jelentkezik s uj nevén követ el szélhámosságokat. Amerika szűk már neki, visszamegy Ceylonba, ahol látszólag magába tér, buddhista kolostorba zárkózik be és egy Ideig nem hallatt hirt magáról. De aztán szerelmi kalandokba keveredik és menekülnie kell. Legutóbb az egész világot bejárta, mint buddhista misszionárius akarta ntbaejteni Németországot, ahol azonban az iletékes körök kijelentették, hogy Trebitseh-Lincolnt abban a pillanatban, amikor Németország területére teszi a lábát, lefogják és kizsuppoltatják a ha- tánaL Ma már ott tart Trebitsrih-Lincoln, aki a XX. században a legregényesebb életpályát futotta be, hogy nincs ország Európában, mely megnyitná kapuit előtte, ami érthető is, mert ■megérkezése után egészen bizonyos, hogy rögtön valami fölfordulást idézne elő. Jobb hely! CMRfd: A ndcntadgos asszony szobalányt keres t Rázwmxmy: Már be non- főttre a hely. Jöjjön holnap! (Iflustriertes Bt.) Fizessen elő a “ÜWf mt . Hépus Isi-re Előfizetési ára VL évre 36.— Kos. járatért átteg —ÖQA iák. Bk k W 8Rtepg%i oentrnma). A folyik á tegaegyóbb ezhtösáBtót m A wOtó i'^i ' '' t n rtt ú lémai rabeiolgidteHte vesére? Sporteen. & Miről tenrari M « aasrtt és a bázist • tegkönuyebeb*? A tirfnwrtsmmSaA ; Aa arabok venotték be m tiseo náaaresésKsi. tewttflwít tenger MkHUaiiségo és aa atemoH— regó energia. ▲ beérkezett safanoa Mtetet kJfsffl Hanzrák »- nos bolyi ytébéac? telektét tartják a iegriterti- többeknek és sóért a Jntelanrf i nyeri. A fia egyszeri! kérdés negyedik soreaete: 1. Melyik forradalmat nevetek dicsőségesnek? A Melyik vidéket hívjuk Lombardiának? 3. Ki aa ejtOerayőnek a feltalálója? 4. Milyen hassa a kínai fal? 5. Ifikor jelent meg as első újság Aufeflaif 6. Mit neveznek vadi-nak? utón? & Melyik bolygót Máték fel a XIX. ná- ■tóban? i. KI Irta a Tfetekté élni kfteté ra- 19. fíiay dtenfiimsarhind kfteyvet bt Késes?
