Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)
1929-08-10 / 180. (2105.) szám
8 1929 angnSBtaw 10, moarihiai. Egy Hatat leány kizuhan a robogó vonatból A portugál Atfonso Oliviera két olasz szerelmének véres családi tragédiája — Miért kellett meghalni Angelina Mangioninah? A tardoskeddi keresztény- szocialista pártszervezet zásziászenteiése Pozsony, augusztus 9. Az országos keresztényszocialista párt tardoskeddi helyi szervezete augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napjár. zászlószentelést tart. A zászlószentelés védnökségét Szüllő Géza dr. országos elnök, nemzetgyűlési képviselő, Fedor Miklós és Gre- gorovits Lipót nemzetgyűlési képviselők, Böhm Rudolf országos pártigazgató, Petrásek Ágoston és Alapy Gyula dr. tartó mánygyűlési képviselők, Heilzl Kálmán dr. kanonok-plébános, Kednárik József, Porubszky Géza dr. és Ha- liczky Zoltán Béla plébánosok, Néder János körzeti elnök, ölvedi János bankigazgató és Turcsányi Imre dr. ügyvéd vállalták. A zászló- í '.entelés műsora a következő: Tiz órakor a Fő téren tábori mise, celebrálja Haliczky Zoltán Bél* esperes-plébános, Mária-én ekeket énekel a mise alatt a tardoskeddi dalárda. Ünnepi beszédet mond Páter Kolos, szentferenc- rendi egyházfőnök, a zászlószögek beverése; délután négy órakor népgyfllés és este hétórai kezdettel táncmulatság. A zászlószentelés főrendezője Cibulka István, rendezők: ifj. Vanya Fajos, Suskovics Zsiga, Pál Vince és Vanya Vince. Cigánybiró Tinka Vince. „Megteli“ frencsénteplie, augusztus 9. Talán semmi sem bosszantóbb a kirándulóra, a hivatalba sietőre, mint midőn türelmetlen várakozás után jön a villamos, de pillanatnyi megállás után tovább rohan, mert hát a kocsi „Megtelt". Az ember mit tehet egyebet, vár tovább. — Parsáé, ha még a másik, a harmadik kocsi is ugyanígy száguld tova, akkor az ember áldásnak éppen nem mondható szavakat rebeg a villanyosmüvek igazgatója fejére s ezzel izgalma, mint a parázs a vízzel telített spongyától — szitui. De mindez semmi ahhoz képest, hogyha fürdőbe készülsz e oda érkezésedkor azt kell látnod, hogy minden hely „megtelt". Podgyászod a vasúton hever, mig te loholva rovod a fürdőhely viliéit, kiadó szobákat • mindenütt est zúgják füledbe: megtelt 1 Vájjon nem ismétlődik-e meg akaratlanul is ajakidon a megtelt villamos láttára kiböffentett „áldás ..." Az utóbbi csalódásokkal járó bosszúságodat nem ceállapitják le a legcikázóbb szavak sem, mert hajléktalannak lenni, hacsak egy napig is, nem kis mulatság. Nos, hát ax idén nekem is kijutott ebből a bal- szerencséből, amidőn hanmadizben jöttem Tren- cséntepliore — gyógyulná. De a kiáltott kellemetlenségnek részben magam voltam az oka, mert miért is ragaszkodik az ember az ócska elveihez? Elvem ugyanás az, hogy fürdőbe menet soha előre le nem foglalok lakást, sem kosztra nem a honná lom magamat, mert tapasztalatból tudom, hogy mindig drágábban laktam és laktam jól, mint maikor megérkezésem alkalmával néztem laké* él koszt után. Most azonban keserűen lakottam meg elveimért, mert minden nekem megfelelő hely már megtelt. Tavaly szemem láttára ötszáz szobával biró modernebbnél modernebb villák emelkedtek Tep- licen a ez egyenesen elhízottá tett abban, hogy ezidén egy félóra alatt a legkellemesebb, mérsékelt áru lakáéhoz juthatok. De hát eddig húszezer----------------- vendég! fi n vagyok, azaz volnék, ha Teplic engem is befogadna, a huezezeregyedík. De hiába nyílt ötszáz uj szoba! e hiába nyUnék legközelebb még további ötszáz szoba, talán az is kevésnek bizonyulna, mert elviiázhatatlan igazság az, hogy Trencsénteplic az ő áldott forró kénes vizeivel és ugyancsak forró iszapjával a reumatikus, csuzos, köszvényes betegek ezreinek adja vissza drága, sok más helyen hiába keresett egészségét. Már esteledett, már hazagondoltam. Azt gondoltam ugyanis, hogy a Gr and Hotelben, (ami nekem ugyan kissé drága), egy éjjelre megszállok o másnap hazautazom. De kitartás! Még egy végső elhatározással kilódultam a város távolabbi szerény, de tiszta épületeihez, ahol további manőverem idejére, 1—2 napra mégis kaptam lakást. Drágán megfizettem ezt a kért napot, igaz; de akinek ideje van, élete van. S ma, harmadnapra, bár minden „megtelt", a központban már kellemesen és — olcsón lakom. S ami még jelesebb, válogatott éjiekkel bámulatos olcsón — jól is lakom. Stampav János. Befejeződött az eszperantó világkongresszus Budapest, augusztus 9. Ma délelőtt, a Vigadó nagytermében befejezték az eszperatnó-világkongresszust. John Merkantil elnök záróbeszédében hangsúlyozta, hogy ez a kongresszus valamennyi között a legsikerültebb volt. Hálás köszönetét fejezte ki * magyar rendezésnek és a sajtó jóakarata támogatásának. Annak a reménynek adott kifejezést, hogy a magyar sajtó a jövőben is támogatni fogja az eszperantó-mozgalmat. A legköze- írhbi világkongresszust 1932jVn Párisbau fogják ínrtani. í zessen elő a m- S£íp@s Előfizetési ár* A érre Bő.— Km. Párti, augusztus 5. Három nap óta uj rejtély foglalkoztatja a párisi rendőrséget, amelynek egyik riadócsoportja Páriában és 'környékén próbálja felfedni a véres titkot. Az áldozatot egy tizennyolc éves olasz elány, akit különös körülmények között találtak meg véresen és eszmélebleniU. Párástól délre fekszik Ablon község a Szajna partján. Vasait vezet Ablonból Párásba s a vonat utbaejti Ohoisy-t. Ablon és Ghodsy között három nappal ezelőtt az esti órákban egy vasúti pályaőr, miközben a pályát vizsgálta, eyy mozdulatlan női testei vett észre közvetlenül a vasúti töltés mellett. A ályaőr felesége sigetségével a közeli őr- háziba vitte a soilyos sebesült, eszméletlen nőt, majd telefonált Choásy-ba az állomásfőnöknek. Segítséget és utasításit kért, mit csináljad. Mentők száguldottak autón Choisy-bél * vasú* őrházhoz s ugyanakkor a choisy-i csendőrség parancsnoka személyesen sietett a helyszínre, hogy megkezdje a vizsgálatot. A mentők megvizsgálták az eszméletlen nőt és megállapították, hogy életveszélyes sérüléseket szenvedett. Három bordája betört, belső vérzés fenyeget és a koponyán is súlyos ziuzódások vannak. Kórháziba szállították a leányt, aki egy percre sem nyerte vissza öntudatát. írást nem találtak nála, csak a nyakában egy me- daillont, amelyben egy fénykép volt*, A me- daiillonba bevésve ezt a nevet találták: Angelina. Semmi egyéb adat nem állt a tíhodsy-i csendőrség rendelkezésére, csak az az orvosi vélemény, hogy a leány kiesett, kiugrott, vagy kidobták őt a robogó vonatból. A nyomozás nem indult meg különösebb lendülettel, mert remélték, hogy a súlyos sebesült majd csak eszméletre tér és akkor vallomást tesz, hogy mi történt vele. Lázálmok a kórházi ágyon Másnap reggel, hogy a rejtélyes sebesültet beszállították a ohaisy-i kórházba, az egyik ápolónő, aki abban a kórteremben virrasztott éjszaka, ahol az élet-halál között vergődő leány is feküdt, jelentkezett a kóház főorvosánál és a következő különös éjszakai megfigyelését adta elő. — A 41-es beteg rendkívül nyugtalanul töltötte az éjszakát. Lázálimábam fetrengett s attól tartottam már, hogy nem éri meg a reggelt. Szóltam is az inspekcióé orvos urnák, aki figyelmeztetésemre megigazította a kötéseket a beteg nőn, nekem meghagyta, hogy maradjak mellette ős enyhítő borogatásokat alkalmazzzanak. így telt az idő, amikor a beteg egyszer cmk kinyitotta a szemét és érthetetlen szavakat kezdett sikoltozni. Egy szót sem értettem mindabból amit láz- álmában motyogott, mert idegen nyelven beszélt, azt hittem, olaszul. Sajnos, én nem beszélek s nem értek egy szót sem olaszul, igy hát nem tudhattam meg, mit méfnd. Állandóan egy szót ismételt, amelyre pontosam emlékszem: „Oliviera! Olmiera- OUvier\a!“ — kiáltozta. Ne haragudjon igazgató ur, de nagy szabálytalanságot követtem el. Az inspekieós orvos ur parancsa ellenére magára hagytam a hánykodó beteget és átrohantam a flérfiosz- tályra. Itt van egy lábadozó betegünk, egy olasz munkás, alkut kartöréssel hoztak be hozzánk s a munkás franciául is jól beszél. Kiváncsi voltam, mit. kiabál a bete gnő, akinek a nevét sem tudjuk. A szabály ellenére felköltöttem az olasz és áthvmttam a női osztályra a 41-es beteg ágya mellé. A beteg most még hangosabban kiabálta: „Oliviera! Old verni" és még egyebet is hadart, amit az olasz megértett, mert a beteg hő csakugyan olaszul beszélt lázál mában. Itt van az előszobában az olasz munkás, ha érdekli az igazgató urat, elmondja, mit hallott ... Egy portugál a jasmin uccában A kórház igazgatója nyomban behívatta az olasz férfibeteget, aki ezeket mondta: — Nagyon összefüggéstelenül beszélt a beiig nő, aki szegény honfitársam. Oliviera: ez egy név, amelyet gyakran f ml ege tett és még ezt mondta: „Gaz portugál, elmegyek még hozzád a Jm- nÜH uccábaJ Megölöd az anyámat út — Anyám, anyám, édes, drága anyám vigyázz magadra. A portugál megöli Egyebet nem értettem a Lázas beteg beszédéből. Erire sem mennék meg esküdni, hogy csakugyan igy mondta, pedig jól figyeltem minden szót, mert az ápolónő külön kért erre . . . Choisy csendőrparancsnokát azonnal értesítette a kórház igazgatója a furcsa éjszakai esetről, majd maga. ment a kórterembe, hogy megvizsgálja a nagybeteg olasz leányt. A sebesült halotthalványan, eszméletlenül feküdt az ágyban. A kórházigazgató csóválta a fejét és nagyon reménytelennek mondta a leány állapotát, órák hosszat maradt mellette és az ágy mellett leült Ghoisy cseudőrparancs- noka is. Mind a ketten várták, hátha megint beszélni kezd lázálmában a beteg. Ott tartották ax olasz munkást is, hadd tolmácsolja szószerint, amit esetleg a beteg mond. Délben azonban anélkül, hogy egy szót is szólt volna, egy pillanatra Is visszanyerte volna eszméletét i meghalt a 41-es számú beteg. iMost már az igazgatót is, a csendőrparancs- nokot is mélységesen izgatta az olasz leány, halálának rejtélye, aMrő'l mindössze annyit tudtak, hogy ; egy portugált emlegetett, aki valahol a ^ Jasmin uccában lakik s akin bosszút akar állami. A medaillonban talált fénykép és az Angieli- na név volt még egyetlen támaszpont, amelyen megindulhatott a nyomozás. A csendőr- parancsnok azonnal átkutatta a környék községeinek térképét és ucoanévsorát Jas- mdn ucca bőven volt majdnem minden környékbeli községben. Megindult a hajsza az Oliviera nevű ember után és a portugál felkutatására, abban a hiszemben, hogy a két ember talán egy és ugyanaz a személy. A csendőrparancsnok Írásbeli jelentést küldött Párás rendőrfőnökének is és kérte, hogy a párisi rendőrség próbáljon nyomozni az ügyben. Itt lakott Oliviera Mialatt Choisy csendőrei sorrajárták a környező falvakat és községeket, amelyekben Jasmin ucca van, azalatt két párisi detektív is ellátogatott Páris előkelő negyedébe, ahol a Jasmin ucca húzódik. Alig jártak sorra négy, vagy öt házat, máris megtudták, bogy ia Jasmin ucca egyik házából két nappal korábban költözött ki egy Alfonso Oliviera nevű portugál kereskedő, aki egy 40 év körüli olasz asszonnyal lakott itt együtt. A házbeliek elmondták, hogy két hónappal ezelőtt költözött a Jasmin uooai lakásba Alfonso Oliviera és az idősebb nő, aki még mindig megőrizte szépségét Velük volt egy fiatal leány is. A házfelügyelő naplójában megtalálták a detektívek a bejegyzést amely szerint a lakásban Alfonz Oliviera kereskedőn kívül Gi- na Mangioni asszony és Angelina 18 éves fiatal leány lakott. A detektívek felmutatták a ház lakóinak a fényképet, amelyet Choisy bán a kórházban készítettek a haldokló leányróL A lakók mindannyian felismerték a képet, a 18 éves csodálatosan szép Angelina Man- gionit, aki az idősődő Mamgáoná asszonynak volt a leánya. Megindult most a hajsza a portugál kereskedő és Mangioni asszony után, A Lakás tulajdonosa egy öreg özvegyasszony, aki bérbeadita két szobáját Alfonz Olivierának. Az özvegy, Pemot asszony elmondta, hogy nem szívesen adta ki a két szobát a sűrű fe- keteszakállas, fenyegető tekintetű portugálnak, aki csak törve beszélt franciául. Kellemetlen volt neki, hogy a portugállal együtt beköltözik a lakásba egy olasz asszony is, aki nyilván Olivierának a barátnője, de a portugál tekintélyes bért fizetett, igy hát kiadta néki a lakást. Tour-retour Ablon Piemol asszony előadása szerint szerdán este érkezett haza néhánynapos távoliét után Oliviera és Mangioni asszony. Hogy merre jártak, azt nem tudja, de gyakran megtörtént, hogy néhány napra elutaztak mind a hárman, a porugái, az olasz asszony és a fiatal leány, Permit asszony különösnek találta, hogy » leány nincs sehol, de uem érdeklődött .Angelina iránt, Még jobban csodálkozott másnap reggel, amikor Oliviera ás barátnője össaecscntmgoU. bfijaJ neki, hogy trjVaMSyrwok és egy autótaxiin nyomban eltávoztak. A detektivelknek első dolguk volt, hogy gondosan átkutatták az üresen maradt Lakás minden zugát Az egyik szekrény alján találtak néhány vasúti jegyet. A vasúti jegy Párisból Ablonba és vissza szólt. Ugyanilyen abloni vasúti jegyre akadták még Olivdráék szemétládájában is . Ebéd a nyaralóban A párisi rendőrség egyik riadó csoportja azonnal Ablonba ment és itt kezdett nyomozni a portugál után. Az eredmény váratlanul gyors volt, a szamélyleirás alapján Ablon lakosai útbaigazították a rendőröket és az egyik villában meg is találták OUvi&rát és Mangioni asszonyt. PolgárirUhás detektívek hatoltak be a villába. A portugál kereskedőt és olasz barátnőjét épp ebéd közben találták. — Angelina Mongioni kisasszonyt keressük — mondta az egyik detektív. Oliviera izgatottan felugrott helyéről, Margtom asszony halálsápadt lett, majd nyugalmat erőszakolt magára és igy szólt: — Három nappal ezelőtt Párusba utazott, hogy meglátogassa egyik barátnőjét. Nincs itthon a leányom. — A leánya tegnap meghalt a ohoisy-j kórházban — mondta a detektív. Vonat és életek a lejtőn Nem sokáig tárgyaltak a protugállal és az asszonnyal, hanem nyomban beültették a nagy rendőrségi autóba és Párásba vitték mindkettőjüket Itt részletesen megkezdték * portugál és az olasz asszony kihallgatását Időköziben jelentkeztek tanuk a párisi rendőrségen, akik Ablomlból Parisba utaztak ugyanazon a vonaton, amelyből minden valószínűség szerint valaki kidobta a szerencsétlen fiatal leányt A tanúnak elmondták, hogy a portugált, az olasz asszonyt és a fiatal leányt együtt láttádé a vonaton utazni. Minden adat Oliviera és barátnője ellen szól. Végül is Manghicni asszony tett töredelmes vallomást. Oliviera eleinte csak azt vallotta be hogy a idd.iy a vonat ajtaja a levő leeresztett au altra támaszkodott. Az ajtó bizonyára nyitva' volt. A leány kiesett Amikor azonban azt kérdezték tőle, máért nem tettek rögtön jelenést, Oliviera dadogni kezdett. Mangioni asszony bevallotta aztán, hogy amikor a vonat a lejtős pályán a leggyorsabban robogott, a portugál kinyitotta a vonat ajtaját és AngeUnét kidobtai Most már egymás helyzetét súlyosbít !1 a a két elvetemedett ember. eKttőjük vallomásából kiderült a követkevő: Vér és arany A gazdag portugál kc.v'-'ieiö három hónappal ezelőtt költözött Parisba Mangioni asszonyai, kinek kérésére Angelinát egy neve ló: nézetbe helyezték el. Mu.ogioni asszony azonban egyre féltékenyebb volt saját leányára. Az asszonynak tekintélyes vagyona van és mindig saját pénzével fimanszároízta portugál barátjának vállalkozásait Oliviera beleszeretett öregedő barátnőjének szép, fiatal leányába és Mangioni asszony csak néhány héttel ezelőtt tudta meg, hogy a portugál viszonyt folytai Angelinával. A leány a nevelőintézetből megszökött s nem volt hajlandó oda visszatérni. A potugál is ragaszkodott ahhoz, hogy Angelina mindig velük legyen. Végül is Mangioni asszony megfenyegette barátját, hogy otthagyza, ha tovább is ragaszkodik Angelina jelenlétéhez. Azt a pokoli tervet eszelték ki végül is, hogy Angelinát, aki a jelek szerint szerelmes volt a portugálba, közösen edteszik láb alól. Kétszer utaztak Ablonba, hogy ott villát vásároljanak. A vonaton támadt az a tervük, hogy a leányt kidobják. Aznap, amikor Oliviera a villát megvásárolta és visszatértek Parisba, az elvetemedett portugál barátnőjének unszolására csakugyan végre is hajtotta pokoli tervét. A rendőrség Oldivíerát is és barátnőjét is letartóztatta. * Szomszédassyonyok — Hogyan, a mai drágaság mellett, maga még félre is tud tenni? — Igen. Mindent hrtelbe vásárolok . . . (Le Journal Amusant.) Piktorok egymás között — No, pajtás, hogy megy a sorod?-rr- Mint a ketteseknek, — Hát az mi f — Tudod: egyeekeuek jól megy . . .
