Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)
1929-08-10 / 180. (2105.) szám
H6S9 gBggrtag 10, szombat. ^>ba<^AW%arhírI)?x> A munkások mellének irányiioil fegyvercsövekből, egyméter távoíságbál dördüli el a lupényi sortüz Vérlázitó részietek a lupényi vérengzésről és az áldozatok temetéséről A magyar sajtó egyhangú felháborodással utasítja vissza a román ügyészek tégbőlkapott vádjait — A rágalmakért elégtételt követelnek A RiC'vísjíós Liga t>el'e*egyez>eitt abba, hogy én vegyem üt az, uj akció vezetését. Arról vodt OTŐ, hogy az uj akcióban kii kell tűzni Szlo- venezáró vieezacsat olását Magyarországhoz. Fáik erre vonatkozólag azt mondotta, hogy a szlovákok és a magyarok viszonya teljesen más lenne, mint a hálboru előtt. Ami Hlinkát és Tnkát illeti, én kritizáltam a Revíziós Ligában Tuka eljárását, mire Falik azt mondotta, hogy Tuka másként nem tehetett, de Jehlioska javasolja azt hogy próbáljuk meg az én tervemet is. ők is beleegyeznek abba, hogy megpróbálják az én módszeremet. Fáik kijelentette, hogy én leszek a mozgalom vezetője, de a szlovenszkói intelligencia vezérének továbbra is Tukának kell maradnia. Ez a Revíziós Ligánál tett látogatás 1928 augusztus 24én történt. A Revíziós Liga telefonált Herczeg Ferencnek, aki engem a Tolnai Világ Lapjánál protezsálí. A Revíziós I.igáiból Marákyva! elmentőnk a Tolnai Világ Lapjához, ahol ideiglenes szerződést kiö- 1 öltünk. Maga. Tolnai azt mondotta, hogy kötve van ugyan a kolportázsban valakihez Pozsonyban (azt gondolom, Weiszhoz), de ha ilyen hazafias akcióról van szó és ha ilyen magas személyiség, mint Herczeg Ferenc, protezsál, akkor mindent megtesz az ügy érd-ekében. Divatlap és politika HanzaMk ezután átnyújtja azt a levelet- amit a Tolnai Világ Lapjától kapott. A levél Hanzalik József újságírónak szól és a Tolnai Világ Lapja kiadóhivatala értesíti Hanzali- kot, hogy a Tolnai Világ Lapját, a Délibábot és a Divatlapot terjesztés céljából részér® megszerzik, a feltételek ugyanazok lesznek, mint amelyek már fennállanak a szlovensz- kói kolportázs tekintetében, a terjesztési jogot még nem áll módjában átengedni, de reméli, hogy 8—12 nap múlva ezt megszerzik Hanzalik: számára. A levél azzal végződik, hogy kötelezettség nélkül teszik meg ezt a nyilatkozatukat. Hanzalik ezután igy folytatja vallomását: — A Tolnai Világ Lapja kolportázsából akartam a mozgalmat finanszírozni. Elmentem Jéhlioskához, beszámoltam az ut eredményéről és ő nagyon meg volt elégedve. Jehlioska egyébként már régen mondta nekem, hogy valami szolgálatot kell tennem, hogy a magyarok bizalmát megszerezzem és akkoT másként fognak viselkedni velem szemben. Én tehát igyekeztem valami szolgálatot tenni. A Revíziós Ligában jelentést tettem az 1919. évi keletszlevenszkói határmegvonásról, amelynek munkálataiban magam is üésztvettem. Négyszemközt mondtam el a dolgot Urmánczy Nándornak- aki a Revíziós Liga erdélyi osztályában dolgozott és ezzel teljesen megnyertem bizalmukat. Ez volt az egyik fonál, amit felvettem. A másik fonalat Tukával vettem fel, akivel akkor már állandóan tárgyaltam a turóc- szentmártoni deklaráció titkos klauzulája ügyében. Ez már a Vacuum Juris megjelenése után történt. Arról is tárgyaltunk Tukával, hogy mit lehet csinálni. Megegyeztünk abban, hogy valaminek történniee kell, mert a tízéves jubileumi dátumot nem lehet lekésni. A két tézis és négy fonál Két tézisynk volt: Uj deklarációt kibocsájtani és pedig azon az alapon, hogy a szlovák nemzet követeli a maga részére az önrendelkezési jogot, a másik tézis pedig, hogy plebiscitumot követelünk a népszövetség ellenőrzése alatt. Kerestünk fórumot, hol lehetne ennek a deklarációnak elhangzani. Arról volt szó, hogy a megyék szövetségében vagy pedig valamilyen kongresszuson, vagy pedig a néppártban kell ezt a deklarációt megtenni. Snaczkyval is tárgyaltam, ez volt a harmadik fonál. Michalusezal le, ez volt a negyedik fonál. Egyszerre tárgyaltam mind a négy emberrel s mind a négy bennem látta azt az embert, aki el tudja végezni azt a munkát, amit ők szükségesnek gondoltak. Snaczky 12.000 koronát kínált nekem egy újságra, de igen súlyos feltételeket szabott, úgyhogy a tárgyalások hónapokig elhúzódtak. Snaczky főfeltétele az volt, hogy Hlinka, a szlovák autonómia eme árálója ellen erfis harcot kell folytatni. Mikor láttam, hogy a feltételeket egy magasabb kéz szabja meg, hevesen kikeltem Snaczky előtt Tuka ellen, amire Snaczky hirtelen csodálatosképpen abbahagytam a tárgyalásokat. Abban az időben Plechlo dr. megemlítette, hogy Michalus ajánlott neki havi 12.000 koronát egy lapra. Ekkor arra gondoltam, hogy ez ugyanaz a pénzforrás, mint a Snaczkyé és Michalussal is kezdtem tárgyalni. szakállamra dolgoztam. Mikor Micihalusszal szíí káli a m ra dolgoztam. Mikor Macba! ússzál összeköttetésbe léptem, alaposain kikérdezett «ogem, hogy én is a szeparatizmus mellett vagyok-e. Azat feleltem: Bukarest, augusztus 9. A lupényi véres események még mindig izgalomban tartják az egész ország lakosságát. A sztrájk vérbefojtusáról most már újabb részletek szivárognak ki. Eszerint „ a katarim ág a prefektus utasítására megrohamozta. a munkásaiét annyim, hagy a puskáé savak szinte érintették a munkásak mellét. Ekkor dördült el a sortüz, egy méter távolságból, úgyhogy valamennyi holttesten borzalmas sebek láthatók.- A temetés ideje alatt két század katonaság szállotta meg a halottasház környékét és a gyászolókat csak egyenként engedték a koporsókhoz. A távolabbi környéken azonban szivet,tépő jelenetek játszódtak le. Százával állottak jaj- veszékelő nők és gyermekek, akik fiaikat vagy apjukat keresték. A halottjak száma még mindig nem állapítható meg pontosan. A Zsil folyóból négy holttestet halásztak lei, azonkívül számos halott vm, aki az erdőben vagy a mezőn segítség nélkül elvérzett. Kiderült, hogy a vére seseményt Munteánu Todor, a romén sziguramc árnak hírhedt inkvirifora imze- náMa. Munteánu annakidején a galaci szigurancának volt ágense és azzal szerzett érdemeket, hogy kegyetlen vérszonij'jal végzett egyes politikai gyanúsító ttokkal, öt évvel ezelőtt Marosvásárhelyen rendezett razziát, ahol embereket tüntetett el. ha az szeparatizmus, akkor legyen szeparatazimus. Én csak megiditotta máz akciót, a többi már nem érdekel. Október 30.-ika közeledett, kellett valami akciónak megindulnia, hogy fórumot találjunk a deklaráció nyilvánosságira hozására. Tuka állandóan bizalmatlan volt velem szemben és amikor Snaczky és Tuka megtudták, hogy Michedusml tárgyalok, abbahagyták a tárgyalásokat, ugyanakkor Micha- ius is abbahagyta a tárgyalásokat és azt mondta nekem, csináljak valamit, alapítsak Slovenská Krajina néven egy lapot. Közeledett október 30.-ika mindenféle kifogásokat emeltem, azt mondtam, hogy nincs pénz, kaució kellene, mire Michalus kijelentette, hogy tud egy zsolnai bankban egy váltét eszkomptálni. Hanzalik ezután elmeséli a Pledhlo féle váltó történetét, majd igy folytatja vallomását: Mikor ezek a tárgyalások folytaik és Sznaczky nem akarta megnevezni a pénzforrást, elmentem Jeblioskához és mondtam neki, hogy az akciót meg akarom indítani, de Sznaczky furcsán viselkedik, nem áralja el, honnap van a pénz és megtörténhet az, hogy megindítom az akciót, de két-bárom hónap múlva Sznaczky bedugaszolja előttem a pénzforrást. Mondtam Jehiicékának, hogy mink mint régi ismerősök megbízhatunk egymásban, fizesse nekem a pénzt ő maga közvetlenfii. Jehlioska ezután el is utazott Budapestre tárgyalni. Irt is nekem egy levelezőlapot üzleti stílusban, hogy a pénz megbízható forrásból származik. Kévéséé! rá Béosben taláJk óztunk a ekkor egy levelet olvasott fel nékem, amelyen „a magyar királyi külügyrninisztérium“ felírás volt és a megszólítás „méltőságos uram" volt. A levélben Jehlicskán keresztül azt üzenték nekem, hogy ne féljek, a pénz biztosítva van és amikor szükségem lesz, a pénzt folyósítani fogják. Jehlioska kijelentette, hogy az akciónak semmi akadálya nincs. Tuka is beleegyezett már Egy embert elhurcoltak és zsákba varrva el- sülyesztettek a Dimába, egy másiknak pedig harapófogóval tépdestek ki a körmeit. A kormány egyébként rendkívül keztyüs kézzel foly tatja az eljárást a vérfürdő ügyében. A hatóságoknak kiadták a rendeleteket, hogy a legnagyobb óvatossággal kezeljék az ügyet, ne keressenek bűnbakokat, hanem inkább csak azírányban folytassák le a nyomozást, hogy ki. lazíthatta a munkásokat a katonasággal való szembenállásra. A sztrájk egyébként változatlanul továbbtart. A telepen lévő mérnököknek sikerült az utolsó órában helyreállítani a közmüvek működését, amivel nagy katasztrófának vették elejét. Bukarest, augusztus 9. A krpényi zavargás ügyéiben a vizsgálat tovább folyik. A Guvantul szerint megállapították, hogy a katonaság előzetes felszólítás nélkül adott sortüzet. A Dimineata szerint az incidensnek és általában a zsilvölgyi helyzetnek hátterében gazdasági és politikai okok vannak. A hánya- igazgatóságok iszonyúan kizsarolják a bányamunkásokat., akik nyomorognak és még a kevés ívelésüket sem kapják meg. Egyes felelős tényezők politikai- színezetet is igyekeznek adni a bányamunkások mozgolódásának, mégpedig, hogy a magyar irredenta hajtogatja a munkásságot és Budapestről irányítják ezt. Budapest, augusztus 9. (Buadpesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyar sajtó hasábokon foglalkozik Joauiteseu rode a pénz kifizetésének a módja csak az eddigi lehet. Mikor mindezt tudtam, abbahagytam valamennyi vonalon az összes tárgyalásokat és megírtam a brosúrát Tuka ellen. Soha többet azután Tukával együtt nem voltam, csak egyszer találkoztam vele a párt titkárságon, amikor sürgette nálam a turóc- szerutmártond deklaráció titkos klauzuláját. Amikor Fáik, a Revíziós Lgia igazgatója Budapesten szólt nekem, hogy Tukának a salo- veszkói intelligencia vezérének kell maradni és Maráky, akinél ebéden voltam, azt mondta nekem, hogy ők Tukával együtt dolgoznak és mikor Jehlicska felolvasta előttem a magyar külügyminisztérium levelét., arra gondoltam, hogy őszintén beszélek Tukával és feltárok előtte mindent Elutaztam Pozsonyba, de nem találtam ott Tuka Prágában volt és én utána utaztam. A hotelben Mahácsekkel találkoztam és délutánra találkozót adtunk Tukával egymásnak a Reprezentációs Ház kávéházában. Én előbb érkeztem a kávéházba és arra gondoltam, hogy mindent nyíltan feltárok Tuka előtt Tuka megérkezett, odavezetett egy asztalhoz, amelynél több ismeretlen ember ül és ezeket a szavakat mondta nekem: Maga tékát minden hidat felégetett már Prága felé. Én erre azt mondtam: Amint látja. Mivel Tuka ehhez a lefoglalt asztalhoz vezeteti, láttam, hogy nem akar nyíltan beszélni velem erről a dologról. Erre kijelentettem neki, hogy én el vagyok határozva, hogy az egész akcióba beugróm. Snaczkyval és Bécosel is megállapodtam már, de az ő beleegyezése nélkül még sem csinálom. Ha akarja az akciót, megteszem, ha nem akarja, nem teszem meg. Egész csendben beszéltünk, úgy, hogy senki sem hallhatta e beszélgetést. Tuka végül is kijelentette, hogy beleegyezik az akcióba, próbáljam meg, neki nincs ellene semmi kifogása. Az elnök ezután szünetet rendel el és a szünet után megkezdik Hanzalik részletes kihallgatását. Lapzártakor a tárgyalás tart. hogy a lupényi bányám unkátok mozgolódása a magyar irredenta irányítása alatt indult. A lapok a legnagyobb felháborodással utasítják vissza ezt a vádat és azt írják, hogy ha Romániában valamilyen politikai és gazdasági baj van, és nem tudják annak okát adni, akkor azonnal a magyar irredentát ráncigálják elő. Jobb volna utánanézni, hogy a bányavidékek ne váljanak kommunista fészkekké, továbbá gondoskodni a gazdasági bajok orvoslásáról- hogy a munkások nyomora ne legyen akkora, mint ahogy azt illetékes román körök maguk is beismerik. Akkor szükségtelen volna a magyar irredentával takarózni. Az egész magyar sajtó a magyar közvélemény nevében követeli a kormánytól, hogy a legerélyesebben tiltakozzék az ilyen és hasonló vádak ellen. A Pesti Hírlap szerint a román sajtó bármit irhát, mert nem felelős, ellenben Loanitescu és Condecescu főügyész felelős tényezők, akiknek jobban meg kellene gondolniok, mielőtt megrágalmaznak egy országot. Nem tűrhetjük, hogy kél magasallásu román funkcionárius büntetlenül rágalmazza Magyarországot. A Budapesti Hirlap többek között azt írja, hogy maguk a román politikusok is aligha hiszik el, hogy a magyar irredenta megmozgathatná nem Erdély magyar történelmi osztályait, hanem a lupényi szocialista munkásság tömegeit. Srattavka JeaS reménytelen szerelme mialt vetett véget életének Kassa, augusztus 9. (Kassai szerkesztőségünk telelőnjelentése.) Megirta a P. M. H., hogy" Bradovka Gyula kassai gyáros fia, Bradovka Jenő a csehországi Öriáshegységben halálát lelte. Kassán első perctől kezdve az a hir terjedt el, hogy Bradovka Jenő öngyilkosságot követett el. A hir most valónak bizonyult. A gyáros fia augusztus 1-én, csütörtökön Kassáról Reichenbergbe utazott, hogy ott elfoglalja állását. Augusztus 5-én kirándulást. tett az úgynevezett Kecske-tetőre, ahol revolverrel agyonlőtte magát. Az előhívott orvos már csak a halált konstatálhatta. Az öngyilkosság hátterében szerelmi regény húzódik meg. Bradovka Jenő apjához címzett búcsúlevelében megváltja, hogy öngyilkosságának oka reménytelen szerelme volt. Hétezer pengőt sikkasztott egy budapesti cégvezető s aztán arzénnel megmérgezte magát Budapest, augusztus 9. (Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon.) Ma délben a Rákóczi-kör- uti Palaoe-szállodában holtan találták Rrammer Lajost, a Patria bor- és sörkereskedelmi részvénytársaság cégvezetőjét. A harmincnégyéves cégvezető olyan nagymennyiségű arzént vett be, hogy azonnal meghalt. Ma délelőtt a rendőr főkapitányság levelet kapott Kratnmer szüleitől, hogy Lajos fiuk egy nappal ezelőtt eltűnt és azóta lakásán nem jelentkezett. A cég ugyancsak' értesítette a rendőrséget, de ez az értesítés már egészen más jellegű volt. A cég ugyanis bejelentene, hogy Krammer Lajos hétezer pengőt sikkasztott olyképpen, hogy csekket hamisított és az összeget az Angol Magyar Banknál felvette. Miután a szállodai mohájában a pénzt nem találták meg * 2 mán képviselőházi aleLnök kijelentésével, 5
