Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-12 / 155. (2080.) szám
VIII. évf. 155.(2080) szám s P#n£@|f ■ 1929 juiius 12 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 2$ Ke; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Fős?er£eszíő, politikai napilapja DXURMYl LÁSZLÓ Felelős szerkesztő: FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Telefon: 34184. —Sürgönyeim: Hírlap, Praha A hidasnémeti incidens Prága, július 11. Két hét óta a csehszlovákiai és a magyar- országi közvéleményt élénken foglalkoztatja egy incidens, amelynek elintézése diplomáciai útra került és bizonyosra vehetjük, hogy a két szomszédos, érdekelt ország kormánya kölcsönös jóakarattal megtalálja azokat a módozatokat, amelyek mellett a hidasnémeti incidens egyszerűen eliminálható lesz és a két oirszág korrekt viszonyát ez az affér nem fogja megzavarni. A háború utáni Európa életében sokkal súlyosabb incidensek merültek fel már ennél, semhogy az egész affért túlságosan komolyan vennék a szivünkre. Sok esetben a népek fölöti fórumnak, a népszövetségnek kellett beavatkozni, vagy pedig a nagyhatalmak nyomásának kellett érvényesülnie, hogy szomszédos államok között felmerült incidensek tuságosan el ne mérgesedjenek és esetleg háborús koníLikutana ne vezessenek, mert ma egész Európának, sőt az egész emberiségnek egyetemes érdeke, hogy minden konfliktus csirájában etfojtassék, mert a világpolitikai helyzet annyi feszültséggel van tele, hogy a háborús szikra kipattanása újból láng háboríthatná az egész világot. A hidasnémeti afférnál sokkal súlyosabb konfliktusok merülnek és merültek fel nap- ról-napra a Balkánon. Elegendő például, ha az emlékezetes görög-bolgár határincidenst említjük fel, amely már odáig fajult, hogy görög hadtestek nyomultak be bolgár területre és az ágyuk már ugatni készültek. Vagy hogy a közelmúltból merítsünk példát, elegendő a bolgár-szerb határ véres eseményeire rámutatnunk, ahol odáig fajultak a dolgok, hogy két héttel ezelőtt az angol és francia követek egyidejűleg demarsot intéztek Belgrádihoz és Szófiához. Olyan jellegű incidens, aminő a hidasnémeti, igazán mindennapos jelenség például a lengyel-litván határon, ahol a két ország között még most sem jött létre a normális forgalom, nincs vasúti megállapodás, ellenben sűrítek a határőrségek összecsapásai, az idegen területre való becsapások, egymás állampolgárainak kölcsönös elhurcolása. Mégsem került komolyabb konfliktusra a sor, ami azt bizonyítja, hogy az államok és népek sorsáért felelős kormányok ma, a háború rettentő tanulságai után, sokkal komolyabban fogják fel felelősségüket, mint annakelőtte és nem kezdenek könnyelmű diplomáciai játékot. A hidasnémeti affér tehát a diplomáciai tárgyalás utján halad. A magyar kormány közegei tétlenértek egy határállomáson szolgálatot teljesítő vasúti pénztárost, amint kémkedést követett el Magyarország kárára. A vasúti egyezmény 29. paragrafusa értelmében, amely szerint a csehszlovák államnak magyar területen szolgálatot teljesítő tisztviselői büntetőjogi tekintetben a magyar hatóságok kompetenciája alá tartoznak, a magyar hatóságok Pedhát vizsgálati fogságba vetették. Ez a magyar álláspont A csehszlovák kormány álláspontja szerint a magyar hatóságok megsértették a vasúti egyezmény 19. és 23. szakaszát és bár nem tiltakozik az ellen, hogy Pechát kémkedés miatt a magyar bíróság felelősségre vonja, tiltakozik a letartóztatás módja ellen és elégtételt, a jövőre pedig garanciákat követel. A diplomaták dolga, hogy az ellentétes álláspontokat összeegyeztessék és kompromisszumot keressenek Reméljük, hogy sikerülni fog mindkét állam érdekében olyan megoldást találni, amely megfelel a szerződés betűinek és szellemének, megfelel az igazságnak és jövőre vonatkozólag az ilyen, mindkét államra káros incidenst már eleve lehetetlenné teszi. iMi ebben a kérdésben a csehszlovákiai magyarság érdekeit tartva «wm előtt, mindig te újjászületett Min végleg kiűzte Szovjetoroszországot Mandzsúriából Az orosz Keleti Vasút elfoglalása — Tömeges letartóztatások és kiutasítások — ül feszültség Hanking is Moszkva között — Charbin, julíus 11. A kínai és a mandzsu- j riai hatóságok tegnap, juiius 10-én megszállották a kínai keleti vasút távirati és tele- j fonházait. Erőszakos lépésüket azzal indokolták, hogy az orosz kézben lévő vasúti j hivatalok az orosz bolsevista propaganda szolgálatában álltak. A kínai rendőrség a vasút központi épületében bezáratta az általános szakszervezet helyiségeit és két szovjetorosz kereskedelmi hivatalt. A kínaiak hatvan szovjethivatalnokot és vasúti alkalmazottat letartóztáttk és Oroszországba zsnppoltak. A tábornokok pekingi tanácskozása után i Csankajszek visszatért Nankingba, mig j Csangsziaoliang külcnvonattal Mukdenbe i indult- A különvonat útját Kínában feszülten figyelik, mert a vonat ugyanazen a vá-; gányon halad, amelyen annakidején Csang- szolin ellen a merényletet elkövették. Tokió, juiius 11. A kínai keleti vasút j immár teljesen a kínai kormány kezében I van. Charbini jelentés szerint a kínai ható- i ságok a fővonalat és valamennyi mellékvonalat megszállották és átvették a távirati ; és telefonhivatalokat is. Az orosz ellenőrző hivatal igazgatóját magánlakásán internálták. Ma reggel tiz órakor az utolsó orosz igazgatók is elhagyták hivatalukat. Több mint kétszáz kommunistát letartóztattak s közülük harminchatot Kina belsejébe szállítottak. A kínai rendőrség ugyanakkor megszállotta a szovjetorosz petroleum szindikátus charbini fiókbivatalát, a texíiltrust épületét és a kereskedelmi és hajózási komisza- riátust. Mandzsúria valamennyi orosz gazdasági szervezete kínai kézbe került. Briand az Európai Egyesült Államok megalakítását tervezi A terv részletes ismertetését a népszfivetség szeptember! ülésszakára halasztja — Az év végén: általános európai konferencia — A francia sajtó optimizmusa — Pertinax Briand légváréról Paris, július 11. Az Or^vre és az Echo de Paris ma egyidejűleg, ha ellentétes beállításban is, azt a szenzációs hirt közli, hogy Briand francia külügyminiszter a közeljövőben ünnepélyes felszólítást intéz valamennyi európai országhoz az Európai Egyesült Államok megalakítására. Briand a népszövetség szeptemberi ülésszakát akarja fölhasználni konstruktiv tervének előadására és egyúttal indítványozni fogja az európai államok általános konferenciájának összehívását. Ezt a konferenciát a francia külügyminiszter 1929 végére tervezi, mert az idő sürget és Amerika egyre növekvő befolyása ellen minél előbb meg kell alaki tani az európai népek konszernjét. Abban a pillanatban, amikor Briand azt ajánlotta az osztrák kormánynak — írja az Oeuvre —, hogy Ausztria ne csatlakozzék Németországhoz, hanem Európához, gigantikus terve már készen állott. A terv a locarnói elvekre épül * logikusan és harmonikusan következik az elmúlt évek békepolitikájából. Európa gazdasági szükségleteinek belátása s az Amerikai Egyesült Államok példája vezették a nagy francia államférfiul arra a gondolatra, hogy megkísérelje Európa gazdasági, majd később politikai föderá- lását. Az enrópai Unió Briand régi álma s most elérkezettnek látta az időt, hogy megvalósítsa azt. Hosszú megfontolás, gondolkozás és tapasztalatgyűjtés előzte meg az elhatározást, de most úgy látszik, hogy segítségévei sikerülne kiküszöbölni Európából a közeli és a távoli problémák nagy részét, igv elsősorban a csatlakozási kérdést és a kisebbségi problémát. A lap értesülése szerint Briand régóta beavatta eszméjébe az európai kancelláriákat s a terv kipattantása előtt a legtöbb nagy- és kishatalom kormányával meg is egyezett. Az Oeuvre szerint Briand ma annyi beleegyezési nyilatkozattal rendelkezik, hogy bátran a népszövetség elé viheti tervét. Az uj enrópai egység természetesen a genfi szövetségre épülne s a népszövetség mintegy csiráját jelentené a további egységbefoglalásnak. Ilyen körülmények között — írja az Oeuvre — remélni lehet a sikert és a szeptemberi ülésszakon a hatalmak képviselői bizonyára föl fogják hatalmazni Briand-1, hogy az év végére ösz- szehivja a nagy európai konferenciát, melyen részletesen megalapozzák a tervbe vett gigantikus föderációt. Pertinax az Echo de Parisban Briand nagy iniciativáját üres légvárnak nevezi. Briand legújabban észrevette, hogy vigyázatlan locarnói politikájának súlyos következményei egyre kikerüllietetleneb- bekké válnak és a katasztrófa elől úgy akar kitérni, hogy régi terveit a gigantikus méretekig megnagyitja. Azt, amit Franciaország eddigi lemondási politikájával elvesztett, Briand most a legnemesebb ideál oltárán hozott áldozatoknak tünteti föl. Briand a farkasokkal akar ordítani, hogy elkerülje harapásaikat, egyszerűen kisajátítja a második internacio- nále programját, amely egyúttal a német revans programja is. Az örült tervvel ki akarja kerülni a rajnai kiürítésnek, a francia hadsereg lefegyverzésének, a szövetségi rendszer meggyöngitésének Ausztria és Németország csatlakozásának, a versaillesi szerződés revíziójának vesze- ‘ delmeit. Nem véletlen, hogy az Európai Egyesült Államok tervét közvetlenül a francia kamara jóvátételi és adósságrendező vitája előtti napon publikálták. Briand meg akarja nyugtatni a francia balpártekat a kormány békés külpolitikájának kérdésében s ezzel meg akarja erősíteni a Poincaré-kormény helyzetét. Az sem véletlen, hogy néhány jobboldali lap ma váratlanul igen engedékeny hangú cikkeket közöl a Rajnavidók kiürítéséről. Erről az utóbbi problémáról szólva Hévvé a Victoire-ban megállapítja, hogy a ki—■aa—amMinniiB iiihh iibmi h'iimbitti megőriztük komolyságunkat és tárgyilagosságunkat és éppen ezen a jogcímen emelünk szót akkor, amidőn bírálat alá vesszük ennek az incidensnek bántó mellékkörülményeit. Olyan durvahangu Orchester szólalt meg a legmagasabb hangokon a hidasnémeti affér kipattanásakor, amely nagyban hozzájárult a helyzet elmérgesedéséhez és egyáltalán nem volt alkalmas arra, hogy az affér békés likvidálását elősegítse. A cseh soviniszta sajtó magatartására gondolunk, amelytől ugyan megszoktuk a gyűlölet hangját minden kérdésben, amely Magyarországot, a magyar nemzetet és a magyar ügyet illeti, azonban mégsem hallgathatjuk el, hogy az a hangnem, amely a. hidasaéaneii affér kommentálásában a cseh sajtó hasábjairól kiárad, mindenre alkalmasabb, mint a szenvedélyek lecsillapítására és a jó szomszédi viszony fentartására. Nem akarjuk most csokorba kötni azokat a díszes szemelvényeket, amelyek két hét óta burjánzanak fel soviniszta cseh laptársainkban, nem akarunk célozni a már csaknem nevetségességbe fulladó nagybangus ágra. képtelen fenyegetőzésekre, amelyek már odáig fajultak, hogy a tegnapi Vecer egy kémkedéssel vádolt csehszlovák tisztviselő letartóztatása ellenében a nem is Csehszlovákiában tartózkodó Apponyi internálását kívánta, csak egyszerűen megállapítjuk, hogy ez a hangnem kettős szempontból bűnös. Vétkezik a két ország barátságos viszonyának kialakulása ellen és vétkezik a belső konszolidáció ellen is, amennyiben a csehszlovákiai magyarságot elkeseredéssel tölti el az a tény, hogy minden Magyarországot érintő kérdésnél a cseh soviniszta sajtó nem elégszik meg az objektiv kritikával, nem törekszik a tárgyilagosságra, hanem vad támadásokban tör ki s ezek a támadások nem érik be a magyar kormány megvádolásával, hanem Magyarországot, azután az egyetemes magyar nemzetet, mellyel kulturközösségben élő testvérek vagyunk, perfid szidalmakkal illeti. A konszolidációt szolgáljuk akkor, amikor megbélyegezzük ezt a harcmodort és a békének meg nyugalomnak minden barátja nekünk ad igazat ebben a kérdésben.
