Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-11 / 154. (2079.) szám

<5 T’RXGAI-A'^AOVAR-HIRIjAP 1929 fqtiiis 11, rsttt&rtifk. PBMiim»U4jB^wia»MggmteKmgarosaBsr^^ követünknek, a sajtóiroda közvetítésével meg­engedi. a polemizálást, mig a mi eljárásunk a jegyzéknek átadásánál teljesen korrekt volt, mert kommünikénkben csak a jegyzék rövid tartalmát hoztuk. Lehetséges, hogy a kommü­nikét nem a magyar kormány adta ki, hanem bizonyos körök, amelyeknek fontosak a bonyo­dalmak, hogy nyomást gyakoroljanak a kor­mányra. Ez az eljárás mindenesetre szokatlan. Ami magát a magyar kommünikét illeti, ez nem más, mint ferdítés. Mi sohasem védtünk egyetlen kémet sem, hanem elégtételt kérünk az egyezmény megszegéséért és biztosítékot a jövőre nézve. Ami Pechát illeti, ismételten meg kell állapitanunk, hogy habár már néhány Dap elmúlt, pesti követünk magyar részről még mindig nem kapott értesítést, hogy tulaj­donképpen mi a komoly vád Pecha ellen. Azt, amit magyar részről eddig mondtak, hogy Pe­cha először állítólag nem akart bizonyos ok­mányokat elfogadni, azonban valamit mégis át­vett és pedig egy ízben, csak azt mutatja, hogy mesterkélten konstruált vádról van szó, mely­nek komoly alapja nem lehet. Az eset külön­ben hasonló az 1925-ben történt afférhoz, ami­kor Haberda tisztviselőt csapdába csalták, a zsebébe dugtak „kémkedési okmányokat**, amelyeket azután nála megtaláltak és Haber- dát elfogták. Ekkor azonban még nem volt ra­tifikálva a ma érvényben lévő egyezmény, amelynek alapján követeljük a satisfactiot, a magyarok azonban már akkor is elismerték az egyezményben fölsorolt elveket, amelyek azo­nosak a mi álláspontunkkal. Haberdát szabad­lábra helyezték és bocsánatot kértek. Ma ha­sonló az eset s igy jogunkban van hivatkozni a precedensre, követelni, hogy éppúgy rendez­zék ezt az ügyet, mint 1925-ben rendezték a Haberda-affért. A magyarok tagadják, hogy Pecha letartóztatása represszália volna a Le­vente-tagok letartóztatásáért. Ehhez megálla­pítjuk, hogy 1925-ben a Haberda elleni táma­dást a magyar katonai körök nyomására haj­tották végre kompenzáció céljából. Ezzel te­hát megcáfolódik ez a mostani magyar állí­tás is. A Národni Lfsty ragaszkodik az elégtételadáshoz Kramár lapja, a Národni Listy, ezeket irja: A magyar válasz nem lep meg. A magyarok el- kényeztetése következetesen meghozza a gyü­mölcsöt. Ha folytatni fogják a magyarokkal1 szemben ezt a bánásmódot, a magyarok vala­mennyi barátját kellemetlen meglepetések vár­ják. A magyar válaszban Csehszlovákiát úgy tüntetik föl, mintha a nemzetközi jogok ellen ; bűnt követett volna el és Magyarország az ár­tatlan. Tárgyilagos diskusszió és jóakaratu megegyezés helyett Magyarország kinevet bennünket, vádol és játsza a sértődöttet. Talán odáig fejlődik az ügy, hogy még Magyarország kér tőlünk elégtételt azért, hogy az ő hatósá­gai megszegték a vasúti személyek rendkívüli helyzetéről szóló egyezményt. Még ez sem lep­ne meg bennünket, amikor látjuk, hogy ez az állam az egész világ előtt támadást intéz a békeszerződések ellen és azzal vádolhatja a kisantantot, hogy Középeurópa minden nyug­talanságának ő az oka. Aki az egész európai közvélemény előtt ennyire meg tudja hamisí­tani a tényeket, az mindenre képes. A magya­rok szégyenpir nélkül hamisíthattak bankje­gyeket, Európa szemébe tudnak hazudni, a ve­szélyes elem helyett elnyomott báránynak hir­detik magukat, bűnükből erényt kovácsolnak. Vájjon mikor fogja a külföld fölismerni, hogy a magyar igazság sem nem lovagias, sem nem becsületes, hanem éppen olyan értéktelen, mint a hamisított bankjegyek. A csehszlovák inter­vencióra adott válasz kinyithatja mindazok szemét, akik Franciaországban, Angliában és Olaszországban a magyar kérdés megítélésénél azon szuggeszció alatt állanak, hogy a magya­rokkal szemben nagy hibát követtek el a tria­noni béke megalkotásával. Az affér barátságos rendezésének elutasításával Magyarország újabb bizonyitékot szolgáltat arra, hogy nem akarja a velünk való viszonyt megjavítani. Ha ezen álláspontja mellett kitart, Csehszlovákiá­nak kénytelen-kelletlen le kell vonnia a követ­kezményeket. Az esetet elintézés céljából vegyes döntő­bíróság, vagy a hágai nemzetközi bíróság elé kell vinni. Csehszlovákiának azonban addigra is ragasz­kodnia kell ahhoz, hogy Magyarország sajnál­kozását fejezze ki a vasúti egyezmény megsze­gése miatt. A légionárius Národni Osvobozeni továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy a cseh­szlovák kormány úgy tárgyi, mint formálisan jogi okokból jogosan követeli Pecha szabad- lábrahelyezését, anélkül, hogy ezzel érvénye­síteni akarná a csehszlovák vasutasok számára a vasúti egyezményben biztosított „büntetlen­séget, vagy immunitást**. A miniszterelnök délutáni lapja Apponyi internálását javasolja ?! A prágai cseh lapok délutáni kiadásai is élénken foglalkoznak a hidasnémeti esettek A legnagyobb föltünést a miniszterelnök pártja délutáni lapjának, a Veóernek kommentárja kelti. A lap azószerínt a következőket irja: „Az öreg Apponyi Karlsbadban van! Mint értesülünk, az öreg Apponyi gróf, Magyarország legnagyobb tiszteletnek ör­vendő államférfia, jelenleg Karlsbadban gyógykezelteti magát. Vájjon nem lehetne-e arról gondolkodni, hogy Magyarország re­prezentánsának karlsbadi gyógykezeltetése legalább addigra állandó maradjon, amíg Magyarország a mi ártatlan hivatalnokain­kat és polgárainkat bebörtönzi?** (A Vecer szerkesztőinek túlságosan merész fantáziájuk van! Szerk.) A eseti néppárti sajtó rémlátásai A cseh néppárt délutáni lapja, a Prazsky Vecernik, többek között ezeket irja: Legyünk őszinték. Ne járjunk, mint a macska a forró kása körül és ítéljük meg a tényeknek megfe­lelően az eseményeket. A magyarok magatar­tása már régen túlhaladja a provokáció jelle­gét és veszedelmes uszításaik egész komolyan veszélyeztetik a békét és háborús tüzet gyúj­tanak. A magyarok már olyan dolgokat követ­nek el, amelyek tulajdonképpen a népszövetség elé tartoznak, amelynek legfőbb hivatása a bé­ke föntartása fölött őrködni és a nemzetközi béke és nyugalom zavarói ellen föllépni. Már a vak is láthatja, hogy mire irányulnak mind­ezek a magyar uszítások s ezt látnia kell a nemzetközi békeintézménynek is. Mit tesz azonban a népszövetség a béke védelme érde­kében? Milyen álláspontot foglal el a magyar háborús provokációval szemben? Meg akarják menteni a békét és nyugalmat Középeurópá- ban? Ezek olyan kérdések, amelyekre sürgős választ kér a csehszlovák köztársaság polgár­sága, amely már megelégelte Magyarország folytonos provokációit és uszításait és amely már saját becsülete érdekében sem viselkedhe- tik passzívan államunk biztonságának veszé­lyével szemben. Nem túlozunk és nem ecsetel­jük sötétebben az esetet, mint amilyen a va­lóságban. Ennek bizonyítására néhány képet sorolunk föl, amelyek az elmúlt napokban a csehszlovák—magyar határon lejátszódtak: A magyarok a Dunaparton egy tízemeletes „kampanillát** akarnak fölállitani(?) a magyar irredenta „Hiszek egy Isten“-nek. Tízemeletes múzeuma lesz ez a tiz magyar évszázadnak. Harangjáték játsza el naponta benne néhány*- szór a magyar Hiszek egy Istent. Az építke­zési költségek 10 millió pengőt tesznek ki. Az utóbbi napokban közvetlenül a határ mentén fiatalok és felnőttek vonulnak el, akik kihivóan éltetik Magyarországot és „Vesz- szen“-t kiabálnak a csehszlovák államra. Egyes helyeken inzultálják is a csehszlovák határ­őrséget. Ezzel egyidejűleg hírek érkeznek Magyaror­szágból arról, hogy a magyar sajtó nagy agi- tációt fejt ki a csehszlovák áruk bojkottálása mellett, amiket főleg Szlovenszkóból szállíta­nak Magyarországba(?). Május 20-ika óta naponta jelennek meg a Duna csehszlovák partján magyar hajók, me­lyeken különböző egyesületek, intézetek és kirándulók a legszemtelenebb módon sértege- tőznek és öklükkel fenyegetik a csehszlovák partot. Ezeken a provokációkon 6—12 éves gyermekek is résztvesznek. így junius 13-án iskolásgyermekek, mihelyt a hajóval megköze­lítették a csehszlovák partot, lármásan kiabál­ták: „Büdös tót, büdös cehek*1, „Éljen a há- bom“. (Szószerint idézzük a Prazsky Vecerni- ket. Szerk.) Ez annyit jelent, hogy már előre gondosan előkészitették és .kioktatták a gyer­mekeket. Ezek a sértegetések nemzetünk ellen szóltak és nem kis befolyásuk van a csehszlo­vák köztársaságban élő magyarokra, akiket a magyarok közeli bevonulásával, vagy a ma­gyarlakta területeknek Magyarországhoz való csatolásával hitegetnek.11 Az 1471 keddi közlése nem volt hivatalos jelentés Budapest, julius 10. (Budapesti szerkesztő-1 ségünk telefonjelentése.) Több prágai lap a> hidasnémeti incidens legújabb fejleményei­nek megbeszélésében kifogásolja a magyar hivatalos köröknek azt az eljárását, hogy a Magyar Távirati Iroda közleményei utján feleltek a csehszlovák jegyzékre. A Magyar Távirati Iroda ezzel kapcsolatban a követ­kezőket közli: Illetékes helyen megállapít­ják, hogy a hidasnémeti incidens ügyével kapcsolatban a budapesti csehszlovák követ­nek a magyar külügyminiszterhez intézett jegyzéke tartalmának rövid ismertetésén ki vüí a Magyar Távirati Iroda a tegnapi nap folyamán nem adott ki semmiféle olyan hiva­talos, vagy félhivatalos sajtóközleményt, amely a csehszlovák követ jegyzékével bár­mily értelemben Is foglalkozott volna. A Magyar Távirati Irodának azt, a többek kö­zött Prágának Is elküldött magántudósitá- sát, amelyben hírszolgálati kötelességének megfelelve, beszámolt arról, hogy a buda­pesti csehszlovák követ jegyzékét a magyar politikai körök és a sajtó hogyan fogadták, semmiképpen sem lehet úgy odaállítani, mint Minden njságárusnál kapható a Képes Hét szépirodalmi képes hetilap. Egye? a®ám ára 3 korona hogyha az a hivatalos tényezők állásfoglalá­sát jelentené. Ni lesz a magyar kormány válasza? Budapest, julius 10. A Magyarország irja: A magyar kormány valószínűleg rövidesen vá­laszolni fog Pallier csehszlovák követ jegyzé­kére. E válasz tartalma tekintetében természe­tesen nem kaphatunk információkat addig, amíg a válaszjegyzék el nem készül s azt el nem juttatják a csehszlovák követhez. Meg­győződésünk azonban, hogy a válaszjegyzék csak a közvélemény általános- meggyőződé­nek adhat kifejezést, semmiesetre sem fogad­hatja el a határforgalmi egyezmény csehszlo­vák értelmezését, amely nem kevesebbet tenne lehetségessé, mint hogy a határállomásokra ki­küldött vasutasok és egyéb megbízottak ve­szélytelenül követhetnének el annak az állam­nak terhére és biztonsága veszélyére bűncse­lekményeket, amelynek területén működnek. Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy a határmenti állomásokon szolgálatot teljesítő idegen állam­polgárok bármiféle immunitást, vagy terüle­tenkívüliséget élvezhetnének akkor, amikor kémkedésen tetten érik őket. A magyar iparosok bojkottmozgalma Budapest, julius 10. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Az ipartestületek országos szövetsége tegnap tartott rendkí­vüli közgyűlésén határozatot hozott, amely szerint a hidasnémeti affér megtorlásaképpen a magyar iparosság bojkottálja az egész vo­nalon a csehszlovák ipart és kereskedelmet. Az egybegyült iparosok egyhangúan hozták ezt a határozatot és kötelességévé tették a vezetőségnek azt, hogy a határozat ne csak papíron maradjon meg, hanem azt rendszeres munkával általánossá tegye és végrehajtását minden egyes testületénél és tagjánál ellen­őrizze. A szövetség vezetősége már ma meg­kezdte az erre vonatkozó előkészítő munkát. ■■■■MmnmanBBmmmBnmmmmHai Iiqueur Rako/^ 2q 6 6 Mö RS KA*TOVA R ^ ^.RUM-A-L!KeRY;Uc.SDc£ GÖMÖRl'RUM-eS-UKOftGV/iR.nr •ROZNAVA' Egy kérdésre három felelet! Miért a legjobbak a Rákosy likőrspecialitások, melyek a leghíresebb, de méreg drága külföldi márkával szemben L- fölveszik a versenyt? 1. Mert kizárólag friss, nemes gyümölcsből ké­szülnek! 2. Mert töltés előtt ivekig érnek és finomodnak! 3. Mert Csehszlovákiában az egyedüli likőr­gyár, mely likőrkülönlegességeit ultraviolett sugarakkal kezeli! Angol menyegző Amíg a mátkapárból férj és feleség lesz London, juHus eleje. Az angol házasság az új­ságban kezdődik. Az eljegyzésről külön értesítést küldeni Angliában nem szokás. Mivégből is, mi­kor az angol ember azzal kezdi a napot, hogy át­futja újságjának azokat a hasábjait, amelyek a társaságbeli híreket közlik. Ott találja meg az uj eljegyzések hírét is. Amint .Angliában mindennek, az eljegyzés közlésének is megvan a maga állandó formulája. így szól: „a marriage has been arran- ged between.. Elmúlik a megszokott három hőnap, aztán egy­szer csak azt lehet olvasni a társaságbeli hírek rovatában, hogy mikor és melyik templomban történik meg a Bob és Mary közt „rendezett1* eskü­vő. Az ifjú pár barátai számára ez a jeladás, hogy itt az ideje gondoskodni a nászajándékról. Vagy a napilap elárulja nekünk olvasóknak, hogy fölös­leges minden pénzkiadás. „The marriage arran- ged between... Will nőt take piacé.** A házasság elmarad. Menyasszony és vőlegény megbasonlottak egymással és közzéteszik a hirt eljegyzésük fel­bontásáról. De tegyük fel, hogy nem történt meg ez a szo­morú esemény. Mary szekrényében toronymagas­ságig emelkedik a sok szép fehérnemű és 6zabónő, divatárusnő azt sem tudja, mihez fogjon előbb a sok dolga miatt Papa fizeti mindezt s talán a fia­tal házasok asztalára való sok szép abroszt és szerviettát is. De ezzei aztán vége is szakad az apóéi kötelezettségeknek. A bútor beszerzésének gondja a férjre tartozik, ki az angol felfogás sze­rint egyes-egyedül választottjának kelengyéjére tarthat igényt. Amit azontúl k _, merő ajándék, de nem hozomány; a dolgoknak ily rendje ha­gyományos már Angliában. így van aztán, hogy még a gazdag családok leánya is csak néhány ruhásládával vonul be a házas ’letbe. Semmi két­ség, ahol a viszonyok úgy kívánják, az angol csa­ládapa sem tagad meg némi háztartási pótlékot férjhez adott leányától. De ~em erkölcsi, sem a szokásjogban gyökeredző igényt nem tarthat reá s természetesen még kevésbé várhatja el, hogy az apa bizonyos tőkét utaljon át számára. Az angol hagyományok lényeges része, hogy feleségről és gyermekekről gondoskodni a férj kötelessége s a férj jól teszi, ha idejekorán megbarátkozik ezzel a gondolattal. Mert az olyan országban, mely az elsőszülöttségi jog törvényét követi, a várható örökrész is többékevésbó az elsőszülöttre néz- A hozományvadászok számára csak ott kínálkozik va­dászterület, ahol a leánynak fitestvére nincs. A lakodalom előestéje következnék most, abban a formájában, ahogy például Németországban szokásos, Angliában ezt a szokást nem ismerik. Ellenben a vőlegény s néha a menyasszony is, meghívja magához — csakhogy mindegyik külőn- külön — rokoni és baráti körét a lakodalmat megelőző egyik estére. Nagy ivás közben temetik ily módon a szép legényéletet és a szabad klub­életet. S ez az alkalom hozza meg a címváltozást a fiatalok számára, akiket addig csak jegyespárként, vagy mátkapárként emlegettek. Csak közvetlenül a menyegző elölt, sőt igazság szerint csak az eskü­vő napján lépnek elő menyasszonnyá és vőlegény- nyé. De ha ebben a tekintetben addig rövidséget szenvedtek, kipótolják utóbb bőségesen. Mert az ifjú házaspárt menyasszonynak és vőlegénynek mondják esküvőjük után is teljes hat. hónapig. De ar. események sietve közelednek tetőpontjuk­hoz. Már tanúi vagyunk a templomhoz való felvo­nulásunk. s az Isten házának virággal való tol díszítése, mellesleg szólva, megint csak a vőle gény kötelessége. Ez a súlyosan megpróbált em­ber most ott áll a násznagyával (akit az angol a vőlegény „best man“-jének, vagyis legjobb embe­rének nevez) az oltár közelében e várja a meny­asszonyát Mögötte a templom hajójában a meg­hívott vendégek foglaltak helyet, jobbról a vőle­gény, balról a menyasszony barátai és rokonai. A templom ajtajában az apródok (vőfélyek) és nyo szolyóleányok vannak, mindketten oly szinü ru­hában, minőt a menyasszony kíván: fehérben, aranysárgában, zöldben, vagy amilyen szint a la­kodalmára kíván. Amig ez a* ifjú hölgy megjele­nik, a zenekar a Pillangó kisasszony, Strauss, vagy a Hinduk Énekének dallamait játssza. Egyházi zene az ünnepnep erre a részére nem kőtelező, nem is felel meg a szokásoknak. A helyzet csak akkor fordul komolyra, mikor a menyasszony a templomba lép. E pillanatban már sok mindenen esett túl. Mert künn a templom előtt, amennyiben a Társasághoz tartozóról van szó, nagy embertömeg gyűlt össze, mely esetleg dolgot adhat a lovas rend őrs égnek is. A népnek a „Társaság** élete iránt való érdeklődése egyike az angol népiélek furcsaságainak. Kis bolti elárusító- nőket, kik feláldozzák a déli pihenőjüket és sza­kadó esőben majszolják á vajaskenyérkéjüket, csakhogy lássanak elhajtatmi maguk előtt egy menyasszonyiruhába öltözött ladyt, megszokott lát­ványai minden lakodalomnak.. S megbékíti keserű sorsukkal a munkátlanokat is, hogy órák hosszáig lezénghetnek s a legjobb helyet biztosíthatják maguknak az uccán. De alig, hogy a menyasszony végighajtatott az emberek sorfaalai közt s kinyílik az autó ajtaja, már ott látja maga körül a ripor­tereket meg a fotográfusokat. Isten tudja, hogyan is van vele. De ezen a mai napon egy pillanatig sem lehet mosolygás nélkül. A templomba a menyasszony legközelebbi hozzá­tartozói egyikének karján s vőfélyeinek és nyoszo- lyőleányainak kieéretévél lép be. Mikor a menet az oltárhoz ér, az apa vagy a fitestver (vagy aki már kisérte) a menyasszonyt átadja az ott váró vőlegénynek. He gives the bride away, úgy mond­ják.) Aztán felolvassák a felhívást, hogy van-e, aki kifogást tehet e házasság ellen. Ha nincs, akkor megkezdődik az esketés. mely nem az ,.igen“ mondásával, hanem hosszas fogadalmi formula utánmondásával jár együtt s a gyűrűk kicserélésé­vel ér tetőpontjára. A most következő húsz perc imádságokkal, áldások és egyházi szertartások közben telik el, az ifjú pár aztán eltűnik a sek­restyében s aláírja az anyakönyvi hivatalnak ott eléje tett házassági anyakönyvét. Mikor ezzel meg­történt a polgári házasságkötés s az ifjú házasok a templom kapuja felé tartanak, felharsan a — „God savé the King** dallama. A nászünnep véget ért. De az ifjú emberpár megpróbáltatása ezzel még nem ért véget. Következik még egy többó vagy kevésbbó kötelező társadalmi szokás: a fogadtatás a menyasszony szülői házánál, amikor is a meny­asszony tartozik megszegni a lakodalmi kalácsok A vendégek szerencsét kivannak, pezsgőt, isznak -s elszélednek azokban a szobákban, hol közszemlére tették a nászajándékokat, mindegyiket az ado­mányozó névjegyével. Az ember azt hinné ezüst­től és kristálytól csillogó bazárban van, hol a Viktória korabeli bówlet a dohányzás, meg a oocktail kellékei váltották fel. De akadnak hőven hasznos ajándékok is. még... csekkek is, rnelye- .két itt. minden aggály nélkül adnak ős fogadnak oL /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents