Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-10 / 153. (2078.) szám
4 Í9S$ »Hw 10, wwrda. MŰSORON KÍVÜL írja i MÁRAI SÁNDOR (ttinnyomie tllo«) — OVICS, AZ OPTIMISTA — Kimentem Újpestre, aihol a Gróf Károlyi- uccában, az összekötő vasúti hídon túl, egy elhanyagolt házban Ovics Ábrahám tartózkodik, a 75 centiméteres csodarabbi. Most megy Amerikába, átutazóban van városunkban. Rozzant újpesti ház. Az udvar közepén gázlámpa. A földszint szennyes üvegajtói előtt ácsorgók, egyik ajtó mögül kijön egy szakállas ember és a kezét nyújtja. — Én nem vagyok a rabbi — mondja barátságosan. — Én még a titkár sem vagyok. Én vagyok a szolga. Ezt derűs alázattal mondja, mint az olyan ember, aki tudja, hogy prófétákat szolgálni nem szégyen. Karomnál fog s úgy vezet be a lakásba. Később reájöivök, hogy félkegyelmű. A derűs fólkegyelmüek közül való, mosolyog torzoniborz szakállába, egyedül beszélget, vitatkozik. Ez a szolga. A szolga átad a titkárnak. A titkár ritka szép, nyájas és udvarias ember. Előszobafélén megyünk át, amelyben már felek tanyáznak, tenyerükbe hajtott fejjel, egyszerű népek, eehnorrerek és hivök, akik várják a sorsukat. A belső szobában két ágy, nagypapa és nagymama felnagyított fényképe, egy mosdó, az éjjeli szekrényen egy hölgy fotográfiája, erősen fűzött kiadás, 1910 körül. Tucat látogató szorong a szobában. Tizenegy óra van. Ha sejteném, hogy három óra hosszat kell várnom, amig Ovics rabbi színe elé kerülhetek, meggondolnám a dolgot. A nyitott ablak mellé ülök, ahonnan nagyon szép kilátás nyílik az újpesti uccára. A szobából üvegajtó nyílik a szomszédos helyiségbe, ahol a rabbi tartózkodik. A falon kézírással egy cédula: „A titkár urat kielégíteni kéretik/ Halkan beszélünk, mint a nagybetegek a tanár előszobájában. Kétségtelen, hogy mind betegek vagyunk. Egy állapotos asszony elmondja, hogy szeretné tudni, fiú lesz-e vagy leány? Az anyja, aki vele van, mindenki meglepetésére ködbeszól: „Kekem nem kell onoka! Minek nekem oooka? Nekem ne sir jón falsul. Inkább az Operába megyek.“ A titkár rosszalőan néz rá. Egy idős hölgy Sájer csodarabbiről beszél, iaikinél ^háromszázan ettek minden déliben“. A titkár, hogy szórakoztassa a társaságot, időnként ilyeneket mood a cicerone demonstráló mozdulatával: „Ex itt a rabbi ur ágya.“ Mind nézzük a kopott, rendberakott ágyat „Ez a rabbi ur mosdója.“ Később: „Napjában csak egyszer eszik.a rabbi ur.“ A látogatók általában félórát időznek bent a rabbinál. Végtelen türelemmel csak a titkár rendelkezik. Újabb és újabb hívők jönnek, akiket a titkár elküld. A rabbi már reggel nyolc óra óta fogad. Egy Idős asszony azt mondja: „Azért jöttem el, mert a lányomnak petőfészekgyulladása van.“ Rejtélyes, hol hallhatta ezt a szót de tetszik neki, elismétli. Magányos férfi ül itt üzleti tanácsért. Háromtagú család, valószínűleg valami szörnyű családi nyavalyára kér balzsamot Vajúdó házaspár. Nézem őket és arra gondolok, hogy hinni kell, semmi nem segít. Arién írja a „ Young man love “-ban: „A mai ifjúság tulajdonképpen vallásos, csak nem tudja, miben higyjen?“ Valaki azt kérdi a titkártól: „Maga még nem tanult meg mellette semmit?“ A ritka szép ember elgondolozik, hátratolja fején kalapját s panaszosan mondja: „Semmit. Mindig egyedül fogad. S ha este kijön, nem mond nekem semmit. Imádkozik és lefekszik.“ Ezt ugy mondja, mintha a rabbi valami titokzatos szlöjdimunkát csinálna odabent vagy lonib- fürészelne egy különös lombfürészelési eljárás szabályai szerint, melyet nem hajlandó neki elárulni. Két óra felé jár, mikor bebocsátanak a rabbihoz. Owes ÄbraMm egy ebédlöféle szobában az asztal mellett ül egy magas széken. Ovics Ábrahám a legkülönösebb emberi jelenség, akit ebben a vad kertben valaha is láttam. A hetvenötcentiméteres gyerektesten egy öreg kabbalista feje ül. Szakállas rabbifejsap- kával. Nyugodt, fáradt és okos szemek világítanak a fejben, a gyermekkéz idegesen játszik egy ollóval. A szeme egy pillanatra sem kapcsolódnak le rólad. Az egész ember csak ez a koponya. A steril, a 'kitenyésztett rabbifej. A teste .mintha nem is élne. Mintha mesterségesen táplálnák ezt a fejet, mint az orosz sebész, aki leszakított kutyafejeket tovább táplál mesterséges vérkeringéssel s a szemek •néznek, a száj csókol . . Mintha törzs nélkül, önmagában élne ez a koponya a fáradt és okos szemekkel. Udvariasan és nyugodtan beszél. Hellyel kínál. A szem reátapad a látogatóra, nem engedd el. Egyszerű, apró kérdéseiket tesz fel, nagyon nyugodtan, nagyon aprólékosan. Mindent tudni akar. Mint a Freud-i analízis, úgy megy közel a páciensekhez. Kérdései precízek szűkszavúak. Kíméletlenül érint fájós pontokat. Nem hagy ki semmi látszólagosat. Nem jósol. Tanácsot ad. Marseille, Julius 9. Néhány párisi lap rövid hírben megírta azt a gyilkosságot, amely Marokkó legforgalmasabb kikötővárosában, Casablancában történt. A jelentés szűkszavú volt s annyit mondott csak, hogy egy dühödt arab agyonlőtt három emberi. s aztán letartóztatták. Az egyik marseillei napilapnak, az Echo de Marseille-nek munkatársa véletlenül lent tartózkodott Casablancában, amikor a „dühöngő arab“ véregzett s meglehetősen érdekes tudósítást küldött lapjának. Az Echo de Marseille jelentéséből kiderül, hogy nem valami „egyszerű kis tö- meggyilkosságról“ van szó, hanem az utóbbi évek legfurcsább szerelmi drámája játszódott le a marokkói kikötővárosban. A habitok jótevője és — ügyvédje A marseillei lap Casablancában tartózkodó munkatársa egyelőre csak két halottról tud, a dráma harmadik áldozata még él, de aligha gyógyul fel súlyos sebéből. A gyilkos azonban nem valami megdűhödött arab, hanem Casablanca egyik jónewvü ügyvédje: Léon Blézot dr. Az áldozatok: egy Pilon nevű hajózási tisztviselő és Srácon spanyol gyapjukereskedő — ezek ketten meghaltak — s végül El-Bail berber származású banktisztviselő, aki a Miseri- oorde-kórházban élet és halál között lebeg. Blézot dr. már fiatal korában Marokkóban élt és átélte az európiak ellen intézett ka- biltámadásokat Húsz évvel ezelőtt, amikor a francia katonaság végleg megszállotta Casa- blacát s ez a megszállás francia-német konfliktusra vezetett, Léon Blézot végleg megtelepedett a városban. A közigazgatás újjászervezésében résztvett a fiatal ügyvéd, majd állami szolgálatba lépett. Bátran állta meg helyét a még mindig lázongó Casablancában, amelynek berber és kabil lakosságát a legkisebb zavargásnál irgalmatlanul megbüntették . A berberek és a habilok között egyre népszerűbb lett Blézot, aki mindig az engedékenység és a türelem álláspontját hirdette a benszMöbtekkel szemben a hivatalokban. Végül is jobbnak látta Blézot, ha otthagyja az államtoivatalt és ügyvédi irodát nyit A viszonyok konszolidálódtak s Léon Blézot dr. legjobb kliensei a benszülöttek voltak. A berber vízbe fojtja Blézot asszonyt Két évvel ezelőtt rejtélyes körülmények között hirtelen meghalt Blézot felesége. A kikötő mellett egy csatornából fogták ki a hulláját. Nem lehetett tudni, hogy öngyilkosságot követett-e el, vagy pedig bűncselekmény áldozata lett. Az ügyvéd ismerősei, különösen a franciák és a spanyolok, azt suttogták, hogy Blézot-nak is része volt az asszony titokzatos halálában. Némelyek szerint Léon Blézot-nak volt egy szeretője, egy gyönyörű tizenhat éves barna- bőrű félvér leány, akinek anyja berber volt, apja pedig állítólag egy francia hajóskapitány. Hír szerint a leány bátyja, egy fajtiszta berber, fojtotta vizbe Blézot asszonyt, azért, mert Léon Blézot megígérte, hogy ha a felesége elválna tőle, vagy meghalna, akkor feleségül venné szép kedvesét, a berber leányt. Félvér — forró vér A Casablancái rendőrség nyomozott is az ügyben, de nem tudott semmi terhelői sem produkálni az ügyvéd ellen. Az asszony halála után alig egy év múlva Kár, hogy nincs tőle mit kérdeznem? — Ami ma van, az holnap már nincsen, — mondja fáradtan. Aztán végtelen optimizmussal: — Wissen Sie: Gott wird schon helfen . . . Ezt föllebbezhetetlenül mondja. Amig beszél, kedvtelen leszek. Valami végtelen magány van körülötte, a tiszta Kabala, szavak, szavak, az írás, amely betű. Kiejti az ollót a kezébőL Ideadja a gyerekkezét, mosolyog. Azt hittem, hatvanéves. Künn hallom, hogy harminchat. Léon Blézot feleségül vette a fiatal berber leányt, aki keresztény lett és a Jeanne nevet kapta. Blézot házasságával vállalta azt is, hogy a pletykáknak uj tápot ad s esetleg elveszti ügyfeleit De, ugylátszik, nem nagyon törődött vele. Halálosan szerette a baraabőrü, karcsú és csodálatosan szép arcú Jeanne-t. Sejtelmei csakugyan beteljesedtek. Egyre rosszabbul ment ügyvédi irodája. Az utóbbi év alatt egymásután vesztette el legjobb klienseit, de nemcsak az európaiakat, hanem a benszttlötteket, akik különösen azért haragudtak meg rá, mert a berber nőt rábeszélte a kikeresztetkedésre. Berber szépség a Champs-Etysées-n Lassanként alig volt keresete Léon Blézot- nak. Vagyonát, amelyet busz év szorgalmával és életveszedelmeivel gyűjtött, lassanként kezdte felélni. Jeanne BTzot asszony, aki csak az idén múlt tizenhatéves, azzal, hogy keresztény lett, egyúttal teljesen európaivá is vált, legalább modem és fényűző életmódja < raffinált igényei ** erre vallanak. A legfantasztikusabb költekezéseikre kényszeritette férjét Télen két hónapig laktak Párisban, a Champs ELysőes egyik előkeld szállodájában. Mindenütt, ahol Blézot ügyvéd megfordult fiatal berber feleségével, az emberek megbámulták a csodálatos nős szépséget Az utóbbi hónapokban Léon Blézot már nagy anyagi gondokkal küzdött. Csak azzal volt elfoglalva, hogy felesége számára biztosítani tudja a fényűző megélhetést. Közben elfeledkezett gyanakodni feleségére, aki ugy érezte, hogy forró afrikai temperamentuma számára kevés egy férfi, kevés a férj. Casablancában már mindenki arról beszélt, hogy Jeanne Blézot a legnagyobb nyütségged csalja a férjét. Egyetlen ember volt a kikötővárosban, aki csak a pénzszerzéssel lóvén elfoglalva, semmit sem tudott a tizenhétéves asszony kirándulásairól: Léon Blézot, aki most negyvenhatéves. Majdnem harminc évvel idősebb feleségénél, de csodálatosképpen eszébe sem jutott, hogy féltékeny legyen. „Figyeljen három napig Szívesen látott vendégül fiatal kereskedőket, katonatiszteket, tengerészeket és hivatalnokokat, akik táncoltak a fiatal berber asz- szounyal és elszórakoztatták. A múlt héten egy levelet kapott Blézot. A levél igy szólt: „Uram, ön szerencsétlen és ostoba, akit csak sajnálni lehet. Figyelje feleségét. 0 ok három napig figyelje és akkor mindent megtud. De figyelmeztetem, ne veszítse el hidegvérét, bármit lát is az első két napon. Várja meg, amig a harmadik nap is elmúlik. Üdvözli egy jóakarója és tisztelője, aki önnel együtt átélte Abdul-Aziz szultánná kiáltását.“ A lérj a három szeretővel asztalhoz ül A különös levél bizonyára nagy izgalomba hozta Léon Blézot-t Már csak a rendőrségen mondta el, hogy mit csinált és mit látott három nap alatt. A hét végén letelt a három nap * Blézot. aki, ugy látszik, csakugyan megőrizte hidegvérét, vasárnapra meghívta magához ebédre a következő három urat: Pilon Elsőrendű kárpitos - bátort legolcsóbban késeit Meszkovszky József, Praha-Vriovto* üotmxárovs 50, Telelő«: 529*Jéi Függöny akasztás olcsón. Magyarul beaxéL Kielégítem a titkárt Azt mondja: „Délutánra nyolcán vannak, az négy óra megint Rrggel óta.“ A bolond szolga kikisér a kapuig. A felemhez hajol és titokzatosan, félkegyelmű mosollyal, mint aki sejt valamit, ezt mondja: „Ha én mondom önnek, káir volt váratni a taxit.“ hivatalnokot, Braco fiatal spanyol kereskedőt és El-Baid berber származású banktisztviselőt A három ur nem is ismerte egymást. Közülük csak Pilon járt gyakran Blézot- ékhoz. A vendégek pontosan megjelentek az ebéden. A fiatalasszony 'jellegzetes berber-mosolygással ült az asztal mellé. Ez a berber-mosoly mindig elrejti, hogy mi történik a lélekben. Jeanne Blézot egy mozdulatával sem árulta el, hogy férje mellett három szeretőjével ül egy asztalnál. Ebód alatt jó borokat fogyasztott a társaság, majd Blézot, fölhasználva azt a percet, amikor felesége kiment az ebédlőből, hatalmas revolverét előrántotta és gyors egymásutánban hat lövést adott le az asztal körül ülő vendégeire. Amikor Jeanne rémülten berohant a szobába, csak azt látta, hogy Pilon, a hivatalnok, Braco, a spanyol kereskedő és El-Baid, a berber bankár véres«) és mozdulatlanul az asztal alatt hever. A fiatalasszony ezt vallotta a rendőrségen: — Azt hiszem, hogy a férjem megőrült. Ha lett volna még egy golyó a revolverében, engem is megölt volna. Jajgatva menekültem ki a házból és Léon a nyomomban. Az nccai járókelők fogták el, mert látták, hogy őrölt és revolvert szorongat a kezében. A casablancai rendőrparancsnok, aki kihallgatta a letartóztatott Blézot ügyvédet, egyáltalában nem vette észre, hogy őrült volna a gyilkos. Az orvosnak is, aki megvizsgálta, az a véleménye, hogy Léon Blézot teljesen épelméjű. A három délután — Agyonlőttem feleségem csábítóját, — vallotta Blézot a rendőrségen. — De hiszen három férfit lőtt le, — mondta a rendőrparancsnok. — Mert három csábítója volt feleségemnek, — felelt szabatosan a gyilkos ügyvéd. — A névtelen levélíró igazat irt. Három délután figyeltem meg a feleségemet. Ezt az időt választotta ki arra, hogy szeretőit meglátogassa, mert én ilyenkor mindig az irodámban dolgoztam. Az első napon Braconál töltött két órát, a második délután pontosan egy óra 45 percig tartózkodott Pilon lakásán. A harmadik napon alig birtam már kivárni, mikor távozik El-Baid lakásáról. Mind a három nőtlen fiatalember. Nem volt okom kételkedni abban, hogy mit keresett a lakásukon a feleségem, aki miatt tönkrementem anyagilag és lelkileg. A hármas gyilkosság — enyhítő körülmény Az eset óriási föltünést keltett nemcsak Casablancában, hanem az Echo de Marseille közlése nyomán Marseilleben is. A marseillei újság nyilatkozatokat közöl kiváló ügyvédektől, orvosoktól és ügyészektől. Minthogy Franciaországban majdnem kivétel nélkül fölmentik minden esetben azokat, akik mint megcsalt férjek, vagy feleségek gyilkosságot követnek el, a kérdés, amelyet a lap a szakértőkhöz intézett, ez volt: „Enyhítő, vagy súlyosbító körülmény-e az, hogy Blézot ügyvéd nem egy csábitót, hanem hármat lőtt le?“ Eddig ugyanis még nem volt példa arra, hogy egy féltékeny fér] egynél több csábitót gyilkolt volna meg. Lehetséges, hogy a lap tendenciózusan válogatta össze a válaszokat, melyek azonban mindenesetre meglepőek. Minden válasz lényegében azt mondja, hogy Blézot ügyvéd esetében enyhítő körülmény, hogy » megcsalt férj három csábítót lőtt le. — Zarándoklat Máríacellbe. Komáromi tudósítónk jelenti: A Csallóközből mintegy százötven magyar zarándok indult el Király József csicsói plébános, az ismert nevű egyházi író vezetése alatt Máriacellbo és julius 3-6-áig az ottani kegyhelyen végezlek ájtatos- ságokat. A zarándoklat gazdasági részét a pozsonyi kapucinus atyák végezték. A megcsalt férj agyonlőtte a csábitót — mind a hármat Léon Blézot dr. casablancai ügyvéd véresvégu boldog házassága egy bennszülött világszépségget
