Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-05 / 151. (2076.) szám

7 Ma )»Bm i, ptetak. ft»lwrsiág a válaszúton 1 QPUHs, jidhjs i A flr&ncóa kamarában pól- áátian zavar uralkodiík, mert. semM sincs tisz­tában mascd, ndkémet kelLeme a. szőveáségkÖEi •dőaBágsBen»5d.á3eflcet ratifikálni. A képvise­lőik ífi tudják, hogy mindben ©Uiamarkodott Itífcpée kÖrosnyeto a négyssáz millió dolláros feeres&edelim adósságok kényszerű megfdse- ti&ét oskozihatja, míg nyugodt ratifikálás ese­tén Ames'iáca halasztást ad Franciaországnak. A bizonytalan helyzet nagy nyugtalanságot okozott & képviselők között A pénzügyi és a külügyi bizottság előadói tegnap meglátogat­ták Poincaré mmnásztereínököt és felvilágosí­tást kértek tőle. Poinoarő szívesen látná, ha a kamara följogosítaná a köztársasági elnö­köt, hogy rendelettel ratifikálja az adósság- rendező szerződést. Ez a procedúra semmi- esetre sem bántaná Amerika érzékenységét ós a renitens képviselőket is kielégítené. A kamara nagy adóssági vitáját, amelyet jnluis 9.-én kellett volna megkezdeni, két nafppal újból elhalasztották.'----■.■■.■agg Vu láRkStSrésefc Polinéziban London, Juli® A Sydneyi jeüeraJfeés sze­rint a Iiebridi szigetek egyikén egy titkos tűzhányó váratlanul működésbe lépett és tel­jesen elpusztította a sziget missziós állomá­sát. Amrim szigetón a legutóbbi vulkánfkitö- sés 1912-ban ■mit. A SBigot lakosságának nagy része ancsakid<e$écL átköltözött egy másik szi- g®4re, mert Am rim talaja rendkívül tázoo.y'- telannak tűnt ‘—< Uj Zeelandíban tegnap új­ból hesves földlökéseket éazleitek. Westport városának külvárosaiban a föhirengés nagy károkat okozott A Glasgov nevű hegyei a földrengés kettéválasztotta, míg a Buller fo­lyóba óriási szikláik hullottak. Lenfusfidtan a diákok vizsgáztatják a tanárokat Ixttiékm, $cÉku 4 Mint a Monrting Pest Ri­gából jelenti, a leatingíradi egyetenaan meg- ikaadödött a tanárok nyilvános levtesgáztétá- sa. A vizsgabizottság a zifjuságá sBBearvezebek és munkásság képmolőiból áll és a tudósok­nak teljes nydlvánoswág mellett kellett bébé- aonyitanick nemcsak tudományos érdemeiket, db politikai megbbflmióaágiákst is. Nemite* teeaás't dácaérettel mogorösitették tanszékéül, mkithogy bebizonyította, hogy a tudomány­nak minden ágát a marxkams tétekével il­lusztrál ja. Más tanárok elesi az a kifogás me­rőit fel, hogy nem mutatnak elég osztályön- fcodatot, nem hozzák tudományukat összfoapg- ba a azovjetvilágnéssettirf és így általában nem támaszai a szovjetnek. Számos tenáT vonako­dott magét a vizsgálták alávetni és ezeket mksden eljárás nélkül elmozdították. Letartóztattak két magyar áBaopolgáit a zólyomi ÉÜOIBáSOfl? Prága, fxűkm 4 A Gesko Slovo jelen®: „Zó­lyomból azt az értesítést kaptok, hogy ott két magyar állampolgárt: Kadihodh Józsfeet ée Gáspár Jánost, lestartóztattáik. Mindkettő a magyarországi Somosról való és minden iga­zolvány nélkül léptéik át a határunkat való- 8®Énfüleg azért, hogy híreket szerezzenek a magyar hatóságok számára. A letartóztatás a vonatban történt- •, -.r" Parasztzendüiés Hamtswg mellett Ramburg, jtriSu* A Húsomban nagy paraszt tüntetések voltak, amelyeknek folyamán többizbesn összeütközésre került a sor rend­őrök és parasztok között. A busamti. parasztok máT hetek óta bojkottálták az actvégrehaj- tókat erőszakkal akadályozták meg a fog­lalásokat. A parasztság vezérét, Hűmként né­hány nappal ezelőtt hatóság elleni erőszak miatt többhavi börtönbüntetésre ítélték. Ham- keonek most kellett bevonulnia a börtönbe. A parasztvezér több százfőnyi paraszttőmeg 6Bén ment a törvényszék épületébe. A tö­meg az egész utón viharosan tüntetett a ha­tóságok ellen és midőn egy reudőrosztag osz­lásra szólította föl őket, a parasztok megtá­madták a rendőröket, mire általános vereke­dés kezdődött Több paraszt könnyebb sérü: léséket szenvedett. Hamken végiül jelentke- wtt a fogházigazgatóságnál, mire a kísérő iprarnttömeg Németországot ujj tartja izgalomban Egy iöldmwest ártatlanul Ítéltek halálra — Az áldozat természetes halállal múlt hi Osnabrflck, jnlius 4. Éveken át tartotta iz­galomban az ártatlanul halálraitélt Jakubow- ski ügye a német közvéleményt, amelynek nyo­mására az igazságügyi hatóságok kénytelenek voltak a pör njrafölvételét elrendelni és ez al­kalommal azután kiderült, hogy a szerencsét­len Jakubowskival Justizmord történt. Az ár­tatlanul kivégzett orosz hadifogoly, emlékét re­habilitálták, azonban a kivégzett embert már nem adhatják vissza az életnek. A pörnek még­is meg volt az az erkölcsi hatása, hogy az igaz­ságügyi hatóságokat szomorú mementóként figyelmezteti arra, hogy 'akkor, amikor ember­életekről van szó, a legnagyobb lelkiismeretes­séggel és gondossággal végezzék, el föladatu­kat. Most újabb Jakubowski-eset izgatja a német köz­véleményt, mert kiderült, hogy egy huszonkétéves föld­művest gyilkosság vádja alatt szintén ártatla­nul ítéltek életfogytiglani f egy házra. Hermáim von Dielingen földműves azzal a súlyos váddal terhelten állott az osnabrücki bíróság előtt, hogy megölte a tizenkilencéves Hoge Emmát. Mendel Sidney <ir. berlini ügyvéd indítványt terjesztett be az igazságügyminisztériumhoz Dielingen pőrének ujrafölvótslére és indítvá­nyát azzal a nyomós argumentummal támo­gatja alá, hogy Hoge Emma halála nem ngy következett be, ntínt ahogy az esküdtszéki Ítélet megállapí­totta, tudniillik megfojtás következtében, hanem a leányt szivszélhüdés ölte meg. A tartományi bíróság az indítványnak helyt- adott ugyan, amennyiben Bonne dr. vezérfő- törzsórvo*, a hmeburgi fegyház orvosa, amely fegyintézetben tölti büntetését az életfogytig­lani fegyházra Ítélt Dielingen, a boncolási jegy- j zőkönyvek adatai alapján megállapította, hogy I a halált szivszélliüdés idézte elő s a megfojtás következtében beállott halál kizárt eshetőség. A bíróság azonban az egész eljárás njból való fölvevősét és a főtárgyalásnak megújítását az zal a megokolással utasította vissza, hogy a Hannover tartományi törvényszéki orvosi bi­zottság szakértői véleménye szerint egyéb ha­lálokok mellett a megfojtás következtében be­állott halál lehetősége nincs kizárva. Ebben az ügyben most döntő fordulat kö­vetkezett be. Mendel Sidney dr. ügyvéd be­szerezte Strassmann dr. professzornak, a berlini egyetem törvényszéki orvosi intézete vezetőjének, Németország legjelentősebb tör­vényszéki orvosi specialistájának szakértői véleményét, mely szenzációs megállapításokat tartalmaz. Strassmann dr. titkos tanácsos ugyanis a boncolási iratokból megállapította azt a tényt, hogy Hoge Emma halála nem erőszakos behatásra következett be, hanem szivsokknak következtében történt. Strassmann professzor Dyrenfurth dr. berlini törvényszéki orvos és Steinbiss professzor együttes szakértői véleményével egyetértésben megállapítja azt is, hogy a két kerületi orvos a boncolást nem hajtotta végre a szükséges pontossággal és tapaszta­lattal s az igen fontos mikroszkópiái vizsgálatot mellőzték. Ezt annál kevésbé lehet megbocsá­tani, mert a halottnál, aki nyolcadik hónapja állapotos volt, a veséknek és a szívnek jelentős beteges elváltozásait állapították meg, ame­lyek gondos vizsgálata a természetes halál be­következését igazolta volna. Mendel dr. ügy­véd ezen szakértői vélemények alapján bead­ványában azt kéri, hogy Dielingen büntetését nyomban szakítsák félbe. Ebben az ügyben a j döntés magára az igazságügyminiszterre tar- I tozik. Rambauétábornok a bambád mögött*,. Nizzai laháshábontság kilakoltatást kisértettet, fegyveres ellen­állással, rendőrségi gázmaszkos rohammal, blokáddal és egy ismeretlen jótevővel Nizza, jedEEos 4 A nizzai fürdőverurágek agy hét óta csodálkozva figyelik, mi történik az Al­gáé* Square-on. Vasrácsos kerítés mögött pál­mákért zöldéi s a háttérben csinos villa látszik. A kert kapuja M von döntve s a pálmák alatt négy rendőr állt éjjel-nappal. Állandóan figye­lemmel kisérték a villát s az volt a parancsuk, hogy senkit se engedjenek be a villába és azt, aká távozik, ne bocsássák vissza. Rendőr a pálma árnyékában Az Afeaee Square-on egész nap nagy ember- csoport nézte a nyugodtan cigarettázó rend­őröket, akik valóságos blokád alatt tartották a villát. Ki akarták éhezhetni a viBa lakóit, hogy azok aztán önként megadják magukat és ellen­állás nélkül bebocsássák a rendőröket. Az tÖT- tént ugyanis, hogy a villa lakója, a hetvenki- knoéves Georges Rambaud tábornok, nem volt hajlandó házbért fizetni A villa tulajdonosa a nizzai törvényszék előtt megnyerte köakol tatáéi pőrét s amikor Rambaud tábornok nem akart kiköltözni a villából, a háztulajdonos a rendőr­ség segítségét kérte. A tábornok nem fizet Á nyugalmazott tábornoknál, aki a becsület- rend parancsnoka, s végigküzdöfcte a francia- porosz háborút ós a világháborút, megjelent a kilakoItatási paranccsal egy magaenangu rend­őrtiszt, két rendőrrel együtt. — Mit akarnak nálam? — kiáltott a nyugai- maaott tábornok a rendőrökre. — (Talán csak nem cimboráinak önök ie. az én ellenségeim­mel? A rendőrtiszt felmutatta a kűakoltatási pa­rancsot és udvariasan felszólította Rambaud tábornokot, hogy azonnal csomagol tas&a össze holmiait, rakassa ki bútorait és költözzék ki a villából, mert már régen elmúlt az a batáridő, ameddjg a villában joga volt laki^. Az öreg tá­bornok ugyanis az utóbbi időben azért nem fize­tett lakbért, mert a háztulajdonos a békebeli bért duplájára emelte amihez az uj lakbértörvény szerint joga is volt Rambaud annyira felhábo­rodott, hogy már még a régi bért sem volt haj­landó fizetni. Amikor szemben állt a rendőri karhatalommal s meghallotta, hogy erőszakkal ki akarják lakoltatni, fojtott hangon igy szólt a rendőrtisztihez: — Várjon egy-két percig. Azonnal válaszo­lok .. n • Ezzel magukra hagyta a rendőröket, hálószo­bájába ment, gyorsan tábornoki díszbe öltözött, mellére tűzte összes kitüntetéseit, felkötötte kardját s csakugyan pár perc múlva megjelent a csodálkozó rendőrök előtt, akik önkéntelenül vigyázállásba. merevedtek. Az agg tábornok most harsány bangón kiáltotta a rendőrtiszt- netc; Hátra arc! Indulj! Takarodj!... A tábornok megszervezi a védelmet A rendőrtiszt megdöbbenve, mozdulatlanul áüt, majd magyarázni kezdte, hogy, legnagyobb sajnálatára, ő nem engedelmeskedhet a tábor­noknak, de Rambaud tábornok villámgyorsan kirántotta a kardját. A kard kissé remegett a kesében, amikor megismételte a kiutasító ve­zényszót. A karddal vezényelt hátraarcot a rendőröknek, akik most engedelmeskedtek. A tiszt szalutált s a két rendőrrel elhagyta a vil­lát. Amíg a rendőrparancsnoknak jelentést tett a különös kiutasításról, addig Rambaud tábor­nok valóban elmozgatta helyükről a bútorokat, de nem azért, hogy elszállítsa azokat, hanem eltorlaszolta a villa főbejáratát. Kiszaladt a kertbe és lelakatolta a kaput. Kitűnő stratégiai érzékkel a kertben felszakította a gázcsövet közvetlenül a kapu mellett. A kapu környékén hódító gázszag keletkezett, úgyhogy az uccai járókelők is messzire elkerülték a vűla környé­két. Amikor a rendőrtiszt félóra múlva visszatért azzal a felsőbb paranccsal, hogyha kell, vegye el az öreg tábornok kardját is és a kilakolta­tást azonnal hajtsa végre, szédítő gázszag fo­gadta a villa kapujában. Mégis zsebkendőt kö­tött orrára és szájára s próbálta kinyitni a ka­put, de egy hatalmas lakat meghiúsította me­rész vállalkozását. Különös gázháboira Másodszor is vissza kellett vonulni. Azonnal a gázgyárhoz sietett és kérte az igazgatót, hogy legalább tíz percre zárassa el a gázszolgáltatást. A gázgyár igazgatója azonban, aki nagy tiszte­lője Rambaud tábornoknak s maga is rászívott a háborúban, nyersen ezt felelte: — Nincs az a törvény, amely azt parancoslná nekem, hogy akár egy pillanatra is beszüntes­sem Nizzában a gázszolgáltatást. — Akkor követelem, hogy javitassa meg azonnal Rambaud tábornok lakása előtt a fel- szakitott gázvezetéket — mondta a tiszt. — Rambaud tábornok nem tett panaszt — válaszolt nyugodtan a gázgyári igazgató. — A kiömlő gáz az ő számlájára fogy és én nem tudhatom, milyen speciális célból fogyasztja a gázt. Talán tudományos kutatásai teszik szük­ségessé, hogy fokozott gázfogyasztást vegyen igénybe... A rendőrtiszt eredménytelenül távozott a gázgyárból és nyomban a nizzai katonai pa­rancsnokhoz sietett, hogy sürgősen gázmaszkot kérjen tőle kölcsön a rendőrség számára. Favre ezredes azonban, aki nyilván titkos szolidari­tást érzett Rambaud tábornokkal, kijelentette, hogy a szolgálati utasítások között nem talál egyetlen olyan paragrafust sem, amely ‘előírná AJMiSS^iKA UH1! HAMBURG Szeméül 6a £KtűgQász szál­lítási szolgálat Közép­Agnerlhaiiö, Trinidadba, Vene­zuelába, Curacaóba, Columbiába, Panamába, Costa Ricába és Guate­malába az uj >Orinoco« motor­gőzössel és a »Rugia«, >Teutonia«, »Galícia* gőzhajókkal UéiameraSeÜSi©, Rio de Ja­ni eroba, Santosba, Sao Francisco do Sulba, Montevideoba és Buenos Airesbe a »Baden«, »Bayern«, »Württemberg«, »General Belgra- no«, ^General Miire*, »Holm« gőz­hajókkal. Vezérképviselet Csehszlovákia részére• Prága II., Hybemská 10. neki, hogy a hadsereg gásroaszkjndt kölcsön­adja a rendőrségnek. — Ezredes ur, —• kérlelte a rendőrtiszt * parancsnokot — személyes szívességre kérem önt, hiszen olyan kényes ügyről van szó, de rangommal és állásommal játszom, hogy az el­ső esetben nem voltam szigorú és könyörtelen Rambaud tábornokhoz. — Mutassa meg nekem a megfelelő paragra­fust, melyet én talán nem ismerek, — feleli udvariasan az ezredes — akkor szív esen köl­csönzők önnek gázmaszkot. A kétségbeesett rendőrtisztnek végre mentő ötlete támadt. Elköszönt az ezredestől ós nyom­ban telefonált Marseiilebe, az ottani rendőrségi gázbrigád parancsnokának. Rendőrségi külön- autón hoztak Nizzába két gázmaszkot. Estére két gázmaszko# rendőr megközelítette a Ram­baud villa kapuját. Vasemeltyükkol kifordítot­ták sarkából a kaput. A feltépett gázcsövet rongy darabokkal eltömték és most már a rend­őrtiszt egy szakasz rendőr élén csengetett be a tábornok lakásának ajtaján. Tábornoki százat a barrikádról Az ajtó azonban nem nyílt ki. Az egyik ab­lakban megjelent Rambaud tábornok feje és két keze. Egyik kezében kardját villogtatta, a má­sikban pedig szolgálati revolverét szorongatta: — Aki átlépi küszöbömet, azt felnyár&alom! — kiáltott rikácsoló hangon. A rendőrtiszt ennek ellenére kiadta a pa­rancsot, hogy törjék be a villa ajtaját. Ez siker rült is, de a betört ajtó mögött egymás hegyé- re-hátára rakva elzárta az utat a szekrény, zon­gora, íróasztal, ágy és matrac. A barikád mör gül hullatezot az öreg tábornok fenyegető szar va: — A haza szolgálatában töltöttem el egész életemet! Megkövetelhetem a hazától, hogy ol­csó lakást adjon! Én nem spekuláltam a zuhanó frankkal. A vagyonomat is a hazának áldoztam fel! Utolsó csepp véremig megvédelmezem ezt a torlaszt. Harcoltam én már gyengébb fede­zékben is. Szitává lőlek benneteket, felnyársal­lak benneteket fickók! Elfoglalják a rendőrok Rambaud várát 'A rendőrtiszt a nizzai rendőrparancsnoknák elmondta, amikor ismét visszavonult, hogy Rambaud tábornok hangjában megdermesztő eh szántság rezgeti s ezért jobbnak találja, ha ab­bahagyja az ostromot. Azóta egy hét telt él s a rendőrség nem ostro­molta tovább a „Rambaud-várat“. Nem akartak újabb kínos feltűnést és a blokád módszeréhez folyamodtak. Hétfőn délután azonban a rendőrség várat­lanul felrobbantotta a villa egyik hátulsó ajta­jának zárát. A rendőrök behatoltak Rambaud tábornok lakásába és házbértartozása fejében minden bútorát lefoglalták.. — Ez magánlaksértés! — kiabált Rambaud tábornok és felesége a benyomuló rendőrökre, de a rendőrök most már kihordták aJbutorokat a kertbe. Már-már úgy látszott, hogy az éjsza­kát hajléktalanul tölti a tábornok és felesége, amikor küldönc utján jelentkezett Rambaud egyik tisztelője. Pénzt küldött, amely bősége­sen elég volt a lakbérhátralék kifizetésére. A villa tulajdonosa igy megkapta pénzét és elállt a tábornok kilakoltatásától. Rambaud bú­torait erre a rendőrök visszarakták a villába s a tábornok feleségével együtt egyelőre tovább­ra is lakásában maradhat, kérdés azonban, hogy clismeri-e Rambaud tábornok a felemet bért?,

Next

/
Thumbnails
Contents