Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-05 / 151. (2076.) szám

M |«®ew B, péafek.

b*a rejlik, hogy a magyarokat súlyosan kompromittálta a Measinger csehszlovák katona- axökevény és társainak kémkedéséről szóló leleplezés. A magyarok brutalitásukban méltó társai a szovjet csekájának(?!).

FeiffiRíilif Sí 2ESSÍ plfJil llslff

Kramár lapja újból uszít

A Národni Listy „Nyugtalan elem“ cimü vezércikkében többek között ezeket Írja: Magyarország ügyel arra, hogy a külföldön azt a benyomást keltse, mintha már megjavult volna. A bank jegy hamisítási skaÉi^alum után jött a szentgotthárdi gépfegyveraffér. Még meg sem szűnt a fölháborodás a kisántant pesti sértegetése miatt a Magyarország máris újabb nyugtalanságot idézett elő: hatóságai elhurcoltak

a határról egy csehszlovák vasúti tisztviselőt, akit kémkedéssel gyanúsítanak. Vájjon menynyi bizonyítókra lesz még szükség, hogy az egész világ lássa, miszerint Mag/arország alaposan veszélyezteti a bókét. Kramár újból és alkalmas pillanatban figyelmeztetett e napokban irt cikkével a magyar veszedelemre. A külföldi sajtó idézte Kramár cikkét és állandóan ismételni kellene Kramár szavait: „Az európai politika legnyugtalanabb elemei a magyarok.*' Kezdik elfelejteni, hogy Magyarország volt a nyugtalan elem a háború előtt és az is maradt a háború után. A kisantant a leghiggadtabban viselkedik a magyar provokációval szemben. Franciaország türelemmel várhatja, mig a magyarok megokosodnak, —> Magyarország céljain ez semmit sem változtat. Ellenkezőleg, miiig a magyarok nem voltak biztosak abban, hogy mi vár rájuk, a hivatalos magyar körök semmi közösséget nem .vállaltak Rothermere lord fenyegetéseivel. De amikor látták, hogy le nem hurrogták őket, bátorságra kaptak és ma a magyar kormány is nyíltan magáévá teszi ezeket a békeellenes célokat. A magyarok addig akarják ismételni követeléseiket, amig azok számára respektust nem szereznek és jogilag el nem ismerik azokat. Ez ellen csak egy védekezés lehet: világos és fólelemnélküli visz- szautasitás. Éppen ezért alapjában véve hibásak a közeledésre irányuló nyilatkozatok, a diskusszióra való hajlandóság, mert nem lehet disputáin! olyasmiről, ami részünkre ^ békeszerződésekkel el vad intézve. Naivság volna a magyar lovagiasságra támaszkodni, mert ott baráti kéz helyett zárt öklöt nyújtanak. Sajnos, a nemrégiben egyes francia lapokban megjelent nyilatkozatok elárulják, hogy ennek a naivitásnak a magyar kérdés megítélésében egyesek még fölülnek. Annál sürgősebb a mi föladatunk, hogy fölvilágosítsuk a külföldet a tényleges helyzetről és rámutassunk saját tapasztalatainkra. Nincs talán még egy eset, hogy Magyarországon kívül más állam önmaga ellen oly sok terhelő anyagot szolgáltatna, mint Magyarország, amikor panaszokra és inverven- ciókra állandóan újabb és újabb okot ad a kis- antantnak. A hidasnémeti eset teljes megvilágítást kíván. A budapesti csehszlovák követ interveniált a magyar kormánynál, amely megígérte a vizsgálatot és néhány napon belül a választ is. Ezzel azonban még nem igazították helyre azt á tényt, hogy csehszlovákiai vasúti tisztviselőket a magyar hatóságok börtönbe hurcoltak. A magyarok eddig csak fenyegetőztek, most azonban kezdenek már veszedelmesekké válni. A magyar hatóságok maholnap minden előzetes értesítés nélkül bármilyen följelentésre, vagy gyanúsításra börtönbe zárhatják tisztviselőinket. Ez a magyar rezsimnek általánosan ismert módszere azonban nem menthető a többi állam előtt, amelyekben a kulturális országok közötti határforgalom rendezéséről más véleménnyel vannak. Nem lehet eltűrni, hogy Magyarország állandóan fenyegetőzzön és hogy provokációja fölvilágositás, ki- magyarázás és elégtételadás nélkül végződjék. A magyarok által veszélyeztetett állampolgáraink védelmének érdekében történt minden egyes föllépésnél a kormány az összes pártokat-és az egész nemzetet maga mögött találja.

A némái sajté nyugodt

föiásiseisISsa

A Prager .Tagblatt vezércikkében azt irja, hogy a csehszlovák—magyar kapcsolatok homályos krónikája ismét egy fejezettel gazdagabb. Érthető, hogy a prágai kormány állampolgárainak sorsa iránt érdeklődik. Csehszlová- ia hivatkozik arra a megegyezésre, amely a ét állam között a vasúti személyzetnek ha- rszolgálatára vonatkozik. . legérzékenyebb ■/.ónban nem ez az eset, hanem az az atmo- zíéra, amelyet ez az eset előidézett. A viszony 'Chszlovákia és Magyarország között meg n mérgezve, mert mindenütt kémeket vélnek ni. Ha a határvidékeken tényleg kémek van- ■k, úgy ez elidegenitőleg hat a két országra, '.árhogyan álljon is a helyzet, ismét áldatlan 1 iskussziókra kell fölkészülni. Mig a nagyha- : dmak a bókepolitika további kifejlesztésére hószülnek és a kibékülés akarata éppen most i.ondon felől indul ki, nálunk, a kisebb közép- ó keleteurópai régiókban megértés helyett még mindig a régi és az ezekhez lrapcsolt újabb fenyegetéseket hallani. Az államok közti közvetlen tárgyalások — úgy látszik — nem vezetnek eredményre, mindkét részről már túlságosan harcias szavak hangzanak el. A cseh közvélemény azt hiszi, hogy a magyar miniszterelnöknek arra való törekvése, %-ogy a franciák szimpátiáját megnyerje, CscWdovákiára nézve veszedelmessé válhat. A francia—magyar barátság bizonyára gyógyitólag hatna a francia szövetségesnek és Magyarországnak viszonyára. A legutóbbi eseménynek éppen úgy, mint az elmúltaknak, nem szabad komoly következmó- ' nyékét előidéznie és egyáltalában a folytonos

„Gentleman asreansear — Hfctaaid @gy@tüe® düenzéiis isiit pástjában van - Halton Sett a munkáspárt baloldalának vezére

I

Ami a tüdőnek az ózon

az a fehérneműnek a TERPENTIN!!

| || Használjon tehát

j I Pocsatko Terpentin szappant

IS Mindenütt kapható!!

&nUgjg56a3gggggSűSSaBaBEGBggSm3KaSgm‘5nggmSB3EBCTlBES^:»aBra^

London, július 4. Az alsőíház tegnap folytatta a trónibeszéd vitáját, mely mindvégig feltűnően magasnivóju maradt és az általános kibékülés jegyében állott. A konzervatív és a liberális párt biztosították a munkáspártot, hogy mindaddig, amig MacDonald tartózkodik a túlzott szocialista kísérletektől és a külpolitikában az angol nemzetihez méltó politikát követ, kicsinyes ellenzékiséggel nem fogja megnehezíteni munkáját és kormányát úgy tekinti, mint a nagy nemzeti kormányt, melynek hivatása az évek óta felgyülemlett súlyos problémák elintézése.

Ez a genfiemen agreement az angol sajtóban mindenütt nagy tetszést keltett Az angol parlament — írják a lapok — méltó régi hírnevéhez és a zaklatott Európában olymódon dolgozik, ahogy egyetlen más európai népképviselőt sem tud dolgozni. A liberális és a konzervatív párt nem okoz fölösleges nehézséget a kormánynak és mindaddig a kormányjavaslatok mellett szavaz, amig az ország „tradicionális gazdasági rendjet“ MacDonald meg nem bolygatja. Már pedig nem valószínű, hogy a kisebbségi munkáskormány merész experimentum okkal veszélyeztetné létét.

Az uj parlamenti helyzetre jellemző, hogy a nagy pártok csupán másodrendű vezéreiket küldték frontba. A munkáspárt parlamenti frakciójának vezére Thomas és Snowden lett, a konzervaíiv párté Churchill és Worth ingion Evana. Ezek a vezérek többnyire a kisebb jelentőségű belipolitikai kérdésekről vitatkoznak és ők azok, akik a trónbeszéd vitájának első napján az ellentmondást és az ellenzékiséget' képviselték. A nagy ágyuk,. MacDonald, Baldwin és Lloyd George mindvégig a kölcsönös megértés hangján szóltak és igyekeztek nyilatkozataikból kihagyni mindazt, ami a másik párt érzékenységét sértette volna.

Egyenesen ünnepi tónus vonult végig a tegnapi vitán.

A pártok és vezérei kölcsönösen biztosították egymást nagyrabecsülésükről és MacDonald,

Baldwin, Lloyd George jóformán közös platformon találkoztak. A három fővezér polé- miákíól menten akar hozzákezdeni az angol impérium legnagyobb belpolitikai problémájának, az indiai alkotmánykérdésnek megoldásához. Thomas munkásvezér, aki a tegnapi vita első szónoka volt, kisebb jelentőségű pénzügyi kérdéseket hánytorgatett föl és elmondta a munkáspárt terveit a beruházkodá- sok és a közmunkák tekintetében. Churchill azonosította magát Thomas fejtegetéseivel és kijelentette, hogy a konzervatív párt elfogadja a munkáspárt javaslatát.

Churchill kijelentette, hogy a konzervatívok mindaddig támogatják MacDonaldot, amig kormánya nem kezd szocialista experimentumokba.

A következő szónok, Lloyd George leszögezi ugyanezt az álláspontot és hozzáteszi, hogy a liberálisok azonnal ellenzékbe mennek, amint a munkáspárt meg akarja hosszabbítani a választási rendet. Á liberálisok legfőbb törekvése az airánylagos választási rend elérése. Lloyd George beszédét általában úgy fogták föl, mint közlekedési kísérletet a konzervatív párt felé.

A liberális vezér továbbá figyelmeztette a J kormányt, hogy ne kössön külön egyezséget)

Amerikával a flottakérdésben, mert ezzel ugyanolyan ellenmondást váltana ki a kontinentális hatalmaknál, mint annakidején az angol flottaszerződés kiváltott. A jóvátételi kérdésről nyilatkozva Lloyd George megemlítette, hogy tavaly szeptemberben a rajnai kiürítést s a jóvátétel megoldását Genffel összefüggésbe hozták. Lloyd George, aki résztvett a versaillesi béketárgyalásokon, tudja, hogy 1919-ben az antant a békeszerződések szövegében lefektetett időpont előtt akarta kiüríteni a Rajna-vidéket. Éppen ezért legfőbb ideje, hogy Anglia komolyan hozzálásson a Rajna-vidéki szégyenletes állapotok megszüntetéséhez.

Lloyd George után Maxton, a munkáspárt baloldali szárnyának rezére emelkedett szólásra. Talán ő volt az egyedüli, aki határozottan ellenzéki és elutasító hangon beszélt. a. trónbeszédet rossznak és erélytelennek mondotta. A munkáspárt baloldali szárnyának nevében javaslatot tett a munkanélküliség radikális megoldására, az ipar reorganizálására, a bankok, az élelmiszerek és a nyersanyagbehozatal nacionalizálására és nagybirtokok fölosztására. MacDonaldot tehát a leghevesebb támadás saját párthívei köréből érte.

torzsalkodásoknak ma nincs helyük, mert hiszen a világháború legnagyobb ellenségei között is megszűntek ezek.

. A Bohemia vezércikkében ázt írja, hőgy ha valahol Európában egy külföldit kémkedés miatt letartóztatnak és minden esetben megszakítanák a két érdekelt1 állam közötti vasut- forgalmat, úgy ma a kontinensen valószínűleg nem is fékezne vasúti forgalom. Mert az a tény, hogy a letartóztatott Pecha vasúti pénztáros volt, csak véletlenség, épp úgy lehetett volna pincér, ügyész, vagy soffőr. S vájjon ilyen esetben azonnal megszakították volna a két állam közötti gazdasági forgalmat, bírói eljárásokat, avagy az autóforgalmat? Manapság minden lehetséges, de az emberiség érdekében engedjék megállapítani azt, hogy az ilyen óvintézkedések valószínűtleneknek látszanak. Éppen Magyarországgal szemben helyénvaló a nyugodt és szenvedélynólküli politika. Ismeretes, hogy a magyarok szomszédaikat magyarellenes beállítású sajtójuk miatt gyülölség szitásával vádolják és hogy tradicionális összeköttetéseik révén könnyen meghallgatásra is találnak: Éppen ezért ügyelniök kellene Magyar- ország szomszédainak, hogy meggondolatlan és elsietett intézkedésekkel önmaguknak ne ártsanak. A magyarok kémkedéssel vádolják Pechát, hogy mi igaz, vagy nem igaz ebből, ezt csak a további eljárás fogja bebizonyítani. Mindaddig azonban, amig mentő bizonyítékok kéznél nincsenek, a vasúti forgalom megszakítása elsietett intézkedés volt. De eltekintve mindezektől, a csehszlovák hatóságok eljárásai még egyéb meggondolásra is alkalmat adnak. Egy politikai izü afférra olyan választ adni, ami számos gazdasági hátrányt idéz elő, nem volt helyénvaló. Ezzel nemcsak a magyarokat sújtja, hanem a csehszlovákokat is, hiszen Magyarországról már a csehszlovákiai fürdők bojkottjáról érkeznek hírek. Ez olyan veszedelmes jelszó, ami a szlovenszkói fürdőket százezres, sőt müliós jövedelemtől foszthatja meg. Csehszlovákiában polemizálni nem köny- nyü dolog, ha valamelyik palánk mögül egy jól kipödört magyar bajusz kerül elő. Már maga az a szó, hogy Magyarország, elegendő ahhoz, hogy bizonyos körökben a vér az arcokba szálljon. Ez azonban ne akadályozza meg a meggondolt és különösen a felelősségteljes faktorokat abban, hogy éppen ezt az esetet józanul és minden szenvedély nélkül ítéljék meg.

I ni Kiagyal1 kenzaalátus nyilatkozata

Pozsony, julius 4. A pozsonyi magyar királyi konzulátus közli, hogy az utóbbi napokban elterjedt azon hírek, miszerint a magyar határközegek a csehszlovák állampolgárok beutazása elé különböző akadályokat gördítenek, a valóságnak nem felelnek meg. Sőt ellenkezőleg a magyar határhatóságok az útlevélvizsgálat alkalmával a legnagyobb előzékenységgel járnak el és a beutazást még olyan esetekben is engedélyezik, amidőn az illetőknek az utazás sürgőssége folytán a vízumot már nem volt módjukban beszerezni és ezen körülményt elfogadhatóan igazolni tudják.

Budapest, julius 4. Berlini lapok, azt a jelentést hozták, hogy a magyar államvasutak csak Sátoraljaújhelyig adnak ki jegyeket s az utasoknak meghagyja, hogy azok, ha Csehszlovákián keresztül akarnak utazni, a határon váltsanak újból jegyet. A magyar állam vasú ti jegyiroda ezt a hirt a leghatározottabban megcáfolja s kijelenti, hogy továbbra is kiad minden irányba és minden külföldi állomásra is vasúti jegyeket.

1 mii minisztertanács

Prága, julius 4. Ma délben összeült a minisztertanács, amelyen a jövő évi költség- vetésen kívül a hidasnémeti esetet is megvitatták. A minisztertanács — értesülésünk szerint — ez ügyben végleges álláspontot nem foglalt el, hanem bevárja, mig a magyar kormány a budapesti csehszlovák követ njabb kérdésére részletes fölvilágositást ad Pecha vasúti pénztáros letartóztatásának módjáról.

£ SlaváJt ByosMli magatartása

A Hl inka-párti Slovák vezércikkben foglalkozik a hidasnémeti esettel s megállapítja, hogy a Pecha letartóztatására adott válasz: a magyar—szlovák vasúti forgalomnak a beszüntetése Hidasnémetin és ezzel az idegenforgalomnak katasztrofális lecsökkentése fi Tátrában és általábau a szlovenszkói fürdőkben, véleménye szerint nem volt teljesen helyénvaló. Ilyen intézkedés — úgymond — káros nemzetgazdaságunkra, sokkal nagyobb mértékben, mintsem hisszük és ezzel a magyarokat nem is oktatjuk ki. Az ilyen eljárás helytelensége kitűnik akkor, ha meggondoljuk, hogy Bothlen és .Walko nyilatkozataira a válasz

mindössze szóbeli „demars** volt és az erre adott magyar kormányválasz után már napirendre is tértek. A mi diplomáciánk tanulhatna a Vatikán diplomáciájától, amely a Vatikán prágai képviselőjének hasonló megsértése miatt visszahívta a pápai nunemst. Hidasnémetin keresztül nem jönnek hozzánk a vonatok és hosszú időre olyan hangulatot teremtettek itt is és a Dunántúlon is, hogy a mi polgáraink nőm igen akarnak majd Magyarországba utazni, viszont a magyarok meg hozzánk nem jönnek. A mi polgárunk a szlovák—magyar határ átlépése után bizonyára attól fog félni,/ hogy a Margit-köruti fogházba kerülhet s az ártatlan'magyar polgár viszont azon a véleményen lesz, hogy mihelyst államunk területére,

lép, a bezáratás és a személyes szabadság elvesztése veszedelmének teszi ki magát. Ilyen tények és ilyen mentalitás különös fényt vet Középeurópa konszolidációjára. Tizenegy éve vagyunk már a háború után és ime, mintha még mindig harcolnánk, mintha nem létezne a kisantant és annak konszolidációs, békeszerető munkája. Szükséges lesz e tények okait alaposan kivizsgálni és arra kell törekedni, hogy ezek meg ne ismétlődjenek többé. Ez úgy a mi köztársaságunk, mint Magyarország érdeke. Sapienti sat.

Cseh hang a fölösleges izgalomkeltás ellen

Az Expres foglalkozik a Csehszlovák Távirati Iroda hivatalos jelentésével és kifogást emel az ellen, hogy a távirati iroda a hivatalos jelentéshez hozzáfűzte, hogy a magyar válasz nem kielégítő. Mi csak annyit akarunk mondani — irja az Expre^ —, hogy Walko válasza nem végleges. Walko miniszter válaszában csak arról tett említést, hogy Pechát kémkedésért tartóztatták le. Emellett azonban elintézetlen maradt az incidens jogi formájának főkérdése, azaz a letartóztatás formája a vasúti egyezmény többször említett klauzulái szempontjából. Mindezekről diplomáciai utón kicserélik még a véleményeket. Politikai szempontból elsietett dolog azt állítani, hogy Walko válasza egyáltalában ki nem elégítő, ha az még nem tekinthető véglegesnek. Csak ha a jogi szempontból is megérkezik a tényleges végleges válasz, lehet következtetéseket levonni. Az ügy komoly s éppen ezért nyugalomra vau szükség. A közvéleményt nem szabad fölöslegesen fölizgatni. A magyar kormány újabb válaszát a közeli napokban várják.

I prágai magyar fcávetsép cáfafaia a Falont-lggyer kapcsolatban

Prdga, julius 4. A prágai sajtó a prágai magyar királyi követség következő cáfolatát kocsid:

„Néhány lap jelentése szerint a Falout kapitány fölött hozott ítélet indokolása felhozza, hogy a megnevezett elállott a prágai magyar követséggel folytatott tárgyalásoktól, mert csak 1928 novemberére Ígérték meg a jutalmat. A prágai magyar követség kijelenti, hogy Falooittal egyáltalában semmiről sem tárgyalt, tehát semmiféle jutalomról sem. A magyar követség azon ismeretlein alkalmazottja pedig, akiinek közvetítésével Falout felajánlkozott, nem munkatársa Lakatos alezredesnek, a magyar katonai attasénak, ha nem a magyar követség hivatali szolgája."

3