Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-27 / 168. (2093.) szám

•J 1929 julius 27, szombat. rülREKL^. 27 Julius iái Szombati !Elsejéig ml iq ffifiiij-Q———Tf——H ~ TTrr~nniTB~ ■IHIIPIIMHIII A PRÁGÁI MOZIK MŰSORA ADRIA: A titokzatos hajóraj. HVEZDA: Az én legkedvesebb leánykám. (Mary Pickford.) — Ifjúság — boldogság. LUCERNA: Nyári szünet LIDO: Kondelik-nagybácsi és veje, Vejvara. METRÓ: Carmen. (Dolores dél Rio.) SVETOZOR: Nyári szünet. A POZSONYI MOZIK MŰSORA Julius 25—29: Redoute: Házassági botrány.— Alpesi virágok. Átlón: A dzsungelek királynője. — Az orvos aki öl. Tátra: Anna Karenina. Elité: Az isteni Betty szerelme Napfényre kerülnek a Némi-tó titkai Caligula elsülyeszteit hajóit a modern technika eszközei­vel kiemelik A P. M. H. olvasói figyelemmel kísérhették lapunk hasábjain azt a szívós munkát, amellyel az olasz régiségbuvárok ezúttal a szó szoros értelmé­ben vehető búvármunkával kiemelik a Némi-tó fenekére süllyedt és 1900 esztendeje ott' pihent római császári gályákat. Az archeológia régi vágya teljesül ezzel a káprázatos munkával, de ahhoz, hogy teljesüljön, elsősorban az a hallatlan mérnöki apparátus volt szükséges, amelyet moz­gósítottak hozzá. Emlékezetes, hogy az eddig hasz­nálatosaknál jóval erősebb, nagyobb teljesítő- képességű szivattyúkat építettek és valóságos csatornát vágtak, amelyen át a Némi-tó vizét ve­zették le. Arra ugyanis, hogy a hajókat daruk vagy más leleményes szerkezetek segítségével emeljék a viz színére, gondolni sem lehetett, hiszen bármennyire konzerválja is a viz a fát, ha nem éri közben levegő, nem lehetett bízni benne, hogy a hajók évezredes pihenőjét sérülésük nélkül bolygathatja meg a legavatottabb kéz is. Sőt most. hogy az egyik hajó kétharmadrészben már szabad ég alá ért, újabb óvintézkedéseket kellett tenni- félős volt ugyanis, hogy a meleg és a levegő, ha­tása alatt teljesen széthullanak gerendái. A kon- zerválási eljárás ezúttal elég primitív, vizes lepe­dőkkel tartják leboritva a hajót, hogy nei szárad­jon ki és hogy a napsugár se érje csupasz testét. A kiváncsiak sóvár pillantásai tehát legfeljebb ®gy-egy csücskét látják meg, ha a felsőbb engedély mellett még egy kis borravalóval a hajóroncsokat őrző legénység jóindulatát is megszerezték. Amel­lett a napfény, amelytől úgy féltik a hajó karcsú testét, tulajdonképpen nem is éri közvetlenül, hi­szen vékonyra kalapált ólomlemez borítja jófor­mán egész terjedelmét. A szakértők szerint ma se tudnák gondosabban, precízebben összeilleszteni rézfejü szöggekkel, bordákra erősíteni ezeket az ólomlemezeket. A római ólommüveseknél nem kevésbé ügyesek lehettek a római téglaégetők, akiknek szintén jutott szerep Caligula császár jahtjának építéséből. A fedélzetet ugyanis vékony kongó tégla borítja. Caligula művészi érzéke nem érte be, természetesen, ezzel, gyönyörű mozaiko­kat, márványlemezeket illesztettek még reá. Ilyen téglaboritást törnek át a bronzveretekkel ékes ár­bocok is. A hajó peremét pedig finomművű bronz ballusztrák futja körül. A Némi-tó tükrének fokozatos süllyedésével a többi évezredes rejtély is sorra megoldódik, ame­lyet a hagyomány Caligula császár e két pompás hajójához fűzött. Feltehető például az, hogy mind­kettőt állandóan lehorgonyozva tartolták, szóval nem is annyira mai értelemben vett jahtokről, mint inkább gályaalakura épített uszópalotákról lehetne szó. A hajók lehorgonyzása egyébként nem a manapság használatos vasmacskák segítségével történt — ilyennek eddig még nyomára sem buk­kantak, hanem a tó fenekébe vert cölöpökhöz kö­tözték őket. Caligula egyébként nem érte be az­zal, hogy fantáziáját a hajók díszítésére pazarolja, az egész Némi-tavat szabályoztatta, partjait kő­kockákkal rakatta ki, termákat, sőt templomokat emeltetett köréje, ez utóbbiakat, úgy látszik;, nem­csak a saját használatára szánta, hanem Rómából kiránduló híveinek is felajánlotta. Ez az első hajó, amelynek kiemelésén dolgoz­nak, adta még és adja a kisebb munkát. Sokkal jobban próbára teszt majd az olasz archeológusok és technikusok leleményességét a második, amely­re csak akkor kerül a sor, ha társával elkészültek. Megjegyzendő, hogy ettől a másodiktól, melyet egyelőre csak körvonalaiban ismernek, még többet várnak a szakértők. Tudnunk kell ugyanis, hogy ez igazán érintetlenül álmodta át azt a közel két­ezer esztendőt, amióta a Némi-tó fenekén pihen, omb Így «* első, amelyet vakmerő kincskeresők a középkor óle ismételten megdótwmAttak. Fellner András kiszabadult és tömeges rágalmazási port indít Kiutasították Olaszországból s Koch Gertrud társaságában lépte át a határt Trieszt, julius 26. Hatokon át tartó vizsgá­lati fogság után tegnap délután nyílt meg a börtönajtó Fellner András Henpik előtt, akit tudvalevőleg válófélben levő feleségének, Soháftftner Katalinnak meggyilkolásával gya­núsítottak. Fellner a gyilkosság időpontjára, a kriti­kus julius tizenhetedikére alibit igazolt, bebizonyítva, hogy ebben az időben nem is járt Ausztria területén. A gyilkosság felderítésére irányuló nyomo­zás mintegy tiz nappal ezelőtt uj irányba for­dult és Bauer Gusztáv bécsi kereskedő letartózta­tására vezetett. Fellner azonban továbbra is az olasz rend­őrség foglya maradt, aminek főkép az eljá­rás alaki részében található meg a magyará­zata. A formalitások lebonyolítása után, tegnap délután az olasz rendőrség viszadta Felner szabadságát, de egyúttal minthogy ví­zuma lejárt kiutasította Olaszországból. Fellner barátnője, Koch Gertrud társaságá­ban hagyta el az olasz földet. Kiszabadulása után megrohanták az újságírók, akik előtt úgy nyilatkozott, hogy kiutasítása csak feltételesen történt és amennyiben megszerzi az olasz vízumot, ismét visszatérhet. Közölte Fellner azt ás, hogy mindazon lapok és személyek ellen, akik a hitvesgyi 1 kosság gyanújával kapcsolatban becsületéibe gázoltak és súlyosan megrágalmazták, rágalmazási pert indát. Fellner Budapestre érkezett Budapest, julius 26. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) Fellner András, aki, mint ismeretes, hitvesgyilkosság vádjával Olaszországban fogságba került, tegnap sza­badult ki és ma délelőtt a fiumei gyorsvonat­tal Budapestre érkezett. Fellner megérkezése­kor újságíróknak elmondotta, hogy az olaszok jól bántak vele s ö dolgában biztos volt. Ki­jelentése szerint ő vezette Bauer nyomára a rendőrséget, akiről nagyon sokat tudna még mondani. Felesége sohasem volt szerelmes Bauerbe, aki csúnya volt és rendkívül szegény. Ha tényleg Bauer ölte meg az asszonyt, az nem történhetett másért, mint a pénz miatt. Jövőjére vonatkozólag Fellner kijelentette, hogy neki is pénz után kell néznie, mert az ügy csaknem egészen tönkretette. Csehszlovákiai vándorcirkuszosok elraboltak egy zalai gyermeket Bohócnak öltöztették és majmokkal léptették let — »Azt mond­ták agyonvernek, ha nem megyek.,.« - Letartóztatták a truppot Budapest, julius 26. (Budapesti szerkesztő­ségünk tetefonj-elutéee.) Az utóbbi években Magyarország területét szinte ellepték a fő­ként Csehszlovákiából jött vándorcirkuszlár- saságoik. Különös1 előszeretettel a Dunántúlt keresték fel ezek a vándorkomédiások, egy­két napot töltvén el egy-egy helyen. Egy ilyen cirkusz a napokban Zalaegerszegen ütötte fel a tanyáját, majd Zalabéke vetődött el. Igazgatója egy Mravák Antal nevű leUme- ritzi születüsü vándorkomédiás volt. Két napig volt ez a cirkusz Zalábéleii, har­madnap reggel már csak a szétturt föld és néiiuny plakát jelezte, hogy a falu határában vándor komédiás ok voltak. Mravák cirkuszá­nak zalabéli látogatása nem is került volna a napisajtó hasábjaira, ha történetesen nem kerül összeütközésbe a hatóságokkal.v A Mravák-cirkusz zalabéli szereplése után ugyanis a cirkusz távozásával egyidejűleg eltűnt Kocsis Menyhért zalabéli tekintélyes gazda hét esztendős kisfiacskája is. A gyerek eltűnését eleinte szerencsétlenség­nek tulajdonították mert a kisfiuoska nagyon gyakran fürdőit egyedül a patakban s leg­utóbb is azzal ment el hazulról, hogy megfür­dik. A fiúcskát eleinte maguk keresték, majd bejelentették a csend őrségnek is az eltűnést, de minden keresésük hiábavalónak bizonyult, a gyermek nyomtalanul eltűnt. Tegnap azután váratlan fordulat történt. Kocsisék egyik rokona, aki már értesült a kis gyermek eltűnéséről, elvetődött a Mra­vák féle cirkuszba s ott legnagyobb megle­petésére Kocsisék eltűnt kisfiát vélte fel­ismerni az egyik bohócban. Azonal levelet irt Kocsiséknak, amelyben be­jelentette felfedezését. A szülők a levelet el­vitték a csendőrségre, amely most a vándor- cirkusz felkutatására indult. Budapest határában sikerült is az egész ván­dorkomédiás társaságot elérniük s a kis Ko­csis gyerek valóban köztük volt. Mravák cirkuszigazgatóí és egész társaságát ma be­kísérték a pestvidéki fogházba, az eltűnt­nek hitt gyermeket pedig visszaadták ag­gódó szüleinek. A kisfiú, amikor kihallgatták, sírva mon­dotta: A bácsiktól cukrot kaptam, hogy jöjjek ve­lük. Csak egy darabig akartam velük menni, aztután pedig vissza akartam jönni édes­anyámhoz ... A keresztutnál el is akartam menni tőlük, de nem engedtek . . . azt mondták, velük kell maradnom, mert kü­lönben agyonvernek . . . Kiderült, hogy a kisfiút a cirkusz műsorán is szerepeltették: felöltözették bohócruhába, csörgősipkát nyomtak a fejébe s a majmokkal kellett magát produkálnia. A letartóztatott Mravák cirkuszigazgató és társai 40.000 pengő kauciót ajánlottak fel, ha szabadonbocsátják őket, de a felajánlott biztosítékot nem fogadhatták el, minthogy a vándorkomédiástársaságnak valamennyi tagja csehszlovák állampolgár. Mindaddig tehát fogságban maradnak, amíg le nem töltik büntetésüket, azután pedig kito­loncolják őket Magyarországból. Felujult a betyárvilág borzalma és romantikája Háromszék és Csik­megyében Egy rablóbanda megállítja az autókat és kifosztja az utasokat — A vezér névjegyeket osztogat — Kolozsvár, julius 26. A betyárvilág roman­tikája és borzalma támadt fel Háromszéken és Csikmegyóben. Az apró utonállók seregén kívül újabban nagy ügyekkel foglalkozó banda jelent meg a láthatáron. Kitünően felfegyverzett embe­rek lapulnak meg az országutak mentén. Pénteken délben, pontosan tizenkét órakor történt az első rablótámadás. Balogh József sepsiszentgyörgyi lakos volt az első áldozat, aki az országúton haladt. Sepsiszentgyörgy közelében három felfegyverzett ember lépett mellé s mielőtt megkísérelhette volna az el­lenállást, összekötözték « bekísérték az erdő egyik tisz­tására. Balogh Józsefnél az utonállók megmotozúsa alkalmával mindössze 180 leit találtak, amit rózsasándori gesztus­sal visszaadtak neki. Röviddel ezután autó közeledett, mint később kiderült, Coveseanu Eremia sepsiszentgyör­gyi szeszgyáros és bankigazgató autója. A kocsi a lövésre készen álló fegyverek előtt megállóit. Sorra szállították ki a rablók az utasait: az öreg Coveseanut, fiát és unokáját. Mikor az idős, hatvanesztendős Eremia Coveseanu meg­tudta, hogy miről van szó, megkísérelte az ellenállást, azonban a ban­da egyik tagja husánggal leütötte. A vérző embert a gép többi utasával egyetemben megkötözték s bevitték az erdőbe, ahol százezer loinyi készpénzt s százezer leit meghaladó ékszereket vettek el tőlük. Más alkalommal, a marosvásárhelyi Nussbaum cég autója közeledett, az utón. A gépkocsi tel­jes tempóval jött, mikor felharsant a kiáltás: „Stájl“ Az ajtó mellett feltartott kézzel egy halálsá­padt ember: Felszeghy Viktor, a Nussbaum- cég utazója állott. Utána előkerült a gép sof- főrje is. A három bandita azonnal megkötözte őket és megmotozták mindkettőjüket. Felszeghy- től egy browningon kívül mintegy három­ezer leit, Nagy Sándor soffőrtől -edig a ka­bátját vették el a rablók. Elvezették őket is az egybegyüjtött és meg­kötözött áldozatok közé. A banditák udvariasak és igen előzékenyek voltak. Néhány percig tanácskoztak, majd ve­zérük igy szónokolt: — Uraim, hogy cigaretta nélkül ne marad­janak, átadok háromszáz leit. Azonfelül egy- egy zsebkendővel is bátorkodom önöket meg­kínálni. Természetesen az ur — itt Felszeghv- re mutatott — beleegyezésével, az ő csomag­jából. g ’ v lássák, milyen nagy urakkal volt mér iik, tessék ez a névjegy. Mi most tá’ r, az urak is mehetnek. Udvr.i mosolygott, majd egyiket fel­szabadi to fegyverét lövésre emelve, be­húzódott az erdőbe. Erre megkezdődtek a kötélvagdalások. Mindannyian felugrottak s a névjegy köré sereglettek: Contraadmiral P a n t a s i Divisiei de Maré Constanta A menekülő banditák azonosak azzal a ban­dával, amelyik a szászmogyorósi erdőben operált s ugyanaz, amely pénteken a légvo­nalban mindössze busz kilométerre fekvő or­szágút mentén Covaseant s a többi utast ki­fosztotta. A rablóvezér erkölcsi prédikációja Kolozsvár, julius 26. Udvarhely megye e ;vik hidjánál egy rablóbanda tanyát ütött és ar­jában fosztogatja az utasokat. Legutóbb ki­fosztották Domokos Pál Csíkszeredái tanárt, Remete Mór szentgyörgyi likőrgyárost, Zsi- vány József járásbirót, Lengyel Béla dr. ügy­védet, Zathurecky Sándor, a Hangya főnökét fosztották ki. A banda az utasokat nem bánt­ja, ha azok engedelmeskednek. A haramia­vezér, mielőtt útnak engedné a kifosztott uta­sokat, beszédet intéz hozójuk s többek között ezeket mondja: — Bocsássanak meg, hogy kiraboltam önö­ket. Köztisztviselő voltain, 3000 lejből nem tudtam megélni, minthogy sikkasztásokat nem akartam elkövetni, inkább nyíltan ra­bolok. Köszönöm, hogy nem álltak ellen, igy legalább nem kellett gyilkolnom. Ha talán neon lenne valakinek útiköltsége, úgy ezzel is szolgálok. Azonkívül legyenek szíve­sek ezt a 100 lejt a legközelebbi csendőr őrs­nek átadni, mert szegények csekély fizetésük mellett életüket kockáztatják, ka engem üldö­zőbe akarnak venni. — Halálozás. Dobozi és kieszántói Dobozy Pál földbirtokos, magyar királyi gazdasági főtanácsos Hidasnémetiben 91 éves korában meghalt. Az elhunyt élénk részt vett a régi Abaujt o rn a vármegye közéletében. T emel ése nagy részvéttel ment végbe. A földhivatal alelnöke szabadságon. Hi­vatalosan közük: Radilinsky Milán dr., a föld­hivatal alelnöke megkezdte rendes nyári sza­badságát, minek következtében nem fogad hivatalos látogatásokat és nem •intézi el a hi­vatalos levelezéseket sem. — Justh Gyula visszaszerződött Iván színtársu­latához. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: Justh Gyula ma aláírta szerződését, amely Iván Sándor színtársulatához köti. Iván Sándor szín­igazgató különben leszerződtette már uj társulatát. A társulat primadonnája Eleki Ica, a debreceni színház volt primadonnája, szubrettjei Kálmán Manci, Fenyő Klára és Reinl Vera, tánckómikusa Váradi Pál, a miskolci színház volt tagja, prózai színésznői Torday Magda, Kormos Margit volt szegedi színésznők, drámai színésze Juhász Lász­ló, a budapesti Uj Színház tagja. —• Uj banképület Eperjesen. Eperjesi tudósí­tónk jelenti: A helybeli Rolnická Vseobecná Pokladnica Eperjes főutcáján házat vásárolt, amelyet a bank elhelyezésinek céljaira alakí­tottak át. Az uj banképületet az amerikai szlo­vákok jelenlétében ünnepélyes 'keretek között ■adták át rendeltetésének. — Sorozatos betörések Kassán és Felsö- zemplénben. Kassai szerkesztőségünk jelen­ti telefonon: Ma délben ismeretlen tettes be­surrant Pajtás Ilona Martinovits-ucca 17- sx. alatti lakásába, mialatt a lakók a liáz kertjé­ben foglalatoskodtak. A betörő a lakásból mintegy tizezer korona értékű ékszert vitt el. A nyomozás megindult — Az elmúlt éj­szaka a felső zempléni Izbugyabélán Neumann kereskedőnél betörök jártak, ahonnét ötezer korona készpénzt és több ékszert vittek el. Kevéssel ezután Izbugyaradványban is jár­tak a betörők. Széleskörű nyomozás indult. — Egy kilencéves gyermek öngyilkossága. Nagy­váradról jelentül: A szabolcsmegyei Mezőtelek községben Nagy Pál 9 esztendős fin felakasztotta magát, A kisfiú szüleinek távollétében megéhezett és a lakásban csak egy köcsög tejet talált, amely az egész család .vacsorája lett volna. Éhségében megitta a tejet, utána sírva fakadt, mert félt a büntetéstől. A szomszédok ugyan vigasztalni pró­bálták az ijedt gyermeket, aki mégis az istállóba ment és felakasztotta magát. Mire .-.zülei hannér- koztek, halva találták kis fiacskájukat. 8___

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents