Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-26 / 167. (2092.) szám
► i 10 newyorki porondon. Itt tudniillik a szinrehozás ‘jelentős invesztíciójához járul ez az összeg, amit a vidéki próbaelőadásokon fizetnek rá a darabra. Csaknem minden ujirányu próbálkozás, melyet gyakran fényes newyorki siker rehabilitál, csődöt mond a vidéken. FölMboro- dást vált ki a vidéki sajtóból, vagy közönybe vész el. Viszont mégis igen szerencsés amerikai specialitás a „vidéki44 bemutató — vidék alatt egy-kétmilliós városokat méltóztassanak érteni —, a szereposztás itt, szükség esetén, még cserélhető, a rendezés, az egész előadás tempót nyer és csiszolódik, a darab is megkapja esetleges szükséges módosításait. Mindez fontos az üzlet szempontjából- Hiszen négy hétig próbálják a darabot — közönség előtti Az amerikai sajtó lépten-nyomon panaszolja, hogy ezt a tradíciók nélkül is gyönyörűen virágzásnak indult amerikai színházat ma a túltermelés válsága fenyegeti s egyre erősödnek az életét veszélyeztető körülmények. Immár tizenöt esztendeje küzd hősiesen ezer, tízezer, sok tízezer kép, — a filmipar áradatával szemben. Sikerült megőriznie a közönségét a rádióval szemben is, amihez csaknem olyan olcsón jut az ember, akár a levegőhöz, amely közvetíti. És most ráadásul: jött a beszélő film, ez a színházzal legkongeniálisabb művészet. S mögötte az az impozánsan organizált, nehéztőkéjü ipar, ami megteremtette, támogatja, terjeszti és odaadással tökéletesíti. Amit a drámaíró aelkopogtat* s a színész elveszt A legkevesebbet talán még a színműíró kockáztat. De ha tekintetbe vesszük, mennyibe kerül ez a mesterség az írónak, — nem a kézirat sokszorosítása, nem is egyedül az, amit befektet koncentrációban, időben, energiában! — Rumsey, az amerikai színpadi ügynökségek egyesületének elnöke, közli, hogy a hat legnagyobb ügynökség évente átlag háromezer uj kéziratot kap kézhez s mintegy negyvennel foglalkozik eredményesen. Színházi vállalkozók pedig ezer-háromezret kapnak s öt-tizet fogadnak el. Körülbelül tizenkétezer darab íródik egy évben, azzal a 250-nel szemben, amit elő is adnak. Ha a gépírásos példány 30 dollár költség, a szinmüirók eljátszanak évi egyharmadmillió dollárt egyedül „írógépen!44 Következik a színész kockázata. Ott van a baj gyökere, hogy az amerikai színészi exisz- tencia bizonytalan és lelkiismeretlen alapokon nyugszik. Néhány nagyon neves sztár kivételével, aki állandó fizetéseket élvez, soha sincs a színész előtt például egy esztendei edlátott- ; ság, egy esztendei biztos munka megnyugtató tudata, mint európai kollégáinál. Elsősorban : — négy hétig teljesen ingyen próbálnak. Cserébe: a premiér napjától csak kétheti gázsit 1 garantálnak nekik. Ha a darab megbukik — s : egész létük, megélhetésük, karriérjük egy-egy 1 darab individuális sorsán múlik —, nézhetnek más alkalmazás után. Akárhányszor előfordul, 1 h°gy jó színészek háromszor helyezkednek el ■ egy szezonban 2—2—2 hétre. S aki a siker 1 partján kiköt, az sem irigylésreméltó. A gázsi 4 felől nyugodt lehet, de megőrülésig ismételheti 1 estéről-estére ugyanazokat a neki rég mono- 1 tonná vált mondatokat. Frank Bacon például, ] a „Lightning44 (Villámlás) cimü vígjáték szerzője és főszereplője, belehalt a sikerbe, darabja 1300-ik előadása után. Az itt vázolt körűimé- . nyék közt érthetővé válik, hogy a színész a ] lehető legmagasabb fizetést igyekszik elérni, ] hogy tőle telhetőLeg bebiztosítsa magát a pálya hűtlenségeivel és viszontagságaival szemben. (Ami .teljes mértékben csak a mozisztárok- j nak sikerült, akik, ha limitált ideig is, mind az öt világrésznek -dolgoznak.) A » •• ** c JOÜO 5 Mit remélhet ma a gazdaságilag megrendült e amerikai színház a kockázatok és nehézségek í ilyetén torlódása mellett? A megoldatlan pro- ( Márnáknak enyhülniök kell. De a gyógyulás 1 útja világos. Hiszen, hogy Newyork a háború óta ilyen páratlan művészi teljesítményt ho- 1 zott létre, csaknem kizárólag annak köszönhe- ^ tő, hogy legfőbb „beruházási44 eszközéül: a jobb közönség számára való tehetséges szinda- , rabot választotta. Kiké az érdem? Az irodalmi c, és színpadi hatá-s tekintetében egyaránt érté- , tes, érdekes színmüvek ötven százalékát rendkívül éleselméjűséggel Arthur Hopkins és ‘ 'Winthorp Ames választják ki. A másik ötven ‘ százalék az Actor's Theatreban, a Princetown T Theatreban, a Greenwich Viliágéban stb. kerül t előadásra. És sikereik, éppúgy anyagi mérle- ^ gük fölénye — a pusztán Üzletszerű színházi c vállalkozások nagy tömegével szemben — me- ^ gint csak föltűnő bizonysága annak, mennyire . egészségtelen a színház életének a starrend- t szer, a méregdrága, avult sablónokon alapuló 7 színpadi díszlet s az ezzel járó költségek, T egyetlen darab sorozatos előadásaira csábító, } nyomasztó hierarchiája. Irodalmi valőrü, bár É épkézláb színdarabokban, lelkes és nem zsa- * Toló ensemble állandó együttműködésében, hoz- r záférhető bérleti rendszer mellett találhatja ü meg egyedül válságának megoldását az Egye- ^ sült Államok színháza. S ez becses tanulság r számunkra is, akik a rossz utón voltunk, azon, •, hogy eltanuljuk a starrendszert, amelyet Amo- i rika nagyszerű gazdagságában sem tudott } föntartani, mert rájött, hogy nemcsak gazda- Á ságilag lehetetlen, hanem még művészi-célokat 1 sem szolgál. Vonjuk hát le a tanulságokat, nem i a tegnapban tapogatózó, hanem a mai nívós I amerikai szinh/iznak. a s/.indarabirásban is mi- ; hamar he^emóriiél érdemlő irányzatából. i Remhardt a rendezőkérdésről, a színpadra vitt politikáról és a színész testi átváltozásairól Reinhardt professzor érdekes kis tanulmányt irt egy müncheni lapba a mai színház problémáiról. Elsősorban a rendezőkérdéssel foglalkozik és ezeket Írja: A rendezőnek azért van ma olyan fontos pozíciója, mert nagyon kevés a szó szoros értelmében vett drámai alkotás készül manapság. A legtöbb darab végeredményben irodalom, gyakran igen értékes, de mégis csak a színháztól idegen irodalom, melynek gyökerei nem a színház talajából kerülnek ki. Ilyen daraboknál a rendező a közvetítő személy. Minél szinpadszerübb az alkotás, annál könnyebben nélkülözhető á rendező. Shake- spearenak nem volt szüksége rendezőre. Szerintem ez az állapot a szinház legtökéletesebb állapota. — Azt hiszem, nagy nyeresége a színpadnak, ha az uj darabokban megtaláljak korunk szociális és politikai eszméit. Csak ez teszi lehetővé számunkra, hogy kikerüljünk végre az örökös szerelmi történetek, háromszög-ügyek és egyéb sekélyes problémák hínárjából, amelyben a francia dráma ma még csaknem teljes 3gészében vergődik. Az uj darabokon is észre leéli venni, hogy világháborún és forradalmadon mentünk keresztül. Shaw Szent Johanna :imü darabjában van egy jelenet, amikor három szereplő kizárólag politikai kérdésekről vitatkozik. A jelenet a legnagyobb sikert aratta. * Ha egy színész minden szerepben mindig teljesen önmagát adja, az még nem jelenti azt, íogy nem tud mindig tökéletesen átalakulni a izerep, követelései szerint. Tipikus példa erre Verner Krausz, aki valami különös autószug- ^eszció utján minden szerepben még testileg is italakul. A Luluban hosszú, sovány ember rolt. Rittner „Útközben44 cimü darabjában pocakos kövér ember, pedig nem tett párnát a kabátja alá. Az illúziót egyszerűen azáltal érte d, hogy a megfelelő szerepbe beleélte magát, tt érinti a színjátszás a mai pszichológia egyik egmélyebb problémáját. (•) Hofhnannsthal ntolsó színpadi müve egy ráma, amelynek „A torony" a cime. Ez a mun- ája már megjelent nyomtatásban. Tulajdonképien nem színpadi, hanem inkább filozófiai köl- emény. Moissi, a nagy német színész, aki Hoff- lannsthal barátja volt, a következőket írja róla: Költő volt, istenáldotta költő és egyben művész, kinek a művészete nagy felkészültségből és adásból származott. De ember is volt, csendes mber, akit alig lehetett látni. Mint ember pedig áltevő: fiatal költőket vonzott magához, rövid lete folytán igen sok fiatalemberen segített. Nem- sak szellemével ajándékozta meg őket, hanem énzzel is, bár nem volt gazdag. Jómagam rengetget köszönhetek neki, sőt most is, hogy már incs az élők sorában, legnagyszerűbb ajándékát jrtom kezeim között: „A torony" cimü drámai ölteni ényét, amelyet még nem adtak elő sem mécsben, sem Berlinben. Ezt a munkáját nekem da, nekem ajándékozta. így az örökség valóban azdag és rajta leszek, hogy tiszteséges kezelője igyek Hoffmannsthal örökének. (*) A házasságok nem az égben, hanem az Olym- uson köttetnek. Amszterdamban is bemutatták [asenclever híres komédiáját: A házasságok az gben köttetnek. Az amszterdami polgármester ítézkedésére az előadást betiltották. Ebben a arabban ugyanis az Úristent golfruhában ábrá- űják a színpadon. A szinház közbenjárására az lőadást mégis engedélyezték azzal a változtatásai, hogy A házasság nem az égben, hanem az lympuson köttetik és a színdarabot mytológiai áliőbe helyezték. (*) Olga Csehova és Ida Roland a bíróság előtt. . berlini munkaügyi bíróság előtt érdekes mü- észpereket tárgyaltak. Ida Roland keresetében .zennyolcezer márkát követel színigazgatójától. : 328. tavaszán ugyanis Barnovsky igazgató meg- llapodott Ida Roland-dal, hogy harminc estén át fogja nála az Arcis grófnő szerepét játszani. A övetkező szezonra is garantált harminc fellépést , művésznőnek. Ida Roland vendégfellépte előtt darab lekerült a műsorról és Barnovsky három ; arabnak a főszerepét ajánlotta fel a müvésznő- ek, aki azonban a három darabot visszautas!- itta. A munkaügyi bíróság kilencezer márka meg- zetésére ítélte az igazgatót. — A másik ugyan- 1 iák érdekes pert Olga Csehova indította a „Cse- ( óva Filmrészvénytársaság" ellen. Csehova 50 \ ercent részesedéssel van érdekelve a részvény- ^ irsaságban ée szerződése szerint azonkívül fii- ) lenként negyvenezer márkát kap. Csehova leg- tolsó filmjének nemcsak a főszerepét játszotta, ( anem azt maga is rendezte. Ezzel kapcsolatban , sóbeli megállapodása volt az igazgatósággal, £ ogy gázsit külön kap. mint főszereplő és külön, j lint rendező. írásbeli megállapodása nem volt. . részvénytársaság vezetősége a bíróság előtt ta- j adta, hogy ilyen szóbeli megállapodás történi vol- < a. Az igazgató azt mondotta, hogy nagy rizikót állattak már azzal, fca egy asszonyra bízták a . lm rendezését. Csehovát, mint film6zinésznőt. ajlandó volna honorálni a film befejezése után. részvénytársaság viszont keresetet indított 20.000 márka erejéig Olga Csehova ellen, mint | mely összeget ők a művésznő helyett kifizettek, leresetük alátámasztására rengeteg ruha, orvosi-, utó- ée biztosítási számlát csatoltak. A bíróság lég nem hozott Ítéletet ebben az érdekes mun- aiigyi ppxben. (•) Coktail. A bécsi Volkstheafcer szeptemberben mutatja be Lenormand nagysikerű darabját, amelynek párisi cime Mixture volt, bécsi cime pedig Coktail. Egy asszony élettörténete ez a darab és a harmadik felvonás tizennyolc évvel később játszódik le, mint az első. Szomorú sorsuk van a darab fórfiszereplőinek, akik vagy az anyába, vagy a leányába szerelmesek. Az egyik férfi öngyilkos lesz, a másik elzüllik és a többiek is hasonló sorsra jutnak. Végül anya és leánya diadalmasan egyedül maradnak, győzedelmeskednek ellene é*- geik, a férfiak fölött. Az anya szerepét Tilla Du- rienx játssza. (*) Lőtte Pickíord a fiatal férjfogyasztó. Lőtte Pickford nevezetes személy Hollywoodban. Egyrészt azért, mert a híres filmsztár hnga, másrészt azért, mert tizenhat éves volt, amikor először ment férjhez. Nyolc évvel később elvált és megesküdött, hogy soha többet nem megy férjhez, azonban hamarosan másodszor is férjhezment, majd újra elvált és most ment harmadszor férjhez. Érdekes azonban az, hogy kijelentette, hogy njra válik és Hollywoodban most azt találgatják, hogy ki lesz a negyedik. (•) Művésznek legjobb ajánlólevél a külföldön, ha magyar. Budapestről jelentik: Alpár Gitta, aki most érkezett külföldről haza, többek között a következőket mondotta: Londonban és Berlinben voltam. Londonban a Rózsalovag egyik előadásán a walesi herceg meglepett egy virágcsokorral Meghívtak Amszterdamba, ahol az uralkodócsalád előtt énekeltem. A hangosfilm terén már nagy eredményeket értek el mindenütt. Engem már két filmhez szerződtettek. Életem egyik meglepetése volt, amikor őt perccel a próbafelvétel után a műteremben hallhattam már saját hangomat Élesebben és jobban hangzott, mint a természeti hang. A magyarokat igen nagyra tartják. Művészember számára nincs jobb ajánlólevél a külföldön annál, hogy magyar. (•) A salzburgi ünnepi játékok Hoffmannsthal emlékének jegyében folynak le. Salzburgból jelentik: A salzburgi ünnepi játékok programján, amelyen már hosszú idő óta dolgozik a rendezőség, most érdekes változás történt. A változás oka az, hogy a Salzburgban összegyűlő művészek azzal kívánnak hódolni Hoffmannsthal emlékének, hogy a műsorra kitűzött prózadarabokat törlik és kizáróan Hoffmannsthal Jedermann cimü darabját mutatják he. Az ünnepi játékok augusztus 4-én kezdődnek. (*) Beszélőfilm Becsben — pánik a zenészek között. Az ősszel már Bécsbe is bevonul a beszélőfilm. A hírek szerint hat bécsi mozi akar beszélőfilmek előadására berendezkedni. Ez az átalakulás katasztrofálisan érinti a bécsi moziszemóly- zetet. Erélyesen tiltakoznak a beszélőfilm ellen, amely elveszi kenyerüket. Rövidesen megindulnak a tárgyalások a zenészek és az érdekelt mozitulajdonosok között és valószínű, hogy valami megegyezés jön közöttük létre. (•) Hollywood — regényben. A világot jelentő mozivászon után lassanként az irodalomba is bevonul a film nemzetközi fővárosa, Hollywood, a maga sajátosan érdekes és újszerű levegőjével. Egy fiatal, jelentőségében máris az élsök sorába került amerikai regényíróé az érdem, hogy a filmgyártás modem témáját elsőizben aknázta kii és állította egy minden izében amerikai regény érdekfeszítően izgalmas cselekményének középpontjába. Az amerikai irő neve Jim Tully és „Jarnegan" cimü regénye, amely az amerikai bombasiker után most német nyelven is a könyvpiacra kerül, majdnem teljesen Hollywoodban játszik. Hőse az ex- fegyencből és egykori kohóból (igy nevezik Amerikában a vonatütközőn utazó csavargót, akinek régi neve, tramp. már a múlté) világhíres mozirendezővé felvergődött százpercentes ir-amerikai, aki körül a film üzletembereinek, starjainak és élös- dijeinek egész serege nyüzsög. Jim Tully nemcsak a miljőrajznak mestere és a hollywoodi életnek személy szerint kitűnő ismerője, hanem Jack Londonra emlékeztetőén erőteljes írói egyéniség és elbeszélő tehetség is. A „Jarnegan" német fordítása a nálunk is ismert és népszerű „Glöckner- Bücher" regénysorozat kiadásában jelent meg, mint a sorozat legújabb száma, Biró Mihály konge- niális illusztrációval. A könyv ára Csehszlovákiában, épp úgy mint a sorozat többi köteteié, 4 Kő. (*) Bozsena bűne. Novák László kereskedelmi miniszter nagysikerű drámája, melyet Ternyei László remek fordításában Pozsonyban. Kassán ée Szlovenszkó egyéb városaiban játszott az Iván- társulat, megjelent könyvalakban is. A rendkívül ízléses kiállítású könyv a pozsonyi Angermayer- nyomdá'ból került ki. A háromfelvonásos dráma az illusztris szerző autogrammos arcképét és életrajzát is tartalmazza. A „Bozsena bűne" tíz koronás árban megrendelhető a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala utján, vagy közvetlenül az An- germayer kiadóvállalatnál, Pozsonyban. (*) Kis művészi hírek. A Havard-egyetem filmek gyűjtését határozta el. Olyan filmekről van sző, amelyeket az utókor számára meg kell őrizni. A német filmek közül a Variele szerepel a gyűjteményben. — A Bécsben bemutatandó első hangosfilm cime Fehér árnyékok. — A British Dominion filmtársaság hangosfilm előkészületeit tette meg Indiában, ahol a nemzeti irodalom egyik remekét filmezik meg. — Bror Deekman, neves svéd zeneszerző, a stockholmi zeneakadémia igazgatója. elhunyt. Munkásságát a középeurópai közönség nem igen ismerte és szerzeményei alig terjedtek túl hazája határain. Mint pedagógus Skandinávia legjelentősebbjei közé' tartozott. — A Majestic nevű óceánjáró ezentúl mindennap hangosfilm-előadásokat rendez utazás közben. A POZSONY! M07TE MŰSORA Julius 25—20: Redoute: Házassági botrány.— Alpesi virágok. Átlón: A dzsungelek királynője. — Az orvos aki öl. Tátra: Anna Karonina. Elité: Ai isteni Bctty szerelme 1039 juHua 2®, péntek —BBJ———WBITI ll'ITI III—I———i jSport- . A- ..............1.................................. A Kassai Sport Club tenniszversenye Kassa, junius 26. (Saját tudósítónktól.) A kassai Sport-Club hagyományos nemzetközi tennisx- versenyét a folyó évben szeptember hé 11-től 15-éig terjedő időben rendezi meg Ó-Tátrafüred,en azon keretek között, mint az előbbi években, hogy a versenynek nemcsak nagy nemzetközi és sportbeli hanem társadalmi^ jelleget is á<L A verseny propoziciót már « napokban szétküld! a versenyrendező bizottság, amelynek élén a klub választmányának felkérésére nagy elfoglaltsága dacára Fekete Béla a Club tb. elnöke áll, továbbá Wieland Albin versenyigazgató, Okoli- osányi-Zsedényi Zenó versenytitkárral és Sehell Péter alenökkel az élén. A verseny iránt már is igen nagy az érdeklődés, e nemzetközi sikere már ia biztosítva van a versenynek, amelynek sportbeli sikere az előjelek után messze felül fogja múlni az előző évek versenyeit. A verseny számok: Férfiegyes, nőiegyes, férfipáros és vegyespáros a Tátra bajnokságáért (ei nemzetközi szám), továbbá férfiegyes, nőiegyes, férfipáros és vegyespáros a szlovensskói magyarok bajnokságáért (zárt szám, amelyben csak a Magy. Testnevelő Szövetség tagegyleteinek igazolt játékosai és a Karpathenverein tagjai vehetnek részt). Végül egy II. o. lérfiegyes szám is, amelyben a megfelelő jelentkezés esetén a II. o. versenyzők nemzetiségi különbség nélkül indulhatnak. )( Stade Franciás, Páris—DLTC Prága 2:1. Karlsbadból jelentik: Az itteni nemzetközi klubközi verseny második napján a páros mérkőzés folyt le a francia Duplaix—Buzelet és a német- magyar Menzel—Klein László kettősök között. A három óráig tartó küzdelmet a franciák inkább szerencsével, mint megérdemelten nyerték, miután a prágaii páros elsőrangú játékot produkált. A legnagyobb meglepetést a pozsonyi Klein pompás játéka keltette. A meccs 6:8, 6:4, 9:7, 2:6, 6:4 arányban végződött a franciák javára, akik igy 2:1 ponttal vezetnek. )( A bécsi Admira Svédországban a svéd kÍTálv jelenlétében 3:3 (1:0) arányban eldöntetlenül mérkőzött egy göteborgi kombinálttal. )( Göteborg-Osló 2:0 (2:0). Városközti mérkőzés. )( Schwarz dr., a CsAF német végrehajtóbizottsági tagja, a Teplitzer FK ellenes intézkedések miatt, tisztségéről lemondott )( Spence, a kiváló ausztráliai úszó a 200 yardos mellúszásban 2:30.8-ra javította meg saját (2:318) világrekordját. )( Kozseluh Károly trenírozza az amerikai Davis Cup team fiatal játékosait a holnap megkezdődő francia—amerikai meccsre. )( Szeiky Ottó holttestét tegnap délután kifogták a Dunából. A tragikusan elhunyt birkozóbajnokot Budapesten temetik eL )( A pozsonyi SK Bratislava jugoszláviai turnét bonyolít le a jövő hónap közepén, a spalatói Hajdúk és a zágrábi Gradjansky ellen játszva. RÁDIÓMŰSOR mMMMuummmmmmwiwmrnrrrmeumm VASÁRNAP PRÁGA: 7.00 Ébresztő Karlsbadból. 9.00 Templomi zene. 11.00, 12.00, 19.00, 21.00 Szórakoztató zene. 16.30 Katonazene. 18.00 Német dalest. 2-2.29 Hangverseny TrencsénfeplicbőL — POZSONY: Hangversenyek, mint Prágában. — KASSA: 9.00 Istentisztelet a Dómból. 18.40 Magyarnyelvű orvosi előadás: Kozma Sándor dr. 21.00 Szalonzene- kar. 22.15 Magyarnyelvű sajtóhírek. Hangversenyek L Prága. — BRÜNN: Mint Prága. — MÁHR.- OSTRAU: 12.00, 16.30, 19.00 21.00 és 22.20 Hangversenyek. — BUDAPEST: 9.00 Hírek és kozmetika. 10.00 és 11.00 Istentiszteletek. 12.00 Déli harangsző, utána hangverseny. 15.00 Mezőgazdasági előadás. 17.00 Felolvasás. 19.00 Az I. honvédgyalogezred zenekarának hangversenye. 20.40 „A tavasz", Mészáros S. színmüve. 21.25 Eredeti ha- wai trió hangverseny. 21.50 Művész- és tánclemezek. (Gramofonhangverseny.) — BECS: 11.00 Szimfonikus matiné. 15.45 Hangverseny. 18.15 Zongoraelőadás. 18.35 Trió-est. 19.15 Két megázott ember, nyári történetek. 20.05 Operettrészletek. — ZÜRICH: 16.00, 20.00 Hangversenyek. 20.30 Svájci dalok, énekóra. 21.30 Marsok és keringők. — BASEL: 20.30 Marié Pathés zongoraestje. — RÓMA: 21.00 Silvano, operaelőadás. — MILÁNÓ: 20.30 La Forza dél Destino, Verdi opera. — NÁPOLY : 17.00 Jazzband. 21.00 Santerilla, operett. 23.00 Tánczene. — TURIN: 17.00 Kvartett 20.30 La Forza dél Destino, Verdi operája. 22.30 Jazzband. — BERLIN: 19.00 A vonósnégyes, Szőke Szakáll híres vigjátéka. 19.30 Hires csellisták. 20.00 Zenekari est. — STUTTGART: 17.00 A német bajnokság döntőmoccse: Hertha é« Fürth. 21.15 A kacagó Rajna. — LEIPZIG: 10.90 Dalok zenekari kisérettel. 22.30 Tánczene. — BRESLAU: 18.50 Orosz románcok. 22.30 Tánczene. — MÜNCHEN: 20.00 Schubert-est. 22.45 Tánczene. — HAMBURG: 20.00 Hangverseny és tánczene. — LANGENBERG: 20.00 Don Juan, operája. — Kö- N1GSBERG: 22.30 Szórakoztató zene. — FRANKFURT: 20.40 Hangverseny. — KÓPÉN HÁG A: 20.00 Dán katonadalok. 22.00 Operettzene. — BELGRAD: 20.25 Rádióorchester. 22.10 Ária- és dalest. — KATTOWITZ ée KRAKó: 17.00, 20.00 és 20.30 Hangverseny Varsóból. 22.45 Tánczene. Fizessen elő a sár Képes Ilét-re BJőtiietósi ára % ém M,— Km*
