Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-26 / 167. (2092.) szám
6 T>Ra:GAlA^AG^A'RmKLgr> 1929 jnlhw 86, péntek Találkozás Gandhival — Körösi Csorna Sándor nyomában Még mindig megoldatlan a 3000 kaszt és a gyermekházasság problémája Indiában — Baktay Ervin indiai és tibeti élményei Budapest, julius 26. (Saját tudósítónktól.) Három évi indiai tartózkodás után tért most haza Budapestre Baktay Ervin. Tanulmányúton volt Indiában, és útja során eljutott Kasmírba és Nyu?at-Tibetbe is, járt azokon a helyeken, ah. 1 Körösi Csorna Sándor élt. Baktay élt maharádsák, hindu parasztok és tibeti lámák között, megtanult hindosztáni nyelven, beszélt Gandival. keresztülment a hatalmas folyók fölött veszedelmesen ingó kötélhidakon, maláriát is kapott: szóval rengeteg indiai élménnyel jött haza. 3000 kaszt útvesztőjében — Orientalista tanulmányaimat akartam kibővíteni Indiában — mondotta hazaérkezése során Bafktay. — Nagyon sokat láttam és tapasztaltam kint, két könyvet fogok írni élményeimről. Ke- resztül-kasul bejártam egész Indiát. Rendkívül érdekes dolgokat láttam és tapasztaltam. — Európában keveset tudnak az indiai kasztrendszerről. Ez még ma is csaknem csorbittatlanul fennáll. Körülbelül 3000 kaszt vau Indiában. Bizonyos fokig egy ilyen kaszt megfelel az európai értelemben vett ipartestületnek, esetleg szakszervezetnek. A kaszt vezetősége vállalja a különböző munkákat és ezeket azután egyenlő arányban osztja ki a tagok között. A kaszt beteg és elaggott tagjai segélyt kapnak. Ez volna a kasztrendszer előnyös oldala. Ezzel szemben azonban nagy hátrányai vannak. A legsúlyosabb hátrány az, hogy más kasztbelivel nem szabad házasságot kötni, sőt még az is nagy bűn, ha valaki véletlenül más kasztbelivel egy asztalhoz ül. Vannak előkelő és kevésbé előkelő kasztok, sőt vannak egészen tisztátalan kasztok is. Az uccaseprő kasztja például tisztátalan. Nagyon megvetett például a kovácsok és takácsok kasztjai. Annál nagyobb tiszteletnek örvend a kereskedőkaszt. Egészen furcsa dolgok történnek például, ha egy magasabb rendű kaszt valamelyik tagja kezet fog egy alacsonyabb kasztbelivel. Ilyenkor különböző rituális szertartások között kénytelen magát „megtisztítani" a mocsoktól az illető. Hivatalból tisztátalannak számit mindenki, aki nem hindu. Az indiai al- király például tisztátalan és ortodo:: hindu nem fog vele kezet és nem ül vele egy asztalhoz. Igaz, hogy erre nem is kerül a sor. „Magasról dobja*4 — Volt egy érdekes esetem — meséli tovább. — Megnéztem egy régi templomot. A templom papja, aki brahminok közé tartozik, nagy előzékenységgel vezetett körül. Mikor búcsúra és ami ezzel együtt jár, borravalóra került a sor és én elővettem egy pénzdarabot, a braming pap ijedten szólt: — Magasról dobja magasról dobja. — Magasról kellett a tenyerébe dobni a pénzt, nehogy véletlenül „tisztátalan" kezem hozzáérjen az ő kezéhez, mert ezzel bemocskolnám őt. A pénz viszont nem mocskolta be. — Érdekes, hogy a hindu iskolákban állandóan nagy bajok vannak a kasztrendszer miatt. Nem tud minden kaszt külön iskolát tartani magának és ezért különböző rendű és rangú gyermekek kerülnek egy iskolába. Minden iskolának közös kútja van és itt merülnek fel azután a nagy problémák, hogy szabad-e a különböző kasztokba tartozó gyermekeknek közös kutból inniok. Csak a nagy városokban élnek olyan modem felfogású hinduk, akik nem veszik többé figyelembe a kasztrendszert. Nagy ellensége egyébként ennek a rendszernek Gandhi is. Baktay beszélt Gandhival. ! meglátogatta őt telepén. Gandhi és Magyarország — Gandhi nagyon keveset tudott Magyar- országról, — beszéli — annyit azonban mégis tudott, hogy a magyar nép a háború óta igen j eaerence étien viszonyok között él. Mikor azután | beszélgetésünk során közelebbi információkat ka- : pott Magyarország megcsonkításáról, a legnagyobb í szeretettel beszélt a távolban szenvedő magyar népről. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy a magyar népnek szellemi és erkölcsi eszközökkel kell arra törekednie, hogy mostoha sorsán javítson. A nagy hindu szabadságpróféta felesége töpörödött, primitív nénike, aki egy szét sem tud angolul. Férje eszméit nem nagyon érti. Hasonlóképpen nem érti Gandhi eszméit idősebbik fia, akinek az egyik nagy hindu városban van ügyvédi irodája és egyáltalában nem osztja apja politikai nézeteit. Gandhi kisebbik fia azonban egyik leghívebb munkatársa. — Gandhi elmondotta, hpgy tizenkét éves volt, amikor megnősült. Felesége akkor nyolc éves volt. Általában még mindig nagyon dívik Indiában a gyermekházasság. Gyakran három-négy éves korúikban hozzáadják már a lányokat az öt-hatéves fiukhoz. Indiában korán érnek meg az emberek, úgyhogy tiz-tizenkétévee korukban a fiatalok már együtt élnek. Kevés magyar él Indiában, mindössze néhány mérnök és kereskedő. Madraszban van magyar konzulátus, amelyupk élén Iáidig Jenő áll. Az indiai magyar konzul irányítja a hindu-magyar kereskedelmi kapcsolatokat. Magyarország elég tekintélyes mennyiségben szállít cukrot ós gépeket índiába. Körösi Csorna Sándor nyomában Eeufán tibeti útjáról beszél Baktay Ervin. — Ez volt utazásom legérdekesebb és legfontosabb része. A Zenkár fennsíkon ellátogattam lehet menni. A szélesebb folyókon vannak a kötél- hidak. Vastag, gyökerekbe’ c: gallyakból fonott kötélen kell végigmenni valóságos kötéltánoosd technikával. A gyalogjáró kötél fölött van két másik kötél, ebbe kell belekaposzkodní. A lépések súlya alatt ide-oda himbál érik ez a kötélhid a hatalmas folyó fölött. — A Zankár fennsíkon nem járt magyar ember Körösi Csorna Sándor óta. Talán ezért emlékszik a lakosság még most is a híréé idegenre. A tibeti falvaik vénei apjuktól hallottak beszélni Körösi Csorna Sándorról. Jártam két láma-kolostorban: ezekben élt évekig a nagy magyar tudós. Angol és magyarnyelvű márványtáblákat helyeztem el azokban a kolostorcellákban, amelyekben Körösi Csorna Sándor dolgozott. A lámákról igen sok érdekes adatot sikerült megtudnom Körösi Csorna Sándor ottani életével kapcsolatban. Három évi utazás után a malária kény6zeritette végre visszatérésre Baktay Ervint. azokba a láma-kolostorokba, amelyekben Körösi Csorna Sándor élt. Rettenetes volt a tibeti utazás. Hegyilovakon, vagy yakkon, az ottani bivalyhoz hasonló közlekedési eszközön kellett az utat megtennünk. Meredek, görgő szikláju hegyeken kapaszkodtak fel az állatok. Ezen a vidéken nincs semmi kultúra. Az ut: ismeretlen fogalom. Hidak sincsenek. A keskenyebb folyók két partját két kivágott és egymás mellé helyezett fatörzs köti össze. Ezeken a fatörzshidakon lóval is keresztül Casanova asszony kalandjai Párisi történet a saint-piacidé-uccai barna szépségről, törölt- olasz-görög szerelmeséről, eltűnt ékszerekről és egy szélhámosról — Szerelmi história, amelyből kémtörténet tesz Pár is, julius 25. A rablási történet, amelyről napok óta 6ok szó esik bizonyos előkelő párisi társaságokban, azért is feltűnő, mert a történet hőse egy szép, de már öregedő asszony annak a férfinak a nevét viseli, aki szerelmi kalandjaival és csipős eseteivel örökre maradandóvá tette a nevét. Ki ne ismerné Casanova gáláns történeteit? Casanova asszony, akinek előkelőén berendezett, fényűző lakása van a Saint Placide-uccá- ban, barna párisi szépség. Sohasem marad el a lóversenyekről, páholybérlete van az Operában s résztvesz az úgynevezett nagy estélyeken. Már túl jár a negyven éven, de szépségét sikerült majdnem leányos üdeségben megtartania. A bej teára jön A saint-placide-uccai barna szépség megismerkedett néhány héttel ezelőtt egy szikár, magas és izmos, szép férfival. Annál érdekesebbnek látszott a férfi, mert töröknek mondta magát és abban a körben, ahová Casanova asszony is jár, mindenki dédelgette. Dino bej — így hivták a férfit — azoknak a férfiaknak a csoportjába tartozott, akiket szeretnek a nők jó fellépésük, bő beszédük és udvarias modoruk miatt. Négy nappal ezelőtt tehát meghívta magához teára Dino bejt Casanova asszony. A bej ezredes a török hadseregben és két hónapot akar most Párisban tölteni, ahol a ha- dimuzeumot tanulmányozza. A gőzölgő tea mellett Dino bej beszámolt a szép Casanova asszonynak eddigi tapasztalatairól és minthogy kettesben voltak, gyöngéd és bizalmas szavakat is váltott vele. A tea után pezsgőt bontatott Casanova asz- szony, aki erre az alkalomra legszebb, legcsillogóbb és legértékesebb ékszereit rakta magára. Pezsgőbontás közben talán úgy érezte, hogy megtalálta azt a férfit, akivel boldog zavartalanságban lehet mindaddig, amig Angorából visz- szahivó parancs nem érkezik. Huszonnégyórás kábnlat Hogy gondolataiban és a bizalmas társalgásban meddig jutott el Casanova asszony, azt ő maga sem tudja, mert hirtelen elbódult és mélységes öntudatlanságba sülyedt. Amikor magához tért, még mindig ott feküdt a díványon. A feje zúgott. Csengetett a szobaleánynak, aki jelentette, hogy igimár teljes huszonnégy óra óta aludt, de ő nem merte zavarni. Dino bej nem volt sehol, de eltűnt Ca anova asszony gyémánt nyakéke, fülbevalója, brilliáns gyűrűje és drága karperecé is. Összesen hatszázezer frank értékű ékszere tűnt el nyomtalanul. Dlnoból Armorusso lesz és eltűnik A szép Casanova asszony persze mindjárt Dino bejre gyanakodott, de hát az ügy kényes. Telefonált barátnőjének, akinek az estélyén megismerkedett a bejjel, a barátnő kijelentette, hogy Dino bejt egy hét óta nem is látta. Casanova asszonynak most mérlegre kellett tennie két lehetőséget. Vagy csendben marad és menekül a botránytól, vagy pedig a rendőrség segítségével megkísérli az ékszerek visszaszerzését. Rövid habozás után Casanova asszony ezt az utóbbit választotta és felkereste Mollard rendőrfőnököt, a Notre-Damc-des-Champes kerület rendőrfőnökét. A kerületi rendőrfőnök nagy megértéssel hallgatta végig Casanova asszony előadását és rögtön utasítást adott, detektivjeinek, hogy kezdjék meg a nyomozást. Csakhamar kiderítette a rendőrség, hogy Dino bej közönséges szélhámos, még pedig a legveszedelmesebbek közül való. Kinyomozták, hogy két lakása is van Párisban. Az ogyik a Boulovaxd Saint Germamen, a másik pedig a Pompe-ucca egyik szállodájában. Mind a két helyen ArmOTusso név alatt lakott az álbej, aki a bejelentőlap szerint Bariban, Olaszországban született. A gondos rendőri nyomozás azt is megállapította, hogy Armorusso—Dino bej az ékszerek elrablása után eltűnt mind a két lakásáról és bőröndjeit is magával vitte. De ez a Cécüef Már-már úgy látszott, hogy bottal üthetik a nyomát, amikor sikerült megtudniok, hogy az álbejnek van Párisban egy szép fiatal barátnője, Cécile-Louise Daveine kisasszony, aki a Quatre Vents-uccában lakik egy szállodában. A detektívek most figyelték Devaine kisasszony minden lépését és levelezését. Végre elcsípték egy levelét, amelyet Brüsszelből kapott. A levelet Armorusse—Dino bej küldte barátnőjének, megirta neki, hogy jól van ós hivta Brüsszelbe, megadva lakásának cimét. A rendőrség a levél birtokában azonnal telefonált a brüsszeli rendőrségnek és a kérte a több mint félmillió értékű ékszer rablójának gyors letartóztatását. Két detektív nyomban felment Daveine kisasz- szony szállodai szobájába, ahol legnagyobb csodálkozásukra meghitt kettesben találta Armorusso—Dino bej barátnőjét egy idegen férfival. Ez a férfi volt a legpechesebb. Daveine kisasz- szonnyal őt is letartóztatták, mert nem tudta magát igazolni. A rendőrség azt hitte, hogy a férfi, akivel Daveine kisasszony megcsalta távollevő barátját, szintén az ékszerrabló bűnszövetkezet tagja. Néhány óra múlva a férfinak sikerült bebizonyítania, hogy a rendőrség rajtaütése előtt alig egy órával ismerkedett meg Daveine kisasszonnyal egy kávéházban és ő csak azt tudta, hogy egy csinos nő lakására invitálja, de arról fogalma sem volt, hogy ez a nő egy ékszerrabló barátnője és esetleg bűntársa. Ugylátszik* Daveine kisasszony is rendkívül kedveli az ékszert, mert mielőtt beengedte volna lakására a fiatal férfit, előbb mosolyogva lehúzta ujjáról opálköves gyűrűjét. A fiatalember lefegyverezve a fiatal nő bájosságától, nem is tiltakozott a gyűrű eltulajdonítása ellen. Most azonban a rendőrségen visszakövetelte a gyűrűt, amit meg is kapott, őt pedig természetesen elbocsátották. Armoruseoból Szkurletisz lesz és letartóztatják A brüsszeli rendőrség ezalatt letartóztatta az ál-bejt, akiről kiderült, hogy Szkurletisznek hívják és sem török, sem olasz, hanem görög, aki Athénben született és többmillió frank értékű ékszer ellopása miatt már körözték. Egy párisi rendőrtiszt nyomban Brüsszelbe utazott, ahol megkezdte Szkurletisz kihallgatását. Bőröndjében megtalálták Casanova asszony ékszereit, a brilliánsgyürü kivételével, amelyet a bandita Daveine kisasszonynak ajándékozott. Casanova asszony brilliánsgyürü jót megtalálták Daveine kisasszony szállodai szobájában. Szkiirletisz—Armorusso—Dino bejnél nagytömegű kokaint is talált a brüsszeli rendőrség, amely kábítószer csempészése miatt külön megindítja ellene az eljárást. Nyilvánvaló tehát, hogy Szkurletisz kokainport öntött Casanova asszony pezsgőjébe, igy kábította el és fosztotta ki. Az a gyann is felmerült Szkurletisz ellen, hogy mint „török ezredes** kémkedett és most a vizsgálatot a legnagyobb eréllyel kiterjesztik ellene. Casanova, asszonynak elküldték Brüsszelből Szkurletisz fényképét, amelyen a saint piacidéi barna szépség falisirjerte hódolóját. A szép asszony most csúnya botrány középpontjába került, de vigasztalásul visszakapja nyakékét, karperecét, fülbevalóját ós gyűrűjét., hatszázezer frank értékben. Ötét fél millió ujtágküldeményt szállított a magyar pósta egy év alatt külföldre A legtöbb magyar újság Olaszországba és Jugoszláviába kerül — a legkevesebb Csehszlováklába és Romániába Prága, julius 25. A magyar cxnszági postáváfcérigazgatóság statisztikai kimutatást adott ki a magyar posta 1913-tól 1927-ig ter jedő forgalmáról. Magyarországról 1927-ben összesen 5.585.000 ujságküldeményt szállítottak küllőidre, ebből Olaszországra 932.000, Jugoszláviára 849.000, Ausztriára 618.000, Németországra 501.000, Csehszlovákiára 314.000, Romániára 313.000 és Lengyelországra 62.000 esik. A Lidové No vány a statisztikához a következő kommentárt fűzi: Látni, hogy a csehszlovák köztársaság magyar lakosságának a* anyaországihoz való kulturális kaosolata nem túl nagy, mert az ujságfbehozatal teljesen jelentéktelen. Ez különben is érthető, mert a magyar lakosság teljes szabadságot éLvez a köztársaságban, kiadhatja saját magyar lapjait, amelyek hírszolgálata sokkal magasabb nívón áll, mint a budaipesti lapoké, amelyeket szigorúan cenzúráznak. (?) A budapesti lapok azonkívül nem hozzák azokat a hire- ket, — főleg gazdaságiakat — amelyek a csehszlovák lakosságra, tehát a magyarokra nézve is nagy értékkel bírnak. Hasonló a helyzet Romániában is, ahol a magyar kisebbség sokkal nagyobb, mint Csehszlovákiában. A brünni lap magyarázata teljesen helytelen és elferdíti a valóságot. A cseh lap ezekből a statisztikai adatokból is a prágai kormányzás javára akar tőkét kovácsolni. A budapesti postavezérigazgatóság statisztikai kimutatásából a Lidové Noviny álláspontjával merően ellentétes következtetést lehet levonni. A kimutatásból ugyanis kitűnik, hogy a legkevesebb magyarországi njság azokba az országokba kerül, ahol a legnagyobb a magyar kisebbség. Ennek oka nem abban rejlik, hogy a csehszlovákiai vagy romániai magyarság nem érezné szükségét a magyarországi lapoknak, hanem abban, hogy úgy a csehszlovák, mint a Tornán kormány a legtöbb magyarországi lap behozatalát nem engedélyezi. Törvényhozóink már többizben meginterpellálták ebben az ügyben a kormányt és rámutattak arra, hogy a hatóságok nemcsak a budapesti napilapok és politikai lapok kilencven százalékát neon engedik be Szlovenszkó- ra, hanem még a kimondottan szaklapokat sem. Ezzel magyarázható tehát az a körülmény, hogy a közel egy milliós magyar kisebbséggel rendelkező Csehszlovákia és a több mint kétmilliós magyar kisebbséggel rendelkező Románia a magyar postaigazgatóság statisztikájának utolsóelőtti helyét foglalja el. Jellemző adata a statisztikának, hogy Jugoszlávia, ahol katonai diktatúra van, s ahol a magyarság száma a legkisebb egy év alatt közel egymillió magyar lapot engedett be, tehát csaknem háromszorosát annak, amit a demokratikus Csehszlovákia 'beengedett. Nagykövesd község szőlőfagykára. Nagykö- vesdről jelentik: Nagykövesd község szőlőközbirtokossága hivatalosan megállapittatta az idei fagykárt. Hetven százalékos tőke és kilencven százalékos terméskár lett megállapítva. A községből évente 1100—1800 hl. bortermés után 1.20 korona literenkénti boradó folyik be. A lakosok úgyszólván tisztára a szőlő- jövedelemből fedezik összeB adófizetési kötelezettségeiket. A fagykár következtében úgy a birtokosok, mint a munkások a legnagyobb nyomornak néznek elébe és adófizetési kötelezettségüknek nem tudnak eleget tenni. A gyorssegélyen kívül állami kamatmentes szőlő- felujitási kölcsönre volna szükség. Ennek, gyors folyósítására már csak azért ia szükség volna, mivel a kövesdi bortermés a köztársaság legjobb borai közé tartozik, őszi vetésekben százszázalékos fagykár volt. Ez a csapást még súlyosbította. A károkat egyénenként ösz- szeirta egy helyi bizottság ós azt beküldte a helmeci járási hivatalhoz. A község memorandummal fordult a köztársasági elnökhöz, az országos hivatalhoz és a királyhelmed járási hivatalhoz is. Egyes bankok máris igyekeznek kihasználni a kétségbeesett helyzetet és már most. próbálják magas kamat mellett váltó el-t lenében a kényér- ós vetőmagot felajánlani Vegye meg a Képes Két ma megjelent, gazdag tartalmú legújabb számát — Minden újságárusnál kapható
