Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-24 / 165. (2090.) szám

1929 jnlins 24, szerda 7 ___________________________________________________________T»RXCaiA\AG^AR-fíTRLa^ Mg Bjgww mmmmm wgggggggggMgggggwgggwgMWggggBggggMggwgMgwggggggggSgg A gyilkossággal gyanúsított Bauer Gusztáv lovagiasságból nem nevezi meg azt a nőt, aki tisztázhatná ártatlanságát Egy titokzatos bécsi asszony tartja kezében Bauer Gusztáv sorsát — A család felszólítására az asszony — egy bécsi nagyiparos felesége — jelentkezni fog és vallomást tesz Bécs, július 23. A bécsi bűnügyi rend őrsé­giét a lainzi vadaskortben történt gyilkosság nyomozásának első fáziséban súlyos kudarc érte. A sajtó és a vicclapok kiméletlenül és irgalmatlanul pellengére állították a rendőr­ség ba'ldövését, azt a sok elhamarkodott lépést, amelynek eredménye egy teljesen ártatlan ember, Fellner András Henrik nehezen jóvá- tehető meghurcolása volt. A rendőrség ki akarta köszörülni a csorbát s a birtokába ju­tott újabb nyomok alapján kézre akarta ke­ríteni az igazi tettest. Igv került sor Bauer Gusztáv, volt bécsi kereskedő Berlinben foga- natosiitott letartóztatására. Amennyire a hely­zet mai állásából megítélhető, a rendőrség második fogása sem volt sokkal 'szerencsésebb az elsőnél. A bécsi sajtó nyíltan kifejezésre juttatja azt a véleményét, hogy az indiciuniok-újból tévútra vezették a nyomozóhatóságokat. Ha igy is lenne, a rendőrség mentségére és vigasztalására szolgálhat, hogy a Bauer Gusz­táv ellen összeszedett gyanúnkéit sokkal ko­molyabbak voltak, mint az előbbi esetben. A sajtó kételkedő magatartásának érdekes felidéző oka van, amely nem nélkülözi a mai időben kissé anakronisztikusán ható romanti­kus elemeket. A kereskedő letartóztatása után szárnyra kelt az a hir, hogy Bauer Gusztáv egyetlen szóval igazolni tudná ártatlanságát, de ezt a szót nem mondhatja ki, mert nem adhatja a világ szájára szerelmese nevét. A fölös számban jelentkezett önkéntes ma­gáné ebektá vek abból indultak ki, bogy Bauer Gusztávnak nem állott és nem állhatott, érde­kében Fellner Katalint meggyilkolni. Nem voltak szerelmesek egymásba s a régi szerel­mi kapcsolatukat már régen por lepte. A gyil- kosságot mO'tiváló, féltékenységről tehát szó sem leheti Az sem valószínű, hogy Bauer erős felindulásában végzett volna az asszonnyal. Rácáfolnak erre a gyilkosság körülményei s ezenkívül az a tény, hogy a barátok és ismerősök egybehangzó véle­ménye szerint Bauer rendkívül hidegvérű, nyugodt, megfontolt ember volt, aki a legnagyobb konfliktusok és érzelmi há­borgás perceiben sem jött ki sodrából. A legkevésbé valószínű, hogy rablás vagy pénzszerzési szándékból ölte volna meg Fellner Katalint. Bauer rendezett anyagi viszonyok között élt, társtulajdonosa volt egy nagy töltőtollgyártó oégnek s jövedelme olyan jelentékeny volt, hogy a gyártól járó haszonrészesedését az utolsó három évben fel sem vette, hanem az egész összeget a gyárba invesztálta. A gyil­kosságra tehát nem találhatók racionális mo­tívumok. A motívumok dolgában a rendőrség sem mer határozott hipotézist felállítani, el­lenben annál több hitelt ad azoknak a körül­ményeknek, amelyek látszatra Bauer bűnös­sége mellett szólnak. A tanuk prémibundát láttak a kereskedő birtokában és azt állítják, hogy Bauer a gyilkosság időpontja után érté­kesíteni próbálta a bundát, amely a leírások szerint azonos Fellner Katalin prémkabátjá­val. Ezenkívül bizonyítékul fogadják el azt a negatívumot, hogy Bauer nem tud múlt év jú­lius 17-ére elfogadható alibit bizonyítani. Mintegy két nappal ezelőtt a sajtóban is megpendítették azt a lehetőséget, hogy Bauer Gusztáv kétségtelen alibit tudna iga­zolni, ha szabadon beszélhetne s nem kelle­ne attól félnie, hogy vallomása családi tra­gédiát idézhetne elő és végzetesen kompro­mittálhatná egy asszony becsületét. A beavatottak ugyanis tudták Bauerről, hogy szenvedélyes barátja a nőknek, hosszú és re­gényes szerelmek állnak mögötte s hogy a legutóbbi három esztendőben egy előkelő, fel­tűnően szép bécsi asszonyhoz fűzték gyengéd .szálak, ügy vélekedtek, hogy a kereskedő könnyen segíthetne magán, mert nem kellene mást tennie, minthogy meg­mondja az asszony nevét s a,zt, hogy a kri­tikus július 17-iki nap délutánján Lainzban találkoztak. A férj villája a lainzi vadasként közelében van, nincs tehát kizárva, hogy a találkát ép­pen a vadaskertben bonyolították le. Bauer azonban nem beszél és inkább az életét ál­dozza, sem minthogy az asszony nevét a bűn­ügybe keverje. Ez a verzió nem nélkülözte az alapot, hi­szen y lovaglás Bauer is elmondott annyit, hogy a prémbundát egy hölgy adta át neki ér­tékesítés céljából, de a hölgy nevét nem mondhatja meg. Az egyik bécsi lap egyenesen felhívta a bó- qbí asszonyt, hogy jelentkezzék a rendőrsé­gen és vallomásával mentsen ki a bör­tönből egy ártatlanul szenvedő embert. A felhívás azonban nem találta otthon a cím­zettet, aki férjével együtt egy világfürdőben nyaral. Bauer baráti körének értesülése sze­rint az asszony az újságokból olvasta, bogy milyen kínos szituációba került barátja. Rög­tön elhatározta, hogy segítségére siet, Bécsibe utazik és mentesíti barátját a gyilkosság ször­nyű vádja alól. Hír szerint ez az érdekfeszítő fordulat már a legközelebbi napokra várható. Bauer rokonsága érintkezésbe lépett az asszonnyal, aki készségét jelentette ki a ta­núvallomás megtételére s nem kért egye­bet, minthogy a rendőrség diszkrécióval kezelje nevét és vallomását. A rendőrség a Hanns képviselőt is elfogták Prága, julius 23. A prágai rendőrigazga­tóság razziát tartott a kommunista párt ál­tal tegnapra egybehívott „proletár akció- bizottság41 tagjai fölött. A bizottság tegnap este nyolc órakor tartotta ülését Viszocsán- ban, ahol a rendőrség rajtaütött a kommu­nistaházban, igazoltatta a jelenlevőket s közülük negyven személyt letartóztatott, akik részben nem tudták magukat szabály­szerűen igazolni, részben pedig erőszakosan viselkedtek á rendőri közegekkel szemben. A letartóztatottak között van Harus képvi­selő is, aki a rendőrökkel szemben erősza­kosan viselkedett. Harust a többi letartóz­tatott kommunista képviselővel együtt át­szállították a pankráci kerületi bíróság fog­házába. A rendőrigazgatóság egyúttal be­tiltotta a kéthetenként megjelenő „Delnická Telovychova“ cimü kommunista lap meg­jelenését. A negyven kommunista letartóztatásáról az Expre-s a következő részletekéi közli: A csehszlovákiai kommunista sajtó meg­gondolatlan betiltásával intenzivebb földalatti munkára kényszeritették az elvtársakat. A komi intern szigorú parancsot adott, hogy az „augusztus elseji békenapot“ a kapott utasí­tások szerint pontosan készítsék elő. A párisi kommunisták letartóztatásához hasonló eset játszódott le tegnap Prágában is. A vysocsá- nyi népházban a „prágai munkásnép képvi­selőinek konferenciáját44 hívták egybe, hogy Prága, julius 23. A Leipa melletti .Kamenica községből ma délelőtt egy szép bécsi elárusitó- leány különös tragédiájáról érkezett hír, amely azonban hiányos és felelet nélkül hagy -.gy csomó olyan kérdést, amelyek a halálosvégü dráma hát­terét megvilágíthatnák. Tegnap délelőtt egy elegánsan öltözött, szép és csinos fiatal leány jelent meg Kamenica község­ben és egyenesen Geissniiiller Gusztáv nagy- birtokos kastélya felé tartott. A kastély személyzete tájékozva volt ugyan a földbirtokos egy bécsi szerelmi regényéről, de nem tudta, hogy Geissmiiller szakított a osmos el- árusitóleánnyal és még kevésbé sejtette azt, hogy a leány nem nyugodott bele a szakításba é3 to­vábbra is erőszakosan fenn akarja tartani a régi kapcsolatot. Amikor tehát a leány bekopogtatott a kastély ajtaján, a személyzet minden további nélkül beengedte s a vendég a kastély egyik nappali szobájában telepedett meg, hogy ott várja meg a földbirto­kos érkezését. Közben az egyik szolgának eszébe jutott, hogy ez a hölgy kétizben már jelentkezett a földbirtokos­nál, aki azonban nem akarta fogadni. A személy­zet most attól kezdett félni, hogy a földbirtokos a kellemetlen s nem kívánatos találkozásért őket fogja okolni. Szabadulni akartak a hívatlan vendégtől s mert más mód nem kínálkozott, a csendőrséget vet­ték igénybe. Jelentették a csend őrállomáson, hogy egy bécsi leány, akit régebben könnyű fajsúlyú kmereteég legmesszebbmenő titoktartásról biztosította a tanút, akinek sorsdöntő vallomása talán már ma vagy holnap fordulatot hoz a lainzi gyilkosság bűnügyének izgalmas nyomozá­sában. A nyomozóhalóságok még egy tanútól várnak fontos vallomást s ha ez a két mentőtanu el tudja oszlatni a gyanút, úgy Bauer Gusztáv is szabadlábra kerül. Az eljárás formális része a nyomozás for­dulataitól függetlenül folyik tovább. A bécsi országos törvényszék ma délelőtt elfogató pa­rancsot adott ki Bauer Gusztáv ellen, ugyan­ekkor elküldték a kiadatásá kérelmet a ber­lini rendőrigazgatóság címére. hatóságelleni erőszak miatt azon az augusztus elseji tüntetés taktikáját megbeszéljék. A teremben közel 250 ember volt jelen s a konferencián Harus képviselő elnökölt. A rendőrség már előző nap értesült erről a titkos összejövetelről s este 25 egyen­ruhás rendőr és 20 detektív hatolt be a te­rembe- Harus éppen akkor kezdte nagy „for­radalmi44 beszédét, amikor a rendőrök meg­jelentek s igazolásra szólították fel a jelen- voltakat. Harus azonban harsány hangon vá­laszolt: „Senki se igazolja magát, elég a meg­hívó is“. A rendőrök azonban kény szerit ették a kommunistákat az igazolásra. Óriási tumul­tus támadt, Harus egy vasszéket ragadott meg s egy rendőrre támadt. A széket kiragadták a kezéből s azonnal letartóztatták. A rendőrség negyven > embert letartóztatott és amikor a letartóztatottakat a rendőri autóra szállították, a szabadon maradottak kövekkel dobálták meg a rendőröket, akik közül kettő komo­lyabb sérüléseket szenvedett. A rendőrigazgatóságon ma délelőtt kezdték meg a letartóztatott Harus képviselő kihall­gatását. Harus a kihallgatás folyamán is óriá­si lármát csapott s hangoztatta, hogy letar­tóztatása törvénytelen és erkölcstelen, mert őt egy rendőr támadta meg s ő maga csak vé­dekezett. Ma délben a kommunistákat a ke­rületi bíróság fogházába szállitottá’k. szálai fűztek a nagybirtokoshoz, erőszakos módon hatolt be a lakásba és nem akar eltávozni. Az őrsparancsnok egy őrmestert küldött a kas­télyba, hogy a leányt igazoltassa le s szükség esetén vezesse el. Midőn a csendőr őrmester a kastélyba ért és fel­szólította a leányt, hogy jöjjön ki szobájából és igazolja magát, ridegen elutasító választ kapott. A leány nem volt hajlandó ajtót nyitni, még ke­vésbé igazolni magát, sőt a csendőr megjelenése­kor A szekrényeket az ajtó elé tolta és kijelentette, hogy ki nem mozdul a házból, amig a távollevő Geissmüller nagybirtokos haza nem érkezik. A csendőrőrmester látta, hogy egymaga nem bol­dogul. Visszament a laktanyába és magával hozta két társát, de alig hogy a kastély közelébe értek, a nappali szoba ablakából lövések dörrentek s a revolvergolyók a csendőrök füle mellett süví­tettek el. Ekkor már a csendőrök is komolyra fogták a dolgot, fedezéket kerestek és viszonoz­ták a tüzelést. Többször egymásután eldördültek a fegyverek, majd egy-két perc mnlva a kastély vendége elcsendesedett. A csendőrök a kastély személyzetével együtt óva­tosan a szoba ajtajáig nyomultak s az ajtónál fel­szólították a leányt, hogy adja meg magát. Nem kaptak választ. Rosszat sejtve, láttak hozzá az aj­tó felfeszitéséhez. Felpattantották a zárat, félre- tolták a butorbarrikádot. A sroba közepén emsméletlenfll, vértóceábaa he­vert a nő, aki, mint megállapították, súlyoz haslövést kapott. Azonnal kórházba szállították, de móg mielőtt á műtőasztalra tehették volna, belehalt sérülésébe. A titokzatos tragédia indító okait még nem tud­ták megállapítani. A földbirtokost mára várják haza és azt hiszik, hogy az ő felvilágosításai ma­gyarázatul szolgálnak majd a szerencsétlen leány magatartására. A csendőrség a leány haláláról értesítette a bécsi rendőri gazgatóságot, azzal a ké­réssel, hogy közöljék a gyászhirt a családdal. Mos­tanáig azonban senki sem jelentkezett a rokonok közüL Búcsúlevelet vagy magyarázó sorokat nem talál­tak az áldozatnál, akinek útleveléből csak azt tudták megállapítani, hogy a neve: Wittner Róza, huszonhárom éves, bécsi elámsitóleány. A tragédia színhelyére törvényszéki bizottság szállt ki. A holttestet ma felboncolják és dé’után temetik. A csendőrök ellen hivatalból megindí­tották az eljárást, de mert a fegyverhasználat jo­gosult volt, a halálesetnek nem lesznek büntető­jogi következményei. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: őnagysága kompromittálja magát. (Fl<v rence Vidor.) — Csókok nyári éjszakákon. HVEZDA: Cirkusz. (Chaplin.) — Csimpánzok fűmen. LUCERNA: Theodora, Bizánc úrnője. LIDO: A cár futárja. (I. Mozsuchin.) METRÓ: Utolsó állomás. (Jannings Emil.) SVETOZOR: Metropolis. (Brigitta Helm.) BUZAVIRÁGOS RÓNA Buzavirágos róna a lelkem; itt szól a vágyak pitypalatyja, felette a vakító ég: Isten-álmok kék harangja. Harangozó az összes folyó, tenger, erdő, madársereg. Rezgése szellő, halk íuvalom, öröme virágzó magyar akác, bánata hazátlan han.ngszó, haragja orkán, pusztai szélvész, áldása búza Mária-képpel, jósága csöndes május-eső. Életet dalol a hajnala ritmikus munkát a nappala. Alkonya puha, nesztelen: tűz mellett mondott turáni mese. Éjszakája csöndesálmu, mint mélyvizü, öreg tengerek. Buzavirágos róna a lelkem. Barna parasztok rójják dűlőit, útja mentén gémeskutak, térségein fehér nyájak. Huzó vadludak vándor darv&k, (szálló emlékek régi portákról) bámulják szürke, megfakult estéken, öreg tornyok, viharvert jegenyék, (kövesült vétó, magyar tűrés), árnyékkarjukkal átfogják hosszan, az utolsó, rónás, magyar földet... Kossányi József. P^T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe Magyar, olasz, lengyel és román vízu­mok. illetve útlevelek meghosszabbítása végett méltóztassanak útleveleiket a P. M. H. pozsonyi kiadóhivatalához. Brati- slava, Grössling-u. 36. i. címre bekül­deni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: ^SF'Prahi II., Panská -Hce 12. III.. eszközli. — Negyvenéves iparosmesteri jubileum. Lo­sonci tudósítónk jelenti: Dombrovszky József kovácsmester, a megszüntetett ipartesttilet agi­lis elnöke, a magyar nemzeti párt losonci párt­elnöke, Losonc valamennyi társadalmi és kul­turális egyesületeinek oszlopos tagja, most töl­tötte be negyvenedik esztendejét annak, hogy iparosmesterré avatták. Az iparosság ünnepé­ből azonban kivette részét Losonc egész társa­dalma s az ünnepelt tiszteletére rendezett tár- sasvaosorán közel kétszázan vettek részt a tár­sadalom minden rétegéből. Az első pohárkö­szöntőt Giller János dr. mondotta, kiemelvén az ünnepeltnek sokoldalú érdemeit. Az ipartár­sulat és a polgárság részéről Tarjányi János és Vitovszky József, majd Stellner Árthur és Szabó József mondottak talpraesett beszédeket. Az egyházak részéről Söröss Béla ref. teológiai igazgató, Kuszy Emil ev. lelkész, Molnár Gyula r. kát. hittanár, a hatóságok részéről pedig Csicsmanecz Iván kerületi főnök és Sckwam- berger József városi vezető jegyző üdvözölték a jubilánst. — Lichtenstein herceg esküvője. Bécsböl jelentik: Mint közöltük, a hetvenhat éves Lichtenstein uralkodó herceg nemrégen jegy­belépett Erős volt miniszteri titkár özvegyé­vel, aki a Guttmann bárói családból szárma­zik. A hetvenhat éves vőlegény s az ötvenegy éves menyasszony tegnap a lainzi római ka­tolikus templomban házasságot kötött. Érde­kes, bogy a család az utolsó pillanatban is megakarta akadályozni a házasságkötést, mert attól tartott, hogy az asszony zsidó származá­sa visszatetszést vált. majd ki a hercegség la­kossága körében. A herceget azonban nem lehetett sem lebeszélni, sem megakadályozni szándéka végrehajtásában. Az elcsap&ií metresz a csendőrökkel barátja kastélyában A 23 éves bécsi elárusitóteány szerelmi tragédiája Csendőrgolyó ölte meg az esztelenül védekező leányt Negyven Kommunistái letartóztatott a orágai rendőrség

Next

/
Thumbnails
Contents