Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-24 / 165. (2090.) szám
1929 július 24, szerda 5 ——BMHgMBaWKa——H5BM—B—BWW Ilin,L.|jj „Államférfiak alkalmat konferenclázó Miét keretnek” A németek nem jönnek Brüsszelbe — Pointeré súlyosan beteg? — Hága vagy Baden-Baden? — A Young-tervezet nem lén életbe szeptember ételén A lakáilsirdés Irta: AlAPY GYULA dr. A parlament őszi ülésszakának kétségtelenül a lakó védő törvény újból való inegalkotá- la lesz egyik légi autósa bb és legsürgősebb feladata. A kötött gazdálkodásnak cs a lene A minden formája eltűnt már a háború maradványaiból, csak a lakóvédelmet hagyta kellemetlen örökség gyanánt a szocialisták koalíciója utódára. Az a körülmény, hogy a háztulajdonos most már csaknem másfél évtized óta nem rendelkezhetik szabadon a saját vagyonával, nemzetgazdasági téren boszulta meg magát. Minden között a ház vesztette el legjobban forgalmi értékét az idők folyamán, mert annak a sorsa volt a legbizonytalanabb a tulajdon elvének súlyos korlátozása következtében. Mindenki érzi, akiben csak a felelősségérzetnek parányi szikrája él, hogy egyszer véget kell vetni a „weitber vursteln“ elvének és bele kell fogni a lakásügy gyökeres rendezésébe, félmegoldások nélkül, olyan törvény-, nyel, melyet nem kell minden évben megfejelni. A lakásügy végleges megoldását két körülmény gátolja. Az egyik az úgynevezett építési mozgalom, a másik szociális probléma, a lakbérvalorizáció, amely az állami alkalmazottak lakásfpénzigéuyeit érthetően felfokozza, ezzel párhuzamosan a munikabénvi- szonyok terén is bizonyos eltolódásokat idéz elő. Ami az építési mozgalmat illeti, azt a legnagyobb ingadozások jellemzik. Az első időkben a kormány egyszerűen kifizette az uj lakóházak árát a szerencsés építkezőknek, később aztán csak a kamatait garantálta, e zidő szerint pedig jótállásokat vállal a bankihitelekért. A népjóléti minisztérium változó tendenciáit a politikai pártok rovására írhatjuk. A villák és a bériházak építésének támogatása helyett egyedül és kizárólag a kislakások építését, az egy és kétszoba tápusu házakat kellett volna támogatni és a jövőben sem lehet az államnak ezenkívül más feladata. Sokkalta nehezebb a lakásbér-valorizáció kérdésének megoldása. A rekvirálások szomorú ideje, a magántulajdon elleni támadások politikai sportja már divatját múlta, hiszen szomorú konszolidációra vall közgazda- sági téren, ha az állam mindig csak egy társadalmi osztály vállaira rakja a terheket. A házbirtokos osztály már éppen elég terhet viselt. De ma kétféle háztulajdonos van, régi és uj. A régi ma is nyögi a terheket és már elérte a házbérek békebeli értékének 190 százalékát, az uj házak birtokosai pedig ma a békebeli bérek húszszorosát szedik. Beszélnek lakásuzsoráról és lakásinségről. •Mindkettőnek az eredendő oka az, hogy nincsen szabad lakásforgalom, a kereslet és kínálat folytán kialakult volna már a valorizáció kérdése is. Nehéz lesz az állami és a más közalkalmazottaknak mai, a viszonyoknak meg nem felelő lakáspénzeit felemelni, mert ez nagy terhet jelent az államra nézve. Az ipari termelés drágaságát is fokozni fogja a lakásbér- valorizáció, mert munkabóremelést von maga után. Sokkal komolyabb ok, mint az elcsépelt és a valóságnak meg nem felelő állítás: az elsőrendű életszükségleti cikkek drágulására valé hivatkozás. Az eddigi lakástörvény- tárgyalásokon az a terv merült fel, hogy a lakóházak közül az újonnan épültek bérérté- bednek hetven százalékát szánják a régi házak jövedelméül, tehát a békebeli béreknek mintegy hatszorosát: ami még az aranyparitáson alul mozog ugyan, de a pénz vásárló értékének csökkenését reálisan fejezi ki. Nem találjuk a legszerencsésebb gondolatnak, talán szociális nézőpontból sem egészen 'kifogástalan — a régi házaiknak ez a tervbe vett deklasszifikálása, azoké a házaké, amelyek másfél évtizede hordozták a háború és következményeinek minden terhét. Az anyagi igazságnak éppen az ellenkezője felelne meg. A sötét gond azonban ott ólálkodik a házbirtokosok fejei fölött. Ha Valaki anyagi előnyökhöz jut, ott azonnal megjelenik a fislkus és bejelenti igényeit; ezekről az igényekről tudjuk, hogy nem is mindenkor szerények. Ha a hírek igazak, akkor a lakbéremelés fekete levese is következik a lakbéradó alakjában, amely uj állami adó lenne hivatott a lakásépítő mozgalmat pénzügyileg támogatni. Hogy a kormánynak ez komoly szándéka, afelett nem is kételkedünk. De ez ellen az igazságtalanság és minden szociális érzéket meg- csufoló terv ellen sorompóba kell állni mindenkinek, akiben jogérzék lakozik. A kormány nem azt a krisztusi elvet vallja, hogy ne tudja a balkéz, amit tesz a jobbkéz, hanem e helyett, amit egyik kezével nyújt, azt a másikkal visszaveszi. És megint csak a ház- birtokortól, a közteherviselés megkötötte égi rendszerének Prügellknabójától. A né®i bóLondon, julius 28. Miután a német kormány tegnap tudatta a szövetségesekkel, hogy Brüsszelt pszichológiailag alkalmatlan helynek tartja a nemzetközi jóvátételi kon- ferneia megtartására, angol részről újra megragadták az alkalmat, hogy a kontinens valamennyi fővárosában interveniáljanak a konferencia Londonban való megtartása érdekében. Mint ismeretes, Anglia, Franciaország, Belgium és Olaszország hatheti huza-vona után abban állapodtak meg, hogy a konferenciát legjobb volna Belgium fővárosában megtartani, mert ez egyrészt nincs messze Angliától, másrészt a francia kívánságoknak is eleget tesz. Ez ellen a megoldás ellen azonban Németország hevesen tiltakozott és igy a megoldás ismét kutbaesett. Anglia szívesen látná, ha a konferenciát augusztusban mégis Londonban tartanák meg. Néhány angol lap szerint Anglia nem irja alá a Young-szer- ződést, ha azoknak a koncesszióknak fejében, amelyeket Anglia Párisban tett, a konferenciát most nem Londonban tartják meg. Mivel a konferencia helyének megválasztása túlsók időt vett igénybe, Londonban és Párisban számolni kezdenek azzal a lehetőséggel, hogy az összejövetelt októberig, azaz a népszövetség közgyűlése utáni időkig, ki kell tolni. Ha tényleg igy történik, a Young- tervezet sem léphet életbe szeptember elsején, hanem december elsejéig, vagy január elsejéig kell várni s addig a technikailag módosított Dawes-tervezet marad érvényben. A helyzet zavaros és kibontakozás? lehetőség nem mutatkozik. A jelenlegi körülmények között két lehetőség kínálkozik: a konferencia vagy Londonban ül össze augusztus közepén, vagy pedig a Young-tervezet és a rajnavidéki kérdés megvitatását napolják el Prága, julius 23. Spina közmunkaügyi miniszter a Bund dér Laodwirte keletosehországi kerületének Landskronban tartott vasárnapi pártülésén a politikai helyzetről beszélt. A miniszter többek között ezeket mondta: A kereskedelmi szerződések és a vámpolitika kérdése, amely ma az egyes gazdasági ágak fejlődésének lehetőségei szempontjából óriási jelentőséggel bir, arra tanít, hogy elsősorban mezőgazdaságunk érdekeinek biztosítása jelenti a politikai hatalom kérdését. Csak aki politikailag el tud valamit érni, képes gazdaságilag is felszínen maradni. Az elmúlt tiz év tapasztalai meggyőzően bizonyították, hogy ilyen politikát csakis egy osztályalapon szervezett országos néppártban lehet megvalósítani, mint amilyen a Bund dér Landwirte. Nevetséges az a vád, hogy a Bund dér Landwirte nem áll eléggé nemzeti alapon. Azt kell kérdeznünk, hogy mi is tulajdonképpen a nacionalizmus? Szándékosan elfordultunk a nacionalizmus azon formájától, amely a szó-radikalizmusban merül ki. Spina véleménye szerint elsősorban arról van szó, hogy a nép életlehetőségét biztosítsák, úgyhogy az kultúrájában is szabadon fejlődhessen. Ha ez a két előföltétel beteljeserekben azek a háabiirtokos burzsoáik csekély hetven százalékát vesztették el az aranyparitásban kifejezett körért ékeknek, akiket ilyen újabb vagyondézstmáikikail megnyomorítani igazán lelkiismereti kérdést jeleni A lakájskérdés gyökeres megoldása csak a jog és a méltányosság kereteiben történhetik és előfeltétele csak a szabad lakásforgalom visszaállítása éa a lakásbórvalorizáció lehel A szabadverseny meg fogja szüntetni azt a beteges jelenséget, hogy most, a lakásínség idején, fölös számmal állnak üresen lakások egy hanyatló konjunktúra alkonyán. A kisla- kásépítés fokozása oldhatja meg a kisemberek védelmét, de nem a házbirtokosok költségére, hanem az állam számlájára, melynek | egyedüli feladata a szociális kérdések ém- j béri és igazságos megoldása. őszig és megvárják, amig MacDonald visszatér amerikai útjáról. Sauerweln kombinációi Páris, julius 23. Az Oeuvre ma tréfás hirdetést közöl a következő szöveggel: — Államférfiak alkalmas konferenciázó helyet keresnek augusztus hónapra. Főleg nagy államok, ismert nyaralóhelyek, vagy előkelő fürdők jönnek számításba. Ezzel a tréfáshangu fölhívással a lap talán alkalmas eszközt talált arra, hogy „ezen a nem mindennapi módon“ segitse elő a konferencia helyének megtalálását. A hatalmak ugyanis semmiképpen sem tudnak megegyezni. Az utóbbi hetek kombinációja: a belgiumi lehetőség ismét vízbe esett és a külügyi hivatalok ugyanolyan tanácstalanul állnak a tengeri kígyóvá növekvő helykérdés megoldása előtt, mint állottak a párisi jóvátételi konferencia után. Londont az elmúlt hetekben végleg elejtették. Svájc tulmessze esik Angliától, Belgium nem kell a németeknek, egy hollandiai város nevének megemlítésére pedig a belgák fintorították el arcukat. Úgy látszik, a hágai lehetőség elejtése után újból Baden-Baden kerül szóba, vagy pedig az északfrancia partvidék egyik kies fürdőhelye. Az alkalmas hely megtalálásának unalmas vitájánál fontosabb a konferencia időpontjának megállapítása. Aligha várható, hogy az államférfiak már augusztus hatodikán összeülnek, mint az eredeti terv szólott. A francia lapok hallgatnak a kérdésről, egyedül Sauerwein értekezik róla a Matin vezércikkében. Szerinte az államférfiak augusztus elején rövid konferenciát tartanak, amelyben megadják elvi beledett, megvan a lehetőség arra, hogy gyermekeinket jó németeknek neveljük. A nacionalizmus olyan értelmezése, amellyel kötelességszerüen teszünk szolgálatot népünknek és szükebb hazánknak, sohasem vezethet bennünket addig, hogy a nemzeti kérdésekből üres presztízskérdést csináljunk. Ez a fölfogás másrészt attól is visszatart bennünket, hogy a nemzeti kérdést egyszerűen nyelvi kérdésnek fogjuk föl. A nemzeti kérdés elsősorban gazdasági probléma. Ha gazdaságilag nem tudunk felszínen maradni, úgy mint nemzet is el vagyunk veszve. A régi osztrák időkből visszamaradt az a fájdalmas örökség, hogy \ a nyelvet nemcsak a megértés és a kultúra eszközéül fogták föl, hanem a nemzeti jogok mértékét is ez jelentette. Tudjuk, hogy az állam belpolitikájának első éveiben ugyanez a fölfogás uralkodott és a cseh nép széles rétegei még ma sem tudnak e szellem alól szabadulni. Ebben a szellemben jött létre a szerencsétlen nyelvrendelet, szerencsétlen nemcsak azért, mert az államban ezzel megsértették a németek jogérzékét, hanem azért is, mert az állam közigazgatását megnehezíti és fölösleges többletmunkával terheli. A nyelvtörvény célja a közigazgatást megkönnyíteni. Maga a nyelvtörvény azonban teljesen elhibázta célját. Spina végül a polgári koalíció mai helyzetéről beszélt s kijelentette, hogy a kormánytöbbség mindaddig a helyén marad, amig programja végrehajtására lehetőséget lát. A szocialista pártoknak az a reménye, hogy a kormánykoalíció belső széttagoltsága következtében összeomlik, nem fog valóra válni. A koalicióban nincsenek olyan alapvető differenciák, amelyek következtében nem volna más választás, mint a parlament föloszlatása és az uj választások kiírása. Nem félünk egy fekete-—vörös koalíció alakításától sem, amelyről oly sokat beszéltek az elmük héten. Az ehhez szükséges viszonyok, különösen a szocialista pártoknál, még nem elégegyezésüket a Young-tervhez. Ez a tanácskozás mindössze tizennégy napig tartana. Utána újból a szakértők ülnének össze, hogy szabályozzák a Dawes-tervtől a Young-tervig vezető utakat és módokat. Közben a genfi népszövetségi napok is elmúlnak és az államférfiak uj lehetőségek elé kerülnek. A kormánykonferenciát végre október 15-én összehívhatnák. Fontos francia minisztertanács Páris, julius 23. A francia miniszterek ma a köztársasági elnök vezetésével ülést tartanak, amelyen letárgyalják a francia parlament nyári szessziójának befejezésével aktuálissá vált politikai eseményeket. A szövetségközi adósság- szerződések ratifikálása után mindössze három kérdés vár elintézésre: Az 1929. év második felére vonatkozó adóengedmény kérdése, az elzászi autonómisták emnesztiája és annak a köz- igazgatási reformnak megvitatása, amelyet Poincaré a frank stabilizálása előtt kapott teljhatalmánál fogva rendeletileg határozott meg. A miniszterek ma mindenekelőtt arról határoznak, vájjon a kamara nyári szesszióját, amely, minden tradícióval ellentétben, jóval a julius 14-iki nemzeti ünnep utánig tartott, azonnal megszakitsák-e, vagy pedig augusztus közepéig folytassák. A döntés végeredményben Poincaré egészségi állapotától függ. A miniszterelnök még a mai ülésen sem vehet részt. Betegségét eddig jelentéktelennek mondották, de a legújabban kiszivárgott hírek szerint a miniszterelnököt komoly bán- talmak gyötrik. Poincaré felesége levelet irt Briandnak, amelyben közli, hogy a miniszterelnöknek az orvosok szigorúan nyugalmat parancsoltak. A betegség nem súlyos, de többheti gondos ápolást és magányosságot kiván. gé érettek. Honnét venné egy ilyen egyesülés a parlamentben szükséges többséget? Hég mindig kísért a fekete-vörös koalíció A cseh néppárt Legutóbbi sajtómeg,nyilatkozása után azt lehetett volna gondolni, hogy a fekete-vörös koalíció megalakításának lehetőségéről megindított saj tó.polémia véget ért. A sajtó azonban még ma is élénken foglalkozik ezzel a problémával. A sajtópolémiától egyelőre gyakorlati eredményeket nem lehet várni és csupán a politika nyári szüntével magyarázható az, hogy a sajtó nagyrésze más politikai téma hiányában a fekete-vörös koalíció kombinációját tartja állandóan a felszínen. A német keresztényiszocialista Deutsche Presse mai vezércikkében három kérdést állít fel. Gyakorlatilag lehetséges-e a fekete-vörös koalíció? Milyen előfeltételek szükségesek ennek megvalósítására? Milyen álláspontot foglaljon el ilyen politikai konstellációkkal szemben a német keresztényszocialista párt? A lap a három kérdésre azonnal megadja a válását. Gyakorlatilag lehetséges volna a fekete-vörös koalíció. A keresztény és szocialista pártok a parlamentben együttvéve száznegyvenegy szavazattal rendelkeznek. Ha arra számítunk, hogy a két iparospárt csatlakozna ehhez a koalícióhoz, úgy az a jelenlegi parlamentben százötvenkLlenc. szavazattal rendelkeznék. Miután a parlamenti periódus csak kél év múlva jár le, lehetséges volna, hogy az e pártokból alakult többség egy bizonyos programot állíthasson fel és azt vértre is hajthassa. Ezzel egyúttal érintjük a második kérdést is — irja a Deutohe Presse. — Az előfeltételek elsősorban azok volnának, hogy a jelenlegi többség1, amely munkaképességét három éven. A német keresztényszocialisták a status quo alánján még kulturális téren is lehetségesnek tartják a katolikusok és szocialisták együttműködését Spina politikai beszéde a kormánytöbbségről és a fekete-vörös koalícióról - A Deutsche Presse újabb állásfogiaiása Bechyné cikkéhez
